2010. 02. 10.
A Kutyakóstyától a Stefánia utcáig
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 10. szerda, 19:47
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2446
Mezőkövesd - Helyismereti előadássorozatot indítottak a mezőkövesdi városi könyvtárban
Az elmúlt években egyre gyakrabban merült fel az igény a könyvtár olvasói körében, hogy legyenek olyan ismeretterjesztő előadások, amelyek Mezőkövesddel, a város helytörténetével, kulturális értékeivel foglalkoznak. Ezért pályázatot nyújtott be a könyvtár 2009-ben a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványhoz. A pályázat célja olyan hagyományos közművelődési tevékenységek támogatása, melyek kifejezetten a helyi lakosság kulturális alapismereteinek a bővítését szolgálják. A könyvtár egy 5 előadásból álló ismeretterjesztő előadás-sorozattal pályázott, amely hozzájárul a település helytörténetének, kulturális értékeinek a bemutatásához. Szlovák Sándor nyugdíjas pedagógus előadásából kiderült, hogyan változtak a városban az utcák nevei. Répászky Zoltán nyugdíjas tanár, pedig az emléktáblákat mutatta be a hallgatóságnak.
Az elmúlt években egyre gyakrabban merült fel az igény a könyvtár olvasói körében, hogy legyenek olyan ismeretterjesztő előadások, amelyek Mezőkövesddel, a város helytörténetével, kulturális értékeivel foglalkoznak. Ezért pályázatot nyújtott be a könyvtár 2009-ben a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványhoz. A pályázat célja olyan hagyományos közművelődési tevékenységek támogatása, melyek kifejezetten a helyi lakosság kulturális alapismereteinek a bővítését szolgálják. A könyvtár egy 5 előadásból álló ismeretterjesztő előadás-sorozattal pályázott, amely hozzájárul a település helytörténetének, kulturális értékeinek a bemutatásához. Szlovák Sándor nyugdíjas pedagógus előadásából kiderült, hogyan változtak a városban az utcák nevei. Répászky Zoltán nyugdíjas tanár, pedig az emléktáblákat mutatta be a hallgatóságnak.
Bővebben: A Kutyakóstyától a Stefánia utcáig
2010. 02. 10.
Felhasználóbarát könyvtárat ígér Sajó Andrea
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 10. szerda, 19:46
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2153
Olvasóbarát könyvtárat, fejlettebb szolgáltatásokat ígért keddi bemutatkozó sajtótájékoztatóján az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) új főigazgatója, Sajó Andrea, aki bejelentette: keddtől hosszabb nyitva tartással várják a látogatókat.
Az OSZK nemzeti könyvtárként a magyar kultúra írott emlékeinek legfőbb letéteményese, amely egyedi dokumentumállományt őriz, ezért egyaránt fontos, az intézmény hogyan tudja begyűjteni, megőrizni, illetve közreadni a hungarikumokat - hangsúlyozta az OSZK vezetői megbízatását január 1-től öt évre elnyerő Sajó Andrea.
Az OSZK nemzeti könyvtárként a magyar kultúra írott emlékeinek legfőbb letéteményese, amely egyedi dokumentumállományt őriz, ezért egyaránt fontos, az intézmény hogyan tudja begyűjteni, megőrizni, illetve közreadni a hungarikumokat - hangsúlyozta az OSZK vezetői megbízatását január 1-től öt évre elnyerő Sajó Andrea.
2010. 02. 10.
Mennyi játék és mennyi förtelem!
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 10. szerda, 19:25
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2417
A Bárka első idei lapszámából a 80 éves Csoóri Sándor csonka szonettjét a Literán is olvashatják.
Csoóri Sándor
Mennyi játék és mennyi förtelem!
Csonka szonett
Mennyi játék és mennyi förtelem!
Itt toll-labda száll, amott borzas aknák
Roncs autók közt tangóznak a kurvák.
Nekik a temető is táncterem.
S mindegy, hogy hétköznap vagy lángos ünnep
Dante szíve helyén szilva kéklik.
Nem ránt föl többé istenkéz az égig.
A pokol szeret minket s az is bűntet.
