Nyíregyháza 2014

2014. 03. 14.

„Segített a könyv, a mese” – biblioterápiai konferencia

„Segített a könyv, a mese”

Biblioterápiai konferencia a Magyar Olvasástársaság szervezésében

a
Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

Nyíregyháza, 2014. május 16. – Nyíregyháza

A tervezett konferencia megszervezésével arra vállalkozunk, hogy az olvasásnak mint élménynek a legkülönbözőbb formában való hasznosíthatóságáról, illetve annak irányairól folytassunk eszmecserét. Ezért programunkat úgy állítottuk össze, hogy a nap során áttekintsük a biblioterápia hazai fejlődését, annak legfőbb szakaszait; foglalkozzunk a téma lélektani hátterével, a fogalom irodalomelméleti kérdéseivel.
Áttekintést igényelnek a biblioterápiás képzések irányai s a téma szakirodalmi ellátottsága, támogatottsága is.
Gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogy a biblioterápia milyen különböző korosztályok és rétegek problémáinak megoldásához hogyan, milyen módon járul hozzá; mi a szerepe a meseterápiának, a biblioterápiának az oktató-nevelő munkában és annak kiegészítésekét, az önismeret-fejlesztésben és gyógyításban.
Várjuk a szakterület képviselőit, könyvtárosokat, pedagógusokat – és mindenkit, aki a téma iránt érdeklődik! (Médiatámogató: Fordulópont)

» Jelentkezési lap letöltése «   » PDF «
» Program letöltése «   » JPG «
» KÉPGALÉRIA «

2014. 04. 17.

ELŐADÓINKRÓL – ELŐADÁSAIKRÓL – ELŐADÁSAIKHOZ

Baják Gábor
mentálhigiénés szakember, pszichodráma és bibliodráma vezető

Közgazdász, hitoktató és mentálhigiénés szakember végzettségem van. Jelenleg saját vállalkozásomban kiképző pszichodráma vezetőként, bibliodráma vezetőként, coachként, trénerként dolgozom. Budapesten élek.

A blibliodráma hazai tapasztalatai

A bibliodráma sajátos utat kínál a Biblia megismeréséhez. A dramatikus megjelenítéssel, vagyis azzal, hogy a történeteket eljátsszuk, a szereplők sorsát magunkra vesszük, rácsodálkozhatunk arra, hogy a Biblia mennyit tud rólunk, mai emberekről. A játékban megragadhatóvá válik a bibliai alakok tetteinek mozgatórugója, a bőrünkön tapasztalhatjuk meg konfliktusaikat, vívódásaikat, helyezkedhetünk bele azokba a kapcsolatokba és viszonyokba, melyekben éltek.

A hozadék kettős: a Biblia jobb megismerése és az önismeretben való gyarapodás.

A bilbiodráma eredői kétirányúak. Messzebbre visszanyúló ága a középkorból származó vallásos színjátékból ered, a fiatalabb pedig az elmúlt században keletkezett a pszichodrámából.

A bilbliodráma első kísérleteire az 1960-as évek közepén került sor Németországban. Mai helyzetét tekintve sokféle irányzattal találkozunk: a bibliai szerepjátéktól kezdve a protagonistát a középpontba helyező bibliodráma-játékig, a szöveget több oldalról megközelítő, leginkább gestalt elemekkel dolgozó, a befelé fordulást elősegítő módszertől a bibliai színházig.

Magyarországon mintegy húsz évvel ezelőtt találkoztunk először a műfajjal, jó ideig „tanuló” szerepben, ismerkedve a külföldi kollegák bibliodramatikus munkájával. Mára a Magyar Pszichodráma Egyesület keretei között bibliodráma vezető képzés zajlik, a minősítést elért tagok száma a száz felé közelít.

 

1.      Bibliodráma, szerk. Nyári Péter, Sarkady Kamilla, Bp., Harmat 2008.

2.      Eisenbarth Krisztina: Milyen gyümölcs terem a bibliodráma fáján? = Embertárs, 2004/november

3.      Kubitza, Ellen – Schramm, Tim: Bibliodráma: Élő istentisztelet, [Bp.], Egyházfórum, 2006.

4.      Majsai-Hideg Tünde – Varga Péter Pius: Bibliodráma az interkulturális párbeszédben = Egyházfórum, 2013/1.

5.      Martin, Gerhard Marcel: Bibliodráma: Gyakorlat és elmélet, [Bp.], Egyházfórum, 2003.

6.      Sarkady Kamilla: Bibliodráma személyesen =  Pszichodráma, 2013/ősz

7.      Stangier, Klaus-Werner: Itt és most: Bibliodráma a liturgia és pszichodráma vonzásában, [Bp.], Egyházfórum, 2003.

8.      "Találkozások, drámai helyzetek" = Embertárs, 2013/1. ksz.

9.      Varga Péter Pius: Kivezetett a szabadba...: Gondolatok a bibliodrámáról = Embertárs, 2003/november

10. Wars, Else Natalie – Fallner, Heinrich: Jerikó rózsája: A bibliodráma kézikönyve, Bp., Kálvin K. - Luther K., 2003.

 
 
 
Dr. Bartos Éva
nyugalmazott könyvtáros, biblioterapeuta
a Könyvtári Intézet ny. igazgatója
a Magyar Olvasástársaság alapító tagja 

2012 óta az OSZK Könyvtári Intézet nyugalmazott igazgatója vagyok. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szereztem diplomát 1969-ben. Egy 1976/77-ben megvalósított hazai biblioterápiai kísérlet alapján írott disszertációmmal szereztem egyetemi doktori címet. Pályafutásom során voltam gyakorló könyvtáros különböző könyvtártípusokban, továbbá olvasáskutató, könyvtáros oktató, biblioterapeuta. Publikációim mindezen területeket felölelik. Több szakmai szervezetben töltöttem, ill. töltök be vezető tisztséget. Jelenleg az Oláh Andor Biblioterápiás Társaság ügyvivője vagyok.

