2010 április
2010 április - Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet (Veszprém)
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Könyvtárosok ajánlják
- Találatok: 20130
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet munkatársainak könyvajánlatai
0-6 éveseknek ajánljuk
Finy Petra: Az ovi-ügy
Budapest : Pozsonyi Pagony Kft., 2009.
Az „ovi-dolog”, ahogy az írónő fogalmaz a könyv elején, egyáltalán nem sima ügy. Gyakorló szülőként ezen mindenki átesett, és tudja, hogy nem mindegy, gyermeke hogyan éli meg a közösségbe kerülés első élményét. Az írónő életszerűen mutatja be, hogy a könyv főhősét, a kis Emmát először ámulatba ejti az óvoda varázslatos világa, a kicsi székek, a parányi mosdók, a sok játék. Amikor aztán kiderül, hogy nem csak látogatóba megy az oviba, hanem ott is kell maradni, megijed. Ettől persze mindenki megijed egy kicsit. Ám ha végig gondolja, hogy mi mindent lehet csinálni az oviban, amit otthon nem, hogy mennyi érdekes játék van, ami otthon nincs, hogy mennyi program várja, akkor rájön, hogy „a néhány kényelmetlenségtől eltekintve igazán élvezetes ez az „ovi-ügy”.
0-6 éveseknek ajánljuk
Finy Petra: Az ovi-ügyBudapest : Pozsonyi Pagony Kft., 2009.
Az „ovi-dolog”, ahogy az írónő fogalmaz a könyv elején, egyáltalán nem sima ügy. Gyakorló szülőként ezen mindenki átesett, és tudja, hogy nem mindegy, gyermeke hogyan éli meg a közösségbe kerülés első élményét. Az írónő életszerűen mutatja be, hogy a könyv főhősét, a kis Emmát először ámulatba ejti az óvoda varázslatos világa, a kicsi székek, a parányi mosdók, a sok játék. Amikor aztán kiderül, hogy nem csak látogatóba megy az oviba, hanem ott is kell maradni, megijed. Ettől persze mindenki megijed egy kicsit. Ám ha végig gondolja, hogy mi mindent lehet csinálni az oviban, amit otthon nem, hogy mennyi érdekes játék van, ami otthon nincs, hogy mennyi program várja, akkor rájön, hogy „a néhány kényelmetlenségtől eltekintve igazán élvezetes ez az „ovi-ügy”.
Vargáné Ládonyi Erzsébet, gyermekkönyvtáros
Telegdi Ágnes: Mackó-születésnap (Barnabás meséi)Budapest : Ring-Color Kft., 2008.
Az óvodás korosztálynak íródott ez a több részből álló sorozat, amelynek egy játékmackó család a főszereplője. A kis olvasók körében nagy érdeklődésre tarthat számot, hiszen nincs olyan kisgyerek, aki ne szeretné a mackókat, és ne lenne a játékai között egy-kettő belőlük. A Mackó-születésnap című kötetben Barnabás kismackó születésnapjára készülnek. Akárcsak a gyerekek, a játékok életében is a szülinap az egyik legkülönlegesebb esemény az évben. Barnabás egész napja a boldog várakozás és az ünneplés jegyében telik el. A könyv érdekessége, hogy a szerző saját felvételei illusztrálják.
Vargáné Ládonyi Erzsébet, gyermekkönyvtáros
6-8 éveseknek ajánljuk
Pocsai Dóra: A tejfog: Mesél a fogorvos néniBudapest : Medicina, 2008.
