2010. 05. 03.

Harisnyás Pippi új ruhában

A világ egyik legismertebb és legszertelenebb bakfisa, Harisnyás Pippi hatvanöt éves, 1945-ben látott napvilágot Svédországban. E jeles évfordulón új köntösben jelennek meg történetei - Agócs Írisz borítóképével, s Berg Judit ajánlásával. Az első három kötet már a könyvfesztivál idején elérhetővé vált, és vélhetően az újrafelfedezés örömét adja a mai kis vadócoknak.

A vadóc nem  öregszik
 
A történet keletkezéséről az a nagyon kedves anekdota kering, hogy az írónő, Astrid Lindgren lánya, Karin kérte meg egyik este a mamáját, hogy meséljen neki valamit. Mire Astrid visszakérdezett, hogy mégis miről meséljen, van-e ötlete? Erre a kislány rávágta, hogy „Mesélj Harisnyás Pippiről!” – így kezdődött az egész, és Astrid csak mesélt és mesélt. A főszereplő Pippi Långstrum pedig azt testesíti meg, amit minden gyerek szeretne: azt csinál, amit és amikor akar, hiszen egyedül él, nagyon erős és még varázsereje is van. Egyedül él egy zegzugos, mesébe illő villában, a verandán lovat, a babaágyban élő kismajmot és az ágy alatt egy koffer aranypénzt tart. Ha a kedve úgy hozza, száz palacsintát süt a barátainak, vagy felvásárolja a játékbolt teljes kínálatát a városi gyerekek örömére, de bármikor hajlandó fellépni a cirkuszban vagy móresre tanítani a betörőket. Az élet azonban Pippi számára sem fenékig tejfel, apja ugyanis tengerész, és csak hébe-hóba tud hazatérni hosszú utazásairól, és ha végre hazatér, csak nagyon rövid ideig marad.

2010. 05. 03.

Írók hada tart Pécsre

Mintegy félszáz író és költő, köztük a magyar kortárs irodalom több ismert képviselője is vendége lesz május 4. és 8. között a második Pécsi Irodalmi Fesztiválnak, amelynek több programján jeltolmács fordít a siket és nagyothalló érdeklődőknek.

A Jelenkor folyóirattal közös és az Európa Kulturális Fővárosa program által tízmillió forinttal támogatott rendezvénysorozat a művészetek házában, a Trafik nevű vendéglátóhelyen és a szabadban, a belvárosi Jókai téren zajlik. Kőhalmi Andrea, a Művészetek és Irodalom Háza igazgatója pénteken Pécsett sajtótájékoztatón elmondta: az események többsége felnőtteknek szól, de néhánnyal a gyerekek érdeklődését is szeretnék felkelteni.

Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője kiemelte: kedden James Joyce Ulyssese új magyar fordítóival lesz beszélgetés, a Sebő-együttes dalnokversenyt tart, továbbá Esterházy Péter és a Janus Egyetemi Színház felolvasóestjére várják a közönséget. Szerdán Rakovszky Zsuzsa Hold a hetedik házban című novelláskötetének bemutatója és az idén 70 éves Tolnai Ottó felolvasóestje lesz a fesztivál fő eseménye.

Csütörtökön nemzetközi folyóirat-találkozó lesz Review within review címmel, majd a Telep-antológia szerzői olvasnak fel írásaikból. Este Tóth Krisztina mutatja be Hazaviszlek, jó?, valamint Magas labda című kötetét, a közönség pedig találkozhat Nedjelko Fabrio horvát íróval is, akinek műveiből horvát és magyar nyelven hangzanak el részletek.

2010. 05. 03.

Jean Mattern: Valami átkattant bennem

Jean Mattern fotó: Valuska Gábor
Jean Mattern kezdő író, de már hosszú évek óta dolgozik könyvszakmában. A legnagyobb francia könyvkiadó, a Gallimard munkatársaként világhírű szerzők műveit szerkeszti, ám a Könyvfesztiválra most magánemberként, első kötete, a Király fürdő magyar kiadása kapcsán érkezett. - A szerzővel beszélgettünk.

