2010. 05. 17.

Mesemondó tanfolyam - Különkiadás

Meséről mesélnek felnőtteknek. Mesemondó tanfolyam indult a Hagyományok Házában. A Különkiadás vendége Agócs Gergely zenész, mesemondó, néprajzkutató.

Márffy kiállítás a Kogart-ban
A 20. század elején induló magyar avantgárd törekvések egyik jeles képviselőjének, Márffy Ödön életművét mutatja be - több mint 100 művel - a Kogart Ház új kiállítása.
Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a kiállítás kurátora, Fertőszögi Péter művészettörténész

Mátray László Kaszás Attila-díjas
A három évvel ezelőtt alapított Kaszás Attila-díjat minden évben egy olyan színésznek ítélik oda, aki nem csak kimagasló művészi teljesítményt nyújtott az elmúlt évadban, hanem jelentős közösségszervező szerepet is vállalt a társulatban. Az idei Kaszás Attila-díjas Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja.
Mátray László színész

2010. 05. 12.

Vámpírok, szex és vulgaritás - könyvek indexen a tengeren innen és túl

A vámpíros ifjúsági bestseller sorozat, az Alkonyat az ötödik azon a feketelistán, amelyet az Amerikai Könyvtárszövetség (ALA) tesz közzé évente a tartalmuk miatt kifogásolt könyvekről. Az olvasók szerint a regények egyáltalán nem veszélyesek a fiatalokra.

A listára főként a vulgáris nyelvezet, a szexualitás bemutatása vagy a kifogásolt tartalom miatt kerülnek fel a könyvek. A vámpírokkal és vérfarkasokkal tarkított, kamaszkori szerelmi szálakat felvonultató Alkonyat-regényeket már régóta támadják keresztény szervezetek — elsősorban szexuális tartalmuk és természetfeletti szereplőik miatt. Az ALA is hasonló kifogásokkal élve vette be felsorolásába.

Az Alkonyat-sorozat regény- és mozifilmváltozata súrolta az eladási és nézettségi rekordokat. Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium egyik irodalom szakos tanára is kezébe kapta az első részt, és nem tenné a nem ajánlott szerzemények listájára.

— A tanórákon a kötelező olvasmányok mellett e könyvvel is foglalkozhatunk, melyet jó ötletnek tartok, hiszen, ha a mai fiatalok ezt olvassák, akkor erről kell beszélni — fogalmazott dr. Farkasné Csató Katalin. Az egyik érettségi tétel kapcsán tanulóival is tárgyalja a sorozat sikerének titkát, mely abban áll, hogy Stephenie Meyer írónő egybegyúrta a korábbi irodalmi sztereotípiákat. A rém- és vámpírtörténetek, a szépség és a szörnyeteg mesevilága mellett a szokásos szerelmi szál is megjelenik.


2010. 05. 12.

Kortalan kortársunk, Mikszáth Kálmán

Hogy 2010 Mikszáth Kálmán-emlékév is, leginkább onnan tudható, hogy még gyakrabban tűzik műsorukra a közszolgálati televíziók, a Filmmúzeummal egyetemben, a „nagy palóc” írásai alapján készült játékfilmeket, televíziós sorozatokat. Május utolsó- és június első napjaiban például megjelenik (megjelent) a képernyőnkön a Noszty fiú esete Tóth Marival, az 1938-as és az 1960-as változat is. A szívtipró dzsentrifiút hol Jávor Pál játssza, hol Mécs Károly, mindkettőért bolondul ma is az asszonynép.

Aztán jön a világszerte ismert Mikszáth-regény, a még kínaiul is olvasható Szent Péter esernyője, az 1935-ös adaptációból leginkább a Básti Lajos által megformált Vidra Gyuri alakja marad meg a néző emlékezetében, az 1985-ös feldolgozásból Pécsi Sándoré és Törőcsik Marié. A glogovai papot személyesíti meg az egyik, szép húgocskáját a másik. De A fekete várost is folyamatosan vetítik, a Zsurzs Éva által 1971-ben rendezett tévésorozatot egyesek a Magyar Televízió legeslegnagyobb sikereként tartották-tartják számon.

