2010. 03. 02.

A bossanova mellé jól csúszik az irodalom

Nem halt ki a hangjáték, ennek bizonyítására sorozatunkban olyan hangjátékokra hívjuk fel az olvasók figyelmét, amelyek ötletes megvalósításuk vagy esetleg más egyéb miatt többet tudnak a hangoskönyveknél. Második cikkünkben egy különösen nyomasztó, és épp ezért nagyon izgalmas hangjátékról lesz szó, amit a Tilos Rádió nagyjából kétfõs kommandója készített Parti Nagy Lajos Hõsöm tere címû regényébõl. Különlegessége, hogy az író maga olvassa fel mûvét, nem is akárhogy. A Tilos stúdiójában az alkotókkal beszélgettünk: fõleg a fõbuherátor Sanyi mesélt, de néha a technika embere, Atesz is besomfordált. A hangjáték - bónusz trackekkel - letölthetõ oldalunkról.

- A Hõsöm tere csak egy a kábé öt hangjáték közül, amit Parti Nagy Lajossal csináltatok, az õ szövegeibõl. Hogy jött ez a kapcsolat Parti Naggyal?

- Hú ez hogy is volt? Vajna Balinak (Lee Unflyable néven Sanyi vizuáltechnikáért felelõs alkotótársa - a szerk.) Vida Tóni (a Tilos Rádió Tordas Party címû mûsorának gazdája - a szerk.) adta azt a kazettát, kiselejtezték a könyvtárból. Csak Parti Nagy hangja van rajta, teljesen oldszkúl hangoskönyv. Eredetileg egy négyrészes sorozat egyik darabja volt, Magos György szerkesztette, Kis brutáliák volt a címe. Közben addigra mi már csináltunk egy multimédiás felolvasóestet Peter Finch brit költõvel a Merlinben, ami annyira jól sikerült, hogy gondoltuk, jó lenne csinálni ilyet magyar szerzõvel is. Mivel addigra már a kazetta miatt - a hallgatókkal együtt - teljesen rákattantunk Parti Nagyra és a hangjára, írtam neki egy levelet, hogy lenne-e kedve ilyesmit csinálni. Nagyon aranyos volt, õ is meghatódott, mi is meghatódtunk: egybõl visszaválaszolt, hogy jaj gyerekek, nagyon örülök, természetesen érdekel. Így csináltuk meg a Nemulasch-t, az volt az elsõ közös munkánk, novella- és versfüzér zenével és vetítéssel, 2003-ban. A Nemulasch után Lajos hozta föl, hogy van a Hõsöm tere címû regénye, és mi lenne, ha azzal folytatnánk. A Magyar Rádiót régebben már megkereste ezzel, akik színészekkel akarták felolvastatni, azt pedig õ nem akarta. Tehát õ is kapva kapott az alkalmon, meg mi is.


2010. 03. 02.

Jelképek erdeje - VÁNDOROK KÖNYVE

Sokat sejtet ez a könyv, címlapján a festő Tarot-sorozatának kulcsfigurájával. Az ősi szimbólumrendszer és Madách Tragédiájának összefüggéseit keresi, igazi nagy utazást téve Alsósztregova és a mítoszok eredete között; és az olvasónak bele kell húznia, ha követni szeretné az évezredeken át ívelő históriát.

A tempó azonban nehezen követhető, a sok párhuzamos gondolat között lépten-nyomon elvész figyelem. Talán Szemadám György végig nem döntötte el, hogy a Hoppál Mihállyal közösen írt és ma már alapműként ismert Jelképtár nyomán enciklopédiáját folytatja a Tarotra szűkítve, vagy az elemzések hagyományos rendjét borítja egy ilyen megközelítéssel, esetleg tanítóként vezeti végig a kártyalapokon az olvasót. Egy rövid, vallomásos jellegű bevezető után ugyanis előbb a kártyajáték történetén kalauzol végig, aztán beavat a Tarot legkülönfélébb értelmezéseibe, a reneszánsztól Hamvas Béláig, majd egyenként végigkísér a lapok ábráin, de nem a maga kiforrott gondolatmenete mentén, összerendezve, hanem az elemek magyarázatát egymás mellé téve. Ebből inkább tudástár kerekedik ki, mint valamerre vezető út.

