2010 január
2010 január - Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Központi- és Gyermekkönyvtára (Eger)
- Részletek
- Írta: Csere Tamás
- Kategória: Könyvtárosok ajánlják
- Találatok: 38237
0-6 éves korosztálynak ajánljuk
Kerekítő
ölbeli játékok, mondókák / ... vál. és a játékleírásokat kész. Jakabosné Kovács Judit ; ill. Kállai Nagy Krisztina .– 63 p. : ill., színes ;
Számtalan mondóka gyűjtemény jelent meg az elmúlt évek során, mégis, aki ezt a kötetet a kezébe veszi, úgy érzi, kincsre lelt. Jakabosné Kovács Judit drámapedagógus már évek óta törődik azokkal is, akik nem találkozhatnak vele ,,Kerekítő” foglalkozásain, a www.kerekito.hu című internetes oldalán bárki sok-sok hasznos tudnivalóhoz juthat hozzá a mondókák világával kapcsolatban. Az itt található játékgyűjteményből kerültek a kötetbe ezek a régi múltra visszatekintő, de ma is ugyanolyan értékkel bíró höcögtetők, cirógatók, tenyeresdik, lógázók… Aki egyszer kipróbálja, saját maga is megtapasztalhatja, milyen örömöt jelenthetnek szülő, nagyszülő és a kisgyermek számára ezek a kétszemélyes játékok. Ehhez adnak igazi, nagy segítséget a könyvben fellelhető mondókák, a hozzájuk tartozó játékokkal együtt. Kállai Nagy Krisztina illusztrátor gyönyörű színeivel, vidám figuráival varázsolja kerek egésszé ezt a munkát.
,,A kisgyermek számára a világ anyukája ölében és a közös játékban kerekedik ki első ízben. Ez az élmény, útravaló egy életre szól. Szeretnek, ölelnek, rám figyelnek, azaz fontos és szerethető vagyok – ez minden későbbi kapcsolat alapja. Aki gyerekként sok meghitt pillanatot él át, később ösztönösen keresi, kutatja az önfeledt perceket. Kerekíti a világot maga.”
Így vall a szerző, s ad választ arra a kérdésünkre, miért fontos ezen az úton elindulni, amit felkínál számunkra s ehhez minden segítséget megad nekünk. A kötetet természetesen anyukák, apukák, nagyszülők kezébe ajánlom, de a végső cél a 0-tól 3 évesig terjedő korosztály megörvendeztetése.
Bálintné Fadgyas Eszter
gyermekkönyvtáros
Clouder, Christopher
Kreatív játékok 2-4 éves gyermekeknek : gyermekjátékok a Waldorf-módszer alapján: Creative play for your toddler / Christopher Clouder és Janni Nicol; [ ford. Németh Anikó ]. - [ Budapest ] : Gabo, cop. 2008. - 128 p. : ill., színes ;
Ha gyermeket várunk, mindannyian a legtöbbet, a legjobbat szeretnénk nyújtani számára, ami csak lehetséges. De mi az, ami adott életkorban a leghasznosabb lehet, amitől majd jól érzi magát a világban? Mindenképpen egy olyan szeretetteljes környezet, ahol biztosítják számára a megismerés lehetőségét, méghozzá úgy, hogy odafigyelnek lénye minden rezdülésére, testi, lelki, szellemi szükségleteire. Ezeken a gondolatokon alapszik Rudolf Steiner elmélete, amelynek alapján a múlt század elején létrehozta a Waldorf-módszert. Elgondolása szerint a gyermeknek biztosítani kell egy olyan légkört, ahol biztonságban és szeretve érzi magát, így bontakozhat ki legteljesebben határtalan fantáziája. Hagyni kell, hogy saját maga gyűjthessen tapasztalatokat, de támogatni kell ebben. Ehhez nyújt nagy elméleti és gyakorlati segítséget ez a könyv. Több, mint 20 természetes, otthon is egyszerűen elkészíthető játék leírását találhatjuk meg benne. Olyan játékok ezek, amelyek kielégítik gyermekünk adott korban meglévő késztetéseit s fokozzák az őket körülvevő világ iránti kíváncsiságukat.
