HUNRA HÍRLEVÉL 2012. március
Magyar Olvasástársaság – HUNRA
1827 Budapest, OSZK, Budavári Palota, F épület
www.hunra.hu

Örömmel köszöntjük társaságunk tagjait 2012. első hírlevelében.

A hírlevél tartalma:     

• VII. Országos népmese-konferencia Eger 2011. szeptember 23–24.

• 20 éves a Magyar Olvasástársaság

• Olvasó-társak felkészítése

• A szombathelyi konferencia kiadvány megjelenése

• A népmesemondás esélyei napjainkban 2011. december 10. konferencia beszámoló

• Kóka Rozália mesemondó estje, 2012. február 28.

• 2012-es konferenciák és pályázatok

Adója egy százalékának felajánlásával Ön is támogathatja a Magyar Olvasástársaság munkáját.
Adószámunk: 18007019141.

2012. április 14-15-én is megrendezésre kerül a Holnemvolt Mesemondó Fesztivál immáron másodszor Magyarországon. A kettes szám többféleképpen is meghatározza a fesztivált, (2012, 2. fesztivál, két nyelven mesélés, Grimm 200. évforduló) Ennek jegyében mi pedig a kétnyelvű magyar-horvát mesemondót, Kovács Mariannát kérdeztük.

Mariann, tavaly Csenge és Szende, idén pedig Berecz Andrással ti képviselitek a magyar mesemondókat. Milyen érzés? Izgulsz?

Tavaly betegség miatt nem tudtam jelen lenni a fesztiválon, így sóvárogva vártam a híreket és együtt örültem a szervezőkkel a nagy sikernek. Az idén Csenge még valamikor a tél közepén keresett meg. Természetesen gondolkodás nélkül igent mondtam. Mióta megindult a rendezvény reklámja napi szinten követem a híreket, kíváncsian várom a résztvevők bemutatkozását. Bizony eléggé meggyötör a tény, hogy Berecz Andrással említenek. Tévedés ne essék, András iránti rajongásomat mindenki ismeri, ráadásul jó barátok vagyunk, sok közös élményben volt már részünk, de ez most más. Hogy izgulok-e? Inkább töprengek, próbálom kitalálni miben vagyok nagyon másabb Andrásnál és mindenkinél.

Milyen mesékkel készülsz?

Mindenféleképpen magyar és horvát mesékkel is, olyat is készülök mesélni ami egy tőről fakad, de másképpen variálódik a magyar mesében, másfelé terelődik a hangsúly a horvát környezetben. Mostanában érdekelnek az eredetmondák, szemezgetek belőlük, a két nemzet jellegzetes dolgait vettem célba. Mindenképpen kell egy hosszabb tündérmese, mert ott a magyar mesei nyelvvel el lehet játszadozni a hallgatósággal.
Viszek kicsit szomorúbb meséket is, mert az idén a kaposvári népmese-konferencián a cigány népmese van középpontban, így most fülig süppedtem bele, gyönyörű, ugyanakkor fájdalmas történésű mesékre leltem.

A honlaphoz tartozó blogon a saját életedbe is bepillantást adsz azzal, hogy megadod a saját és a meséid személyes hátterét. Mariann, mennyiben tudatos ez? Arra gondolok, hogy azért régen a falusi mesemondók ritkán voltak “messziről gyütt emberek”, ahogy a szólás is mondja.

Az embert meghatározza a múltja, az hogy honnan jött és mik történtek az ő és családja életében, a mesemondóval is így van ez. Azt szoktam mondani: A mesém én vagyok. A hagyományos népi kultúrában az emberek mikor bemutatkoztak, a nevük mellé kötelezően hozzátették hová valósiak. Ez nem véletlen. Ezzel az információval rengeteg mindent társítunk magunkhoz. A hátterem rányomja a bélyeget a meséimre. Amikor azt mondom, hogy sűrű erdő, akkor én a drávasztárai erdőt látom, így tudom lépésről lépésre elmesélni az utat a tisztás közepéig, mert számtalanszor jártam ott. Ha öreganyóka van a mesében, én őt ismerem. De miután megírtam a szöveget magamról, átolvasva jöttem rá, hogy minden mondatáról egy-egy mese, történet jut eszembe.  Van pl. egy horvát mese, aminek a címe: „Az ember, aki soha nem született”.

Sárkánylovas

A Holnemvolt Fesztivál hivatalos blogja

Fellépők 2012 - Kovács Marianna

A Tarkabarka Hölgy

"Kétkultúrájú, kétnyelvű, magyar-horvát származású ember vagyok. Kisebbségi voltom számomra annyit jelent: két kultúrát kell szolgálnom, és kétszer annyit kell tennem, hogy önmagammal elégedett legyek."

"Több évtizede gyermekkönyvtárosként dolgozom a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárban. 2005-ben innen indult a Népmese Napjának ünneplése, amely országosan ünneppé vált. 2009 óta dolgozom a Magyar Olvasástársaság Tanácsában, legfőbb feladatom az Országos népmese-konferenciák szervezése. A mesemondás taníthatóságával foglalkozom, kutatom és mesélem a magyar és horvát népmeséket, mindkét nyelven.

Vallom, hogy a hagyományok, népi kultúra ismerete elengedhetetlen minden ember számára. Így a gyerekek egyik legfontosabb szellemi tápláléka a népmese.  A népmese akkor élvezhető igazán, ha hagyományos módon tárjuk a gyerekek elé. Ehhez ismernünk kell a mesemondás szabályait és a mesei nyelvezetet.  Ahhoz, hogy gyermekeink „értő fülekkel” hallgassák és élvezzék a népmesét, először nekünk kell elfogadni e műfaj máig élő jellegzetességeit."