2010. 03. 02.

Út a semmibe

Cormac McCarthy úgy tud bestsellerszerző lenni, hogy közben rá és műveire egyáltalán nem jellemzőek az ebben a kategóriában megszokott vonások. A Véres délkörök és a Nem vénnek való vidék után a szerző legújabb, Az út című regénye is napvilágot látott magyarul a Magvető gondozásában.


 Fekete Ernő olvas fel a könyvből

 

Cormac McCarthy
amerikai író számára tulajdonképpen az eredetileg 2006-ban megjelent Az út (The road) című regény hozta meg a világhírt - és nem mellesleg egy Pulitzer-díjat -, de már 1985-ös művével, a Véres délkörökkel (Blood Meridian) kivívta a szakma elismerését. Nem vénnek való vidék (No Country For Old Men) című könyvéből a Coen-fivérek készítettek négy-Oscar-díjas filmet, Az út filmes adaptációját pedig tavaly év végén mutatták be Amerikában.

2010. 02. 26.

Ismeretlen Salinger-írások amerikai könyvtárakban

Folytatódik a találgatás, hogy milyen kiadatlan művek rejtőzhetnek Salinger fiókjában. Az író halála után néhány amerikai könyvtár nyilvánosságra hozta, talán rendelkeznek néhány hiányzó darabbal a huszadik századi irodalom egyik legnehezebb és eddig megoldatlan kirakósához.

Egyelőre még várni kell arra, hogy kiderüljön, milyen regényeket, novellákat őrzött J.D. Salinger New Hampshire-i otthonában. Az író halála után azonban néhány amerikai könyvtár nyilvánosságra hozta, talán rendelkeznek néhány hiányzó darabbal a huszadik századi irodalom egyik legnehezebb és eddig megoldatlan kirakósához. A nemrég bemutatott dokumentumok az író akaratának megfelelően haláláig rejtve maradtak, szinte senki sem tudott róluk. A New York magazin felsorolta azokat a könyvtárakat, ahol eddig ismeretlen Salinger-anyagokat raktároznak, és külön kitért a hozzáférés szabályaira is.

Princeton Egyetem, New Jersey

A Princeton Egyetem Firestone Könyvtárában öt kiadatlan Salinger-novella is bujkált. A dokumentumokat (a novellák mellett leveleket, vázlatokat, jegyzeteket) az egykor Mailer, Capote, Bukowski vagy Heller írásait is közlő magazin szerkesztői és tulajdonosai ajándékozták a könyvtárnak. A New Jersey állambeli egyetemen található talán a leghíresebb kiadatlan Salinger-novella, a Kenneth Caulfield halálát elbeszélő The Ocean Full of Bowling Balls.

Szabályok: a látogatók csak a másolatokat nézhetik meg, azokat is szigorú kézmosás után, zárt ajtók mögött, speciális olvasói szobában. Nincs fénymásolás és fényképezés, laptopot, ill. tollat se lehet bevinni.


2010. 02. 26.

Digitalizálják az MTA könyveit is

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára is csatlakozott a szerzői jogvédelemmel nem rendelkező könyvek digitális terjesztéséhez Európában.

Mostantól az MTA Könyvtárában akár régi, ritka szépirodalmi művek első kiadásaihoz is hozzáférhetnek a kutatók és az érdeklődők – mutatta be az új szolgáltatást az mta.hu-nak Kapus Erika főkönyvtáros annak kapcsán, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára nemrégiben csatlakozott az eBooks on Demand európai kezdeményezéshez, amelynek keretében immár 10 ország 23 könyvtára digitalizál olvasói megrendelésre szerzői jog által már nem védett könyveket. Az EOD program egy 4 éves, 2009 májusától 2013 májusáig tartó projekt, amelyet az Európai Unió támogat és finanszíroz. Egyelőre még kérdéses, hogy mi lesz program sorsa a támogatási időszak lejárta után. „Valószínűleg az egyes könyvtárak önkéntes alapon az addigra már teljesen kiépülő infrastruktúrát felhasználva folytathatják a szerzői jogvédelemmel már nem rendelkező könyvek digitális terjesztését” – mondta Kapus Erika.

