2024. 08. 02.

Olvasásra nevelés és pedagógusképzés

Olvasásra nevelés és pedagógusképzés

A HUNRA első kiadványa 30 éve, 1994-ben jelent meg, amelyben működésünk első 2 évében, 1992-93-ban rendezett 4 konferencia legjobb előadásait gyűjtöttük csokorba.

Az alábbi gondolatokat a kötet szerkesztőjének, a Magyar Olvasástársaság tiszteletbeli elnökének, Dr. Nagy Attilának előszavából idézzük: 

"Témánk megválasztását két megfontolás indokolta:
a) A radikális társadalmi és technikai változások (a műholdas tv adások hozzáférhetősége, a video készülékek elterjedése, képregények és érzelgős lányregények dömpingje, stb.) „eredményeként” alapvetően átrendeződött, meggyengült az olvasásra ösztönző motívumok sora. A régi módszerek már nem elég hatékonyak.
b) A Kelet-Közép-Európában, így hazánkban is lezajlott politikai változások lehetővé tették, hogy a pedagógiai kísérletek, újszerű módszerek ne csupán „felülről lefelé” terjedjenek, illetve ne csak a központi akarat szellemében működjenek. Vagyis a megnövekedett intellektuális szabadság teszi igazán kívánatossá, hogy sokféle kezdeményezés, módszertani újítás jelenjék meg az olvasás megtanítása, fejlesztése és megszerettetése érdekében, s eáadásul éppen a pedagógusképző intézmények irányából.
Kötetünk - két tematikus egységbe rendezett - 24 írása, három kivételével mind ezen a konferencián hangzottak el. Reményeink szerint az itt közreadott írások a pedagógusképzés megújítását, frissítését is szolgálhatják."

A kötet elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban.


2018. 08. 14.

A PISA 2015 eredményei és tennivalóink

E kis kötetben az Országos Széchényi Könyvtárban – 2017. május 2-án – a Magyar Olvasástársaság által kezdeményezett és szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetésen elhangzottak szerkesztett szövegei olvashatók. A műhelyvita – amelynek apropóját az utolsó PISA-mérés adta – résztvevői fele-fele arányban független szakértők, valamint a Magyar Olvasástársaság korábbi elnökei voltak.

A PISA-sokk után

Lehet, hogy szükséges egy igazán rossz eredmény ahhoz, hogy Magyarországon a korábbinál tudatosabb, koherensebb beavatkozások segítsék a szövegértés fejlesztését? Ha így van, akkor megvan a muníció a fejlõdéshez…

E kötet íróit a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) vezetõi kérték fel, hogy egy mûhelyvita keretében mondják el véleményüket, tapasztalataikat a legutolsó PISA-méréssel kapcsolatban. Úgy éreztük, az ott összegyûlt szakmai anyag nagyobb nyilvánosságot érdemel annál, mint hogy egy-egy honlapon elhelyezzük. A tét ugyanis óriási: az, hogy a jelenleg lemaradni látszó társadalmi csoport tagjai végképp leszakadnak-e az olvasni tudó, a különbözõ típusú szövegekbõl önálló ismeretszerzésre képes, „literátus” emberektõl. Ez mindannyiunk felelõssége, kinek-kinek a saját szakterületén kell dolgozni azon, hogy ez ne történjen meg.

A Kaposvári Egyetem Roma Szakkollégiuma a Magyar Olvasástársasággal összefogva e szakmai anyag közzétételével talán segíthet a megoldásban.

A könyv végén egy „javaslatcsomagot” is megfogalmaztunk, bízva abban, hogy döntéshozók, felelõs értelmiségiek kezébe kerülve ezekbõl programok, kezdeményezések, akciók lesznek, s a mostantól számított második-harmadik PISA-mérés után már csak annyi dolgunk lesz, hogy az eredményekkel büszkélkedjünk, s átadjuk sikeres programjainkat a nálunk gyengébben teljesítõknek.