2010. 03. 16.

Meg kell mutatni, hogy a könyv nem pusztán polcdísz

Két magyartanárt kérdeztünk meg a gyerekek és az olvasás viszonyáról. A tanulság az, hogy nem kell siratni ezt a nemzedéket, viszont nagyon oda kell rájuk figyelni, hogy aztán beszippanthassa őket a könyvek világa.

Számos olyan felmérés született, amelyek azt igazolják: a gyerekek mind nagyobb része egész egyszerűen nem olvas. Ez olyan tény, amitől "illik pánikba esni", ugyanakkor tanárokat megkérdezve az látszik, odafigyeléssel, közös munkával megszerettethető az olvasás, és a könyv is kiléphet a muzeális tárgyak kategóriájából. Persze sok a tennivaló, mind szülői, mind tanári részről.

Az első lépés a példaadás

Az első lépés ugyanis a példaadás lenne, ahogy Besenyői Erika mondja, "lásson otthon a gyerek olvasó embert". Azaz, a könyv ne csupán polckitöltő elem legyen, amelyen megül szépen lassan a por, hanem a mindennapok része. Ha ilyen szülői mintát lát a kicsi, akkor előbb-utóbb ő is leemel a polcról valamit. Amikor pedig a gyerek olvasni kezd, akkor a szülőn a sor, hogy beszéltesse, illetve beszélgessen vele az olvasott könyv kapcsán. Az élmények úgy válnak élővé, ha meg lehet őket osztani valakivel - tulajdonképpen ugyanezen a filozófián alapul a közösségi média sikere.

"Állítólag Magyarországon egy honpolgár napi 4 órát tölt a tévé előtt. Szerintem ez igen sok. Ez hatással van a gyerek iskolai teljesítményére, kihat a hétköznapjaira. Nehezebben lehet a régi értékekkel motiválni. A verstanulás vagy egy kötelező elolvasása kitartást, odafigyelést, türelmet igényel a gyerekektől. Sajnos a média pont ellenkező hatást vált ki, hiszen nagyon gyors, villogó és izgalmas képek tömegét nyújtja. A mai gyerekek ezért az iskolában gyors sikereket akarnak. Kevés gyerek tudja, hogy a sikerért, a jó dolgokért meg kell dolgozni" - hívja fel a figyelmet a felgyorsult világ veszélyeire Zábó Andrásné.

2010. 03. 16.

Csoóri: Magyarországon "lehetett farsangolni", míg máshol megbűnhődtek a gazságokért

A mai kor íróinak a "Bankok népe" című tényfeltáró könyvet kellene megalkotniuk, utalt Illyés Gyula híres művére, a Puszták népére Csoóri Sándor. Az InfoRádió Aréna című műsorában nyilatkozó Kossuth-díjas költő szerint ugyanakkor a mai írók "le vannak fegyverezve, nem engedik be őket ebbe a világba." A II. világháborút követő évtizedekre visszaemlékezve Csoóri elmondta: "1945-től kezdve semmi sem igaz. Ilyen történelmi helyzet máshol nem volt, mert mindenki elkövethetett nagy gazságokat, de valahogyan azért megbűnhődött, korábban a magyar politikában is. Itt pedig lehetett farsangolni."

Beszélgetésünk során említette, hogy jó esetben az irodalom mindig a politika előtt jár. A Hitel című folyóirat főszerkesztőjeként hogy látja a mai magyar irodalmat? Milyen közléseket fogalmaz meg a holnap politikája előtt?
 
Sajnos, miután a hagyománya nincs meg annak, hogy az az akár Ady korszakára, akár József Attila, Illyés korszakára emlékeztető, nagy igazságok és nagy látványok jöjjenek létre az irodalomban. Csak egy példát mondok. Illyés megírta a Puszták népét. Milyen jó lenne, hogyha valaki megírná a Bankok népét most. Ugye ez mai téma lenne, és azt az őrületet, ami itt van, azt leplezné le. De hát ki juthat oda hozzá? Nem juthat oda senki. Tehát az írói munkának vannak ilyen akadályai is. Korábban elegendő volt, hogy az emlékek alapján egy nem létező réteget, mint amilyen a puszták népe, a nemzetbe emeljen be Illyés. Most nagyon jó lenne megnézni, hogy mondjuk a bankok népe, az milyen, hova tartozik? Magyarországhoz, másokhoz, mert enélkül nem tudjuk a valóságot megállapítani. Tehát az író egyszerűen le van fegyverezve. Nem azért, mert nem lenne hozzá bátorsága, hanem nem engedik be ebbe a világba. Úgyhogy ezt nem szokták elmondani, de így van. 

