2010 augusztus

0-6 ÉVESEKNEK

Godina Mónika: Lóg a lába, lóga /Mondókák és ölbeli játékok kicsiknek
Sopron: Artemisz Kiadó, 2009.

A régi mondókáskönyvek (Forrai Katalin: Jár a baba, jár; Cinege, cinege kismadár… stb.) többedszeri újrakiadása bizonyítja, hogy a játékos, dalos mondókák és ölbeli játékok fontos szerepet játszanak a kicsik egyéni és társas fejlődésében. S ki más is lehetne a baba legfontosabb társa a játékban - sőt játéka - mint a mama vagy a papa! Nekik, és az aprócskákkal foglalkozó szakembereknek készültek az utóbbi években a legújabb segédkönyvek: a gyönyörű kivitelű, kottával is ellátottak; az egyszerű, de praktikus gyűjtemények – mindenkinek igénye szerint.
Ennek az önfeledt együttjátszásnak lehet hasznos eszköze Godina Mónika: Lóg a lába, lóga című válogatása. Ő így ír könyvéről: „Ezek a mondókák, ölbeli játékok igazi örömöt jelentenek a gyermekek számára. A mondókázás, a simogatók, csiklandozók, hintáztatók, höcögtetők játszása kiválóan mélyíti a szülő-gyermek kapcsolatot és gyönyörű példákat ad az anyanyelvvel való találkozásra.”
A napi tevékenységek mindegyikét, az emberi test játékos felfedezését, a mozgásformák fejlődésbeli fokozatosságát szem előtt tartó gyűjtemény igazán hasznos segítőtársa lehet a kezdő és haladó mondókázóknak egyaránt. Kellemes együttjátszást kívánunk hozzá!

* * *

Lila Prap: Miért? / Fordította: Demény Eszter
Bp.: Pozsonyi Pagony Kft, 2006.

A legtöbb gyerek életében – 3 éves koruk körül – eljön a szülők türelmét próbára tevő „MIÉRT?” korszak. A kicsik saját, apró világukat, a körülöttük lévő valóságot kérdéseikre adott válaszainkból próbálják megérteni, felépíteni.
Azért, hogy az akár percenként felvetődő miérteket a szülők és a gyerekek is egyaránt élvezzék (sőt tanuljanak belőle) vegyük bátran kézbe Lila Prap Miért? című bájos családi könyvét. Az szlovén írónő Magyarországon is egyre kedveltebb. A kötet tizennégy – a gyerekek által jól ismert – állat legszembetűnőbb, legjellemzőbb sajátosságát emeli ki, s teszi fel kérdésként az olvasónak. A vicces válaszok és vidám rajzok között természetesen ott lapul a valódi, tudományos magyarázat is.
Ízelítőül egy kérdés: Miért van a kengurunak erszénye? Hogy ne látszódjon ki a köldöke. Vagy, hogy ugrálás közben ne veszítse el a kicsinyét. Ha egyik válasz sem kielégítő, ajánljuk a könyv fellapozását!

6-8 ÉVESEKNEK

Csukás István: Pom Pom meséi
Bp.: Könyvmolyképző, 2010.

A 2010-ben életműdíjjal kitüntetett Csukás István játékosan, rengeteg humorral megformált mesefigurái – Gombóc Artúr, Mirr-Murr, a kandúr, Kutyánszky Kázmér, a nagy ho-ho-ho-horgász és persze Süsü, az egyfejű, jószívű sárkány – nem csak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is sok-sok vidám percet szereztek már. Örülnénk, ha az író minél több művét elolvasnátok! Most Pom Pom meséit ajánljuk figyelmetekbe.
„Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismeritek? Ó, igazán senki se ismeri! Egyszer ilyen egyszer olyan.” Így kezdődnek a vidám történetek.
A mi kedvencünk Gombóc Artúr, aki a világon mindennél jobban szereti a csokoládét. Ha megkérdezik tőle, hogy melyik ízlik neki a legjobban, akkor azonnal rákezdi: a kerek csokoládé, a szögletes csokoládé, a lapos csokoládé, a hosszú csokoládé és minden olyan csokoládé, amit csak készítenek a világon.
Madarunk nagy bánata, hogy a sok édességtől meghízott, így úgy tűnik, nem tud elrepülni Afrikába. S hogy hogyan jutott el mégis a távoli földrészre? Megtudhatjátok, ha elolvassátok az erről szóló kedves történetet, amit Sajdik Ferenc illusztrációi tesznek mulatságosabbá. És persze ne felejtsétek el, hogy Gombóc Artúrnak rengeteg barátja van Hangutánzó Nyivákolótól egészen a Körbevágó Körömollóig. Ismerkedjetek meg velük is!