A biblioterápia útja Magyarországon az 1970-es évektől napjainkig

A fejlesztő biblioterápia magyarországi pályafutásának kezdete a 70-es évekre tehető. Fejlődéstörténete a kíváncsiság, érdeklődés motivációjára alapozva a kipróbálással, megtapasztalással indult, főként a könyvtári és a pedagógiai gyakorlatban, majd az alapozó jellegűtől az átfogó igényű ismeretanyagok készítésén át vezetett az útja, míg végül napjainkra az oktatási-képzési kísérletek sokaságában, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazás viszonylag kevés számú megvalósulásában realizálódó tevékenység lett.

Fel kell tárnunk a megtett út minden egyes fejlődési szakaszának jellemző sajátosságait, felmerülő problémáit és eredményeit ahhoz, hogy a tapasztalatokat és tanulságokat levonva felelősséggel ki tudjuk jelölni a tevékenység további útját, feltétel- és feladatrendszerét, emberi, szakmai követelményeit.

 

1.      Boldizsár Ildikó: Meseterápia: Mesék a gyógyításban és a mindennapokban, Bp., Magvető, 2010.

2.      Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton lévőknek: Életfordulók meséi,Bp., Magvető, 2013.

3.      Jeney Éva: Nyitott könyv: Irodalom, terápia, elmélet, Bp., Balassi, 2012.

4.      Olvasókönyv a biblioterápiáról, szerk. Bartos Éva, Bp., OSZK-KMK, 1989.

5.      Segített a könyv, a mese: Vallomások életről, irodalomról, olvasásról, szerk. Bartos Éva, Bp., M. Olvasástárs., 1999

 
 
Czomba Magdolna
középiskolai tanár
Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium

1998-ban szereztem magyar szakos tanári diplomát a KLTE Bölcsészettudományi Karán. 2003-ban angol nyelvtanári diplomát a Debreceni Egyetemen kaptam. Jelenleg a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium magyar-angol szakos tanára vagyok. 2005-ben a Csodaceruza című folyóirat révén kerültem közelebbi kapcsolatba a gyermekirodalommal. Először szülőként ismertem fel az irodalom e speciális területében rejlő lehetőségeket. Városunk óvodásainak 2009 óta szervezünk szavalóversenyt kortárs alkotók verseiből. 2010 óta vagyok újra aktív a pályán, s számtalan alkalommal használtam kortárs és klasszikus gyermekirodalmi alkotásokat ahhoz, hogy diákjaim élő kapcsolatot létesítsenek az irodalommal. Írásaimat A Vörös Postakocsiban olvashatják.            

Vigasztaló gyermek(irodalom) – A veszteségélmény feldolgozásának lehetőségei kortárs gyermekirodalmi alkotások segítségével

Előadásomban a haláltapasztalatot és a veszteségtapasztalatot elsősorban a kortárs gyermekirodalmi alkotásokban tematizálható időtapasztalat vizsgálatával kívánom érzékeltetni. Ha a tudatos élet egyik feltétele, hogy az időt mindkét megnyilvánulási módjában megtapasztaljuk, úgymint lineárisan és periodikusan egyszerre működő fizikailag is mérhető mennyiséget, akkor a veszteségre való felkészülés egyik feltétele lehet, hogy az idő mérhető és mérhetetlen természetét is képessé váljunk megkülönböztetni. Vagyis felkészüljünk arra a tapasztalatra, amikor valaki számára megszűnik az idő, és ezáltal számunkra is megtapasztalhatatlanná válik.

A kortárs gyermekirodalmi alkotásokban olvasható történetek időtapasztalata leginkább a folytonosan változtatható és a megváltozhatatlan ellentétpárjaként jelenik meg a szövegek mélystruktúráiban. Az állandóságban igazából a halálra vágyakozunk, hiszen a folyamatos változás az élet valódi természete. Meglehet, ennek belátása és tudatosítása a tétje annak, amikor gyermekeinknek ilyen témájú szövegeket olvasunk. Véleményem szerint, ezekkel a szövegekkel önmegértésért küzdünk, de ez a lehető legjobb példa a gyermekeink számára is, hogy felnőttként képesek legyenek a veszteségtapasztalattal járó lelki és szellemi terhet megfelelő módon kezelni. Azt gondolom, gyermekeink vigasztalása, sokkal inkább önmagunk vigasztalása.

1.      Dezső Andrea: Mamuska, Bp., Csimota, 2010.

2.      Hole, Stian: Garmann nyara, Bp., Scolar, 2012.

3.      Kamondy Imre – Rontó Lili: Kacat király a Lim-Lomok földjén, Bp., Csodaceruza, 2012.

4.      Kiss Ottó – Hanga Réka: Ati és a holdvilág, [Szentendre], Cerkabella, 2013.

5.      Nádori Lídia – Kun Fruzsina: Sárkány a lépcsőházban, Bp., Naphegy, 2008.

6.      Schein Gábor – Rofusz Kinga: Irijám és Jonibe, Bp., Csodaceruza, 2009.

7.      Stalfelt, Pernilla: Halál könyv, [Budaörs], Vivandra, 2006.

8.      Sulyovszky Sarolta: A hálás virág, Bp., Csimota, 2010

9.      Weitze, Monika – Battut, Eric: Mese a rózsaszín elefántról, Bp., Naphegy, 2007.

 

Dr. Gombos Péter PhD
egyetemi oktató, gyermekirodalom-kutató
Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar
a Magyar Olvasástársaság elnöke 

Zalai születésű vagyok, érettségi után Kaposvárra kerültem, itt tanultam, és itt is dolgozom. Tanító, hitoktató, magyartanári, kommunikációs szakemberi és magyar szakos bölcsész diplomát szereztem.

Kutatási területem a gyermekirodalomhoz kötődik, ezt a tárgyat 20 éve oktatom. Doktori dolgozatomat a magyar gyermekirodalom disztópiáiból írtam.