2010. 03. 16.

Német könyvtár a kávézóban

Kiadók, fordítók, szerkesztők jórészt rejtőzködő világát rendezték be egy Kertész utcai kávézóban március 5-én a Goethe Intézet estjén. Céljuk a legfrissebb német regényirodalom bemutatása volt, ám a meghívott vendégek általánosabb kérdéseket feszegettek. - Szentpály Miklós beszámolója.

Számos író kifejtette már – körmönfontan vagy indulatosan – a fordítás lehetetlen. Ám Baudelaire Poe fordítására, Gara László fordítói munkásságára, Aranyra, Babitsra, Ted Hughes Pilinszkyjére gondolva; vagy valamelyik nagyváros könyvesboltjának polcain keresgélve ráébredünk, az európai kultúra - sőt az egész világirodalom - tükröződéseiben él. Nem csoda, hogy egyre több konferencia, előadássorozat, szimpózium foglalkozik ezzel a témával.

Kiadók, fordítók, szerkesztők jórészt rejtőzködő világát rendezte be Rideg Luca és Nagy Márta egy Kertész utcai kávézóban március 5-én a Goethe Intézet estjén. Eredeti céljuk a legfrissebb német regényirodalom bemutatása volt, ám a meghívott vendégek általánosabb kérdéseket feszegettek. Kajtár Mária, Falvay Dóra és Tatár Sándor fordítóként voltak jelen. Őket egészítették ki a nagyjából másfél órán át tartó esten a Cartaphilus illetve a Magvető munkatársai: Péczely Dóra illetve Takács M. József. Az estet Rideg Luca vezette.

2010. 03. 16.

Pór Péter is Széchenyi-díjas lett

"Nagyon sokat jelent nekem a Széchenyi-díj. Annak a visszaigazolását érzem benne, hogy, bár mindig speciális dolgokkal foglalkoztam, úgy látszik, azokkal mégis sikerült felkeltenem az érdeklődést. Legalábbis az ember szereti ebben az illúzióban ringatni magát" - mondta Pór Péter irodalomtörténész abból az alkalomból, hogy nemzetközi elismertségű líratörténeti és elméleti munkásságáért átvehette a Széchenyi-díjat.

 Pór Péter

(MTI) - A franciaországi Rouen közelében, Mont-Saint-Aignanban élő irodalomtörténész 1940-ben született Magyarországon. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-francia szakon végzett, majd az Irodalomtudományi Intézet munkatársa volt, ahol a XIX-XX. század fordulójának magyar irodalmával foglalkozott. Magyarországot elhagyván először a németországi Siegen egyetemén (1979-1983), majd a franciaországi Nancyban (1983-1985) tanított, 1985-től nyugdíjazásáig a francia Országos Tudományos Kutatóközpont (CNRS - Centre National de la Recherche Scientifique) munkatársa volt.
   
"Külföldön nem próbáltam meg magyar irodalomtörténetet tanítani, de nem is lett volna rá lehetőségem" - hangsúlyozta. Kutatási területe Baudelaire-től az avantgárd korszakáig terjedő francia és német összehasonlító líratörténet lett, legfőbb munkáiban Guillaume Apollinaire és Rainer Maria Rilke költészetéről írt. Sokat foglalkozott a XIX. század végének irodalmi összefüggéseivel és kapcsolataival is, amelyekről szóló írásai legutóbbi, franciául megjelent kötetében olvashatók.
   