2010. 02. 26.

Megnyílt az online suli szertár

Kétezer oktatási – kulturális tartalom várja az Egyszervolt Suli látogatóit

Az ingyenesen és szabadon elérhető, online tudásbázis iskolai felhasználását a Nemzeti Alaptanterv kompetencia területeihez igazodó tematikus keresőrendszer segíti.

Kifejezetten az iskolai, óvodai felhasználhatóság céljából - elkészült a legnagyobb magyar gyermekkulturális portál, az Egyszervolt.hu új oldala, az Egyszervolt Suli, mely a honlapon található mintegy kétezer oktatási – kulturális tartalom pedagógiai szemléletű gyűjtőoldala. A fejlesztés legfontosabb szempontja a könnyebb elérhetőség volt mind tartalmilag, mind technikailag is.

Legfontosabb újdonság, hogy gyakorló pedagógusok bevonásával, szakszerű tárgyszavas keresőrendszer áll rendelkezésre tanórai, vagy irányított szabadidős foglalkozásokhoz összeállítani bemutató anyagokat vagy feladatsorokat. A tartalmak közötti válogatást a Nemzeti Alaptantervhez igazodó kategóriarendszer segíti, óvodától az ötödikes évfolyamig korosztályi bontásban, tantárgyak illetve kompetencia területek alapján listázza ki a tartalmakat. E mellett természetesen szabadszavas kereső is rendelkezésre áll az oldal használóinak.


2010. 02. 26.

Indulhat a Márai Program

A könyvkiadók és az írók képviselői is helyet kapnak a Márai Program kiadványlistáját összeállító Márai Testületben, így rövidesen elindulhat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) nagyszabású könyvszakmai projektje - jelentették be a megállapodásban részt vevő szervezetek képviselői hétfőn, az Oktatási és Kulturális Minisztériumban.

Mint a kulturális tárca vezetője, Hiller István elmondta, a Márai Programmal egy hosszú távú, évi 1 milliárd forintból működő könyvtártámogatási és könyvszakmai projekt indul el, melynek céljai közé tartozik az olvasáskultúra fejlesztése és a kortárs magyar szerzők széleskörű megismertetése.

A kezdeményezésre az ad lehetőséget, hogy januártól az NKA új finanszírozási bázison működhet: költségvetését az ötös lottó játékadójának 90 százaléka adja - emlékeztetett a miniszter, hozzátéve, ez a megoldás elvonások nélkül biztosít forrásbővülést a kulturális alap számára.

Hiller István tájékoztatása szerint a Márai Programban részt vevő könyvtárak egy 1000 címet tartalmazó, folyamatosan frissülő listáról rendelhetnek, amely 2010-ben 40 százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, 60 százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz; a listán a magyar szerzők prioritást élveznek majd.

2010. 02. 22.

Igazi slágertéma a családfakutatás

Tízből nyolc ember elsőre valószínűleg nem tudja pontosan, hogy mi is egy levéltár feladata. Az alábbi beszélgetéssel igyekszünk az arányon javítani.

A levéltárak valahogy távol állnak az átlagembertől. Tőlem is. Az például eszembe sem jutna, hogy a múzeumok és könyvtárak mellett a levéltár is közgyűjtemény, csak éppenséggel abból a fajtából, amelyik nincs annyira az érdeklődés középpontjában. Mert mitől lenne érdekes egy levéltár?

