2010. 01. 09.

Elhunyt Vekerdi László tudós-könyvtáros, tudománytörténész

A magyar szellemi életet pótolhatatlan veszteség érte a kiemelkedő tudású könyvtáros, népművelő, tudománytörténész, József Attila és Széchenyi-díjas író, a Magyar Örökség-díj tulajdonosa, a Bethlen Gábor Alapítvány alapító-kurátora halálával.

A tudásvágyó ifjú Vekerdi László a Debreceni Református Kollégiumban érettségizett, ahonnan – írói ambíciókkal – a soproni erdőmérnöki főiskolára került. Három év múltán a NÉKOSZ Pápai Páriz Ferenc Kollégiumának medikus hallgatója a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1951-ben avatták orvossá. 1955-ben Debrecenben; Petrányi Gyula és Sántha Kálmán professzorok egyik kiváló tanítványaként lett belgyógyász szakorvos. Sántha Kálmán boszorkányperét követően – saját harcait megharcolva –, a budapesti Onkológián folytatta eredményesnek induló orvosi pályáját.

2010. 01. 06.

Hatvannégy miskolci legenda egy kötetben

Villanyrendőr számtalan van országban, világban, "A villanyrendőr" viszont csak egy, Miskolcon. Miként Miskolchoz, pontosabban Lillafüredhez kötődik az Óda, a Hámori tó titka, a Molnár-szikla, a kutya találta barlang, a városhoz Rákóczi álma, a magyar Woodstock, a sárga macskakövek - a valóságból, vagy csak mendemondákból született legendák.

(MTI) - Legendák. Hatvannégy, csakis Miskolchoz, a város környékéhez köthető legenda. Valóság? Vélhetően legendásan jó könyvként aposztrofálják majd az olvasók a szerzők reményei szerint a Miskolci legendák című, karácsony előtt megjelent kötetet, amelyet Csorba Piroska és Fedor Vilmos jegyez.
A városi legendák, történetek hidat képeznek a nemzedékek között, gyökereit, összetartó erejét jelentik egy közösségnek, a fiatalabbak számára is megvillantják, érthetővé teszik azt a ragaszkodást,  amely szüleiket, nagyszüleiket a városhoz köti - mondta Fedor Vilmos.
Ha egy miskolci azt mondta a másiknak, hogy a villanyrendőrnél találkozunk, akkor az illető pontosan tudta, hogy a randevú csak egy helyen, a Széchenyi és a Szemere utca kereszteződésénél lehet. Itt volt a város első jelzőlámpás forgalomirányítása, itt magasodott a járókelők és az autók fölé az a rendőri állás, amelyből az egyenruhás vezérelte a lámpát. Bár rendőri kalicka évtizedek óta nincs, de a hely azóta is "A villanyrendőr", a miskolci nagyszülőknek, szülőknek, gyermekeknek, és az lesz az unokáknak is. Ez a valóság. És hogy mi a legenda? Csorba Piroska több történetet is leír erről, amely gyermekekről, madárról, és persze a soha nem fáradó "villanyrendőrről" szól.
Volt egyszer Miskolcon egy büszke, hosszú utca, amely a templom mellől egészen a piactérig ért. Sárga színben pompázó kövezetéről az egész országban beszéltek, és csodájára jártak a Föld minden tájáról, hiszen a természet ilyen színt nem kevert ki sehol másutt - fogalmaz egy másik valóságos legendáról Fedor Vilmos. Csoda volt valóban, igazi miskolci csoda.
A sárgaköves utcából mesterek utcái nyíltak, a kőműveseké, a mészárosoké, a cukrászoké... Elégedetten éldegéltek az ügyes mesteremberek asszonyaikkal, gyermekeikkel, békében a munkával, a lerótt adóval és békében Istennel. Számos, a valóságból szőtt legenda fűződik az utcához, amely Vörösmarty nevét viseli, akinek szülei abban a temetőben nyugszanak, ahonnan az utca "indult". Ma nem sárga kő, hanem szürke aszfalt borítja az úttestet, nem mester utcák nyílnak innen, hanem panelépületek, a legendák azonban - most éppen a könyv lapjain - továbbra is élnek.

2010. 01. 06.

Könyv vs. e-reader - Mondd, te mit választanál?