Bálintné Fadgyas Eszter
gyermekkönyvtáros
6-8 éves korosztálynak ajánljuk
Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér
mesebeszéd / Bagossy László ; [ Takács Mari ill. ] . - Budapest : Pozsonyi Pagony, cop. 2009. ( Dabas : Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt. ) . - [ 63 ] p. : ill., színes ;
Ki ne ismerné a Világszép Nádszálkisasszony meséjét? Bizonyára kevesen vannak. Bagossy László ennek a mesének a fonalára fűzte föl történetét, amely gyerekeket, de akár felnőtteket is utazásra hív egy titkokkal teli birodalomba. Csak mi dönthetjük el, hogy elég bátrak és erősek vagyunk-e ahhoz, hogy tündéranyánk ölében ülve útnak induljunk s elkísérjük Tökmag királyfit viszontagságos útján…
Bagossy László 2005-ben, színházi rendezőként kapta azt a feladatot, hogy 5-8 éves korosztály számára készítsen egy darabot. Alaptémaként a sötétséget választotta, adott volt a célközönség s Pogány Judit, akinek a személye nagyon inspirálóan hatott az egész előadás megalkotására. Így jött létre egy sikerdarab. Négy évvel később ebből született a könyv, ami Takács Mari illusztrációival már az első percben azt sugallja, hogy valami olyan varázslatban lesz részünk, amihez hasonlóban eddig még soha. Ez a kötet Bagossy László első, a Pagony Kiadó gondozásában megjelent munkája.
Bálintné Fadgyas Eszter
Núria Roca / Rosa M. Curto: A kiscicád
[a képeket rajz.] Rosa M. Curto ; [ford. Dippold Ádám] .— Budapest : Műszaki Kvk., cop. 2008 .— 35 p. : ill., színes ; 25x25 cm .— (Gondoskodj rólam!)
Kisiskolás korára egy gyermek megérik és vágyik is arra, hogy egy kisállatról gondoskodjon. Ha megfelelőek a körülmények, érdemes támogatni ez irányú elképzeléseit, hiszen nagy szeretet igényét elégítheti ki ilyen módon s nem utolsó sorban megtanul rengeteg dolgot. Például felelősséget és tiszteletet egy másik kis lény iránt, ami rendszeres és odafigyelő munkát is igényel majd tőle. Ez a kis könyv egy 7-8 éves gyermek számára jól befogadható. Nagyon sok hasznos ismeretre tehet szert önállóan s erre – jogosan – kellőképpen büszke is lesz majd. A kedves, humoros illusztrációk s a nagy méretű betűk egyaránt segítik ebben. Hogyan kell etetni, mivel szeret játszani, mire lehet megtanítani, miért kell időnként az állatorvoshoz vinni? Mindezekre a kérdésekre minden bizonnyal megtalálja a választ e könyv lapjain. A Műszaki Kiadó gondozásában a ’’Gondosodj rólam!’’ sorozaton belül nem csak cicákról, hanem teknősökről, hörcsögökről, vagy kutyákról is érdekes, hasznos dolgokat tudhatnak meg a gyerekek.
Bálintné Fadgyas Eszter
gyermekkönyvtáros
8-11 éves korosztálynak ajánljuk
Webb, Holly: Cica a hóban
/ ; Sophy Williams rajz. ; [ford.] Borbás Mária. – Szeged : Könyvmolyképző K., 2009. – 102 p. : ill. ;
Ki ne olvasna szívesen könyvet egy kiscicáról, pláne, ha az olyan aranyos és dédelgetni való, mint e könyv borítóján szomorúan ránk tekintő kis jószág...
Pamacs története hál istennek vidáman alakul, de előbb a cica bőrébe bújva izgulhatjuk végig vele azokat a kalandokat, amik a szülői háztól való szökése után történnek vele. Pamacs úgy dönt megkeresi kiszemelt gazdáját, Ellát, - akibe az első pillanatban „beleszeretett”, amikor meglátta - még mielőtt gazdái véglegesen egy rossz és gonosz fiúnak adják oda. Bolyongásai közben találkozik undok patkányokkal, óriási kandúrokkal, harci tacskóval és egy segítőkész, szelíd rókával is. Sokat vacog a dermesztő hideg éjszakákon, de végül is Ella rátalál... Vagy ő találja meg Ellát...ezt döntsd el te, kedves olvasó!
