Új versek régi nyelven: a jelenkori izraeli szépirodalom

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:39

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2519

Uri Asaf izraeli-magyar költő az általa legfontosabbnak, olykor nyelvújítónak is tekinthető izraeli költőkről készített panorámát a Literának. Cikkünkben az ő műfordításait olvashatják.

Antik könyvek a reformkortól Kosztolányiig

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:36

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2048

Schedius Lajos és Blaschek Sámuel térképe

Másféle optika

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:29

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 1952

Idén Horváth Viktor képviseli hazánkat az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján a Török tükör című, a magyarországi török hódoltságot az oszmánok szemszögéből bemutató regénnyel.
 

– Nem tudom. Lehet, hogy a fesztivál szervezői éltek azzal a lehetőséggel, amit az Át című, New Yorkról szóló könyvem egyik paratextusa megenged – a fedőlapon ugyanis az szerepelt: útikönyv. Valójában mozaikszerűen működő regény, épületek, terek, New York-i locusok szerepelnek benne. Egyébként a Szabó Ervin Könyvtárban komolyan vették a műfaji megjelölést, tényleg az útikönyvek közé tették a kötetet. Kicsit én is csodálkoztam persze, hogy épp engem választottak, de nem gondolkodtam rajta sokat: ha már megtiszteltek a felkéréssel, elfogadtam.

– A Török tükör című művét egyöntetű kritikai elismerés fogadta, a Magyar Rádió folytatásokban közölte is a regényt. Mit szól ahhoz, hogy Magyarországon ma népszerű tud lenni egy történelmi regény, amely nem operálmai, direkt politikai párhuzamokkal?

– Valóban nem törekedtem semmilyen aktualizálásra. Ha van a könyvnek olyan üzenete, amely a mának szól, az talán az elfogadás, a tolerancia, a másféleség tiszteletének fontossága. És talán a régi, szép, nagybetűs Történet visszavétele az irodalomba. Bár egyre több, történetelven működő, nagy terjedelmű prózai mű születik, nem szabad elfelejteni, hogy az avantgárd, a modernizmus és a többi, huszadik századi nagy eszmeáramlat nagyjából „eltörölte” a történetmesélést, s csak a század végén kezdtük érezni, hogy – ugyan más módon, a posztmodern egyik járulékos hatásaként, de – visszatér. Valószínűleg annyira ki vannak éhezve az olvasók a történetre, hogy még az ilyen tökéletlenül megvalósított vállalkozásokért is hálásak, mint az enyém.

– A Török tükör nem a „szokásos”, a hódoltságot magyar szemszögből bemutató művek közé tartozik – épp ellenkezőleg.

– Igen. A hagyományos történelemtanítástól valóban másféle optikát kaptunk, mint amilyen a Török tüköré. Olyan optikát, amely valószínűleg nagyobb törésként kezeli a török hódítást, mint amekkora ténylegesen volt, a hétköznapi élet szintjén legalábbis. A XVII. században valóban voltak nagyobb hadjáratok, amikor nagy pusztítást végeztek a törökök – de a regény a hódoltság korának elején játszódik.

– Min dolgozik most?

– Írtam az ősszel egy képes-verses gyermekkönyvet, amely egy Hoff mann-regény, a Diótörő átirata, év végén jelenik majd meg. Folyamatosan fordítok is, általában középkori, nyugati versekkel foglalkozom. Egy regényen is dolgozom, szintén történelmi lesz, de ennél többet nem szívesen mondok róla. Nem jó az ilyesmit kibeszélni. Nehezebb úgy dolgoznom, ha sokat fecsegek róla.

Cs. I. Z.

Megjelent: Népszabadság Online, 2010. április 22. (http://nol.hu/lap/kult/20100422-masfele_optika)

Patinás aranykönyvek

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:25

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2173

Az évtized legnépszerűbb szerzőit keresik az interneten

Az évtized legnépszerűbb szerzőit és könyveit, az Aranykönyvet keresi az ország egyik legnagyobb könyvkereskedője. A cél most is, mint öt évvel ezelőtt A Nagy Könyv esetében, az olvasás népszerűsítése lenne.