Az Amerikai Kiadók Szövetsége (AAP) szerint az elektronikus könyvek értékesítése a 2008-as adatokhoz képest másfélszeresére nőtt, ezzel rekordot döntött az e-könyvek forgalma. A 2009 júniusi adatok szerint eddig 12 millió dollárt kaszáltak a divatba jövő termékkel.

Hódítanak a könnyen letölthető e-könyvek, amelyek használatához csak egy készülék kell. Már Magyarországon is elérhetők az e-readerek [igaz, sok kalamajka felmerült már velük kapcsolatban - Evet], és vásároltunk egy e-könyv olvasót, már le is tölthetjük a "belevalót", ami az Amazon.com jövőbeli tervei szerint kötetenként 2000 forint körüli összegbe kerülne - legyen szó bestsellerről, vagy a Földön csak alig fellelhető (persze angol nyelvű) kötetről.

2010. 01. 06.

Egyes kortársak eBookon olvashatók először

A válság terjesztési reformot szült a könyvpiacon

Alternatív terjesztés, digitális könyv, elektronikus olvasók – tavaly minden eddiginél több újdonságot dobott piacra a hazai könyvszakma. A ma még furcsának tűnő eszközök holnapra megszokottá válhatnak sok olvasó számára.

A mélyülő piaci válság is közrejátszhatott, hogy főként az elmúlt év második felében több könyvszakmai újdonságot is bevezettek. Így például decemberben a vevopont. hu portált, amely nem pusztán egy újabb internetes könyváruház. Sokkal inkább egy új értékesítési forma, amely a kicsi és közepes könyvkiadók összefogásával alakult ki. E könyvműhelyek, amelyek a visszafogott kereslet miatt egyébként is nehéz helyzetbe kerültek, gyakran panaszkodnak a boltokban elszenvedett hátrányaikra: műveik nincsenek szem előtt, mert a jobb elhelyezésért és a reklámért nem tudnak külön fizetni.

2010. 01. 04.

Bohócemlékiratok

A Jelenkor decemberi lapszámából Lábass Endre esszéjét és Györffy Miklós kritikáját ajánljuk.

Lábass Endre: Bohócemlékiratok
Joseph Grimaldi és Dickens

Egy idegen ember életrajza saját életünk legutolsó percéig meglepetéseket tartogat. Ennek példája a következő mese. Valamelyik nap egy Dickens koráról írott angol könyvben1 furaszép kis rézmetszetet leltem. Grimaldi utolsó fellépését örökítette meg a kép. A jegyzetekből kiderült, hogy a metszet eredetileg a Memoires of Grimaldi című, 1838-ban megjelent könyv egyik illusztrációja, és George Cruikshank2 volt a rajzolója, Dickens egyik elvarázsolt illusztrátora. Részben épp miatta akartam gyerekkoromban rézkarcoló lenni: egyszerre szomorúnak és nagyon vidámnak éreztem a rajzait.

2010. 01. 04.

Utazó könyvek

Nem feltétlenül a Mikulásra kell gyanakodni mostanság, ha elhagyott könyvet találunk egy parkban, a vonaton vagy bevásárlóközpont pihenőhelyén, sőt egyáltalán nem biztos az sem, hogy véletlenül veszítették el.

Mindenekelőtt üssük fel a kötetet a címlapnál vagy a hátsó borító belső oldalán, és ha beleragasztott logót találunk, rajta pálcikalábakon futkározó vigyori könyvvel, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nemsokára megtaláljuk hozzá a szöveget is, amely valahogy így szól: "Utazó könyv vagyok! Nem hagytak el. Azért utazom, hogy kapcsolatokat teremtsek. Olvass el, és hagyd, hogy mások is megtaláljanak!"
A nemzetközi könyvelvesztő mozgalom az ezredfordulót követően szerveződött, és neve hamarosan az Oxford szótárba is bekerült: bookcrossing. Egy amerikai pár, Ron és Kaori fejéből pattan ki az ötlet, amikor tapasztalták, mekkora sikert arat, hogy bankjegyek vagy egyszer használatos fényképezőgépek útját követik nyomon egykori birtoklóik. A szoba falát beborító könyvespolc előtt beszélgettek erről, s eszükbe villant, lenne itt még valami, amit hasznos volna elhagyni, mert nem csak elkölteni vagy elkattintani lehet, hanem elolvasni is.