* * *

Roberto Piumini: Mesék egy szuszra / Fordította: Szirti Bea
Bp.: Katalizátor Kvk., 2007.

Találkoztatok már olyan bútordarabbal, amelynek fiókjából petárdák durrogása, vágtató lovak dobogása, vonat zakatolása vagy oroszlán bömbölése hallatszik? Ismeritek Fa Fábiánt, Bükk Benőt és Tűlevelű Tihamért? Tudtátok, hogy Kutya Muty legnagyobb kívánsága, hogy ő legyen az egész udvar rettegett ura? No ha mindez újdonság a számotokra, akkor itt az ideje, hogy fellapozzátok az olasz meseíró, Roberto Piumini könyvét. A hol prózában, hol rímbe szedve megfogalmazott kedves történetekből kiderül, kik laknak Hanna fiókjában, hogy hogyan derítették jobb kedvre Fa Fábiánt a hangyák, és hogy milyen trükköt eszelt ki Ripócs cica, hogy túljárjon Kutya Muty eszén. A rendhagyó helyszíneken különleges szereplőkkel játszódó események közös jellemzője, hogy valamennyi egy szuszra elolvasható. Igazán hangulatossá varázsolhatjátok a nyári estéket, ha napról napra felolvastok egy-egy történetet a családnak. A könyvet Anna Laura Cantone szórakozató illusztrációi teszik még élvezetesebbé.

8-11 ÉVESEKNEK

Betty G. Birney: Spuri és a nagyvilág / Fordította: Cséplő Noémi
Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009.

Spuri, a szeretnivaló aranyhörcsög, a kisállat-kereskedés egyhangú mindennapjaiból csöppen a Longfellow Iskola 26-os termének zajos mindennapjaiba. Osztályállatként élete boldog és elégedett. Mindez azonban hirtelen megváltozik, amikor az addig gondját viselő tanítónő, Ms. Mac Brazíliába költözik. A hétvégéket ettől kezdve egy-egy tanuló családjánál kell eltöltenie. Hála a ketrecén lévő „zár-ami-nem-zár”-nak rengeteg kalandban lesz része, és sok új barátot szerez. Hálaadás ünnepére azonban Mrs. Brisbane-re, az új osztályfőnökre kerül a sor, hogy hazavigye Spurit, de ő köztudottan nem kedveli a kis „rágcsálót”… Az iskolában szerzett tapasztalatait Spuri így összegzi: „Tudok írni és olvasni, és tudom az Egyesült Államok összes fővárosát. Megtanultam, hogy soha ne fordítsak hátat egy kutyának. És hogy jó ötlet néha kikapcsolni a tévét. Rájöttem, hogy a gyerekeknek vannak problémáik, de vannak a tanároknak és az igazgatóknak is. Néha az embereknek nincs szükségük másra, csak egy kis bátorításra. De legfőképp azt tanultam meg, hogy egy kis hörcsög is képes nagy dolgokra.”

* * *

Max Lucado: Értékes vagy / Fordította: Ficsor Lilla
Budapest : Timóteus Társ., 2007.

