2010. 10. 19.

A szociális államtitkár az olvasás fontosságára hívta fel a figyelmet

Az olvasás fontosságára hívta fel a figyelmet Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kedden Budapesten az Olvasással a tudásért című konferencián.

Az államtitkár abból az alkalomból látogatott el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) épületébe, hogy a KSH Könyvtár és konzorciumi partnere, a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, pályázaton, több mint 76 millió forintot nyert el.
Soltész Miklós kiemelte: mindegy, hogy a fiatalok a hagyományos könyvtárakon keresztül vagy pedig az internetet böngészve szeretik meg az olvasást.
Az államtitkár úgy fogalmazott: "fogyó nemzet vagyunk, akikre ráfér a gyarapodás". Ha erre a közélet és a politika nem próbál meg olyan válaszokat adni, amelyek a családok támogatását segítik, akkor a KSH dolgozóinak figyelmeztetése a fogyásra sokszor hiábavaló - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet a hangoskönyvek fontosságára is, melyek elsősorban a vakok és gyengénlátók számára nyújtanak hozzáférést a könyvekhez.
Itt említette meg a szociális és az oktatási államtitkárság közös tervét arról, hogy a jövőben a filmek nagy részét ne szinkronizálják. Véleménye szerint ezzel javíthatni lehetne a fiatalok nyelvtudását, és emellett olvasásra kényszerítené a lakosságot.
Fülöp Katalin, a KSH Könyvtárának tudományos titkára a konferencián kiemelte: a könyvtári hálózat az, amelyik a leghatékonyabban tudja közvetíteni a tudást és emellett támogatni az oktatást.
Nemes Erzsébet, a KSH Könyvtár főigazgatója elmondta: a projekt - mely az EU támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg - legfontosabb célja, hogy a KSH Könyvtár dokumentumállományának az oktatás, a kutatás számára még feltáratlan részét elérhetővé tegye.
Mint elhangzott, felbecsülhetetlen tudást és információt halmozott fel az elmúlt közel másfél évszázadban a KSH Könyvtár. A széles nagyközönség számára ismeretlen gyűjteményt az Európai Unió által támogatott pályázat keretében most sokkal többen használhatják.
A konferencia háttéranyaga szerint a projekt keretében létrejön egy elektronikus nyilvántartási rendszer, melynek segítségével a kutatni és tanulni vágyók egy helyen megtalálhatják a gazdasági, statisztikai, demográfiai kiadványokat, a teljes szépirodalmi gyűjteményt.
A tájékoztató szerint a könyvtár célcsoportja közé tartozik a középiskolás korosztály, a gazdasági, statisztikai, valamint könyvtár szakos főiskolai és egyetemi hallgatók köre, valamint a munkanélküliek, akiknek a könyvtár egyebek közt segítséget nyújt a munkakeresésben.
Janák Katalin, a KSH főosztályvezetője előadásában azt emelte ki, hogy a magyar felnőttek közel egyharmada funkcionális analfabéta, az írásos információkból kiszorulnak, így másodrendű állampolgárokká válnak.
MTI

2010. 10. 19.

Mesék és gyerekkönyvek következő generációja

A könyves világot talán alapjaiban átalakító e-forradalom a mesepiacon is követeli a maga paradigmaváltását. Technikailag már egyre több megoldás lehetséges, egyre több ötlet kivitelezése. A szükséges eszközök és kütyük pedig tíz éven belül minden háztartásnak olyan természetes részei lesznek, mint ma például egy TV vagy számítógép.

Hogyan meséltek neked? Vagy inkább: mit csináltál egy mesekönyvvel, amikor nem ülhettél nagymamád ölébe a muskátlis tornác legyektől zsongó nyári csendjében belefeledkezve áradó mesélőjének varázsos boszorkány-erdeibe? Vagy akkor, amikor szüleid róka-meséi érthetetlen írógépelt papírosokon várták a szépen kikérlelt felolvasót? Vagy akkor, amikor a mesekönyv csak este nyílt ki, fogmosás után? Vagy akkor, amikor már kívülről fújtad a TV alatti szekrény kincseskamrájának összes rajzfilmjét? Amikor még olvasni nem, vagy csak épp hogy tudtál, és a benned izgő-mozgó fantázia kitüremkedett, s bele akartál folyni, alakítani a mesét?



2010. 10. 06.

Harlemi módszer alapján oktatnák a roma gyerekeket

A Harlem Children Zone (HCZ, Harlemi Gyerekek Területe) elnevezésű projektet honosítanák meg a magyar oktatásban - adta hírül cikkében a Huffington Post. A tengerentúlon sikeres HCZ a szegény fekete gyerekeket támogatja születésüktől egészen a felsőoktatásba kerülésükig. Források szerint a magyar kormány már tárgyal a programon belül működő Promise Academy (Remény Akadémiája) vezetőivel, abban bízva, hogy a módszer a magyar cigány gyerekeknek is segítene.

