2010 február

0-6 ÉVES KORIG

Nyulász Péter: Zsubatta! – beszédfejlesztő mondókáskönyv. Budapest, Móra, 2005.

A játékos, ritmusos mondókák, versikék már a legkisebbek érdeklődésére is számot tarthatnak. Ezúttal különleges kötettel örvendeztethetik meg a szülők gyermekeiket. A tematikus csoportosítás mellett az egyes versikéket sajátos jelrendszerrel is ellátta a szerző. A gyerekek számára is értelmezhető kedves ábrák mögött beszédöröm-felkeltő versek, ritmusfejlesztők, mozgással kísérhető versek, mindennapok mondókái, nyelvtörők, nyelvi és szójátékok, tematikus szókincsfejlesztők rejlenek. Anyanyelvünk gazdag tárházából kaphatnak ízelítőt a kis olvasók, illetve hallgatók. Az igényes kivitelű, gazdagon illusztrált kötetet Krizbai Judit rajzai hozzák még közelebb a gyermekek világához. A mondókák jelentős része diszlexia megelőzésére is remekül alkalmazható, s logopédusok is felhasználják terápiás célokra. A beszédfejlesztés azonban csak egyik – és nem kizárólagos – célja a könyvnek. Közös játékra, tartalmas együtt eltöltött időre serkent, ahol a gyerekek fontos ismeretekre tehetnek szert, és saját érzelmeik feldolgozásához is segítséget kapnak. Közben az önfeledt mondókázás során a szülők és gyermekek közti kapocs észrevétlenül fonódik egyre szorosabbá.

6-8 ÉVES KORIG

Berg Judit: Micsoda idő! Budapest, Pozsonyi Pagony – Print-X Budavár, cop. 2008.

Két kis tündérről szól a kedves történet: Pankáról, a tündérlányról és Csiribíről, a tündérfiúról. Ők ketten, jó barátként együtt keverednek izgalmas kalandokba, miközben az időjárás elemeit is megismerik. Széllel, nappal, felhővel barátkoznak, köddel, hóval hadakoznak. A könyv lapjain az erdő állatvilága is életre kel, szarvasbogár, béka, nyest, mókus, kismadár kíséri a tündéreket útjukon. A kötet meséinek terjedelme éppen annyi, amennyit a kisebb gyermekek még érdeklődéssel végighallgatnak, s amennyivel a már valamennyire olvasni tudók kényelmesen megbirkózhatnak. Az illusztrátor, Pásztohy Panka kedves figurái harmonikusan illeszkednek a szöveghez. A történet olvasása közben a gyerekek átérezhetik az igaz barátság értékét, a segítségnyújtás fontosságát és örömét. Megtanulják, hogy a természet erői ellenünk is dolgozhatnak, de kis leleményességgel hasznunkra is fordíthatók. Az egyes fejezetek az erdő békés nyugalmát árasztják magukból. Bátran ajánlhatók esti mesének, de délutáni felolvasásra – akár Csiribí kedvenc itala, a forró csoki iszogatása mellett – is kiválóan megfelelnek.

8-11 ÉVES KORIG

Bartos Erika: Hanna utazásai. Pécs, Alexandra, 2009.

Bartos Erika óvódásoknak szóló Bogyó és Babóca könyvei után ezúttal a kisiskolás korosztályt örvendezteti meg. Valóság és mesevilág keveredik a kötet lapjain. A főszereplő, Hanna egy tízéves kislány, aki minden teleholdkor fantasztikus utazásra indul egy léggömbben Gildával, a varázslólánnyal. Minden hónapban más-más mesebeli birodalmat látogatnak meg, ahol számtalan kaland és meglepetés várja őket, s bizony sok esetben csak leleményességük segítségével sikerül ép bőrrel hazatérniük. A történetek népmesei elemekből építkeznek: varázserejű tárgyak, csodás elemek, királyok, sárkányok egyaránt előfordulnak bennük, s hőseinket időnként segítők kísérik útjukon. A mesék világába azonban a felnőttek nem léphetnek be: Hanna szülei sosem szerezhetnek tudomást a kislány kalandjairól. A szerző az izgalmas, érdekfeszítő történeteket saját illusztrációival látta el. Bár a könyv főszereplője lány, bátran ajánlható a másik nem képviselői számára is. Mint ahogy a fejezetcímek is sejteni engedik, a cselekmény a fiúk fantáziáját is meg fogja mozgatni (pl.: Jégváros, Kígyók városa, A sötétség városa). Bartos Erika ezzel a könyvével is maradandót alkotott: minden bizonnyal generációk fognak felnőni Hanna történetein.