– A Galimard munkatársaként hosszú évek óta dolgozik kiadóként, szerkesztőként, ám most friss, elsőkötetes íróként érkezett a Könyvfesztiválra. Hogyan született meg a Király fürdő című kötet?

– Sosem terveztem, hogy író leszek. Mindig is kiadó akartam lenni, azaz könyveket akartam csinálni másoknak, szerzőkkel akartam dolgozni. Sosem gondoltam volna, hogy valaha írni fogok. Aztán öt évvel ezelőtt történt valami, elindult bennem egy történet, amit aztán évekig hurcoltam magammal, folyamatosan ott motoszkált bennem. Egy hétvégén aztán egyszercsak előtört belőlem: egyedül voltam otthon, a családom vidékre ment én pedig majdnem egy hétvégén át folyamatosan írtam, szinte megállás nélkül, alig ettem, nem aludtam. Az elkészült ötven-hatvan oldalt kinyomtattam és betettem a fiókba. Azt gondoltam, na ezzel megvagyok, most már foglalkozzunk komoly dolgokkal is, megpróbáltam elfelejteni az egészet. De nem hagyott békén, éjjel felébredtem és ott volt az egész előttem, azt akarta, hogy foglalkozzam vele. Ekkor jöttem rá, hogy nincs mese, meg kell írnom, mert ez valami fontos, lényeges dolog, amit regénnyé kell formálnom. Ekkor kezdődött el az igazi munka.

2010. 05. 03.

Régi esernyőket gyűjtenek Salgótarjánban

Esernyő-kiállításukhoz kér segítséget a Nógrád Megyei Hírlap olvasóitól a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet.

Az intézmény régi típusú esernyőket gyűjt, a tárlattal az idei Mikszáth-centenárium emlékkiállítását akarják színesíteni. Szabóné Kereskényi Gabriella, a salgótarjáni könyvtár munkatársa elmondta: az 1910. május 28-án elhunyt "nagy palócra" emlékeznek a Szent Péter esernyője című regényhez kapcsolódó tárlattal

Ezért arra kérik a Mikszáth Kálmánt olvasókat, hogy régi esernyőket kölcsönözzenek a kiállításukra, cserébe egy évre szóló ingyenes beiratkozási lehetőséget biztosítanak a felajánlóknak.

Megjelent: Szabolcs Online, 2010.05.03 08:51
(
http://www.szon.hu/hirek/magyarorszag/cikk/regi-esernyoket-gyujtenek-salgotarjanban/cn/haon-news-charlotteInform-20100503-0851083058)


2010. 04. 26.

Átadták az Év Gyermekkönyve és Év Illusztrátora díjakat

 
Két könyvnek is odaítélték az Év Gyermekkönyve 2009. díjat, életműdíjjal Csukás Istvánt tüntették ki. Az elismeréseket az Év Illusztrátora díjjal együtt adták át pénteken a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Az Év Gyermekkönyve elismerésben részesült Bagossy László író A Sötétben Látó Tündér - mesebeszéd című könyvéért, valamint Schein Gábor Irijám és Jonibe című verses meséjéért. Az Év Illusztrátora Rofusz Kinga lett, aki Schein Gábor könyvén dolgozott.

Bagossy László kötetéről Tamás Zsuzsa irodalmi szerkesztő elmondta: a legkisebb tündér, Pirinyó Minyó és a legkisebb királyfi, Tökmag története példát mutat, hitet ad és vigasztalást nyújt minden legkisebbnek. A kis tündér "mindentlátásával segít legyőzni mások félelmét" - tette hozzá.

Schein Gábor Irijám és Jonibe című verses meséjéről Tamás Zsuzsa hangsúlyozta: "a történet a szimbólumok nyelvén szól hozzánk, megszólítja tudatos és tudattalan énünk minden rétegét, mint a népmesék vagy a mítoszok".