Pauer Erika
gyermekkönyvtáros
Hallberg, Lin: Kedvencünk, Szigge
/; ill. Margareta Nordqvist ; ford. Larsson Mária. – Szeged : Könyvmolyképző Kiadó, 2009. – 118, [2] p. : ill. ;
„Nagyon klassz dolog lovas könyveket írni...” vallja Lin Hallberg, a Szigge könyvek írója, aki maga is lovakat tart svédországi gazdaságában, sőt még azt is elárulja nekünk, hogy Szigge, a gyönyörű, fehér, shetlandi póni a valóságban is létezik és épp olyan kedves és aranyos, mint a könyvben. E „lovasoktató” mesesorozat első kötetében megismerkedhetünk a második osztályos Elinával, akinek minden vágya teljesül, amikor elkezdheti leckéit a Csintalan Lovasiskolában. Vele tanulhatjuk meg hogyan kell az állatokat ápolni, gondozni, miért fontos a patájukat mindig alaposan megtisztítani, hogyan kell a zablával, kengyellel bánnunk, mit kell csinálnunk ügetés és vágtázás közben. Minden kezdő olvasónak ajánlom ezt a sorozatot, nem csak az öregbetűs szedés és a sok jópofa illusztráció miatt, hanem mert a gyerekek – különösen a lányok – rajonganak a „lovas könyvekért”, s ez a történet különösen érdemes arra, hogy a még önállóan keveset olvasó gyermek igazán megszeressen egy könyvet és várja, hogy el tudja olvasni a folytatását is...
Pauer Erika
11-14 éves korosztálynak ajánljuk
Bűvészkedés : Varázslatos trükkök nagykönyve
/ Nicholas Einhorn ; ford. Béresi Csilla. – Budapest : Kossuth, cop. 2009. – 256 p. : ill., színes ;
E nagykönyv nagy erénye, hogy külön fejezetben tér ki a bűvészet történetére az ókor mágusaitól napjaink híres szemfényvesztőit is bemutatva. Hasznos információkat találunk a bűvészet szakirodalmáról, a bűvész felszereléséről, olvashatunk az illuzionistákról, többek közt Houdiniről vagy David Copperfieldről is. Gondoltuk-e volna, hogy az első feljegyzett bűvésztrükk Kr. e. 2500 körül, Kheopsz fáraó idejéből származik, miszerint is egy Dzsedit nevű egyiptomi mágus mutatványa az volt, hogy állatok fejét levágta, majd ezek sértetlenül kerültek elő újból a megfelelő helyen…
A könyvben lévő több mint 100 trükk persze egyáltalán nem ilyen morbid, s elsajátításuk remek „kreatív” szórakozási lehetőség, nem beszélve a megtanultak kamatoztatásáról: közönségünk csodálattal, ámulattal fogja fogadni bűvésztehetségünk bemutatását. A kellékekhez nem szükségeltetik nagy anyagi befektetés: kártya, gyufaszál, kötél, kendő, pénzérme minden háztartásban található. Ha mindezeket előkészítettük, indulhat a mozdulatok begyakorlása, amit a könyvben található sok-sok gyönyörű, színes fotó segítségével lépésről-lépésre követhetünk, míg valóban szinte profi módon tudunk egy-egy trükköt előadni. Így tanulhatjuk meg mi is az a négy rabló, a varázsóra, a hamis felezés, a hindu befolyásolás, a vadászcsomó, vagy éppen a Downs-féle tenyérfogás. Az igényes kiadványt kislexikon, név- és tárgymutató, valamint a világon található legfontosabb bűvészboltok jegyzéke zárja.
Pauer Erika
gyermekkönyvtáros
Almond, David: Skellig
/; ford. Cséplő Noémi. – [Bp.] : Pongrác Kiadó, 2009. – 125 p. : ill. ;
A Skellig egy olyan ifjúsági regény, amelyet 2007-ben az Egyesült Királyságban beválasztottak az elmúlt hetven év tíz legjobb angol nyelven írt gyermekregényei közé. 2003-ban prózai színházi adaptáció, 2008-ban opera, 2009-ben pedig tv-filmváltozat is készült belőle. A főszereplő, Skellig, „angyalfajta lény”, akinek szárnyai vannak, s aki egy lepukkant garázs koszos sarkában húzta meg magát. Kínai kaját eszik, ale sört iszik, ráadásul arthritisben szenved, s nagyon-nagyon gyenge és elesett. A róla való gondoskodás közben tárul elénk a regénybeli két kamasz hős Michael és Mina élete, gondolataik, kétségeik, vágyaik. Ahogyan a különös lény megerősödik törődésük által, úgy tűnnek el fokozatosan életükből a problémák és akadályok is...
Egyes méltatói párhuzamot vonnak a Skellig írója és García Márquez stílusa között a „mágikus realizmusuk” tekintetében. S valóban, ahogy e nyúlfarknyi könyvecskében helyet kapnak gondolatok a művészetekről, szeretetről, életről, halálról az evolúcióról vagy éppen a természet szeretetéről és William Blake költészetéről, az valóban ugyanolyan jelentőségű és hatású, mint Márquez írásaiban.