11-14 ÉVES KORIG

Adatbank: enciklopédia gyerekeknek. [Debrecen], Patricia Kv., cop. 2007.

A felső tagozatos gyermekek kíváncsisága az őket körülvevő világgal kapcsolatban szinte kielégíthetetlen. Egyre gyakrabban kérdeznek olyat, amire – sokszor be kell vallanunk – mi, felnőttek sem ismerjük a választ. Az Adatbank rengeteg információt közöl tudományos, de a 11-14 éves korosztály számára is könnyen érthető és „emészthető” stílusban. 4 nagy témakör (Állatok, Történelem, Bolygónk, Tudomány) területéről sorakoztatja fel az alapvető tudnivalókat, érdekességeket. Rengeteg képpel, táblázattal, magyarázó ábrával, grafikonnal egészülnek ki a könyvben lévő ismeretek. Az egyes oldalakon szereplő kiemelések tovább fokozzák a tagoltságot és az áttekinthetőséget. A kötet színvilága, formátuma, lapminősége, tipográfiája egyaránt igényes, figyelemfelkeltő. Minden téma után elképesztő tények és adatok szerepelnek, a könyv egészét pedig egy magyarázattal ellátott szójegyzék és a betűrendes névmutató zárja. Bár elsősorban gyerekeknek íródott, felnőttek érdeklődésére is számot tarthat. Az iskolai oktatás kiegészítésére is kiválóan megfelel.

14-18 ÉVES KORIG

Klíma. [Budapest], Kossuth, cop. 2008.

A Természettudományi enciklopédia 5. kötete igen aktuális témát dolgoz fel. Az időjárási jelenségek, Földünk éghajlatváltozásai az utóbbi időben egyre erőteljesebben a kutatások központjába kerültek. A téma iránt érdeklődők átfogó képet kaphatnak többek között a savas esőkről, monszunokról, hurrikánokról, a vízhiány következményeiről. A különböző fejezetek az alapvető ismeretek mellett számos érdekességet, elgondolkodtató adatot is felsorakoztatnak. A kötet megfelelő problémaérzékenységgel vázolja fel a reális veszélyeket, sürgető tennivalókat. Az információk befogadását, feldolgozását rengeteg látványos, színes rajz, grafikon, térkép és táblázat segíti. Alapvető törvényszerűségeket, okokat, következményeket egyaránt tárgyal, és továbbgondolkodásra késztet. A könyv szép és értékes magyarázó ábrái, fotói a fiatalabb korosztályt is lapozgatásra fogja csábítani, de nyelvezete inkább a 14-18 éveseket célozza meg. A mind tartalmilag, mind formailag igényes kiadványt a kötet legfontosabb szavainak magyarázatát tartalmazó kislexikon zárja. Harmonikusan illeszkedik az enciklopédia többé része közé, de önállóan is megállja a helyét.

Készítette: Balázs Ágnes – gyermekkönyvtáros

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

0-6 ÉVES KORIG

Prunier Jame' s : A vonat. Bp.: Móra, cop. 2008.

A vonat című könyvet elsősorban kisfiuknak ajánlom. Ők azok, akiket jobban érdekelnek a gépek és a technika. Ebből a könyvből korosztályuknak megfelelően sok új információhoz juthatnak. A vonatok technikai fejlődésének bemutatása mellett, (a gőzmozdonytól napjainkig), minden sínenjáró közlekedési eszközt megismerhetünk, a villamost, a sínautót, még a vidámparki szellemvasutat is. Mindezt szép, szemléletes képekkel, rövid tájékoztató szöveggel. A Kis felfedező zsebkönyvek sorozat része, még a Katicabogár, az Óra, az Autó.

6-8 ÉVES KORIG

Varró Dániel: Diótörő. Bp.: Dió Kv., 2006.

