A rábaköziek tíz százaléka jár könyvtárba

A rábaköziek mintegy tíz százaléka jár rendszeresen könyvtárba. Ez az arány évek óta stagnál.

Napjainkban divatos a lektűr, a fiatalok kötelező olvasmányaikat tömörítve vagy DVD-n keresik. Az utóbbi években megváltozott a települési könyvtárak funkciója. A könyvek drágulásával előtérbe került a kölcsönzés, ám az emberek tizedét érdekli csak az irodalom. Egyre több az újságolvasó és az internetet látogató. A kapuvári könyvtár a Rábaközi Művelődési Központ keretein belül működik, jelenleg mintegy 45.000 kötettel. Németh Sándor könyvtárvezető elmondta, évente egymillió forintot költenek a könyvek, hatszázezret a folyóiratok és kétszázezer forintot a CD-k és DVD-k beszerzésére. Ide a kapuváriak húsz százaléka iratkozott be, rendszeresen tizedük látogatja. Naponta száz látogató jellemző, ebből 15–20-an rendszeresen a napilapokat olvassák. – Egyre több a helyi olvasó és az internetező is. A gyermekek és fiatalok közül sokan forgatják a nekik szánt modern fantáziairodalmat (Harry Potter). A fiatalok a kötelező olvasmányokat egyre többen DVD-n vagy tömörítve keresik. A középkorosztály körében divatos a lektűr (romantikus, kaland és krimi). A klasszikus ismeretterjesztő irodalom kiszorulóban van.

A kapuvári könyvtár gyermeksarok kiépítésével és többek közt óvodásoknak szóló
programokkal (képünkön a Király-tó Óvoda gyermekei) segíti elő az olvasóvá nevelést –
tájékoztatott Németh Sándor könyvtárvezető.

A kapuvári könyvtár bevételeinek növelésére kiegészítő szolgáltatásokat – állomány-ellenőrzés, katalogizálás – is végez, többek közt Cirákon, Gyórón és Osliban is. Míg a kapuvári könyvtárban négy munkatárs dolgozik, a kistérség hasonló intézményeiben egy-egy munkatárs látja el a feladatokat. Németh Sándor elmondta, a mozgókönyvtár-hálózat két éve indult a Kapuvár–beledi kistérségben és a két névadó városon kívül minden kistelepülésen hetente hat órát tartanak nyitva. Az intézményeket összekötő informatikai rendszert napjainkban építik, ennek elkészülte után az interneten is kereshetőek lesznek a kötetek. A tizenhat kistelepülésen átlag százhúszezer forintot – összesen valamivel több mint 1,8 milliót – fordítanak a pár ezres kötetállomány fejlesztésére. A kistérség községeiben is a lakosság tíz százaléka rendszeres olvasó. A beledi könyvtár 19 ezer kötetével a kistérség második legnagyobb könyvtára, 216 regisztrált olvasójuk van. Számuk 2009-ben emelkedett 2008-hoz képest, kétharmaduk harminc év alatti.

Turbók Attila

Megjelent: Kisalföld.hu, 2010.02.04. 10:27 (http://www.kisalfold.hu/rabakozi_hirek/a_rabakoziek_tiz_szazaleka_jar_konyvtarba/2139863/)