Hőskölteményt ha ma írnál, barátom
a férfinőről írj, ki kuncorogva
megy el vizelni minden zöld bokorba,
bár jól tudja, hogy több élete nem lesz.
A holttér hőse ő, önmagával is játszik,
s nevetve sír, míg bevérzik a torka.
2010. 02. 10.
Lieve Joris: A melankolikus forradalom
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 10. szerda, 18:53
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2367
Lieve Joris 1989 és 1990 tavasza között négyszer járt Magyarországon. A Hollandiában élő flamand írónő riportkötete az 1989–90-es magyarországi rendszerváltás krónikája. - Részletet ajánlunk.
Lieve Joris: A melankolikus forradalom (részlet)
1989 NYARA
Konrád György dallamos hangjának ritmusára utaztam Budapestre. Az a nyílt mélabú, a megszállottság teljes hiánya, azok a finom alkoholgőzben lebegő régi történetek – ahogy olvastam őket, elmosódtak a határok az ő Európája és az enyém között. Mintha abban a másikban, amely mindig is tudatom félhomályában pislákolt, olyasvalami derengett volna fel, ami hozzám tartozott, de amit eddig nem ismertem. Lengyelország után ez a második kelet-európai utam – és a sokadik egy olyan országba, ahol senkit sem ismerek, mégis odacsábítanak az ösztöneim.
2010. 02. 10.
Életszagú mesék Csángóföldről
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 10. szerda, 18:51
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2131
A Vót, hol nem vót című moldvai csángó népmesegyűjteményt mutatták be tegnap este a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A kötetben a Kolozsvári Folklórintézet munkatársai és diákok által a múlt század ötvenes éveiben gyűjtött csángó népmesék közül 111-et tett közzé Zakariás Erzsébet, az intézmény főkutatója, aki elmondta, a csángó népmesék fehér foltot jelentettek a magyar népmesék palettáján.
A gyűjtemény sajátossága, hogy kiejtéshűen jegyzetelték a meséket, így hát „életszagú" nyelven íródtak, „emberízű" hősök jelennek meg bennük. A kötet illusztrátora, Salat-Zakariás Csaga közölte, igyekezett olyan formavilágot beilleszteni, amely az olvasóhoz közelebb hozza az archaikus szöveget. A lényeget megragadó, érzékeny grafikákként, igazi művészeti alkotásokként jellemezte az illusztrációkat Gazda Klára néprajzkutató, aki bemutatta a kötetet. Szólt a moldvai csángókról, meséikről, melyeket guzsalyosban, munkák szünetében mondtak kicsik, nagyok, nők, férfiak egyaránt. A könyv jelentősége egyrészt intézménytörténeti, másrészt tudományos, hiszen régies nyelvállapotot őriz meg ― mondotta Gazda Klára. A rendezvényen csángó népdalokkal közreműködött Ségercz Ferenc, Kelemen István és Csibi Szabolcs, a mesékből Mátray László színművész olvasott fel.
A gyűjtemény sajátossága, hogy kiejtéshűen jegyzetelték a meséket, így hát „életszagú" nyelven íródtak, „emberízű" hősök jelennek meg bennük. A kötet illusztrátora, Salat-Zakariás Csaga közölte, igyekezett olyan formavilágot beilleszteni, amely az olvasóhoz közelebb hozza az archaikus szöveget. A lényeget megragadó, érzékeny grafikákként, igazi művészeti alkotásokként jellemezte az illusztrációkat Gazda Klára néprajzkutató, aki bemutatta a kötetet. Szólt a moldvai csángókról, meséikről, melyeket guzsalyosban, munkák szünetében mondtak kicsik, nagyok, nők, férfiak egyaránt. A könyv jelentősége egyrészt intézménytörténeti, másrészt tudományos, hiszen régies nyelvállapotot őriz meg ― mondotta Gazda Klára. A rendezvényen csángó népdalokkal közreműködött Ségercz Ferenc, Kelemen István és Csibi Szabolcs, a mesékből Mátray László színművész olvasott fel.
Szekeres Attila, Háromszék
Megjelent: Erdély.ma, 2010. február 10., 07:36 (http://erdely.ma/kultura.php?id=64958)
A könyv elérhető itt:
http://www.koinonia.ro/book_details_display.php?session=1080557504⟨=1&bookid=228
A könyv elérhető itt:
http://www.koinonia.ro/book_details_display.php?session=1080557504⟨=1&bookid=228
2010. 02. 10.