Tóth Krisztina lett Az Év Gyermekkönyve 2009. díj fordítója Florence Jenner-Metz Neked írok, Apu! című kiadványának fordításáért. Kucsak Zsuzsanna gyermekkönyvtáros kiemelte: a kötetben az érdeklődők Margó édesapjához írt leveleit olvashatják, amelyekre nem fog válasz érkezni. "A könyv szól a veszteségről, a szeretetről, a barátságról, ahogyan azt egy kicsi lány érzi" - fogalmazott.

(MTI)

Megjelent: Mti.hu, 2010. április 23. 12:53 (http://www.mti.hu/cikk/474042/)
 

2010. 04. 26.

Divattervező pályázat

Az Erdélyi Magyarok Egyesülete Budapes- ten és az Újrahasznosított Mesék Társasága divattervező pályázatot hirdet Magyar brand kialakítása céljából műhelyfoglalkozást indí- tottunk és a sikeres pályázók bemutatkozási lehetőséget kapnak egy divatbemutató által.

Helyszín: Budapest
Tervezett időpont: 2010 augusztus 18-26.

Jelentkezési feltételek:

- Elhivatottság a divatszakma iránt és alapismeretek (némi anyagismeret, rajz, tervezés és varrás)
- 25 éves korhatár
- Amatőr vagy szakképzettség
- Jelentkezni egy portfólió anyaggal lehet, ami a következőket tartalmazza:

• Eddigi tervek ( kész ruha és/vagy tervrajzok), Szakmai önéletrajz
• 3 gyermekruha terv, Tündérország címen (kiindulási pont a Magyar népmesék): rajz, technikai rajz, alapanyagok ( a hulladéknak minősített anyagok kategóriájából, lehet ez textil maradványok, fonalak)

Jelentkezési határidő: május 2.

2010. 04. 26.

200 új kötet és Ámosz Oz a Könyvfesztiválon

Komoly biztonsági előkészületek kíséretében, ám viszonylag kis látogatottsággal nyitott csütörtök délután a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A rendezvényen, melyen három új külföld könyvkiadók is bemutatták kínálatukat, idén Izrael volt a díszvendég: Aliza Bin-Noun nagykövet hazájának 62 éves sikertörténetéről beszélt, a pavilonokat rendőrkutyák vizsgálták, Ámosz Oz pedig - egy órás pódiumbeszélgetése után – Demszky Gábortól vehette át a Budapest Nagydíjat.

(H)éberség mindenek előtt

Huszonnégy országból, közöttük most először Brazíliából, Vietnámból és Szaúd-Arábiából is érkeztek kiadók a Nemzetközi Könyvfesztiválra - a legnagyobb szerepet ezúttal azonban nem az új standok, hanem a rendezvény idei díszvendégének számító Izrael pavilonja kapta, nem csak kulturális szempontból. A délután háromkor megnyitott fesztiválon feltűnően sok biztonsági őrt, sőt testőrt is lehetett látni: füldugós óriások fürkészték a tömeget, s egy helyi dolgozó elmondása szerint nyitás előtt még a rendőrség is megjelent a színen - robbanóanyag után kutatva, nyomozó kutyákkal vizsgálták át a Csodák Palotájának alsó szintjét. A rendkívüli előkészületek mögött az izraeli nagykövet asszony érkezése állhatott – valószínűleg emiatt költöztették az emeletre a szaúdi standot – a véres merénylet azonban az idei Könyvfesztiválon is elmaradt, s a Millenáris Teátrumban Aliza Bin-Noun zavartalanul nyithatta meg a háromnapos programsorozatot, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnökének társaságában. A konzul előbb Ámosz Oz, a legnépszerűbb izraeli író érdemeit sorolta, majd megemlékezett róla, hogy tavaly Magyarország volt a Jeruzsálemi Könyvfesztivál díszvendége; mint mondta, örül, hogy ezúttal Izrael mutathatja meg irodalmát, kultúráját az ötszáz kötetet felvonultató stand segítségével. Az irodalomról politikára terelve a szót, Bin-Noun sikertörténetnek nevezte hazája elmúlt 62 évét, de érintette a magyar közéleti viszonyokat is, az antiszemitizmus erősödő árnyait emlegetve. Paczolay Péter szintén elismerően nyilatkozott Oz munkásságáról és közéleti tevékenységéről (az író a Békét Most! alapítvány vezetőjeként az izraeli és palesztin állam kettéválásáért, önállóságáért küzd). A fesztivál kapcsán Paczolay a könyv csodáját emlegette, a zsidóságot pedig, a szerző szavaival élve, olyan népnek nevezte, melynek könyv volt a hazája.


