A mumpszos Csipkerózsikától a sunyi szúnyogig

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. július 13. kedd, 09:50

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2230

Ragyogj, mint egy virágtündér! 

A tavaly kiadott Virágtündérek - Varázslatos ajtók című könyv folytatásaként jelent meg ez a kiadvány, amely nemcsak könyv, hanem igazi kincsesdoboz. Bár kívülről nem látszik, lapjai közül karton varázspálca, karperec, nyaklánc, tiara és tündérszárnya varázsolható elő. A könyv a virágtündérek világába enged bepillantást, akikről kiderül, hogy csillámos szárnyuk van, imádnak éjszakai pizsamás bulikat rendezni, hogy a buli után nem felejtenek el rendet rakni, szeretnek bálba járni, mindig segítenek egymáson, jólelkűek, és ha boldogok, ragyogni kezdenek. A kötet arra buzdítja kis olvasóit, hogy ők is viselkedjenek úgy, mint a virágtündérek, és ragyogni fognak. Lányaim először összevesztek a karton karkötőn, amit sikerült el is szakítaniuk, az olvasás után pedig a legnagyobb békességben álltak neki virágtündérest játszani.

Egmont Kiadó, 2010.
4999 Ft

Lackfi János: Ugrálóház

Az Ünnepi Könyvhétre megjelent verses-mondókás könyvecske, melynek írója a József Attila-díjas Lackfi János, az óvodás-kisiskolás gyermekekhez szól. Az ötgyermekes költő a gyermekvers-írást örömzenéléshez hasonlítja, verseit pedig ciklusokba rendezte a könyvben, melyet Kállai Nagy Krisztina rajzai illusztrálnak. A versek témái az óvodások mindennapi életének mozzanatai, úgy mint öltözés, hajmosás, körömvágás, evés, pelenkázás. Ötéves lányom kedvence a Csípős vers, amely így kezdődik: „Hej, ez a szúnyog/igazán undok/hej, ez a szunyi/igazán sunyi.

Egmont Kiadó, 2010.
2699 Ft

Törzsében székely volt – Újabb Tamási-album

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. július 13. kedd, 09:46

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2255

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla veszprémi–bucsini szerzőpáros harmincadik nagy formátumú albumával, a lapunkban már bemutatott Székelyföld képi autonómiája kötettel egy időben íróasztalunkra, könyvespolcunkra helyezte az Erdély –Székelyföld albumsorozat 30. kötetét, a Tamási Áron életútját bemutató, a Magyar Örökség-díjas fotóművész felvételeiből, az irodalmár Lőwey Lilla gazdag Tamási-vonzatú szövegválogatásával megalkotott irodalmi fotóalbumot a Törzsében székely volt allegorikus címmel.

Az előszót Egész szívemmel Erdélyben és Erdélyért élek mottó alatt Ugrin Aranka, a Duna Televízió irodalmi rovatának Erdélyért rajongó volt szerkesztője, a Tamási Áron Alapítvány kuratóriumának elnöke jegyzi. Az előszóíró, mintha az ő bölcsőjét is ezen a tájon ringatták volna, olyan helyismereti bennfentességgel és érzelmi azonosulással, művészi ízléssel fogalmazza bevezető esszéjét: A Hargita lábánál, a Gordon hóna „alatt", a Szőke Nyikó völgyében nyújtózkodik egy falu, amelyet Korond felől a Kalondáról, Székelyudvarhelyről jövet a Baknya-tetőről pillant meg először a látogató. Tamási Áron szülőfalujába érkeztünk. Itt ringott „a sors szeszélye szerint székely ágon... magyarnak született" író bölcsője, és akarata szerint itt helyezték végső nyugalomra porhüvelyét, a templom háta mögött, a két cserefa alatt, arccal kelet felé.

Lőwey Lilla a Törzsében székely volt, fia Hunniának című irodalomtörténeti esszéjében az előszó székelyföldi röghözkötöttségből egyetlen idézettel hatalmas idő- és térbeli dimenziókba helyezi Tamási Áron életművét. A többnyire Tamási-idézetekből és ezek értelmezéséből összeálló írói-emberi életpályarajz nem tanáros eligazítás, hanem az írás maga is az olvasót lebilincselően fogva tartó alkotás, egyben olvasói időt kímélő kézikönyv is, a legszebb és legjellemzőbb Tamási-idézetek tárháza.