Horroréhség: sokan vágynak a borzongásra
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 10. szerda, 18:45
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2262
Bár a való életben utálunk félni, a tévé előtt borzongani sokaknak pihentető. Horrorisztikus jelenetek nemcsak a 18 éven felülieknek ajánlott filmekben, hanem a mesékben is találhatók.
Zombik, démonok, fűrészes gyilkosok, hatalmasra nőtt ragadozók vagy rovarok láttán bekapcsol az egyik legősibb érzelmünk, a félelem. S a való életben bármennyire is gyűlöljük a ránk nehezedő nyomást, mégis jólesik a tévé előtt vagy a moziban tét nélkül borzongani. A vágyakozás az izgalom után nem új keletű: az első horrorjelenetek egyikét 1896-ban rögzítették, Az ördög kastélya címmel. Virágkorukat először mégis az 1910-es években élték ezek a filmek, ekkor forgatták a Jekyll és Hyde, a Frankenstein és a Drakuláról szóló első alkotásokat, amelyek ugyan meg sem közelítik a mai, véres filmvilágot, a szülők mégsem engednék meg, hogy fiuk vagy lányuk megnézze.
2010. 02. 10.
Még délebbre?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 10. szerda, 18:17
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2255
Valaki majd leföldgömbözi, ledélkörözi nekem, hogy Európa legdélebbi helye vajon Gibraltár-e vagy Kréta. - Bikácsy Gergely naplója
Nem tudok északról és télről írni. Becsülöm Svédországot és Norvégiát, hát még Izlandot. Izlandi filmhétre is be szoktam nézni az Uránia moziba. A Filmvilág az utóbbi húsz év első tizenkét filmjét szavazta meg. Az ő listájukon nem szerepelt az én nagyon kedvelt norvég filmem (magyar forgalmazásban Szerzők, eredetiben Reprise). Az például két rivális fiatal író története - nagyrészt Oslóban játszódik, kisebb részt Párizsban, de Osló benne a jobb. Szeretem azt az érdeme szerint túl kevéssé tapsolt filmet, tehát nincs anti-északi elfogultság bennem. Legfeljebb, hogy Varsótól északra nem tudnék élni.
Pár éve a füredi Fordítóházban találkoztam a kiváló Rosenberg Ervinnel. Sok magyar regényt fordított sikeresen svédre, ha jól emlékszem Nádas Pétert és Kertész Imrét is. Rosenberg Ervin elsőéves francia szakosként került '56-ban Stockholmba, fordított később francia írókat is svédre. Ahogy kivettem szavaiból, elfogultan szereti Svédországot, lám, ezt szép tulajdonságnak tartom. Amikor azért az öngyilkossági mutatókkal és adatokkal hozakodtam elő, kicsit megdorgált, és hamis közhelyekhez pontosabb adatokat is kért volna. Mindenesetre kijelentette, hogy a magyar emigránsok között nem tud öngyilkosról, meg arról sem, hogy valaki elhagyta volna Svédországot.
Pár éve a füredi Fordítóházban találkoztam a kiváló Rosenberg Ervinnel. Sok magyar regényt fordított sikeresen svédre, ha jól emlékszem Nádas Pétert és Kertész Imrét is. Rosenberg Ervin elsőéves francia szakosként került '56-ban Stockholmba, fordított később francia írókat is svédre. Ahogy kivettem szavaiból, elfogultan szereti Svédországot, lám, ezt szép tulajdonságnak tartom. Amikor azért az öngyilkossági mutatókkal és adatokkal hozakodtam elő, kicsit megdorgált, és hamis közhelyekhez pontosabb adatokat is kért volna. Mindenesetre kijelentette, hogy a magyar emigránsok között nem tud öngyilkosról, meg arról sem, hogy valaki elhagyta volna Svédországot.
2010. 02. 10.