Pauer Erika
gyermekkönyvtáros
14-18 éveseknek ajánljuk
Mesék férfiakról nőknek
/ [vál. és szerk. Boldizsár Ildikó] .— Budapest : Magvető, 2007 .— 297, [6] p. ;
Mesék nőkről férfiaknak
/ [vál. és szerk. Boldizsár Ildikó] .— Budapest : Magvető, 2007 (Szekszárd : Szekszárdi Ny.) .— 293, [2] p. ;
Különös két könyvet ajánlok most így párban. Mesekönyveket kamaszoknak. A holnap felnőttjeinek. Meséket férfiakról nőknek, és meséket nőkről férfiaknak. Mert miről is szólnak ezek a könyvek? Pontosan arról, amit a címek takarnak. Férfiakról és nőkről. Szerelemről, és magányról. Szerelmek pokláról és gyönyöréről. Örömről és fájdalomról. Felismert és levetkőzött félelmekről. Égi és földi asszonyokról, és égi és földi férfiakról. Rólunk. Rólunk emberekről, akik nőknek és férfiaknak születtünk, s együtt sokszor nehezen, de egymás nélkül sehogy meglenni nem tudunk. A népmesék világa nem gyermekműfaj. Felnőtt emberek mesélték felnőtt embereknek. Ebben a két könyvben az eredeti mesék világa köszön ránk a magyar és a világ mesekincséből. Hogy az eltűnt korok bölcsességével mutassák meg, ami a férfi – nő kapcsolatról elmondható, megmutatható. Hogy lehet jól csinálni, noha ez még a mesehősöknek sem könnyű. Hogy szebbé, jobbá, nemesebbé tehetjük kapcsolatainkat, és magunkat, ha lassan – lassan képesek leszünk megfejteni, megérteni a titkos tanok tudományának legnemesebbikét, a meséket. A mesék szimbólumokba zárt ősi rejtett üzenetét.
Luzsi Margó
Mesék életről, halálról és újjászületésről
Előző ajánlásomhoz kapcsolok még egyet. Meséket életről, halálról, újjászületésről. Mert ugyan mi foglakoztat bennünket leginkább a férfi – nő kapcsolaton kívül? Az élet és a halál. És a lehetséges újjászületés. Csak éppen többnyire agyonhallgatjuk. Az életről még csak – csak beszélünk. De a halálról? Valamennyien halhatatlanságra vágyó királyfiak vagyunk, s tesszük ezt úgy, hogy közben nem akarunk tudomást venni arról, amiben – mondják bölcs eleink – valamennyien egyformák vagyunk. Fiatal barátaimmal gyakran beszélgetünk ezekről a dolgokról. Ha van kinek, akkor kimondják őket gyötrő, vagy éppen inkább erőteljesen foglalkoztató kérdéseiket, gondolataikat. Sokat segít ebben ez a könyv. Teremtésről, élet vizéről, halálról és újjászületésről beszélnek ezek a történetek. Magyar, szamojéd, breton, tadzsik, grúz, giljak, s más népek ősemlékezete. A mesék ősi bölcsességével szólnak arról, hogy nincsenek legyőzhetetlen ellenfelek, még a halál sem az. Hogy az ember önmagát tudja „teremteni”, formálni, alakítani.