2010. 01. 04.

Miljenko Jergovic az évtized legjobb horvát írója

Miljenko Jergovicot választotta meg az évtized (2000-2009) legjobb és legtöbbet fordított horvát írójának az egyik legnépszerűbb horvát napilap, a Jutarnji List a közönségszavazatok alapján.

A Magyarországon is ismert író, közíró, szerkesztő 1966-ban született Szarajevóban, ott végezte el a tudományegyetemet, 1993 óta él Zágrábban. Eddig több mint 20 könyve jelent, és ő a legtöbbet fordított író a régióban.
Legnagyobb sikert aratott könyve otthon és külföldön a Szarajevói Marlboro című novelláskötet, amelyben a szerző az ostromlott Szarajevó mindennapjait örökítette meg. A könyv Horvátországban négy kiadást ért meg, sok nyelvre lefordították, magyarra Csordás Gábor ültette át és 1999-ben jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában.

2010. 01. 04.

Szívügye a digitalizálás

A digitalizálás összehangoltabbá és tervszerűbbé tétele, valamint a raktározási gondok megoldása mellett modern, felhasználóbarát kulturális központtá szeretné alakítani az Országos Széchényi Könyvtárt (OSZK) az intézményt 2010. január 1-jétől vezető Sajó Andrea. Mint az informatikus-könyvtáros végzettségű új főigazgató az MTI-nek elmondta, azért pályázott a nemzeti könyvtár vezetésére, mert úgy gondolta, a megújulás, új ötletek, új szolgáltatások bevezetése hasznára válhat az OSZK-nak. "Egy XXI. századi tudásközpontot szeretnék kialakítani. Erre a szerepre a nemzeti könyvtár teljes mértékben alkalmas, hiszen hatalmas kincs van a kezünkben: a teljes magyar vonatkozású szellemi hagyaték, amely miatt unikumnak számítunk a könyvtárak körében" - fogalmazott.

A leendő főigazgató úgy látja, még mindig sokan tekintenek úgy az OSZK-ra, mint egy "hagyományos könyvtárra", ezért több - jelenleg működő - szolgáltatást át kell gondolni és korszerűsíteni. "2002-ben részt vettem a nemzeti könyvtár átvilágításában, és azt kellett tapasztalnom, hogy az akkor fejlesztési javaslatként megfogalmazott feladatok 60-70 százaléka még ma is aktuális" - jegyezte meg.

2009. 12. 29.

Új vélemény: felejtsük el a kézírást!

Mind nagyobb vihart kavar az Egyesült Államokban a vita, melyet Anne Trubek kezdeményezett, aki szerint meg kellene szüntetni a írás oktatását, helyette a számítógépes billentyűzeten kellene az írást tanítani - írja a Népszava.

A lap szerdai számában megjelent írás szerint a zsurnaliszta azzal érvel: a tollal-ceruzával való írást a tanárok erőszakolják rá a gyerekekre, ezért túlzás azt állítani, hogy ez az egyéniség kifejeződése lenne. Trubek úgy véli, hogy a billentyűzeten a kisgyerekek sokkal gyorsabban megtanulnak írni. Ráadásul maga az írás is összehasonlíthatatlanul lendületesebben megy nekik, s így az agyuk is jobban fejlődik, mert nem kell a toll lassúsága miatt minduntalan megszakítani gondolatmenetüket. Az újságírónő maga is elismeri: pillanatnyilag még igen kevesen támogatják nézeteit.

2009. 12. 29.

A nyolcéves háromszéki Apolka nyerte a Benedek Elek Mesemondó Versenyt

A Sepsiszentgyörgy környéki Kálnokról való nyolcéves Gödri Apolka nyerte a Duna Televízió és a Rózsa Produkció közös vetélkedője, a HETED7ORSZÁG – Benedek Elek Mesemondó Verseny fődíját és a stúdióközönség díját. A nézők pedig december 27-én éjfélig szavazhatnak arra a kisgyerekre, aki szerintük a legjobb volt a karácsony első napján tartott versenyen.