Hiszen most is, mint akkor, azt az ideális szavazót képzelték el az ötletgazdák, aki nem csupán gyerekkori emlékeiből vagy kötelező olvasmányaiból merítve voksolna, nem akarna megfelelni valamiféle szülői vagy iskolai elvárásnak, elfogadott és ki nem mondott műveltségképnek, hanem egynéhány művet újraolvasva, könyvtárát és a boltok kínálatát átböngészve keresné meg az így valóban aranyat érő könyvet.

Csakhogy hiába az április 19-ig leadott majdhogynem hétszázezer szavazat (egy szavazó több kategóriában is leadhatja a voksát), csak nincs meg az ideális Olvasó. Illetve ugyanazt az Olvasót találta meg most a Libri, akit A Nagy Könyv is előállított sokkal nagyobb csinnadrattával: a régi olvasmányélményeiből élő, az újra kissé gyanakvóan figyelő, nem túl tájékozott, ezért a klasszikus értékekhez kétségbeesetten ragaszkodó Olvasó fantomképét.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a különféle kategóriák tízes listáin a Mester és Margarita kivételével mind szerepelnek A Nagy Könyv legjobbjai: Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, Abigél, 1984, Az arany ember, Micimackó, A kis herceg, A Gyűrűk Ura, illetve Harry Potter és a bölcsek köve. Miközben a mostani szavazás kifejezetten az évtized legnépszerűbb könyvét keresné, vagyis a 2000 és 2009 között megjelent művekből kellene válogatni. Ha úgy tetszik, a játék az elmúlt évtized olvasmányélményeire kérdez rá, de a válaszok automatikusan az egész irodalom Nagy Könyvét próbálják meg újra meglelni.

Ma kezdődik a XVII. Budapesti Könyvfesztivál - Izrael a díszvendég

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:21

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2095

Tizenöt éve, hogy az UNESCO és az International Publishers Association közös kezdeményezését az akkori magyar kormány, valamint a köztársasági elnök egyaránt elfogadta, így azóta április 23-át, a Könyv és a Szerzői Jog Világnapját Magyarország is megünnepli.

Göncz Árpád volt az első, aki a Shakespeare és Cervantes halálának évfordulójához kapcsolódó nemzetközi könyves ünnepet, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált szép katalán szokás szerint virág és könyv ajándékozásával nyitotta meg. Idén az egy nappal korábban, azaz április 22-én kezdődő, immár XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált ezzel a már tradícióvá vált gesztussal nyitja meg dr. Paczolay Péter, a Magyar Alkotmánybíróság elnöke, Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövet asszonya társaságában. Csehország, Lengyelország, Olaszország, Franciaország, Németország, Oroszország, Spanyolország, Kanada, Kína és Románia nagy sikert arató

díszvendég-bemutatkozása után ugyanis idén Izrael kultúrája, kortárs irodalma és könyvkiadása vendégeskedik Budapesten, gazdag programmal, s egy világhírű íróval, Amos Ozzal, akinek Élet és halál rímei című új kötete a fesztiválra időzítve lát napvilágot magyarul, az Európa Könyvkiadó gondozásában.

Akkora kincs, mint Gábor Áron ágyúja

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 23. péntek, 22:18

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 1996

Az erdélyi magyarság legértékesebb írásos emlékei sorát gyarapító Apor-kódex hazaérkezett Budapestről. A Székely Nemzeti Múzeum felbecsülhetetlen értékű műkincsét magyar állami segítséggel restaurálták.

Gábor Áron ágyúja mellett talán ez a kódex a legértékesebb kincs a Székely Nemzeti Múzeumban. „A mai nap mérföldkő a Székely Nemzeti Múzeum történelmében: ennek a műtárgynak 140 évet kellett várnia arra, hogy a történelem által ejtett sebeket gondos kezek restaurálják” – utalt Vargha Mihály igazgató a műkincs viszontagságos múltjára. A kódexet, amelyet több mint két év alatt Budapesten az Országos Széchenyi Könyvtárban restauráltak, ma, a Könyv Világnapján adták át a sepsiszentgyörgyi múzeumnak.