Erre az alapozásra épül rá — vagy éppenséggel fordítva — Váradi Péter Pál Tamási világát képekkel elénk elevenítő albumanyaga, amelynek témája magához vonzza a Tamási Áron személyéhez kötődő, életművének hatása alá kerülő erdélyi írói és népi környezetet is.

Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Orbán Balázs — A legnagyobb székely és Benedek Elek A nagy székely mesemondó albumának kiadása után ezzel a harmadik képes irodalmi albumával máris sorozattá szerkesztette Erdély nagy magyarjait.
Könyveik a Kartographia könyvforgalmazó sepsiszentgyörgyi vállalkozás Arany János utcai üzletében hozzáférhetőek.

Ady Endre rokona

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. július 03. szombat, 01:09

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2588

Tizenévesen csak bélyeggyűjteményében találkozott Magyarországgal, de akkor nem tudta, hogyan kell kiolvasni a „királyság” szót. Huszonegy évesen már tudott káromkodni, értette a tiltásokat és a parancsokat is magyarul. Elvégre, ha a túléléshez kell, az ember hadifogolyként is könnyen tanul.

A szerző felvétele

Oleg Rosszijanov a világháború után – amely a fél lábát is elvitte – mégsem elfelejteni akarta az életében bizarr módon megjelent Magyarországot, hanem minél inkább megismerni. És megismertetni, miután úgy döntött, a magyar irodalom műfordítója lesz. A Szovjetunióban elsőként az idén kilencvenedik évébe lépett Rosszijanovon keresztül ismerhették meg az orosz olvasók Ady Endrét, Babits Mihályt, József Attilát és magyar írók hosszú sorát.

– Gyerekkoromtól könyvmoly voltam. Mindent gyűjtöttem, antik irodalomtól skandináv mitológián át a kalandregényekig. Egyszerűen örömet okozott maga a könyv, a szép borító, a jó minőségű papír érintése – emlékezik viszsza. Moszkvai lakása most is könyvekkel teli. A polcokról Tóth Árpád, Déry Tibor, Ady Endre néz le.

Bár a földrajz felé is kacsingatott, az irodalmi vonzódás erősebb volt, így 1940-ben – egy betegség miatt egy évvel eltolva katonai behívóját – levelező hallgatóként felvételt nyert a Bölcsész és Irodalomtörténeti Intézetbe (IFRI). –Egy új világ nyílt meg előttem, egészen elmerültem az irodalomban. Azt, hogy 1941 tavaszán megkaptam az új behívómat, és elszakítottak mindettől, nagyobb csapásként éltem meg, mint pár hónappal később a Szovjetunió megtámadásának hírét – vallja be a műfordító.

A háború felkészületlenül érte az országot és Rosszijanov vinnyicai tankezredét, amely annyira kezdetleges állapotban volt, hogy az ezred java gyalog indult a frontra, alig néhány könnyű tankkal. – Amúgy is csak egyszer vezettünk előtte, a június 22-re kitűzött első lövészgyakorlatunk pedig a német hadüzenet miatt maradt el.

Ingázó teherautók gyorsították egy kicsit a menetet, de egy nap múlva már látszott, nincs hova menni, a tankok megsemmisültek, sokan dezertáltak, a védelem összeomlott. – Ez szerintem Sztálin felelőssége, még akkor is, ha ma vannak, akik őt akarják a győzelem kovácsának beállítani. A nép nyert, nem Sztálin. Őt bűnözőnek tartottam, akkor sem szerettem. Nem is harcoltunk soha Sztálinért kiáltva, ilyet legfeljebb a politikai tisztek csináltak, bármit mutatnak is a filmek – meséli a győzelem 65. évfordulója körül sokak által ismét egyre pozitívabban értékelt generalisszimuszról Rosszijanov, akire az összeomlás után hosszas kerülőkkel leginkább kóborló menekülés várt, sok katonatársával együtt. Hol csatlakozott egy újabb egységhez, hol annak megsemmisülésével tovább vándorolt, mígnem 1942 júniusában a Donkanyarnál egy német ellenőrzés után magyarokhoz nem került, akiktől egy átvezényeléskor meglépett. – Ma sem tudom, hogyan, egyszer csak konvoj nélkül maradtunk és szétfutottunk.