A Duna Televízió Rózsa György ötletére épülő játéka Benedek Elekre, a 150 éve született és 80 esztendővel ezelőtt elhunyt mesemondóra emlékezett, tisztelegve a gazdag magyar mesekincs előtt. A HETED7ORSZÁG mesemondó versenyben a hét környező ország kisiskolásai mérkőztek meg. Miután a Duna Televízió nézői hosszú szavazás után novemberben kiválasztották, hogy a 14 gyerek közül ki jusson tovább, december 25-én délután a Nemzet Televíziója képernyőjén láthatták a nézők a döntőt.

A végső fordulóban a felvidéki Kiss Zsolt, a kárpátaljai Mudrova Henrietta, az erdélyi Gödri Apolka, a vajdasági Lévai Tamás, a horvátországi Vindics-Gerber Sarah, a szlovéniai Meszelics Júlia és az ausztriai Nagy Domokos mérték össze a tudásukat a gyerekek két kedvence, Halász Judit és Gryllus Vilmos, valamint a játékos ünnepségnek helyet adó intézmény elnöke, Cselényi László alkotta zsűri előtt.

2009. 12. 29.

Berecz András: „Mások nélkül boldognak lenni képtelenség"

A magyar sörkultúra gyökerei megtalálhatók a Volga menti csuvasoknál - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Berecz András ének- és mesemondó, aki a közelmúltban jelentetett meg dupla CD-t rokondicsérő csuvas sördalokból. A művész kiemelte: a magyar nyelvnek sok erénye odaveszett, de a mesékben, mint egy természetvédelmi területen, túlélik a nehézségeket. Hozzátette: a mese súlyos és fontos dolgokkal hajlandó csak foglalkozni. Berecz András szólt arról is, szeret vonattal utazni, mert az olyan számára, mint a munkahelye.

Szereti a sört?

Menet közben megszerettem. Amúgy inkább borivó vagyok, de mivel borfesztiválra sokat hívtak Pécsre, már annyit énekeltem borról, már annyit hallottam bort bemutatni, annyi mesét mondtam a szőlőről, hogy az egyensúlyomat visszanyerjem, már kíváncsi voltam, a sörrel mit tudnék kezdeni.

Természetesen azért kérdeztem ezt, mert több mint negyven sördal szerepel a legújabb lemezén, méghozzá Volga-menti csuvas sördalok. Vajon miért hallunk egyáltalán kevesebbet sördalokról, mint bordalokról?

A magyar sörfőzés eltűnt, nyomaiban maradt csak meg, például éppen Csuvasföldön. A német ipari sörgyártás az olyan praktikus és annyira kitalált műfaj, hogy az tulajdonképpen lesöpörte a házi sörfőzést. Ezelőtt száz évvel még főztek háznál sört, de Gyergyóban még cukros sört főznek, van mézes sör, a méhészek például az emberiség legrégebbi bódító italát, a mézsört készítik, aminek méz, víz és néha komló az alkotóeleme. Tehát valamikor mi is főztünk, mert pusztai nomád korszakában egy nép csak a más borát ihatja, tehát kereskedésből, de a sört el tudja készíteni a pusztai vándornép is.

2009. 12. 20.

Heted7ország mesemondó verseny a Duna Televízióban

Miután a Duna Televízió nézői hosszú szavazás után novemberben kiválasztották, hogy hét környező ország 14 gyereke közül ki jusson tovább, a kis versenyzők lámpalázasan készülnek a második fordulóra. December 25-én délután 16.50-től pedig megtudhatjuk, ki a nyertes.

A Duna Televízió Rózsa György ötletére épülő játéka Benedek Elekre, a 150 éve született és 80 esztendővel ezelőtt elhunyt mesemondóra emlékezik. A közszolgálati adó a Rózsa Produkcióval közösen, egyedüliként a mai magyar televíziós világban már 2007-ben missziót indított a többezres magyar népmese-kincs népszerűsítése érdekében: akkor a Magyar Népmese Hónapjában és a MESE-JÁTÉK vetélkedőben mutathatták meg a kárpát-medencei iskolák gyerekei, hogy mennyire ismerik a magyar népmeséket.

2009. 12. 20.

Mese Elek apóról

Benedek_ElekSzázötven éve született Benedek Elek, a népmesék gyűjtője, a magyar gyermekirodalom megteremtője. Meséinek hőseit mindenki ismeri, róla azonban keveset tudunk. Hogy milyen ember volt? Elmesélem.