A több mint 500 éves műtárgyról Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta: lehetőséget teremtett a találkozásra, annyi embert vonzott a múzeumba, mint Gábor Áron egyetlen fennmaradt ágyúja. „A 2010-es esztendőt úgy alakítottuk, hogy a Székely Nemzeti Múzeumba két, a székelyföldi közösségnek szimbolikus jelentőségű műkincset hozzunk haza. Bevallom, elégtétellel tölt el, hogy ez sikerült, hiszen ez azt is jelenti, hogy az évtizedek óta váró kérdések megoldásának ideje végre eljött” – hangsúlyozta az önkormányzati vezető. „Engedjék meg, hogy ez alkalommal egy jó hírt továbbítsak: Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter bejelentette, hogy Gábor Áron ágyúja ott marad, ahol a helye van: itthon, Székelyföldön!” – nyomatékosította Tamás Sándor a múlt héten, Csomakőrösön elhangzott ígéretet.

Bővebben: Akkora kincs, mint Gábor Áron ágyúja

5 lebilincselő romantikus könyv

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 20. kedd, 21:32

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2660

Nincs is annál jobb, mint amikor a virágillatú tavaszban egy szerelmes regénnyel a kezedben fejezed be a napot.

Bár regényei nálunk is egyre népszerűbbek, Cecelia Ahernről csak kevesen tudják, hogy a korábbi ír miniszterelnök, Bertie Ahern lánya. Amikor a politikus egy alkalommal félreérthetően talált fogalmazni arról, egészen pontosan hol is szerezte a diplomáját, a poénokat soha ki nem hagyó ír újságírók epésen jegyezték meg: Ceceliának volt kitől örökölnie a fikció iránti érzékét. Az olvasók azonban nem befolyásos rokona miatt kedvelik világszerte a fiatal szőke írónőt, hanem éppen az írekre annyira jellemző, áradó mesélőkedv miatt, amely a szerző valamennyi regényét áthatja. Nem véletlen, hogy első könyvére, a P. S. I love youra (amelyből Hillary Swank főszereplésével film is készült) azonnal lecsapott egy kiadó, és Cecelia azóta is hihetetlen munkatempót diktál. Rajongóinak a Talált tárgyak országa sem okoz majd csalódást: vonzó karakterek, fordulatos történet, mese és valóság szórakoztató keverése jellemzi.

Jane Austen: A mansfieldi kastély (Lazi)

Idegesítően teszetosza teremtés-e Fanny Price, aki megadóan tűri, hogy a sors és a rokonai ide-oda rángassák, vagy kedves, melegszívű és mély érzelmekre képes lány, méltó társa a többi, közkedvelt Austen-hősnőnek, például a Büszkeség és balítélet Lizzie-jének? Kedvelt vitatémája ez az írónő rajongóinak, de mindig akad, aki védelmébe veszi A mansfieldi kastély központi figuráját. A szegény rokon Fanny kezdetben tényleg kissé idegenül mozog a kastély zegzugos szobáinak és főleg a benne élők emberi kapcsolatainak útvesztőiben. Némi praxist szerezvén azonban, igen ügyesen manőverezi ki magát olyan kínos helyzetekből, mint egy ellenszenves udvarló házassági ajánlata, vagy a fondorlatos vetélytársnő ármánykodása. Így aztán ha vargabetűk után is, de csak megkapja, amit (és akit) akar. Akkor pedig semmiképp sem lehet olyan teszetosza, nem igaz?

Időutazás a Délmagyarral: Hajléktalanokból háztulajdonosok

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 20. kedd, 21:24

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2390

Szeged - Négy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának kilencvenhatodik állomása: 2005.

Szegedről és a megyéből is elköltöztették a repülőtéri romák többségét. De Jánoshalmáról is visszavágytak. Fotó: Gyenes Kálmán

Hát ez mesés!

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 20. kedd, 21:16

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2005

Schéner Mihály világában

A békéscsabai Meseház épületegyüttese olyan kincsekkel várja a látogatót, amelyek láttán a vendég érzi magát gazdagabbnak.

Az álomba ringatás folyamatos, az ősi hagyományokra, mondákra épülő, népi ihletésű figurák függjenek bár a falakon, szinte körbetáncolják a jövevényt. A színpompás mesekeltető asztal vagy a mesemondó trónszék csupán két eleme a kiállításnak, amely nemcsak látogatható, de tapogatható is. Ebben a miliőben meséket hallgatni, netán azokat eljátszani nemcsak a kicsinyeknek öröm, de az őket kísérőknek is egyedülálló élmény.