Gyermekirodalommal kapcsolatos publikációim nemcsak a doktori témámhoz kapcsolódnak. Elsősorban a kortárs gyermekpróza érdekel, emellett 2003-ban középfokú nyelvvizsgát tettem beás nyelvből, s elkezdtem foglalkozni a beás irodalommal és kultúrával is.

Négy évig voltam a Magyar Olvasástársaság alelnöke, jelenleg a szervezet elnöke vagyok.

 
 
 
 Dr. Hász Erzsébet PhD
MD, dr. phil. univ.
Allgemeines Krankenhaus, Wien

Bölcsészettudományi, tanári, előadóművészi, zene- és biblioterápiás, teológiai és orvosi végzettségem van. Tagja vagyok a Magyar Írószövetségnek.

20 éve tanítom a biblioterápiát és más művészetterápiákat, főként ezek általános és speciális elméleti alapvetését és foglalkozom a gyakorlati képzéssel is. 2004-ben a PPKE-n a kétéves biblioterápia szakirányú továbbképzési szak alapító szakvezetőjeként az első, 2010-ben a végleges akkreditáció gazdája voltam.

2003-ban és 2011-ben elnöke voltam az I. és II. Művészetterápiás Világkongresszusnak, melyekre a világ minden tájáról jöttek a biblioterapeuta kollégák.

                                                                                        
Társadalmak terápiája, terápiák társadalma

A mintegy „ajándékba”, a konferencia szervezőitől készen kapott témát speciális témaköröm, a biblioterápia professzionalizációja felől közelítem meg, mivel a megadott téma akkor és csak akkor vetődhet föl, ha mindkét oldalról megalapozott a kapcsolatuk, tehát a társadalomnak szüksége van a terápiára, s a terápiás munkát végzők ki tudják elégíteni ezt a szükségletet. Ez utóbbi feladat nagy felelősséggel jár, indokolt tehát az elvárás, hogy a szakmai képzettsége minden egyes terapeutának a lehető legmagasabb színvonalú legyen. A biblioterápia – mint minden terápia - nyilvánvalóan csak a gyógyítás gyakorlati viszonylatában létezik, enélkül értelmetlen a terápia, mint elnevezés, így a biblioterápia felelős művelője sohasem nélkülözheti a sokoldalú elméleti ÉS gyakorlati tudást.

A professzionalizáció a 19-20. század folyamán egyre gyorsuló és egyre nagyobb jelentőségű folyamatként terjedt ki a munkavállalók világában, így a művészetterápiákra, biblioterápiára is. A legkülönbözőbb szakmák, hivatások művelői sok évszázados felsőoktatási differenciálódási folyamat résztvevőiként váltak szakmai jogosítványhoz kötött módon hivatalos munkáltatói struktúra részeiként munkavállalókká. Mindez nem mehetett végbe a társadalmi szükségletek parancsoló ereje nélkül.

Áttekintésünk nem terjedhet ki egyébre, mint egy rövid összehasonlításra a biblioterápia oktatásának és végzettséghez kötött szakmai művelésének mai nemzetközi helyzetéről, természetesen csak nagy vonalakban, de konkrét példákkal.

 

1.      Hász Erzsébet: A biblioterápia oktatásának tapasztalatairól I. = M. Felsőoktatás, 2001/1-2, 51-52.

2.      Hász Erzsébet: A biblioterápia oktatásának tapasztalatairól II. = M. Felsőoktatás, 2001/3, 52-53.

3.      Hász Erzsébet: A biblioterápia oktatásának elméleti és gyakorlati kérdései I. = M. Felsőoktatás, 2001/4, 49-50.

4.      Hász Erzsébet: A biblioterápia oktatásának elméleti és gyakorlati kérdései II. = M. Felsőoktatás, 2001/5-6, 55-56.

5.      Hász Erzsébet: A művészetterápiák és a népegészségügyi program lehetséges kapcsolata a művészetterápiák felsőoktatási integrációjának vetületében. = M. Felsőoktatás, 2003/7, 66-67.

6.      Hász Erzsébet: A művészetterápiák a felsőoktatás alapképzési szintjén I. = M. Felsőoktatás, 2003/8, 55-56.

7.      Hász Erzsébet: A művészetterápiák a felsőoktatás alapképzési szintjén II. = M. Felsőoktatás, 2003/9-10, 51-52.

8.      Perkin, Harold: The Third Revolution: Professional Elites in the Modern World. New York, Routledge, 2002.

9.     Hörmann, Georg – Nestmann, Frank: Die Professionalisierung der klinischen Psychologie und die Entwicklung neuer Berufsfelder in Beratung, Sozialarbeit und Therapie. = Zur Geschichte der deutschen Psychologie im 20. Jahrhundert, Opladen, VS Verlag für Sozialwissenschaften, 1985, 252-285.

10. Seidel, Almut: Musik – Biografie – Therapie: Musiktherapie-Studierende auf dem Weg ihrer Professionalisierung, Wiesbaden, Reichert Verlag, 2009.

 
 
 Dr. Jeney Éva PhD
tudományos főmunkatárs
MTA Bölcsészettudományi Központ Irodalomtudományi Intézet, Irodalomelméleti Osztály

Irodalomtörténész és fordító vagyok. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Elméleti Osztályának főmunkatársaként dolgozom. Irodalomelmélettel, fordítástörténettel és –elmélettel foglalkozom. Szerkesztője vagyok a Balassi Kiadó Pont fordítva sorozatának és az Irodalomtudományi Intézet Reciti portáljának.

A biblioterápia irodalomelméleti kérdései

Vannak a biblioterápiának irodalomelméleti kérdései? Hogyan lehetségesek?