Egyszer volt, hol nem volt, úgy két emberöltővel ezelőtt, élt Erdélyben, Kisbaconban egy székely gazdálkodó katonacsalád. Ebben a családban született egy fiú, aki nagyon szerette azokat a legendákat, történeteket, melyeket az idősektől hallott. Azokat is szerette, akiktől hallotta, így hát elhatározta, hogy ő bizony egész életében mesélni fog, és népe szolgálatáért él.
Telt, múlt az idő, a székelyudvarhelyi diákévek után a fiú felkerekedett, és meg sem állt Budapestig. Itt aztán hozzáfogott, hogy beváltsa gyermekkori ígéretét: újságcikkeket írt, lapot szerkesztett, képviselő lett, politikai beszédeket mondott. Hogy miről írt és beszélt? Hát arról, hogy hogyan lehetne Székelyországot tündérországgá tenni, a gyermekirodalmat népszerűsíteni, a kisembereket segíteni, több iskolát nyitni. Közben meséket gyűjtött Sebesi Jóbbal, akivel olyan jó barátok lettek, hogy akármelyikük jegyezte is le a szöveget, mindkettőjük nevét aláírták. Gyulai Pál megörült a két lelkes fiatalnak, és bevonta őket a néprajzkutató munkába.
A fővárosban találkozott egy gyönyörű leánnyal, akit Máriának hívtak, úgy megszerették egymást, hogy hamarosan össze is házasodtak. Hat gyermekük született. Férj és feleség hűségesen és békében élt, megfogadták, hogy egyikük sem fogja túlélni a másikat.
Több, mint száz kötetet jelentetett meg, saját írásai és gyűjtése mellett a világirodalom mesekincséből is készített átdolgozásokat. Gyakorlati módon is szolgálni akarta a közoktatás ügyét, új formát talált erre, a gyermeklapokat. Először csak szerkesztőként, íróként vett részt a munkában, majd önálló folyóiratokat indított. Igyekezett mindennek helyet találni ezeken az oldalakon, ami egy gyerek számára hasznos és szórakoztató lehet, voltak itt népmesék, versek, történetek híres emberekről, rejtvények. A legnagyobb sikere a levelezési rovatnak volt, ugyanis személyesen válaszolt minden beérkezett levélre. Ilyen odaadó munka mellett nem csoda, ha időn­ként négyezer előfizetője volt.


2009. 12. 20.

Festményeken a mesék világa

Mesés, pontosabban mesekönyves kiállítás nyílt A mesék világa címmel Rényi Krisztina grafikusművész mesekönyv-illusztrációiból. A klasszikus, míves festmények, köztük olajfestmények, ritka élményt nyújtanak a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár barokk palotájában.

Gyermekkönyvek jelképe

Rényi Krisztina munkáit nehéz nem ismerni, hiszen több mint hetven kötetben találkozhatunk munkáival. A 80-as évek közepétől rendszeresen illusztrál - főként gyermekkönyveket, versesköteteket, de aki nem ismeri, az is be tudja azonosítani. Hiszen az Ünnepi könyvhetekhez kapcsolódó Gyermekkönyv napok kabalafigurája, jelképe, a kis hegyes fülű, könyvolvasó kismanó az ő munkája. Persze ez a rajz is könyvillusztrációként született, és eredetileg Békés Pál hősét, Félőlényt ábrázolja.
 
A könyv, mint egy kiállítás
 
- Egy könyv olyan, mint egy kiállítóterem, melyben a képek éppen úgy jelennek meg, mint egy kiállításon a festmények - mondta Rényi Krisztina.  -  Különösen igaz ez egy mesekönyv esetében, hiszen a gyerekek számára ezek az első műalkotások, amelyekkel találkoznak, és nagyon nem mindegy, hogy milyenek azok a képek. Ezért is van, hogy ugyan idáig már több mint hetven könyvet illusztráltam, de minden esetben csak olyan mű illusztrálását vállaltam el, amely közel áll hozzám. Fontos számomra, hogy a kép, a festmény vagy rajz a szövegből merítkezzen, a történet szellemiségből, a kultúrájából adjon többletet, az érzelmi többlet megjelenjen. Így egy-egy könyv illusztrálása számomra egy komoly műalkotás, amire olykor hosszasan készülök. Volt, hogy Bretagne-ba utaztam, hogy megismerjem a kulturális hátteret, a szellemiséget, melyet a képeknek tükrözniük kellett.