Magyarul - a rendszerváltást követően - elsősorban a Holmi és a BUKSZ folyóiratokban publikált, a Balassi Kiadónál Léted felirata címmel 2002-ben jelentek meg válogatott tanulmányai. A kortárs magyarországi irodalmi kutatások közül a József Attila költészete körüli vitákat követi közelebbről, azokról értékelő írásokat is közölt. Pór Péter elárulta, hogy jelenleg Rilkéről szóló, harmadik német nyelvű kötetén dolgozik és kritikákat ír magyarországi felkérésekre.

2010. 03. 12.

Arabul is olvasható Ámosz Oz legfontosabb regénye

Amos Oz
Már arabul is olvasható a világhírű izraeli író, Ámosz Oz talán legfontosabb regénye. Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének megkerülhetetlen regénye egy palesztin család tragédiájának árán már arabul is olvasható.

Már arabul is olvasható a világhírű izraeli író, Ámosz Oz talán legfontosabb regénye. Az eredetileg 2002-ben megjelent Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi regényt (itthon 2006-ban jelent meg az Európa Kiadó gondozásában) emlegetik az izraeli Száz év magányként is. Oz családtörténetében olvashatunk a kelet-európai stetlekről, a holokausztról, Izrael megszületéséről, a kibucokról, de főleg olyan emberekről, akik azért érkeztek oda ahova, mert sehova máshova nem mehettek. A regény hátteréről itt olvashatunk hosszabban.

Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégének megkerülhetetlen regénye egy palesztin család tragédiájának árán már arabul is olvasható. A fordítás szomorú történetét Elias Khoury, egy palesztin jeruzsálemi ügyvéd mesélte el a New York Times-nak. Khoury apjának életét folyamatosan akadályozta az izraeli titkosszolgálat, halálát mégis egy palesztin bomba okozta 1975-ben. Fia hat évvel ezelőtt vesztette életét, kocogás közben lőtték le, mert zsidónak hitték.


2010. 03. 12.

Könyvtárfejlesztés a zalaegerszegi Apáczai művelődési központban

A hagyományos, tasakos kölcsönzés helyett számítógépes rendszert vezetnek be a zalaegerszegi Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ könyvtárában, a katalógusok, szolgáltatások pedig rövidesen felkerülnek az internetre.

 Gyerekek a zalaegerszegi Apáczai Művelődési Központ könyvtárában

 
(MTI) - A könyvtár infrastruktúrafejlesztésre önálló pályázóként 7,6 millió forint támogatást nyert el az európai uniós Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program könyvtárfejlesztési pályázatán. Az informatikai fejlesztéssel párhuzamosan elkezdődik a könyvtár belső felújítása is, amit az intézmény önerőből finanszíroz.
   
Az európai uniós támogatásból on-line szolgáltatások kialakításához modern számítógépeket vásárolnak. A számítógépes kölcsönzés az olvasóknak jelent majd pluszszolgáltatást. A könyvtár adatbázisa az egész országban vagy akár a határon túlról is bárki számára elérhető lesz; a távolabb élők is tájékozódhatnak a kölcsönzési lehetőségekről, a könyvtár 36 ezer kötetes állományáról.
   
Az intézmény vállalta az időskorúak számítógépes képzését is. Az indukciós műszerek a hallássérültek kölcsönzését, tájékoztatását segítik majd, a rádióhullámmal működő mobil eszközök, számítógépek és a digitális tábla pedig az informatikai képzést, a könyvtári órák megtartását teszik színvonalasabbá.
   
A programban hallássérültek oktatására-nevelésére szakosodott gyógypedagógusok, könyvtárosok, számítástechnikusok vesznek részt.
Fotó: apaczaizeg.hu

2010. 03. 12.

Könyvtárak végveszélyben?

A válság nagyon megnehezíti a könyvtárak gazdálkodását. Néhány intézményben a helyzet egyenesen katasztrófális.

Jelentős mértékben, mintegy 14-15 millió forinttal csökkent a megyei könyvtár idei költségvetése a tavalyihoz képest, és ez azt jelenti, hogy bár az intézmény működése még nem került veszélybe, de a szükséges állománygyarapítás nem valósítható meg - fogalmazott Pálmann Judit, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár igazgatója.

