2010. 02. 01.
Könyv jelent meg a bonyhádi bronzkori temetőről
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 01. hétfő, 14:38
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2202
A Bonyhád mellett feltárt bronzkori temetőt ismerteti Szabó Géza régész Pannónia kincse című könyve, amelyet csütörtökön Bonyhádon, a Solymár Imre Városi Könyvtárban mutattak be.
A könyv bemutatja a napvilágra került hétezer éves, újkőkori kerámiatöredékeket és egy rézkori település maradványait, valamint részletesen foglalkozik a mészbetétes edények népének temetőjével, amely a kultúrához tartozó eddig ismert legnagyobb és leggazdagabb középső bronzkori temetkezési hely.
A kötet kiemeli a temető régészeti különlegességét: megfigyelhető a csontvázas rítusú temetkezés mellett a halottak helyben történt elégetése és a későbbi hamvasztásos temetkezés. A szerző az MTI-nek elmondta: az eredmények között új, hogy sikerült megfigyelni a népcsoport csontvázas temetkezését, erről ugyanis eddig nem tudott a kutatás.
"Az ismertetett leletanyag lehetőséget ad arra, hogy a korai és középső bronzkorban élő népcsoportok anyagi műveltségét öt időszakra osszuk, és a későbbi szórványleleteket a bonyhádi anyaghoz viszonyítva tudjuk meghatározni" - mondta Szabó Géza.
2010. 02. 01.
Jó szóval, mosollyal, jó könyvvel Nyíregyházán
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 01. hétfő, 14:28
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2262
Bihari Albertné, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese két rangos kitüntetést is kapott a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Január 21-
Bihariné Jolika a '70-
– Albert azt mondta, szerinte én egy romantikus, lírai alkat vagyok, ráadásul rengeteget olvasok, ő egy könyvtárban, könyvek között tud elképzelni engem. Hallgattam rá, és miután éppen megüresedett egy könyvtárosi állás a szülőfalumban, Nyírbogáton, négy órában ott vállaltam munkát. Egyébként gyermekkorom óta faltam a könyveket, a 60-
2010. 02. 01.
Interaktív könyvtárak
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. február 01. hétfő, 14:21
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2302
Napi 24 órában, akár otthonról is elérhető lesz a könyvtár számos szolgáltatása – röviden talán így lehetne összefoglalni annak a projektnek a céljait, melyről szerdán tartottak tájékoztatót a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár.
A most elinduló, 87 millió forint értékű program szorosan kapcsolódik az előző, december végén bemutatott másik nyertes pályázathoz, mely mintegy 100 millió forint értékű elektronikus infrastruktúra fejlesztést jelent és 2010 végéig kell befejezni. Ezt a technikai hátteret tölti meg tartalommal a második projekt. A beruházás a Méliusz, a debreceni, a berettyóújfalui, a hajdúnánási, a kabai, a mikepércsi, a polgári és a püspökladányi könyvtár konzorciumként történő együttműködésében valósul meg 2011. július 31-
2010. 01. 28.
Sikeres volt az OSZK nyílt napja
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 28. csütörtök, 16:22
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2107
 |
|
Országos Széchényi Könyvtár |
2010. 01. 28.
Nostradamus próféciáit is archiválja a Google
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 28. csütörtök, 16:19
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2086
Nostradamus jóslatainak egy 16. századi kiadása lesz az első francia könyv, amelyet a Google digitalizálhat az ország elképesztően hatalmas kulturális örökségéből. Mindez a korábbi csatározások végét, és a keresőóriással kötendő megállapodást vetíti előre.
A könyv a Lyoni Városi Könyvtár félmilliós állományában szerepel, és az intézmény anyagának feldolgozását ezen könyv beolvastatásával kezdik majd el. A mű egyébként a kor egyik besztszellere volt: először 1555-ben jelent meg, és a szerző haláláig minden kiadást elkapkodtak. Mindez azonban kulturális értékén túl egy parázs vitát is újjáélesztett.Franciaország ugyanis komolyan veszi a digitalizálást: a keresőóriással a múltban több összezördülésük is volt, és a tervek szerint most egy 750 millió eurós költségkerettel változtatnák elektronikussá a könyvtárak és múzeumok kincseit. A munka nagyját a francia Safig nevű cég végzi, akik 400 munkatársa az ország múltjának virtualizálására szakosodott.
A lyoni könyvtár és a Google közti különleges megállapodás azonban már túlmutat mindezen, és a tervek szerint a könyvtár félmilliós állományának minden darabja egytől egyig hozzáférhető lesz majd a nagyközönség számára. A projekt egyben le is pipálja a Safig aktuális terveit, akik három év alatt olvastatnának be 300 ezer könyvet a Bibliotheque Nationale állományából.