Vannak, akik azt állítják, Mikszáth Kálmán népszerűségét a mozgókép tartja életben mind a mai napig. Az a tény, hogy voltaképpen a magyarországi filmgyártás kezdeteitől gyakran és szívesen filmesítették meg az írásait. És nem is csak a legismertebbeket: 1932-ben például – német-magyar koprodukcióban – A vén gazembert, 1976-ban a Hungária Kávéház című négyrészes sorozatban az Esküvő Gerelypusztán, a Legyen az özvegyem!, A berlini lány és A lecke című elbeszélését is. Ezek a produkciók azonban szerintem éppen azt tanúsítják, hogy az üzleti s az aktuálpolitikai szempontokat mindennél fontosabbnak tartó filmes vállalkozók számára nem az egyes művek, hanem maga Mikszáth Kálmán volt a biztosíték arra, hogy kezdeményezésük sikeres lesz.


2010. 05. 12.

Rudyard Kipling: A kertész

Rudyard Kiplingtől sokáig csak A dzsungel könyvét ismerhette az olvasó. A tavaly megjelent két novelláskötet után, Aki király akart lenni címmel hamarosan várható a harmadik is, a Kelet Kiadónál. E kötetből való "a gyász, a bevallatlan hazugság novellája", Mesterházi Márton fordításában.


Az Úr egy sírt jelölt,
Hogy őrködjem felette.
De látta: vénülök,
S a követ elgörgette.
Egy nap a nagy Időben,
Egyetlen óra tette!
Az angyal látta könnyem,
S a követ elgörgette.

 Máté 28, 2.
 
Mindenki tudta a faluban, hogy Hellen Turrell a maga világában bárki iránt teljesíti a kötelességét, de legpéldaadóbban mégis egyetlen fivérének szerencsétlen gyermeke iránt. A falu azt is tudta, hogy George Turrell kora ifjúsága óta keserves próbatétele volt a családnak, és senki nem lepődött meg arról értesülvén, hogy annyi megelőlegezett és elpackázott gyorssegély után az Indiai Rendőrség Felügyelőjeként kapcsolatba bonyolódott egy nyugállományú tiszthelyettes leányával, mígnem egy lovas-baleset során, néhány héttel gyermekének születése előtt életét vesztette.
A sors irgalmából George apja is, anyja is elhalt addigra, s a harmincöt éves, anyagilag független Helen, bár nyugodtan lerázhatta volna magáról az egész nyomorúságos ügyet, nemes lélekkel minden terhet vállalt, jóllehet akkortájt éppen baljós tüdőpanaszok miatt Franciaország déli részén kellett kezeltetnie magát. Megszervezte, hogy a csecsemő egy dajka kíséretében hajóra szálljon Bombay-ben, elébük ment Marseille-be, kiápolta a kicsit a dajka gondatlansága folytán föllépett gyermekkori dizentéria-fertőzésből, emiatt a dajkát kénytelen is volt elbocsátani, majd végül soványan, megviselten, de győzelemittasan hazahozta a tökéletesen felgyógyult kisfiút Hampshire-i otthonába.
Mindeme részletek köztudomásúak voltak, Helen élete nyitott könyv lévén, ő ugyanis azt vallotta, hogy a botrány csak tovább dagad, ha eltussolják. Elismerte, George mindig is meglehetősen fekete báránya volt a családnak, de a dolog sokkal rosszabbul is alakulhatott volna, ha az anya ragaszkodik a jogához, hogy nála maradjon a gyermek. Szerencsére az a fajta ember pénzért bármibe belemegy, és miután George kínos helyzetben mindig a húgához fordult, Helen indokoltnak érezte, – s ebben minden barátja egyetértett vele – hogy a tiszthelyettes-rokonság szálát, úgy, ahogy van, elvágja, s a gyermeknek minden lehetőséget megadjon. Első lépésként a fiú – a lelkész közreműködésével – a keresztségben a Michael nevet kapta. Tudomása szerint, mondta Helen, ő nem különösebben gyermekszerető, de George-ot nagyon kedvelte; hozzáfűzte továbbá, hogy a kis Michael szája egészen az apjáé, amiből mégiscsak ki lehet indulni.