2009. 12. 20.

9 tuti szakácskönyv a fa alá

Karácsonykor az ajándékozási őrületben érdemes visszatérni a klasszikusnak tekinthető ajándékhoz, a könyvhöz. A háziasszonyok, a friss feleségek, a konyhában szívesen tevékenykedő gyerekek számára tökéletes ajándék lehet egy-egy szakácskönyv. Ennek kiválasztásához szeretnénk egy kis segítséget nyújtani.

 Felnőtteknek
 

9 tuti szakácskönyv a fa aláJamie: Természetesen – 100 recept a kertemből

Szerelem első látásra. Ha csak címszavakban kellene összefoglalnom: otthonos, meleg, barátságos, ötletes, színtiszta Jamie. Tavaly, amikor nálunk vetíteni kezdték a sorozatot, a lányaimmal meredten bámultuk a tévét, egyszerűen csak nem tudtunk elszakadni a látványtól, nálam papír és ceruza is volt.
Aztán végre megjelent magyarul is a könyv. Ahogy kinyitjuk a könyvet, a színkavalkád azonnal magával ragad. Az eddig megszokott fotók mellett megjelentek a cseppet sem öncélú – inkább piktogram jellegű – grafikák, amelyek tökéletesen irányítják az olvasót. A főleg zöldségekre koncentráló könyv receptjei nem túl bonyolultak, viszont minden sorukból süt a minőségre való törekvés – mármint hogy az olvasó is tegyen azért, hogy minőségi alapanyagokból készült étel kerüljön az asztalára. Az évszakokra és terményekre bontott könyv hibátlan. Kár, hogy Jamie vidéki kertje nem jár hozzá.



2009. 12. 20.

A legszebb könyvek karácsonyra - 7 ragyogó ajándéktipp

Habár egy jó könyv tökéletes karácsonyi ajándék, a bőség zavarában nem könnyű a választás. Ezúttal olyan olvasni-, néznivalókat válogattunk össze, amelyek nemcsak érdekesek, izgalmasak, de vizuális szempontból is különlegesek.

 Életre szóló kalandok – 500 látnivaló a világ minden tájáról

A legszebb könyvek karácsonyraA National Geographic szereti kényeztetni az olvasóit – szerencsésnek tudhatjuk magunkat, hogy egyre inkább mi is közéjük tartozunk. Igaz, a kényeztetés meg a kaland ritkán párosítható fogalom, különösen, ha utazáshoz kapcsolódik. Márpedig 500 látnivalóért ugyancsak sokat kell utazni. Ám ha erre még sincs lehetőségünk, ez most csak kissé elkeserítő, hiszen marad a karosszék, és ez a csodálatos könyv, melynek minden lapja más és más világba, látnivalóhoz kalauzol. Vagyis mégiscsak kényeztetésről van szó, de csak (és szerencsére) virtuális kalandokról.

Hová is hát? Mindenhová! A vaskos könyv népes alkotógárdája úgy csoportosította kilenc kalandtémába a látnivalókat, hogy azokban ne a földrajzi hovatartozás legyen az alapvető szempont. Ezt tükrözik a fejezetcímek: vizeken, közúton, vasúton, gyalogszerrel, de természetesen a légi úton való megközelítés, még inkább a madártávlati látvány is csoportosító szempont. Ezenkívül mehetünk még „a szellem nyomában”, ismerkedhetünk „mennyei ízek”-kel, haladhatunk „elődeink nyomában” is, de valamennyi ajánlat közül az adrenalinszintet fokozó vakmerő kalandok jelenti a csúcsot. Hozzáteszem, ez azért mégiscsak szubjektív dolog, mert becsületesen átrágva magam mind a négyszáz oldalon, szinte mindenről azt gondoltam: ez igen, ez már kalandos helyszín vagy helyzet. Na jó, egyedül talán a Parlamenttel szemben a Duna-partot látva nem éreztem ezt. Csak egyetlenegyszer, de az már ugyancsak régen volt! Igaz, ami igaz: az valóban egy életre szólt.

Szerző: Keith Bellows (National Geographic Traveler) bevezetőjével
Kiadó: Geographia Kiadó, Budapest, 2009