2010. 02. 07.

Érdekli a kémiatanárt az olvasás?

A szövegértés – így aztán a tanulás – sikerének egyik kulcsa a szöveg szerkezetének felismerése, megértése. Ez minden szövegre igaz.”  – így kezdődik Steklács János olvasáskutató, a HUNRA korábbi elnöke legutolsó blogbejegyzése. Az épp az Euphana Egyetemen dolgozó kutató érdekes külföldi tapasztalatokról számol be webes naplójában.  Részletek:
http://steklacs.blogter.hu/395774/erdekli_a_kemia_tanart_az_olvasas

2010. 02. 06.

Minden korosztályra gondolnak

A csornai kulturális élet ˝főfelelőse˝ szerint a rendezvények látogatottságán van javítanivaló a városban.

Szalayné Galambosi Tímea minden korosztálynak szeretne programot szervezni. A csornai művelődési központ és könyvtár 2008 novemberében kinevezett igazgatója azt szeretné, ha felújított és kibővített intézménye a Rábaköz kulturális központja lenne.

Szalayné Galambosi Tímea elmondta, kinevezése után az első lépések között új és hatékonyabb munkarendet és gazdálkodást vezetett be. Kijelölte az új kezdeményezések és programok felelőseit. Célja az, hogy minden korosztály érdeklődését színvonalas programokkal keltsék fel. 2009-ben negyvenkilenc műsoros rendezvényük volt közel 23 ezer résztvevővel. Négy felnőtt- és öt gyermekszínházi előadást tartottak. Ez utóbbi évek óta telt házzal működik. A felnőttbérletes előadásoknál új színházzal szerződtek, nagyobb kampánnyal fogtak a szervezéshez és bíznak a nagyobb érdeklődésben.

– Igyekszünk figyelembe venni a felmerülő igényeket. Tavaly népszerű volt a gyermeknapunk, a Rábaközi Napok programjai, illetve a felnőtteknek szervezett operett-, nóta- és nosztalgiaműsorok – tekintett vissza az igazgató. – 2009-ben új rendezvénysorozatot szerveztünk Zenepaviloni koncertek címmel. A közönség visszajelzése pozitív, ezért idén is szeretnénk folytatni. A Városi Művelődési Központ egyik alapfeladata, hogy tárlatokat szervezzen. A helyi és a környékbeli alkotók munkáin kívül olyan újszerű bemutatókat próbálunk összeállítani, amelyek nagyszámú közönséget vonzanak. Tavaly tizenegy kiállítást rendeztünk, melyek hatvankét napon át körülbelül négyezer látogatót csábítottak.


2010. 02. 06.

A rábaköziek tíz százaléka jár könyvtárba

A rábaköziek mintegy tíz százaléka jár rendszeresen könyvtárba. Ez az arány évek óta stagnál.

Napjainkban divatos a lektűr, a fiatalok kötelező olvasmányaikat tömörítve vagy DVD-n keresik. Az utóbbi években megváltozott a települési könyvtárak funkciója. A könyvek drágulásával előtérbe került a kölcsönzés, ám az emberek tizedét érdekli csak az irodalom. Egyre több az újságolvasó és az internetet látogató. A kapuvári könyvtár a Rábaközi Művelődési Központ keretein belül működik, jelenleg mintegy 45.000 kötettel. Németh Sándor könyvtárvezető elmondta, évente egymillió forintot költenek a könyvek, hatszázezret a folyóiratok és kétszázezer forintot a CD-k és DVD-k beszerzésére. Ide a kapuváriak húsz százaléka iratkozott be, rendszeresen tizedük látogatja. Naponta száz látogató jellemző, ebből 15–20-an rendszeresen a napilapokat olvassák. – Egyre több a helyi olvasó és az internetező is. A gyermekek és fiatalok közül sokan forgatják a nekik szánt modern fantáziairodalmat (Harry Potter). A fiatalok a kötelező olvasmányokat egyre többen DVD-n vagy tömörítve keresik. A középkorosztály körében divatos a lektűr (romantikus, kaland és krimi). A klasszikus ismeretterjesztő irodalom kiszorulóban van.

2010. 02. 04.

