Nincs is annál jobb, mint amikor a virágillatú tavaszban egy szerelmes regénnyel a kezedben fejezed be a napot.

Bár regényei nálunk is egyre népszerűbbek, Cecelia Ahernről csak kevesen tudják, hogy a korábbi ír miniszterelnök, Bertie Ahern lánya. Amikor a politikus egy alkalommal félreérthetően talált fogalmazni arról, egészen pontosan hol is szerezte a diplomáját, a poénokat soha ki nem hagyó ír újságírók epésen jegyezték meg: Ceceliának volt kitől örökölnie a fikció iránti érzékét. Az olvasók azonban nem befolyásos rokona miatt kedvelik világszerte a fiatal szőke írónőt, hanem éppen az írekre annyira jellemző, áradó mesélőkedv miatt, amely a szerző valamennyi regényét áthatja. Nem véletlen, hogy első könyvére, a P. S. I love youra (amelyből Hillary Swank főszereplésével film is készült) azonnal lecsapott egy kiadó, és Cecelia azóta is hihetetlen munkatempót diktál. Rajongóinak a Talált tárgyak országa sem okoz majd csalódást: vonzó karakterek, fordulatos történet, mese és valóság szórakoztató keverése jellemzi.

Jane Austen: A mansfieldi kastély (Lazi)

Idegesítően teszetosza teremtés-e Fanny Price, aki megadóan tűri, hogy a sors és a rokonai ide-oda rángassák, vagy kedves, melegszívű és mély érzelmekre képes lány, méltó társa a többi, közkedvelt Austen-hősnőnek, például a Büszkeség és balítélet Lizzie-jének? Kedvelt vitatémája ez az írónő rajongóinak, de mindig akad, aki védelmébe veszi A mansfieldi kastély központi figuráját. A szegény rokon Fanny kezdetben tényleg kissé idegenül mozog a kastély zegzugos szobáinak és főleg a benne élők emberi kapcsolatainak útvesztőiben. Némi praxist szerezvén azonban, igen ügyesen manőverezi ki magát olyan kínos helyzetekből, mint egy ellenszenves udvarló házassági ajánlata, vagy a fondorlatos vetélytársnő ármánykodása. Így aztán ha vargabetűk után is, de csak megkapja, amit (és akit) akar. Akkor pedig semmiképp sem lehet olyan teszetosza, nem igaz?

Alessandro Baricco: Selyem (Helikon)

Nem angol nyelvű könyvvel meghódítani a nemzetközi bestsellerlistákat bátor és persze kiemelkedően tehetséges íróknak való feladat. Az olasz Bariccónak ezzel a regényével sikerült. Egy formabontó szerelem története ez az 1860-as évekből, amikor a selyemhernyó-tenyésztésből élő kis dél-franciaországi falu Japánba küldi legbátrabb fiát, Hervé Joncourt egészséges hernyópetékért. A férfi meg is érkezik a világtól szigorúan elzárkózó szigetországba, ám ott nemcsak selyemhernyókat talál, hanem egy lányt is, akinek a szeme nem keleti vágású. A gond csak az, hogy a lány egy befolyásos kényúr kedvese, a francia utazót pedig otthon a felesége, a bájos Hélène várja. A költői szépségű regény Keira Knightley-val a főszerepben megtalálta útját a mozivászonra is.

Nora Roberts: Őszinte hazugságok (Gabo)

Eve Bendict hatvanhét éves, de még mindig olyan gyönyörű, hogy minden férfit képes az ujja köré tekerni. Már jól kezdődik. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy Eve a filmvilág legfényesebben ragyogó csillaga, a mozi utolsó, hamisítatlan nagyasszonya, akkor már az első oldalaknál biztosak lehetünk benne, az amerikai írónő most is rutinos kézzel vezet végig minket egy jól felépített, váratlan fordulatokat rejtő történeten. Amit Nora Roberts nem tud sikeres New York-i írókról és körülrajongott hollywoodi sztárokról, azt tudni nem is érdemes. Sármos férfiak, pénzben úszó üzletemberek, vonzó asszonyok, feltörekvő divattervezők, Beverly Hills-i villák, sztároktól hemzsegő partik és két egymásra találó szív – mi kell még a zavartalan szórakozáshoz? Esetleg egy megmagyarázhatatlannak tűnő bűntény?

Grace Tiffany: A türkizköves gyűrű (Tericum)

Shylock neve fogalom, egyet jelent a kapzsisággal, a zsugorisággal, a könyörtelen szívű uzsorással. A velencei kalmárról, Shakespeare hőséről mindenki tudja, hogy ilyen, és senkinek eszébe sem jut elgondolkodni rajta, vajon hogyan vált a pénz rabjává. Illetve egyvalakinek mégis: a Shakespeare-kutatóként indult Grace Tiffany éppen ennek a kérdésnek ered a nyomába. Szakmai tudását szárnyaló fantáziával párosítva öt nő szemszögéből meséli el a zsidó kalmár történetét, amelyben a központi szerepet a szerelem, egy Shakespeare-idézet és a címadó kék köves ezüstgyűrű játssza.

Mörk Leonóra

Megjelent: Ötvenentúl.hu, 2010.04.17. (http://www.otvenentul.hu/page.php?PageID=34259)