2010 május
2010 május – Illyés Gyula Megyei Könyvtár (Szekszárd)
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Könyvtárosok ajánlják
- Találatok: 19369
Bartos Erika: Bogyó és Babóca segít
Bp.: Pozsonyi Pagony, 2010. 48 oldal
Bartos Erikának, a nagysikerű Anna, Peti és Gergő könyvek szerzőjének, szintén népszerű Bogyó és Babóca sorozata a két főszereplőről: Bogyóról, a csigafiúról és Babócáról, a katicalányról kapta a nevét. A Babóca mesék egy kedves erdei világba vezetik el a gyerekeket, amelynek állandó szereplői az erdő apró lakói. A sorozat legújabb, 12. kötetében két mesét olvashatunk. Az első mesében Babócáék nyomon követik barátaik, Kelemen és Lenke, a kanári pár fészekrakását és a fiókák kikelését, majd mikor az egyik felelőtlen fióka szülei figyelmeztetése ellenére kirepül a fészekből és eltéved, azonnal az aggódó szülők segítségére sietnek. A másik mesében a kis baráti közösség Nellinek, a viharban elsodródott nünükének segít visszatérni a hegytetőn álló házába egy hőlégballon építésével. Az egyszerű történetek és a letisztult, a gyermekek képi világát tükröző rajzok (a szerző maga illusztrálja a könyveit) könnyen magával ragadják a kicsiket. Kiemelik a figyelmes és segítőkész viselkedés fontosságát és megmutatják, hogy összefogással minden megoldódik.
Döbrentey Ildikó: Égbőlpottyant legújabb mesék
Bp.: Cartaphilus: Ekhó XXI., 2008. 117 oldal
Az égbőlpottyant mesék sorozat legfrissebb kötetében három csokorba szedte az írónő a meséket. Az első részben hét klasszikus égbőlpottyant mesét olvashatunk. A következő rész a Picinke történeteket tartalmazza. Picinke egy manógyerek, aki egy ovis kisfiú mesebeli éjszakai párja. A manók világa nagyon hasonlít az emberekére, csak ők éjszaka népesítik be a világot. Húsz hosszabb-rövidebb mese szól a Picinkével megeső dolgokról. Olvashatunk az iskolába készülődés izgalmairól és félelmeiről, az elsősök életről, de a kistestvér születéséről is, vagy a családi és iskolai ünnepekről is. Ezeknek a történeteknek a felolvasásával alkalmat teremthetünk arra, hogy az ovit elhagyó kicsikkel beszélgessünk az iskoláról, és ezzel együtt felkészítsük őket erre az új életszakaszra. Végül a Holnembolt mesék jönnek. A mesékben életre kelnek a bolt polcain lakó régi játékok: Porolóbaba, Nagytürelmű Babatűzhely asszonyság, Paprikajancsi, Dugóspuska ezredes és Gizike, az öltöztetőbaba, hogy csak a legkedvesebbeket említsük. A könyvben több vers is helyet kapott. Ezt a kötetet most nem a megszokott gyermekrajzok, hanem Tücsök Pál különös hangulatú és eredeti illusztrációi díszítik. Minden égbőlpottyant legújabb mese elolvasása, az írónő szándékának megfelelően, nem csak a gyerekek örömére, de a javára is szolgál.
6-8 éveseknek ajánljuk
Angelika Glitz: Vickó
Szeged: Könyvmolyképző, 2009. 106 oldal
A frankfurti írónő történetének főszereplője Vickó, a jegesmedve fiú, aki mesterhorgász nagypapája nyomdokaiba szeretne lépni, de hiába próbálkozik kitartóan, az óriási hal helyett három év kitartó horgászat után is csak egy piros orrmelegítő akad a horgára. Ez a látszólag értéktelen holmi átváltoztatja a sikertelen és megkeseredett Vickót (a „sarkvidék legmorcosabb mackóját”), aki egy mulatságos és szerethető jegesmedvévé válik. A vidámság nem csak Vickó önbizalmát adja vissza, de éppúgy beválik Brummcukinak (a Jeges Nyalánkságok boltja tulajdonosának) a meghódításánál, mint a jegesmedvék legnagyobb ellenségének, a Viharckukarcnak a feltartóztatásánál. Ez a történet a jókedv és a tréfa fontosságáról szól, amelynek segítségével legtitkosabb vágyainkat is valóra válthatjuk.