„A mese lehetővé teszi az ember számára, hogy - ha csak átmenetileg is - győzelmet arathasson a halál felett, és megteremtse saját világát…A kötet meséi felidézik, mintegy újra az emlékezetbe vésik, valamint működésbe hozzák ezt a régi mágikus tudást.” (idézet a könyv fülszövegéből)
gyermekkönyvtáros
A Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjtemény könyvtárosainak ajánlata
14-18 éveseknek ajánljuk
Mark Phillips-Jon Chappell: Gitár
Budapest : Panem, 2009. 396 oldal
A gitár az egyik legmenőbb hangszer napjainkban. A Tantusz könyvek sorozatban megjelent Gitár kötetben mindenről szó esik, amire egy kezdő és középhaladó gitárosnak szüksége lehet, kezdve a gitár anatómiájával, a játékhoz szükséges képességek fejlesztésével, szó esik az akkordokról, dallamokról, a stílusok kavalkádjáról, benne rock, blues, folk, klasszikus gitár, jazz. Tanácsokat kapunk a gitár megvásárlásához, gitár kiegészítőkhöz, húrcseréhez, karbantartásához. Megtudjuk, ki az a tíz gitáros és az a tíz gitár, akit és amit ismernünk kell. A függelékekben a kottaolvasás elemeit sajátíthatjuk el, valamint 96 gyakori akkordot találunk. A kötethez ajándék audio-CD jár, amelyen gyakorlatokat, dalokat, akkordokat, mp3-fájlokat találunk. Ha a szövegben kottát látunk, a mellette lévő négyzet mutatja, hogy a CD-n hányadik felvétel, ha együtt akarsz játszani a CD-vel, néhány másodperccel a jelzett idő elé állítsd be a kezdést. A felvételek nagy része bevezető beütésekkel indul, hallatszik a metronóm kattogása, ebből megtudhatjuk a darab tempóját. A példák egy része sztereó sávmegosztással történt, ami lehetőséget ad szólóban játszani, illetve kísérettel. A kötet végén betűrendes tárgymutató segít az eligazodásban. A könyv szerzői: Mark Phillips gitáros, hangszerelő, zenei kiadványok szerkesztője, Jon Chappell sokoldalú gitáros, zenei átiratokat készít és hangszerel, fordította Hogya Dénes.
"Elektromos gitárral a kezedben előléphetsz a zenekari félhomályból, szabadon kószálhatsz a színpadon, énekelhetsz, szemkontaktust létesíthetsz rajongóiddal. Akusztikus gitáron játszva pedig te lehetsz a tábortűzi éneklések sztárja. Bármilyen gitáron is játszol, előhozza a zenét a lelkedből, és egy életen át űzhető, tartalmas hobbid lesz.”
Zsoldos Marianna
zenei könyvtáros
Mindenkinek ajánljuk 7 éves kortól
Varázslatos mesék Napkeletről. Sosem olvasott kalandok az Ezeregyéjszaka előtti időkből
Dunaszerdahely: Lilium Aurum Kiadó, 2009. 181 oldal
Gyermekkorom egyik nagy kedvence volt az Ezeregyéjszaka furcsa, különleges világa, palackból előtűnő dzsinnekkel, sosem hallott nevekkel, addig nem ismert tárgyakkal, állatokkal. A hősök repülő szőnyegeken utaztak, a lámpákba olajat töltöttek, a magyar népmesékből ismert szegény favágó vagy szénégető helyett a szegény vízárussal találkoztam a történetekben. Az Európa szerte ünnepelt arab mesegyűjtemény mellett azonban hosszú ideig észrevétlen maradt egy másik, perzsából törökre fordított történetfüzér, amelyet Ferec bad es-sidde (Borúra derű) címen tartottak számon a Közel-Kelet országaiban, s elbeszélései az Ezeregyéjszaka előtti időkből származnak. A jeles Kelet-kutató, Vámbéry Ármin ugyan 1901-ben német nyelven bemutatta a mű legrégibb ismert kéziratát, melyet ma is Budapesten őriznek, de el kellett telnie több mint száz évnek ahhoz, hogy a közelmúltban az egri orientalista, Soós Tamás mesteri fordításában, Tóth László költő „újramondásában” napvilágot lásson a gyűjtemény néhány darabja, - először európai nyelven, magyarul. A tartalmában, és kivitelében is valódi kuriózumnak számító kötet nyolc, eseménydús elbeszélésében feltárul napkelet varázslatos világa: a karavánszerájok, a fűszerek és az illatok, pasák és dervisek, Harun al Rasid kalifa, keresztes lovagok, próféták, a Puccini operából ismert Turandot történet, és a meséken belül rengeteg szerteágazó anekdota, mint a csapdába ejtett szarvaspár esete. A nagyszerű fordítás sejteti a keleti nyelvek pompás gazdagságát, a nyugatitól eltérő mentalitást. A történetek lassan, ráérősen haladnak útjukon, mint a tevekaravánok. Az egzotikus mesefolyam szerteágazó történeteivel, képeivel, beszélő kifejezéseivel belevonja az olvasót abba a világba, amelynek képeit nézhetjük ugyan filmeken, az interneten de a mögötte rejlő gondolatiságot, érzelmeket megérteni csak ilyen könyvek segítségével tudjuk.