Ülök Kecskeméten, dr. Gyenesei József szobájában, s látom, hogy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának igazgatója némi derűvel hallgatja fejtegetésemet. Sőt, megcsillant valamit humorérzékéből, amikor azt mondja: akadnak, akik azt hiszik, a levéltár a postának valamilyen részlege, ahol a fel nem vett levelek porosodnak. No igen. Ennél azért többet tudok, de kérdezni jöttem, nem okoskodni.

– Mit keres egy polgár a levéltárban?
– Tény, hogy két nagytestvérünket, a múzeumot és a könyvtárat sokkal többen keresik fel. Nekünk más, de hasonlóan fontos a feladatunk. Úgy saccolom, tízből nyolcan elsőre nem tudják, hogy mi a levéltár. Ezért tartom lényegesnek, hogy az idén hatvanadik születésnapját ünneplő intézményünkről minél többen és többet tudjanak meg, jó lenne kijjebb kerülni a félhomályból. Még akkor is, ha a munka jellegéből fakadóan zártabb világ a miénk. Fő feladatunk, hogy a hozzánk bekerülő közigazgatási és egyéb hivatalos anyagokat rendszerezzük és feldolgozzuk. Leginkább a kárpótlás időszakában voltak a fókuszban a levéltárak, akkoriban nálunk is sorban álltak az emberek. Hivatalra is hasonlítunk, de egyben a kultúra és a történelem része vagyunk.

– Gondolom, több a szimpla érdeklődő az ügyfelek között, mint a kutató.
– Éppen fordítva! Évente 1500-2000 esetben keresnek meg minket, ebből 400 az ügyfél, a többi eset kutatáshoz köthető.


2010. 02. 22.

Súlyosan és közvetlenül van közöm

Závada Pál, a Jadviga párnája, a Milota, A fényképész utókora, az Idegen testünk című nagy sikerű regények szerzője a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vendége volt. Az ott rögzített hosszabb beszélgetés részletét közöljük az alábbiakban.

– Az író Závada Pál milyen olvasó? Kik a mesterek, a kortársak közül kikre figyel?

Mesterekből rengeteg van.

A legfontosabbak?

Tolsztoj meg Flaubert, Mikszáth, Krúdy, Móricz, Kosztolányi, Mészöly, Ottlik. És Esterházy, Parti Nagy és Darvasi László, a barátaim. De ezeket én ugyanúgy olvasom, miközben hál’ istennek a barátaim.


2010. 02. 22.

Abelard, Achát, Zsurnalisztika és Tuoootu

"A jó könyv elvégzi a feladatát még akkor is, ha nincs, aki elolvassa." - állítja Mihéjev, a megbölcsült, nagyon nehéz sorsú macska Ulickaja könyvének végén, mikor rájön, hogy ugyan mire hazacipelték a "hogyan kell helyesen nevelni az engedetlen gyermekeket" tematikájú kötetet, már nem volt, aki elolvassa, de tán a mű olvasatlanul is képes volt hatni.

A házban ugyanis korábban laktak néhányan, de egyikőjük sem tudta, mit kell tenni, ha számtalan, rettenetes viselkedésű gyerek jön a világra, se Vászja, a bölcs, hatalmas ismeret birtokában levő ezerjófű, aki természetesen olvasni is tudott; se Antverpen, a jóságos veréb, aki Krahácsból magyarosította nevét a szépen csengő városnévre; se a már említett, szomorú sorsú Mihéjev macska; de ami még szörnyebb, a gyermekek édesanyja, az igazán nagy családos Marija Szemjonovna, a százlábú sem. Így aztán a százlábú gyerekek tényleg kimondottan katasztrofális viselkedést, mélyről fakadó önzőséget és hideg szívet vittek az addig egymásra tekintettel levő baráti közösségbe, mígnem. De ezeket a mígnemeket hagyjuk az olvasókra, ismerjék csak meg Abelard, Achát, Aritmia, Athéné, Ábrahám..., Arány, Beke, Béke, Bruttó, Brutus, Csát, Csata, Dúc, Etele, Etelka, Földöv, Ottó, Racine, Sodoma, Tarján... no és Zsurnalisztika humoros, olykor fájdalmas, s igen tanulságos történetét, s utána rohanjanak meglocsolni az összes még meglevő növényüket, de azonnal.