A két ház által körülölelt udvar, rajta a színpadnak is használatos, nyitható oldalú kukoricagóréval, a gyep fölé ágait mint karokat kitáró termetes diófa szerves kiegészítői a varázslatnak.

De ne rohanjunk még ki a tavaszi levegőre: az egyik teremben Schéner Mihály válogatott fémszobraiból látható gyűjtemény, a másikban a néhai csabai fazekasmester, Ványai János komplett műhelye fogad, a következőben a messze földön híres Napsugár Bábegyüttes „sztárjaiból” öszszeállított kiállítás mosolyog viszsza – Lenkefi Konrád figurái az idősebbekben is nosztalgikus érzéseket csiholnak.

Megmenekült polcok

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 20. kedd, 21:09

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2325

Kocsis András Sándor olvas

Szívesen hírül adom: megmenekült egy könyvesbolt a Nyugati pályaudvar közelében. Ifjúkoromból mint komoly, nagy üzletre emlékeztem rá, de régi tulajdonosa bezárta volna.

És valóban, annyian voltak a megnyitón, hogy egymásnak ütköztek az emberek. Másként is mondhatom: tolongott a nép. Egy könyvesbolt újranyitása ekkora esemény Pesten?

– Nekünk kapóra jött, megvaló -síthatjuk néhány új elképzelésünket – mondja Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó vezérigazgatója. – Megtalálhatók azok a kiadványok, amelyeket az igényes vásárlók keresnek. A lehető legtöbb hangoskönyvet és fotóskönyvet kínáljuk. Két technikai újdonságot is beállítottunk: a reprodukciónyomtatót és a hangoskönyvkészítőt.

A reprodukciónyomtatóval helyben választott festményt vagy fotót lehet nagy méretben kinyomtatni. A másik berendezés egy stúdióhelyiség, amelyben a vevő maga olvashat föl egy könyvet, és CD-n hazaviheti.

Örkény István nevét megtartották, az író portrészobrát özvegye, Radnóti Zsuzsa leplezte le. A bronzmű készítője a vezérigazgató. – Gyerekkoromban sokat festettem, és a plasztikával is próbálkoztam, de sosem tanultam hivatalos intézményben – meséli. – Művész barátaim mondogatták, hogy lehetne valamit kezdeni azzal, amit a lakásomon láttak. Schéner Mihály úgy nyolc éve rábeszélt, hogy mintázzak meg valakit. Az első portrém róla készült.

A suvickos pofájút újra visszaküldték a pokkelba

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 20. kedd, 20:53

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 1888

Egyszer volt, hol nem volt. Minden mese így kezdődik. De én inkább azt szeretném megírni, hogy volt, nem azt, hogy nem – az első BÁBU fesztiválon, a Budapest Bábszínházban.

Kemény Henrik a pajtikáknak játszik

Kurucz Árpád

A fenti pár sort Az éneklő királyfi című darab elejéből kölcsönöztem, és írtam át magamnak. Vörös István meséjét a kecskeméti Ciróka Bábszínház hozta Pestre. Azon a háromnapos fesztiválon láttam, amelynek programját a Budapest Bábszínház igazgatója, Meczner János válogatta össze. Indítéka nem volt más, mint hogy azt gondolta: nonszensz, hogy a fővárosnak nincs bábfesztiválja. Most lett, és lesz folytatás is.

Nem sokat lacafacázott Meczner, meghívta saját kedvenceit. Nem titkolja, ez volt a vezérelve – meg az, hogy egyszemélyes előadások legyenek. Persze, a „monobáb” olcsóbb, mint a sokszereplős, ezt minden óvodás tudja. De persze itt az is nagy kérdés, hogy egyetlen szereplő hordoz-e magában annyi erőt, hogy le tudjon kötni, teszem azt, háromcsoportnyi kisgyereket, hárommaroknyi felnőttet, akik között sok a szakmabeli.