Az irodalomelmélet mindenekelőtt abban segíti az irodalomterápiát, hogy világosabbá, értelmezhetővé teszi a gyakorlat történetét. Másrészt mint speciális elmélet nem más, mint alkalmazott irodalomelmélet, azaz az irodalomelméleti fogalmaknak és folyamatoknak úgy kell érvényesülniük, hogy mindig a terápiára legyenek vonatkoztatva. Az irodalom elmélete olyan modellel is szolgálhat, amely megmutatja az irodalomgyógyászat köztes helyét a pszichoterápiák és a nevelés között.

Az irodalomterápia átértelmezi az irodalomelméletet és annak értelmezését. Az irodalomelmélet átértelmezi az irodalomtörténetet. Az irodalomterápia tehát újraértelmezi az irodalomtörténetet. Ha ez a három állítás igaz, úgy a biblioterápia az irodalomelmélet provokációja. Az irodalomelmélet az orosz formalizmustól a francia-amerikai dekonstrukcióig megváltoztatta azokat a fogalmakat, amelyek az irodalom mibenlétét és jellegzetességeit firtatták. A változások ellenére ma is elmondható az, hogy az irodalomelmélet és az irodalomtörténet számára a művek jelentésének intellektuális megragadása az elsődleges, míg az irodalomterápia számára az olvasott műnek mindenekelőtt érzelmi, terápiás hatása a perdöntő. Ebből az következik, hogy a téves vagy hamis értelmezés, a félreértés is lehet hasznos, s ily módon legitim, amennyiben az olvasó érzelmeinek, intuícióinak kifejezését, s ezáltal önmegértését segíti elő.

 

1.      Bartos Éva: Kísérlet a biblioterápia hazai alkalmazására alkoholista betegek körében =Alkohológia, 1980/4, 204–206.

2.      Boldizsár Ildikó: Meseterápia: Mesék a gyógyításban és a mindennapokban, Bp., Magvető, 2010.

3.      Hász Erzsébet: Irodalomterápia I. Szöveggyűjtemény, Bp., Gondolat - Animula, 1995.

4.      Jeney Éva: Nyitott könyv: Irodalom, terápia, elmélet, Bp., Balassi, 2012

5.      Ouaknin, Mark-Alain: Bibiothérapie: Lire, c’est guérir, Paris, Seuil, 1994.

6.      Segített a könyv, a mese: Vallomások életről, irodalomról, olvasásról, szerk. Bartos Éva, Bp., M. Olvasástárs., 1999.

7.      http://reciti.hu/projektek/biblioterapia

 
 
Kovács Marianna
gyermekkönyvtáros, mesemondó, biblioterapeuta
a Hamvas Béla Városi Könyvtár igazgatóhelyettese
a Magyar Olvasástársaság alelnöke

Százhalombattán a Hamvas Béla Városi Könyvtárban 25 éve dolgozom gyermekkönyvtárosként. Zágrábban szláv nyelvészetet tanultam, az ELTE-n szerb-horvát irodalom és nyelv szakos középiskolai tanári diplomát szereztem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán pedig gyermek- és iskola-könyvtárosi végzettséget.

Horvát anyanyelvűként kisebbségi mivoltom számomra annyit jelent, két kultúrát kell szolgálnom, és kétszer annyit kell tennem, hogy önmagammal elégedett legyek. Így 2002 óta elnökként állok a százhalombattai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat élén.

A Magyar Olvasástársaság Tanácsába A népmese napja ötletgazdájaként kerültem. 2005 óta szervezem az országos népmese-konferenciákat, minden igyekezetemmel a magyar népmese, a hagyományos mesemondás mai létjogosultságáért dolgozom.

A biblioterápiával 2006 óta vagyok kapcsolatban, de kiteljesedni ebben a munkában a Hagyományok Háza Hagyományos mesemondás képzése után tudtam, azóta járom mesemondóként az országot. 2013-ban elvégeztem a Kaposvári Egyetem Fejlesztő biblioterápia szakirányú továbbképzési szakát, ahová ebben az évben előadóként térek vissza.

2013-ban megalakult a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület, amelynek elnökéül választottak.

 
A meseterápia

„Hogy menjünk, kedves gazdám, úgy, mint a szél, vagy úgy, mint a gondolat?”

A biblioterápián belül különleges helyet foglal el a meseterápia. A meseterápián belül speciális helyen áll a népmese. Mindezt bonyolultabbá teszi az a tény, hogy napjainkban gombamód szaporodnak az olyanok is, akik mesemondónak, avagy történet mesélőnek vallják magukat.

Vajon mi a különbség a biblioterpaeuta és a mesemondó között?

Úgy tűnik, a népmese felébredt Csipkerózsika álmából, s most gondolkodik, hol a helye a mai világban? Tisztáznunk kell a fogalmakat, meghatározni a céljainkat.

Előadásom első részében kísérletet teszek a mai állapot összefoglalására a meseterapeuták, mesemondók, eszközeik és céljaik számbavételével.

Mint a Magyar Olvasástársaság alelnöke előadásom második felét az Országos népmese-konferenciákra szánom.

Az Országos népmese-konferencia a X. alkalomhoz érkezett. A kerek évforduló kiemelt ünneplésre, visszatekintésre, összegzésre és számvetésre ösztönöz bennünket.

Az első öt évben a népmese fogalmi tisztázása, vizsgálata irodalmi műfajként, határterületeinek meghatározása volt a fő szempont. A második öt évben nagy munkát fektettünk abba, hogy felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a népmese szóbeli, közösségi műfaj, és mint ilyen, nagyon fontos a szóbeli kultúra színvonalának emelésében, gyereknek, felnőtteknek egyaránt segít a szép beszéd, az emberi szó, mesei történetek megőrzésében. Ezt figyelembe véve közösségépítő, lélektani ereje is hatalmas.

