Időutazás a Délmagyarral: Hajléktalanokból háztulajdonosok
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Agora
- Találatok: 2391
Szeged - Négy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának kilencvenhatodik állomása: 2005.
„A kilakoltatási stop vége, vagyis március óta mindennapos félelme 14 roma családnak, hogy földönfutóvá lesz, mert fölrobbantják, vagy dózerral tüntetik el a föld színéről a szegedi repülőtér melletti épületet. A bontási engedélyt már tavaly kiadták a Bajai úti házra, de végrehajtásához politikai döntés szükséges, amelynek meghozatala a szegedi közgyűlés májusi ülésére vár" – rögzíti május 4-én a tényeket a szerző.
230 jogcím nélküli lakó
„A szegedi lakásrendelet pillanatnyilag nem ad iránytűt ahhoz, hogyan rendezhető a város nyomornegyedeiben és szükséglakásaiban meghúzódó mintegy 230 jogcím nélkülinek mondott ember, közte a szegedi repülőtér melletti kísértetházban élő 14 romacsalád helyzete. Az egykor szebb napokat látott Bajai úti menedékotthonba jórészt a város szélén lebontott cigánytelepekről költöztettek lakókat. A 90-es évek eleje óta ott tengődő romák és leszármazottaik ma 'jogcím nélkülinek' minősülnek, munka és így szinte jövő nélküliek."
Szegedről és a megyéből is elköltöztették a repülőtéri romák többségét. De Jánoshalmáról is visszavágytak. Fotó: Gyenes Kálmán |
„A Bajai úti kísértetházban (...) 50-60 gyerek és 40-50 felnőtt roma" nyomorog. „Sorsukról is dönt a közgyűlés májusban, mikor várhatóan módosítja a szegedi lakásrendeletet" – utalunk Szeged egyik szakállas problémájára.
18 család költözik
„Egy szégyenfolt eltüntetése miatt örülhetnek, de a romák kitelepítésének módja miatt lehet, hogy szégyenkeznek a szegediek. A közgyűlés 29 millió forintot szánt arra, hogy elköltöztesse a repülőtér melletti romos épületből, de még Szegedről is a cigányokat" – kezdi október 1-jei riportját a szerző.
„Teherautókra raktak tizennyolc cigány családot az összes holmijukkal, és Szeged határán kívülre költöztettek. Információnk szerint egy család Tiszaszigetre, a másik Öttömösre és Forráskútra indult, de a szegedi repülőtéri romák többségének Csongrád megye határain kívüli településeken vásároltak házat vagy tanyát. A pénteken lezárult, két konfliktuskezelő civilszervezet által vezényelt akcióra Szeged önkormányzata 29 millió forintot áldozott. A költségeket a repülőtér melletti ingatlan eladásából fedezik. Az egykori hajléktalan szállóból lett romos cigánytanya péntek reggeli kiürítése után az önkormányzat ingatlankezelő cége azonnal megkezdte az épület bontását, a dózerok hétfőtől a földdel egyenlővé teszik, s eltüntetik Szegednek ezt a Bajai úti szégyenfoltját.
A megoldást sikertörténetnek minősíti a városüzemeltetési alpolgármester, a hajléktalanból háztulajdonossá lett közel száz cigány is elégedett, a roma jogvédők viszont szervezett kitelepítésről, diszkriminációról beszélnek."
„– Imába foglalom a cigányok jótevőinek nevét! – jelentette ki Petrovics Edit, aki Jánoshalmára három gyerekkel és egy élettárssal háromszobás kertes házba költözik. – Úgy tudom, 1 millió 700 ezer forintért vásárolta meg nekünk a házat valami alapítvány. – Góré és disznóól is van a portán – tódít a fia, akinek a szegedi Kolozsvári téri iskolája még bútorokat is gyűjtött, hogy segítsen lakályossá tenni azt a szobát, ahonnan a srác a jánoshalmi szakiskolába jár majd tanulni".