2010. 04. 26.

Kossuth Kiadó: startol a médiapláza

A gyakorlatias gyönyörűségek sorával rukkolt elő idén a könyvfesztiválra a Kossuth.

Az Adriai-tenger szerelmeseinek igazi gyakorlati segítséget és esztétikai gyönyörűséget nyújt a térképekkel, fotókkal, információkkal és hasznos tanácsokkal szolgáló remek útikönyv, a Horvát szigetek. A legenda szerinti Adriába szórt gyöngyszemek mindegyikéről minden fontos és szép megtudható as kiválóan használható kötetből. A fesztiválos könyvbemutatón a másik hasonlóképpen szemrevaló és remekül használható példányról, a szintén a Turista Útikönyvek sorozatában megjelent Zágráb című kötetről a Kossuth Kiadó igazgatójától, Kocsis András Sándortól azt is megtudtuk, hogy ez az első önálló utikönyv a horvát fővárosról.

2010. 04. 26.

Böjte Csabánál hosszú sor alakult ki

Verőfényes nap köszöntötte szombaton a könyvfesztiválra látogatókat a Millenárison, ahol nemcsak az érdeklődőket volt lehetetlen megszámolni, de a könyvbemutatók, dedikálások időpontjait sem volt könnyű észben tartani.

Prágából érkezett a Helikon és a Heti Válasz Kiadó meghívására a neves angol újságíró, John O'Sullivan, akinek a XX. század három meghatározó alakjáról írt könyvének megjelentetését a könyvfesztiválra időzítette a két kiadó.

Az elnök, a pápa és a miniszterelnök című kötetben Ronald Reagan, II. János Pál és Margaret Thatcher portréja rajzolódik ki, azé a három történelemformáló személyiségé, akik abban a korban voltak képesek hatni közvetlen és tágabb környezetükre, a világpolitikai eseményekre, amikor minden nagyon változó és bizonytalan volt.


2010. 04. 26.

A Kaláka nem egy stílus, hanem egy műfaj, mint énekelt vers

"Minden beleolvadt a zenénkbe" - mondja Gryllus Dániel, a Kaláka Együttes vezetője, akinek tegnap nagyszabású koncerttel ünnepelték a hatvanéves születésnapját a Millenárison, amit kibővített formában június tizenkettedikén megismételnek. A több mint negyvenéves Kaláka Együttesnek közel ezerkétszáz dala van és huszonöt lemeze.

A produkció első részében A teljesség felé című Weöres Sándor mű megzenésített változata hangzik el. Gryllus szerint a Kaláka nem egy irányzatot képvisel, hanem nagyon sokféle stílust használ föl asszociatív módon az énekelt vers műfajához.

- Miért éppen A teljesség felé című Weöres művet választotta a hatvanadik születésnapjára? Ez a cím lehet jelképes, áthallásos.