Hallottatok már a foltmanókról? Ezek a különös lények fából készült, egészen apró emberkék. Egész nap az utcát járják és arany csillagokat, vagy szürke pontokat ragasztgatnak egymásra.
Az ügyesek és a különlegesek csillagokat kapnak, de akik kevesebbre képesek, csak szürke pontra számíthatnak. Pancsinelló egy olyan manócska, aki gyakran elesik, ügyetlen és nem tudja a gondolatait szépen megfogalmazni. Ezért aztán tele van szürke pontokkal.
Szabad-e véleményt mondani valakiről úgy, hogy nem is ismerjük? Vajon csak rossz tulajdonságai lehetnek egy embernek? Hogyan tudjuk felvidítani a barátainkat, ha szomorúak?
Ezekre a kérdésekre találtok választ, ha elolvassátok ezt a szívet melengető mesét, ami jó alkalom lehet arra is, hogy megálljatok egy kicsit beszélgetni barátaitokkal, szüleitekkel, nagyszüleitekkel. Ha tetszett a történet ajánljuk a folytatásokat: Az enyém vagy! és Különleges ajándék.

11-14 ÉVESEKNEK

Kiss Ottó: A terepasztal lovagjai
Bp.: Móra Könyvkiadó, 2007.

Biztos Ernő, Láblexikon, Czefre Balázs, Hirtelen Pál, Nullás Nelli, Tavai Áron – néhányan Kiss Ottó regényének szereplői közül. És persze a két jó barát: a dagi, mindig éhes Dodi és a nyúlánk, szemüveges Szálka, akik kartondobozokból, léggömbökből, műanyag palackokból megpróbálnak léghajót és tutajt készíteni, hogy azzal hódítsák meg a földet, a vizet, a levegőt, és persze a dallamos nevű, szépséges hölgy, Fáber Lili szívét is. A történet előzményei évszázadokkal korábbra repítenek vissza, egy titokzatos levél formájában, amelyet Grigorján rokona, az Ős Lovag hagyott hátra. A levélből kiderül, hogy a gonosz ellen nem lehet többé a hagyományos lovagi harcmodorral küzdeni, mert az a lelket támadja meg. A könyv lapjain feltűnik, Hurrikán nevű kutyájával Ferró Feri, egy idősebb fiú, ismerősötök lesz Lívióla néni, aki komfortos konyhájában remek csokitortát tud készíteni, sőt olvastok majd Lápi Maráról, a boszorkánynak vélt öregasszonyról is. A fiúk lovagias cselekedetek sorát viszik véghez, míg kiderül, hogy mi a titkos terepasztal titka, és hogyan lehet valakiből a terepasztal lovagja. A fiúk számára igazi elismerésként csengenek Fáber Lili szavai: „Tudjátok, fiúk, nekem tulajdonképpen mindegy, hogy hová megyünk. Az igazság az, hogy veletek mindenhol biztonságban érzem magam. Az se baj, hogy Dodi egy kicsit kövér, az se, hogy Szálkának szemüvege van, sőt még azt se bánom, hogy Bibinek miniszter az apja. Mert a legfontosabb az, amit ma tettetek értem. Ilyet csak igazi királylányért szoktak tenni igazi lovagok.”

* * *

Békés Pál: A Bölcs Hiánypótló
Budapest : Móra, 2009.

A kétbalkezes varázsló, A Félőlény, Doktor Minorka Vidor nagy napja A Bölcs Hiánypótló – néhány nagyszerű, gyerekeknek szóló olvasmány Békés Pál történetei közül. Jó szívvel ajánljuk valamennyit, de bővebben most az Édes anyanyelvünk pályázaton díjnyertes Bölcs Hiánypótlóval ismertetünk meg benneteket. Már a tartalomjegyzéket böngészve látható, hogy nem mindennapi események várnak rátok: betekinthettek a hiánypótlás dolgos hétköznapjaiba, megtudjátok, milyen az, amikor végzetes csapás zúdul a világra, kiderül, mit tartalmaz a Bölcs Hiánypótló végrendelete, sőt tanúi lehettek a történelem első lyukcsatájának. Különlegesek a Bölcs Hiánypótlóhoz vándorló szereplők is: Venyige II, a csupasz szőrös rém, Pontos Idő, egy óra, amelyiknek nincs időérzéke, a Lyuk, aki megunva, hogy bárhová is költözzék, mindenhol bevarrják, betömik, inkább vándorútra kel. Ám a Hiánypótló, akinek a kapujában sorban állnak a töröttek, repedtek, görbék, csorbák, csálék, nem érdemelné meg a Bölcs nevet, ha pótolná az időérzéket vagy a szőrt. A magyarázat peidg egy bölcshöz mérten egyszerű: „Tele a világ szőrös rémekkel. Versengenek egymással, hogy melyik undorítóbb. De te vagy az egyetlen csupasz szőrös rém. Az egyetlen, akin nevetni lehet. Ettől vagy te.”

