2010. 06. 19.

Közösségbe hív a könyvtár – interjú egy elhivatott könyvtárossal

Ha úgy gondolnánk, egy könyvtáros munkaköri teendője a könyvek magányában időhosszat olvasni, elég egyetlen alkalommal ellátogatni a kövesdombi könyvtárba, hogy ezen sztereotípiánk alapjaiban megdőljön. Az ablaküvegen túlról beérkező mosolygó arcok vidám üdvözletét egy magamfajta kívülállónak szinte lehetetlenség végigkövetni. Az első pillanattól érezni, nem csupán a hagyományos értelemben vett könyvtárba léptünk, ez a hely vonzza az itt élőket, közösséget épít egy energiából, ötletekből és életvidámságból soha ki nem fogyó személy által. Illyés Klaudiával, a megyei könyvtár kövesdombi kirendeltségének könyvtárosával beszéltünk hivatásáról, az elért eredményekről.

– Végzettséged szerint nem készültél tudatosan erre a pályára, hogyan lettél mégis könyvtáros?
– Azt hiszem, a kényszer vitt rá, hogy könyvtáros legyek. Ezelőtt büfésként dolgoztam a Bolyai Líceumban, de nagyon nehéz volt a munka, és tudtam, hogy én ennél többre vagyok képes. Ez persze már a sokadik munkahelyem volt. Alapszakmám szerint állattenyésztő vagyok. A mezőgazdasági iskolát tudatosan választottam, a szüleim kétségbeesésére, hiszen nagyon szerettem. A forradalom után viszont az állami gazdaságok megszűntek, így nekem is munkahelyet kellett váltanom. Mondhatom, mindennel megpróbálkoztam, hogy eltarthassam magam, ilyenképp büféslány is voltam. Egy volt osztálytársam ajánlotta, versenyvizsgázzak a könyvtárnál meghirdetett üres helyek egyikére. Én pedig megpróbáltam, de nagyon féltem a vizsgától. Nagy megpróbáltatás volt, hiszen románul végeztem az iskolát, és magyarul is kellett vizsgázni, és igazán büszke vagyok, hogy sikerült. Most már lassan nyolc éve vagyok könyvtáros, az elején a gyerekkönyvtárban dolgoztam. Ott is nagyon szerettem, de ahogy a kövesdombi kirendeltségből a kolléga nyugdíjba vonult, kértem, hogy én vehessem át ezt a részleget, hiszen gyerekkoromban én is nagy szeretettel látogattam ezt a könyvtárat, nagyon jól érzem itt magam.

– Kinézetében sokkal barátságosabb a helyiség, mint valamikor volt, de milyen a könyvállomány?
– Mikor idekerültem, az volt az első dolgom, hogy átrendeztem a helyiséget, az ablakok elől eltoltam a polcokat, a könyveket újrarendeztem, és próbálom a könyvtár követelményei szerint rendbe szedni és rendben is tartani. Az állomány sajnos elég szegényes és nagyon régi. Vannak újabb könyvek is, de zömüket a kommunizmus ideje alatt nyomtatták, az utóbbi időkben nem igazán újítottak, főként ami a magyar nyelvű könyveket illeti. Ami még inkább elszomorító, hogy nincsenek megfelelő gyerekkönyvek. Most persze mindenhol azt hallani, hogy nincs pénz, de valamilyen megoldást mégiscsak kellene találni. Annyi gyereket idecsalogatunk, és amikor könyvet kérnek, nincs mit adnunk, régi szakadt könyvek kerülnek elő. Persze azok között is vannak értékesek, de nem adhatunk a gyerek kezében 30–40 éves kiadványokat. Akikre meg végképp haragszom, a politikusaink. Amikor választás előtti kampány van, senki egy szót sem szól a kultúráról, a könyvekről, a könyvtárról. Én próbáltam adományokat is gyűjteni, lakók hoztak be könyveket, de még mindig nem elég. Nem az, amire szükség lenne. A mai gyerek az állatokról szeret olvasni, enciklopédiákat lapozni, kísérleteket, felfedezéseket tanulmányozni. Ebből pedig nagyon kevés van, és azok is egy példányban, amit nem adhatunk ki.

2010. 06. 19.

Kultúrára szomjaznak a kocsmában

Korsóban mérik a kultúrát az egyik nagykovácsi sörözőben: könyvtárt nyitott a söntés mellett. A törzsközönség Plutarkhosztól vagy Che Guevarától ugyanúgy mámoros lehet, mint pár korsó sörtől.