A mese és az ismeretterjesztő könyv sajátos ötvözete ez a kiadvány, mely a Medicina Kiadó gondozásában jelent meg. A kedves történetben Panna és Bence az anyukájukkal együtt ellátogatnak Éva néni fogászati rendelőjébe. A találkozás során a gyerekek megismerkednek az egészséges táplálkozás alapvető tudnivalóival. A doktor néni bemutatja nekik a rendelőt, annak berendezéseit és a sok érdekes, különféle hangot adó fogászati eszközt. Megtudják, hogy mik is azok a tejfogak, hogyan kell helyesen ápolni őket és „ki” az a fogakat elrontó Streppo Mátyás. A kötet a gyerekek életkorának megfelelően érdekesen és valósághűen mutatja be a fogakkal és az egészséggel kapcsolatos tudnivalókat. Az illusztrációk vidámak, nagymértékben segítik a téma még könnyebb megértését. A mű nagyon fontos része könyv végén található, szülőknek szóló ismeretterjesztő szöveg.
Vargáné Ládonyi Erzsébet, gyermekkönyvtáros
Kovács Klára: Kirándulás az Ábécé-hegyreBudapest : Holnap Kiadó, 2009.
Az éppen olvasni megtanuló kisgyermekek számára jelentette meg a Holnap Kiadó a Kirándulás az Ábécé-hegyre című kiadványát. A könyvben található mesék rövidek, így a kezdő olvasók könnyen olvashatják őket. A kötet elején több szótagolós mese is található, amelyek segítik az olvasástanulás első lépéseit. Sok helyen színesíti vers a történeteket, így a rím és a ritmus segítségével még közelebb kerülnek az olvasás élményéhez a gyerekek. A barátságról, szeretetről, önzetlenségről szóló mesék szereplői nagyon sokszor a gyerekekhez közel álló kis állatok. A könyvet Reich Károly kedves és barátságos illusztrációi teszik még élvezetesebbé.
Vargáné Ládonyi Erzsébet, gyermekkönyvtáros
8-11 éveseknek ajánljuk
A királykisasszony jegyei és más mesékBudapest : Alexandra, 2007.
A magyar népmesekincsből válogató sorozat tagjai külső megjelenésükkel felidézik a nagysikerű rajzfilmsorozatot. A királykisasszony jegyei és más mesék című kötet valódi képes mesekönyv, amit örömmel vesz kézbe az olvasó. A kötetben az illusztráció és a szöveg elválaszthatatlanul összetartoznak, szerves egységet alkotnak. A könyvben vannak szélesebb körben ismert mesék (A sündisznó; Az égig érő fa), de vannak kevésbé ismert, más kötetekben ritkábban előfordulók is (A talléros kalap; A csillagász, a lopó, a vadász meg a szabó). Napjainkban a könyvpiacon megjelenő kiadványok széles palettáján ez a kötet igazi értéket képvisel.
Vargáné Ládonyi Erzsébet, gyermekkönyvtáros
Tóth Krisztina: Állatságok
Budapest : Magvető, 2007.
A fiatal magyar író és költő, Tóth Krisztina verseskötete a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg. A cím hűen tükrözi a mű tartalmát, hiszen 30 egzotikus, többnyire nálunk ismeretlen, kicsit furcsa nevű állatot mutat be. A költemények gazdagok humorban, nyelvi leleményben és érdekes szófordulatokban. A kötetet Baranyai András sajátságos, kicsit abszurd, de mégis jópofa állatfigurái illusztrálják. Nagyon jó ötlet a könyv végén található világtérkép, ahol a gyerekek megnézhetik, hogy hol is élnek valójában ezek a fura nevű, néha csak kitaláltnak vélt állatok.
Vargáné Ládonyi Erzsébet, gyermekkönyvtáros
11-14 éveseknek ajánljuk
René Goscinny és Jean-Jacques Sempé: A kis Nicolas kiadatlan kalandjai 1-2. kötetBudapest : SÍK, 2005-2007.