14-18 ÉVESEKNEK

Filmklub: peregnek a kamaszévek / David Gilmour ; [ford. Gellért Marcell]. - Budapest : Athenaeum, 2010.

A könyv 24 országban jelenik meg, ennyi ember nem tévedhet, ráadásul ugyanúgy keresik a szülők, mint a 14-18 évesek.
A regény önéletrajzi ihletésű, saját nevén szerepel az író és annak fia is. Elvált szülők gyermeke Jesse, aki az anyjával lakik, amíg az fel nem hívja a volt férjét azzal, hogy a fiuknak most egy férfira van szüksége.
Az apa, noha szereti a fiát, kissé tanácstalan, hiszen Jesse-nek csak kevés reménye van, hogy elvégezze a 10. osztályt, noha nem butább, mint az átlag gyerek, csak valahogy semmi nem köti le. Az apa egy ideig minden tudását bevetve segíti a házi feladatok megoldásában, de ez sem hoz eredményt. Szembe kell néznie a ténnyel, a fia „kétoldali iskolaundorban” szenved, tetézve ezt azzal, hogy dolgozni sincs kedve, a sport meg egyáltalán nem vonzza. De nem adja fel, és ultimátumot ad a fiúnak: abbahagyhatja az iskolát, és dolgoznia sem kell, de „kötelező” megnézni heti három filmet vele. Az apának filmes szakmája van, ezért abban bízik, valami értéket ilyen módon tud átadni.
Gilmour azt adja, amit tud: íróként, filmkritikusként és tévés személyiségként. Filmélményeket, amelyek korszakokat jeleznek vagy határkövek, vagy valamiért említésre méltóak: hol a szereplők, hol a rendezők, hol egyéb dolgok miatt. Telnek a napok, peregnek a filmek – miközben az író munka nélkül marad, anyagi gondjai lesznek, - s eközben fia az első szerelmek és csalódások miatt a droghoz nyúl. De az apai szeretet is képes a csodákra, így a végén helyére kerülnek a dolgok mindkettőjük életében.
Apáknak és fiúknak „kötelező olvasmány” de minden tizenéves, és azok szüleinek is élményt jelent a könyv, hogy a filmek kedvelőit már ne is említsem.

* * *

A commitments / Roddy Doyle ; [ford. M. Nagy Miklós]. - Budapest : Európa, 2002 ; Szekszárd : Szekszárdi Ny. - 187 p. ; 19 cm
A Barrytown-trilógia 1. kötete, melynek további kötetei: A mozgóbüfé ; A méregzsák.

Sajátos hangulatú és humorú regény, amivel a fiatal író világhírnévre tett szert.
A Rabbitte-család tagjai közül ebben a regényben ifjabb Jimmy Rabbitte-tel ismerkedhetünk meg egészen közelről, aki sok mindenben nem tűnik ki, de a rockzene megszállottja: tudja, hogy melyik együttes a menő, kinek jelent meg lemeze, sőt, azt is, ki lesz a menő fél év múlva. Az a véleménye rockzenéről, hogy az mindig a szexről és a lázadókról szól. Jimmy nem kis munkájába telik, hogy haverjaival és egy már-már veteránnak számító Amerikából hazatelepült stúdiózenésszel együtt létrehozza a Commitments együttest, és beszervezzenek egy háromtagú női vokált is. A haverok többsége ugyan a kottát sem nagyon ismeri, Joey- becenevén „Ajak”- Fagan viszont nemcsak ragyogó szaxofonos (aki a legnagyobbakkal játszott együtt, James Brownnal, Otis Reddinggel, Stevie Wonderrel és még több tucatnyi sztárral), hanem szívét-lelkét adja a zenéhez, ami még inkább lelkesíti az alakuló csapatot.. Joey úgy érzi a sors azt szánta neki feladatul, hogy épp a szülőhazájában honosítsa meg a soul zenét, s irányításával a tagok lelkesen látnak neki hangszerük megszelídítésének, a vokált alkotó csajok meghódításának – és nem mellesleg a világraszóló siker tervezgetésének. A kínkeserves próbák és kisebb-nagyobb, főként a lányok körül forgó perpatvarok után mégis beindul az együttes karrierje, az ír ízekkel kevert hamisítatlan soult lelkesedve fogadja a dublini kocsmák közönsége, sőt már egy lemezszerződés lehetősége is felcsillan.
Az utánozhatatlan dublini szlenggel „dúsított” regény sikere után két további rész megjelent magyarul, A mozgóbüfé és A méregzsák címmel.