Szenzációs felfedezés! Eddig ismeretlen Janus Pannonius költeményt adnak ki

Janus Pannonius

A legnagyobb magyar humanista költő, Janus Pannonius egy eddig publikálatlan költeményét jelenteti meg februári számának mellékleteként a Jelenkor.  Mint Ágoston Zoltán, a pécsi folyóirat főszerkesztője kedden az MTI-nek elmondta, a Renatusnak, Szicília királyának dicséretéről való három könyv címet viselő, latin nyelvű panegyricusnak (dicsőítő költemény) Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész akadt a nyomára a Nápolyi Nemzeti Könyvtárban. A melléklet előszavát jegyző Jankovits László Janus Pannonius-kutató hangsúlyozta: ilyen jelentőségű felfedezés legfeljebb nemzedékenként születik a Janus-kutatásban.

A Pécsi Tudományegyetem oktatója hozzátette, a dicsőítő költeménynek eddig csak kevesebb mint fele volt ismert. A panegyricus nagyobb részének fordítását maga Szentmártoni Szabó Géza készítette el, de az irodalomtörténész a Kerényi Grácia fordításában korábban megjelent részlet fordítását is pontosította az újonnan felfedezett szövegváltozat alapján. Így a teljes, 1043 soros szöveg először olvasható egészben, mégpedig magas színvonalú magyar változatban - jegyezte meg Jankovits László. A Renatusnak, Szicília királyának dicséretéről való három könyv egy 1452-ben keletkezett dicsőítő költemény, melyet Janus Pannonius Anjou Renéhez, első királyi patrónusához címzett, igaz, addigra René már elvesztette a nápolyi trónt. A költemény a műfajhoz híven a címbe emelt férfiú erényeit és hősi cselekedeteit méltatja. A Jelenkor e havi száma február 8-tól kapható.

Forrás: hirado.hu/mti

Megjelent: Hiradó online, 2010. február 02. 19:26
(http://www.hirado.hu/Hirek/2010/02/02/19/Szenzacios_felfedezes_Eddig_ismeretlen_Janus_Pannonius_koltemenyt_adnak.aspx)


2010. 02. 04.

Márai-program: nem indul

A nemrégiben nagy várakozással beharangozott Márai-program, amely egymilliárd forintot irányozott elő könyvszakmai támogatásra szerencsejáték bevételekből, úgy tűnik, késlekedik.

Mára világossá vált, hogy a kezdeményezés januárban nem tud elindulni, sőt a közeljövőben valószínűleg nem - vélekedett Zentai Péter László. Augusztusban átadtak a minisztériumnak egy lebonyolítási tervet, sajnos kulcskérdésekben nem született még megállapodás. Alapvető fontosságú követelménye a Márai-programnak annak ellenőrizhetősége és átláthatósága, hogy milyen könyvekre terjed ki a támogatás.

A könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülése szeretett volna ebbe betekintést nyerni - sajnos ez idáig mindez nem valósult meg. A program sikeres lebonyolításának másik kulcseleme lenne az, hogy a könyvtárak ne közvetlenül szerezzék be a köteteket, hanem egy lebonyolítón keresztül - eddig ennek a testületnek sem körvonalazódnak a feltételei. Egy ilyen volumenű támogatás előkészítése nyilvánvalóan hónapokat vesz igénybe, a könyvheti bejelentés ellenére mégsem sikerült egyenesbe hozni a programot, amelyben annyi könyvszakmai szereplő reménykedett.

Néhány hónap múlva választások lesznek, sajnos egyre kevesebb a remény arra, hogy a az új döntéshozók már egy sikeres intézkedéssorozatként tekintsenek a Márai-programra. Így az egészből nem marad más, mint egy szép elképzelés - összegezte véleményét Zentai Péter László.
Forrás: Népszava
Megjelent: Népszava online, 2010. Február 01., 06:38 (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=253450)

2010. 02. 04.

Mackók a Lépcsőházban

Február 1-jétől látható a Mackókiállítás Agócs Írisz, Keresztes Dóra, s a néhai Reich Károly illusztrációiból a budapesti Lépcsőház Galériában. Egy nappal később a Galériában játékmackótárlat is nyílik.