A Diótörő egy igen népszerű és sokunk által szeretett balett. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann Diótörő és az Egérkirály történetei alapján állították színpadra. E két történetet írta át verses formába Varró Dániel, hozta közelebb, ismertette meg, a kisebb gyermekekkel. A kötet olvasása a darab megtekintése nélkül is jó szórakozást nyújt, de felkészítést adhat a balett megtekintéséhez is. Odegnál Róbert igényes illusztrációi adnak képi élményt a mese olvasásához.

8-11 ÉVES KORIG

Sanders Kate: Két égetnivaló boszorkány. Szeged, Könyvmolyképző K., 2005.

Kate Sanders boszorkányai igazán jó szívvel ajánlhatók. A történet lebilincselő, szórakoztató, és humoros. Két igazságtalanul, a hazájából a Boszorkány szigetről száműzött banyáról szól a könyv, Loncsos Mamóról és Zöld Nasiról. Ők azok, akik az emberek közé kerülve, próbálnak beilleszkedni Alsócsalit falva mindennapi életébe. Ez persze nem zökkenőmentes. Annyira nem, hogy kacagtató kalandjaik, további két kötetet töltenek meg. Ajánlom tehát a két égetnivaló boszorkány következő köteteit: Mendox a titokzatos macska, és a Vörösharisnyás mentőakció. A Kótyagos boszorkák sorozat darabjait.

11-14 ÉVES KORIG

Nemcsak egy regényt, hanem Kertész Erzsébet életművének egy jelentős részét ajánlom olvasásra. Azokat a köteteket, amelyekben történelmi nőalakokat mutat be. Módunkban áll megismerni ezekből a regényekből, nemcsak a magyar, hanem Európa érdekes asszonyait is.
Az általa megírt történetek, érdekesek, olvasmányosak, kalandosak, hiszen minden ember élete kész regény. Műveiből megismerhetjük az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilma grófnőt, báró Jósika Miklósnét, Teleki Blanka grófnőt, Szendrey Júliát, Veres Pálnét, a külföldiek közül Karl Marx lányait, Florence Nightingalt, Elizabeth Barrett- Browningot, akik mind úttörők voltak valamiben koruk asszonyai között. A kötetek olvasása hozzásegít az adott történelmi kor jobb és teljesebb megismeréséhez.

14-18 ÉVES KORIG

Bierharth Cristine: Gólyaregény. Bp.: Móra, 2008.

A Móra Kiadó X könyvei az ifjúsági irodalom új áramlatához tartoznak. Témakörükben igen közel állnak a tizenévesek világához. A Gólyaregény a 16 éves Nadin és Rick szerelmét meséli el nekünk, annak minden gondjával, örömével. A kamaszok örök dilemmája, nem vagyok elég szép, a gátlásosság, és a testi szerelemmel együtt járó felelősség, rányomja bélyegét szerelmükre. Nadin mindent megtesz azért, hogy elkerülje anyja, és nagyanyja sorsát, akik túl korán szültek gyereket de egy gyomorrontás közömbösíti a fogamzásgátló tabletta hatását és így, ő és Rick is döntéshelyzetbe kényszerülnek, az élet mégis ismétli magát.

Készítette: Szabóné Miszlai Ágnes gyermekkönyvtáros

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

0-6 ÉVES KORIG

Dobos Zoltánné: Hogyan készül a kenyér? Kisújszállás: Óperencia [2004]

A Mit? Hogyan? Miért? sorozat címet viselő ismeretterjesztő képeskönyv igazi telitalálat az óvodás korú gyermekek számára. Több okból is hasznosak ezek a rövid könyvecskék. Kép és szöveg harmonikusan segíti, erősíti fel a tartalmat. A szülő pillanatok alatt elolvassa a szöveget magában, ugyanis nem felolvasni kell a leírtakat, hanem saját szavainkkal kiegészítve elmesélni a gyerekeknek a képen látottakat. Ezek a kiadványok közös programokat kínálnak, közös beszélgetésre hívnak. A 21. század, főleg városban élő gyermekek tudásából meglepően hiányoznak olyan ismeretek, mint például, honnan és hogyan kerül a kenyér az asztalunkra. A többség számára elképzelhetetlen, hogy nem is olyan régen egy –egy étel, tárgy elkészítése, az elejétől a végéig kisebb, nagyobb közösségekben történt, s nem a szupermarketek polcain „termett”, mint ahogyan ők hiszik.