„Nem segítette a repülőtéri hajléktalanok hajlékhoz jutását, ezért kárhoztatják is a romák a Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot. Az elnök, Jakab József szerdán is csak annyit tudott, hogy szeptember 30-án kiürítik a Bajai úti házat. A cigány vezető nem válaszolt az Igazságügyi Minisztérium Roma Antidiszkriminációs és Ügyfélszolgálati Hálózata szegedi ügyvédje többszöri levélbeli érdeklődésére sem. Dr. Szirtesi Zsuzsanna ugyanis a romák mendemondájából úgy értesült, ami a repülőtér melletti épületben lakókkal történik, az kitelepítés és jogsértő is lehet, hiszen Szegedről eltávolították a cigányokat például Jánoshalmára, vagyis nagyjából 80 kilométerre, vagy Öcsödre, azaz több mint 100 kilométerre. Az ügyvédnő a mai napig sem tudja, hogy ki szervezte a szegedi romáknak Csongrád megyén kívülre költöztetését, ott történt-e diszkrimináció, amelyben a hálózat jogi segítséget nyújthat."
Visszajönnének
„– A szegedi repülőtéri ingatlanban jogcím nélkül élő tizennyolc roma családot tulajdonhoz juttattuk, az általuk megnevezett helyen – rögzíti kiindulópontját Geskó Sándor, a konfliktuskezelő alapítvány vezetője. Az szociális szakember szerint a jánoshalmi romák a lakhatás biztonságát most átváltanák a szociális segélyek biztonságára, s ennek érdekében valótlanságokat is állítanak. Pedig náluk dokumentumok igazolják, hogy 16 család 39 (például Petrovics Edit 4-5) ingatlan közül választott a helyzet megoldására rendelkezésre álló 4 hónap alatt. A személyekhez szabták a megoldást: például Kolompár György az alapítványból kapott 2 millió forintot, de – saját döntése alapján – csak 600 ezer forintot költött házvásárlásra. Kolompár Katalin is maga választotta a jánoshalmi Tópart utcai házat lakóhelyül" – folytatjuk a történetet november 15-én.
A jánoshalmivá lett romák ugyanis „becsapottnak érzik magukat. A kisváros országgyűlési képviselője pedig települését érzi a nagyvárosi etnikai és szociálisprobléma-export áldozatának. Ezért lett Jánoshalmán szitokszó: szegedi".
Kronológia: 2005
Február 16.: Hatályba lép a Kiotói Jegyzőkönyv. Március 14.: A közönség számára megnyitják a budapesti Művészetek Palotáját. Április 2.: Meghal II. János Pál pápa. Április 19.: Joseph Ratzinger német bíborost választják pápává, XVI. Benedek néven. Július 7.: Terrortámadás a londoni metróban és egy buszon, több mint 50 halálos áldozat. Augusztus 5.: Sólyom Lászlót beiktatja a magyar Országgyűlés Magyarország köztársasági elnökévé. Október 19.: Megkezdődik Szaddám Huszein, megbuktatott iraki elnök bírósági pere. Október 27.: Zavargások törnek ki Párizs több külkerületében. December 10.: Elkészül az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza és Szeged-Észak közötti szakasza.
Arcél: Schmidt Andrea (1959–)
A fotóriporter Schmidt Andrea a Délmagyarországnál dolgozik – negyed évszázada. „Munkám változatos, izgalmas, kalandos: állandó készenlétet, folyamatos jelenlétet igényel. Elsősorban emberközpontú fotókat készítek, de nagy kihívás számomra a sportfotók elkészítése is. Ennek az az oka, hogy magam is sportoltam, ezért még nagyobb lendülettel vetettem bele magam ebbe a szép feladatba" – mondja. Ezt bizonyítja, hogy szerkesztőségi feladatai mellett több egyéni kiállítással is bemutatkozott – ezek közül a legjelentősebbek: „1995-ben a Délmagyarország Sajtóklubjában: Szarajevó; 1996-ban a Frankfurti Könyvkiállításon, 1999-ben Nizza, 2002-be Liege városában: Szegedi képeslapok; 2002-ben a MÚOSZ budapesti székházában: Válogatás a sajtófotókból; 2005-ben Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumhoz tartozó Fekete Házban: Ünnepeink; 2007-ben a fővárosi Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetben: Erdély szép föld... Számos díjat nyertem az országos sajtófotó és a Dél-alföldi Fotószalon pályázatain, s külföldi pályázatokon is eredményesen szerepeltem."