Szabó László kocsmáros Maurer Péter barátjával egyedülálló ötlettel rukkoltak elő: könyvtárat rendeztek be a kocsmában. Tervük bevált, hetente akár ötven könyvet is kikölcsönöznek a Gyopár söröző vendégei.

Kultúrára szomjaznak a kocsmában
László (balra) és Gyula a gombász kézikönyvet nézik egy jó hideg sör mellett
Fotó: Kecskeméti Zoltán

– Jelenleg 1500 kötet áll a polcokon. A legkelendőbbek a lexikonok, hiszen a kocsma olyan intézmény, ahol a világ nagy dolgai eldöntetnek – sokszor hatalmas szócsaták árán. Ha a felek híján vannak a pontos adatoknak, akkor leemelik a megfelelő lexikont, amely aztán igazságot tesz a vitában – magyarázta Szabó Krisztián kocsmáros. Angyal László törzsvendég arról híres, hogy az általa írt ironikus aforizmagyűjteményt is megtaláljuk a könyvespolcon.

– Lehet, hogy most a foci-vébé van főleg terítéken a betérők között, de ezzel együtt a gombász ismerettárat tartalmazó kézikönyvet is gyakorta kapkodják le a polcról. A nagy esőzések után rengeteg a gomba, és bizony a szedésnél nem lehet tévedni – mondta László. A vendégeknek viszont egy aranyszabályt be kell tartaniuk: „a kocsmában addig olvashatsz, míg az alkoholos befolyásoltság nem lesz úrra rajtad”.
E. P.
Megjelent: Bors Online, 2010.06.15. 18:00 (
http://www.borsonline.hu/news.php?hid=30752)

2010. 06. 19.

Remete a könyvtárban

Pilis remetéje olykor megjelent az esztergomi könyvtárban, s mint minden más egyszerű ember, ő is könyveket kölcsönzött. Aztán nyugodt léptekkel, hatvan évvel a háta mögött felballagott a hegyre olvasni. Halála után pedig már kétszer is találkoztam vele az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium könyvtárában: mint fotókiállítás modelljével és mint egy fotóalbum főhősével. "A mi Imre bácsink" mondta mögöttem egy hölgy, aki az idősek otthonát vezette abban az időben, amikor Borostyán Imre élete utolsó éveiben éppen ott lakott.

A fényképész
Bandi bátyám a virágok és fák szerelmeseként járta kis göcsörtös botjával a pilisi erdőket. Erdőben nevelkedett, már az édesapja is kertész volt mégpedig a szarvasi Pepikertben laktak. A legszebb hely, ahol ember megismerkedhet a természettel. Meg is maradt Bandi a fák, bokrok igaz barátjának, voltak ugyan gyermekei, kapcsolatai, de a kék ég, a föld, a nap, a hó tartották fogva a szívét és a kameráját, a többi dolog csak változó felhő volt a világ egén. Mert hát a Pilisen kívül a világ minden kertjét megörökítette fotóin, a Földet is bejárta.

A baltás ember
Egyik sétája közben egy baltás ember jött vele szembe. Köszöntötték egymást, mint udvarias férfiaknak illik, s szinte elmentek volna egymás mellett, ha az a balta nem zavarta volna meg a fák barátjának a gondolatait. Nem éppen mészégetőnek látszott a másik idős, nagyszakállú ágrólszakadt forma, a Pilis különben sem mészkő hegység, minek hát az a balta? Mint kevésszavú férfi, inkább a másik mellé szegődött, majd kiderül, milyen cél vezeti az erdőben az öreget.

Ha már együtt mentek, csak beszédben elegyedtek, és az idős favágónak is helyén volt a nyelve. Beszéltek időjárásról, az erdőről, az állatokról, majd pedig költészetről. A szakállas vándor kedvelte a költészetet mégpedig nemcsak az általános iskolában elsajátított kötelezőket, hanem a modern verseket is. Lassúbbodott Bandi beszéde, mert kaptatóra értek, köves, sziklás vad vidékre, csúszott a talaj, de társa fiatalos lendülettel beszélt és haladt, néha még felajánlotta a segítségét is, de hát egy férfiember nem fogad el segítséget, akkor se, ha csúszik a sárban a cipője.

2010. 06. 19.

Osztrák könyveket digitalizál a Google

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár teljes történelmi könyvállományát szabadon elérhetővé teszi az interneten.