Keresztes Dóra a képzőművészet számos ágával foglalkozik: festészet, grafika, könyvillusztrálás, tipográfia, plakáttervezés, díszlettervezés és animációsfilm-készítés. Munkái több hazai és nemzetközi kiállításon és filmfesztiválon sikerrel szerepeltek. Filmművészeti tevékenységét Balázs Béla-díjjal (2005), képző- és iparművészeti munkásságát Ferenczy Noémi-díjjal (2003), illusztrátori tevékenységét IBBY-díjjal (2003 és 1994) ismerték el. Ő tervezte a Nemzeti Színház sokáig futó gyerekdarabjának, a Holdbéli csónakosnak a díszletét, és Reich Károly után ő rajzolta a Vackor-könyvek rajzait.
 
"Talán nem is ismerek olyan gyermeket, akinek ne lenne valamilyen mackója, hiszen a plüssből, kócból, műszőrből készült medvék a legkedvesebb játékok, illetve játszótársak. Ezek a kis játékmacik sokat tudnának mesélni a kisfiúkról és a kislányokról. Jó, hogy a mesék világában a mackók, a medvék, a bocsok szája nem csak mormogásra, brummogásra és torkoskodásra való, hanem cseveghetnek, dalolhatnak, sőt még verselhetnek is. Ilyen csacsogó mackó a Kormos István által kitalált Vackor is, aki nemcsak a vadkörtefán érzi jól magát, hanem az óvodában, sőt még az iskolában is. Gyerekkoromban, ebben a kedvenc verses mesekönyvemben Reich Károly kedves rajzaival kelt életre ez a piszén-pisze kölyökmackó. Amikor sok év múltán illusztrátorként nekem is ki kellett találni Vackor figuráját, még szívemben őriztem a gyerekkori Vackor mackót. Azonban tudtam, hogy bármennyire is szívemhez nőtt a régi, nekem egy új Vackort kell megálmodnom. Ma már tudom, hogy akkor ihlető erővel hatott az, hogy kislányom akkor járt óvodába, amikor Vackor is (Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról), kisfiam pedig akkor ment iskolába, amikor Vackor is (Vackor az első bében, Vackor világot lát)" - mondta el a mackós kiállítás kapcsán Keresztes Dóra.
 
Agócs Írisz Mackókalendáriumot mutat be a kiállításon, minden hónaphoz egy mackót rajzolt. A képzőművész illusztrációival a következő könyvekben találkozhattunk legutóbb: Böszörményi Gyula: Emberke színe, Berg Judit: Maszat játszik, Berg Judit: Cipelő cicák a cirkuszban.

Fotó: port.hu

2010. 02. 01.

A kódexmásoló is hibázik

Egyedülálló tárlaton láthatók együtt az Országos Széchényi Könyvtár kiállításán a magyar nyelv legrégebbi írásos emlékei.

A legelső magyar szavak az eredeti ezeréves Tihanyi alapítólevélben böngészhetők. Bebizonyosodik, hogy a kódexmásoló is ember, aki téveszt.

Felbecsülhetetlen értékű kiállításra rendezte össze Madas Edit az Országos Széchényi Könyvtárban 20 millió forintos költséggel a magyar nyelv 70 legrégebbi írásos emlékét. A február végéig nyitva tartó bemutatót eddig 4500-an látták. A speciális hőmérsékleti és fényviszonyok között automatikusan kutatni kezdi a szemünk a tihanyi apátság alig 40-szer 90 centis alapítólevelén a legrégebbi fennmaradt magyar szavakat: ˝szekesfehervaru meneh hodu utu rea˝, ami a Székesfehérvárra menő hadi utat jelöli a királyi adománybirtokot leíró okmányban. Ezeréves fogalmazványa is megmaradt, a pannonhalmi apátság mégis csak kivételes alkalmakkor mutatja be az eredetit, az ő tárlatukon csak másolat szerepel. Az OSZK bemutatóján az eredeti tekinthető meg.


2010. 02. 01.

(Nem csak) tanároknak

A könyv, amit ajánlok, egy verseket tartalmazó kötet. Más, mint az eddigi antológiák, más a szerkesztése és mások a szempontjai.