Fotó: Schmidt Andrea |
Milliárdos lottóláz
Magyarország. „Egy 80 fős szállodát is építtethet az, aki a hétvégén elviszi az 1 milliárd forintos főnyereményt az ötös lottón. A nagy lehetőség sokakat csábított játékra, a szerencse állandó kísértőit pedig több szelvény vásárlására ösztönözte" – adja meg április 9-i kisriportja alaphangját Nyemcsok Éva. Azt is hozzáteszi: „minden idők legnagyobb hazai ötöslottó-nyereményét – 5,1 milliárd forintot – tavaly novemberben nyerte meg egy máig ismeretlen szelvénytulajdonos. A már önmagában is hatalmas összeg kamata – ha a nyertes bankban leköti – naponta 140 ezer forintot hozna a konyhára".
Mindenkinek megvan a kedvenc módszere vagy a nyerő tippje. A milliárdos tét megmozgatta a lottózók fantáziáját. Fotó: Gyenes Kálmán |
„A legnagyobb magyar zarándoklat. A pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklat a Kárpát-medence egyik, nagy tömegeket megmozgató eseménye, évente 200–300 ezerre becsülik a zarándokok számát" – írjuk május 14-én. „Idén is százezreket várnak" – a Schmidt Andrea fotóján is látható – a „Nyeregnek nevezett helyen Csíksomlyón. Ez egyben a legnagyobb magyar zarándoklat is, bár a kegytemplomot ellátó ferences barátok rendszeresen hangsúlyozzák: elsősorban imádságos zarándoklatról van szó, nem pedig nemzeti nagygyűlésről".
„Hatvannégyen bérmálkoztak pünkösd vasárnapján a szegedi rókusi templomban. A keresztény nagykorúság szentségét felvevők között volt egy lengyel férfi is. (...) Valóságos programdömping várja a szegedieket és a városba látogatókat" – ígéri a május 17-i címlapos beharangozó. – „A múlt hétvégi pünkösdi kavalkád a holnap nyíló borfesztivállal és a Szeged-napi ünnepségekkel folytatódik, a jövő hét végén pedig a Délmagyarország születésnapi buliján szórakozhatnak az érdeklődők."
Húshorgásztól ne végy halat!
Magyarország, Olaszország. „– Senki se vásároljon ellenőrizetlen származású halat – hívja föl a figyelmet Sztanó János, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa elnöke, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója. Ismeretes: az elmúlt hónapokban sok horgász utazott Olaszországba, a harcsában rendkívül bővelkedő Pó folyóhoz" – híreli október 19-én Farkas Csaba. „Közülük sokan nem tisztességes horgászok voltak, hanem 'húshorgászok', akik ipari mennyiségben fogták, akár halászati módszerekkel is, a harcsát. A megtisztított, kifilézett, lefagyasztott halhúst nagy mennyiségben hozták haza, s értékesítették vendéglőknek." „Fönnállhat az esély: az olaszországi Pó folyón magyar „húshorgászok" által fogott, tízmázsaszámra az országba behozott harcsából származó halhúsról van szó. Egy mérés szerint a Póból származó harcsa nehézfémtartalma a megengedettnek másfélszerese."
„Nemcsak fagyasztott harcsa juthatott Olaszországból a megyébe, hanem élő ponty is. Az ügyvezető elnök tudomása szerint van horgászvízkezelő a megyében, amely olcsón pontyot hozott be Itáliából, vizei telepítésére. Ez azért veszélyes, mert a nehézfémek „nem áznak ki" a halhúsból, amikor a hal tiszta vízbe kerül: a halzsírban fölhalmozódva még hosszú ideig ottmaradhatnak. És ha közben a horgászok kifogják, hazaviszik, megeszik, akkor az emberi szervezetbe is bejut a méreganyag. A halállomány azért is szaporodott föl ennyire a Pón, s azért lehet nagyon olcsón hozzájutni, mert az olaszok, tudva, hogy mérgezett, nem fogyasztják."