A jóval szűkösebb büdzsé részben indokolt a létszámleépítés miatt, a fájó pont viszont az, hogy a dologi kiadásokra szánt összeg is 10-12 százalékkal csökken az idén. Ha pedig a közüzemi díjak ismét emelkednek, az tovább csökkenti az állománygyarapításra, programok szervezésére fordítható összeget. A személyi jellegű jutattatások már évek óta a garantált minimumon vannak.

Jutalmakra, prémiumra a megyei könyvtár dolgozói már régóta nem számíthatnak. A tavalyi öt személyt érintő létszámleépítés után azonban újabb elbocsátásokra legalább nem kell számítani.

Az öröm az ürömben az, hogy a megyei könyvtár kimondottan sikeres pályázó, ebben az évben két nyertes pályázatuk már van, 12 millió forintért informatikai eszközöket szereznek be, egy konzorciumban elnyert pályázaton pedig 28 millió forintért az adatbázist fejlesztik, olvasásnépszerűsítő programokat, számítógépes tanfolyamokat szerveznek.


2010. 03. 12.

Prága német arca

Miben különbözött Jaroslav Hašek és Franz Kafka? Nos, nemcsak származásban és az anyanyelv terén. Volt még ennél alapvetőbb oka is annak, hogy nem találkozhattak egymással... Cikkünkből kiderül.

Virágzó német nyelvű irodalom, kiváló alkotók, különleges hangulatú, pezsgő művészvilág – nem csupán német nyelvterületen lehetett ez így jó száz évvel ezelőtt. Mindez ugyanis Prágát is jellemezte: Franz Kafka és Max Brod korában ugyanis a cseh fővárosban a német nyelvű irodalom is virágzott. A Deutsche Welle tanúsága szerint most a Prager Literaturhaus szervezet próbál a második világháború alatt és után igencsak megváltozott helyzeten segíteni.


2010. 03. 12.

Galileit is digitalizálja a Google

Egymillió, római és firenzei könyvtárakban őrzött történelmi jelentőségű kötet digitalizálására készül a Google, a ritkaságok között szerepelnek például Galileo Galilei csillagászati munkái.

Mario Resca olasz kulturális miniszter szerint a Google Booksszal kötött együttműködési megállapodás révén sikerülhet megőrizni a könyvek tartalmát. "A digitalizálással elkerülhető az olyan veszteség, mint amilyet az 1966-os nagy firenzei árvíz okozott, amikor több ezer könyv pusztult el a toscanai város könyvtárában" - hangsúlyozta Resca, hozzátéve, hogy az 1868 előtt kiadott könyvek elektronikus változatai az olasz kultúra nemzetközi népszerűsítését is elősegítik.
A könyvek digitalizálásának költségeit a Google állja. A szerzői jogdíjmentes alkotások között XIX. századi irodalmi és XVIII. századi tudományos művek is szerepelnek.
Az olasz könyvtárak egyébként már maguk is elkezdték a polcokon tárolt értékeik digitalizálását, eddig közel 285 ezer könyvről és egyéb dokumentumról készült elektronikus másolat.

2010. 03. 10.

Lehet-e Magyar Népmese az óvodákban?

Az ország összes óvodájának át kell írnia pedagógiai programját április 30-áig, azért mert a kormány elfogadta azt a rendeletet, amelyben az óvodai alapprogramot módosították. Ennek alapján kötelezően kerülni kell a nemi sztereotípiák erősítését és a multikulturális nevelésnek is teret kell adni. A pedagógus szakmát a kormányrendelet meglepetésként érte, ezekről a módosításokról ugyanis őket nem kérdezték meg.

Az ország összes óvodájának át kell írnia pedagógiai programját április 30-áig, azért mert a kormány elfogadta azt a rendeletet, amelyben az óvodai alapprogramot módosították. Ennek alapján kötelezően kerülni kell a nemi sztereotípiák erősítését és a multikulturális nevelésnek is teret kell adni. A pedagógus szakmát a kormányrendelet meglepetésként érte, ezekről a módosításokról ugyanis őket nem kérdezték meg.

2010. 03. 10.

Kft. vagy szellemi műhely?