2010. 05. 12.

Karafiáth Orsolya játszóterei – A bulvár peremén

Első verskötete 1999-ben jelent meg. Azóta három újabb könyvvel jelentkezett, köztük egy regénnyel. Verseit nagyra értékeli a kritika, védjegyének a rímes-ritmusos „írott sanzont” tartják. Excentrikus megjelenésével, különcségeivel – fellép divatbemutatókon, vezetett tévéműsort, celebekkel főzött, vállalt művészi aktfotózást, színes parókákat hordott – a bulvár figyelmét is hamar felhívta magára. Harmincnégy éves, de nemrég azt írták róla: olyan, mint egy identitását kereső kamasz lány. Jövőképe amúgy határozott. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

– Hol vonaton, máskor reptéri váróban értem utol telefonon, amíg találkozónkat egyeztettük. Passzióból utazgat?

– Berlinben, Bázelban, Padovában vannak barátaim, akiket rendszeresen látogatok. Szeretek utazni. Jártam mostanában Londonban és vagy hat magyar városban is. Utóbbi helyeken „hivatalból”. Újságíróként is dolgozom női lapoknak. Megesik az is, hogy épp külföldi élménybeszámolóra kérnek. Vagy arra, gálaesteket vezessek. Esetleg azért hívnak, hogy lépjek fel divatbemutatón.

– Kellemes életforma.

– És költséges, de behozza az árát. Anyagias lény vagyok.

– Ismertségéhez persze nagyban hozzájárul a tudatos különcködése is.

– Kezdetben véletlenszerűen kerültem olyan szituációkba, amelyek nem voltak igazán hétköznapiak. Például: közéleti személyiségeket „zaklattunk” egyik barátnőmmel. De gyorsan tanulok, úgyhogy egy idő után már nem bíztam a véletlenre a megjelenéseimet. Nyilván közben rossz döntéseket is hoztam. Például elmentem olyan tévéműsorokba – nem is említeném őket –, ahova nem kellett volna. Ám valahogy mindig sikerült visszaoldalognom a normálisabb kerékvágásba. Legalábbis annyira, hogy kívülről épeszűnek látsszak.


2010. 05. 10.

Rényi Krisztina mesés képekkel mesél

Május 7-én, 17 órakor nyílik a Rényi Krisztina meseillusztrációit és festményeit bemutató Képes mesék - mesés képek című kiállítás a Szentendrei Képtárban.

A művésznő a Szentendrei Képtárban képzőművészeti, valamint gyermekkönyv illusztrátori oldaláról mutatkozik be a nagyközönségnek.
 
A kiállítás önmagában is barangolás a mesék birodalmában, ezt a hangulatot fokozzák múzeumpedagógiai és drámapedagógiai foglalkozásokkal, hétvégi mesemondó családi programokkal; bábszínházzal, gyermekkoncertekkel, hangszerbemutatókkal és egyéb olyan eseményekkel, melyek felkeltik a gyermekekben a múzeumok iránti érdeklődést.
 
Kapcsolódó programokat is szerveznek jeles napokon: május 9-én mesedélután lesz. 16.30 órakor mesét mond Papp Kornélia és Kertész József előadóművész, utána kézműves foglalkozás. Május 29-én, a városi gyermeknapi rendezvényhez kapcsolódóan egész napos képkereső játékot rendeznek a mesekiállításban. A Fenyő-Csillag együttes ad koncertet.
 
A Múzeumok éjszakáján Szigeti Ildikó óvónő, mesemondó mesél a kicsiknek és nagyoknak, utána ismét kézműves foglalkozáson lehet részt venni.

2010. 05. 10.

Kaliforniába tart a faddi képzőművész

Húsz éves lesz jövőre a faddi Mítosz Galéria, amelynek létrehozója, Gáti Mariann kivételes lehetőséget kapott: Los Angelesben, az Egyesült Magyarok Házában mutathatja be népmesei hangulatot árasztó fa, kerámia, tűzzománc alkotásait, festményeit novemberben.