- Igen, lehet. De ez inkább a közönség számára áthallásos. Amikor harmincegynéhány éves voltam, szerettem bele Weöres Sándornak ebbe a nagy művébe. Ekkor határoztam el, hogy a mondataiból készítek valamilyen dalsorozatot. Érdekes, hogy Weöres Sándor is a harmincas éveiben járt, amikor ezt megírta. Nem is én találtam ki, hogy ezt adjuk elő a hatvanadik születésnapomon, hanem a fiam, Samu, aki most harmincegynéhány éves, és eredetileg jazzmuzsikusként végzett a Zeneakadémián, majd Bécsben tanult zeneszerzést, diplomázott is, de még mindig folytatja a tanulmányait. Ezt a dalsorozatot annak idején úgy rögzítettem lemezre, hogy szinte minden hangszeren én játszottam. Volt egy négysávos magnóm, és a különböző sávokra játszottam más-más hangszeren, furulyán, citerán, tárogatón, pánsípon, és én is énekeltem. Később persze az anyagot egy stúdióban rendesen összeraktuk. Tolcsvay László játszott még hozzá szintetizátoron, és Molnár András tablán, így lett belőle lemez a nyolcvanas évek végén. Ezt a lemezt Samu tíztagú kisegyüttesre hangszerelte át. Ez nem egy működő zenekar, hanem részint Samu munkatársai, vagy akik az én lemezeimen szerepeltek már, például Borbély Mihály, Balogh Kálmán játszanak benne. A dalokat, amelyeket pedig én énekeltem annak idején, Samu szétosztotta az ő és az én pályatársaim között. Sebő Ferenc a korelnök, és fantasztikusak a női hangok, Sebestyén Márta, Palya Bea, Szalóki Ági, Szirtes Edina Mókus, Bognár Szilvi, de fellép Ferenczi György és Both Miklós barátom is. Vagyis én is egy vagyok a közreműködők közül. Ez körülbelül 45 perces mű, de az természetes, hogy a második részben a Kaláka is fellép, aminek negyven éve az alapító tagja voltam, azóta muzsikálunk együtt. Aki lemaradt a pénteki koncertről, az jöjjön június 12 -én a II. kerület napján a Millenárisba, akkor lesz a Teljesség felé-ből egy nagyobb, hosszabb előadás.

2010. 04. 26.

Madarat tolláról, embert kérdéséről – Ámosz Oz sajtótájékoztatója

XVII. Nemzetközi Könyvfesztivál. Millenáris, 2010. április 23.

Ámosz Oz izraeli író, a Könyvfesztivál idei díszvendége április 23-án délelőtt válaszolt az olvasóközönség kérdéseire. A sajtótájékoztatónak meghirdetett esemény valójában író-olvasó találkozóként zajlott, ahol az író beszélt többek között arról, hogyan és miért ír, olvas könyveket, mi a viszonya Izraellel, a palesztinokkal, a politikusokkal, a modern héber nyelvvel. És arról is, miért nem sikerült teljes mértékben szembeszállnia az édesapjával.

Ámosz Oz kedves kicsi ember, és ezt most nem 182 centim magaslatáról jelentem, hanem magát a szerzőt idézve, aki azt meséli, kamaszkorában mindenkinek ellent akart mondani, különösen apja ellenében voltak forradalmi nézetei, egy pillanatban azt is elhatározta, magasabb lesz, mint édesapja – de amint látjuk, ez a dacos elhatározás nem járt sikerrel.

Ámosz Oz Barna Imrével, az Európa Kiadó igazgatójával ül a pulpituson, szemben kellemes számú nézővel, akik sejtésem szerint még nem tudják, nekik kell majd kérdezniük. Persze, ha az ember a két évvel korábbi "európás" Bret Easton Ellis sajtótájékoztatóból készül, ahol a prae.hu küldötte, L. Varga Péter bújt a padsorok között, tudhatja, hogy ilyen esetekben övé, a nézőé a főszerep. Tehát Barna Imre felkonferálja Ámosz Ozt, majd átadja a szót a közönségnek. Egy idős hölgy pattan fel és ragadja magához a mikrofont, gyakorlatilag kérdő mondat nélküli lelkendezéssel szól Oz dokumetumfilmjéről, majd Izrael aranykoráról és az olvasás szeretetéről – bármit is jelentsen ez. A közönség dermedten figyel. Vajon hogyan lesz képes válaszolni a fel nem tett kérdésre a díszvendég.

2010. 04. 26.

Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja tizedszer

Többek között a nemzeti irodalmakról, az indulás nehézségeiről és az alkotás motivációiról beszélgettek tizenhét ország fiatal írói a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében szombaton megtartott Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján.