Levelek a mesefáról: Bp: Urbis KvK., 2006.

Olvasni még nem tudó nagycsoportos óvodásoknak vagy már az olvasással ismerkedő kisiskolásoknak szívből ajánlható az Ákossy Eszter szerkesztésében megjelent, Levelek a mesefáról című könyv. Merít a magyar népmesék színes világából, és a világ legkülönbözőbb pontján élő emberek népmeséivel is megismerkedhetünk. A gyűjteményből megtudhatjuk, hogy győz a jó, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését, ez minden népmese időtől és helytől független üzenete. Ettől a tanítástól nem tértek, nem térnek el a meséket is író klasszikus és kortárs szerzők sem. A válogatásban szereplő művekben nincsenek horrorisztikus elemek, ám a humor a legtöbb történetben ott van.
A színes, gazdag illusztrációk Borbás Zoltán munkáját dicsérik.

8-11 ÉVES KORIG

Maar, Paul: Tessék engem megmenteni! [ford. Bosnyák Viktória]. - Szeged: Könyvmolyképző K., 2009.

Paul Maarnak, A tessék engem megmenteni! című gyermekkönyvében kényes egyensúlyt sikerült megteremtenie. Egyrészt megtartotta a népmesék hagyományos fordulatait, másrészt pedig felrúgva e műfaj szabályait, a szereplők ─ kicsik és nagyok ─, úgy beszélnek, élnek, álmodoznak, mint a ma élő hús-vér emberek. A szerző mindjárt a könyv elején felhívja a figyelmet arra, hogy a népmesék világában is sok változás történt. A királyságok bizony egészen kicsikék lettek, s az olvasók is bizonyára hamar megérzik, az uralkodók többségére inkább a nagyravágyás, mint az emberi nagyság a jellemző. Ez a szemlélet köszön vissza Henrietta Rozalinda –Audóra hercegkisasszony jelleméből is. Bátor és daliás férjre vágyik. Alapos előkészítő munka után megpróbálja elraboltatni magát egy lehetőleg nem húsevő, vad szörnnyel. Önzőn, saját szépségétől elvakulva vár szabadítójára. A fele királyság reményében többen is lóra pattannak, hogy megtalálják a hercegkisasszonyt. Mint minden mesében, itt is elindul szerencsét próbálni a legkisebb gyermek. Az olvasó kezdettől fogva tudja a titkot, azt, hogy kit takar Szimpla személye. Ez a beavatottság teszi izgalmassá, humorossá és nem didaktikusan, de mégis tanulságossá a történetet. Drukkolunk a hősnek, aki másoknak szeretne örömet szerezni és adott szavát nyolc hordó arany reményében sem változtatja meg. A német gyermek – és ifjúsági irodalom jeles képviselőjének a meséje úgy fejeződik be, hogy a rossz elnyeri jutalmát, de hogy a jó, hogyan folytatja az életét, azt az olvasó fantáziájára bízza. A nyolc éves kortól ajánlható regény, főleg a lányok körében biztos sikerre számíthat. A fekete, fehér rajzok humorosak és egy – egy jellem általános karakterét próbálják megragadni.

11-14 ÉVES KORIG

Kampwerth, Karin: Legyél te a suli királya.[ford. Markwarth Zsófia]. Pápa: Deák, [2008]

Karin Kampwerth, bár politikát és germanisztikát tanult, egy nagy, fiataloknak szóló újság munkatársa lett. Legyél te… címmel kezdődő könyveit olvasva azonnal kiderül, a szerző valóban az életből meríti a témáit és beszéli a mai fiatalok nyelvét. Stílusából teljesen hiányzik a felnőttek kioktató hangja, minden témakörhöz a megszólított, leginkább a kamasz fiatalok szemszögéből közelít. A ki vagyok én? Milyen vagyok én? kérdésekre játékos tesztek segítségével kap választ az olvasó. Olyan, sajnos időszerű problémák taglalását is felvállalja a szerző, mint az iskolai erőszak felismerése, hárítása, kezelése, vagy amikor tényleg pikkel ránk a tanár, szakadék keletkezik tanárok és tanulók között. A könyv végén telefonszámok, címek találhatók. A bajba jutott, tanácstalan gyerekek, ha a feltüntetett egyesületekhez fordulnak, problémáikra segítséget kaphatnak itt nálunk Magyarországon is.