A Huffington Post értesülései szerint a HCZ program kitalálója, Geoffrey Canada a magyar kormánnyal folytat tárgyalásokat arról, hogyan alkalmazhatnák itthon is a feketék lakta Harlemben bevált oktatási módszert. A lap úgy véli, hogy a magyarországi cigányok helyzete nagyon sokban hasonlít a harlemi feketék körülményeihez. Canada módszerének köszönhetően a szegény sorsú gyerekek olyan területeken is képesek - tudományosan is bizonyított - sikereket elérni, amelyeken az oktatási rendszer korábban nem tudott eredményeket produkálni.

Arról is beszámolt a lap, hogy a HCZ a tervek szerint júniusban workshopot szervez Washingtonban, melyben a magyar kormány is közreműködik. A rendezvény célja, hogy a magyarok minden támogatást megkapjanak ahhoz, hogy Magyarországon is használni tudják a harlemi módszert, amellyel felzárkóztatják a roma gyerekeket. A lap nem közli, hogy pontosan ki kért segítséget Canadától, a program vezetőjétől, ám információk vannak arról, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök decemberben utalt hasonló együttműködési lehetőségre, amikor az Egyesült Államokba utazott. A látogatás alkalmával a miniszterelnök amerikai segítséget kért a roma integrációs program megvalósításához, melyet azzal indokolt, hogy "a roma és az amerikai fekete kisebbség integrációja hasonlít egymásra, Magyarországnak ezért szüksége van az Amerikában ezen a téren felhalmozódott tudásra."

A HCZ keretein belül létrehozott Promise Academy a születésüktől egészen a felsőoktatásig kíséri a legszegényebb gyerekeket. A New York Times 2004-es portréja szerint a főként adományokból működő HCZ dolgozói folyamatosan házról házra járnak Harlemben, hogy felkutassák a legrosszabb esélyekkel induló gyerekeket, és a szüleiket rávegyék, hogy jelentkezzenek a HCZ óvodáiba és iskoláiba. A HCZ projekt gerincét képző Promise Academy diákjainak a napja egy órával hosszabb, mint a többi amerikai iskolásé, és jóval rövidebb a nyári szünete is. A gyerekek egészséges reggelit és ebédet kapnak, ingyenes orvosi és fogászati ellátás is jár nekik, és az iskola után is sok programon vehetnek részt.

A módszer sikerességére már az amerikai elnök, Barack Obama is felfigyelt, és további húsz amerikai városban szeretné meghonosítani azt, melyre 10 millió dollárt fordítana. A Harlem Children’s Zone-t a 2000-es évek elején alapította Canada, s a szervezet honlapja szerint a programban részt vevő gyerekek 100 százaléka átlagosan vagy átlag felett teljesített a matematikai vizsgákon, valamint középiskolásaik 90 százaléka tanul tovább később.
edupress

2010. 10. 06.

A szülőknek nem kell az e-könyv

A gyerekek készek rá, hogy e-könyveket olvassanak, ám a szüleik nincsenek oda az új lehetőségért - derült ki egy amerikai könyvkiadó által megrendelt közvélemény-kutatásból.

A szerdán közzétett jelentés, amely a gyerekek és a családok olvasási szokásait térképezte fel egy tavasszal végzett reprezentatív felmérés keretében, vegyes képet tükröz a családok e-könyvekhez való hozzáállásáról.
A Harrison közvélemény-kutató cég a Scholastic kiadóvállalat megbízásából 1045 gyereket és ugyanennyi szülőt kérdezett meg a témában.
A 9-17 év közötti korosztályban tízből hat válaszadó állította, hogy szívesen olvasna Kindle vagy iPad jellegű digitális olvasókon könyveket. Azt már csak háromból egy mondta, hogy ezzel a formátummal a maga szórakoztatására többet is olvasna.
A szülők körében eltérő kép mutatkozott: csupán hat százalékuknak volt e-könyv olvasója, 16 százalék mondta, hogy a következő egy év során be akar szerezni egy ilyen eszközt, de 76 százaléknak esze ágában sincs, hogy vegyen.
Judy Newman, a Scholastic Könyvklub elnöke nem volt meglepve az eredmény láttán. Mint mondta, egyelőre az e-könyvek elterjedésének elején járunk, ráadásul a digitális olvasók borsos ára is gátja az e-könyvrajongó tábor növekedésének.
Az olvasási szokásokról szóló idei jelentésből - ahogy a korábbi hasonlókból is - kiviláglik: ahogy nőnek a gyerekek, úgy veszítik el a kedvüket az olvasásra. Newman szerint mivel ezt a korosztályt érdekli az új technika, ezt fel lehetne használni arra, hogy többet olvassanak - ha máshogy nem akarnak, hát digitális eszközökkel.
MTI

2010. 09. 06.

A gyerekek számára újdonság, hogy a könyvet nem kell feltölteni

Könyvet írtak a könyvről, hogy legalább felismerjék

A digitális korban felnövő gyerekeink biztosan kezelik a laptopot, van Facebook és Youtube accountjuk, tweetelnek és sms-t írnak – de vajon felismernek-e egy könyvet? Rájönnek-e hogy hogyan kell használni? Nem is olyan biztos.