"A tudás megőrzése és elérhetővé tétele mindig is a könyvtárak legfontosabb feladata volt. Ezt az alapelvet követi az Osztrák Nemzeti Könyvtár most, amikor a Google-lel közösen digitalizálja és online szabadon hozzáférhetővé teszi a teljes történelmi könyvállományát. Büszkék vagyunk arra, hogy ezzel a lépéssel egy további fontos lépést tehettünk a tudás demokratizálása felé" -
jelentette ki dr. Johanna Rachinger, az Osztrák Nemzeti Könyvtár (ÖNB) főigazgatója. A program keretében a következő években az intézmény kereken 400 000 alkotása válik mindenki számára elérhetővé.

Rachinger kiemelte, hogy a Google-lel való együttműködésnek köszönhetően az ÖNB élő hidat képezhet a múlt öröksége és a modern információs társadalom igényei között. Az intézmény ezzel követi a Harvard, a Stanford és az Oxford Egyetem példáját, amelyek évek óta együttműködnek az óriáscéggel. Mivel a bibliotéka történelmi könyvállományát a világ öt legjelentősebb gyűjteménye között tartják számon, így a digitalizálás nem csak osztrák érdek. A tervek szerint a beszkennelt művek az Europeana rendszerében is hozzáférhetők lesznek.

A 6 évre tervezett projekt teljes digitalizálási költségeit a Google
fedezi, az összeg körülbelül 30 millió eurót tesz ki, a költség könyvenként 50-100 euró. A 120 millió oldalnyi szöveget érintő szkenneléseket Bajorországban végzik majd. Max Kaiser projektvezető szerint a munkának köszönhetően az értékes alkotásokat meg lehet őrizni az utókor számára, azok nem sérülnek és akár többen is olvashatják vagy akár le is tölthetik egyszerre ugyanazt a dokumentumot vagy könyvet. Az ÖNB legrégebbi könyvei egyébként a 16. századból származnak.

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár több évvel ezelőtt digitalizálni kezdte a legértékesebb dokumentumait. Az Austrian Newspapers Online (ANNO) program keretében például az egykori újságokat szkennelik be, míg az intézmény online képgyűjteménye több mint 300 000 digitalizált fotót tartalmaz.

Megjelent: SG.hu, 2010. június 15. 21:40, Kedd (http://www.sg.hu/cikkek/75083/osztrak_konyveket_digitalizal_a_google)

2010. 06. 19.

Kincs, ami nincs

A tévé műsoráról – Lőcsei Gabriella jegyzete

Sose feledje, a nyári szünidő igazi kincs! A vakáció alatt többet tanulnak a fiai, mint az iskolaévben – így okított vagy harminc évvel ezelőtt kisgyermekes édesanyaként egy bölcs öregember, az esztelen tanügyi reformokkal és kötelező ideológiai gyakorlatokkal megkeserített középiskolai tanár.


Régen is tudtam, ma még inkább tudom, nem a hivatásának szentelt negyven év megannyi pedagógiai kudarca fogalmaztatta meg vele e „rendhagyó” jó tanácsot – hogy legígéretesebb tanítványaiból lettek a nagybetűs életben a legveszedelmesebb svindlerek – hanem a tapasztalat: a tanügyi tiltások és állami fenyítések ellenére is megszervezett biciklitúrák, hegymászások, diáktáborok. A korlátozott szabadsággal és mesébe illő szegénységgel körülkerített 80-as években egyébként, bármily hihetetlen, nem is volt olyan nehéz megszervezni gyermekeink számára a programdús nagyvakációt. Igaz, az átlagos magyar családok álmai és vágyai is szerényebbek voltak, mint mostanság, és volt egy-két intézmény, ahonnan a szülő értelmes segítségre számíthatott.

A Magyar Televízió például a maga Szünidei matinéjával segített kéretlenül is – emlékeim szerint a hosszú iskolai szünet délelőtti tévéműsoraitól nem kellett félteni a gyermekeinket. Mindig futtattak pár három-hat éveseknek és hat-tizenkét éveseknek szánt sorozatot, hazaiakat és külföldieket is. Ismeretterjesztő összeállításokat, ötletadó magazinokat vetítettek, egyszóval volt mire építeni a napi egy-másfél órányi tévénézés utáni családi terveket. Valamiképpen még az egyébként kötelező ideológiai maszlagot is sikerült „kifelejteniük” a szerkesztőknek ezekből a délelőttönkénti műsorblokkokból, az „emberarcú szocializmus” reklámozása a nyári vakáció idején szünetelt.

2010. 06. 16.

Bartos Erika és 180 kérdés a napernyő alatt

Ajánlónkban könyvújdonságokat mutatunk be mindenféle stílusban: "bartoserikától" a modern hangulatfestő versikéken keresztül az ismeretterjesztő kiadványokig. Hogy legyen mit olvasni a strandon a napernyő alatt.