„Borúra derű” azaz csak a változás állandó, a legnagyobb gazdagságból a legnagyobb szegénységbe, örömből bánatba, bőségből kilátástalanságba lehet kerülni. A legreménytelenebb helyzetből is van azonban kiút, isteni kegyelemmel, akarattal, kitartással, ésszel és furfanggal. A történetek végén megszívlelendő, bölcs gondolatokat talál búcsúzóul az olvasó „ A Jóság nem hoz mindig hasznot Neked, de Hitványsággal mindened elvesztheted!”- áll például a baszrai Abulkászim esete végén. A szöveget kiegészítő Szómagyarázat elsősorban az ifjabb korosztály számára nyújt művelődéstörténeti ismereteket, a meséket azonban nemcsak nekik, hanem mindazoknak a felnőtteknek is ajánljuk, akik szívesen csatlakoznak a hakkavatik mesekaravánjához a fantázia újabb palotái, falvai, országai felé.
A kötet egri illusztrátorai, Kárpáti János és K. Ézsiás Edit gondoskodtak arról, hogy keleti utazásunk során ne tévedjünk el. A könyv belső borítóján a mesék helyszíneit, a Selyemút állomásait bemutató részletes térkép szép, színes grafikái nyújtanak biztos kapaszkodót. Megkapó hangulatot árasztanak a történetek tagolására használt, az iszlámra oly jellemző, virág, növény valamint geometrikus díszítőmotívumok. Az elbeszélések lényegét, alakjait kiemelő, erős tónusú, telt, meleg színű képek azt a keleti világot varázsolják a könyv lapjaira, amit mi egriek még mindig érzünk a várban, a Minaret tövében, a Valide Szultána fürdő romjainál, Arnaut pasa fürdőjében és talán akkor is, ha jó mélyet lélegzünk a Dobó tér közepén.
Fekete Ildikó
idegennyelvi könyvtáros
Felnőtteknek ajánljuk
Pamuk, Orhan: A nevem Piros
Budapest, Ulpius-Ház Kiadó, 2007. 604 oldal
A nevem Piros című könyv írója Ferit Orhan Pamuk Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja. Művei külföldön is megjelentek, több mint negyven nyelven. A regényt 1998-ban írta, magyar fordításban 2005-ben jelent meg. Pamuk több rangos török és nemzetközi irodalmi díjat kapott, ezért a regényéért pl. a Prix du Meilleur Livre Etranger (Franciaország 2002), Premio Grinzane Cavour (Olaszország 2002) és az International IMPAC Dublin Literary Award (Írország 2003) díjat is elnyerte.
Pamuk szerint ez a mű a „legszínesebb és legoptimistább” regénye. A történet 1591 havas téli napjaiban, Isztambulban játszódik. Ide érkezik meg Fekete, a Sógor efendi miniátorműhelyébe, ahol a szultán titkos megrendelésére készítenek egy furcsa könyvet. Sógor efendi gyönyörű, özvegy(?) lánya, Seküre Fekete régi szerelme, akinek a kedvéért még nyomozásba is kezd. Titokzatos gyilkosságok, szerelmek, könyvek, kincsek és régi keleti történetek szövik át a fejezeteket, melyeket más-más szemszögből hallhatunk. Az elsőt mindjárt a hulla szemszögéből. De a szereplők mellett megszólal például egy kutya, egy pénz, egy festett fa, sőt maga a piros szín is. S közben hull a hó, Pamuk regényeinek visszatérő motívuma. Krimi és iszlám művészetfilozófia egy olyan korszakban, mely a török miniatúrafestészet tetőpontja, s innen már csak a hanyatlás következhet. A dolgokat nem az egyén szemével látni, hanem úgy ahogy Allah – sirázi és heráti mesterek hagyományát követve. Perspektíva nem lehetséges, hiszen egy kutya nem lehet nagyobb, mint a szultán, hiába van közelebb, a hercegnőt akkor is kínainak kell festeni ha szőke, a ló pedig csak vágott orrú mongol lehet, bármilyen is a valóságban. Az egyéni stílus egyenlő a hibával (halállal?). Ezért készül titokban a könyv, hiszen a szultán valami újat, nyugatit akar. Az itáliai festészet pedig éppen az ellenkezőjét hirdeti: az egyéniséget a vásznon és az egyéni stílust. A klasszikus krimi szabályai szerint minden nyomot megkap az olvasó, s hozzá iszlám művészetfilozófiát is, a kulcs pedig egy könyv (gondolhatunk itt akár Ecora is), ennek a már elkészült illusztrációi vezetnek nyomra. Ha kíváncsi rá, kinyomozza-e Fekete efendi a gyilkos kilétét, elnyeri-e Seküre kezét olvassa el ezt az igényes, ismereteket és szórakoztatást nyújtó könyvet, Orhan Pamuk: A nevem Piros című művét.