Az az élmény biztosan hiányozni fog, hogy nyugodtan fagyizhatsz olvasás közben. Vagy leöntheted málnaszörppel, sőt még le is ejtheted a könyvedet, anélkül, hogy az szikrázni kezdene, vagy helyrehozhatatlanul tönkremenne. Sőt, ezeket a régifajta, szamárfüles, kissé gyűrött adathordozókat még kölcsön is lehetett adni egymásnak, anélkül hogy anyu vagy apu infarktust kapott volna. Ja, és olyan is volt, hogy könyvtár.

Lane Smith gyerekíró, akinek hangzatos című könyve, a Három kismalac igaz története nagy siker volt Angliában, most úgy érezte érdemes bemutatni a gyerekeknek „a könyvet”—könyv formájában - nyomtatott papíron.

"- Hogyan görgetek le az oldalon?- kérdezte a nyuszi kicsit zavartan.
- Lapoznod kell, fordítsd meg a lapot. Ilyen egy könyv - mondta a bölcs öreg majom.
A nyuszi még jobban zavarba jött."

Aztán a csacsi for
májú nyuszi számára kiderül az is, hogy nem kell jelszó a könyvhöz, sőt fel sem kell tölteni, viszont blogolni sem lehet vele. Nézzen bele ön is – no persze hol máshol, mint a Youtube-on!

Megjelent: Kultúrpart.hu,
2010. szeptember 4. 11:05
(
http://www.kulturpart.hu/irodalom/21422/a_gyerekek_szamara_ujdonsag_hogy_a_konyvet_nem_kell_feltolteni)

2010. 09. 06.

Szétosztják Streicher összerabolt könyvtárát

Visszaadná jogos tulajdonosainak vagy azok utódainak a nürnbergi városi könyvtár azt a tízezer könyvet, amelyet a náci rezsim ideje alatt a zsidóktól raboltak el.


Hitler és Streicher 1923-ban

Az eltulajdonított könyvek gyűjteménye azért ilyen nagy Nürnbergben, mivel itt élt Julius Streicher náci tisztviselő, a Der Stürmer című uszító lap tulajdonosa, aki egykor arra szólította fel a lakosságot, hogy kutatási célból küldjék el neki a zsidóktól elvett könyveket. Kérése hatalmas visszhangot keltett. Sok, a zsidóktól vagy a nácik által üldözött egyéb csoportoktól a deportálásuk után elvett könyv érkezett Streichernek.

"Az emberek büszkék voltak rá, ha ők is küldhettek könyvet Streicher részére" - mondta el Leibl Rosenberg, aki a gyűjtemény körüli nyomozásért felelős. "Egyszerűen lehetetlen távolságot tartani munka közben" - mondta el a férfi, aki személyesen is érintett az ügyben: véletlenül bukkant rá a nyomozás során egy kötetre, amely egykori vallástanára, Else Wechsler tulajdonában volt.

Rosenberg hangsúlyozta: azzal, hogy a könyveket megpróbálják visszaadni az egykor üldözött zsidók leszármazottainak, Nürnberg saját múltjával is szembenéz. Az érdeklődés meglepően nagy, így eddig 150 könyv került vissza a jogos tulajdonoshoz.

A háborút követően számos könyvet találtak Streicher magánlakásán és a Der Stürmer irodáiban, amelyeket az amerikai katonai kormányzat átadott az izraelita hitközség (IKG) életben maradt tagjainak. Ők helyezték el a dokumentumokat a városi könyvtárban. A könyvek nagyon sokfélék: akad köztük kis füzetecske, de sok nagylélegzetű mű is, szakirodalom és szórakoztató irodalom egyaránt. Számos kötet foglalkozik a zsidó vallással.

"Egy ilyen könyv gyakran az egyetlen dolog, amely az utókor számára megmaradt egy emberből" - mondta el Eva Homrighausen, a könyvtár vezetője. A nagy munkával járó nyomozás eredményeképpen az intézmény keresőlistát tett közzé az interneten. Ez összesen 306 nevet tartalmaz és gyakran olyan biográfiai adatokat is, mint a foglalkozás, születési dátum vagy a lakcím.

MTI

Megjelent: Múlt-kor, 2010. szeptember 6. 09:27. (http://www.mult-kor.hu/20100906_szetosztjak_streicher_osszerabolt_konyvtarat)


2010. 09. 06.

Székelyek breton barátja

Döbbenetes: Ennyit tudnak a franciák Trianonról

Bernard Le Calloc'h nyelvész-, történész- és földrajzprofesszor kapta nemrég a Székely Nemzeti Tanács kitüntetését, a Gábor Áron-díjat Kőrösi Csoma Sándor életművének kutatásáért és a székely értékek nemzetközi megismertetéséért. A breton származású tudós Charles de Gaulle idején három kormány minisztere mellett is kabinetfőnök volt.

- Ön a trianoni békediktátum 90. évfordulóján üzenetet írt a Magyarok Világszövetségének, és ezt átnyújtotta a Trianon-palota előtt tartott megemlékezés résztvevőinek is. Hogyan fogadták ezt Franciaországban, egyáltalán, foglalkoztatja a 90 évvel ezelőtti döntés a francia közvéleményt?

