2009 november

Gyermekeknek ajánljuk 0-6 éves korig

Szabó Magda: Ki hol lakik?
Bp.: Európa Könyvkiadó, 2008. 44 oldal

Szabó Magda régi kedves lapozgatós könyve, a „Ki hol lakik?” új köntösben, az írónő gyermek- és ifjúsági könyveit tartalmazó sorozat darabjaként jelent meg az Európa Kiadó gondozásában. A kedves állatversikéket a 2-4 éves gyerekek biztosan örömmel hallgatják, sőt szívesen mondogatják is. A kötetet Szalma Edit grafikusművész bájos, kifejező rajzai teszik még gazdagabbá.


„Hol lakik a halacska?
A lakása tavacska,
tenger, folyó, kék patak,
lenn lakik a víz alatt.

Vízben alszik, vízben kel,
vízi nótát énekel,
vízből van a párnája,
buborék a labdája.

 
Bartos Erika: Bogyó és Babóca jelmezbálban
Bp.: Pozsonyi Pagony, 2009. 48 oldal

Bogyó és Babóca, a katicalány és a csigafiú kedves meséit már ismerhetjük Bartos Erika előző köteteiből. Akik ezeket szerették, most sem fognak csalódni a bájos figurákban. A kötetet 3-5 éves korú óvodásoknak ajánljuk. Az első mesében az erdő kis lakói ezúttal jelmezbálra készülődnek. De vajon mi lesz Szellővel, a szitakötőkislánnyal, akinek éjszaka elvitte jelmezét a szél? A második mesében tornaversenyt rendeznek az erdőben. Szegény Bogyó semmiben nem jeleskedik, hiszen a csigák nem tudnak sem gyorsan futni, sem nagyot ugrani, de még bukfencezni sem. Szerencsére mindenki ügyes valamiben.


Berg  Judit: Tündérváros - Panka és Csiribí 3.
Bp.: Pozsonyi Pagony: PrintX-Budavár, 2008. 52 oldal

Panka és Csiribí, a két kis tündér ebben a kötetben különféle mesterségekkel ismerteti meg kis olvasóit. Találkoznak orvossal, postással, cukrásszal, tűzoltóval, sőt még artistával is! Meglátogatják barátjukat, Bonifácot Tündérvárosban, és Panka mindent megtesz azért, hogy végre-valahára ő is megtanuljon repülni. Az IBBY-díjas írónő kötetét Pásztohy Panka illusztrációi gazdagítják. Ezt a könyvet 3-6 éves gyerekek számára ajánljuk.




Berg Judit: Cipelő cicák a városban
Bp.: Pozsonyi Pagony, 2008. 56 oldal

A Cipelő cicák apró kis játékcicák: testük tarkabarka, farkuk végén színes gyöngyök himbálódznak. Pont elférnek egy gyerek markában, gazdáik – Marci, Lili és Dorka mindenhová magukkal cipelik őket. A felnőttek csak ennyit látnak. De a gyerekek tudják, hogy a cicák ennél sokkal többre képesek! Csak csettintenek egyet a farkuk végével, és hihetetlen csodák történnek: maguktól elindulnak a játéklovak, lilára és kékre váltanak az utcai jelzőlámpák, eltűnnek a tányérról az otthagyott kenyérhéjak... Hát még, amikor a gyerekek a játszótérre, az állatkertbe vagy éppen a kirakodóvásárba cipelik magukkal a három rosszcsontot! Agócs Írisz kedves, kifejező rajzaival méltán válhat a kötet a 4-8 évesek egyik kedvenc olvasmányává! Figyelem! Folytatása: Cipelő cicák a hátizsákban.



Felnőtteknek ajánljuk

A világ helyzete 2009
Bp. Föld Napja Alapítvány, 2009. 316. p.

A világ helyzete 2009 című könyv középpontjában az éghajlatváltozás áll. A kötet tartalmát különösen érdekessé teszi, hogy adatai azon az IPPC-felmérésen alapulnak, amely testület 2008-ban béke Nobel-díjat kapott Al Gore-ral megosztva a klímaváltozás kutatásának elismeréseként. Az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) e felmérésében szilárd és meggyőző tudományos eredmények alapján világosan kijelentette, hogy „az éghajlat felmelegedése egyértelmű, mert megfigyelések bizonyítják a levegő és az óceánok hőmérsékletének világméretű emelkedését, a hó- és jégtakaró kiterjedt olvadását, valamint a világ tengereinek átlagos szintbeli emelkedését.” Az utóbbi 150 év megfigyelései közül például kitűnik, hogy az utóbbi 12 évből 11 a világon valaha mért legmelegebb 12 év közé tartozik. A világ helyzete 2009 legfontosabb üzenete ez: ha a világ nem kezd idejekorán és megfelelő mértékben cselekedni, az éghajlatváltozás hatásai rendkívül károsak lehetnek, és túlléphetik alkalmazkodóképességünk határait.



A kék bolygó vándora - egy geológus úti kalandjai
Níregyháza: Nyír-Karta, 2009. 742 p.

