Sokszor halljuk, olvassuk, hogy az olvasóvá nevelés döntő tényezője a minta, a példaadás. A Magyar Olvasástársaság vezetősége ezért (is) szeretne jó példával elöl járni. Kezdeményezésünk, az Olvas a Tanács megmutatja, mit forgatnak a kezükben azok, akik amúgy hivatásszerűen foglalkoznak könyvekkel, olvasással, irodalommal. Nem válogatott listát adunk közre, hiszen mi magunk is faljuk a krimiket, a sci-fit vagy a lányregényeket, de nyilván lesz „magasirodalom” is – műfaji korlátozást nem határoztunk meg, ahogy azt sem, hogy hazai vagy külföldi legyen az alkotó.
A célunk nemcsak az, hogy a választható regények, könyvek sokszínűségét megmutassuk, de kedvcsinálás szándékával is osztjuk meg élményszerű formában megírt, rövid beszámolóinkat. Nem utolsósorban a program garancia arra, hogy legalább havi egy könyvet mi is elolvassunk...

 Szinger Veronika ajánlja

Papp Sándor Zsigmond: Gyűlölet

Az 1989-es romániai forradalom idején tizenhat éves voltam. Nagyon keveset tudtam a Ceaușescu-korszakról (bár emlékeim szerint akkor már láttam Bacsó Péter 1988-ban készült szatíráját, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája című filmet), még kevesebb információm volt a romániai magyarok helyzetéről. Ennek az időszaknak a megismeréséhez vagy inkább megértéséhez segít hozzá Papp Sándor Zsigmond 2018-ban megjelent könyve, amelyben egy család története bontakozik ki előttünk. A már Budapesten élő főhős, Loboncz Márton, elhunyt édesanyja lakásának eladása végett előbb egy erdélyi kisvárosba, majd a börtönből éppen kiszabadult apja nyomába eredve a romániai Dreghinbe utazik. Az utazás nemcsak térben, időben is megtörténik, a jelen idejű cselekménnyel párhuzamosan megismerjük a főhős szüleinek múltbéli történetét is a romániai diktatúra 1970-es, 80-as éveiből, akik a hatalomnak kiszolgáltatva, korlátok közé szorítva kezdik meg közös életüket az isten háta mögötti kisvárosban. (1975-ben lépett életbe a kihelyezéseket szabályozó törvényrendelet, mely kimondta, hogy minden frissen diplomázott személynek, szakmánként eltérő hosszúságú időt kellett letöltenie központilag kijelölt munkahelyen.) Az ő sorsukon keresztül látunk bele abba a fojtogató atmoszférájú világba, ahol nagy ígéretek és még nagyobb remények váltak semmivé, ahol a nacionalista politika súlyos kihatással volt a Romániában élő nemzetiségekre. A regény egyik – talán legfontosabb – kérdése, hogy miközben a szereplők (főleg az anya) „végletes érzelmeik fogságában vergődnek, vajon a szeretet vagy a gyűlölet bizonyul kitartóbbnak egy életen vagy akár nemzedéken át?”

***

Szabó Ildikó ajánlja
Finy Petra: Madárasszony

Életünk megértéséhez ismernünk szüleink sorsát, a velük történteket, a cselekedeteiket mozgató erőket; csak így juthatunk el saját vágyaink beteljesedéséhez. Ebben az élethelyzetben talált engem meg Finy Petra Madárasszony című regénye.
Linger Lea édesanyja súlyos depresszióban szenvedő asszony volt, akin ez a betegség annyira eluralkodott, hogy önkezével vetett véget az életének. Lea ekkor még gyermek volt, s a regényben már felnőttként családtagjait megkeresve, velük beszélgetve szeretné megérteni édesanyját; teszi fel azokat a kérdéseket másoknak, amelyeket neki nem tud. Az asszony szenvedélyesen szerette a madarakat, a természetet; madarász volt. A regényben az édesanyáról szóló fejezetek címei olyan madár- vagy növénynevek, amelyek felidéznek egy-egy fontos eseményt az életéből. A múltkeresés közben Lea éli a mindennapjait, róla szólnak a dőlt betűvel írott fejezetek. Lea választ kap a kérdéseire; váratlan titkokat fednek fel előtte rokonai. Az igazsággal való szembenézés fájdalmas, de elkerülhetetlen a továbblépéshez, az elengedéshez. Lea erre vállalkozik. Az édesanyja megértése után saját terhét tovább nem cipeli, s képessé válik arra, hogy új életet kezdjen, sőt életet adjon: a nyolchetes ultrahangos orvosi vizsgálat eredménye az anyaság örömét hozza a számára a regény végén.