A könyv alkalmas az önálló olvasásra is, de esti mesének felolvasva is kitűnő. Az illusztrátor ötletesen csak a rózsaszín árnyalatait használja, hogy színesebbé változtassa a sarkvidék színtelenségét, mégis elég ennyi, hogy igazán vidám és nagyon barátságos világgá varázsolja azt. A mesét Bosnyák Viktória a tőle megszokott humoros és szellemes stílusban ültette át magyarra.
Doris Rübel: Hogyan működik?: technika az otthonunkban
Bp.: Scolar, 2008. 18 oldal, kihajtható ablakokkal
A Mit? Miért? Hogyan? ismeretterjesztő sorozat ezen kötete a háztartás működését tárja elénk úgy, hogy közben választ kapunk a sorozatcímben feltett kérdésekre. A kinyitható ablakokon beleshetünk a berendezések, háztartási gépek belsejébe, feltárva a működésük rejtett titkait. A szemléletes rajzok és a rövid magyarázatok segítenek megérteni az otthonunkban minket körülvevő berendezések működését, kielégítve a gyerekek kíváncsiságát. Azt is megtudhatjuk, hogy milyen fáradságos munkafolyamatokat váltottak ki ezek a gépek, és a használatukkor milyen veszélyek leselkednek ránk.
A könyv kiváló olvasmány a kíváncsi kisiskolás korú gyerekeknek, akiknek az érdeklődése a meséktől az ismeretszerzés felé kezd fordulni ebben a korban. Szórakoztató és hasznos időtöltés a könyv böngészése.
8-11 éveseknek ajánljuk
Lackfi János: Kövér Lajos színre lép
Bp.: General Press, 2007. 86 oldal
A könyv főszereplőjét egy zuglói utcanévtábla hívta életre Lackfi János képzeletéből. A történet Kövér Lajosa valóban egy nagyon kövér ember, aki már kimozdulni sem tud otthonról. Szerencséjére (bár ebben a történetben ez teljesen magától értetődő dolog) szomszédja, Sovány Laci önzetlenül segítségére siet, még a munkanélküliséget is vállalja a barátjáért, felmond. Laci a sok emelgetéstől olyan erős lesz, hogy felfigyelnek rá egy súlyemelő csapatnál. Ezután sorra bukkannak fel a könyv további szereplői: súlyemelők, kőművesek, kisiparosok. Olyan figurák, akik jobban mutatnának egy újságcikkben, mint egy mesekönyvben. Kedvesek, türelmesek és figyelmesek egymással, összefognak, és egy súlyemelő centrumot építenek, majd világbajnokságot rendeznek. Nem vesztik el a hitüket a legnagyobb bajok közepette sem. A történet végére megvalósul Kövér Lajos álma: az, hogy biciklizzen. Az író mindennapjaink aktuális problémáit (munkanélküliség, szélhámos csaló, lerokkant kőművesek, csődeljárás, idegbeteg főnök) szövi bele a történetbe, miközben egy csodálatos mesevilágot hív életre.
Ez a mese az elfogadásról, az önzetlen barátság és a közösség erejéről szól. Lehetsz úgy is sikeres, hogy közben figyelsz másokra. A művészi illusztrációkat Molnár Jacqueline készítette. A szereplők újabb kalandjai a Kövér Lajos aranykeze című kötetben folytatódnak.
Nyerges Márta: Magyar felfedezők és világjárók
Bp.: Széphalom Könyvműhely, 2008. 94 oldal
Nyerges Magda könyve a Magyar Példaképtár sorozat első darabja. Az első kötet választott témája kitűnő, mert érdekes és izgalmas olvasmány, amely egyúttal felkelti a kisiskolások tudományos kíváncsiságát és felfedező kedvét is.