Lassan kinőjük az épületet

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 28. hétfő, 22:35

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2759

Beszélgetés Csorba Lászlóval, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával

Csorba László

A Magyar Nemzeti Múzeum nem csupán a magyar történelem tárgyi emlékeinek első számú gyűjtőhelye. Az 1848-as márciusi forradalom fontos helyszíne volt, így azóta a nemzeti szabadság jelképe is. Timpanonján Pannónia nőalakja ül a trónón, jobbján a tudomány és művészet, balján a történelem és a hírnév, a jobb sarokban fekvő istenalak a Dunát, a bal oldali a Tiszát szimbolizálja. A magyarság kiemelten fontos tárgyait és műkincseit a XIV. századtól őrizték királyi gyűjtemények. Mátyás már kortárs képzőművészeti alkotásokat is vásárolt. A török elleni küzdelem szüneteiben dúsgazdag főuraink, a Nádasdiak, a Zrínyiek, az Esterházyak ritkasággyűjteményeket is fölhalmoztak kastélyaik kincsesházaiban. Amikor a felvilágosodás hatására az első nemzeti múzeumok alakultak, 1802-ben, Európában harmadikként, Széchényi Ferenc gróf adományából létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum. Igazgatója ez év februárjától Csorba László egyetemi docens, az újkori magyar történelem, művelődéstörténet és egyháztörténet, valamint az olasz–magyar kapcsolatok történetének kutatója.

Kisgyerekkorom óta érdekelt a történelem. Talán azért is, mert családom évszázadokra visszanyúló hagyományait a fennmaradó dokumentumok alapján korán megismerhettem. Az egyik ükapám neves festőművész volt. A család egy része erdélyi székely származású, de vannak francia, spanyol, szlovák, cseh őseim is. Vagyis, jellemzően sokféle sors találkozott össze a mi családunkban is –ahogy persze a legtöbb családban ugyanígy, itt, Közép-Európában. A Rákóczi gimnáziumban remek történelemtanáraim voltak, de nevezetes egyéniség volt a magyartanárom is, Kovács Endre, akit tanítványai szép emlékkötettel is megtiszteltek. Ő nemigen szerette a romantikát, így Kossuthot, Petőfit kezdetben én is – az ő szemüvegén át – inkább csak nacionalista izgatóknak láttam. Az egyetemen azután egészen más horizontot rajzoltak fel Szabad György előadásai. Ő is ugyanerről a nemzedékről beszélt, de nála távlatos, európai államférfiakról hallottam – kinek van hát igaza? Mindkét tanárnál éreztem, hogy a meggyőződésük hiteles – nem tehettem hát mást, mint fölmentem az Országos Levéltárba és elkezdtem sorra ellenőrizni azokat a forrásokat, amelyekre Szabad György hivatkozott. És rá kellett jönnöm, hogy minden úgy van, ahogy mondja – a reformkor világáról adott képe hiteles, tárgyszerű, történeti értelemben igaz. De akkor honnan származik Kovács Endre igazsága? Így döbbentem rá arra, hogy a közben eltelt száz-százötven év hagyománya megváltoztatta az ismereteket az eredeti tényekről. Kovács Endre tanárom azt a hagyományt képviselte őszinte meggyőződéssel, amely Kemény Zsigmond, Gyulai Pál, Móricz Zsigmond, Németh László véleményére alapozott, míg Szabad György visszanyúlt az eredeti forrásokhoz, amelyek persze már a maguk korában sem feleltek meg annak a mítosznak, amely még Kossuth és Széchenyi életében e két heroikus alak köré fonódott. Fölismertem, hogy történeti értelemben Szabadnak van igaza, Kovács Endrétől pedig azt tanultam, hogy a későbbi korok miket is láthatnak bele, mit adhatnak hozzá az egyes személyiségek egykori életművéhez. Ezek az élmények azután végképp elköteleztek a XIX. század kutatása mellett. De „kirándultam” néha a XX. századba is, hol zsidóságtörténeti, hol olasz–magyar kapcsolati témák vizsgálata során. Ez a többszálú érdeklődésem nem múlt el, ma is rendre fölbukkan írásaimban és az egyetemi óráimon is.