Egy sajátos humorú, sok kis történetből álló ifjúsági regénnyel ismerkedhetnek meg az olvasók, ha kezükbe veszik „A kis Nicolas kiadatlan kalandjai” című művet. A könyv magával ragadja a gyerekeket, úgy érezhetik az olvasók, hogy ezek a történetek róluk szólnak, velük is megeshetnek. Ahogy az előszóban az író lánya fogalmaz, abban rejlik a könyv ereje, hogy meghódítja a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt. Ne riasszon vissza senkit az első ránézésre kicsit vaskosnak tűnő regény, hiszen olvastatja magát. A könyvet J. J. Sempé grafikái illusztrálják és sajátos képi világot teremtenek a szöveghez. Mindenképpen ki kell emelni Bognár Róbert fordítói tevékenységét is, aki nagy nyelvi leleménnyel „ültette” át magyar nyelvre a könyvet.
Vargáné Ládonyi Erzsébet, gyermekkönyvtáros
Jeff Kinney: Egy ropi naplójaBudapest : Könyvmolyképző Kiadó, 2008.
Egy külföldön nagy sikert aratott bestsellert jelentetett meg a Könyvmolyképző Kiadó. A könyv főhőse egy fiú, a maga teljes kamaszságában. A vézna, nyakigláb srác, mint oly sok kamasz, naplót ír. A könyv tulajdonképpen maga ez a napló. Habár a főszereplő a könyv elején tiltakozik, hogy csak az anyukája unszolására fogott naplóírásba, mégis rövidesen a legbelsőbb érzéseivel és gondolataival ismerkedhetünk meg. Rögtön néhány oldal elolvasása után szembesülünk vele, hogy mennyire nincs kibékülve serdülésben lévő testével, és igazán nem is tud beilleszkedni az osztályközösségbe sem. Titokban irigyli azokat az osztálytársait, akik izmosak és szakállt növesztettek, ő is olyan akar lenni. Vajon sikerül-e neki?
Vargáné Ládonyi Erzsébet, gyermekkönyvtáros
14-18 éveseknek ajánljuk
Viviane Villamont: KisdarázsBudapest: Cartaphilus, 2007
A Kisdarázs becenévre hallgató kislány egy vidám, bohém apa és egy hisztérikus, nagyvilági anya gyermeke. Utóbbi elhagyja férjét és kislányát, akit aztán még egy zárdában működő iskolába is bead, ahol a kolostori szigorral, az apácák kegyetlenségével is szembesülnie kell azon túl, hogy anyja minden eszközt bevet, hogy szeretett apjától is elszakítsa. Ez így elég komoly történetnek tűnik, melynek tragikusságát Kisdarázs okossága és vagánysága oldja fel. A talpraesett és jó humorú gyermek őszinte ártatlansággal csodálkozik rá a felnőttek világára. Talán a következő kis mondókából is kiderül hogy a regény nyelvi leleményességgel megírt, bájos, humorral teli történet, melynek végén természetesen megoldódnak a történet során felmerülő problémák, konfliktusok is.
„Kisdarázs, Kisdarázs
Orra hegyén pattanás,
Nincsen neki szárnya,
Nem repül a bálba.”
Kovács Gabriella, olvasószolgálati könyvtáros
Janikovszky Éva: De szép ez az élet!Budapes: Móra, 2008
– De szép ez az élet! – csúszik ki akarva-akaratlanul valamennyiünk száján, legyen az óvodás korú kislány, langaléta kamasz fiú vagy nagymama korú idős hölgy.
A könyvben rövid, a mindennapi életben bármelyikünkkel előforduló élethelyzetek, gondolatok, érzelmek szerepelnek, Janikovszky Éva szűrőjén keresztül bemutatva. A történetek humorral, derűvel, finom iróniával, és mindig a pozitív gondolkodást szem előtt tartva mesélik el, hogy hogyan is vegyük észre a rohanó mindennapokban az élet kisebb-nagyobb szépségeit.
A könyv kiválóan alkalmas arra, hogy elalvás előtt egy-egy történet elolvasásával garantáljuk a szép álmokat!