Gáti Mariann elmondta az MTI-nek, hogy Los Angelesben élő fia hívta fel a figyelmét egy pályázatra, amely tengerentúli bemutatkozási lehetőséget ígért. A faddi művész jelentkezett a felhívásra, amelyet követően Bokor Balázs Los Angeles-i főkonzul személyes interjúra hívta, majd lehetőséget kínált neki a bemutatkozásra.

Eredetileg három helyszínen is tarthatott volna kiállítást a faddi alkotó, San Franciscóban, San Diegóban és Los Angelesben, de csak utóbbit tudta vállalni, ezt is annak köszönhetően, hogy segíti ebben a Tolna megyei közgyűlés elnöke és a Paksi Atomerőmű.

Hozzátette, hogy az atomerőmű támogatásával sikerült felújítani a Mítosz Galériát, amely 1991-ben nyitotta meg kapuit dédszülei fehértornácos, hosszú parasztházában. A munka most ért véget, megújult az öreg ház homlokzata, a székely kapu, megtörtént a belső rekonstrukció. Az épület érdekessége, hogy azon túl, hogy múzeumként funkcionál, az alkotó és férje itt élik mindennapjaikat. A házban és az öt éve megépült kiállítótérben, a Meseházban saját - népmesei hangulatot árasztó - alkotásait mutatja be a művész.

A faddi Meseházban évente körülbelül kétezren fordulnak meg.A látogatóknak nem szokványos, hanem léleképítő, meditatív tárlatvezetésben van részük a Meseházban. A művész kalauzolja őket a népi naiv festmények, parasztikonok, fa- és agyagszobrok között, miközben mesél gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt.

MTI
Megjelent: Népszava Online, 2010. Május 08., 11:32 (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=294186)

2010. 05. 10.

A váci könyves

Az Év vidéki könyvesboltja címért járó díjat vehette át Jess Kinga

Óriás üvegablakok, tágas nyitott terek, mindenütt fa- és kőburkolat. A kávézó melletti olvasósarokban két lány Varró Dani kötetét lapozgatja éppen, máskor itt író-olvasó találkozókat, dedikálásokat tartanak.

Jess Kinga

– Sok évvel ezelőtt pontról pontra leírtam magamnak, milyennek képzelem el a jövő könyvesházát, és ezt az álmot valósította meg az építész. Azt akartam, hogy együtt pulzáljon az egész ház – mondja Jess Kinga, miközben letelepszünk az emeleti Torony-galériával szemben, ahol főként váci művészek állítanak ki. Az Év vidéki könyvesboltja versenyben ez a bolt, a váci Lyra könyvesház kapta a legtöbb szavazatot. Jess Kinga a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon vette át a díjat.

Arra a kérdésre, miért a könyveszszakmát választotta, messziről kezdi a választ. Könyvek között nőtt fel, szülei olvasó emberek voltak. Általános iskolában könyveket kölcsönzött az osztálytársainak, és erről füzetet vezetett, de nemcsak kölcsönözte, ajánlotta is kedvenc olvasmányait. Miután édesapja könyvtárát kiolvasta és katalogizálta, átjárt a szomszédokhoz olvasnivalóért. Azt mondja, amióta a betűket ismeri, könyvesboltban akart dolgozni. A szükséges szakmai gyakorlat és öt év könyvesboltban eltöltött idő után önállósította magát, mert „másféle elképzelései voltak egy jól működő könyvesboltról”. – Huszonhárom éves voltam, amikor egy lakótelepi sorház közös helyiségét elkértem a lakóktól. Úgy gondoltam, egy lakótelepen helye van könyvesboltnak. Nem volt könnyű küzdelem, hiszen előttem csak egy fogorvos bérelt helyiséget a soron, máshol a kerékpárokat tárolták – mondja.

A lakótelepről néhány év után egy másik, de már belvárosi apró üzlethelyiségbe költözött. Az üzletbe csak három-négy vásárló fért be, ezért karácsony előtt hosszú sor kígyózott előtte az utcán. A városban azonban elterjedt a hír: milyen jó könyveket tarthatnak ott, ahol ennyi vevő álldogál órákat bejutásra várva.