A magyarországi harcsa garantáltan veszélytelen a fogyasztóra – és finom is. Fotó: Gyenes Kálmán |
Napi hírek
Bence, Dávid. „Évtizedekkel ezelőtt a János, a József, az István, vagy az András volt a legnépszerűbb férfinév megyénkben. A közkedveltségi lista első helyén most a Bence áll a Dávid, a Levente és a Máté előtt" (január 7., péntek).
Kórházi főigazgatók. „A Szegedi Városi Oktató Kórház főigazgatói posztjára kiírt pályázatra hárman adták be jelentkezésüket. Pajor László, az intézmény vezetésével jelenleg megbízott urológus professzor, Csenke László, a szegedi rendelőintézet orvosigazgatója és Takáts István nőgyógyász, a makói kórház korábbi vezetője" (január 7., péntek).
Algyői oroszlánok. „Már építik a Szegedi Vadaspark oroszlánházát, így húsvétra visszakerülhetnek Nyíregyházáról azok a vadállatok, amelyeket egy évvel ezelőtt koboztak el Köntös Imre algyői cukrásztól. Elza, Leona, Sába és Zoá száz négyzetméteres házat, valamint egy ezer négyzetméteres kifutót kap majd" (január 17., hétfő).
Hidegrekord. „Több mint százéves hidegrekord dőlt meg tegnap Csongrád megyében. Szeged külterületén mínusz 25 fokot, Pitvaroson mínusz 26,4 fokot mutattak a hőmérők. A hétvégére akár 30 fokot is emelkedhet a hőmérséklet" (február 10., csütörtök).
Sorstalanság. „A Nobel-díjas Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság című film tegnapi szegedi díszbemutatója társasági esemény volt a városban. A filmvetítésen ismert szegedi személyek, politikusok, cégvezetők, egyetemi tanárok vettek részt." Többek között „a megyei közgyűlés elnöke, Frank József feleségével nézte meg a filmet". „A szegedi premier díszvendége az alkotás rendezője, Koltai Lajos és főszereplője, Nagy Marcell volt" (február 11., péntek).
Közepesen gazdag megye. „A tizenkilenc megye és Budapest vásárlóerő-indexét összehasonlító, 2004-es mutatókon alapuló rangsorban Csongrád megye a 10. helyen áll. Ez, amennyiben Budapestet kiemeljük a sorból, a kilencedik helynek felel meg" (február 17., csütörtök).
Kenus utánpótlás. „Szenzációs éve volt a magyar, ezen belül pedig a szegedi kenunak 2004. Az olimpián a Démász kitűnősége közül Vajda Attila harmadik, Joób Márton pedig hetedik lett. (...) A Démász-Szeged VE utánpótlását zömében adó Dózsa általános iskola tanulói a diákolimpiai csapatversenyben is taroltak; (...) valamennyien megfordultak Kása Ferenc mesteredzőnél" (február 24., csütörtök).
Eladó a Pick. „Hírek szerint eladná a Pick Szeged Rt.-t a meghatározó tulajdonos, az Arago Holding Rt., amennyiben számára elfogadható ajánlatot kapna. Úgy tudjuk, az új jelentkező a Délhús Rt., amelynek Csányi Sándor a többségi tulajdonosa" (március 9., szerda).
Diákszónok. Szegeden a „diákszónok-pályázat nyertese, Szilágyi Barbara mondta el – sokak szerint közhelyekkel teli, mások szerint kedves – ünnepi beszédét. A Karolina-gimnázium tanulója hangsúlyozta: ťÉrdemes hinnünk önmagunkban, egymásban és városunkban. Higgyünk abban, ha összefogunk, bármire képesek vagyunkŤ" (március 16., szerda).