Kovács Gabriella, olvasószolgálati könyvtáros
18 éven felülieknek ajánljuk
Gerlóczy Márton: A csemegepultos naplója Budapest : Ulpius-ház, 2009
Ez az a könyv, amelyet nem ajánlott tömegközlekedési eszközön, vagy egyéb nyilvános helyen olvasni, az olvasó ugyanis menthetetlenül röhögni fog. Nem ajánlható érzékeny lelkületűeknek sem, hacsak nem akarnak mai köznyelven írt szöveget emésztgetni. Aki azonban kézbe veszi, nem tudja majd letenni, készülhet az éjszakába nyúló irodalmi élményre.
A regény hőse, Márczy Lajos, egyébként író, kitalálja, hogy beáll a piacra csemegepultosnak. S lőn. Hajnaltól a pult mögött tapasztalja a valóságot, szolgálja a vevőket, s közben pszichoanalitikus pontossággal mutatja be hihetetlen figuráit, a félelmetes magyar valóságot. Levezetésképpen pedig jöhet a folytatás: ivás és nők. A különbözőségükben is egyforma nők: az egyetemisták, az újságírónő, az anyuka, a tűzoltó nője, az idős dáma… és ez már nem csak görbe tükör! „Nyílik az ajtó. Egy sertés áll előttem. Egy röfi. Egy szőke lufi.” vagy „Az a fajta vidéki lány, akinek állcsúcsa hegyes és hátrébb van a szájánál, az ajka olyan vékony, hogy szinte nincsen, a nyakában pedig aranyszínű nyaklánc lóg. Büdös is. Mint egy Chemotoxszal befújt veranda”
Bizony a szerzőnek a nőkről alkotott képe csöppet sem hízelgő. Mégis, ezt a jövőtlen, mindent undorítónak találó állapotot brilliánsan ötvözi a csípős humorral, s amikor letesszük a csemegepultos naplóját, azt gondoljuk, hogy Gerlóczy Márton – aki még nincs 30 – ismét bebizonyította tehetségét.
Juhász Judit, olvasószolgálati könyvtáros
Elif Şafak: Az isztambuli fattyúBudapest : Európa, 2009
Az Amerikában élő, török származású írónő regénye nem egy misztikus keleti világba kalauzolja olvasóit, hanem egy modern korba, ahol Asaya (a címbeli fattyú) a Kundera Caféba jár beszélgetni barátaival, Johnny Cash-ért rajong és folyton lázad a csak nőkből álló, különös családja vele kapcsolatos elképzelései és elvárásai ellen. Asya szemén keresztül látjuk Isztambult, egy fiatal lány vívódásait. Megismerjük családját: a tetováló művész anyját, akit néninek szólít, a furcsa nagynéniket, a feledékeny, imádott nagymamáját.
Ebbe a családba csöppen be váratlanul egy másik fiatal lány, Armanoush, aki látszólag Asya ellentéte. Armanoush egy örmény-amerikai család sarja, akinek - anyja válása után - egy török férfi lesz a nevelőapja. A török férfi pedig az isztambuli család egyetlen élő férfi tagja.
Armanoush életében meghatározó az örmény diaszpóra, édesapja családja. Kettős identitására gyógyírt, a folyton fülébe csengő 1915-ös örmény népirtás miértjeire választ keres, így titokban Isztambulba utazik.
A két lány barátságának elmélyülésével egyre több múltbeli esemény tárul fel, a szálak egyre szorosabbra fűződnek és a titkok megfejtésre kerülnek.
Şafak regénye merész, szókimondó: „Mi, az egész ország, imádjuk az alkoholt, egy évben tizenegy hónapon keresztül iszunk, aztán pánikba esünk, megbánjuk, és egész ramadán alatt böjtölünk. Majd amint véget ér a szent hónap, azonnal folytatjuk az ivászatot.” Mégis, szépen megírt, örök igazságokat rejtő, valódi népmesei jellegzetességekkel bíró mű.