***

Oravecz Márta ajánlja
Fenyő D. György: Útikalauz a vershez

Tilos az Á könyvek - már az elnevezés is kíváncsivá teszi az olvasót. (Kutassanak, mit jelentett a Micimackóban vagy a 1990-es évek Budapestjén!) A kiadó 12 év felett ajánlja könyveit a fiataloknak, de mikor belelapoztam a könyvbe, tudtam, ez a kiadvány „kortalan”, el kell olvasnom.
A szerző a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, magyartanár, aki 25 klasszikus és kortárs verset kínál olvasásra. Ennek a kötetnek az a különlegessége, ahogy felépül, ahogy kerek egésszé formálódik. Az egyszavas verstől verssorokon át, versszakokon keresztül jutunk el a költeményig. Ezek után olvashatjuk Fenyő D. György gondolatait a művekről, amelyből árad az értelem, az érzelem, az egyediség, a személyesség, az igényes megfogalmazás. A könyvlapok tetején kulcsszavakat emel ki a szerző, a költemények számozott soraihoz egy-egy rövid értelmezés, magyarázó megjegyzés tartozik. Az író arra biztat bennünket, hogy olvassunk a szöveg szépségéért; nekünk is a vers, a szöveg legyen a lényeg; saját érzéseinket, gondolatainkat bátran fogalmazzuk meg egy-egy mű elolvasása után.
Mi az, ami megfogott még ebben a könyvben? A versekhez kapcsolódó fotók, képek, s ezen felül Gráf Dóra grafikája, amely igazán lendületes, fiatalos külsőt kölcsönöz a kötetnek.

***

Knézics Anikó ajánlja
Osztovics Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája

A mostani olvasnivalóm Osztovics Szabolcs könyve. Aki nem más, mint a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egykori tanára, egyik kollégám, számos tankönyv szerzője, aki jelenleg már nyugdíjas. Szóval ez az oka, hogy úgy döntöttem, hogy tiszteletből is megveszem és elolvasom az Osiris Kiadó gondozásában megjelent könyvét. Sors, nyiss nekem tért címmel írta meg Petőfi Sándor életének „krónikáját”.
A könyvbe, ha belelapozunk, meglepődünk, hiszen szerkesztésében különleges. Ugyanis nem más, mint napokra lebontott kronológia. Ennek ellenére olvasmányos, érdekes és meglepő információkat tartalmaz Petőfi Sándorról. Legendák nélkül, okiratok, kortársi visszaemlékezések és szakirodalmi munkák alapján rekonstruálja a szerző Petőfi Sándor életét és munkásságát. Az első rész, Petőfi életének krónikája. A második fejezetben azokról a személyekről olvashatunk, akik Petőfi Sándor életében fontos szerepet játszottak. Családtagok, rokonok, diáktársak, tanárok, múzsák-szerelmek, katonák, színészek, költők, írók, politikusok.
A könyv alaposan rácáfol az egyszerű alföldi fiú képére éppúgy, mint arra is, hogy szegény emberek voltak a szülei. Apja jómódú szakmunkás, hentes-mészáros volt. Ez a szakma a XIX. században a legmegbecsültebbek és legjövedelmezőbbek közé tartozott. S, hogy milyen más, meglepő és új ismereteket tudhatunk meg, azt természetesen nem árulom el, olvassa el, akit érdekel!

***

Gonda Zsuzsa ajánlja
Dragomán György: Adjuk meg a módját!

Nagyon szemléletesnek tartom azt a kifejezést, amikor azt mondják valakire, hogy falja a könyveket. Ez a fékezhetetlen vágy az olvasás iránt Dragomán György Adjuk meg a módját! című irodalmi szakácskönyvével kapcsolatban nemcsak képeletesen, hanem szó szerint is értelmezhető. Az olvasó egyszerre lakhat jól Dragomán szellemes, érzelemdús és őszinte novelláival és szenvedélyes receptjeivel, amelyekben mindig van egy kis csavar. Azt gondolhatnánk, a recept önmagában nem egy szórakoztató műfaj, hiszen hozzávalókból és az elkészítés módjából áll, a szerző azonban nem fél fűszerezni: az ételek megszemélyesítése, a közvetlen hangnem, a szöveg sodró lendülete hamisítatlan irodalmi élményt nyújt. A receptekben harmonikusan keveredik az étel elkészítésének élménye, az elfogyasztásnak az öröme vagy egy ízemlék felidézése. Mindemelett pedig bátor kísérletezésre is hívja az olvasót, nálam is készült olvasás közben Dragomán-féle vízforralós tojás, kuktás rizottó vagy éppen pirítóssütőben sült édesburgonya áfonyalekvárral. Aki pedig még mindig éhes az Adjuk meg a módját! elolvasása után, ajánlom neki a szerző első irodalmi szakácskönyvét, a Főzőskönyvet, hogy csillapíthassa soha nem szűnő étvágyát. Az író után szabadon: Olvassátok és örüljetek!