Hiánycikk a kötelező iskolai olvasmány

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 28. hétfő, 22:27

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2178

– Jelenleg a központi intézmények működési feltételein igyekszünk javítani. Az erre a célra tavaly kiutalt 80 ezer hrivnya alig futotta a felnőtt könyvtár olvasószolgálati épületének, valamint a gyermekkönyvtár épületének a felújítására – mondja Varga Éva. – Még számos nehézség megoldásra vár. A közelmúltban kinevezett járási vezetés ígéretet tett, hogy a lehetőségekhez mérten támogatnak majd bennünket. A mai napig megoldásra vár a fűtési rendszer kiépítése, a vizesblokk korszerűsítése, valamint a villanyhálózat felújítása.

A járás minden 500 lelkesnél nagyobb településén működik közösségi könyvtár. Helyzetük változó, leginkább a kisbégányit, a haláborit, a tiszacsomait, valamint a mezőgecseit kellene korszerűsíteni. A kígyósi, a nagyberegi, valamint a sárosoroszi rekonstrukciójára a közelmúltban került sor.

– Milyen könyvállománnyal rendelkeznek?

– A járási könyvtár állománya 100 ezer kötetből áll. Igény elsősorban magyar nyelvű kiadványokra van, hiszen a járás lakosságának zöme magyar ajkú. Mind a mai napig hiány van kézikönyvekből, kötelező iskolai olvasmányokból, meséskönyvekből, valamint gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomból. Az idén nem kaptunk támogatást újságok előfizetésére, pedig nagy szükség lenne rá.

Újabb évet csúszik a Márai-program

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 28. hétfő, 22:14

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2159

Az otthon egy érzés

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 28. hétfő, 22:09

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2402

Európában nagyobb szabadsága és tere van a szépirodalomnak. - Tamas Dobozy magyar író Ontarioban él, ahol 20. századi amerikai irodalmat tanít. Budapesti felolvasóestje után, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban beszélgetett vele Erdész Ági.

Békés búcsú

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 25. péntek, 19:52

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2508

Májusban elhunyt Békés Pál. Róla beszélgetni, őt idézni, felidézni hangokat, együttléteket találkoztunk június 16-án délután a Pozsonyi Pagony könyvesboltban.

Szerette a Pagonyt. Mint újlipótvárosi, gyakran járt arra, szívesen benézett: ott élnek a mesék. Óriásfa gallyai között bukkan fel Süsü, babzsákokon boszorka hentereg, Vitéz László süvíti a polcról, hogy Szervusztok Pajtikáim! Hallgathatsz világzenét, ha akarsz. Lehet, hogy ő is hallgatott. Most ő hallgat. Palinak szólítjuk, hátha attól megszólal végre megint.

Csáki Judit hangján keresztül érkezik közénk. Semmi baj. Dehogynem, baj van, mégis elterelődik a figyelmünk, már a felvágatlan József Attila-kötet fáj, a valahogy eltelt évszázad.

Závada Pál a Radnóti gimnáziumbeli évek mítoszteremtő hatását, Fodor Géza tanulmányát említi a Bélyeggyűjtemény előtt, és olvassa Parti Nagy Lajossal felváltva a történeteket. „A legfontosabbak elférnek egy nagyobbacska bélyeg hátán”, Örkény egypercesei és Hemingway vignettái szolgálnak hozzájuk előképül. Parti Nagyot idézve dinamikus, ritmusos, de finoman folyó, kerek, pontos írások. Szól a Határeset, Kamikáze, Tücsökzene, Závada pedig az átlagos osztályt mutatja be, ahol volt, aki „kerozint adott be magának intravénásan”, más meg művészien szinkronizált, „akár kakas kellett vagy kanegér”, és megnyerte vele „az Év Donald kacsája címet”.

Bővebben: Békés búcsú

Káposztáskő tót módra

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 25. péntek, 19:47

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3193

Ahol mindig esik az eső

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 25. péntek, 19:33

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2482

José Saramago (1922-2010)

Szinte minden évben írt egy regényt, rendíthetetlenül, s mégis mindig másként. Filozófus volt, aki az észben, a tiszta észben hitt, az érzelmekben és a szeretetben, ezért aztán csodákról írt könyveket. - Kőrösi Zoltán José Saramagóról.