Élő lexikon, két lábon járó adomagyűjtemény, rettenthetetlen sportember és hegymászó, kifáradhatatlan szorgalmú, csoportpszichológus guru, pajzán és nem pajzán dalok tudója, örök fiatal. Lehetne még folytatni, de térjünk inkább vissza ahhoz a jelzőhöz, amit ő is elfogad magáról: „televíziós geológus". Ebben persze benne rejlik egy másik jelző is, ami vállalható és igaz: ő a képszerű ismeretterjesztő. Nem elírásról van szó, bár a „népszerű" változat is tökéletesen igaz. A világutazó eddigi életművének legjavát mutatja be egy olyan kiadványban, ami megjelenésében és terjedelmében egyaránt méltó ehhez a nagyszabású élményanyaghoz. A cím egyszerre utal a szerző szinte védjegyévé vált műsorának címére, és magára a Földre, tágabb hazánkra, amelyet Juhász Árpád az elmúlt ötven évben szinte töviről-hegyére bebarangolt. 6 kontinens közel 100 országába jutott el.



Mítoszok földje: Gustave Moreau művészete
Szerk. Tóth Ferenc Bp. Szépművészeti Múzeum, 2009, 173 p.

A Szépművészeti Múzeum a párizsi Gustave Moreau Múzeummal együttműködésben kiállítást szervezett Gustave Moreau, a francia szimbolizmus legkiemelkedőbb festőjének alkotásaiból. A kiállítás csak Budapesten volt látható 2009. február 19. és május 3. között. Az esemény fontosságát emelte, hogy a közép-európai térségben a művésznek korábban még soha nem volt önálló kiállítása, Németországban és Ausztriában is mindeddig csak más művészek társaságában szerepelt.

Gustave Moreau - a francia és a nemzetközi szimbolizmus egyik úttörője – a 19. század végén egy egész festőgeneráció bálványa volt. Nagyobb tisztelet övezte, mint az impresszionizmus zászlaja köré csoportosult, később nagy hírnevet kivívó alkotókat vagy az akadémiai tekintélyek bármelyikét. Szoros baráti szálak fűzték a kor megújuló irodalmi életének radikális képviselőihez, művei ihletésével született egy sor költői és prózai alkotás, kortársai róla formázták meg a kor művészének jellegzetes alakját. A francia szimbolista festő művészete a 20. század elején és közepén háttérbe szorult, de a művészeti ízlés elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásainak köszönhetően Gustave Moreau neve és népszerűsége most ismét abban a fényben ragyog, amely saját életében személyét övezte.

A Szépművészeti Múzeum összeállítása Moreau művészetének gazdagságát, tematikai sokszínűségét és formai leleményességét a nagy kiállításokon sikerrel szereplő népszerű alkotások mellett későbbi, sokáig rejtve maradt műveinek bemutatásával kívánja érzékeltetni. A válogatás a Moreau festészetében fontos szerepet játszó mitológiai, illetve mitikus alakok (Orpheusz, Prométheusz, Herkules, Jupiter, Léda, Salome, Egyszarvú) köré szerveződik. Az összeállítást a civilizáció ősforrásainak összegzéseként megalkotott, "Az emberiség története" című poliptichon külön bekeretezett és szorosan egymás mellé illesztett kis táblaképekből álló verziója vezeti be, majd mindegyik tematikus csoportba legalább egy-két, az életműben kiemelkedő fontosságot betöltő főmű került.

Az anyag összeállításakor fontos szerepet kapott Moreau festészetének újszerűsége és szerepe a modern művészeti törekvések előkészítésében. Ezért a megjelölt témákhoz kapcsolódva több olyan mű is bekerült a válogatásba, amely a festészet technikai lehetőségeinek a felszabadítása irányába mutat, sőt olykor a tiszta absztrakcióig jut el. A festőnek ezek a gazdag színvilágú, a kiinduló témától elszakadó, oldott expresszivitású késői képei közgyűjteményekben nem láthatóak, a Gustave Moreau Múzeum kiállítótermei és raktárai őrzik. Ugyanakkor az összeállításban megjelenik egy-két korábban nem látható, különösen nagyméretű rajz, amelyek hosszú ideig a raktárban hevertek, de a közelmúltban restaurálták őket.

Hollósi Zsolt: Gregor
Szeged : Hollósi Zs., 2008. 200 oldal

Magyarország legnépszerűbb operaénekese volt a 2006 őszén elhunyt Gregor József, akivel nemcsak színházról, operáról, hanem konyhaművészetről, irodalomról és ezernyi más témáról érdemes volt beszélgetni. A Kossuth-díjas basszista ideális nyilatkozó volt, bármiről kérdezték, a világpolgár könnyedségével és tájékozottságával eredetit, érdekeset, rá jellemzőt tudott mondani. A média imádta, az évtizedek során a kevésbé populáris műfaj képviselőjeként is popsztárokat megszégyenítő népszerűségre tett szert. Közvetlenségéért, humoráért, humanizmusáért szerették az emberek, mindig odafigyeltek arra, amit mondott.
Hollósi Zsolt, a Délmagyarország munkatársa nem szokványos, szabályos életrajzot írt róla, inkább arra törekedett, hogy apró mozaikkockákból álljon össze a hiteles kép Gregor Józsefről. A több mint négyszáz fotót és exkluzív személyes dokumentumot tartalmazó albumban legemlékezetesebb szerepeiről olvashatunk, valamint kedvenc receptjei is helyet kaptak a kötetben. Felesége és leánya mellett számos pályatársát, kollégáját (többek között Szinetár Miklóst, Tokody Ilonát, Törőcsik Marit) faggatta a szerző közös emlékeikről. A reprezentatív album kiegészítő adattárában megtalálhatja az olvasó a Gregor József lemezeit számba vevő részletes diszkográfiát éppúgy, mint színpadi szerepeinek, televíziós operafilmjeinek és külföldi vendégszerepléseinek listáját.