***

Gombos Péter ajánlja
Robert Galbraith: A Koromfekete szív

Cormoran Strike-rajongóknak aligha kell bemutatni J. K. Rowling álnéven írt sorozatát. A világ egyik leghíresebb szerzőjét valószínűleg azért (is) szeretik sokan, mert kiváló világépítő. Roxfort világa korosztálytól függetlenül be tudta szippantani olvasóit, együtt lélegeztünk, izgultunk, álmodtunk hőseivel.
A morcos háborús sérült, Cormoran és barátja, kollégája, a legutolsó kötetben tulajdonostársa (amúgy be nem vallott szerelme), Robin története napjaink Londonjában játszódik, nagy fantázia tehát nem kell a helyszín, a történetek elképzeléséhez. Nagyon is valóságos a környezet, és hihetők az események is, mégis elvarázsolhat minket e világ, és akár 1100 (!) oldalon át sem unjuk meg a (magán)nyomozás s persze a főszereplők magánélete elbeszélését.
Ezúttal is egy gyilkosság ügyében nyomoz Cormoran és Robin, s egyúttal egy sajátos szubkultúrát is megismerhetünk a regényből. Az áldozat (és sejthetően az elkövető is) tematikus internetes oldalak és a közösségi média aktív tagjai, amúgy egy online terjesztett rajzfilm és egy játék alkotói.
A cselekmény ezúttal is komplex, ráadásul sokszor Twitter-üzenetekből vagy chatboxok szövegeiből kell összeraknunk a viszonyokat és történéseket. S az ügy, a gyilkos sem adja könnyen magát.
Krimiként izgalmas, lélekrajzként pontos, regénynek lebilincselő – ahogy azt Rowlingtól megszokhattuk.

***

Fodor Beatrix ajánlja
Michael Ende: Momo

Michael Ende, német író művét ajánlom olvasásra, melynek címe Momo. A Móra kiadó 9 éves kortól ajánlja, de a szerző olyan kérdésekkel foglalkozik, ami a felnőtteket is gyakran foglalkoztatja. A címadó főszereplő egy kislány borzas hajjal, ütött-kopott kabáttal, aki egy városszéli elhagyatott helyen egyedül él, egy régi amfiteátrumban, a színpad alatti kis zugban. Az emberek megszeretik, visznek neki ételt, italt, használati tárgyakat, de sokkal többet kapnak tőle cserébe. Mindenhol jó lenne, ha élne a közösségben egy Momo, aki ilyen jó hallgatóság, és igazán odafigyel a gyerekekre, felnőttekre egyaránt. Az író fejtegeti az idővel való viszonyunkat is, mire szánjunk időt, mi fontos igazából és mi nem. Fordítunk-e igazán időt a szeretteinkre, a gyerekeinkre, amin jó elgondolkozni ebben a mai rohanó világban. Ott van mindig egy bizonyos Szürke úr, aki hajt minket, de közben ott van Momo is, aki a helyes útra terel bennünket. Momo a gyerekekre is jó hatással van. Azt mondják, vele minden játék jó, és kinyílik számukra a fantázia világa. Ez a könyv megmutatja, hogy szükségünk van a képzelet világára, az olvasásra, a minőségi időre, a változtatásra, az emberi kapcsolatainkon való gondolkozásra.

***

Pompor Zoltán ajánlja
Patrick Ness: Égj!

A sárkányokat Amerikában a hidegháború korában sem szívlelték, aki felfogadta őket szakmunkára (erdőírtás, földek megtisztítása) maga is szégyellte, hogy erre vetemedett. A sárkányokat jobb híján megtűrték, ám a béke látszólagos: titkos erők dolgoznak azon, hogy az emberek és a tűzokádók között kitörjön a háború, és eldőljön, melyik faj a hatalmasabb. Ness regénye igazi kamasztörténet a bennünk élő sárkányokról, jó és rossz döntésekről, a világ megváltozathatóságáról. A sodró lendületű regényben a szerző kedvenc témáit (szerelem, barátság, kitartás, hűség) mutatja be új, fantasztikus perspektívából. Letehetetlen olvasmány kamaszoknak és fiatal(os) felnőtteknek.