Európa legtehetségesebb elsőkötetes prózaírói immár tizedik alkalommal találkoztak a könyvfesztiválon; az Európai Unió különböző országaiból érkezett fiatal szerzőket Gács Anna irodalomkritikus, majd Forgách András író faggatta.

A portugál Ricardo Adolfo az "újjászületés" egy fajtájáról, az emigrációról írta Mi minden történt velem, mióta meghaltam című regényét. Mint a jelenleg Amszterdamban élő író elmondta, a történethez személyes tapasztalatait is felhasználta: családja Angolából Makaóba, majd onnan Lisszabonba költözött, és az új környezet számára mindannyiszor az újrakezdést jelentette.

Nemcsak Ricardo Adolfo él szülővárosától távol a meghívott fiatal szerzők közül: Natasa Kramberger egy kis szlovén faluból költözött a fővárosba, Ljubjanába, majd hollandiai tanulmányai után jelenleg Berlinből ír tudósításokat. Szeder-égbolt című regényének hősnője is egy Amszterdamban tanuló diáklány, aki egy olasz halásszal találkozik.

2010. 04. 26.

Brazília irodalma az országhoz hasonlóan színes

Bemutatkozott Brazília a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon; az ország irodalma és könyvkiadása - csakúgy mint maga Brazília - igen színes és változatos - emelte ki az Fábio Lima, a brazil kulturális minisztérium és a Brazil Nemzeti Könyvtár munkatársa pénteken Budapesten, a Millenáris parkban.

(MTI) - A dél-amerikai ország pavilonja a fesztivál helyszínéül szolgáló Jövő Háza galériáján várja az érdeklődőket, akik már eddig is szép számmal jelentek meg a standnál. A brazil nagykövetség több mint kétszáz, többségében portugál nyelvű kötettel jelent meg a fesztiválon, ahol a legnépszerűbbnek tartott brazil írók könyveit meg is lehet vásárolni.
   
A felvonultatott kötetek között építészeti, gasztronómiai, szépirodalmi és történelmi könyvek, albumok szerepelnek, de találkozni a Brazília élővilágáról vagy éppen Bahia állam egyedülálló afrikai konyhájáról szóló gasztronómiai albummal csakúgy, mint versválogatásokkal, sportolókról - például Peléről - szóló könyvekkel, és az indián irodalom remekeivel, illetve régi klasszikusokkal is - hívták fel a figyelmet a budapesti brazil nagykövetség segítői.
   
Brazília irodalma mindig is erősen tükrözte a társadalomban végbemenő változásokat - mondta Fábio Lima. A brazil irodalom - mint ahogy maga a társadalom is - rendkívül változatos. Míg az ország irodalmának "hőskorában" az indiánok, később pedig a rabszolgák, azt követően a kevert lakosság állt a művek központjában, addig ma a városiasodás és a városi élet jelenti a legfőbb irodalmi témát - tette hozzá Lima, megjegyezve hogy a napjaink brazil irodalma nagyon sokszínű és kozmopolita.

2010. 04. 26.

A Google a könyvzabáló kisgömböc

A Google olyan szörny, ami óránként 1000 oldalt szkennel, és a magyar könyvpiac számára jelenleg még átláthatatlan. A Könyvfesztiválon a digitális könyvkiadás és kereskedelem problémáit és lehetőségeit járták körbe.

A Könyvfesztivál idén csendesebb, kevesebb a fontos megjelenés, és valahogy az állandó Nobel-díj-jelölt izraeli író [1], Ámosz Oz is kevésbé okoz fennakadást [2]. Ellenben a könyvszakmát régóta foglalkoztató témáról izgalmas konferenciát tartottak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervezésében: a Google tönkreteszi a magyar digitális könyvkultúrát, és ha igen/nem, akkor mit tegyünk. "A Google volt, van, van és van" - mondta Matyi Dezső, az Alexandra tulajdonosa.