Bódéváros. „A tavaly szeptemberben meghozott közgyűlési határozat értelmében elkezdődik a Mars téri új piac építése – mégpedig a meglévő bódék bontásával. A kereskedők első csoportja határozatot kapott az építései hatóságtól: 30 nap áll rendelkezésükre, hogy pavilonjaikat eltüntessék" (április 7., csütörtök).
Benzinár. „Mától újabb hét forinttal drágább a benzin literje, az elmúlt egy hét alatt 14 forinttal emelkedett az üzemanyag ára. Már a 270 forintos benzinárat sem tartják kizártnak a szakemberek a közeljövőben. Az emberek közönyösen vették tudomásul az intézkedést. Tegnap a benzinkutaknál átlagos volt a forgalom" (április 9., szombat).
József Attila. „József Attila születésének századik évfordulójára emlékezve a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Irodája szavalóversenyt rendezett szombaton a Dugonics téri aulában. Közel negyven egyetemi hallgató, dolgozó és szegedi polgár mondta a költő verseit" (április 11., hétfő).
Mórahalmi tudásközpont. „Átadták tegnap Mórahalmon a város és a Szegedi Tudományegyetem együttműködéseként létrejött Élelmiszer-gazdasági és Informatikai Innovációs Központot. A 85 millió beruházás uniós pályázat segítségével valósult meg" (május 4., szerda).
Erotika. „Chrisna Bela pornócsillag 3000 méteres magasságból ugrott ki tandemernyőjével tegnap délután Szegeden. A pornószínésznővel a tegnap nyílt, vasárnap záruló erotikakiállításon lehet találkozni" (május 7., szombat).
Ítélőtábla. „Megvalósultak a reményeink, amikor elkészült a Szegedi Ítélőtábla új székháza – fogalmazott tegnap délután beszédében Heidrich Gábor, a táblabíróság elnöke az igazságügyi palota dísztermében" (május 14., szombat).
Eper. „Beindult az eperszezon a piacokon, a spanyol gyümölcsöt kiszorította a szabadföldi, magyar szamóca. A Mars téren a kisszemű 180, a mélypiros szabályos 450, a finom szatymazi 350 forintba kerül" (június 3., péntek).
Mozis névadó. „Szeged legnevesebb filmes szülötteiről, Zsigmond Vilmosról, Balázs Béláról és Csőke Józsefről nevezik el a Belvárosi mozi vetítőtermeit. (...) A világ legnagyobb operatőrei között számon tartott Oscar-díjas Zsigmond Vilmos 1930. június 16-án született Szegeden. A tavaly a város díszpolgárává avatott világhírű filmes 75. születésnapját holnap azzal ünneplik meg a Belvárosi moziban, hogy a filmszínház legnagyobb vetítőtermét róla nevezik el" (június 15., szerda).
Tüskevár. „A Tüskevár című filmet július 11-én kezdik el forgatni Csongrádon és környékén. Matula bácsi szerepét Kovács Lajos filmszínész két hete egy bokrosi horgásztanyán tanulja. Tutajost a Sorstalanságból megismert Nagy Marcell alakítja majd" (június 17., péntek).
Luxusadó. „Szegeden nincs százmillió forint fölötti értékű, vagyis luxusadóval sújtható magánház – véli az adószakember. Az ingatlanforgalmazók becslése szerint viszont Csongrád megyében összesen harminc-ötven százmilliós értékű ingatlan rejtőzhet. Ugyanakkor hiába ér ennyit egy magánkézben lévő épület, az új adó fizetésének kötelezettsége alól könnyen kivonható" (július 5., kedd).
Hajójárat. „Szegeden és Csongrádon is sikere volt a Mahart Zebegényre keresztelt hajójának. A társaság sétahajója idén nyáron ugyan csak kétszer közlekedik a két város között, de jövőre akár hetente is szállíthatja az utasokat a Tisza megyei szakaszán" (július 12., kedd).
