Könyvet a kézbe

A HUNRA interjúsorozata az olvasásról olyan személyekkel, akiknek a gondolatai az olvasásról véleményformáló hatásúak.

Csík János

Könyvforgatók sorozatunk Csík Jánost kérdezte olvasásra nevelődéséről, olvasási szokásairól. Csík János művészeti munkáját kulturális intézményekben, a békéscsabai Balassi Táncegyüttesnél, a jászberényi Jászság Táncegyüttesnél, a budapesti Honvéd Művészegyüttesnél és a szolnoki Tisza Táncegyüttesnél végezte főállású zenészként. A nyíregyházi Tanárképző Főiskolán 2002–2007 között tanult ének-zene, népzene szakon. 2010-ben a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Iskolában megalapította a népzenei tanszakot, ahol azóta is tanít. 27 évvel ezelőtt megalakította a Csík zenekart. Az utóbbi időben megjelent lemezei például: Csík 25, Lélekképek, Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen, Senki nem ért semmit. Csík János számos kitüntetés és elismerés mellett 2010-ben megkapta A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést és a Prima Primissima díjat, 2013-ban pedig a Kossuth-díjat. (További információ a zenekar tevékenységéről: http://csikband.hu/)


HUNRA: Mi az első könyvvel kapcsolatos élménye, amire emlékszik?

Csík János: Jó érzés tölt el, ha a kezdeti könyvélményeimre gondolok, mert egyfajta játék volt a könyv és a benne lévő történetek.
 
HUNRA: Arra is emlékszik, melyik volt az első mesekönyve?

Csík János: A Sicc, az Ablak zsiráf és a gyermekkönyvtárból kihozott Aranyláncon függő kastély. (Az aranyláncon függő kastély francia, olasz, portugál, spanyol kalandokkal szórakoztatja az olvasókat. A szerk. megj.)

HUNRA: Ez a népek meséi sorozat kötete, ami ötven mesét tartalmaz, van köztük tündérmese, csali mese, tréfás mese. Nekem is épp nemrég akadt újra a kezembe. Nagyon szeretem a Mikkó és a Makarónit vagy Az arany sakktáblát, de A szamárfülű királyfi is sokáig megmaradt az emlékezetemben. Ha visszagondol, akkor meg tudná mondani, mi volt az első könyv, amire úgy emlékszik, hogy mély benyomást tett Önre?

Csík János: Sok indiános könyvet, sci-fit olvastam, mégis Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember című regénye az, ami sokszor elő-előjött a képzeletemben. Egy kalandos történelmi időutazás volt, benne az emberi jósággal, gyarlósággal, szépséggel, drámaisággal.
 
HUNRA: Az olvasóvá nevelődést szeretnénk körbejárni a kérdéseinkkel. Mit gondol arról, hogyan válik valaki olvasó emberré? Ön hogyan vált azzá?

Csík János: Édesapám (nyugodjon békében) mindig olvasott, és ezt látva én is kíváncsi lettem. Gyerekként kezdtem könyvtárba járni rendszeresen. Először a képregények, aztán a tudományos fantasztikum ragadott magával.
 
HUNRA: Mostanában is olvas hasonló jelegű könyveket? Vagy másokat inkább?

Csík János: Elsősorban napi információszerzés végett olvasok, másrészt egy adott témában keresek további ismeretanyagot, és néha a leíró világlátásról olvasgatok vagy verseket veszek elő. Abban a kevés szabadidőmben, ami jut a munkám mellett, ilyeneket lapozgatok.
 
HUNRA: Meg tudná azt fogalmazni, hogy mit ad Önnek az olvasás?

Csík János: Olyan fajta élményt, tudást, amit talán az én generációmon kívül még sok gyerek – remélem – átél, megtanul. Az íróknak nagy a felelősségük (ezért is vannak jó és rossz írók), mert úgy kell, hogy megfogalmazzanak akár egy történetet, akár egy földrajzi leírást, hogy az bennünk egy saját magunk által készített filmmé, velünk játszódó jó történetté váljon. Az csak a miénk, és a legjobb. Egyik mozifilm sem tudja utánozni a jó író által megfogalmazott, bennünk készült, bennünk játszódó filmet.
 
HUNRA: Ez olyan talán, mintha mi lennénk a (forgató)könyv alapján a saját filmünk rendezői? Érdekes, de amit mond, az alapján az jut eszembe, hogy talán nem is a könyvekre emlékszünk igazán, hanem az abból alkotott filmekre, képkockákra. Izgalmas lenne megtudni, hogy kinek milyen film születik a fejében ugyanabból a könyvből. Ön melyik könyvet olvasta az utóbbi időben, ami nagy hatással volt Önre?

Csík János: Kepes András Világkép című könyve kötött le legutóbb ennyire.
 
HUNRA: Egy utolsó kérdés még: melyik a kedvenc könyve, könyvei, amit ajánlana másnak is elolvasásra?

Csík János: Dallos Sándor: A nap szerelmese és az Arany ecset.

HUNRA: A két Munkácsy-életrajz? Remek könyvek. Köszönöm a beszélgetést és a könyvajánlásokat is.

Szerkesztő: Juhász Valéria

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Dr. Vraukóné Lukács Ilona, elnök
Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 2.

Tagfelvétel és tagmegújítás
Amennyiben a Magyar Olvasástársaság tagja kíván lenni vagy tagságát szeretné megújítani kérem regisztráljon vagy jelentkezzen be az online tagnyilvántartó rendszerbe!
Olvaso tars LOGO2 kicsi
olvassel logo

BANNER SZIG kicsi
 
KE

Vonalban

Oldalainkat 313 vendég és 0 tag böngészi