- A francia közvélemény nemigen foglalkozott ezzel. Közel száz év telt el, és a franciák nem is igazán tudnak már az akkori békéről. Jómagam az elmúlt hat évtizedben sokat írtam Magyarországról, megtanultam a nyelvet, jól megismertem a magyarokat és az ország történelmét. A trianoni béke igazságtalanságára, a kisebbségbe taszított magyar nemzetrészek eredetének és sorsának megismertetésére tucatnyi könyvvel és több száz publikációval igyekeztem felhívni honfitársaim figyelmét. A franciák túlnyomó többségének tudatában inkább csak a németekkel Versailles-ban kötött béke él, ugyanis őket tekintették ellenségnek, nem a magyarokat vagy az osztrákokat.


2010. 09. 06.

Patrimonito Nemzetközi Történetmesélő Verseny

Már lassan tíz éve "Patrimonito's World Heritage Adventures" címmel az UNESCO életre hívott egy rajzfilmsorozatot a Világörökségről. A mese egy rajzfilmfigura, Patrimontio köré épül, aki különböző Világörökségi helyszínekkel ismerteti meg a gyerekeket. Felvázolja a tárgyalt örökséget veszélyeztető tényezőket és megoldást is javasol, hogy milyen módon lehetne jobban megóvni a lelőhelyet. A kezdeményezés célja, hogy a fiatalságot aktivizálja és bevonja az örökségvédelembe. Az idei évben az UNESCO mesemondó versenyt hirdet fiatalok számára arra ösztönözve őket, hogy saját ötleteiket és elképzeléseiket vessék papírral, találjanak ki egy történet.

A pályázatok beérkezési határideje a Magyar UNESCO Bizottsághoz 2010. december 15.

Nevezési feltétel:

Az UNESCO 12 és 18 év közöttiek nevezését várja, fejenként egy pályamű nyújtható be. Oktatási intézmények és ifjúsági szervezetek esetében nincsen maximalizálva a nevezések száma. A résztvevőknek az alábbi témákból kell választaniuk egyet:
1. a Világörökség és a közösségek szerepe (élet a Világörökség körül);
2. a Világörökség és a fenntartható turizmus (a turisták felelősége);
3. a Világörökség és a fenntartható fejlődés (hogyan lehet összhangba hozni az emberi szükségletek kielégítésére való igényt a lelőhelyek megóvásával);
4. a Világörökség és a biodiverzitás (lelőhelyek, amik egyben fontos természetes élőhelyek; veszélyeztetett élőhelyek).
A történetmesélés nagyjából úgy zajlik, mint egy képregény megrajzolása. Az alábbi szempontok figyelembevételével egy forgatókönyvet kell a nevezőknek kitalálniuk:
1. alapos tudás demonstrálása a választott Világörökség helyszínről;
2. a lelőhelyet veszélyeztető tényezők bemutatása;
3. megoldási kísérlet ezen veszélyek elhárítására.

További információ:

http://whc.unesco.org/en/activities/626
http://whc.unesco.org/uploads/activities/documents/activity-626-2.pdf

Megjelent: Pafi.hu, 2010. 09. 06. (
http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/ervdocidweburlap/6406B8B13B253D51C125779200285C42)

2010. 09. 01.

A Gutenberg-galaxis napjainkban

Több szempontból vizsgálja az olvasás helyét, szerepét vagy épp a funkcionalis analfabetizmust a Ring Magazinon megjelent írásában Bátori Ildikó. A szerző nemcsak diagnózis állít fel, javaslata is van a tovább lépésre, fontosnak tartja például a család-iskola-könyvtár „szövetséget” e kérdésben. A teljes cikk itt olvasható:
http://www.ringmagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=120:diakvilag&id=3232:gutenberg-galaxis-napjainkban&Itemid=377

2010. 08. 25.

Már költöznek a tudásközpontba

Mintegy egymillió dokumentum - könyv, folyóirat, CD és kotta - költöztetése kezdődött meg az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program nagyberuházásaként épülő Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontba hétfőn.

"A Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtárnak, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárnak és az egyetem jogi és közgazdasági szakkönyvtárának húsz polcfolyókilométernyi anyaga ládákba helyezve harmincöt nap alatt kerül az új helyére" - mondta el Fischerné Dárdai Ágnes, az egyetemi könyvtár főigazgatója az MTI-nek.

Hangsúlyozta: az összeköltözés igazi kuriózuma, hogy ez az első alkalom Magyarországon, amikor egy egyetemi és egy közkönyvtár közösen nyújt szolgáltatásokat az olvasóközönségnek.
A főigazgató hozzátette, hogy a két könyvállomány a tervek szerint október 22-től, egymástól nem elkülönítve, hanem együtt lesz elérhető a tudásközpontban.

Az új épület első emeletén főként a megyei-városi könyvtár szépirodalmi és nyelvészeti könyvei, a másodikon a központi könyvtár tudományos gyűjteménye, a harmadikon a jogi és közgazdasági szakkönyvtár, a negyediken pedig a megyei-városi intézmény zenei és gyermekrészlege kap helyet. Az egyetemi könyvtár muzeális könyvei a Szepesy Ignác utcában maradnak.