Sokan sokféleképpen indultunk neki a mesés útnak, egy-két próbán már túljutottunk, de most keresztúthoz érkeztünk. Merre, hogyan menjünk tovább? Erre is választ ad a mese:

„Csak úgy menjünk, hogy se tebenned, se énbennem kár ne essék”

 

1.      Boldizsár Ildikó honlapja: http://www.meseterapia.hu/

2.      Hász Erzsébet: Mese a biblioterápiában = Napút 2012/3. 128.

3.      Kié az olvasás?: Tanulmányok az olvasóvá nevelésről, szerk. Gombos Péter,  Bp, M. Olvasástárs., 2014.

4.      Magyar Olvasástársaság honlapja: A Magyar népmese napja http://www.nepmesenap.hu/

5.      Meseszó Egyesület honlapja http://www.meseszo.hu

6.      Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya, Bp., Hagyományok Háza, 2004.

7.      Raffai Judit – Dala Sára: Napjaink mesemondása = Napút, 2005/ ksz.

8.      Sándor Ildikó: A mese maga az igazság álruhában: A Napsugár meseanyagából = Korunk 2002/10, 37-42.

9.      Stiblár Erika: Miért a népmese?: egy pszichológus érvei = Elektronikus Könyv és Nevelés [online] 2006/2., URL: http://www.tanszertar.hu/eken/2006_02/se_0602.htm

 
 
 
Kovács Zsuzsanna
biblioterapeuta
Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

2006-ban végeztem pszichológusként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2007-től az ELTE Doktori Iskolájának hallgatója vagyok, szakterületem a kriminálpszichológia. 2008 óta dolgozom börtönpszichológusként. Alapító tagja vagyok a Magyar Irodalomterápiás Társaságnak.

A biblioterápiás módszer a költészet iránti vonzalmam miatt keltette fel érdeklődésemet. Biblioterapeuta oklevelemet 2009-ben vehettem át a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Jelenleg mindennapi munkám részét képezi az irodalomterápia, csoportfoglalkozásokat tartok heti rendszerességgel az ez iránt érdeklődő fogvatartottak számára. Az egyéni konzultációkban az olvasás személyiségfejlesztő és önsegítő elemeit használom fel.

Szakirodalmi ellátottság, publikációk, honlapok a biblioterápiához

Előadásomban arra törekszem, hogy bemutassam a biblioterápiával kapcsolatos szakmai írásokat, melyek könyvek, cikkek formájában vagy az Interneten hozzáférhetők. Bár biblioterápiával sokan foglalkoznak saját segítő hivatásuk részeként, egységes szakmai kerete nincs Magyarországon ennek a tevékenységnek. Ez a publikációkban is meglátszik: saját terápiás tevékenységének tapasztalatairól egy-két szerző ír cikket, a módszert átfogóan bemutató kézikönyv azonban még nem született. Mindenesetre nem mondhatjuk elkeserítőnek a helyzetet, hiszen az irodalomtudomány, a könyvtártudomány és a pszichológia nézőpontjából is többen foglalkoztak az irodalom gyógyító hatásával, ennek megfelelően több szakterületen is megjelennek hiánypótló írások ebben a témában.

 

1.      Boldizsár Ildikó: Meseterápia: Mesék a gyógyításban és a mindennapokban, Bp., Magvető, 2010.

2.      Jeney Éva: Nyitott könyv: Irodalom, terápia, elmélet, Bp., Balassi, 2012.

3.      Hász Erzsébet: Irodalomterápia I. Szöveggyűjtemény, Bp., Gondolat - Animula, 1995.

4.      Peseschkian, Nossrat: A tudós meg a tevehajcsár: Keleti történetek, nyugati lelki bajok, Bp., Helikon, 1991.

 

Dr. Nagy Attila PhD
olvasáskutató,
a Magyar Olvasástársaság alapító és tiszteletbeli elnöke
az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott munkatársa,
főiskolai, egyetemi oktató,

Debrecenben születtem 1942-ben. 1962-ben érettségiztem Budapesten, a József Attila Gimnáziumban. 1968-ban pszichológia szakon végeztem az ELTE-n, 1975-ben pedig szociológia szakon. Tudományos fokozatot 1996-ban szereztem. Első munkahelyem az Egyesült Izzó Munkalélektani Laborja volt 1968-tól. 1969 márciusától az Országos Széchenyi Könyvtár Olvasáskutatási Osztályán dolgoztam, 2007-es nyugdíjazásomig. Négy évtizeden keresztül voltam főiskolai és egyetemi oktató részállásban.

Közel 250 publikációm jelent meg: 20 könyv, cikkek, tanulmányok, recenziók. Közülük két tucat angol, német, finn, holland, és szlovák nyelven is (egy részük a Hunra honlapján olvasható).

1982-től a Magyar Könyvtárosok Egyesületében különböző tisztségeket töltöttem be. 1991-ben a Magyar Olvasástársaság egyik alapítója, és annak első elnöke is voltam.

Biblioterápia a nevelésben, az oktatásban

Minden észlelésünk, emlékezésünk szelektív. Vagyis a valóság észlelése, értelmezése jelentős mértékben az egyén előzetes ismereteitől, várakozásaitól, projekcióitól függ. Ráadásul a műalkotások szükségszerű sajátossága a bennük rejlő többértelműség. A hétköznapi észlelésben, emlékezésben megjelenő projekciós felület csak tovább növekszik a műalkotások befogadása közben. A fentiekből szükségképpen következik, hogy a műalkotások együttes meghallgatása, közös megvitatása – egyszerűbben, az élményközpontú irodalomtanítás – nagyszerű alkalmat kínál a közoktatás elemi erejű megújítására. A radikálisan eltérő jelentések, értelmezések ütköztetése ellenállhatatlan erővel láthatóvá teszi, hogy a befogadás, az értelmezés jelentős mértékben a befogadótól függ. Tehát az irodalom nem lehet többé unalmas, felesleges, értelmetlen tantárgy, hiszen azok segítségével éppen saját „belső könyvünket nyitjuk ki” leggyakrabban. Elsődleges célunk az olvasás megszerettetése, minden előzetes bemutatás, értelmezés, minősítés nélküli olvasás, közös értelmezéssel, ahol minden válasz elfogadható. Erre a műveletre a pedagógusokat az alap és továbbképzés rendszerében tudatosan fel kell készíteni!