2010. 01. 28.
Ötven év, ötven könyv
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 28. csütörtök, 16:14
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2245
Ötven esztendővel ezelőtt, 1960 februárjában döntött arról az akkori miskolci tanács, hogy a korábban a megyei könyvtár részeként működő miskolci bibliotékák önálló hálózatként, a Miskolci Városi Könyvtár égisze alatt végezzék tovább kultúraközvetítő munkájukat. A fél évszázaddal ezelőtti eseményre egész éves rendezvénysorozattal emlékeznek a könyvtáros munka jelenkori művelői, a hagyomány folytatói. A programokat ismertető sajtótájékoztatón Fedor Vilmos, Miskolc kulturális ügyekért felelős alpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy – miközben máshol könyvtárakat zárnak be – Miskolc nagy hangsúlyt helyez a kultúraközvetítés ezen módjának fejlesztésére, amelyet új fiókkönyvtárak jeleznek. Borkuti László, az intézmény igazgatója tucatnyi olyan momentumot sorolt fel, amely a jubileumi esztendő fontos része lesz: a hagyományos ünnepségektől, az olvasók még színvonalasabb kiszolgálását jelentő fejlesztésekig. A szokásos költészet napi megemlékezésen – az elképzeléssel szerint – 150 miskolci középiskolás fiú szavalná el együtt József Attila szobránál az Ódát, az ugyancsak hagyományos nyár eleji ünnepi könyvhéten idén nagyobb hangsúlyt helyeznének a könyvtárak népszerűsítésére.
2010. 01. 28.
Húsz év közös történelem
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 28. csütörtök, 15:48
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2049
Ma folytatódik a Gödör Klub rendszerváltást idéző irodalmi beszélgetősorozata
A történészeken túl mégiscsak az írók egy-egy kor legbiztosabb lakmuszpapírjai. Míg az előbbiek a tényeket, történéseket állítják csatasorba, az utóbbiak hangulatokat, sorsokat is, miközben folyton újra- és újraértelmezik a nyersanyagként kezelt időt, korszakot. Talán ezért is ők a főszereplői a közelmúltat faggató beszélgetősorozatnak a budapesti Gödör Klubban.
Ingo Schulze szerint ideje, hogy a magyarok ismét megleljék magukban a teremtéshez való kedvet
Népszabadság - Máté Róbert
– Egy ilyen beszélgetés alatt sokkal hamarabb kiderül, hogy közös élményeink és közös problémáink vannak. Amikor a lengyelek, szlovákok, románok a rendszerváltás utáni vállalkozó generációról, a megnövekedett bűnözésről, a kommunista rezsim túléléséről beszélnek, akkor a mi történelmünket is mesélik – magyarázza Bárdos Deák. Ezért is van, hogy ezeket a regényeket mindenki érti, a szövegek megnyitása a kollektív élmények miatt egyáltalán nem okoz gondot. Ugyanakkor izgalmasak a különbségek, a rákérdezések is: mit látunk bele egy másik kelet-európai kultúrába? Hát ők a miénkbe?
Miféle sztereotípiákkal dolgozunk? Hogyan születnek barátságok és hogyan az ellenségeskedések?
2010. 01. 28.
A nagy regeneráció
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 28. csütörtök, 15:42
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2090
2010. 01. 28.
A Száz Bánat Kapuja
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 28. csütörtök, 15:11
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2275
Dréj várrá jou dé
Dray Wara Yow Dee
Miért búslakodom? Hát mi másért tépi ki szívét a férfi, és sütögeti lassú tűzön, mint asszonyért? Ne nevess, barátom, mert rád is jár még a rúd! Abázái törzsbeli lány volt, és nőül vettem, hogy véget vessek a falum meg a ghóriak közti viszálynak. Hogy nem vagyok fiatal? Hogy meszesedik a szakállam? Igaz. Hogy nem kell új feleség? Csakhogy szerettem. Amint Rahmán mondotta: „Ha a szívbe Szerelem lép, balgaság marad meg, más semmisem. Pillantással megvakított, szempillával bilincsbe vert, nem válthat meg más semmisem.” Emlékszel erre a dalra? A birkasütésen énekelték Pindíben az Emír üzbégjei,1 amikor ott táboroztunk.
2010. 01. 25.
Kémkiállítás a Cambridge-i Egyetemen
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 25. hétfő, 19:35
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2355
A hírszerzés homályba vesző világa
A hírszerzés homályba vesző világát állítja reflektorfénybe a Cambridge-i Egyetem, amelyet eddig főleg azért emlegettek a kémkedéssel kapcsolatban, mert a hidegháború több híres kettős ügynöke is a falai közül indult, köztük a legendás Kim Philby.