Fischerné Dárdai Ágnes kitért arra, hogy a költözés mintegy száz könyvtáros több mint kétéves, "emberfeletti előkészítő munkájának eredménye". "Mivel úgy tartjuk, minden könyv elvész, amely nem a megfelelő helyre kerül, a szállításhoz logisztikai terv készült, a könyvek pedig azonosító számot kaptak, hogy a ládákból kikerülve a megfelelő polcokra kerüljenek" - jegyezte meg.

Szólt arról, hogy a tudásközpontban működő integrált elektronikus könyvtári rendszer lehetővé teszi, hogy az olvasók önállóan, könyvtáros segítsége nélkül is kölcsönözzenek könyveket, melyeket komoly vagyonvédelmi kapurendszer véd a tolvajoktól.

Szabolcsiné Orosz Hajnalka, a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár igazgatója ehhez hozzátette, hogy az új épületnek köszönhetően XXI. századi alapokra helyezve nyithatják meg helytörténeti és nemzetiségi gyűjteményüket, valamint átalakított gyermekkönyvtárukat és megújult zenei gyűjteményüket.

Fischerné Dárdai Ágnes sajnálatát fejezte ki, hogy a tudásközpont könyvtára az informatikai eszközbeszerzések elhúzódása miatt nem nyithat meg a következő egyetemi szemeszter kezdetére, de a kari könyvtárak a hallgatók rendelkezésére állnak. Szabolcsiné Orosz Hajnalka azt közölte, hogy jelenleg mindkét intézmény zárva tart, de a kisebb fiókkönyvtárak folyamatosan látogathatóak. A központi és a megyei-városi könyvtárból korábban kikölcsönzött könyveket pedig a tudásközpontba kell visszavinni.

A mintegy 4,6 milliárd forintból, európai uniós támogatással épülő, 13 ezer négyzetméteres tudásközpont Pécs, valamint a régió információs és dokumentumigényét szolgálja majd, de alkalmas lesz közösségi, kulturális és szabadidős programok befogadására is.

A Kaptár névre keresztelt négyemeletes épületben az integrált könyvtár mellett két, egyenként 200 férőhelyes előadótermet és egy 150 embert befogadó konferenciatermet is kialakítanak.

Gábriel Róbert, a PTE korábbi rektora az intézmény tavaly őszi alapkőletételekor azt mondta: elképzelhető, hogy a digitális információáramlás erősödése miatt a tudásközpont lesz az utolsó épülő könyvtár Magyarországon, amely azért igyekszik majd megfelelni a XXI. századi elvárásoknak, s érdekes programokkal szolgálni nemcsak az egyetemi hallgatóknak, hanem az általános és középiskolásoknak is.
Forrás: MTI
Megjelent: HírExtra, 2010. augusztus 23. hétfő (http://www.hirextra.hu/2010/08/23/mar-koltoznek-a-tudaskozpontba/)

2010. 08. 25.

Ősztől busszal érkezik a tudás

Eredményesen zárult a Csorba Győző Megyei - Városi Könyvtár könyvtárbusz beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárása.

Az ősz folyamán a Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban helyet kapó intézmény a Könyvtárbusz segítségével megye szerte 27 kistelepülésen élő több mint 7000 lakos számára biztosíthat könyvtári ellátást. A Tudásközpontból induló nyergesvontató formájában megjelenő Könyvtárbusz heti 4-5 napos munkarenddel járja a megye kistérségeinek településeit, ahol alkalmanként másfél órát tartózkodik majd. A beiratkozó olvasók a Könyvtárbusz állományába tartozó könyveken kívül a Tudásközpontban található egymillió dokumentumhoz is hozzáférhetnek, melyeket kérésre házhoz visz a Könyvtárbusz.

Az eredményesen lezárult közbeszerzési eljárás nyertese a Jász-Plasztik Autócentrum Kft. lett. A Mercedes típusú könyvtárbusz beszerzése, átalakítása és felszerelése időigényes feladat, a tervezettek szerint a Mikulással érkezhet meg a mozgókönyvtári ellátás a kistelepülésekre.

Megjelent: Pécsi STOP, 2010. augusztus 24. (
http://www.pecsistop.hu/articles/article.php?id=727246)

2010. 08. 25.

Támadnak a könyvkalózok

Megéri a világhálón ingyen kínálni a legkurrensebb műveket?

Az év legveszélyesebb szerzői jogi kalózakcióját hiúsította meg a hazai könyves egyesülés. Egy amerikai szerverről vetettek le egy több mint ezer népszerű könyv letöltését ingyenesen kínáló honlapot. Ez két éven belül már a második próbálkozás volt. A kalózkodásnak azonban ezzel nincs vége: az e-könyv bevezetése újabb veszélyeket rejt.