 

1.      Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Bp., Corvina, 2013.

2.    Boldizsár Ildikó: Meseterápia : Mesék a gyógyításban és a mindennapokban, Bp., Magvető, 2010.

3.      Doll, Beth – Doll, Carole: Fiatalok biblioterápiája: Könyvtárosok és mentálhigiénés szakemberek együttműködése, URL: http://ki.oszk.hu/sites/ki.oszk.hu/files/dokumentumok/biblioterapia_gyermekeknek_es_serduloknek_0.pdf

4.      Nagy Attila: A biblioterápia = Könyvtárosok kézikönyve 4., Bp., Osiris, 2002. 80-84.

5.      Peseschkian, Nossrat: A tudós meg a tevehajcsár: Keleti történetek, nyugati lelki bajok, Bp., Helikon, 1991.

6.      Segített a könyv, a mese: Vallomások életről, irodalomról, olvasásról, szerk. Bartos Éva, Bp., M. Olvasástárs., 1999., URL: http://www.mek.oszk.hu/05400/05496/index.phtml  

 

Sóron Ildikó
könyvtáros, biblioterapeuta
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Könyvtárosi, tanári és biblioterapeuta végzettséggel rendelkezem. Korábbi könyvtári munkahelyeim: Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Országos Idegennyelvű Könyvtár. Jelenleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában dolgozom tájékoztató könyvtárosként. Kezdetektől a minőségi, a felhasználó igényeit szem előtt tartó olvasó – könyvtáros kapcsolat megvalósítása a célom. Biblioterapeutaként az irodalom gyógyító, fejlesztő jellegének könyvtári környezetben való alkalmazására törekszem.

A biblioterápia könyvtári alkalmazásának lehetőségei

Műkincsvadászat. Egy biblioterápiás sorozat tapasztalatai

Vérré válik az irodalom! A biblioterápia elméleti, de főként gyakorlati könyvtári alkalmazásával foglalkozom 2009 óta. 2010-ben indult könyvtári környezetben műKINCSvadászat címmel az a személyiségfejlesztő jellegű biblioterápiás foglalkozás-sorozat, melynek eredményeiről, tapasztalatairól számolok be az előadás keretében.

1.      Bagdy Emőke: Álmok, szimbólumok, terápiák, Bp., Kulcslyuk K., 2013.

2.      Yalom, Irvin D.: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Bp., Animula, [2001].

3.      Frankl,Victor: A könyv mint terápiai eszköz = Frankl, Victor: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben, Bp., Jel, 2005.

4.      Jeney Éva: Nyitott könyv: Irodalom, terápia, elmélet, Bp., Balassi, 2012.

5.      Csabai Márta - Csörsz Ilona - Szili Katalin: A gyógyító kapcsolat élménye, Bp., Oriold, 2009.

6.      Hász Erzsébet: Irodalomterápia I. Szöveggyűjtemény, Bp., Gondolat - Animula, 1995.

7.      Sóron Ildikó: Kincs, ami van: A biblioterápia mint szolgáltatásbővítés az Országos Idegennyelvű Könyvtárban = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 2012/3, 16-21.

8.      Sóron Ildikó: Amikor Leláncolt Prométheusz felszabadítja a szívet, lelket… 2013.

 
 
Stiblár Erika
pszichológus
a Veresegyházi Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa
a Magyar Olvasástársaság Tanácsának tagja 

Pszichológusként a hallott és olvasott történetek spontán gyógyító valamint a célzott hatásával dolgozom. Elköteleződtem a népmesék és a szimbólumterápiás szakmai irányzat felé egyaránt. E két vonal egymást erősíti, hisz a mesék segítenek a szimbólumok kutatásmódszertanát csiszolni, a módszertanok pedig a meséket egyre mélyebben látni. Gyerekekkel és felnőttekkel, egyéni és csoportos munkákban a szakmai tudatosságot hangsúlyozom, azt a felelősséget, amit a munka vezetője felvállal. Vizsgálom különféle szakmai tevékenységekben a népmesék hatásmechanizmusát, a szimbólumok érvényes kezelésének lehetőségeit, továbbá a relaxációs, imaginációs munkák és népmesék közös felületét.

1.      Bolen, Jean Shinoda: Bennünk élő istennők: A nő új lélekrajza, Esztergom, Pilis-Print, 2008.

2.      Bolen, Jean Shinoda: Bennünk élő istenek, Esztergom, Pilis-Print, 2007.

3.      Bolen, Jean Shinoda: Bennünk élő idősödő istennők, Esztergom, Pilis-Print, 2008.

4.      Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton lévőknek: Életfordulók meséi, Bp., Magvető, 2013.

5.      Estés, Clarissa Pinkola: Farkasokkal futó asszonyok: Beavatás a nőiség őseredetének titkaiba, Édesvíz, 2009.

6.      A népmese szerepe a korai olvasásfejlesztésben: annotált irodalomjegyzék, szerk. Tamásné Fekete Adrienn, 2011 URL: http://olvasasbibliografia.ektf.hu/

7.      Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár: Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából, URL: http://www.balassikiado.hu/BB/netre/Net_szimbolum/szimbolumszotar.htm

8.      Ruland, Jeanne: Az állatok ereje végigkíséri életünket, Bp., Bioenergetic, 2005

9.      Terápiás történetek és mesék traumát átélt gyerekeknek I. Az aranytök, szerk.  Korbai Hajnal, Bp., L'Harmattan, 2010.