Zenés könyvbemutató a Bod Péter Megyei Könyvtárban
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 10. szerda, 18:14
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2142
A Vót, hol nem vót című népmesegyűj- temény bemutatójára kerül sor 2010. február 9-én, kedden 18 órától a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termében. A rendezvényen jelen lesz a kolozsvári Koinónia Könyvkiadónál 2009-ben megjelent kötet szerzője, dr. Zakariás Erzsébet néprajzkutató is, aki 111 moldvai csángó mesét tesz közzé könyvében.A kötetet bemutatja dr. Gazda Klára néprajz- kutató. A mesékből ízelítőként felolvas Mátray László színművész. Moldvai népzenét játszik Ségerc Feri, Csibi Szabi és Kelemen Pityu.
Az eddig kiadatlan, 1951–1958 között gyűjtött mesék a Román Tudományos Akadémia Folklórarchívumából származnak. Közreadásuk eseményszámba megy, mivel eddig csak elszórtan jelentek meg moldvai meséket tartalmazó kiadványok.
A 450 oldalas kötet anyaga nemcsak folklórtörténetileg, hanem a csángó nyelvhasználat kutatása szempontjából is rendkívüli értéket képvisel. Mind a szakma, mind az érdeklődő nagyközönség számára élményszerű munkáról van szó: részletes jegyzetanyag, a mesék tipológiai besorolása és máshol fellelhető párhuzamaikat jelző táblázat áll a szakemberek rendelkezésére, emellett „olvasóbarát” szómagyarázatok segítik a nem szakmabeli érdeklődőt is a veretes nyelvjárásban hitelesen tolmácsolt szövegek befogadásában. Ugyanezt szolgálják a kötet modern, egyszerű vonalvezetésű illusztrációi is, amelyek Salat-Zakariás Csaga munkáját dicsérik.
Megjelent: Erdély.ma, 2010. február 06., 15:07 (http://erdely.ma/ajanlo.php?id=64780)
2010. 02. 10.
Önkiszolgáló könyvtár a járdán
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 10. szerda, 17:50
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2303
A rendhagyó kölcsönző egy bécsi utcán nyílt meg
Önkiszolgáló könyvtár nyílt pénteken Bécsben, méghozzá egy utcasarkon, a járda közepén. A rendhagyó kölcsönző valójában egy egyszerű könyvszekrény, ahonnan bárki ingyen és minden formaság nélkül választhat magának olvasnivalót, és ugyanúgy otthagyhat egyet a saját könyvei közül.
Önkiszolgáló könyvtár nyílt pénteken Bécsben, méghozzá egy utcasarkon, a járda közepén. A rendhagyó kölcsönző valójában egy egyszerű könyvszekrény, ahonnan bárki ingyen és minden formaság nélkül választhat magának olvasnivalót, és ugyanúgy otthagyhat egyet a saját könyvei közül.
Az ötlet nem új, Berlinben, Bonnban és Hannoverben is vannak már "nyitott könyvespolcok" - mondta el a kezdeményező, Frank Gassner fotó- és videoművész a Die Presse című lapnak. "Túlságosan elüzletiesedett a nyilvános tér. Nincs semmi, ami ne a pénzzel lenne összefüggésben" - felelte arra kérdésre, hogy miért van szükség Bécsben is egyre.
Gassner nem tart attól, hogy csak szakadt könyveket hoznak majd az emberek. Attól viszont igen, hogy szeméttel telik majd meg, ezért önkéntes felügyelőket keres, akik a közelben laknak és vállalják, hogy néha ellenőrzik a szekrényt.
Forrás: mti
Megjelent: Hiradó Online, 2010. február 05. 21:03 (http://www.hirado.hu/Hirek/2010/02/05/21/Onkiszolgalo_konyvtar_a_jardan.aspx)
2010. 02. 10.
Dan Brown választható történelmet árul
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 10. szerda, 17:07
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2331
Sokan történelmi kóklernek titulálják, de nem törődik vele Dan Brown, az olyan titokzatos és vallási kérdéseket feszegető regények írója, mint A da Vinci-kód és az Angyalok és démonok. Nem a megélhetésért ír, bár J. K. Rowling után ő a világ második legjobban kereső szerzője. Egy Amerikában élő magyar riporter, Purger Tibor készített vele interjút szülővárosában.