Egyre nő a kereslet az elektronikus olvasók iránt, így nem csoda, hogy van igény az „ingyenes” tartalomra is
Reviczky Zsolt

Baráti társaságban, véletlenül értesült nemrégiben egy nagyszabású hazai szerzői jogi kalózakcióról a Kossuth Könyvkiadó vezérigazgatója, Kocsis András Sándor. Lapunknak elmesélte: megdöbbenéssel látta, hogyan jelenik meg a monitoron egy honlap, amelyen már 1113 (!) magyar nyelvű, zömmel szépirodalmi művet kínálnak ingyenes letöltésre. Nem tellett hosszú utánjárásba kideríteni, a műveket szerzői, kiadói engedély nélkül tették „közkinccsé”. Néhányat saját kiadványaik közül is megtalált a szakember a katalógusban, amely különböző műfajokban a legnépszerűbb olvasnivalót kínálta. Például Dan Brown, Stephenie Meyer, Paulo Coelho és más sztárszerzők (köztük nem egy magyar író) számos munkáját olyan hazai kiadóktól, mint a Gabo, a Magvető, a Könyvmolyképző, az Európa, a Jaffa, az Ulpius Ház, a Geopen és mások. A könyvek letöltéséhez csupán regisztrációra volt szükség.

Miután a vezérigazgató a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) alelnöke is, rögtön riasztotta az érdekvédelmi szervezetet. Ott hamar kiderítették, hogy a honlapot egy Arizonában működtetett szerverről lehet megnyitni. A szervert pedig a világ egyik legjelentősebb domainkezeléssel, honlaptervezéssel, számítógépes biztonsági eszközök eladásával foglalkozó vállalata, a GoDaddy. com üzemelteti Scottsdale-ben. Azonban a honlap vélhetően magyarországi működtetőjét, aki a céggel szerződött, nem sikerült azonosítani (a cég titoktartási szabályzata ezt ki is zárja).

Kérdés, miért éri meg valaki(k)nek, hogy fáradságos munkával a világhálóra kerüljön több, mint ezer könyv. Nos, erre talán leltünk némi magyarázatot, amikor mi is kinyitottuk a honlapot, és elámultunk, hogy azon cégek, köztük jeles hazai pénzintézet hirdetései találhatók (és, persze, irodalmon kívül más szolgáltatások is). Minden bizonnyal több hónapja, akár egy éve működött az „üzlet”, amelynek egyetlen szépséghibája, hogy súlyosan sérti a magyar és az amerikai törvényt, az írók és a könyvesek érdekeit.

– Mindenekelőtt a szerzők jogai csorbultak, akik közül sokan egyelőre műveik legális megjelenéséhez sem járulnak hozzá a világhálón – mondja Kocsis András Sándor. – Természetesen kár érte a kiadókat is, mert nyomtatott kiadványaik, esetleg azok digitális változatai a kalózkodás miatt kevesebb példányban kelnek el – fűzi hozzá, megjegyezve: az e-könyv formátumban történő terjesztéshez külön védelmi rendszert kell telepíteni, és ez tetemes költségekkel jár. De mind többen kénytelenek vállalni ezt, miután az elektronikus olvasók az idén már szélesebb körben megjelennek a hazai piacon, és Magyarországon is várható az e-könyv iránti kereslet növekedése. A vezérigazgató szerint azonban ez a folyamat a védelem ellenére magában rejti a kalózkodás veszélyét.

Így véli a mostani könyvlopásban erősen érintett Európa Kiadó igazgatója, Barna Imre is (aki jelenleg az MKKE elnöke). – Nemrégiben meglepve láttam a saját könyvemet a világhálón, amely nyomtatásban már elfogyott – említi, rögtön érzékeltetve, nem a most szóban forgó eset az egyetlen hazai illegális terjesztés. Például magánhonlapokon közzétesznek „kedvenc olvasmányokat”, ami – teljes terjedelemben legalábbis – jogsértő. Szerinte minél rendezettebben indul el nálunk az ekönyvek kínálata, minél körültekintőbben alakítják majd az árakat, annál kevésbé szaporodnak el a kalózakciók. –Bízom benne, hogy helyükre kerülnek a dolgok, annál is inkább, mert a legálisan hozzáférhető, szakmailag ellenőrzött, hiteles szövegek az elektronikus olvasókon sokkal jobban kezelhetők, mint az innen-onnan beszkennelt változatok. Például különböző szempontok szerint keresni is lehet bennük – teszi hozzá.

Két éve számoltunk be hazai hangoskönyvek engedély nélküli világhálós terjesztéséről. Akkor az érintett kiadók közbelépésére a szerverről levették a kínálatot. De azóta is föl-fölbukkannak illegális lemezek az interneten – tudtuk meg Mojzer Mártától, a Kossuthtal közös vállalkozás vezetőjétől. –Nem kevesen akarnak ingyenesen műalkotásokhoz jutni a világhálón, és vannak, akik ezt az igényt kiszolgálják. Pedig ha mindenki így gondolkodna, nem születhetnének új művek, terjesztésre sem volna pénz – érvel a lemezkiadó. A Hangoskönyvkiadók Egyesülése a jövő hónapban dönti el, mit tesz az elharapózó kalózkodás ellen. Az MKKE hatékonyan lépett fel: Zentai Péter László, az egyesülés igazgatója levélben szólította föl az amerikai szervertulajdonost a szolgáltatás megszüntetésére, máskülönben milliós kártérítési igénnyel fordul az Egyesült Államok bíróságához. A GoDaddy.com előbb a regisztráció lehetőségét szüntette meg, majd levette a portált, és kiírta: „a honlap nem hozzáférhető”. Az a honlap, amely amerikai szerzők érdekeit is bántotta.