2010. 02. 22.

Pályázati felhívás illusztrátoroknak és meseíróknak

Cím:
Pályázati felhívás illusztrátoroknak és meseíróknak
Kiíró:
Csodaceruza folyóirat; Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesülete
Határidő:
2010.03.20
Érvényes:
2010.03.20
Tárgymutató:
illusztrátor- és meseírópályázat
Pályázhat:
minden 18 éven felüli professzionális és amatőr alkotó

Pályázati felhívás illusztrátoroknak és meseíróknak

A pályázat témája: "Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen."

A mesék és a képek erejével szeretnénk megmutatni, hogy a szegénység és a kirekesztés nem játható út sem Magyarország, sem Európa számára! Olyan illusztrációkat és meséket várunk, amelyek a művészet eszközeivel rávilágítanak a szegénységben és kirekesztettségben élők helyzetére. Bízunk abban, hogy a pályázatra beküldött művekkel elősegíthetjük az értelmes társadalmi közbeszédet, melynek hatására mérséklődik a szegénység, és befogadóbbá válik a társadalom a kitaszítottakkal szemben.
Mindkét kategóriában pályázhat minden 18 éven felüli professzionális és amatőr alkotó. A beérkezett illusztrációk közül a legjobbakat a mottónkkal azonos című ("Együtt lenni jó") kiállítás keretében mutatjuk be 2010. április 19. és május 13. között a Művészetek Palotájában, amely a VI. Gyermekirodalmi Fesztiválnak is otthont ad (2010. április 30-május 2.).

2010. 02. 19.

Megalakult a KultúrKorzó

Érsekújvár • KultúrKorzó címmel új kezdeményezés indul a járási székhelyen, amelyet azoknak az érsekújvári civil szervezeteknek a vezetői és tagjai hoztak létre, akiket egy évvel ezelőtt kiutasítottak a Csemadok-székházból.

A mintegy 120 jelentkezőből – akik a felvételüket kérték az alapszervezetbe –, a nem érsekújvári lakosokat elutasították, több civil szervezet képviselőjét pedig nemkívánatos személyként kezelték. A többieknek a Csemadok Érsekújvári Alapszervezetének a vezetősége – megkérdezésük nélkül – kollektív tagságot adott egyetlen szavazati joggal, amit ők visszautasítottak. Juhász R. József költő-performer az egy évvel ezelőtti botrányos Csemadok taggyűlésen felolvasta a Korszerű Csemadok-programot. „Programunk a gyökerekhez, a húsz, negyven, hatvan évvel ezelőtti fiatalokhoz, alapelvekhez és célokhoz nyúlik vissza” – fejtette ki Juhász R. József. A program kidolgozásában alap- és középiskolai pedagógusok, a 7-es számú Czuczor Gergely Cserkészcsapat, az Operett Kvintett, az Érsekújvári Polgári Klub és az Érsekújvári Rockszínpad tagjai, valamint a Czuczor Gergely Alapiskola mellett működő XXI. Század Gyermekéért Polgári Társulás vett részt.


2010. 02. 19.

Párizsi február – magyar klasszikusokkal

A magyar irodalom szempontjait nézve igencsak felgyorsultak az események a francia fővárosban. Február 11-én Kosztolányi Dezső Esti Kornéljának új és teljes francia fordítását mutatták be a közönségnek. Ott jártunk.
Esti Kornél