Az isztambuli fattyú Magyarországon tavaly jelent meg az Európa kiadó gondozásában, igényes kivitelben, hibák nélkül. Jó kézbe venni és kellemes olvasni.
Juhász Judit, olvasószolgálati könyvtáros
Nádasdy Borbála: Zagolni zabad?[Somorja]: Méry Ratio, 2008
Nádasdy Borbála, a Franciaországban élő magyar grófnő önéletrajza nem profi írás, inkább olyan, mintha a szerző épp a velünk szemben lévő fotelben ülne és lebilincselően mesélne az életéről.
A Zagolni zabad? a gyerekkorától az emigrálásig mutatja be saját és családja életét. Megismerhetjük a rövid, gondtalan gyermekkort, a jólétben és szeretetben élő család mindennapjait, a vicces epizódokat, így a címadó kérdés eredetét is. De felfedezhetünk ismerős, ma is létező helyszíneket, így nagybátyja nádasdladányi kastélyát, vagy az alsóperei vadászházat.
Később tanúi lehetünk a család szétszakításának, háború pusztításának, vagy még inkább az 50-es évek testet és lelket nyomorító arisztokrata üldöztetéseinek. Valódi korrajzot, hiteles történelmi képet kapunk. A mű mégis könnyed, fiatalos, köszönhetően a címekkel jelzett gondolati tagolásnak, az egyszerű mondatoknak, a sok családi fotónak.
Nádasdy Borbála önéletírását az ösztönös élni akarás, a grófnő örökölt tartása itatja át, és teszi a megírt történeteket - borzalmassága ellenére is – elfogadhatóvá.
S minél többen olvassák a grófnő munkáját, annál ritkábban fordulhat elő a leírt eset: „Üresen és szögesdróttal bekerítve találtam egykori otthonunkat. Rajta: „Idegeneknek bemenni tilos” feliratú tábla lógott. Egy idős asszony tolta át biciklijét az úttesten. Köszöntem és megkérdeztem „Itt laktak a Nádasdyak?” Azt felelte: „Igen, de azok már rég kihaltak”
Egy délutáni, vagy hétvégi olvasmánynak kiváló, értékéből csak a lektorálás hiánya von le némiképp. A könyv folytatása a grófnő 1957 utáni életéről „A szabadság zaga” címmel jelent meg .
Juhász Judit, olvasószolgálati könyvtáros
Darvasi László: VirágzabálókBudapest: Magvető, 2009
Az elmúlt év kiemelkedő olvasmányélményét jelentette számomra Darvasi László Virágzabálók című nagyregénye. Magával ragadott az áradó, ezerfelé indázó történet, belefeledkeztem a lenyűgöző nyelvezetbe, időnként bosszankodtam, aztán kinevettem magam, amiért belesétáltam az író által állított kelepcékbe.
A regény ciklusokra van osztva, s egy-egy ciklusban a különböző szereplők szemszögéből bontokozik ki a többrétegű történet. Mindent átszőnek a mesék, a legendák, a látomások. A korántsem hétköznapi, különleges adottságokkal rendelkező főszereplőkön kívül – mint például a gyönyörű Pelsőczy Klára, akibe 3 testvér szerelmes, vagy a mindenhol ott levő, mindenről tudó, de saját titkait rejtegető Schütz doktor – kissé szürreális, meseszerű alakok is feltűnnek: Koszta Néró, a fűmuzsikus, Mama Gyökér, Levél és Féreg urak. Az előzőkkel szinte egyenértékű szereplővé lép elő a helyszínt adó Szeged és természetesen a Tisza.
Biztos lesznek, akik történelmi regényként fogják olvasni a könyvet, hiszen a történet a 19. század 30-as éveiben kezdődik, kóstolót kapunk 1848/49 szegedi eseményeiből, s végül a nagy 1879-es árvízzel végződik. A történelem azonban a kisember szemszögéből, inkább csak háttérként jelenik meg. Nagyon érdekes a különböző nemzetiségek – cigányok, szerbek, zsidók, németek, magyarok – együttélésének bemutatása, majd a konfliktusok kialakulása.