Torrenttalálatok: 12 a 15-ből

"Irtózatosan megrettent ez a szép új világ, mert nem tudom, hol a helyem benne" - kezdte Matyi Dezső vitaindító előadását a digitális könyvek és a torrentek világáról, de mindenekelőtt kijelentette: "szigorú központi behatások kellenek, csak úgy lehet megvédeni a magyar piacot". Ti. a Google-től, a torrentezőktől." Kérdés, mitől kell megvédeni a magyar piacot: a Google lemásolja a könyveket, a books.google.com [3]-on elérhetővé teszi a megállapodás szerint a fülszöveget, részleteket vagy a teljes szöveget, de a kereskedelmi tevékenységből is kér, és mivel indexeli az egész tartalmat, jól kereshetővé válnak ezek a könyvek. Ez egyébként megint a kereskedelmet lendíti fel.


2010. 04. 23.

Különleges Mesenap a tízéves Sárkányos könyvtárban

A sárkány az egyik legnépszerűbb mesehős, és Süsü óta tudjuk, hogy akár szelíd is lehet. Ám azt is tudni véljük, hogy a sárkányok legalább ezerévesek. Ezek szerint legalább 990 még hátra van a Sárkányos Gyermekkönyvtárnak, amely kereken tíz esztendős.

Kincsek tárháza

A sárkány központi figurája a Gyerekkönyvtárnak: nem egyszerűen névadója, vezérmotívuma, hanem egyben a könyvtár szellemiségét is magában rejti - mondta Dienes Éva, majd Stiblár Erika szavait idézte: "Gyerekkorunk kitörölhetetlen emlékű sárkányai a mesék határán túl is léteznek. Ez a lét és nemlét határán őrködő ősi erő megkerülhetetlen az életünk folyamán. Népmeséink változatos alakú (Ember-)Sárkánya a mesei képsorokban útmutatásokat rejthet magában az (ön)uralom és kincsek megszerzésének módjáról." Ez a gondolat a Sárkányos Gyerekkönyvtárra is vonatkoztatható, hiszen a tudást, a "kincset" őrzi és megmutatja az odavezető utat.
 
Sárkány kívül - sárkány belül
 
A sárkányos tematika prózaibb magyarázata, hogy a Központi Szabó Ervin Könyvtárat 2000-ben felújították, s egyáltalán ekkor kapott helyet gyerekrészleg is az épületben. Tervezője, Jakab Csaba az eredeti épületen sárkányos motívumokat fedezett fel, s ebből merítették az ötletet, hogy a gyerekkönyvtárat is ez a különleges fantázialény őrizze.
 
A könyvtár első szintjén, közel 600 m2 -en, különleges hangulatú térben található a közel 23 ezer kötetes állomány, olvasóteremmel, játékszobával. Mozgássérültek számára minden részleg lifttel is megközelíthető. Az "égig érő tündérfasor" köti össze a szivárványos boltozatot a korszerűen felszerelt világos, tágas olvasóteremmel.
 
Múlt és jövő egyszerre, párhuzamosan érzékelhető az ide betérők számára - természetesen a szolgáltatások terén is, hiszen az ide betérő olvasóközönség nem csak könyveket, hanem számítógépeket, audiovizuális dokumentumokat is talál. Délutánonként megtelik a játékszoba: a szivacskockákból palotát, várat, tornyot építenek a gyerekek.
 
Mesenap - ezúttal Szent György ünnepén
 
2001-ben Sárkányos Lovagrendet is alapított a könyvtár, s az akció keretében "Meseország királya" felhívást intézett a mai gyerekekhez, hogy hű szövetségesekre van szüksége, akik megvédik és terjesztik a meséket.
 
- Lovaggá válhat mindenki, aki a próbákat kiállja. A programsorozat lezárásaként Meseország királya a Sárkányos Mesenapon lovaggá ütötte a jelölteket. A Mesenap azóta pedig hagyománnyá vált - mondja Dienes Éva. - Az egész napos családi rendezvény vezérfonala a lovagkor és a magyar mesevilág ötvözése, mind a meghívott művészek előadásaiban - színdarabok, báb- és zenei előadások -, mind a kézműves foglalkozásokban. Szlogenünk: "megelevenedik a magyar mesevilág", találkozhatnak Meseország királyával és udvartartásával.
 