– A kilencvenes évek elején még újdonságnak számított, ha egy üzletben azonnal reagáltak a vásárlói igényekre, mi pedig mindennap jártuk a nagykereskedéseket. A meglévő mellé hamarosan még két könyvesboltot nyitottunk, így bármerre jártak az emberek, megtaláltak minket. Vácon sok a bejáró, a vasútállomás melletti üzletben például azokra a vásárlókra számíthattunk, akik hazafelémenet esti olvasmányukat, vagy egy sorozat legújabb darabját keresték. Ez azonban szép lassan átalakult. A könyv egyre inkább ajándékcikké vált, egyre nagyobb választékra, mutatósabb kötetekre van igény – magyarázza, miért kellett változtatni addigi üzletpolitikájukon az ezredforduló tájékán. Ekkor határozták el, hogy a három kicsit egy nagy könyvesboltba költöztetik. A szerencse is velük volt: az önkormányzat 1998-ban meghirdette a főtérrel szomszédos, korábbi csirkepiacot eladásra. Ide épült zöldmezős beruházásban az új üzletház, amely forgalmas találkahellyé nőtte ki magát az elmúlt években.


2010. 05. 10.

Bernard Le Calloc’h, a magyar-francia kapcsolatok kutatója

2010-ben Aurélien Sauvageot (1897-1988) életútjáról, munkásságáról írt tanulmányt négy (magyar, francia, észt, finn) nyelven.

Bernard Le Calloc'h, 2007-ben Vácott dedikál.

Sauvageot-ról írta Bálint György Az Est című lap 1930. október 18-i számában, hogy a francia és a magyar kultúra „kiváló összekötő tisztje”, míg Bajomi Lázár Endre (1988) minden idők egyik legnagyobb magyarbarát franciájának nevezi.

Sauvageot már a húszas években elkezdte egyik legfőbb művének, a Francia-magyar és a Magyar –francia nagyszótárnak a munkálatait, de kiemelkedő műfordító tevékenysége is.

Halálának évében, 1988-ban jelent meg magyar nyelven, Aurélien Sauvageot: Magyarországi életutam című könyve. „Egy kultúra nem csupán szellemi, hanem emberi is, és megérteni csak akkor lehet, ha érzelmi indítékaival ugyanúgy megpróbálunk azonosulni, mint gondolataival” vallotta a kiváló francia nyelvészprofesszor, aki 1923-tól 1931-ig tartózkodott Magyarországon. Nemcsak nyelvészként tevékenykedett, hanem jelentős társadalmi és irodalmi munkásságot is kifejtett. 1929-ben a Sorbonne-on védte meg az urál-altaji szókészletről írott doktori értekezését. Ezt a tudományos munkáját Magyarországon adták ki Gombocz Zoltán támogatásával. Baráti köréhez tartozott Kodály Zoltán, Gombocz Zoltán (1877-1935), a Nyugat írói.

 ”Balassa József és Benedek Marcell segítségével még magyarországi tartózkodása idején fogott az első francia-magyar, magyar-francia nagyszótár szerkesztésének hatalmas munkájába, amelyet aztán 1932-től kezdődően adtak ki Budapesten.


2010. 05. 10.

Escher Károly képes emlékezete

Tárlatok nyílnak és könyv készül a nagy magyar fotós éleművéből

Két kiállítással, egy kétkötetes kiadvánnyal és egy szabadegyetemi sorozattal emlékeznek a magyar riportfényképezés klasszikusára, a 120 éve született Escher Károlyra.
Közel 170 képet mutatnak majd be a publikumnak
Teknős Miklós


A Magyar Fotográfusok Házában és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) október végén egy időben két párhuzamos, egymást kiegészítő kiállítást rendeznek Escher Károly páratlan életművéből válogatva. Az előbbi helyen hozzávetőleg 170 Escher-képet szeretnének bemutatni a publikumnak, és az OSZK kiállítása is pazarnak ígérkezik, bár a tárlatra kért 2,5 millió forint támogatásból egyelőre csak 800 ezer forint biztos. Az emlékévet egy kétrészes kiadvánnyal koronázzák meg: az első a mester életútját és életművét mutatja be, a másikban több száz fotót talál majd az olvasó. Ugyancsak Escherhez kapcsolódik az a szabadegyetemi előadás-sorozat, amelyet a mester szülővárosában, Szekszárdon rendeznek meg.