Nyári olvasmányok a Pagonyból

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 25. péntek, 18:38

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2328

Igazi meseremekművek kerültek ki a Pagony műhelyéből. Öt mesekönyv, öt különböző világ, öt remekmű. Borongós nyári estékre, napos nyári napokra és persze csak úgy ajánljuk kicsiknek és nagyobbaknak, mindazoknak, akik szeretik a jó meséket, kalandokat és a mai írók mesés világát.

Galléros Fecó – a sztár

 

- Ha Ruminiról van szó, akkor egyértelműen őt nevezném sztárnak, hiszen már évek óta birtokolja a gyerekkönyv toplista elejét. A kisiskolások szinte aludni sem mennek el Rumini kalandjai nélkül, vele kelnek, róla beszélgetnek, sőt több suliban már tananyagként is visszaköszönnek a kisegér kalandjai. Az idei Ünnepi Könyvhétre a regény másik belevaló fickója, Galléros Fecó adta ki naplóját – Berg Judit segítségével. A vagány egérmatróz titkos jegyzeteiből megtudhatjuk, hogy mit is csinált a száműzetésben, milyen életveszélyes kalandokon ment keresztül. A könyvben Galléros Fecó saját rajzait is megismerhetik a gyerekek - Kálmán Anna segítségével, valamint eredeti tengerészballadákat is olvashatnak Tóth Krisztina tolmácsolásában.

Mai mesemondók

 

Fiúknak, kicsiknek és nagyobbaknak érdemes elolvasniuk az Autósmesék című könyvet, amely szép csendben meghúzódik a sok-sok remekmű mellett. Pedig emellett nem lehet szó nélkül elmenni. Igai kuriózum a kötet, hiszen a kortárs meseírók mesélnek autókról, játékautókról, igazi autókról és kukás autókról. A könyv témája mellett fontos megemlíteni, hogy a nemrég elhunyt Békés Pál író meséjét is olvashatjuk itt. A könyvet Rubik Anna illusztrálta, s a sok-sok szerző közül csak egy párat sorolnék fel: Berg Judit, Czigány Zoltán, Kiss Ottó, Lackfi János, Mosonyi Alíz, Nógrádi Gábor.

"Ügy" könyvek

 

Finy Petra meséi, az úgynevezett „ügy” könyv sorozat is folytatódik. Ezúttal a Doki-ügy című kötet jelent meg, melyből megtudhatjuk, hogy mi mindennel lehet a dokihoz menni. Az egyik szereplő bárányhimlős lesz, a másik szemüveget kap, a harmadik eltöri a kezét. S hogy a „félelmetes orvosi ellátás” vidám legyen, és amikor a valóságban is netán odajutunk, hogy a gyerekkel orvoshoz kell menni, mindenképp ajánlott, hogy legyen kéznél ez a kis könyv. A könyv erőssége még a mérete is, akár egy kis zsebben is elfér, de kiváló utazáshoz is, amikor a rövid szövegek és a kitűnő illusztrációk – Tommaso Levente Tani - elvarázsolják a kicsiket.

Volt egyszer a mese 

 

A könyvheti Pagony ajánlatok közül itt a végén két gyönyörű mesekönyvet szeretnék még bemutatni. A Jeli Viktória – Tasnádi István írta, Kun Fruzsina illusztrálta Rozi az égen című mese igazi különlegesség. Már csak a témája miatt is, amelyből a gyerekek játszva megismerhetik a csillagképeket, s közben megkereshetik Rozi elveszett szülinapját is, másrészt azért mert ezt a mesét a Budapesti Bábszínházban is megtekinthetjük, és a rádiójáték formájában is hallgathatjuk az MR1 Kossuth rádió adásában. Így tehát könyv és bábelőadás és rádiójáték születését ünnepelhetjük együtt Rozi „elveszett” születésnapjával.

A másik mesekönyv Máté Angi Volt egyszer egy című kötete, amelyben egy különleges mesevilágot tár elénk. Kis etűdökben mesél a körülöttünk lévő világról, a nyárról, a virágról, az alagútról, a sötétségről, a csendről. Költői mese ez, gyönyörű rajzokkal – Sulyovszky Sarolta illusztrációi - amelyeket nemcsak kicsiknek ajánlunk.