Az előszóból megtudhatjuk, hogy bár Magyarország fekvése és történelme miatt nem vehetett részt a nagy földrajzi felfedezésekben, azonban kalandvágyó és kitartó magyar felfedezőkben és világjárókban nem volt hiány. Közülük ismerhetünk meg tizennégy rendkívüli embert. A mű az életrajzokon végighaladva ismerteti egy-egy utazó munkásságát, nemzetközi jelentősségét és az általa elért tudományos eredményeket. A könyv kellően részletes, de nem untat sok évszámmal és száraz adattal. A számos idézet az útleírásokból és naplókból, és a kortársak méltatásaiból még közelebb hozza hozzánk ezeket az elhivatott embereket. A kötet hősei bátran vállalták a viszontagságos utazásokat, melynek során nem csak izgalmas kalandokban, de rengeteg nélkülözésben is részük volt. Az útirajzokat remek fotók és korabeli rajzok illusztrálják az adott táj természetföldrajzáról, jellemző épületeiről és az ott élő emberekről. Egy egyszerű, jól áttekinthető térkép összegzi minden fejezetben a bejárt útvonalakat. Kiegészítésként a könyv végén ajánló bibliográfia ösztönöz további olvasásra a témában.
11-14 éveseknek ajánljuk
Jacqueline Wilson: Micsoda anya!
Bp.: Animus, 2006. 238 oldal
A könyvben egy az átlagostól nagyon eltérő, nem normálisan működő család szomorú, de mégis szívmelengető története bontakozik ki. Egy gyerekesen és felelőtlenül viselkedő alkoholista anya, egy a sorsa ellen lázadó nyolcadikos nagylány és Dolphin, a tíz év körüli kislány (az ő szemszögéből látjuk a dolgokat) alkotják ezt a nem szokványos családot. Dolphin minden nehézség ellenére állhatatosan kitart az édesanyja mellet, miközben folyamatosan ki van téve az osztálytársai gúnyolódásának, a felnőttek előítéletességének. A könyv olvasása közben azzal szembesülünk, hogy magunk is milyen gyakran ítélkezünk felületesen, csak a látszatból kiindulva. Megdöbbenünk Dolphin elképesztő bizalmatlanságán, ami a felnőttekkel szemben alakult ki benne, majd rájövünk, hogy ez teljesen normális reakció. A történet egyre jobban sodródik a megoldhatatlan vég felé. Szerencsére a kislány összebarátkozik (a könyvtár biztonságot adó menedékében) a szódásüveg szemüveges, szintén kirekesztett kisfiúval, akivel közösen véghezviszik a lehetetlent: újra egymásra találnak a családtagok. Mi pedig bízhatunk abban, hogy ez a három ember, aki a maga módján szereti egymást, egy működőképes családot alkot majd. Az írónő remekül rajzolja meg a jellemeket, minden szereplő hús-vér alak.
Adjuk ezt a könyvet a tinédzserek kezébe, lássák azt, hogy vannak ilyen sorsok. Így megérthetik furcsának tűnő társaikat és az átlagtól eltérő felnőtteket, valamint jobban megbecsülhetik saját családjukat. Szülők számára is ajánlom ezt az elgondolkodtató olvasmányt.
Jan Payne: A világ legjobb könyve
Bp.: Gabo, 2009. 256 oldal
A „leges” könyvek mindig a gyerekek kedvencei közé tartoznak. Ez a kötet nem a legelső és nem is a legutolsó ilyen típusú könyv, és még az sem biztos, hogy a világ legjobb könyve (ahogy a címe ígéri), de népszerű és keresett kötete a gyerekkönyvtárnak. A könyvben az emberi teljesítményekkel, az élővilág csodáival, valamint a Földdel és a Világűrrel kapcsolatos több száz „leg”-ről találunk rövid lexikonszerű szócikket. A felvetett témák egy része hasznos tényeket mutat be, míg vannak olyanok, amelyek „csak” szórakoztatnak. Olvashatunk a legveszélyeztetettebb állatfajokról, a legpusztítóbb természeti katasztrófákról, vagy a legzöldebb épületről. Vicces fekete-fehér rajzok illusztrálják a művet.