Hungerit. „Ma már nem ugyanazok a cégek a legnagyobb foglalkoztatók a megyében, mint tíz évvel ezelőtt. Sőt: ezer embernél többet alkalmazó termelő vállalatból mindössze hármat számolhatunk össze. (...) Az első helyre a szentesi Hungerit küzdötte fel magát több mint 1600 emberével, amelynek tíz évvel ezelőtt még csak 500 dolgozója volt. A Pick 600 embert vesztett tíz év alatt – a Pick-csoport szétesett –, és így lett második. Harmadik a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. 1430 emberrel, amely egy évtizede az élmezőnytől leszakadva létezett" (július 20., szerda).
Távvillamos. „Távvillamos kötné össze Szegedet Vsáárhellyel és Makóval – az SZKT tervei szerint. Dózsa Gábor igazgató német–cseh mintára behozná a vonatokat a belvárosba, vagy kivinné a villamost a vasúti sínekre. A városi villamoshálózat átépítésére már úgy készítik a tervet, hogy a helyközi járatok is használhassák" (augusztus 3., szerda).
Maty-éri világbajnokság. „Tizenkét érmet szereztek a nagyszerű hangulatú szegedi ifjúsági világbajnokságon a magyar válogatott tagjai" (augusztus 8., hétfő).
Sándorfalva város. „A július elsején városi rangra emelt Sándorfalva augusztus 20-án kapta meg a város kulcsait a belügyminisztertől. A város polgárai először ünnepelték együtt az államalapítás évfordulóját" (augusztus 22., hétfő).
Legvirágosabb. „Európa legvirágosabb faluját és városát keresték az Entente Florale Europe környezetszépítő versenyben, amelynek tegnap Győrben megtartott díjkiosztó ünnepségen két hazai település vehetett részt: Makó ezüst, Ruzsa bronz minősítést kapott" (szeptember 10., szombat).
Becsületzászló. „Fergeteges fesztivált rendezett szombat este a szentesi önkormányzat abból az alkalomból, hogy a város idén egyetlen magyar településként elnyerte az Európa Tanács becsületzászlaját" (szeptember 12., hétfő).
Chagall. „Megnyílt a Chagall-kiállítás tegnap a szegedi várban. Hosszú előkészítés után, profi csapatmunkának köszönhetően európai rangú képzőművészeti esemény színhelye lett a város" (szeptember 17., szombat).
975 éves egyházmegye. „Kétezer hívő ünnepelte együtt tegnap a szegedi dómban az egyházmegye alapításának 975. évfordulóját. A szentmisét Erdő Péter bíboros vezette. A pápa üzenetben köszöntötte az ünneplőket, hitük bátor megvalósítására biztatva őket" (szeptember 26., hétfő).
Szabó Magda a megyében
„Az élő magyar irodalom nagyasszonya, Szabó Magda tegnap Szeged, ma Hódmezővásárhely vendége. A Nagy Könyv-játék is megmutatta: rendkívül népszerű a 88. születésnapját októberben ünneplő írónő, hiszen a legtöbb művel (az Abigél, a Für Elise, a Régimódi történet és Az ajtó című regénnyel) ő szerepel a 100 „nagy könyvet" tartalmazó listán. Foglalkoztatja-e Szabó Magdát ez az olvasásra is serkentő játék? Legújabb művének sikere késlelteti, vagy inkább sarkallja a folytatásra?
Szabó Magda |
A legtöbbet fordított magyar író „szabómagdasága" visszaköszön-e az idegen nyelveken megjelenő művekben? E kérdésekre is választ kaptak azok a szerencsések, akik részt vettek tegnap délután a szegedi és megyei Somogyi-könyvtárban az író-olvasó találkozón. Csütörtökön Vásárhelyre látogat Szabó Magda, aki a negyvenes évek elején az ottani Református Leánynevelő Intézetben tanított. Ma délután 5 órakor a Németh László Városi Könyvtár olvasótermében kezdődő esten találkozhatnak rajongói a Kossuth-díjas írónővel" (október 27., csütörtök)
(http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/idoutazas_a_delmagyarral_hajlektalanokbol_haztulajdonosok/2152745/)