Az idei Mesenap azonban nem csupán a könyvtár 10 éves jubileuma miatt különleges, hanem azért is, mert egybeesik Szent György napjával, s ehhez méltón változatos a program is: a résztvevőket egy középkori királyi udvarba repítik, ahol hercegnőkkel, lovagokkal és a furfangos udvari kancellárral találkozhatnak. Szent György és a Sárkány címmel tart előadást Tárnok Marica, kézműves foglalkozással vár a Cellux csoport, a Mare Temporis Alapítvány pedig apród- és udvarhölgyképző foglalkozást, illetve középkori lovagi bemutatót tart a Sárkányos Gyerekkönyvtárban.
Szerző: Nyulász Péter

2010. 04. 23.

Gyerekhang és mesebeszéd

Mielőtt átadnánk magunkat az idei Könyvfesztiválra megjelent gyerekkönyvek örömének, vessünk még egy pillantást a 2009-es esztendőre. – Tamás Zsuzsa Szabadpolca.

Év végi mustránkat (legutóbb csak a legkisebbeknek szóló kiadványokról ejtettünk szót) Bagossy László A Sötétben Látó Tündér című könyvével zártuk, amelynek alcíme – ha nem műfaj-meghatározása –: mesebeszéd. Ezt az alcímet-meghatározást akár Schein Gábor is alkalmazhatta volna Irijám és Jonibe című mesekönyve esetében, ám a cím alatt hosszabb eligazítást olvashatunk: „verses mese gyerekeknek és felnőtteknek”. Schein Gábor mesebeszéde tehát verses meseként definiálja önmagát – és az is. Ám ez a verses mese nem a gyerekkönyvekben megszokott csengő-bongó költészet elemeiből építkezik: írásképe versszerű, ritmusa azonban gondolatritmus, nyelve, sűrűsége, képei pedig szakrális szövegeket idéznek.
 

A könyv három mesét tartalmaz (vagy egy mesének három részét), Irijám és Jonibe, Jonibe és Irijám, majd ismét Irijám és Jonibe címmel. E három részből kettő már megjelent 1998-ban, a középső új.  Nehéz elvonatkoztatni attól a háttérinformációtól, hogy a szerző annakidején gyermeke születésének éjszakáján vetette papírra a mese első változatát. Jonibe, a madárkirály és Irijám, a halkirálynő amúgy is teremtésmítoszként ható története egy ponton, Joremes „születésekor” mindenképp felidézi a fogantatás, a születés (sőt az öröklődés és az önálló életre kelés) misztériumát. Ám a történet nem válik Joremes történetévé, és nem is enged meg olvasójának semmiféle leegyszerűsítő olvasatot.

Joremes fogantatása különös teremtési aktus (amely a „gyúr” igével ősi teremtésmítoszok asszociációit hozza magával). Jonibe gyúrja a kis vörös halat – Irijám májából, aki lenyelte őt, hogy magával vihesse. A kis halat „olyanra formálta, amilyen Irijám volt emlékeiben, / és ragasztott az oldalára szárnyat is saját / tollaiból.” Irijám elnevezi, egyszersmind megáldja a kis lényt, mielőtt hétszer körbeússza hét tenger vizét, s kiengedi bensejéből („Joremes lesz a neve, mert repülni tud, szeretni / fogja őt a Nap és a Hold.”). Megrázó, hogy e „kiengedés” után így szól Irijám Jonibéhez: „Te / maradj most már örökre velem, hisz nem vagy immár / a madarak királya, és én sem vagyok a halak / királynője.” Elvárásainknak, előfeltevéseinknek – táplálkozzanak azok az említett háttinformációból, vagy egyszerűen a születéshez társított képzeteinkből – ez a magány, ez a ki- és mindentől megfosztottság ellentmondani látszik. Ám lehet, mélyebben, igazabban szól annak felismeréséről, hogy életet adni előbb-utóbb azt is jelenti: elengedni. „És sosem tért vissza Joremes a hét tenger vizébe, / nem látta őt többé Irijám és Jonibe.”