14-18 ÉVES KORIG

Lowry, Lois: Az emlékek őre [ford.Tóth Tamás Boldizsár].-Budapest: Animus, 2006.

Lois Lowry egyik könyvében sem gügyög az olvasóinak. Nem szépíti az életet, Sem a megélt múltat - lásd, Számláld meg a csillagokat -, sem az elképzelt jövőt. Az emlékek őre utópia, de ebben az elképzelt világban annyira természetesen és jól szervezetten történik az emberek agymosása és szabadságuktól való megfosztása, hogy tapasztalataim szerint vannak a könyvnek olyan olvasói, akik igazából fel sem fogják, mi történik a folyón túl létrehozott közösségben. Lowry pedig a gyerekeknek írta a könyvét, ajánlása:” A gyerekeknek, akikre a jövőnket bízzuk”, ezt egyértelművé teszi. Jonas története közösséget kíván, párbeszédet, kérdéseket és türelmet, hogy meghallgassuk egymás véleményét, mert valóban a jövőnkről van szó. A lényeget tekintve Orwell sem tévedett, amikor megírta 1984 című könyvét!
A feltűnő, és az eseményekhez illő borítón kívül, más illusztráció nincs a könyvben, de a 14 – 18 év közötti, illetve a felnőtt korosztály, ha belefeledkezik az olvasásba, akkor ezt nem hinném, hogy hiányolja. Az események szinte filmszerűen követik egymást, s valóban a mű megfilmesítési jogát a 20th Century Fox meg is vásárolta 2006-ban.

Készítette: Villányi Rózsa gyermekkönyvtáros

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

18 ÉV FELETTIEKNEK

Al Gore: Kellemetlen igazság : a bolygónkat fenyegető globális felmelegedés, és leküzdésének lehetőségei
Budapest : Göncöl, cop. 2006. 325 oldal

Ezt a könyvet mindenkinek ajánlom figyelmébe, akit egy kicsit is érdekel a jövő. Olyan megkerülhetetlen problémával foglalkozik, amely mindannyiunkat egyformán érint; a globális klímaváltozással. Napjainkra annyira súlyossá vált a helyzet, hogy már nem lehet struccként a homokba dugni a fejünket, és arra várni, hátha maguktól megoldódnak a dolgok. Mivel mindannyian ,,egy hajóban evezünk”, a túlélés érdekében el kell kezdenünk megoldásokat keresni.
Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke harminc éve foglalkozik ezzel a kérdéssel. Körbeutazta a földet, hogy láthassa azokat a helyeket, ahol a változás már súlyos következményekkel járt. Tapasztalatait összegezve előadásokat tartott a világ számos országában, hogy minél többen megismerhessék a valós tényeket. Az előadások anyaga alapján készült, rendkívül szép kiállítású könyv a látványra ugyanolyan nagy hangsúlyt fektet, mint a fontos mondanivalóra. A profi színvonalú képek és kísérőszöveg meggyőzően mutatják be földünk tragikus helyzetét. A könyv felvázolja a lehetséges alternatívákat, de azt is hangsúlyozza, hogy a katasztrófa elkerülése érdekében minden egyes embernek felelősséget kell vállalnia, nem csak a politikusoknak, a hatalom birtokosainak. Ha elgondolkodunk az olvasottakon, és földünk klímájának megóvása érdekében áttérünk az energiatakarékos, környezetkímélő életmódra, akkor reménykedhetünk, hogy nem fog beteljesülni az indiánok jóslata:
„Mikor az utolsó fát kivágtátok, az utolsó folyót is megmérgeztétek és az utolsó halat is kifogtátok, akkor fogtok rájönni, hogy a pénzt nem lehet megenni."

