Megéri a világhálón ingyen kínálni a legkurrensebb műveket?

Az év legveszélyesebb szerzői jogi kalózakcióját hiúsította meg a hazai könyves egyesülés. Egy amerikai szerverről vetettek le egy több mint ezer népszerű könyv letöltését ingyenesen kínáló honlapot. Ez két éven belül már a második próbálkozás volt. A kalózkodásnak azonban ezzel nincs vége: az e-könyv bevezetése újabb veszélyeket rejt.

Egyre nő a kereslet az elektronikus olvasók iránt, így nem csoda, hogy van igény az „ingyenes” tartalomra is

Reviczky Zsolt

Baráti társaságban, véletlenül értesült nemrégiben egy nagyszabású hazai szerzői jogi kalózakcióról a Kossuth Könyvkiadó vezérigazgatója, Kocsis András Sándor. Lapunknak elmesélte: megdöbbenéssel látta, hogyan jelenik meg a monitoron egy honlap, amelyen már 1113 (!) magyar nyelvű, zömmel szépirodalmi művet kínálnak ingyenes letöltésre. Nem tellett hosszú utánjárásba kideríteni, a műveket szerzői, kiadói engedély nélkül tették „közkinccsé”. Néhányat saját kiadványaik közül is megtalált a szakember a katalógusban, amely különböző műfajokban a legnépszerűbb olvasnivalót kínálta. Például Dan Brown, Stephenie Meyer, Paulo Coelho és más sztárszerzők (köztük nem egy magyar író) számos munkáját olyan hazai kiadóktól, mint a Gabo, a Magvető, a Könyvmolyképző, az Európa, a Jaffa, az Ulpius Ház, a Geopen és mások. A könyvek letöltéséhez csupán regisztrációra volt szükség.

Miután a vezérigazgató a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) alelnöke is, rögtön riasztotta az érdekvédelmi szervezetet. Ott hamar kiderítették, hogy a honlapot egy Arizonában működtetett szerverről lehet megnyitni. A szervert pedig a világ egyik legjelentősebb domainkezeléssel, honlaptervezéssel, számítógépes biztonsági eszközök eladásával foglalkozó vállalata, a GoDaddy. com üzemelteti Scottsdale-ben. Azonban a honlap vélhetően magyarországi működtetőjét, aki a céggel szerződött, nem sikerült azonosítani (a cég titoktartási szabályzata ezt ki is zárja).

Kérdés, miért éri meg valaki(k)nek, hogy fáradságos munkával a világhálóra kerüljön több, mint ezer könyv. Nos, erre talán leltünk némi magyarázatot, amikor mi is kinyitottuk a honlapot, és elámultunk, hogy azon cégek, köztük jeles hazai pénzintézet hirdetései találhatók (és, persze, irodalmon kívül más szolgáltatások is). Minden bizonnyal több hónapja, akár egy éve működött az „üzlet”, amelynek egyetlen szépséghibája, hogy súlyosan sérti a magyar és az amerikai törvényt, az írók és a könyvesek érdekeit.

– Mindenekelőtt a szerzők jogai csorbultak, akik közül sokan egyelőre műveik legális megjelenéséhez sem járulnak hozzá a világhálón – mondja Kocsis András Sándor. – Természetesen kár érte a kiadókat is, mert nyomtatott kiadványaik, esetleg azok digitális változatai a kalózkodás miatt kevesebb példányban kelnek el – fűzi hozzá, megjegyezve: az e-könyv formátumban történő terjesztéshez külön védelmi rendszert kell telepíteni, és ez tetemes költségekkel jár. De mind többen kénytelenek vállalni ezt, miután az elektronikus olvasók az idén már szélesebb körben megjelennek a hazai piacon, és Magyarországon is várható az e-könyv iránti kereslet növekedése. A vezérigazgató szerint azonban ez a folyamat a védelem ellenére magában rejti a kalózkodás veszélyét.

Így véli a mostani könyvlopásban erősen érintett Európa Kiadó igazgatója, Barna Imre is (aki jelenleg az MKKE elnöke). – Nemrégiben meglepve láttam a saját könyvemet a világhálón, amely nyomtatásban már elfogyott – említi, rögtön érzékeltetve, nem a most szóban forgó eset az egyetlen hazai illegális terjesztés. Például magánhonlapokon közzétesznek „kedvenc olvasmányokat”, ami – teljes terjedelemben legalábbis – jogsértő. Szerinte minél rendezettebben indul el nálunk az ekönyvek kínálata, minél körültekintőbben alakítják majd az árakat, annál kevésbé szaporodnak el a kalózakciók. –Bízom benne, hogy helyükre kerülnek a dolgok, annál is inkább, mert a legálisan hozzáférhető, szakmailag ellenőrzött, hiteles szövegek az elektronikus olvasókon sokkal jobban kezelhetők, mint az innen-onnan beszkennelt változatok. Például különböző szempontok szerint keresni is lehet bennük – teszi hozzá.

Két éve számoltunk be hazai hangoskönyvek engedély nélküli világhálós terjesztéséről. Akkor az érintett kiadók közbelépésére a szerverről levették a kínálatot. De azóta is föl-fölbukkannak illegális lemezek az interneten – tudtuk meg Mojzer Mártától, a Kossuthtal közös vállalkozás vezetőjétől. –Nem kevesen akarnak ingyenesen műalkotásokhoz jutni a világhálón, és vannak, akik ezt az igényt kiszolgálják. Pedig ha mindenki így gondolkodna, nem születhetnének új művek, terjesztésre sem volna pénz – érvel a lemezkiadó. A Hangoskönyvkiadók Egyesülése a jövő hónapban dönti el, mit tesz az elharapózó kalózkodás ellen. Az MKKE hatékonyan lépett fel: Zentai Péter László, az egyesülés igazgatója levélben szólította föl az amerikai szervertulajdonost a szolgáltatás megszüntetésére, máskülönben milliós kártérítési igénnyel fordul az Egyesült Államok bíróságához. A GoDaddy.com előbb a regisztráció lehetőségét szüntette meg, majd levette a portált, és kiírta: „a honlap nem hozzáférhető”. Az a honlap, amely amerikai szerzők érdekeit is bántotta.

Varsányi Gyula

Megjelent: Népszabadság Online, 2010. augusztus 24. (http://nol.hu/kult/konyv/20100824-tamadnak_a_konyvkalozok)