Deli Klára, tájékoztató könyvtáros

Felnőtteknek

A királynő olvas / Alan Bennett ; [fordította Rakovszky Zsuzsa]. – Budapest : Magvető, 2009. – 151 p. ; 19 cm.

A történet egy kedves és abszurdnak tűnő ötletre épül. Anglia idős királynője Westminster városa mozgókönyvtárának olvasója lesz. (Akkor szerettem bele a könyvbe, amikor az első lapok egyikén kiderült, hogy ott is hat könyvet lehet egyszerre kikölcsönözni. Nem is vagyunk messze Angliától?)
A véletlen találkozás és a királynők számára kötelező udvariasság révén kezébe kerülő könyvet elolvassa, és lépésről lépésre és menthetetlenül az irodalom rabjává válik. Oly annyira, hogy uralkodásának hosszú évtizedei alatt gyakorolt protokollfeladatait is el-elhanyagolja. Tanácsadója – mint a mesében – a konyhásfiúból apróddá előléptetett Norman. Környezete megütközve szemléli a változást, hiszen a királynő mindeddig a konvencióknak megfelelően viselkedett, soha nem tett fel kényelmetlen kérdéseket, vagy nem mutatott különösebb empátiát az emberi érzésekkel szemben. Igyekeznek akadályokat görgetni a királynő elhatalmasodó szenvedélyének, finom intrikákkal eltávolítják a tanácsadót.
Természetesen a mese jól végződik, Norman visszakerül a királyi udvarhoz, az ármánykodó Sir Kevint elbocsátják, és a királynő írni kezd, mert arra a meggyőződésre jut, ha meghal „egy szintre kerül mindenki mással. Az olvasás ezen nem tud változtatni – de az írás talán igen …”

… „az olvasás, egyebek közt, valami izomféle is, és hogy az idők során neki ez az izma szemlátomást kifejlődött.” „Az ember nem beleteszi a könyvekbe az életét, hanem bennük találja meg.” Ilyen és hasonló gondolatokat ad a szerző, Alan Bennett, a főhős szájába. S aki szeret olvasni, bizonyára egyetért majd vele.

* * *

Az éhség ünnepei : Anyám könyve / J. M. G. Le Clézio ; [ford. Lőrinszky Ildikó]. - Budapest : Ulpius-ház, 2009. - 275, [3] p. ; 20 cm.

A kortárs magyar irodalomban is gyakori, hogy egy-egy szerző szüleinek életét választja regénye témájául, melyekben számos utalást találhatunk személyes kapcsolataikra. Itt mindössze a könyv alcíme jelzi, hogy Le Clézio Nobel-díjas író (2008) édesanyja a történet főhőse. Az egyes szám harmadik személyben, jelen időben megírt könyv nagyon pontosan, szinte szenvtelenül írja le egy gyereklány sorsát a felnőtté válásáig. A környezet, a háttér, az emberi jellemek, külső és belső tulajdonságaik egy fotográfia élességével, képszerűen jelennek meg az olvasó szeme előtt. A cselekmény a 30-as évek Párizsában kezdődik, és a második világháború végéig ível. Ethel Brunt 10 éves korában ismerjük meg. Erősen kötődik idős bácsikájához, együtt szövik terveiket a gyarmatokat idéző Mályvaszínű Házról. Következő meghatározó személyiség a különös és idegen világot sejtető orosz emigráns osztálytárs, barátnő, a szépséges Xénia, akit elhalmoz szeretetével, őszinte barátságával. Ebben a barátságban Ethel érzelmei a mélyebbek. A csillogó, nagypolgári szülői ház életvitelét szíve mélyén elutasítja, kívülállóként figyeli. Mikor összeomlik gyermekkora világa, a nagybácsi meghal, a barátnő férjhez megy, saját szülei fosztják meg örökségétől, a Mályvaszínű Ház ideája szertefoszlik, elszegényednek, ő veszi át családja irányítását, szervezi menekülésüket és a német megszállás túlélését. A szerelem és a házasság nyit életében új távlatokat.