2003-ban sikerkönyv született: A da Vinci-kód. Megjelenése óta hét év telt el, de a róla folytatott viták nem szűnnek. 51 nyelvre fordították le, 80 millió példányban kelt el, és a belőle készült film is sikeres. A történet egy nem isteni, inkább emberközeli Jézustörténetet tálal.
– Gyorsan az egyház és a történészek céltáblájává vált. Nem bánja?
– Hiszek abban, amit leírok. A tanított történelmet mesterségesen hozták létre. Kitalálták. Így egysíkúan látjuk a múltat, mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. A rejtélyek, amikről írok, egy másik út, másik történelem, másik lehetőség.
2003-ban sikerkönyv született: A da Vinci-kód. Megjelenése óta hét év telt el, de a róla folytatott viták nem szűnnek. 51 nyelvre fordították le, 80 millió példányban kelt el, és a belőle készült film is sikeres. A történet egy nem isteni, inkább emberközeli Jézustörténetet tálal.
– Gyorsan az egyház és a történészek céltáblájává vált. Nem bánja?
– Hiszek abban, amit leírok. A tanított történelmet mesterségesen hozták létre. Kitalálták. Így egysíkúan látjuk a múltat, mindenkinek ugyanazt kell gondolnia. A rejtélyek, amikről írok, egy másik út, másik történelem, másik lehetőség.
2010. 02. 08.
Az elmozdítás poétikája
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 08. hétfő, 15:09
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2397
Irogatsz még? című sorozatunkban Bozsik Péterrel a balkáni háború bűnöseiről, az Ex sympozion támogatásáról, az adatok nélküli regényről, a fűtésről és az olvasás szenvedélyéről Jánossy Lajos beszélgetett.
– Virág Gábor kérdezi tőled: "Kinyílik-e még zsebében időnként a csantavéri bugylibicska?"
– Virág Gábornak a helyi mitológiából tudnia kéne, hogy egy csantavérinek nem bugylibicskája van, hanem kisbicskája. A bugylibicska a bácstopolyaiak sajátja. Ezekkel szurkálták egymást a boldog békeidőkben a legények, védve a nőiket és a territóriumot. Nem részletezem. Amúgy néha kinyílik. Szöveg hatása alatt akkor nyílt ki utoljára, amikor Slavenka Drakulić (akit horvát Hannah Arendtnek is becéznek) A légynek sem ártanának c. könyvét olvastam. A balkáni háború háborús bűnöseinek tárgyalásáról tudósít benne. És a végén ezek a tömeggyilkosok, miközben az előzetesben egy csapatban fociznak, együtt főzőcskéznek bosnyákok, horvátok, szerbek, azt képesek üzenni a világnak, hogy kár volt, nem kellett volna. Hát a kurzivált anyátokat!, ahogy a kolléga mondaná. Úgy, konkrétan meg december 22-én, éjjel egy körül, a Libellában, amikor költő barátunkat (is) megverték a vécében a szkinhedek.
– Virág Gábornak a helyi mitológiából tudnia kéne, hogy egy csantavérinek nem bugylibicskája van, hanem kisbicskája. A bugylibicska a bácstopolyaiak sajátja. Ezekkel szurkálták egymást a boldog békeidőkben a legények, védve a nőiket és a territóriumot. Nem részletezem. Amúgy néha kinyílik. Szöveg hatása alatt akkor nyílt ki utoljára, amikor Slavenka Drakulić (akit horvát Hannah Arendtnek is becéznek) A légynek sem ártanának c. könyvét olvastam. A balkáni háború háborús bűnöseinek tárgyalásáról tudósít benne. És a végén ezek a tömeggyilkosok, miközben az előzetesben egy csapatban fociznak, együtt főzőcskéznek bosnyákok, horvátok, szerbek, azt képesek üzenni a világnak, hogy kár volt, nem kellett volna. Hát a kurzivált anyátokat!, ahogy a kolléga mondaná. Úgy, konkrétan meg december 22-én, éjjel egy körül, a Libellában, amikor költő barátunkat (is) megverték a vécében a szkinhedek.
2010. 02. 08.