2010. 05. 07.

„Írd és mondd!” 2.: Mese Mindenkinek

Berecz AndrásBerecz András mesemondó, dalnok, több kötet szerzője, egy valódi régi vágású, jó kedélyű mesélő. Olyan hangulat lengi körül, amiért már eleve érdemes elmenni az estjeire, és akkor még nem beszéltünk a meséiről! Évtizedek óta lép fel különböző intézmények különböző nagyságrendű színpadain, faluban, nagyvárosban, Tallinnban, vagy Budapesten, kicsik és nagyok örömére. Ezzel kapcsolatos tapasztalatairól mesélt a Kaleidoskop.hu olvasóinak.

– Hol tart esteket mostanában?

Berecz András BereczAndrás: Jelenleg Budapesten az Aranytíz Kultúrházban lépek fel rendszeresen. Kinéztek maguknak, hálás vagyok érte. Törzshellyé vált, bár mindig féltem az ilyesmitől, és korábban nem szerettem. Egy kicsit úgy éreztem, mintha valaki a sarkamban volna és kergetne. Ugyanott hónapról hónapra újra megjelenni nagyon nagy kihívás. Hamar megfrissülni, mindig új előadást tartani, nehéz kérdés. Itt 2009. február óta vannak fellépéseim havi rendszerességgel, hol önállóan, hol művésztársaimmal. Jelenleg a Kőkertben liliom című előadás megy, amiben két legkedvesebb mesémet dolgoztam fel, szorosan összetartozó két gondolat rejlik meg benne. Az egyik egy nagyon könyörtelen mese, amiben igazság és hazugság együtt utaznak és lecsonkolják egymást.

2010. 05. 07.

Elvarázsolt olvasmányok

A MüPában egy héttel a könyvfesztivál után minden a gyerekirodalomról szólt

A babakocsiban szőke kislány ül, a mellette lépkedő ötéves forma fiúcska egyik kezével az anyjáét markolja, a másikban teli pénztárcát csörget. A Művészetek Palotájához érve megállnak a szabadtéri cirkusz előtt, a kisfiú nagyokat kacag a bohócok ügyetlenkedésén. Bent az aulában egyenesen a perselymalachoz tartanak, és egyesével bedobálják a pénztárcában őrzött forintosokat a malac tölcsér alakú farkába. Az összegyűlt pénzből jó néhány különösen rossz helyzetben lévő iskola könyvtárának gyarapítására jut majd.

A VI. alkalommal megrendezett Gyermekirodalmi Fesztivál amellett, hogy a családi együttlét fontosságát hirdette, kiemelten foglalkozott a szegénység és a kirekesztés elleni küzdelemmel. Ez volt a témája annak a mese- és illusztrációs pályázatnak, amelynek eredményeit, valamint a zsűrizés szempontjait péntek délután ismerhették meg a pályázók. A jeligével beküldött mesék kategóriájában Lackfi János Borka és az ücsörgő banya című meséje kapta a legtöbb szavazatot, a mese már olvasható az író, valamint a Csodaceruza folyóirat honlapján. Az illusztrációs pályázatot az idei IBBY díjas Rofusz Kinga nyerte, A kis gyufaárus lány meséhez készített illusztrációjával.

Mérsékelt érdeklődés mellett tartott tanulságos előadást L. Ritók Nóra, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskolában alkalmazott tanítási módszerekről; az iskolában oktató pedagógus bemutatott néhányat tanítványaik nemzetközi díjas munkáiból. Az iskolába 670 hátrányos helyzetű, nagyobbrészt roma gyermek jár. Talán nekik is jut azokból a megkímélt mesekönyvekből, amelyeket a Kedves Ismeretlen! könyvgyűjtő akcióra hoztak magukkal a fesztiválra látogatók.