Készítette: Vörös Csilla olvasószolgálati könyvtáros

Bertók László: A város neve. Martyn Ferenc rajzaival
Pécs : Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, 2009. 144 oldal

Lírai önéletrajz. Így nevezhetnénk Bertók László tavaly év végén megjelent verseskötetét. Verses „testvére” az öt évvel korábban megjelent Hazulról haza című, Ősök, műhelyek, élet alcímű prózakötetnek, mely önéletrajzi prózai írásokat, esszéket, interjúkat, emlékezéseket tartalmazó gyűjtemény.
A költő által összeállított válogatásban a „város” fogalmánál szélesebbre tágult a kör. A kötet magában foglalja a költő szülőföldjéről, Véséről, a szüleiről, őseiről szóló verseit. A Dédapám, március című vers a Kossuth-díjas költő legmonumentálisabb és egyik legszebb költeménye, melyben családja, ősei után kutatva önnön létét keresi. Ebben a versben megrázóan szól meghurcoltatásáról. (Államellenes verseiért 20 éves korában nyolc hónap börtönre ítélték, melyből három hónapot letöltött.) Talán ezért is a menekülés, ezért szólnak a versek sokáig vívódásokról (Elmenni kevés, itt maradni sok), a beilleszkedés nehézségeiről a „választott városban”. Az évtizedek terméseiben csekély számú vers akad, amely Pécset valóban a nevén nevezi. Ilyen a kötet induló verse, Első napok a városban – melyet 1965-ben, közvetlenül Pécsre költözése után írt – illetve a kötet utolsó verse – a 2001-ben született – melynek címe A város neve, mellyel a költő a Világörökségi cím elnyerésekor köszöntötte városát. De „pécsi versek”-nek vallja azokat is, amelyekben csak a háttérben van ott Pécs látványa, levegője, „szelleme”, a megélt évtizedek sok-sok élménye. Ide sorolhatók egy-egy nagyrabecsült pályatárshoz, Csorba Győzőhöz, Takáts Gyulához írt köszöntői, vagy a Martyn Ferenc képe ihlette Az angyal fölszólalása, a Csontváry képére írt Villanyvilágított fák Jajcéban című versek. Az identitás-kereső és a pécsi versek összetartoznak, egymást kiegészítik. Azokban is, ezekben is, önmagát keresi a költő. Válaszokat keres arra az alapkérdésre, hogy ki ő, honnan jött és mit akar? Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kötetben a „politikai periódusokhoz kötött” alkotásokat sem. Az idegenvezető szövegeiből-ciklus, a Kádár-korszak szatírája, 1979-80-ból. Akárcsak az Idegenvezető-ciklusra, a „rendszerváltás versei”-re (Szöszög a szélén, mint a pók; Most, hogy vége a diktatúr; Lehet, hogy most ez a Gulág?) is az irónia, a parabolisztikusság jellemző. A válogatásban szereplő gondolatokat, alkotásokat a könyv alcíme – Mintha azt mondanám, haza – fűzi egybe.
2010-ben Pécs, Európa Kulturális Fővárosa Ebből az alkalomból is ajánlom a kötetet mindazoknak akik már ismerik Bertók László verseit vagy akik most szeretnének megismerkedni Pécs élő irodalmi klasszikusával.

Készítette: Drinóczi Ildikó olvasószolgálati könyvtáros

Ezerarcú humor. Szerkesztők: Daczi Margit, T. Litovkina Anna, Barta Péter. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 79.) Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2008. 318 old.

„- Tudja, ki az oka az egész proletárdiktatúrának? Zerkovitz Béla! Igen, igen, ő hívta Kun Bélát haza Oroszországból! Zerkovitz írta azt a dalt, hogy: Gyere te niemand …” Ezt a viccet a fenti kötet első tanulmányának elején találtam, amelyet a 2007 őszén megrendezett I. magyar humorkonferencia többi szerkesztett előadása követ.

Ha az ember nem nyelvész és a kezébe kerül egy nyelvtudományi konferencia előadásait tartalmazó kötet, akkor általában ritkán ragadja el az olvasási láz. Ezen ritka esetek egyike fordulhat elő avval könyvbaráttal, akinek az a szerencse adatik meg, hogy rábukkan a Tinta Könyvkiadó viccekről és a nyelvi humorról szóló tanulmánykötetére.