ÉVNYITÓTÓL ÉVZÁRÓIG
Versek, mesék ünnepekhez

Ez az antológia elsősorban tanárok és iskolai könyvtárak nélkülözhetetlen kötete. A tanévvel megegyező időrendiségben halad a különböző ünnepi alkalmakra összegyűjtött versek közlése, de a kötet végén -a teljességre törekedve- belekerült jó néhány egyéb ünnepre szóló alkotás is.
Csak a főcímeket felsorolva máris láthatjuk, mennyi alkalom, amit szeretünk /szeretnénk/ megünnepelni:
Évnyitó, 1956. október 23., Télapó/sicc, de így van beleírva, a régi reflexek működnek még.../, karácsony, Farsang, Március 15., Anyák napja, Pedagógusnap, Ballagás, Tanévzáró.

2010. 02. 01.

Nem átverés: szeszes ital gyerekeknek

Vajon miért italozik egy elefánt, s különben is, hogyan kerül az alkohol a gyerekekhez? A kérdésekre személyesen a szerzőtől is választ kaphatunk január 30-án, a Marczibányi Téri Művelődési Központban.

„Legózás” a szavakkal
 
Könnyű egy gyerekverseket író költőnek, gondolnánk, ha állandóan gyerekek veszik körül. Öt gyerek a családban kifogyhatatlan ötlettár, inspiráció. Új témák, mesék, formák. Lackfi János most megjelent A részeg elefánt című verseskötete is beleillik ebbe a képbe.
"Versírásnál nagyon hatnak rám a gyerekeim, ahogyan figyelem őket, hogy miképp harcolják meg az egymás között alakuló mini-társadalom küzdelmeit. A másik hatás persze az irodalom, pontosabban a nyelv felől érkezik. Igenis lehet Weöres után is újabb formákkal, hangzásokkal kísérletezni, egész pontosan úgy, ahogyan ő csinálta: műfordításokból, slágerekből bányászott magának mintákat, nem fáradt bele a "legózásba". Engem is felajz például, ha rájövök, hogy a Vivaldi Négy évszakából jól ismert dallamsorban milyen pompás kis ritmus rejlik."

2010. 02. 01.

Kukorelly ezer arca

Mindig nagy örömmel tölt el minket, ha beszámolhatunk új irodalmi kezdeményezésekről, a Mikroszkóp Színpad Verskörútját sok bosszantó szervezetlenség övezte, de végül minden jóra fordult: Kukorelly Endre ott volt, mesélt és szórakoztatott. - Ott jártunk.
 
Érdekes, első hallásra talán bizarrnak is tűnő eseményre kaptunk meghívót a múlt héten: Kukorelly Endrével készült volna beszélgetésre Selmeczi Tibor a Mikroszkóp Színpadon a Verskörút elnevezésű beszélgetéssorozat keretében. Nem szokásunk ilyen messziről kezdeni egy beszámolót, de fontos megemlíteni, mennyi szervezetlenséggel és bosszantó bakival kellett szembesülnünk már maga az esemény előtt. A Verskörút sorozatról sajnos nem sokat sikerült megtudnunk előzetesen, csak annyit, hogy friss kezdeményezés, az első beszélgetés vendége Lázár Balázs volt. Érdeklődésünk után kicsit pontosított a Mikroszkóp Színpad közönségszervezése, miszerint a Verskörút első beszélgetését moderálta csak Selmeczi, továbbá Lázár Balázs fogja betölteni ezt a tisztet, mivel ez valójában az ő kezdeményezésére indult irodalmi program.

2010. 02. 01.

Csángó Bál idén is a moldvai magyarságért

A moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető társadalmi és gazdasági folyamatokra szeretnék felhívni a figyelmet a jövő szombati Csángó Bálon, amelynek díszvendége Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató lesz.

A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Közhasznú Egyesület által szervezett bállal idén is szeretnének alkalmat teremteni arra, hogy a közép és kora újkori kultúra számos elemét őrző moldvai és gyimesi csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket, táncaikat színpadi produkció keretében.


2010. 02. 01.

Óe Kenzaburo 75 éves

Január 31-én ünnepli 75. születésnapját Óe Kenzaburo Nobel-díjas japán író.