2010. 05. 07.

Beteljesületlen szerelmek

Pozsony | Léván békében éltek egymás mellett különböző nemzetiségek, magyarok, szlovákok, csehek, zsidók, cigányok, de a német Barthel és a bolgár Rankov család is.
 
Pavol Pecha felvétele

„A történet addig él, amíg mesélik az emberek. Az egyik elfelejt belőle valamit, a másik hozzátesz egy darabot, majd valaki az okból következményt gyárt, a következményből meg okot. Ám nekem hihetnek” – kezdi egyik novelláját Pavol Rankov. A Szeptember elsején történt című regényében egy közösség életéből és éveiből ragad ki egy darabot, pontosabban harminc évet. Harminc évet, amelyen átgázolt a történelem.

Ennek a regénynek a színrevitelére vállalkozott a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház stúdiószínpadán Kamil Žiška, s mindjárt az elején tegyük hozzá, nem sikerült csodát tennie, az adaptációnak még az az egy szála sem igazán működik, amelyre felépítette Rankovval közösen a dramatizációt. Persze, aki lehetetlen feladatra vállalkozik, ne csodálkozzon azon, ha a csoda nem mindig jön el.

Pavol Rankov még mindig a fiatal szlovák írógenerációhoz tartozik (jó, mondjuk, a középnemzedékhez), hisz 1964-ben született, s 1995-ben debütált a „S odstupom času” című novelláskötetével, amelyért Ivan Krasko-díjat kapott. Ezt követte a „My a oni/oni a my” című kötete 2001-ben, majd 2008-ban a Kalligram kiadásában a Szeptember elsején történt (vagy máskor) című regénye. Számos idegen nyelvre lefordították már a műveit, magyarul előbb az AB-ART Kiadó gondozásában jelent meg a Testközelben című novelláskötete Horváth Erika fordításában, s a napokban látott napvilágot a Kalligramnál az első kötetének magyar változata (Tóth Annamária fordításában).


2010. 05. 07.

IV. „Erdélyország az én hazám" világtalálkozó Verőcén, július 2–4. között

 
Több száz fellépő, gazdag programkínálat, kulináris finomságok. Megelevenedik Erdélyhon múltja és jelene.

Világtalálkozóvá nőtte ki magát az „Erdélyország az én hazám…” elnevezésű rendezvénysorozat, amely négy esztendővel ezelőtt indult útjára, s mostanra nem csak az onnan elszármazottak, hanem Erdély szerelmeseinek is igazi, fesztiválhangulatú nemzetközi találkozójává fejlődött. Az idén – 2010. július 2-4-én -, a szokásos helyszínre, a Dunakanyarba, Verőcére, a Csattogó-völgybe már mintegy tízezer zarándokot várnak a szervezők, s az eddigi legszínvonalasabb programsorozatot állították össze, amelyben minden korosztály, gyermekek, férfiak és nők megtalálják a kedvüknek megfelelő műsorszámokat – három napon és éjszakán át! S persze, nem csak kiváló programokon vehetnek részt a jelenlévők, hanem megismerkedhetnek és megízlelhetik Erdély konyhájának ízeit, egyedi italait, borait.

- Mi, akik Erdélyországban születtünk, vagy leszármazottként élünk messze származási helyünktől, kiérdemeljük történelmi múltunk, emberi méltóságunk és a magyar nemzethez fűződő szerves hovatartozásunk okából, hogy ránk figyeljenek, jobban megismerjenek, s ne jöttmentként, idegen ország idegen sarjaként tartsanak számon bennünket. És persze ismerjék meg mások is szülőhazánk, Erdélyhon titokzatos színvilágát – fogalmazza meg a rendezvény üzenetét, ars poeticáját Gaál István, aki azóta szinte csak ennek az eseménynek él-hal, érte küzd, segítségül véve a Budapesti Székely Kör Alapítványnak, Báthory István Kulturális Egyesületnek és a Magyarságszolgálati Alapítványnak maroknyi csapatát. A rendezvény fővédnöke Böjte Csaba ferences rendi atya, háziasszonya Petrás Mária.

