Könyvet a kézbe

A HUNRA interjúsorozata az olvasásról olyan személyekkel, akiknek a gondolatai az olvasásról véleményformáló hatásúak.

Eckhardt Gábor

Eckhardt Gábor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola után rögtön a moszkvai Csajkovszkij konzervatóriumban kezdett tanítani. Világutazó zenész, zenetanár. Koncertezik és tanít szerte Magyarországon és Európában, valamint az Egyesült Államoktól Japánig mindenfele. 1996-ban megkapta a Liszt-díjat, 2012-ben az Artisjus Életműdíjat. Az Ars poetica helyett… című írásában megfogalmazottak minden zenetanár és általában a pedagógusok számára is iránymutatóak lehetnek: http://www.eckhardtgabor.hu/?page=aboutme/arspoetica.

A Magyar Olvasástársaság Eckhardt Gábort kérdezte arról, milyen szerepet játszik életében az olvasás, hogyan vált olvasó emberré.

HUNRA: Kedves Művész úr, azt szeretném először kérdezni, mi az első könyvvel kapcsolatos élménye, amire emlékszik.

Eckhardt Gábor: Rengeteg könyvünk volt odahaza, közöttük sok képzőművészeti album. A lapozgatás a képek között előbbi emlék, mint maga, a könyvek tartalma.
 
HUNRA: Azt hiszem, a képnézegetés a normális „ügymenet” ebben a folyamatban, de kevésbé jellemző talán, hogy művészeti albumokat lapozgatnak a gyerekek. Arra esetleg emlékszik, melyik volt az első mesekönyve?

Eckhardt Gábor: Gőgös Gúnár Gedeon és természetesen a Pöttyös Panni. Babar (franciás család voltunk), Benedek Elek, aztán a Grimm testvérek, Andersen, ezek mind az alaprepertoárhoz tartoztak.
 
HUNRA: Azt hittem, a Babar későbbi mesekönyv, de talán csak a belőle készült rajzfilmsorozat miatt rémlett így. Ha visszagondol, akkor meg tudná mondani, mi volt az első könyv, amire úgy emlékszik, hogy mély benyomást tett Önre?

Eckhardt Gábor: Az előzőeken kívül egy gyönyörű, festett oldalakkal kidíszített, francia nyelvű, Jézus életéről szóló képeskönyv. Nagyon szerettem a kifestőkönyveket és a rejtvényújságokat.

HUNRA: Azt olvastam egy kutatásban, hogy az olvasóvá nevelés fontos momentuma nemcsak az, hogy legyenek könyvek otthon, hanem a könyvekkel való foglalkozás is, és úgy gondolom, ezek közé tartozhatnak a kifestők és később a rejtvények is. Ön szerint hogyan válik valaki olvasó emberré? Ön hogyan vált azzá?

Eckhardt Gábor: Az olvasás alapvető hagyomány volt a családban, humán beállítottságú volt a rokonság. Az olvasásra nem kellett rábeszélni. Ellenben már első osztályos koromban szerkesztettem házilag készített újságot (Pöttyös Panni néven) – akkoriban a plágium még ismeretlen fogalom volt számomra. Másodikos koromból (amikor az Egyesült Államokban éltünk) megvan még a naplóm. Tehát az olvasás, írás, a vizualitás és a fantázia teljesen összekapcsolódott. Újságot is rendszeresen olvastam, egy idő után már a napilapot, a Magyar Nemzetet is. Televíziónk soha sem volt, ez is jobban rákényszerített az információk betűk általi elsajátításához.

HUNRA: Egyre több ismerősömtől hallom, hogy nincs tévéjük, vagy kikapcsoltatták pont azért, hogy időt nyerjenek hasznosabb dolgokra. Azt hiszem, a számítógép még az átfedéseivel együtt is más lapra tartozik, vagy próbáljuk annak gondolni, de inkább térjünk rá arra, hogy mostanában miért és mikor olvas?

Eckhardt Gábor: Mivel rendszeresen tartok előadásokat, elsősorban a zeneművészet tárgykörében, napi szinten hatalmas mennyiségű írott anyag fut végig a szemem előtt. Sajnos a saját vágyaim szerint viszonylag ritkábban tudok olvasni. Olvasok utazás közben és éjszaka.

HUNRA: Meg tudná azt fogalmazni, hogy mit ad Önnek az olvasás?

Eckhardt Gábor: Olvasás nélkül megfulladok. A betűk, a sorok formája, a könyv tapintása, a fantázia szabadon eresztése olvasás közben, de maga, a fogalmazás könyvszerűvé tétele mind a létezésem része. Mint a levegővétel. (Hozzátartozik még, hogy rengeteg kottát is olvasok zongoratanárként és előadóművészként egyaránt.)

HUNRA: Van egy elképzelésem a kottaolvasási és az olvasási képesség viszonyáról, és ha lenne időm, meg is vizsgálnám, hogy úgy van-e. De térjünk vissza a könyvekhez! Megmondaná, melyik az a könyv, ami az utóbbi időkben a legnagyobb hatással volt Önre?

Eckhardt Gábor: Eckhart Tolle filozófiája, az Új Föld c. könyve.

HUNRA: Hangos könyvként hallgattam meg. Igen motiválónak találtam én is, de azt hiszem, ez az a könyv, amit többször érdemes átvenni, hogy ne csak hatásos, hanem hatékony is legyen. Egy utolsó kérdés még: melyik a kedvenc könyve, könyvei, amit ajánlana másnak is elolvasásra?

Eckhardt Gábor: Michael Ende: Momo című könyvét mindenkinek kötelezővé tenném, és az örökzöldet: Saint-Exupéry: Kis hercegét. Újra és újra...

HUNRA: Reméljük, a Momo bekerül az új Nat kötelező vagy ajánlott olvasmányai közé! Köszönöm a beszélgetést és a könyvajánlásokat is.

Szerkesztő: Juhász Valéria

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Dr. Vraukóné Lukács Ilona, elnök
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2.

Tagfelvétel és tagmegújítás
Amennyiben a Magyar Olvasástársaság tagja kíván lenni vagy tagságát szeretné megújítani kérem regisztráljon vagy jelentkezzen be az online tagnyilvántartó rendszerbe!
Olvaso tars LOGO2 kicsi
olvassel logo

BANNER SZIG kicsi
 
KE

Vonalban

Oldalainkat 538 vendég és 0 tag böngészi