Varsányi Gyula

Megjelent: Népszabadság Online, 2010. augusztus 24. (http://nol.hu/kult/konyv/20100824-tamadnak_a_konyvkalozok)


2010. 08. 25.

Apollinaire: a francia képversek virtuóza 130 éve született

Apollinaire2
Százharminc éve, 1880. augusztus 26-án született Guillaume Apollinaire francia költő. Rómában látta meg a napvilágot, ereiben egy csepp francia vér sem folyt: anyja lengyel nemesi származású kalandornő, apja valószínűleg olasz katonatiszt volt.

Leérettségiznie nem sikerült, 1899-től Párizsban "négerként" írt tárcaregényt egy újságíró helyett, cikkeket helyezett el a Tabarin című lapban, rövid ideig egy tőzsdeügynöknél is dolgozott. Leginkább azonban a könyvtárakban ritka könyveket olvasott és jegyzetelt, társaságba járt, költőkkel, lapszerkesztőkkel ismerkedett.

1901 augusztusában a gazdag kölni Milhau családhoz került franciatanárnak, és a családdal együtt a Rajna vidékére költözött. Az itt töltött egy év termései a Szeszek című kötetének "rajnai versei". 1902-ben visszatért Párizsba, megélhetési okokból állást vállalt egy bankban. Főnökei elnézőek voltak, így több időt tölthetett művészbarátaival a kávéházakban, mint a hivatalban. Amikor a bank csődbe ment, úgy döntött, végleg az irodalom lesz a fő foglalkozása.
   
Előbb a könnyebb műfaj jelentett biztos megélhetést számára: 1907-ben megjelent két erotikus (inkább pornográf) műve, az Egy ifjú Don Juan hőstettei és A tizenegyezer vessző. Egy kiadó felkérésére élete végéig nagy kedvvel gondozta a világirodalom legjelesebb erotikus és szatirikus műveinek francia nyelvű sorozatát - e munka azért is öröm volt számára, mert állítólag mindig szenvedélyes és tudós kíváncsisággal kutatta a testi gyönyöröket, az életben csakúgy, mint az irodalomban. Egy fiatal festőnővel való viharos kapcsolatának emlékét A Mirabeau-híd című verse őrzi.
   
1909-ben megjelent első igazi könyve, A rothadó varázsló, majd A szektaalapító és tsai című novelláskötete, és állatverseinek ciklusa, a Bestiárium. Közben női álnéven, Louise Lalanne-ként írogatott maliciózus cikkeket a korabeli nőírók műveiről a belga Les Marges című folyóiratba.
   
1911-ben a Mercure de France állandó munkatársa lett. Erre az évre esett egy kínos élménye: megismerkedett egy belga kalandorral, akit titkárává fogadott. A férfi ellopott néhány kis szobrot a Louvre-ból, és Apollinaire-t, mint vélt bűntársát letartóztatták. E vizsgálati fogság emléke A börtönben-ciklus a Szeszek című kötetből.


2010. 08. 25.

Ray Bradbury, a sci-fi egyik legnagyobb mestere 90 éves

Augusztus 22-en töltötte be a 90. évetévét Ray Bradbury, a science fiction irodalom megkerülhetetlen alakja, a műfaj nagy öregje. Bradbury az elmúlt hetven évben több, mint ötszáz regény, novellát, forgatókönyvet, esszét írt, számos irodalmi díj tulajdonosa, azok közé tartozik, akik megváltoztatták az emberek gondolkodásmódját.

Ray Douglas Bradbury 1920-ban született az illinois-i Waukeganban, középső, egyébként sosem használt keresztnevét a legendás némafilmszínész Douglas Fairbanks után kapta. Szülővárosa a fantázia szemüvegén átszűrve később Greentownként elevenedik meg műveiben, a béke és a biztonság szimbóluma, ahol a nagybácsinak szárnya nő, és a nagyszülők szobát és élelmet biztosítanak
Charles Dickensnek. A prózai valóságról sokkal kevesebbet tudni. A fiatal Ray tizenegy évesen kezdett írni kezdetben csomagolópapírra.

A család 1934-ben Los Angelesbe költözött, Ray itt járt középiskolába, szabad idejében görkorcsolyázott a városban és sztárokra vadászott. Az iskolában leginkább színészi és írói képességeivel emelkedett ki, tanárai biztatására komolyan vette az alkotást, mégis ezzel véget ért a formális iskolai tanulás számára. Ettől kezdve az élet iskolájába járt, újságot árult, éjszakánként a nyilvános könyvtárban írt. Egy barátjától kapott először pénzt írásműért, egy rádióműsorban elsütött viccért. Még több évre volt szükség, mire főállású írónak nevezhette magát, 1942-ben jelent meg a című elbeszélés, amiben már a saját utánozhatatlan stílusában szólalt meg.