Jó kikapcsolódás tanulás után.
14-18 éveseknek ajánljuk
Anna Gavalda: 35 kiló remény
Bp.: Magvető, 2009. 79 oldal
Anna Gavalda kisregénye egy estés olvasmány, magával ragadja az embert: rövid mondatokban „beszél”, hűen visszaadva egy 13 éves kamasz fiú mentalitását, gondolatait a világról és környezetéről.
A regény ezekkel a mondatokkal kezdődik: „Utálok suliba járni. Az égadta világon semmit nem utálok így.” A mai világban, mikor szinte minden iskolai osztályban vannak tanulási zavarokkal küzdő, tanulásban akadályozott gyerekek, akiket elnyel az iskolarendszer, akik nem tudnak beilleszkedni a hagyományos oktatás kereteibe, különösen aktuális Anna Gavalda könyve.
Gregoire Dubosc, a főhős sem tud magolni, a könyvek fölött görnyedve tanulni, talán kicsit nehezebb is a felfogása, mint a többieknek, gyakorlatiasabb, mint társai, találmányai vannak, szeret bütykölgetni mindenfélét nagyapja sufnijában. Gregoire sok kudarc és megalázó élmény után egy neki való iskolában megtalálja a számítását, és önmagába vetett bizalma is helyreáll.
Sally Boysen: Bolygónk legokosabb állatai
Bp.: Kossuth, 2010. 192 oldal
Az etológia tudományával foglalkozik ez a könyv, közelebb hozza, érthető és szemléletes példákkal illusztrálja azt az érdekes tudományt.
Mindenki találkozhatott már olyan állattal a környezetében, „aki” olyan dolgokat tudott, ami nem lenne elvárható egy állattól, pedig az állati intelligencia valóban létezik. Erről tesz tanúbizonyságot ez a könyv, számot ad a legújabb kísérletekről, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy az állatok között vannak olyanok, akik képesek érzelmekre, bizonyos szintű kommunikációra, eszközhasználatra.
Nagy élményt nyújt ennek a gyönyörű fotókkal, értelmező ábrákkal ellátott könyvnek a tanulmányozása, hiszen jobban megismerhetjük a Földünkön élő madarak, vízi és szárazföldi emlősök életét, gondolatait.
18 éven felülieknek ajánljuk
Jaume Cabré: A Pamano zúgása
Bp.: Európa, 2006. 837 oldal
Engem általában megtalálnak bizonyos könyvek. Így volt ez Jaume Cabré, napjaink egyik legfontosabb katalán írójának ezzel a könyvével is. Imádom a kirakós játékokat, és kicsit ebben a szellemben olvastam ezt a több szálon futó, zömében a spanyol polgárháború utáni időszakban játszódó, nagyívű történelmi regényt. A cselekmény felvázolása nem könnyű, egy oknyomozásból indul ki. A cselekmény jelen idejű részében egy tanárnőt megbíznak azzal, hogy gyűjtsön anyagot a környék iskoláiról, és az egyik lebontásra ítélt épület tantermében, a tábla mögött 1944-ből származó naplókat talál, melyeket az akkori tanító, Oriol Fontelles írt. Ebből a naplóból bontakozik ki a regény másik szála, mely újra és újra összekapcsolódik a jelennel, hogy a végén minden értelmet nyerjen. Mikor olvassa az ember, beszippantja ennek a kornak a miliője a maga szörnyűségeivel, árulásaival és persze szerelmeivel. Miközben az emberek élnek, szeretnek, gyűlölnek, hazudnak, elmúlnak, a Pamano folyó távoli zúgása összeköti őket, szétszakíthatatlanul.