 
 Tegzes Tünde, Medveczkiné
biblioterapeuta
a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke

1991-ben végeztem az ELTE BTK-n magyar-történelem szakos középiskolai tanárként. 1991-2003 között Kecskeméten tanítottam, tapasztalatot szereztem különféle iskolatípusba járó diákok oktatásában. Budapestre költözésemet követően a reálszférában próbáltam ki magam, irodavezetői munkakörben. Biblioterapeuta oklevelemet 2009-ben szereztem meg a PPKE-n, 2010-től biblioterapeutaként dolgozom. Mint egyéni vállalkozó nap mint nap erőfeszítéseket teszek e terápiás forma elismertetésért. 10 intézményben mintegy 250 foglalkozást tartottam, legtöbbet az idős korosztály számára, de több ízben dolgoztam kamasz csoportokkal is. 2010 óta a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke vagyok, 2011-ben és 2012-ben gyakorlatvezetőként részt vettem a PPKE-n folyó biblioterapeuta-képzésben. Magam is bővítem ismereteimet, mentálhigiénés tanulmányokat folytatok a SE Mentálhigiéné Intézetében.

A biblioterápia az idősek lelki és szellemi egészségének szolgálatában

Közös olvasás, beszélgetés irodalomról – terápiás célokkal

Előadásom az idősek biblioterápiájába nyújt betekintést. Ismertetem, milyen szakmai szempontok és terápiás célok alapján kerültek kiválasztásra az egyes csoportbeszélgetések alapjául megtett művek, és az előzetes elképzelésekhez képest milyen fogadtatásra találtak. Néhány gyakorlati példa segítségével bemutatásra kerül, miért bizonyultak egyes szövegek alkalmasabbnak másoknál. Tapasztalataim különböző intézménytípusokban, különböző élethelyzetben lévő, valamint eltérő kognitív képességű idősek körében tartott foglalkozásokból származnak. Megkísérlem ezeknek az eltéréseknek a tanulságait összefoglalni abból a szempontból, hogy milyen szerepet játszanak a műválasztásban, a foglalkozás megtervezésében és kivitelezésében. Az előadás fontos célja annak számbavétele, milyen reális terápiás hatásokkal számolhatunk az időseknek tartott biblioterápiás foglalkozások során.

 
 

Tegzes Tünde és Sóron Ildikó

Önismeret-fejlesztés a biblioterápia eszközeivel kamaszcsoportban

A Magyar Irodalomterápiás Társaság a MOL Gyermekgyógyító Program keretében 2012/2013-ban és 2013/2014-ben, személyiségfejlesztő biblioterápiás foglalkozássorozatot indított hátrányos helyzetű serdülők számára a Budapest XIII. kerületi Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumban. Első évben 14, a következő évben 10 foglalkozást tartottunk, a programokhoz az iskola színvonalas helyszínt és minden téren együttműködő segítséget nyújtott. A hetente tartott, 1,5 órás csoportülések alkalmával a programban résztvevő diákok komoly esztétikai értéket képviselő, klasszikus illetve kortárs irodalmi művekkel ismerkedtek meg. A munkát feszültségoldó és önismereti játékok vezették be. Előadásunk során igyekszünk bemutatni: miért lehettek érdekesek és értékesek a választott szépirodalmi művek a kamaszoknak, milyen lényeges gondolatokat, kérdéseket vetettek fel számukra, és milyen terápiás hatásokkal számolhattunk a szövegekből kiinduló beszélgetések során.

 
Kamaszcsoport:

1.      Anderson, P. L.: Using Literature to Teach Social Skills to Adolescents with LD     intervention in School and Clinic May 2000 35:271-279.

2.     Bácskai Júlia: Magánélettan II. Haladóknak, Bp., Műszaki Kvk., 2003.

3.      Bácskai Júlia: Önismereti csoportok céljai és módszerei: Alkalmazásuk egészséges kamaszok csoportjában, Bp.: ELTE PPK, 2005 [!2008].

4.      Pardeck, John T.: Using Bibliotherapy in Family Health Social Work Practice with Children of Divorce = Social Work Practice with Children & Families: A Family Health Approach. Routledge, szerk. Yuen, Francis K.O. , 2005.

5.      Ranschburg Jenő: A mélységből kiáltok: Depresszió, öngyilkosság és kábítószer a serdülőkorban, Bp.,  Saxum, Bp. 2010.


Idősek:
 

1.      Időskori depresszió és szorongás, szerk. Kovács Mónika, Bp., Springer, 2003.

2.      Horváth Varga Zsuzsanna: Fejlődés vagy hanyatlás?: Kreatív tevékenységek az idősek foglalkoztatásában = Őszülő társadalmak, szerk. Imre Sándor – Fábián Gergely, Nyíregyháza, Debreceni Egyetem EFK, 2006.

3.      Howie, M.: Bibliotherapy in social work. The British Journal of Social Work 1983/13, 287-309.

4.      Kortünet vagy kórtünet?: Mentális zavarok időskorban, szerk. Tariska Péter, Bp., Medicina, 2002.

5.      Rajna Péter: Öregedő agy – idősödő elme – örökifjú (?) lélek, Bp., Multi Art, 2006.

6.      Riemann, Fritz: Az öregedés művészete, Bp., Helikon, 1987.

7.      Sakadakis, V.: Bibliotherapy: A mental health approach with institutionalized elderly people, Unpublished Master of Social Work, McGill University, 1990.

 
 

Dr. Vaczóné Antal Erika
könyvtáros, biblioterapeuta
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza

1991-ben a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségiztem. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán könyvtárosi diplomát, majd 2013-ban a Kaposvári Egyetemen biblioterapeuta oklevelet szereztem. 1998-tól a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban dolgozom könyvtárosként. A tájékoztató munkám mellett különösen kiemelt figyelmet fordítok a középiskolás korosztályra, a szociálisan hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő embertársainkra. Tagja vagyok a Magyar Olvasástársaságnak. Publikációim a gyermekek olvasóvá neveléséről, a hátrányos helyzetűek olvasási szokásairól, biblioterápiájáról jelentek meg.