Az egyetem könyvtára (www.lib.cam.ac.uk) a titkosság alól nemrég feloldott dokumentumokat és saját archívumából válogatott „top secret”, szigorúan titkos jelzésű anyagokat mutat be Under Covers: Documenting Spies (Titkos ügynökök: kémek dokumentálása) című kiállításán.
A tárlat személyes anyagokkal, könyvekkel, hivatalos népszerűsítő kiadványokkal, bulvárlapok írásaival, szakértők fotóival, térképekkel illusztrálja, hogy miként dokumentálták a kémeket és a kémtevékenységet az évszázadok során.
2010. 01. 25.
Angyalok a pincében
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 25. hétfő, 19:30
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2723
Mikor leérek, a háttérben, a színpad mögött felfedezem a névadó festményt: a Tilos az Á feliraton a Tilos áthúzva, felette a SZABAD felirat. A Szabad az Á-ban vagyunk, az egykori tilos helyén nyílt Zappa Kávézó pincéjében, ahová egy beszélgetést és egy négyszemélyes felolvasást hirdettek, hatra. A színpad előtt babzsák fotelek, alacsony asztalok – az asztalon A szerelemről című kommentár Platón Lakomájához, a választott fotelem mögötti padon Augustinus Vallomások-ja, egyetemista a közönség, ráadásul filozófus, oké. Míg a szokásos késés percei telnek, a beszélgetésből kiderül, hogy egyikük már a szakdolgozatát írja, az MTA könyvtárában kutat az angyalok után. Csinos csoporttársát azzal lepi meg, hogy megjegyzi, „Úgy emlékszem, Augustinus írta valahol, hogy az angyalok azért lázadtak fel Isten ellen, mert túl szépek voltak az emberek asszonyai, és így nem tudtak a feladatukra koncentrálni”. Épp erre a bekezdésre a Vallomásokból nem emlékszem, de indításnak nem rossz, közben kedvencem , Johnny Cash Folsom Prison Bluesa szól egy érdekes feldolgozásban, When I hear that whistle blowing, I hang my head and cry, hátradőlök, behunyom a szemem. Egressy Zoltánra várok, akit Horváth Csaba irodalomtörténész kérdez a Most érsz mellé című kötetről. Elmondja, hogy a nyomdai verzióhoz maga is csak ma jutott hozzá, egy fénymásolatot olvasott addig, így aki akarja, gyorsan tegye meg, s vegye meg a könyvet, mely, a szerző korábbi munkáitól eltérően, nem drámákat, hanem novellákat tartalmaz.
2010. 01. 25.
Az Úristen nem tud szaxofonozni
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 25. hétfő, 19:20
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 3304
Legalábbis ezt állítja Esterházy Péter, s nem csak mondja, de le is írja. Aztán meg felolvassa, újból s újfent bizonyítván, az íróember fejéből kipattant szavak egymásutánisága az íróember szájából hangzik leghívebben egymás után.A Magyar Kultúra Napján még szépen is. Légyen az Esti Kornél-novellák továbbírásából, a Harmonia Caelestisből vagy a Hrabal könyvéből részlet, a humor és irónia fog a közönségnek. Közönségnek, mely talán ama emlékezetes 1848. november 23-i napon tartott széki nagygyűlésen sem töltötte meg jobban az akkori megyeháza nagytermét, mint tegnap a Bod Péter Megyei Könyvtár azóta Gábor Áronról elnevezett termét, s talán akkor sem vala lelkesebb s lelkesültebb, mint tegnap.
2010. 01. 25.
Amikor még gyalog járt az ember
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 25. hétfő, 18:36
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2842
– Javíts ki, ha nem jól mondom, de úgy tudom, nem könyvek közé születtél.
– Hát végképp nem. Ettől függetlenül a könyvnek a tisztelete és becsülete megvolt a szüleimnél. De könyv nem volt, még csak a Biblia sem. Ezt igen fájlaltam is, keseregtem magamban, hogy nekünk miért nincsen Bibliánk, mert azt azért belénk nevelték, hogy ez a legfontosabb könyv, a könyvek könyve.
– Egyetlen könyvetek sem volt?
– Énekes- és imádságoskönyvek azért természetesen voltak. Anyum katolikus, apum református volt, vagyis az ilyen jellegű irodalom mindkét oldalról föllelhető volt nálunk. Nem tudom, nem is értem, hogyan hiányozhatott éppen a Biblia, szerintem nem volt pénzünk megvenni.
– Neked hiányzott.
– Igen, s lett is Bibliám. Amikor a keresztédesanyám apukája haldoklott, tízéves lehettem, nekem ajándékozta. Pontosabban rám hagyta, mert magához hívott, s azt mondta, ha meghalok, ez a tied lesz. S így lett Bibliám.
2010. 01. 25.