A kiváló szótárairól és nyelvészeti monográfiáiról híres kiadó könyve ilyenkor, az évnek ebben a kevésbé napsugaras szakában különösen hangulatjavító hatású lehet még annak számára is, aki pusztán csak, mint e könyvismertetés írója is a könyv első átlapozásakor, vicceket keres a kötetben. Hiszen találhatók itt viccek bőségesen: délszláv, orosz, román és magyar viccekről külön tanulmányok szólnak a kötetben, a magyar közéleti és politikai viccek pedig korszakonként, kinek-kinek ízlése szerint összevethetők, mert 1919-es, 1956-os és 1998-as gyűjtések is helyet kaptak a könyvben. Aztán ha már valaki az első nekifutásra jól kimazsolázta a vicceket a tanulmányokból, érdemes elolvasnia a japánok viccérzékenységének rejtelmeiről szóló előadást is (Miért nem nevetnek a vicceinken a japánok?). Ha az ember idáig eljut, érdekelni kezdi, mi is a vicc és a humor nyelvi alapja, mik a nyelvi humor eszközei, ezek egyes kultúrákban hogyan nyilvánulnak meg, miért viccesek a kiforgatott közmondások, milyen hatása van a humornak a tanulásra, végül hogy mi is a humor és a vicc egyáltalán? És ha az olvasó nem elégszik meg az előadások szükségképpen tömör és lényegretörő mondadójával, akkor érdemes átböngésznie a tanulmányok végén található irodalomjegyzékeket. Ráadásképpen a könyv tartalmaz néhány fotót annak a kiállításnak az anyagából, amely kiállítás „A humorban a magyarok nem ismernek tréfát” címet viselte, és amelyen kaposvári főiskolások képei voltak láthatók.

Készítette: Tinusz János olvasószolgálati könyvtáros

Gebei Sándor: A Rákóczi-szabadságharc, 1703-1711. (Magyarország története 11.)
Budapest, Kossuth Kiadó, 2009, 108 old.

Azt hiszem, már nagyon hiányzott egy ilyesfajta, rövid terjedelmű, de nagyon informatív könyv a Rákóczi-szabadságharcról. És éppen jókor készült el, hiszen még tartanak az évfordulós megemlékezések. De nézzük is meg, mi történt éppen háromszáz évvel ezelőtt …
Ha föllapozzuk a magyar történelmi kronológiai összeállításokat, és megkeressük az 1710-es évet, január hónapnál megtaláljuk a romhányi csatáról megemlékező sorokat, amelyek jól tükrözik a csata kimenetelének ellentmondásos voltát. Hol azt olvashatjuk a csatáról, hogy a kuruc sereg vereséget szenvedett, elhagyta a csatateret, hol azt, hogy a csata bizonytalan kimenetelű volt, mindkét fél győztesnek hirdette magát. Gebei Sándor új könyvében úgy értékeli a történteket, hogy Rákóczi utolsó támadó hadjárata ért véget a romhányi csatával, többek között azért, mert a lengyel és a svéd segédcsapatok a csata után Rákóczi kérése ellenére elhagyták az országot. Ahogy az egész szabadságharc alatt, ebben az esetben sem volt valami sok szerencséje a fejedelemnek a szövetséges hatalmakkal és seregekkel.
Gebei Sándor műve, a Rákóczi-szabadságharcról nemrég megjelent összefoglaló a Kossuth Kiadó nagyon impozáns és nagyon hasznos magyar történelmi sorozatának 11. köteteként látott napvilágot. Egyik érdekessége, hogy a kiadó a mű megírására a szerző személyében egy olyan történészt kért fel, aki különösen jártas a 17-18. század közép- és kelet-európai diplomáciájának történetében, a lengyel-magyar kapcsolatokban. Ennek nyomán a könyv nagy erénye, hogy a szabadságharc eseménytörténete az európai külpolitikai összefüggésekbe ágyazva bontakozik ki a karlócai békétől a szatmári békéig anélkül, hogy a szerző a részletekben elveszne. A másik érdekesség az, hogy a könyvsorozat szerkesztésbeli erősségei ebben a kötetben is érvényesülnek, így aztán, a szerzőnek és a kiadónak hála, van végre egy olyan képes összefoglalás a Rákóczi-szabadságharcról, amelyben egyszerre találunk a főszövegtől elválasztva fogalommagyarázatokat, rövid életrajzokat (a korszak kevésbé ismert alakjairól is) és forrásszemelvényeket, továbbá térképeket és szakirodalmi jegyzéket. Itt igazán minden együtt van: az események leírása, a fogalmak megvilágítása (különösen érdekes a „kuruc” és a „labanc” szavak eredetének felvillantása, illetve a „dux” és a „princeps” méltóságnevek közötti különbség rövid taglalása), a világos elemzés a forrásokkal a háttérben. Ideális mű azoknak, akik a szabadságharcról tanulnak vagy érettségire készülnek, vagy egyszerűen most akarnak először olvasni valamit a korszakról.