A kecskeméti rajzfilmstúdióra irányította az európai animációs szakma figyelmét a Kells titka című egész estés film Oscar-jelölése. Mikulás Ferenc azt reméli, hogy a hír ezúttal nem áll meg az országhatárnál, és a hazai döntéshozók figyelmét is felkelti.

– Komoly siker soha nem esik be az ablakon egyik pillanatról a másikra – mondja Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője, akit a jelölés kapcsán kérdeztünk. – Európában évtizedek óta tudnak a kecskeméti stúdióról: a külföldi megrendelésre, koprodukióban készített filmeknek, a sikeres fesztiválszerepléseknek, a nemzetközi ösztöndíjrendszerben való részvételünknek mind szerepe van egyrészt abban, hogy stúdiónkat kérték fel a munkára, másrészt hogy Oscar-jelölthöz méltó színvonalon készülhetett el a film.


2010. 03. 10.

Új Kertész-kötet és -bibliográfia jelent meg

Két és fél évtized emlékei, fájdalmai és boldogsága szüremlenek át Kertész Imre most megjelent, Haldimann-levelek című kötetén, amely az író Eva Haldimann magyar származású, svájci irodalmárral folytatott levelezésébe enged bepillantást. A Petőfi Irodalmi Múzeumban hétfőn este emellett Hafner Zoltán Kertész-bibliográfiáját is bemutatták.

Hétfőn este zsúfolásig megtelt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) díszterme: Kertész Imre Nobel-díjas író estjén ugyanis a szerző jelenlétében mutatták be legújabb, a Magvető gondozásában napvilágot látott, Haldimann-levelek című kötetét, illetve Hafner Zoltán Kertész Imre Bibliográfiáját. Előbbi egy hosszú, 1977-től datálható, mély barátság mementója, hiszen Kertész ebben az évben értesült arról, hogy a Neue Zürcher Zeitungban cikk jelent meg Sorstalanság című regényéről. Mint utóbb kiderült, az írás szerzője Eva Haldimann volt, aki magyar származású irodalmár lévén szívén viselte a magyar szerzők műveinek sorsát, és kiemelt figyelmet szentelt Kertész munkásságának.

2010. 03. 10.

Az olvasás népszerűsítéséért

Az olvasóvá nevelés támogatása és a könyvtárak szolgáltatásbővítése volt a célja annak a konferenciának, melyet ma tartottak a  Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központban.
 
A konferencián a megye 40-45 fontosabb könyvtárának dolgozói vettek részt – mondta Cs. Tóth János, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója. A konferencia mondanivalója az igazgató szerint, hogy a számítógépek korában egyre inkább elszoknak az emberek az olvasástól, pedig tudományosan bizonyított tény, hogy az olvasás által szerzett ismeretek tovább megmaradnak.
 
A könyvtár vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy akik gyakran olvasnak, azoknak kreatívabb a gondolkodása, mint azoknak, akik csak filmeket néznek, ugyanis az olvasás során a könyv forgatójának magának kell elképzelnie egy-egy leírást.
 
Az uniós pályázatból megvalósult konferencia 60 résztvevője előadást hallhatott az olvasás népszerűsítéséről, a gyermekirodalom trendjeiről, illetve a gyerekkönyvekbe bújtatott horrorról is.

Megjelent: DEOL, 2010. március 08., 15:22 (
http://www.deol.hu/main.php?c=21231)

2010. 03. 10.

Gyerekek könyveiről

Pár év óta, hogy a kislányomnak szervezendő "könyvtár" kedvéért ifjúsági könyvek tanulmányozásába fogtam, - örömmel látom, hogy évről-évre több jó gyerekkönyv kerül forgalomba, s köztük nem egy, mely ösztönös játszókedvvel s a gyermek-lélek lapos és mély ismeretével alkotódott.

Régebben így karácsony felé alig volt új könyv, legtöbbnyire nevezetes külföldi mesekönyvek hevenyészve fordított és szeretet nélkül öltöztetett kiadása szerepelt slágerként, vagy még leginkább levitézlett írók s "jobb sorsra" berendezkedett írónők alkalmi művei kinálkoztak karácsonyai ajándékul.