Bodó Boglárka
idegennyelvi könyvtáros
Ruiz Zafón, Carlos: Angyali játszma
Budapest: Ulpius-Ház Kiadó, 2008. 667 oldal
„Könyves” rejtély ez is, mert „A könyvek olyanok, mint a tükör: mindenki azt látja bennük, amit a lelkében hordoz.”
Ebben a ködös, rejtélyes környezetben, az 1920-as évek Barcelonájában játszódik az Angyali játszma című regény cselekménye is. David Martín, a „szépreményű” gyermek korán árvaságra jut: anyja elhagyja, analfabéta apját más helyett gyilkolják meg. Bár apja verte az olvasás miatt, Martín mégis író akar lenni. Pártfogója révén újságíró, majd egy könyvkiadó sikeres sorozatírója lesz. Ontja magából a Kárhozottak Városa című rémregényfolyamot, belebetegszik a munkába, de a kiadó szerződése szerint kénytelen éjjel-nappal dolgozni. Szerelme sem mindennapi, a deprimált Cristina. Titkárnője, Isabella jelenti csak az üde színfoltot, humorral átszőtt kedves alakja A szél árnyékából ismerős. Ebben a helyzetben egy különös idegentől, a fekete öltönyén ezüst angyalt mintázó kitűzőt viselő Andreas Corellitől ajánlatot kap, hogy írjon meg neki egy bizonyos könyvet, teremtsen egy új, mindent elsöprő vallást. Cserébe megszabadítja őt előnytelen szerződésétől a kiadójával, valamint csábító pénzösszeget fizet. És ezzel megkezdődik az angyali játszma, de mint tudjuk, eredetileg Lucifer is angyal volt...
Bodó Boglárka
idegennyelvi könyvtáros
Orfű: Szoba K. 2006. 315 oldal
Az ismert humorista, Nagy Bandó András az irodalom számos területén tett már sikeres kirándulást. Most egy új műfajban mutatta meg írói tehetségét. Első regénye a Sosemvolt Toscana 2006-ban jelent meg. A történet napjainkban játszódik. Főhőse a közismert író, Halász Bódog, akinél előrehaladott hasnyálmirigy rákot állapítottak meg. Ez a folyamat visszafordíthatatlan, már csak néhány hónapja van hátra: közölte vele professzor barátja. A helyzetet súlyosbítja, hogy lánya veszélyeztetett terhessége hatodik hónapjában van és ebben az állapotban minden trauma végzetes lehet. Ezért nem fedi fel lánya előtt a megváltoztathatatlan valóságot. Hospice barátnője segítségével megszületik a mentőötlet: erre a röpke időre egy könyvkiadó meghívására Toscanába utazik. Az ott tartózkodásért cserében egy kisregényt kell írnia. Halász-soha nem járt Toscanában / innen ered a mű címe / lakásában visszavonulva írja szívhez szóló, gyönyörű, élményszerű leveleit lányához a Toscan tájról, emberekről, művészetről. Egy családregényt tart kezében az olvasó, felvillantva szép életképeket, tiszta, őszinte emberi kapcsolatokat. A cselekmény két szálon fut. Részben visszatekintés a múltba, 140 évre vezeti vissza családja történetét egészen a dédszülőkig, majd visszatér a fájó jelenbe. Különlegesen szép regény az emberi helytállásról, az egymás iránt felelősségről, a feltétel nélküli, önzetlen szeretetről. Az élet és a halál, a születés és az elmúlás regénye, kitartó küzdelem az életért a halállal szemben, csodálatos gondolatokkal, letisztult emberi érzésekkel.
Kovácsné Halmai Rita
olvasószolgálati könyvtáros
Kőrösi Zoltán: Szerelmes évek – Gyávaság
Budapest: Kalligram Kiadó, 2009. 344 oldal
Kőrösi Zoltán kortárs irodalmunk egyik jeles alakja, a litera.hu irodalmi portál főszerkesztője, tanít a Színművészeti Egyetemen és dramaturgként dolgozik az egri Gárdonyi Géza Színházban, (ahol az idei évadban ERICH KÄSTNER: MÁJUS 35 című művét viszi színpadra az ifjúság számára. )
Legújabb regénye, a Szerelmes évek – Gyávaság című, családregény. Saját családja és egy másik család élettörténetét olvasztja egybe. Főhősei ennek az író által „összegyúrt” családnak a tagjai, életüket, sorsukat több generáción át követhetjük, miközben a 19. század végének és a 20. századnak az eseményei zajlanak. Néha úgy érezhetjük, hogy az egyéni sorsok a fontosabbak, máskor jobban előtérbe kerülnek a történelmi események. A történelmet családi történeteken átszűrve kapjuk meg, az egyes családtagok sorsán, az eseményektől való érintettségén, élni tudásán vagy éppen túlélőképességén keresztül.