Shikoku szigetén, az erdők övezte Ose faluban született ősi szamuráj családban. Nagyanyja az egyik legismertebb mesemondó asszony volt a faluban, így a világ keletkezéséről, a japán nép sorsának alakulásáról szóló csodás történetek, legendák körében nőtt fel. Ez a csodavilág gyökeres ellentétben állt a hagyományos nacionalista-militarista neveléssel, melyet az iskolában kapott. 18 évesen a tokiói egyetem francia szakára iratkozott be, 1959-ben végzősként Jean-Paul Sartre-ról írta szakdolgozatát.

2010. 02. 01.

Internetre kerül a magyar folklórarchívum

Akár világszenzáció is lehet a Hagyományok Házának kezdeményezése: a ma még mágneses adathordozókon tárolt óriási folklórarchívumot bedigitalizálják és egy SQL alapú média-adatbázisban katalogizálják. A 220 milliós fejlesztésnek köszönhetően az eddig csak kutatók által elérhető, nehezen kezelhető és folyamatosan pusztuló állomány végre az internetre kerül.

A nonprofit állami intézményként működő Hagyományok Háza öt éve digitalizálja és rendszerezi a folklórdokumentum-gyűjteményeket: népzenét, néptáncot, fényképanyagot és írott emlékeket. A múlt század folyamán óriási tömegű hangfelvétel, mozgókép, fénykép és írott folklórdokumentum halmozódott fel, ám ezek többsége még ma is mágneses adathordozókon van rögzítve, ami nem túl tartós, így számos gyűjtemény igen rossz állapotba került. Épp ezért halaszthatatlan feladat ezek digitalizálása, ami nem csak a megőrzés miatt fontos, de a rendszerezést, keresést is sokkal egyszerűbbé teszi.

2010. 02. 01.

„Még mondják, hogy a tudomány unalmas!”

Mi az összefüggés a férfikarok és a német nemzettudat kialakulása között? Mit gondolt Miroslav Krleža ’56-ról? Mire táncoltak a pesti lakásokban a húszas években? Az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos ülésszaka választ adott a kérdésekre. Turi Tímea beszámolója.

Az Országos Széchényi Könyvtár ha nem is elvarázsolt kastély, annyiban mindenféleképpen különleges hely, hogy a büfében vagy a folyosókon is a legutóbbi Don Carlos-bemutató sajátosságairól vagy Széchenyi naplóinak filológiai vonatkozásairól hallhatjuk vitatkozni az embereket. És akkor itt szépen fel lehetne sorolni a vonatkozó szakirodalmat Borges bábeli könyvtáráról és Musil univerzális könyvtárosáról, annak bizonyításaképpen, hogy a könyvtár mint tér minden exkluzivitása ellenére – vagy talán épp azért – regényes hely. Ahol – ahogy Ottlik mondaná – „minden megvan” (lám, a könyvekről beszélve a könyvek is beszélnek), de ahol e minden átlátásához sajátos optika, sajátos szaktudás kell. Hogy ez a – jó és rossz értelemben egyaránt érthető, de mindenféleképpen elkerülhetetlen – exkluzivitás hogyan lehet a külső szemlélő számára is érdekes, arra lehetett példa az OSZK Tudományos ülésszaka, amelyet január 25-én tartottak az intézményben.


2010. 02. 01.

Könyv bemutatója

Menjen el ön is a Méliusz Központba Bede Tibor új könyveinek bemutatójára!

Január 30-
án, szombaton, 16 órától a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Előadóteremében (Debrecen, Bem tér 19.) mutatják be Bede Tibor könyveit (Apadó fájdalom és A bujdosók nyomában).

A szerző mindkét műve széleskörű forrásanyagára támaszkodik, történelemkönyv kiegészítője. Olyan olvasmányok e kötetek, amelyek a magyar méltóság, az autonóm gondolkodás és önazonosság építésében alig nélkülözhetőek. Legyen szó az erdéi magyarságról vagy a rodostói száműzetésről.

Megjelent:
Hajdú Online, 2010.01.28 13:57 (http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/konyv-bemutatoja/cn/news-20100128-01572535)