 

Szerző: Almásy Katalin

Fotó: Pozsonyi Pagony

Országos mesekonferencia

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 25. péntek, 18:35

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2681

A százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár lesz a házigazdája a hatodik országos népmese-konferenciának, amit október 1-jén tartanak a Rendezvényközpontban. A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) öt évvel ezelőtt nyilvánította szeptember 30-át, Benedek Elek születésnapját a Népmese Napjává. A javaslattevő Szalai Gáborné, a százhalombattai könyvtár akkori igazgatója volt.

„Odaadnám ezt a díjat bárki óhajtónak”

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 19. szombat, 12:31

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2538

Cigány mese nyert a rádió pályázatán

Gabnai Katalin A jó élet című színdarabja nyerte a Magyar Rádió drámapályázatát. A győztes mű jutalma 2 millió forint. A zabolázatlan királyfiú története színpadi legenda zenére, táncra, óriásbábokra elgondolva, az európai roma hiedelemvilág és egy cigány palóc népmese motívumaival.

Gabnai Katalin szerint műve fejlődés- és szenvedéstörténet is lehet

Az írói erő, a szépen kimunkált nyelvezet, a szórakoztató, mégis nagyon komoly hangulat – ennek köszönhető, hogy Gabnai Katalin nyerte az első díjat a Magyar Rádió drámapályázatán – mondja Solténszky Tibor. Az MR1 Kossuth Rádió Művészeti Produkciós Szerkesztőségének vezetőjétől, a zsűri tagjától megtudjuk: a bírálótestület döntése egyhangú volt. A második helyet és az ezzel járó 1,5 millió forintot Benedek Szabolcs, a megosztott harmadik helyet pedig Lanczkor Gábor és Péhl Gabriella nyerte, jutalmuk fél-félmillió forint.

A befogadottnál egyébként több pályamű érkezett, ezek egy részét azonban formai okok miatt el kellett utasítaniuk. A befogadott 413 művet először a szerkesztőség tagjai olvasták el, 46 szövegkönyv került tovább a Bereményi Géza, Gothár Péter, Marton László, Molnár Piroska, Radnóti Zsuzsa és Solténszky Tibor nevével fémjelzett zsűrihez. Mint a jeligék bontása után kiderült, ismert írók, színpadi szerzők, például Kukorelly Endre, Sultz Sándor, Szakonyi Károly is pályáztak – s bár a díjakat nem ők kapták, ez mégsem jelenti, hogy rádiójátékaik ne valósulnának meg: további kb. ötven-hatvan darab megvételéről tárgyal az MR a pályázókkal. A szerkesztőségvezető egyelőre nem tudja biztosan, mikor hallhatók a nyertes művek, amelyek jó részét a szerzőkkel együtt munkálkodva „rádiójátékosítani” kell, a díjazott négy darabból is három például színpadra íródott. A gyártás ősszel kezdődik.

13+1 „csajos” könyv a vébére

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 19. szombat, 12:14

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 4872

Mialatt párunk a tévé előtt gubbaszt, és nőként (tisztelet a kivételnek) nem érzünk késztetést arra, hogy vele együtt nézzük a focimeccseket, addig mi is elvonulhatunk, kezünkben egy tuti könyvvel. S ahhoz, hogy még könnyebb legyen válogatni a több, mint egy hete zárult Ünnepi Könyvhét újdonságaiból, az fn.hu összeállított egy kimondottan „csajos” könyvajánlót.

1. Gyina Rubina: A Leonardo-kézírás
Gyina Rubina – aki napjaink egyik legismertebb, Izraelben élő orosz írója – regényét három kulcsszó jellemzi: a cirkusz, a zene és a szenvedély. A könyvben a fantasztikus akrobatatudással és még fantasztikusabb gondolatolvasó képességgel rendelkező Anna történetét követhetjük nyomon. A regény főhőse gyerekkora óta tükörírással ír, kiváló érzéke van a matematikához és a fizikához, zseniális cirkuszi artista, ügyes kaszkadőr, ráadásul mindent tud a tükrökről. Anna akaratán kívül olyan információk birtokába kerül, amelyekről nem szeretett volna tudni. És hogyan bonyolódnak a kijevi és a moszkvai szálak Frankfurtban, Indianapolisban és végül Montrealban? Megtudhatjuk, ha követjük Annát és a tükröket!

