Félig üres vagy tele a pohár? Ezt a kérdést vethetik fel az OECD-átlagtól szignifikánsan nem különböző magyarországi PISA-eredmények. A leggyengébben teljesítő és kiemelkedően teljesítő magyarországi tanulók aránya az OECD-átlag szintjén van, attól jelentősen nem tér el. Nagyon fontos felhívni a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a leszakadók aránya nagyon magas: több mint 20%-nyi mindhárom mérési területen. Szövegértés tekintetében nagyon alacsony, 5% a kiemelkedő teljesítményt nyújtók (5–6. szint) aránya; ezzel együtt nagyon magas, 26% az alulteljesítők (2. szint alatt) aránya. Messze vagyunk tehát azoknak az irányelveknek való megfeleléstől, melyek a kívánt eredmények elérését, a jelenlegi adatokban javulást hozhatnak. Ugyanakkor az emberi fejlettségi mutatóhoz viszonyítva relatíve jó a teljesítményünk; leegyszerűsítve ez úgy értelmezhető, hogy még mindig jó az oktatási rendszerünk. Mit tehetünk, mit kellene tennünk társadalmi szinten, az oktatáspolitikában, a konkrét oktatási gyakorlatban, illetve az olvasás és a szövegértés szintjén?2023. december 19-én az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága szervezett egy konferenciát, ahol a szövegértés eredményeit Steklács János (korábbi Hunra-elnök) értelmezte, elemezte, konkrét javaslatokkal is élve.

Steklács János előadása

A magyar nyelvű összefoglaló jelentés

A magyar eredményeket bemutató angol nyelvű összefoglaló

A PISA kapcsán az EURead is cselekvésre szólítja fel a döntéshozókat egész Európában

„Mi, az EURead, az olvasás népszerűsítésével és az olvasáskészséggel foglalkozó szervezetek európai hálózata arra ösztönözzük az Európai Bizottságot, hogy vegye komolyan a PISA-tanulmányt, és indítson el egy európai programot az európai gyermekek olvasási kompetenciájának növelése érdekében." (Dr. Joerg F. Maas, az EURead elnöke)
A Magyar Olvasástársaság ennek a nemzetközi szervezetnek a tagjaként fontosnak érzi megosztani felhívásukat, mely az alábbi linken olvasható:

A magyar fordítás

Az eredeti felhívás 

You have no rights to post comments