Nem véletlen, hogy ajánlómban kísérletet sem teszek a cselekmény összefoglalására: a burjánzó történetvezetés, a sok, egyenként is gyönyörű mellékszál lehetetlenné teszi a tömör összegzést. De az biztos, hogy olvasóját foglyul fogja ejteni a regény, egyszerre fog törekedni arra, hogy minél gyorsabban, habzsolva olvassa, és ugyanakkor igyekszik majd elmélyedni benne, visszalapozgatni, minden szépségét kiélvezni.
Schreiber Márta, könyvtáros
Varga Béla: Veszprém város lexikonaVeszprém, 2009.
„Veszprém város lexikona talán olyan lett, amilyennek a várost látom, de olyan is, amilyen én, hiszen amit szerettem volna, hogy megjelenjen, az a kötetben megtalálható.” (Varga Béla)
Varga Béla vallomása szerint, sok évvel ezelőtt Hermann István, a pápai könyvtár igazgatója hívta fel figyelmét Sátoraljaújhely lexikonára. A Veszprém monográfia hiánya, a helyi periodikák sorozatos megszűnése ill. kiadási bizonytalansága miatt Varga Béla felismerte, hogy elkelne szűkebb hazájában is egy ilyen jellegű dokumentum. 2002-ben kezdte az anyaggyűjtést, hat év szorgalmas munkájának gyümölcse a most megjelent kézikönyv. Nagy történész-kutató elődök, valamint a mai, várost szerető alkotók munkáinak felhasználása mellett a rendelkezésre álló számos irodalmi forrást az érsekség, a megyei levéltár és a megyei könyvtár dokumentumaiból egészítette ki. Az adatsorokat 2008. dec.31-én zárta le a szerkesztő.
Általános tartalmú a lexikon, mely igyekszik minden területet lefedni. 976 oldalnyi terjedelemben, mintegy 2600 szócikket tartalmaz, melyben az olvasó átfogó képet kaphat a városról, annak múltjáról, környezetéről, a város polgárainak életéről, az iskolákról és intézményekről. Életrajzi adatokat közöl azokról, akiknek a város életében fontos szerepük volt; várostörténeti adatsorokat ismertet a távoli és közeli történelmi múltról; egyházakról és pártokról; társadalmi és gazdasági szervezetekről; egyesületek, intézmények működéséről; jelentős épületek történetéről. A kötet végén lévő kronológia a város történetének legfontosabb évszámait sorolja fel.
Kövesdi Róka Lajost dicséri a lexikon dekoratív, nem hivalkodó külleme. A sötét borítón jól érvényesül a várost ábrázoló fotó és címer. Számos színes és fekete-fehér kép színesíti a kötetet kiegészítve annak tartalmát. Jó választás volt a hátsó borítón Kemény Géza Veszprémi anzix című költeménye, mely kifejezően kapcsolódik a könyv témájához.
Sajnos a meghatározott terjedelem miatt számos szócikk kimaradt a kötetből. A szerző határozott szándéka az, hogy a nyomtatott formából, kényszerűségből kihagyott adatsorokkal kibővítve CD-n is megjelenjen, valamint mielőbb elérhető legyen a világhálón.
Különleges kézikönyv született, egy alapmű, mely enyhíti (de nem pótolja!) a Veszprém monográfia hiányát. A lexikon minden korosztály számára hasznos olvasmány, nem a szó klasszikus értelmében, hanem fontos információforrás. Nagyon sok ismeretet nyújtó, könnyen kezelhető dokumentum az átlagos érdeklődő számára is. Jó lenne, ha sok család könyvespolcára felkerülne, mert ebben a globalizált világban nélkülözhetetlen gyökereink, szűkebb pátriánk ismerete.
Szabóné Vörös Györgyi, Vereskuti Klára helyismereti könyvtárosok