A könyv a vesztességek és az újrakezdés lehetőségének története. Arról szól, hogy az életben a számunkra fontos és szeretet dolgok, az emberek, az érzelmek és a tárgyak fogynak, és mégis van kiút, ha van határozott világképe és értékrendje a csalódásokat elszenvedő embernek.

* * *

Kiskunhalas anno... : a város története képekben a 19. század közepétől a 20. század közepéig / Szakál Aurél. – Kiskunhalas : Thorma János Múzeum : Halasi Múzeum Alapítvány, 2009. – 319 p. : ill. ; 27 cm. – (Halasi albumok, 9.)

A halasi Thorma János Múzeum igazgatója Kiskunhalas múltjának jelentős korszakát, a polgárosodás időszakát, mutatja be korabeli fényképek és képeslapok segítségéve tematikus elrendezésben. Több tízezer fotóból választotta ki a legjobb, legjellemzőbb 540 felvételt.
A város c. fejezetben a település középületeiről, utcáról, tereiről, köztéri szobrairól készült felvételek láthatók. Az Események fejezetben, időrendben a városi ünnepségek, avatások, jeles személyek látogatása, a világháborúk és forradalmak fényképes krónikája következik. Az Ünnepek, Hétköznapok c. fejezetekben közölt fotódokumentáció a családok mindennapjaival, esküvőtől a temetésig és munkájukkal ismerteti meg az olvasót. A határ c. fejezet lapjain a táj, a tanyasi és pásztorkodó ember életmódja elevenedik meg.
A fotóalbum lapjairól, amely hű lenyomata egy polgárosodó, fejlődő alföldi város sokszínű életének, nyílt, öntudatos, dolgos emberek tekintenek ránk, akiken, és akiknek környezetén is látszik, hogy meg¬határozott értékrend szerint élnek, és identitászavaruk nincsen.
Érdemes lapoz¬gatni Kiskunhalas egy évszázadának képes krónikáját.
A háromnyelvű (magyar, német, angol) kötetet irodalomjegyzék, képjegyzék és térképek egészítik ki.

* * *

Bárdos Lajos / Ittzés Mihály. – Budapest : Mágus Kiadó, 2009. – - 43, [1] p. ; 21 cm. – (Magyar zeneszerzők, 36.)

Bárdos Lajos (1899-1986) a Kodály-iskola zeneszerzőneveltje, a Bartók és Kodály utáni generáció kiemelkedő képviselője, karnagy, zenekutató, a zeneelmélet tudósa, zenepedagógus, a magyar kórusirodalom nemzetközi elismerést kivívott mestere. Hat évtizedes zeneszerzői munkássága maradandó értékekkel gyarapította századunk zeneművészetét: egyházi művei (motetták, misék, népének-feldolgozások), és kórusműveinek irodalmi és népzenei fogantatású ága szerves alkotórésze napjaink kóruskultúrájának. A kötetben Bárdos Lajos pályaképének bemutatása mellett műveinek teljes jegyzéke és válogatott bibliográfia található.
A kötet szerzője dr. Ittzés Mihály zenetudós, a Liszt Ferenc Zene¬művészeti Egyetem Kecskeméti Kodály Intézete tudományos munkatársa, ny. főiskolai tanára és igazgatóhelyettese.

Dr. Bellérné Horváth Cecília tájékoztató könyvtáros