Miljenko Jergović: A múlt nem töröltetik el
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 08. hétfő, 14:54
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2385
Miljenko Jergović boszniai horvát írót az egyik legnépszerűbb napilap, a Jutarnji List olvasói az évtized legjobb horvát írójának választották. Az ostromlott Szarajevót bemutató Szarajevói Marlboro című kötete után, Ruta Tannenbaum című regénye most jelent meg magyarul a L'Harmattan Kiadónál - A szerzővel beszélgettünk.
– Említette, hogy nagyapja nagyon jól beszélt magyarul.
– Nagyapám magas rangú vasúti tisztviselő és egyben nyelvtehetség volt. Abban az időben, a második világháború előtt, a városi urak körében, a finom úri családoknál a magyar nyelvtudás magától értetődő volt. Gyakorlatilag mindenkinek tudnia kellett németül, de aki igazán adott magára, az magyarul is beszélt. A nagyapám, annak ellenére, hogy a monarchia tulajdonképpen már nem létezett, mégis sokkal nagyobb országban élt, mint most én. Mikor szétesett az Osztrák-Magyar Monarcia, ő még mindig úgy utazgatott a volt területein, mintha a saját országában lenne. Miután nyugdíjba ment, minden nyáron elment a bécsi barátaihoz, és visszafelé mindig Budapesten keresztül ment haza, ami nagy kerülő volt, de neki megérte. Más idők voltak azok.
2010. 02. 08.
Elvira Lindo: Csak egy szóval mondd
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 08. hétfő, 14:25
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2530
A Műfordítók Egyesülete jóvoltából mostantól friss fordításszövegeket olvashatnak. Elsőként Elvira Lindo cádizi születésű írónő könyvéből, amelynek megjelenése Imrei Andrea fordításában 2010 áprilisára várható a Noran Kiadónál.
Nem szeretem se az arcom, se a nevem. Persze ez a két dolog ma már ugyanaz. Érzem, ezzel a névvel boldogtalan vagyok, de úgy sejtem, az élet sodort, az idomított hozzá, és nincs már másik, ami képes lenne megnevezni azt, aki vagyok. És nincs kibúvó. Azt mondom, Rosario, és látom a képet, amely visszatükröződik a tükörben minden este, látom a nagy orrot, a nagy, de szomorú szemeket, a szép rajzolatú, bár túl keskeny szájat. Azt mondom, Rosario, és benne van ebben az egész történetem, mert nem változott az arcom gyerekkorom óta, amikor még egy komoly arcú, felnőtt nevet viselő kislány voltam. Azt mondom, Rosario, és szinte hallom az anyám hangját, ahogy szólongatott mindig itt, a folyosón, amikor még emlékezett a nevemre, és imbolyogva, tálcán hozta be nekem az ételt, mert nehezen, balra dőlve járt, és folyton valami csalódottság lengte körül, ami csak akkor foszlott szerte, ha a húgommal beszélt telefonon. Azt mondom, Rosario, és érintetlenül jelenik meg előttem a csalódottságának meg a húgom hiányának az emléke, aki még azelőtt elpárolgott, hogy az anyám szokásává vált volna, hogy bebújjon a szekrénybe, és csak azért jött vissza, hogy lássa meghalni. Nézd, megismer, mondta a húgom. De ez hazugság volt, szemét hazugság. Még engem se ismert meg, aki a pelenkát cseréltem rajta nap mint nap, és odakötöztem a székhez, hogy ne a folyosón végezze a dolgát, és ne kenje össze a székletével a falat. Figyelmeztettem: mama, meg foglak kötözni, megkötözlek, és néha szinte nyújtotta is a karját, hogy megkönnyítse a dolgom, akár egy kisgyerek, aki tudja, hogy valami ellenállhatatlan erőtől hajtva úgyis rosszul fog viselkedni.
2010. 02. 08.
Multikulturális tartalmakkal ismerkedtek Fülöpön
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 08. hétfő, 14:23
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2339
A fülöpi Általános Iskola téma hét keretén belül, projektmódszerrel multikulturális tartalmakat dolgozott fel tantárgyanként Popovics Ferencné igazgatóhelyettes irányításával - tájékoztatta a Hajdú Online olvasóit Boros Viktor, civil tudósítónk.