Vásári bábmisztériumtól a zenés némajátékig széles a paletta a színpadon, azaz paravánon. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy jó pár produkciónál, mint például Csákányi Eszteré, a Keresztanya, vagy a már említett éneklő királyfinál, továbbá Badacsonyi Angéla csodás meséjénél, a Nem akarok többé boszorkány lenni! címűnél – minden a szemünk előtt zajlik. Nemcsak a bábok kelnek életre, hanem a tárgyak is. Egy felfordított, hosszú csőrű kávékiöntőből és földig érő lepelből kegyetlen boszorka, apró lócából cica, fényes limlomból királyi birodalom, valamint homokórából gonosz kamarás, lopótökből poroszló lehet.

Pokoli báléjszakák ötszázért

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 20. kedd, 20:48

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2049

Lektűrt, horrort kínál a könyvsikerkölcsönző

A pesti Kálvin téren megnyílott az Első Magyar Könyvsiker Kölcsönző. Ez már önmagában érdekes, úgy meg pláne, hogy a még Európában is egyedülálló kezdeményezés nem a könyvesszakmából jött: a vállalkozást egy növényvédőszer-nagykereskedő (és leánya) jegyzi.

Sipos Lászlót évek óta rágta egy dilemma: a frissen kiadott, nagy érdeklődésre számot tartó könyvek a boltban túlságosan drágák, a könyvtárakban viszont csak hónapok múlva bukkannak fel, és többnyire akkor is várni kell rájuk. Nagyjából két hete aztán átvágta a gordiuszi csomót: nyitott egy üzletet, ahol az új sikerkönyveket/könyvsikereket azonnal hozzáférhetővé tette, kvázi-könyvtári rendszerben. A konstrukció veleje, hogy az ember bemegy az üzletbe, ott az aktuális bolti áron megveszi az áhított kötetet, aztán vagy megtartja, vagy visszaviszi. Ha az utóbbi mellett dönt, akkor a könyv árának nagy részét visszakapja, tulajdonképpen csak egyfajta kölcsönzési díjat fizet: nyolc napon innen 500 forintot, azon túl, de legfeljebb tizenöt napig 900 forintot (az 5000 forintnál drágább kiadványok esetében 1300 forintot). Firkálni, szamárfület hajtogatni persze tilos, és a tizenöt nap eltelte után sem veszik vissza a köteteket.
A nyitás óta naponta ötvenhatvan olvasó keresi fel a boltot. A most hozzávetőleg ezer címből álló kínálat nagy része lektűr, de kortárs szépirodalmat, politikai témájú írásokat is találnak a betérők, az ún. közéleti szereplők bulvár címszó alá besorolt kitárulkozásai, az ezoterikus, a társadalomtudományi témájú dolgozatok és a művészeti tárgyú könyvek mellett – az utóbbiakról azért szintén nem árt tudni, hogy a felhozatal egy tekintélyes része olyan darabokból áll, amelyek pl. Michael Jackson, Madonna, Tom Cruise vagy Angelina Jolie hallatlanul izgalmas életútját taglalják. Különösnek hat egyébként az ifjúsági irodalomként aposztrofált termés is, amely azt sugallja, hogy jövőnk záloga kifejezeten szereti az olyan könyveket, amelyekben különféle vérszopók és kétkezi gyilkosok gyötrik az amúgy is sokat szenvedett emberiséget (Élőhalottak Dallasban, Vérszag, Holtak klubja, Pokoli báléjszakák etc.). De ha így van, hát így van.
Most éppen egy Leslie L. Lawrence-regény forog a legjobban – árulta el Sipos, aki nem rejtette véka alá, hogy terjeszkedni szeretne: előrehaladott tárgyalásokat folytat az egyik bevásárlóközpont-lánccal, ha minden igaz, ezeknek előterében nyílik meg a második, harmadik stb. magyar könyvsikerkölcsönző.

Bárkay Tamás

Megjelent: Népszabadság Online, 2010. április 16. (http://nol.hu/lap/kult/20100416-pokoli_balejszakak_otszazert)

Kulisszatitkok és barangolás a betűk birodalmában

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 20. kedd, 20:41

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 1817

Szeged - Japánból exportált merített papírral foltoztunk meg szúrágta, százéves könyveket, követtük az olvasmányok útját a beszerzéstől a polcra kerülésig, és ingyen beírattuk magunkat a szegedi Somogyi-bibliotékába a könyvtárosok világnapján.