Sokat bosszankodtam ilyen könyvekkel, melyeken meglátszott, hogy az író pompás társadalmi regényt szeretett volna írni, s csak kiadói megrendelésre, kényszerből ereszkedett le a gyermekekhez, az ilyen könyvek fanyar kedveskedésénél és hamis gügyögésénél semmi se utálatosabb a gyermekek előtt. Ezek az alkalmi meseírók legkevesebbet se tudnak arról, milyen a gyermek lelke, s mi kell neki? Könyveik époly haszontalanok, mint azok a díszes kiállítású szakácskönyvek, melyekben a sok tojás és cukorhab és húslé pompás felvonulásában egyetlen élvezhető recept sem akad.


2010. 03. 10.

Küldetéses báblábak

Mi történik, ha valakinek csihány csípi meg a csóré lábát? Feltehetőleg vakarózni fog. Csernik Szende inkább bábokat húzott a viszkető lábaira. Aztán lábbábosként nyakába vette az országot.

Csernik Szende fellépésre készül. Először is becipeli a színpadra a hatalmas bőröndjét, majd előveszi a meseterítőjét. Ezzel takarja le a színpadra helyezett asztalt, amelynek a tetejére egy kis sámlit rak. Fölül a sámlira, körbepakolja magát bábokkal, kellékekkel. Felveszi a meseszoknyáját, fejére kalapot kanyarít.

Aztán leveszi a cipőit és a zoknijait. Merthogy a bábok nem a kezére kerülnek, hanem a lábaira. Belefog egy székely népmesébe, és a lábaira húzott bábok megelevenednek. Harsány hangon, ízes tájszólással, áradóan mesél, folyamatosan bevonva a közönséget a történet kibontásába. A sepsiszentgyörgyi születésű Csernik Szende nem tanult bábszínésznek. Szülővárosában egy képzőművészeti líceumot végzett, utána titkárnőként, ápolóként és angoltanárnőként kereste a kenyerét. A későbbi bábozásnak egyetlen előzménye volt csupán az életében: egy cég reklámembereként róka jelmezbe bújva járta az üzleteket, hogy mosóporvásárlásra biztassa a vevőket.

Hét éve települt át Erdélyből Magyarországra az akkori férjével és két kisgyerekével, akiket ma már egyedül nevel. Sorsszerűnek tartja, hogy éppen Szendehelyre kerültek. A Vác melletti kisfaluban egy kerámiagyártó műhelyben dolgozik. Bár még ma is ez a fő kenyere, lábbábosként egyre több fellépésre hívják szerte az országban.

– Négy éve kezdődött az új életem, amikor a gyerekeim iskolájában először mondtam mesét közönség előtt – mondja Csernik Szende. – Mámorító érzés volt. Olyan, mintha rábukkantam volna valamire, amit addigra már szinte elfelejtettem. Ültem a kis sámlin, és közben Erdélyben, a nagyszüleim dálnoki házában éreztem magam. Úgy jöttek az ajkamra a székely szavak, mintha otthon lennék. Újra és újra át akartam élni ezt az érzést.


2010. 03. 10.

MedvEst lesz Szegeden

A medvéket, macikat, brumikat járják körbe azon az esten, melyet Szegeden tartanak a Művészettel az Oktatásért Kutatócsoport szervezésében (MűOK) kedden.

A bundásokról minden kiderül a MedvEsten, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző kara, Tanító és Óvónőképző Intézetében - mondta Magonyné Varga Emőke a kutatócsoport szervezője. Alkalmazkodva az intézet profiljához az érdeklődés középpontjába a mai plüss macik témaköre került, kérdésként fogalmazódik meg, hogy milyen többlet lehetőségekkel szolgálhatnak a pedagógusoknak, hogyan tudják felhasználni a mindennapokban, de téma lesz a medve kultúrtörténete is. Így a medvétől, mint egykori kultúrtörténeti állattól a mai mackóig vezet a konferencia témája. A program tudományközi, művészetközi területeket érint. Lesznek biológiai előadások, zenetörténeti, szimbólumtörténeti fejtegetések és irodalmi válogatás is. Az előadók a tanító és óvóképző intézet hallgatói közül kerülnek ki.