- Idén, 2010. július 2-4-én, immár negyedik alkalommal ismét egybegyűlünk, óceánon innen és túlról, mint őseink egykoron tették azt a székely Agyagfalván – mondja Gaál István. – Magasra tartjuk a zászlót az Erdély szülöttei és az Erdélyországért elkötelezettek nagy találkozóján. Az évente hagyománnyá váló találkozóink nem csak Erdély sokszínűségét mutatják be a kíváncsi nagyközönségnek, hanem azon embereket is, kik ezen ősi föld szülöttei, leszármazottai, kik tetteikkel méltán adnak alapot arra, hogy nemzetünk elsőrangúan szerves tagjai lehetünk magunk is.

2010. 05. 07.

Magyar gyerekrajzokból nyílik kiállítás Londonban

30 gyerekrajzból rendez kiállítást a kecskeméti Pedagógia Sub Rosa Egyesület Londonban május 2-ától. A magyar iskolások rajzai elbűvölték a Waterloo pályaudvar mellett lévő nemzetközi galéria munkatársait.

– Azután vettük fel a kapcsolatot a londoni galériával, hogy honlapukon megtaláltuk azt a Picassótól származó gondolatot, amelyet gyakran idézünk mi magunk is – mondta Kövesdi Mária, az egyesület elnöke. – Picasso szerint minden gyermek művésznek születik, csak aztán a többség felnő... Ami arra hívja fel a figyelmet, hogy nekünk, felnőtteknek a feladatunk és felelősségünk, hogy segítsük megőrizni a gyerekek alkotókészségét, s ne hagyjuk veszni alkotóerejüket.

A Sub Rosa Egyesület másfél éve határozta el, hogy létrehozza Kecskeméten Magyarország első gyermekrajz múzeumát. A napokban megállapodtunk a TIT Bács-Kiskun megyei szervezetével, hogy a múzeum első állandó kiállításának a Tudomány és Technika Háza ad helyet.

Az egyesület egyik önkéntese, Tátrai Lilla művészettörténész hónapokkal ezelőtt levélben kereste meg a londoni galéria munkatársait. A rajzokat látva egyetlen kérésük volt az angol partnereknek: a szervezők találják ki, hogyan tehetnék a kiállítást élményszerűvé az ottani gyerekek számára. Így nem csak tárlat, de workshop is kapcsolódik majd a programhoz.


2010. 05. 07.

Kölcsönöztél már embert?

Idén második alkalommal rendezi meg a Művészetek és Irodalom Háza a Pécsi Irodalmi fesztivált, amely nem fukarkodik a programok terén. Várhatóak meghökkentő utcai akciók, élő könyvtár "kikölcsönözhető" emberekkel, koncertek, pódiumbeszélgetések, valamint számos gyermekprogram is.

A rendezvényről nem hiányoznak a klasszikus könyvbemutatók, felolvasóestek és kerekasztal-beszélgetések sem. A fesztiválnak része a Review Within Review nemzetközi folyóirat-találkozó is.

A II. Pécsi Irodalmi Fesztivál programja:

MÁJUS 4. KEDD

10.00 Művészetek és Irodalom Háza - Breuer Marcell terem
James Joyce Ulyssesének új magyar fordításáról beszélgetnek a fordítók: Gula Mariann, Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán és Szolláth Dávid.

16.30 Jókai tér
Sebő-együttes koncertje: Erdei dalnokverseny- Lázár Ervin meséi és kedvenc dalai

18.00 Művészetek és Irodalom Háza - Breuer Marcell terem
Balla Zsófia A nyár barlangja című kötetének bemutatója. A szerzővel Ágoston Zoltán beszélget.

19.00 Művészetek és Irodalom Háza - Fülep Lajos terem
Esterházy Péter estje - Felolvasószínház a JESZ színészeivel és beszélgetés Ágoston Zoltán közreműködésével. (Jeltolmácsolt rendezvény)