A módosított Közoktatási Törvény szerint a kisebbség kultúráját meg kell ismertetni a többségi oktatásban résztvevőkkel is. Így sikerült gyűjteni és értelmezni cigány írók műveit, közmondásokat, meséket magyar órán. A cigányok őshazáját, vándorlásait nyomon követték történelem órán, cigány zászlót rajzolhattak rajz órán és a tetoválás szerepéről beszéltek a cigányság életében.
A módosított Közoktatási Törvény szerint a kisebbség kultúráját meg kell ismertetni a többségi oktatásban résztvevőkkel is. Így sikerült gyűjteni és értelmezni cigány írók műveit, közmondásokat, meséket magyar órán. A cigányok őshazáját, vándorlásait nyomon követték történelem órán, cigány zászlót rajzolhattak rajz órán és a tetoválás szerepéről beszéltek a cigányság életében.
2010. 02. 08.
Gyergyai Albert mesél
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 08. hétfő, 14:16
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2732
„A világirodalom két legnagyobb műve a Faust és a Candide, de a Candide-ot azért tartom nagyobb remekműnek, mert egyszerű is.” - Bikácsy Gergely netnaplója
Januárban született, majdnem százhúsz éve. (Akinek a neve nem sokat mond, az meg születhetett nekem bármikor.) Január múltán, de még gonoszabb télben villanásra hadd idézzem az emlékét. Gyergyai Albert alakja nem egy tanítványának írásában fel-fel tűnik, bár talán nem elégszer. Legutóbb a párizsi Karátson Endre önéletrajzi könyvének (Otthonok) első kötetében. Ez az első kötet legszebb, legélőbb fejezete. Jelentős memoárkötet hosszabb részlete - itt most Gyergyairól egy netnapló néhány sora szólhat csak.
Az én egyetemi évfolyamom franciásait tanította utoljára, a mi negyedéves korunkban búcsúzott. Mindenki szerette, mosolyogva vagy tisztelettel, vagy bámulattal. Mégsem mindenki talán, hisz volt, akinek nem tetszett, hogy már-már komolytalanul enyhén vizsgáztatott (a négyes nála elégtelennek számított). Emlékszem egy mai szociológusra, annakidején tehetséges fenegyerek, aki a folyosón kapott dührohamot, hogy neki ugyanúgy beírja két perc vizsga után a jelest, mint Bambula Butának, tompa-tudatlan csoporttársának. (Nem a butagyerek kímélésén dühöngött, hanem, hogy őt magát miért kímélte az öreg a vizsgán.) „Szenilis!” - mondta, és más, durva szavakat is kiáltott a folyosón: ez szokatlan volt, rémült csodálattal bámultam. Az egész színjátékos dührohamból nekem így ötven év múltán egy kicsit az gyanús, hogy vajon miért is lett szociológus Gyergyai Albert kiváló tanítványából, a francia tanszék tehetséges fenegyerekéből. Van, aki az élet sokféle tárgyában is szikrázó tehetség, ugye?
2010. 02. 08.
Beavatás a nőiség őseredetének titkaiba
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 08. hétfő, 14:14
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2501
Clarissa Pinkola Estés könyve beavat a a nőiség őseredetének titkaiba – nem is akármilyen történeteken keresztül. Clarissa Pinkola Estés élvezetes stílusban megírt könyve megtanít arra, hogyan lehet helyreállítani a megbomlott egyensúlyt, újra megtalálni a női vitalitást és a korlátlan tudást, mely ott rejtőzik minden asszony tudatának ősi rétegeiben. A jungiánus elemző és mesemondó szerző harminc évnyi kutatás és gyógyító gyakorlat eredményeit osztja meg olvasóival, népmeséken, tündérmeséken, mítoszokon és álmokon át vezet el az állandó változásban lévő női lélek legbelső életébe, begyógyítja a lélek sebeit, és segít újra megtalálni a kapcsolatot az Ősi, Természeti Asszony bölcsességével.
Megjelent: cosmopolitan.hu, 2010. 02. 05.
(http://www.cosmopolitan.hu/rw_cikk/kikapcs/konyv_zene_film/beavatas_a_noiseg_oseredetenek_titkaiba)
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 3617 vendég és 0 tag böngészi