Ezekben az években ismerkedett meg a feleségével, aki ekkor egy könyvesboltban dolgozott, 1947-ben házasodott meg, és még ugyanebben az évben megjelent az első elbeszélésgyűjteménye is. Igazi hírnevet és írói elismerést azonban csak a Marsbéli krónikák megjelenése jelentett. A lazán összefüggő történetek füzére látszólag a Mars kolonizálásáról szól, de mögötte vannak az 1950-es évekbeli Amerika kérdései, a nukleáris háború veszélyei, rasszizmus, McCarthy szenátor rémuralma, a cenzúra, ugyanakkor vágy az egyszerű élet után. Bradbury műve egyszerre költészet és társadalomkritika, megkerülhetetlen alapműve, a szerző nem is szereti, ha egyszerűen science-fictionnak titulálják.

Pár évvel a Marsbéli krónikák után Bradburynek sikerült megismételni annak sikerét, a Fahrenheit 451 az egyetlen valóban tudományos-fantasztikus műve a jövőben játszódik, ahol a könyv tiltott dolog és ezzel a gondolkodás is. A 451 Fahrenheit az a hőmérséklet, amikor a papír lángra kap. Guy Montag tűzőrző élete megváltozik, amikor kezébe vesz egy megsemmisítésre ítélt könyvet. A Fahrenheit 451 tanulsága ma is aktuális, és a regényt csak még ismertebbé tette Francois Truffaut azonos című filmje.

Az elkövetkezendő években Bradbury mozi iránti rajongása került előtérbe, rengeteg hollywoodi produkcióban vett részt, melyek közül talán a leghíresebb a Moby Dick. Megfilmesítette saját történeteit is Ray Bradbury Theatre címen a 90-es években egy tévésorozatként. A világról alkotott véleményét nem rejtette véka alá sem régen sem most, beszél a Holdra szállásról - hogy ott kéne bázist építeni és továbbutazni a Marsra, azt gyarmatosítani, akkor az emberiség örökké fog élni.

Számos irodalmi díjjal dicsekedhet, de talán a legnagyobb elismerés, hogy egy űrhajós egy krátert nevezett el Bradbury egy alkotása nyomán. 2000-ben megkapta a National Book Awardot is, a legrangosabb amerikai irodalmi díjat. Ugyanebben az évben, a nyolcvanadik születésnapján azt nyilatkozta, "a legnagyobb öröm az életemben, hogy minden reggel felkelek és rohanok az írógéphez, mert van egy új ötletem... ugyanúgy mint, amikor húszéves voltam." Nincs más, mint hasonló éveket kívánni még bőven.


2010. 08. 23.

Újrahasznosított Mesék

A napokban zajlik Budapesten az Újrahasznosított Mesék cmű nemzetközi tehetséggondozó csereprogram, amelynek célja a környezettudatosság, valamint és hagyományaink újrafelfedezésének elősegítése.

Az augusztus 26-ig tartó program további célja, hogy a fiatalokhoz közel hozzák szellemi, környezeti és kulturális értékeinket, mert úgy vélik, ez a környezettudatos ember cselekedeteinek erkölcsi "üzemanyaga".
 
Az újkeletű programmal az Erdélyi Magyarok Egyesületével társulva kívánják megszólítani a Kárpát-medence fiataljait: divattervezőket, fotográfusokat, zenészeket.Az Európai Unió által támogatott esemény a Fiatalok Lendületben Program keretén belül valósul meg,mely a magyarországi és a határon túli fiatal magyar művészek számára nyújt alkotási, alternatív továbbképzési és megjelenési lehetőséget. 
 
Idén Tündérország címen hirdették meg a programot, amely tulajdonképpen a magyar népmesék és népdalok világból merített, kortárs művészek alkotásainak versenye, gyermek-dal, gyermek-fotó és hulladék alapanyagokból készített gyermek ruha kategóriákban.
 
Az eseménysorozat kiemelt programja többek között a Tündérgyár kézműves gyerekfoglalkozás a Mesterségek Ünnepén augusztus 20-án egész nap a Mátyás-udvarban, a Re-design gyerek workshop az Iparművészeti Múzeum aulájában augusztus 26-án délután 18 órától, gyerekruha divatbemutatók (Mesterségek Ünnepe, Budai Vár, Savoyai terasz, augusztus 22. 15.00;  Iparművészeti Múzeum, aula, augusztus 24. 15:00). Ezen kívül rendeznek szakmai workshopokat a Néprajzi Múzeumban és a Hagyományok Házában, műhelylátogatásokat divatszalonokban, fotóstúdióban, lesz népzenei előadás az Erdélyi Magyarok Egyesülete székházában, fotókiállítás, szakmai előadások a magyar hagyományos motívumok, legendák, szokások, hiedelmek, mesék, dalok modern vonatkozásairól, az újrahasznosításról és a környezettudatos művészeti alkotásokról.