Az egyes generációk tagjait visszatérő képek, hasonló szituációk megjelenése is összekapcsolja. Különös jelentősége van a női sorsoknak, akik a folytonosságot biztosítják az évszázadon átívelő történetben. A legszebb leírások, az érzelmek gyönyörű megfogalmazásai hozzájuk kötődnek.
Az író a történetmesélés, -olvasás élményével ajándékoz meg bennünket, családi emlékek sorakoznak egymás után, miközben folyamatosan arra a kérdésre keresi a választ, miképpen lehetünk boldogok, észre vesszük-e, hogy boldogok vagy boldogtalanok vagyunk. Élünk vagy túlélünk?
Különös ízt ad a regénynek, hogy Kőrösi saját fiának szemszögéből meséli el a történeteket.
Ugyanakkor olvasás közben ki-ki a saját történelmét élheti át vagy újra és ebben segítségünkre vannak az író lapszéli jegyzetei is, felidézhetjük pl., hogy mi történt a mi családunkban, amikor Gagarin felrepült az űrbe. Vagy hogyan éltünk meg egy mára történelmivé vált eseményt, amikor személyes életünkben is sorsdöntő fordulat történt.
Oroszi Katalin
olvasószolgálati könyvtáros
Lessing, Doris: Megint a szerelem
Budapest: Ulpius-Ház Kiadó, 2008. 526 oldal.
Doris Lessing brit írónő 2007-ben 87 évesen irodalmi Nobel-díjat kapott, ezzel ő lett minden idők legidősebb irodalmi díjazottja és egyben a 11. női irodalmi Nobel-díjas. A díj odaítélésének indoklásában és a méltatásban díjazták „azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”.
Megint a szerelem című regénye 2008-ban jelent meg magyarul. Magával ragadó olvasmány, érzelmekkel, gondolatokkal teli történet. Főhőse, a 65 éves Sarah Durham a regény elején élvezi saját életkorát, nem szeretne érzelmi bonyodalmakat maga körül, szeretne „Szépen megöregedni…”.
Műfordítóként és a Zöldmadár társulat tagjaként találkozik egy 19. századi lány élettörténetével, és ez kizökkenti addigi kiegyensúlyozottságából. Julie Vairon, a gyönyörű és nagyon tehetséges mulatt lány Dél-Fanciaországban élte le életét egy erdei házikóban. Festett, zenélt, zenét szerzett és írt. A Zöldmadár társulat Julie naplóiból és muzsikájából színpadra alkalmazza életét. A Megint a szerelem ennek a színházi háttérnek a keretében játszódik. Ellátogatnak a helyszínre, Julie házához, és itt viszik színre a darabot. A varázslatos erdei környezet, a színpadi próbák, a csodálatos zene mindenkit elragad.
A lány színpadi megelevenedése során észrevétlenül az érzelmek, a szerelem hatása alá kerül idősebb, fiatalabb egyaránt. A különféle nemzetiségű színészek, a rendező, a szponzorok, a zenészek és persze a Zöldmadár társulat tagjai is. Sorsok találkoznak, kapcsolatok, felszínes vagy mély barátságok szövődnek, s az érzelmek, érzések bonyolult szálai szövik át az egész társaságot. Nem menekül ez alól Sarah sem, aki minden erejével küzd a szerelem ellen. Meglepetten tapasztalja magán a fizikailag is látható „fiatalodást”, furcsának és idegennek érzi magától ezt az egészet, az érzést, amelyet egy fiatal színész vált ki belőle.
A szereplők egyénisége, színes kavalkádja és az események sodrása hozzájárul a regény cselekményének érdekessé, mozgalmassá tételéhez.
Az írónő Sarah személyén keresztül fejti ki filozofikus gondolatait az életről, kapcsolatokról, öregedésről, boldogságról, gyermekkori félelmeinkről. A már-már pszichológiai elemzések, önelemzések olvasása során bennünk újabb gondolatok ébrednek.
Oroszi Katalin