Hiller István kitüntetéseket adott át a magyar kultúra napján
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 25. hétfő, 18:27
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 3297
A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. Ma van a magyar kultúra napja, ebből az alkalomból az ország számos településén és több külföldi nagyvárosban tartanak megemlékezéseket, rendeznek koncerteket, irodalmi esteket, filmvetítéseket, színházi előadásokat.
Az állam kultúrában betöltött közvetítő szerepének fontosságáról beszélt Hiller István oktatási és kulturális miniszter pénteken, a magyar kultúra napján a budapesti Szépművészeti Múzeumban, ahol kitüntetéseket adott át az ünnep alkalmából.
Köszöntő beszédében Hiller István kiemelte, 2010 és 2011 a pécsi Európa Kulturális Fővárosa (EKF)-projekt, illetve Magyarország soros európai uniós elnöksége révén hatalmas esély a magyar kulturális élet számára. A két, nemzetközi bemutatkozási lehetőséget nyújtó programsorozatot "ívben érdemes látni" - fogalmazott.
A kultúra és az oktatás kapcsolatáról szólva a miniszter úgy vélekedett, akár külön minisztériumok, akár egy egységes tárca jól elláthatja a két terület felügyeletét, egy olyan kormányzati rendszerben azonban, ahol egy "B típusú kulturális minisztérium" egy "A típusú szervezetnek" lenne alárendelve, a kultúra pozíciói gyengülnének.
2010. 01. 25.
Erre legalább büszkék lehetünk!
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 25. hétfő, 18:18
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2570
Magyar Kultúra Napja: megemlékezés és kulturális összefoglaló
1989 óta emlékezünk meg január 22-én a Magyar Kultúra Napjáról. Igaz, nem piros betűs ünnep, mégis, az elmúlt évek tendenciái alapján, egyre több rendezvényt, megemlékezést, és egyéb kulturális programot tartanak ezen a napon. Nem alaptalanul: büszkék lehetünk, és büszkének kell lennünk magyar kultúránkra, és törekednünk kell annak megőrzésére.
Az esemény apropóját az adta, hogy egy, a Széchenyi Könyvtárban őrzött kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A költeményt, amely a magyar nép zivataros századait vette számba, 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg. Bár még ebben az évben bemutatták a Nemzeti Színházban, csupán 1903-ban vált Magyarország hivatalos himnuszává. Számos ország himnuszával szemben a mienk egy melankolikus, a nemzethalál vízióját számba vevő alkotás, ami a hazaszeretet szimbólumává vált. Jellemzője a magyar mentalitásnak, hogy „sírva vigad”: Legünnepibb pillanatainkban a Himnusz az, amit együtt, fennhangon éneklünk.
2010. 01. 25.
Regényhős a felmenője
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. január 25. hétfő, 18:15
- Írta: Csere Tamás
- Találatok: 2694
Tudvalévő, hogy Jókai Mór legtöbb regényhősét valós személyről mintázta. A „magyar nábob” alakját például a Tiszafüreden élő Pankotay Jósa György ihlette. Ez nem is véletlen, hiszen igencsak különc figura volt, cselekedeteinek híre messzire eljutott. Ám Jósa Gyuri – ahogyan mindenki szólította – a reformkor tékozló mágnásaitól abban különbözött, hogy nemcsak saját magának teremtett jómódot, hanem támogatta a szegényeket is. A tél közeledtével minden évben tetőtől talpig felöltöztetett huszonnégy jobbágy gyereket. Emeletes kastélyában központi fűtés és vízvezeték volt, saját péket tartott. Tízezer hold földön gazdálkodott, harangot hozatott a katolikus templomba, orvost fizetett és gyógyszert osztott járvány idején. Ő építtette az első Tisza-hidat, még gróf Széchenyi István is meglátogatta.
A „magyar nábobról” anekdoták születtek, főként viccelődései, léha mulatozásai ragadták meg az emberek képzelőerejét. Köztük Jókai Mórét, aki az 1820-as években feleségével, a színésznő Laborfalvy Rózával arra utazott át Nagyváradra menet. Akkor hallott a tiszafüredi nemesről. S hogy valóban ő köszön vissza Kárpáthy János személyében, azt maga az író is megerősítette későbbi visszaemlékezésében. A nagy mesemondó egyéb műveiben, például az És mégis mozog a föld, A szerelem bolondja, Az elátkozott család című regényeinek alakjaiban is felfedezhető a tiszafüredi nemes egyik-másik jellemvonása. Sőt Mikszáth Kálmán, Vas Gereben, Beöthy László is felfedezte magának. Bernáth Gáspár tiszafüredi anekdotagyűjtő szállította nekik az alapanyagot.
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 109 vendég és 0 tag böngészi