Szomory Dezső: Harry Russel-Dorsan a francia hadszíntérről
Bp.: Múlt és Jövő, 2009. 438 oldal
Talán nem háborúról szóló könyvet kellene itt ajánlani, de ez a szemelvényekből összeálló, a háborút a maga valóságában bemutató könyv olyan nagy hatással volt rám, hogy szerintem mindenkinek olvasnia kellene.
Szomory Dezső műve az I. világháború idején jelent meg folytatásokban a Nyugat hasábjain, akkor még nem a saját neve alatt, hanem mintha Harry Russel-Dorsan, ténylegesen létező londoni tudósító számolna be a nyugati hadszíntér eseményeiről.
Ez a könyv nem az első világégésről szól, hanem a háborúról minden szörnyűségével, látványával, szagával együtt. Egy-egy leírás után úgy érzi az ember, hogy ott van ő is, látja, amit Szomory hihetetlen hasonlataival, metaforáival leír. Tersánszky Józsi Jenő a regényről írt kritikájában így fogalmaz: „ugyan minek kellett nekem idejönni a harctérre, mikor valaki Pestről, az íróasztala mellől különbül látja meg a háborút, mint én innen a kellős közepéből?” A mai világban, amikor a háborúk körülvesznek bennünket, ez a regény aktuálisabb, mint valaha.
Morten Ramsland: Kutyafej
Bp.: Novella, 2009. 374 oldal
Ezt a könyvet az egyik Olvasónk ajánlotta nekem. Mindig szívesen fogadom az efféle ajánlásokat, mivel ha valakinek már tetszett, akkor azt is érdekes lehet kinyomozni, hogy mi foghatta meg az adott könyvben. Morten Ramsland könyve az utóbbi évek egyik legsikeresebb dán regénye, ennek ellenére egy norvég család három generációjának életét mutatja be. A fanyar humor nélkülözhetetlen alkotóeleme ennek a könyvnek, még akkor is, ha egyébként a történet sok esetben nem éppen szívderítő. Minden generációnak megvan a maga keresztje, problémái a szüleivel, a gyerekeivel. Groteszk élethelyzetek, furcsa, a környezetük által valamilyen okból kirekesztett családtagok sorsai elevenednek meg e könyv lapjain. A regény elbeszélője a harmadik generációhoz tartozik, az ő szemüvegén át látjuk a nagyszülőket, nem kevésbé furcsa szülőket rendkívül szórakoztató stílusban elmesélve.
Ljudmila Ulickaja: Odaadó hívetek, Surik
Bp.: Magvető, 2007. 461 oldal
Ljudmila Ulickaja korunk egyik legismertebb orosz írónője. Művei sokszor szólnak nőkről, anyákról, lányokról vagy éppen könyvtáros kisasszonyokról, de az Odaadó hívetek, Surik című regény nem illeszthető bele ebbe a sorba, mivel főhőse, Surik Korn egy húszas éveiben járó moszkvai fiatalember. Ennek ellenére mégis megismerhetünk a főhős életének bemutatásán keresztül különböző sorsú nőalakokat. Surik mindent megtesz, hogy az életében állandóan jelenlévő vagy csak rövid időre felbukkanó nők minden álmát valóra váltsa, reményeiket beteljesítse. Ez többé-kevésbé sikerül is neki. Surik ugyan mindent megtesz, hogy az őt körülvevő asszonyoknak mindent megtegyen, akár a kihasználás határáig, de a regény végén felbukkanó, talán egyetlen szerelme, Lilja csak szent balféknek látja a fiút, akinek ezzel megkérdőjeleződik az egész élete, minden korábbi tette. Az írónő végig fenn tudja tartani az érdeklődésünket, finom humorral mutatja be a főhős kalandokban bővelkedő életét. Ulickaja áradó mesélő kedvvel vezet végig minket Surik férfivá válásán, kalandjain, egyetlen szerelmén, szakításain.