Készítette: Tinusz János olvasószolgálati könyvtáros

Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó?
Budapest.: Magvető, 2009. 238 oldal

Tóth Krisztina kortárs szépirodalmunk figyelemre méltó szerzője, 1989-től jelennek meg kötetei. Főként költőként ismert, de műfordítóként is jelentős. Munkásságát több díjjal jutalmazták. Vonalkód című prózakötete közönségsikert aratott.
Hazaviszlek, jó? című könyvében különböző napi- és hetilapokban korábban már megjelent tárcanovelláit és publicisztikáit gyűjtötte egybe. Rövid írások ezek, akkor is érdemes a kezünkbe venni a kötetet, ha csak néhány percünk van olvasásra. Könnyed olvasmánynak tűnnek, de maradandó élményt nyújtanak. Az írónő a leghétköznapibb történetben is megmutatja nekünk a valóság lényeges összefüggéseit; a mély tragikumot, vagy éppen az abszurd humort. Néhány oldalon képes teljes emberi sorsokat ábrázolni. A legmeggyőzőbb az lenne, ha könyvajánlás helyett csupán idéznék az írásaiból mert ő olyan alkotó, akinek néhány sora is magával ragadja az olvasót. Már a novellák címei is sejtetik humorát: Háztartási parajelenségek, Nagy vonalakban a női szexualitásról, A Mikulás három élete stb. A kötetben lévő művek témaválasztása szerteágazóan gazdag: olvashatjuk például egy űrlény megfigyeléseit a földi életről, egy őrangyal tapasztalatait, a szalonnafüggő Géza esetét, összesen ötven írást, öt fejezetbe szerkesztve.

Készítette: Zókáné Bozsik Anna olvasószolgálati könyvtáros

Horváth Viktor: Török tükör.
Pécs: Jelenkor Kiadó, 2009. 550 oldal

Biztosan tömött párnáidra dőlve nyitottad ki ezt a könyvet szobád falát borító szőnyegek között, jó tűz mellett, forró italt kortyolva. Neked írok, olvasd jó szívvel! Ezekkel a szavakkal röpít vissza, mintegy varázsszőnyegen a 16. századi Magyarországba Horváth Viktor történelmi regénye. A török ifjú, Ísza nevelődési regényének színtere a hódoltság korabeli Pécs, valamint Baranya. Szemünk előtt épülnek dzsámijai, fürdői, megelevenedik Kantavár legendája, még előbb az orrunk előtt vágja le Laus szultánt, alias II. Lajos királyt a mohácsi csata után Szapolyai Dzsurdzs. A történelem nagy alakjainak titkaira ugyanolyan megértő pillantást vethetünk e fejedelmi tükör által, mint a kisemberek gondjaira. A közmondások szintjén sajátos szimbiózisban vegyül a keresztény és a muszlim kultúra. Rövid részleteket kapunk a Koránból, megjelennek az Ezeregy éjszaka alakjai, de találkozhatunk az Egri csillagok Gergelyével és Évájával, és a félholdas gyűrűjét kereső Jumurdzsákkal is. Mindezt, és a defterek száraz anyagát magával ragadja szerzőnk mesélő kedvének áradó folyama, mert minden mese igaz, és ami igaz, az is csak mese lesz a szerző keze alatt. Aki írótollat fog, annak kötelessége tisztán tartania a mese áramának medrét, partját tarka növényekkel betelepíteni, és medencéiben csak annyi vízililiomot hagyni, ami még csábít, de az önfeledt úszást nem gátolja. Igazi bestsellert tartunk a kezünkben, nem olyan unalmasat, hogy halszálkával kellett kitámasztanom a szemhéjamat, el ne aludjak.

Készítette: Kiss Zoltán olvasószolgálati könyvtáros