A magyar irodalom szempontjait nézve igencsak felgyorsultak az események a francia fővárosban. Talán már a könyvvásáros, magyar pavilonos párizsi tavasz előszele, hogy több fontos – hiánypótló – fordítás is született az utóbbi időben, s hogy egymást érik a különböző programok, a héten például két érdekes eseményt is rendeztek a Párizsi Magyar Intézetben. Először is, mint rendesen, idén is sor került a Nicole Bagarry-Karátson díj átadására. A díjat Karátson Endre alapította elhunyt felesége, Nicole Bagarry-Karátson (1938-2000), a kiváló fordító emlékére a magyar irodalmi művek franciára fordítását ösztönzendő. A jutalmat idén Sophie Aude kapta Füst Milán két művének lefordításáért (A szakadék – La précipice, illetve Egy magány története – L’histoire d’une solitude). A díjátadó másnapján, február 11-én pedig Kosztolányi Dezső Esti Kornéljának új és teljes francia fordítását mutatták be a közönségnek. 


2010. 02. 19.

Jókai Anna Olvasóklub

Jókai Anna Olvasóklub a Rákoskeresztúri Könyvtárban.

"Néha vereséget szenvedünk. De a vereséget úgysem kerülhetjük el. Ezért aztán még mindig sokkal jobb, ha az álmainkért vívott harcban veszítünk el néhány csatát, mint ha úgy szenvedünk vereséget, hogy azt sem tudjuk miért harcoltunk." /Paulo Coelho/

Paulo Coelho, világhírű brazil író életét és könyveit valamint hangoskönyveit mutatjuk be érdeklődő olvasóinknak könyvtárunkban, kölcsönzési lehetőséggel.

Időpont: 2010. április 8. csütörtök 15 óra

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Megjelent: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kelet-pesti_regio/pesti_ut_167_/rendezvenyek/?article_hid=37675)


2010. 02. 19.

Rajzfilm készül a Bogyó és Babóca mesékből

Huszonhat részes rajzfilmsorozat készül Bartos Erika népszerű Bogyó és Babóca-mesesorozatából. A rajzok egy részét Bartos Erika készíti, aki a film alapjául szolgáló könyvek illusztrációit is készítette. A rendező az Oscar-díjra is jelölt M. Tóth Géza, illetve az eddig animációs kisfilmekkel jelentkező Krizsanics Antonin lesz, a rajzfilmek zenéjét az Alma együttes készíti, a mesélő Pogány Judit. Az egyenként ötperces epizódokat a tervek szerint jövő szeptemberben kezdi vetíteni a televízió, az elkészült próbarészt (az ún. "pilot"-ot) azonban már most, február 20-án, szombaton megnézhetjük gyerekeinkkel a NOHA gyerekstúdió jóvoltából, aminek a szervezői elhívták Bartos Erikát a farsangi mulatságukba. A farsangra a belépő 500 Ft (vagy egy tál süti), lesz kézműveskedés, fánkevő verseny, de a legérdekesebbnek a kis Bogyó és Babóca-mozi hangzik, ami után Bartos Erika mesélni is fog. (A képen a két kis főszereplő, Bogyó, a csigafiú és Babóca, a katicalány, Bartos Erika rajza.)

2010. 02. 19.

Pályázat - Népművészet Ifjú Mestere

Cím:
Népművészet Ifjú Mestere
Kiíró:
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Határidő:
2010.04.19
Érvényes:
2010.04.19
Tárgymutató:
cím, Népművészet Ifjú Mestere
Pályázhat:
15 és 35 év közötti művészek

Pályázati felhívás a "Népművészet Ifjú Mestere" cím elnyerésére

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ösztönözni kívánja a fiatalok népművészeti előadói, tudományos és alkotótevékenységét; a magyar nemzeti és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolását, továbbéltetését. Ezen szándéka kifejezéseként az érintett szakmai szervezetekkel és állami intézményekkel egyetértésben minden évben pályázatot ír ki a "Népművészet Ifjú Mestere" cím elnyerésére. Az elismeréseket a többször módosított 3/1999. (II. 24.), az oktatási és kulturális miniszter által adományozható művészeti és egyéb díjakról szóló NKÖM rendelet 16.§ (1-4.) pontjai alapján az augusztus 20-i ünnepségek során nyújtják át az arra érdemes pályázóknak.