(GABO)

2. Paulo Coelho: Brida
A Coelho-rajongók közel egy éve vártak arra, hogy a brazil író újabb regényét a kezükbe kaphassák. Ez most végre megvalósult a Brida című művel, amelyet Coelho közvetlenül Az alkimista után írt. A regény egy fiatal nő történetét meséli el, aki fejest ugrik a boszorkányságba, és beleveti magát a különböző mágikus hagyományok megtapasztalásába. A Brida szerelemről és bátorságról szóló gyönyörű és misztikus történet. Coelho a könyvben olyan témákat dolgoz fel, amelyek régóta foglalkoztatják, mint például a Nagy Anya, a pogány vallások és a szerelem különböző felfogásainak kérdései. A főszereplő, Brida, egy fiatal és gyönyörű ír nő, az élet értelmét és az univerzum titkait kutatja. Találkozik egy bölcs férfival, aki megtanítja, hogyan győzze le a félelmeit, és egy érett nővel, aki megmutatja neki, hogyan táncoljon a világ rejtett dallamára. Mindketten meglátják a Bridában rejtőző különleges képességeket, de hagyják, hogy egyedül induljon felfedezőútjára.

(Athenaeum)

3. Waris Dirie-Cathleen Miller: A sivatag virága
Aki látta a májusban bemutatott A sivatag virága című filmet, ezúttal könyvben is átélheti a filmvászonra adaptált életrajzi regényt. Aki viszont nem látta, annak mindenképpen érdemes elolvasnia a szomáliai Waris Dirie megrázó vallomását. Megtudhatjuk, hogyan jutott el a világ egyik legkeresettebb modellje az észak-afrikai sivatagból, egy nomád kecskepásztor családból a divatlapok címlapjára és a divatbemutatók kifutójára. Waris Dirie rendkívüli személyiség, a világ tíz vezető topmodelljének egyike és az afrikai nők jogaival foglalkozó ENSZ-nagykövet. Waris kendőzetlenül tárja fel drámai fordulatokban és keserű tapasztalatokban bővelkedő életét: a megrázó gyermekkori traumától (5 évesen nemiszerv-csonkítást hajtottak végre rajta) egészen a modellé válásáig.

(GABO)

Bővebben: 13+1 „csajos” könyv a vébére

---

„A brókerek diktatúrájában csak két szín létezik”

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2010. június 19. szombat, 12:10

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 2361

– Mások a gyerekek ma és mások voltak 30-40 éve. Volt-e fegyelmezetlen kis nézője pályafutása alatt, akivel nem tudott mit kezdeni a színpadról?
– Negyvenkilenc év alatt soha nem kellett fegyelmeznem.

– Nagyon sok pedagógus irigyelheti ezért. Mi az Ön titka?
– Önfegyelmet gyakorlok, mióta fellépek, és ez kisugárzik a színpadról, de a tanári katedráról is a hallgatóság felé. Néha segít a Zsebtévéből jól ismert Hakapeszi Maki utódja. Persze csak akkor, amikor úgy látom, hogy a kis nézőim között van egy-két olyan gyerek, aki elvonná a társai figyelmét. Ekkor a majmot előveszem, s azt mondom neki: téged azért szeretlek, mert állat létedre szereted utánozni az embereket. Azért vagy itt, hogy megfigyeld, mi hogyan is viselkedünk. Ekkor körbenéz a bábu, majd újból hozzá szólok: látod, itt mindenki ember, egyedül csak te vagy állat. Ekkor kiszólok a gyerekeknek, vajon megengedik-e, hogy bent maradjon? A gyerekek kórusban kiáltják, igen. Felkérem a szimbolikus segítőtársamat, hogy ember és ne majom módjára viselkedjen, elvégre nem az őserdőben, hanem a színpadon van. Nem szeretném, ha egy ember őt utánozná, s állat módjára viselkedne.

– Szerepjáték?
– Társasjáték! És ettől kezdve nincs fegyelmezési problémám.