Bemutatkozik a Katona József Könyvtár (Kecskemét)

KATONA JÓZSEF KÖNYVTÁR

A könyvtár létrehozása egy 1894-es állami határozathoz fűződik, melyben megbízzák az Országos Múzeumi és Könyvtári Bizottságot s vidék felé irányuló könyvtár- és múzeumszervezési feladattal.
Kecskemét th. Város Tanácsa Kada Elek polgármester javaslatára élt a könyvtáralapítással járó magas állami támogatással és 1897-ben határozatot hozott a nyilvános könyvtár létesítéséről, amely még szervezetileg nem különült el a múzeumtól és a levéltártól. Elhelyezése is ideiglenes volt a Városháza 2. emeletén lévő nagyteremben.
A Szilády Károly levéltáros szervezte könyvállomány jórészt a városi törvényhatóság már használaton kívüli történeti és jogi könyveiből állott.
1899-ben a tanács rendeletben határozta meg a könyvtár fenntartására és gyarapítására szolgáló javadalom összegét, melynek fedezetére évi rendszeres államsegélyt kapott. Ettől az időponttól kezdve tervszerű és fokozatos állománygyarapítás történt, melynek szabályait az időközben alapított könyvtári bizottság határozta meg.
Az alapbeszerzési terv szerinti szempontok a következők voltak: magyar nyelvű művek, Kecskeméttel kapcsolatos művek és néhány fontos tudományterület - történelem, jog, statisztika, gazdaság -, szótárak, klasszikus világirodalmi alkotások fordításai. A könyvek nagy részét a Magyar Tudományos Akadémia, a Franklin Társulat és az Atheneum Rt. kiadványaiból szerezték be. A fokozatos gyarapodás miatt egyre nagyobb lett a könyvtár helyigénye, az ideiglenes elhelyezés miatt megoldatlan volt a nyilvánossá tétel is.
1906-ban a földszinti galériát - eredetileg múzeumnak szánták - rendezték be könyvtárnak. 1911-ben Szilády Károlyt nevezték ki a könyvtár és múzeum igazgatójává és ekkor felvetődött a könyvtárépítés szükségessége is. A városi tanács 200 000 korona államsegélyt kapott a minisztériumtól e célra, ezen összegnek azonban csak a töredékét kapták meg.
Szilády a könyvtárat nem tartotta alkalmasnak közművelődési feladatok ellátására, tudományos szakkönyvtárként kezelte.
A könyvtár tulajdonába került nagy értékű hagyatékok valóban a tudományos képet erősítették: a még 1899-ben megvásárolt Pesty Frigyes történettudós és író többnyire német nyelvű jogi és szépirodalmi fordításokból álló könyvei, az 1923-ban megszerzett halasi református lelkész, irodalomtörténész Szilády Áron felbecsülhetetlen értékű keleti kéziratokból és régi magyar nyomtatványokból, régi magyar könyvekből - 1711 előtt készült könyvek, melyek könyv- és kultúrtörténeti ritkaságok! - , valamint saját műveiből álló gyűjteménye, 1924-ben dr. Horváth Mihály kecskeméti országgyűlési képviselő könyvtára, az ajándékként az állományba kerülő, többnyire idegen nyelvű Podmanitzky-féle Stréter János gyűjtemény.
Ezen nagy értékű, történetiségük és könyvművészeti szépségűk miatt is ritka könyvekre 1930-ban még csak korlátozott könyvtári nyilvánosságot engedélyeztek, helyben használatra is alig volt lehetőség.
Szilády Károly halála után, 1934-ben Garzó József majd 1937-ben Szabó Ambrus lett a könyvtár vezetője. Ő készítette el ebben az évben a könyvek teljes leltározását, melynek eredménye 21.222 mű 39.000 kötetben.
Az 1940-es évek háborús pusztítása pótolhatatlan veszteséget okozott a könyvtár állományában: elégett a Régi Magyar Nyomtatványok és a Régi Magyar Könyvtár ritka kincsű, az egész magyar kultúra egyetemes értékű alkotásai közé sorolt dokumentumok szinte teljes egésze.
A megmaradt művek legértékesebbjei, melyek az Országos Széchényi Könyvtár Katalógusában is nyilvántartottak:

Szenczi Molnár Albert: Szent Biblia. Hanau, 1608.
Szenczi Molnár Albert: Szent Davidnak Soltari... Hanau, 1608.
Szathmár - Németi Mihály: A Négy Evangélisták szerint való Dominica... Kolozsvár, 1675.
Czeglédi István: Már minden épületeivel ...Sárospatak -Kolozsvár, 1675. Teljes
Ember Pal /Debreczeni/: Garazim és Ébál... Kolozsvár, 1702. M. Tótfalusi Kis Miklós. Teljes Szenczi Molnár Albert: Dictionarium quadrilingue latino -ungarico- graeco - germanicuru... Nümberg, 1708.
Czwittinger Dávid: Specimen Hungariae Literatae. Frankfurt - -Lipcse, 1711.

A könyvtár történetében 1952. október 26. az újabb fontosabb dátum, amikor minisztertanácsi határozat rendelkezett a megyei könyvtár megszervezéséről, a kecskeméti Városi Könyvtár jogutódjaként, annak állományára épülve.
1955. április 29-én a könyvtár felvette Katona József nevét. Az 1960-as években az olvasómozgalmak, kertében a könyvtár rendezvényeire, kapcsolatszervezéseire figyeltek. Az 1970-es évek a szakmai munka minőségi változását jelentette. Katalógusrendszere, gyűjteményszervezése, bibliográfai munkája Lisztes László igazgató (1972-1986) nevéhez kapcsolódva országosan elismert lett.
A gyűjtemény az 1970-es évek állapotához képest megháromszorozódott. Több külső raktár tudta csak befogadni az állományt. Az 1980-as évek második felében újra megindult az önálló könyvtár építésének tervezése. 1985-ben a megyei tanács írt ki nyilvános pályázatot. 1989-ben a pályázat nyertesét bízták mag a tervek végleges elkészítésével) - Mátrai Péter, Major György építészek, IPARTERV, Batta Imre belsőépítész, lNTERDESIGN.
Az új könyvtár szakmai programja, a könyvtár építésének szakmai felügyelete
Ramháb Mária nevéhez kötődik, aki 1991-1996 között, majd 1996-tól újra a könyvtár igazgatója.
1993. december 11-én lerakták az új könyvtár alapkövét és 1996. augusztus 16-án megtörtént a Katona József Könyvtár új épületének átadása.

A könyvtár a történelemből nőtt ki.
A múlt őre, a jövő megálmodója; kultúrát közvetítő és megőrző szerepe miatt párbeszéd az elmúlt korok és a jövő embere között. Feladata az emberiség szolgálata, amelyet végre méltó körülmények között végezhet.