A biblioterápia alkalmazásának lehetőségei hátrányos helyzetűek körében

A biblioterápiás tevékenység talán sohasem volt olyan aktuális, mint napjainkban. A rohanó világ, a szimpla megélhetésért való küzdelem, a növekvő stresszhelyzetek miatt kialakuló fizikai illetve lelki betegségek következtében egyre inkább magunkba zárkózunk. Nehezen oldódunk fel, nincs időnk egymásra sokszor még családon belül sem, nem is beszélve tágabb környezetünkről. Egyre ingerültebbé, depressziósabbá válunk, a külső behatások miatt keletkező kríziseket nagyon nehezen viseljük. Ha nem kapunk időben segítséget, bele is roppanhatunk. Ezen gondok leküzdésében lehet segítségünkre a biblioterápia, melynek során megnyílhatunk, bátran felvállalhatjuk akár mások előtt is az élet produkálta stresszhelyzeteket, megbizonyosodhatunk, hogy nem vagyunk egyedül gondjainkkal.

Előadásomban szeretném bemutatni a biblioterápiának a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban egy speciális, mégpedig a hátrányos helyzetű olvasók körében történő alkalmazási lehetőségeit. Erre az olvasói csoportra különösen igaz a fent említett feltevés, hiszen az ő esetükben, ezek a problémák halmozottan fordulnak elő.

Nincs olyan élethelyzet a világban, amit csak egy ember élt volna meg. A művészek alkotásaikban legtöbbször konkrét élethelyzetüknek, hangulatuknak, érzelmeiknek, örömüknek, boldogságuknak, bánatuknak, csalódottságuknak, veszteségeiknek, fájdalmaiknak adnak hangot. Ezen alkotások nem csak katarzisokat válthatnak ki belőlünk, hanem akár megoldási stratégiaként is szolgálhatnak számunkra.

"Amikor az ember néha fülel elhangzott szavai után, meghökkenve tapasztalhatja, hogy tulajdonképpen nem ő szólt, hanem "valaki belőle". Szerb Antal, Dante, Jókai, Thomas Mann, Füst Milán és még sok más író hangja, mondatai hallatszanak. Észrevétlenül belém lopództak volna? „

Én őszintén hiszek abban, hogy:

„Ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja”

Ezzel a hittel próbálom megvalósítani biblioterápiás foglalkozásaimat. Bízom abban, hogy ezt a mottót a foglalkozás résztvevői is hasonlóképpen gondolják és hasznosítani tudják mindazon értékeket, megoldási stratégiákat melyek a beszélgetéseink során elhangzanak.

 

1.      Esélyteremtés könyvtári eszközökkel: Európai elvek és tapasztalatok, szerk. Bartos Éva, Bp., Könyvtári Int., 2005.

2.      Hász Erzsébet: Irodalomterápia I. Szöveggyűjtemény, Bp., Gondolat - Animula, 1995.

3.      Hátrányos helyzetű olvasók könyvtári ellátása, szerk. Csapó Edit, Bp., Múzsák, 1984. [!1985].

4.      Németh Attila – Moretti Magdolna: „Figyelj rám, mintha jel volnék!”, Bp., Medicina, 2008.

5.      Németh Attila – Moretti Magdolna: Ki szépen kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja: PSYrodalmi szöveggyűjtemény, Bp., Medicina, 2006.

6.      Olvasókönyv a biblioterápiáról, összeáll. Bartos Éva, Bp., KMK, 1989.

7.      Segített a könyv, a mese: Vallomások életről, irodalomról, olvasásról, szerk. Bartos Éva, Bp., M. Olvasástárs., 1999.

 

1.      Bartos Éva: Biblioterápia a könyvtárosi munkában = Könyvtári figyelő, 1987/5, 563-567.

2.      Batári Gyula: A könyv, gyógyító hatása = Könyvtáros, 1981/2, 100-103.

3.      Brewster, Liz: Books on Prescription: Bibliotherapy in the United Kingdom, ford. Vaczóné Antal Erika = Journal of hospital librarianship, 2009/4, 37-39.

4.      Doll, Beth – Doll, Caroll: A biblioterápia meghatározása = Könyv és nevelés, 2000/3, 5.

5.      Jeney Éva: Gyógyír, gyógyító irodalom = Kultúra, 2010. 02. 25., 15.


2016. 10. 10.

Tematikus lapszám a biblioterápiáról

Különleges számmal jelentkezett nemrég a Helikon folyóirat. A 2016/2-es szám bemutatója 2016. okt. 7-én 17 órás kezdettel volt a PIM-ben, a tanulmányok közös pontját pedig a Biblioterápia, irodalomterápia alcím is jelezte. A kiemelten interdiszciplináris tevékenység részletes taglalása az MTA egyik jeles orgánumában talán áttörésként is értékelhető. Jeney Éva szerkesztői munkája nyomán, bevezető írása után itt csupán a további szerzők névsorát közölhetjük: Laczházi Gyula, Marc-Alain Ouaknin, Boldizsár Ildikó, Papp Ágnes Klára, Norman N. Holland, Papp-Zipernovszky Orsolya, G. Tóth Anita, V. Gilbert Edit, Nagy Attila, Béres Judit, Imrei Andrea, Petres Csizmadia Gabriella, Gulyás Enikő. A folyóirat jelzett száma az Írók Boltjában megvásárolható. A témában érintettek számára komoly biztatást jelent az akadémiai körök jól érzékelhető érdeklődése.


HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Dr. Vraukóné Lukács Ilona, elnök
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2.

Tagfelvétel és tagmegújítás
Amennyiben a Magyar Olvasástársaság tagja kíván lenni vagy tagságát szeretné megújítani kérem regisztráljon vagy jelentkezzen be az online tagnyilvántartó rendszerbe!
Olvaso tars LOGO2 kicsi
olvassel logo

BANNER SZIG kicsi
 
KE

Vonalban

Oldalainkat 257 vendég és 0 tag böngészi