- Ha a kedves olvasók tudnák, mennyit költ a könyvtár felújításra, és látnák, hogy milyen sziszifuszi munkát végeznek itt a szakemberek, biztosan jobban vigyáznának a könyvekre – hallottuk Ravaszné Zsarkó Gabriellától, akivel a Somogyi-könyvtár alagsorában, a restaurátorműhelyben beszéltünk. Általában az intézmény ezen része el van zárva az olvasók elől, ám a könyvtárosok világnapján a Dóm téri épület látogatói megleshették az egyes munkafolyamatok titkait. Így figyelhették meg azt is, hogy a több száz éves, szúrágta könyveket milyen módszerekkel varázsolják újra használhatóvá a restaurátorok. Vóna Györgyné ecsettel söpörte ki a koszt a lapok közül, majd megmutatta, hogy lehet „befoltozni" a kisebb-nagyobb lyukakat. Kiderült: az ehhez szükséges merített papír egyenesen Japánból érkezik a könyvtárba – borsos áron: egy 50×70 centis ív közel 2000 forintba kerül.

Az érdeklődőket beavatták a könyvrekonstrukció fortélyaiba is. Fotó: Karnok Csaba

 
A legkíváncsibb olvasók kérdezhettek Palánkainé Sebők Zsuzsanna igazgatótól, és követhették a könyv útját a beszerzéstől a polcra kerülésig. Tegnap ingyen lehetett beiratkozni a könyvtárba, sőt a könyvtárosok helyére ülve, saját magunkat regisztrálhattuk. Az állománygyarapító részleg osztályvezetője, Kocsárdi László elmondta: tavaly több mint 16 ezer új kötetet szerzett be a könyvtár, ezek közül 2548 darabot ajándékba kapott – például hagyatékból, de akadnak olyanok is, akik költözésnél nem fuvarozzák az olvasmányokat, inkább a könyvtárnak adják.

A világnap alkalmából az alkotó könyvtárosok munkáiból is kiállítás nyílt. Többek között Berta Zsuzsanna pasztellkréta rajzait csodálhatják meg a látogatók. A képek mind-mind „megrendelésre" készültek, Zsuzsanna úgy kérte vissza barátaitól, kolléganőitől, akiknek születés- vagy névnapjára készítette őket.

Bobkó Anna

Megjelent: Délmagyar.hu, 2010.04.15. 10:27 (http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/kulisszatitkok_es_barangolas_a_betuk_birodalmaban/2152289/)

Könyv a porcelánboltban

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 20. kedd, 20:37

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 1927

Az a baj, hogy a nagy íróknak stílusuk van. Egyenetlen és érdes a megszokott nyelv felülete. Kilóg mindenhonnan, bosszant és kilóg, átszervezi bennünk a beszélt birodalom kényelmét, felkavar, bevezet és kilakoltat saját magunkból.

Esterházy Péter

Népszabadság - Kovalovszky Dániel

Emlékszem, Kafka Kastélyát háromszor is a falhoz vágtam ifjú koromban. Mit akar ez itt? Miért ilyen unalmas?

Miért ilyen felkavaró? Miért nem hagy békén? Idő kellett, míg az ember rájött, nem az a csoda, hogy odavágja, hanem hogy háromszor is utánamegy, felveszi, folytatja, dühöng tovább.

Az a baj, hogy a nagy íróknak stílusuk van. Egyenetlen és érdes a megszokott nyelv felülete. Nem anyaként beszél hozzánk. Nem az a jó, sűrű, magzatvizes grammatika. (A végén persze kiderül, hogy mégis...) Kilóg mindenhonnan, bosszant és kilóg, átszervezi bennünk a beszélt birodalom kényelmét, felkavar, bevezet és kilakoltat saját magunkból. A Bevezetést csak azért nem vágtam oda, mert nehéz volt. Irdatlan, mozdíthatatlan, behemót nagy könyv. És benne még egy, még száz. Az Ottlik. Leírva az egész egy lapra. (Te tényleg azt hiszed, hogy leírta? Naná, hogy megállt tíz oldal után...)

Pósa Lajos költő, Az én újságom szerkesztője divatba hozta Pesten a magyar nyelvet

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. április 20. kedd, 20:34

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2662