Finy Petra: A doki-ügy

A sorozat előző darabjait (A tesó-ügy és Az ovi-ügy) nem ismerve vettük kézbe a jól forgatható, színes, vonzó rajzokkal ellátott kis kötetet. Azt hiszem, ez is az „aktuális” könyvek típusába tartozik – ha a gyerek épp oviba indul, beteg, testvére születik, születésnapja van vagy hasonló, akkor nyilván érdeklődve forgatja a Boribonok erről szóló darabjait, az Anna-Peti-Gergőket, a Tesz-Vesz Város Férc Emmájának mandulakivételéről szóló mesét vagy a régi jó „Már óvodás vagyok” címűt. Ilyen Finy Petra könyve is, a megfelelő pillanatban érdemes megvenni és a gyerek kezébe adni, akkor fogja igazán érdekelni, bár a rajzok miatt lehet, máskor is szívesen nyitja ki.  A könyvecske jól és érthetően foglalja össze a leggyakoribb szituációkat a „mérős” és „balesetes” dokiktól a fogorvosig, vagy épp az állatorvosig (szerintem remek ötlet volt utóbbit is bevenni a felsorolásba). Talán az egyetlen, ami picit zavart, hogy a különben rendkívül tárgyilagos és földönjáró könyvecskébe bekerült néhány váratlan nyelvi lelemény, se én, sem a gyerek nem tudta hova tenni, miért hívja a köny fül-orr-régésznek a fül-orr-gégészt vagy testoszkópnak a sztetoszkópot. Ezen kívül viszont élvezettel forgatható akár az orvosi váróban is, míg a „dokik” valamelyikére várunk.

Pagony Könyvkiadó, 1650 Ft


2010. 06. 16.

A magyarok bevették Franciaországot

Heti Kárpát-medencei Kulturális Körkép

A magyar kultúrát nem lehet, és nem is szabad "beszorítani" kizárólagosan Magyarország területére. Ezt mutatják a hét kulturális eseményei: Párizstól Bukaresten át Rodostóig számtalan helyen felbukkant a magyar kultúra.

Túl a Kárpátokon

Június 11-én a francia szenátus épületében (Franciaország törvényhozásának felső háza) tartottak trianoni megemlékezést. Az
tudományos konferencia szervezője Catherine Horel történész volt, aki a Magyar Tudományos Akadémia múlt heti rendezvényének lebonyolításában is jelentős szerepet vállalt. Az előadássorozaton francia, szlovák, román tudósok mellett Ablonczy Balázs és Romsics Ignác is megosztotta kutatásainak eredményeit a mindenki számára nyitott konferencia közönségével.

Ezzel párhuzamosan Rodostóban, a 46. Cseresznyefesztivál keretében tartottak magyar napot.
A 2003 és 2011 között évente megrendezendő esemény apropóját a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója nyújtja Gyenge András isztambuli főkonzul elmondása szerint. A Rákóczi-emlékházban bemutatták Hóvári János történész, turkológus, diplomata Törökországi emlékek és tanulságok, valamint Beszédes Kálmán Rodostó magyar képírója című kötetét. Az utóbbi könyv grafikáiból kiállítást is rendeztek.A helyszín megválasztása nem véletlen, hiszen 1717-ben III. Ahmed szultán meghívására érkezett ebbe a városba – és maradt itt élete végéig – Rákóczi fejedelem mintegy 40 társával.

Beszédes Kálmán (1839-1893) Münchenben tanult az akadémián festészetet és grafikát, majd Széchenyi István fia, Ödön meghívására Isztambulba utazott. 1878-tól haláláig, 1893-ig Isztambulban élt és részt vett az ifjabb Széchenyi által megalapított tűzoltóság dolgozóinak képzésében.



A
héten nyitották meg a RomExpo területén a romániai BookFestet. Ennek keretében pedig, a bukaresti Magyar Kulturális Intézet (MKI) és a debreceni Alföldi Nyomda jóvoltából magyar könyvek is bemutatkoztak. Csütörtökön (június 10.) az egyik pavilon vendége maga Esterházy Péter író volt, aki az új interjúkötet dedikálása után átvette a Román Állam Kulturális Érdemrendje kitüntetést.

2010. 06. 16.

Elásott 56-os fotók kerültek elő Kaposváron

Szenzációs fotóleletre bukkantak az Együd Árpád Művelődési Ház bontási munkálatai során. A föld alól egy dunsztosüveg került elő, tele 56-os és 2. világháborús fotókkal. A képeket Varga Róbertnek a Megyei és Városi Könyvtár igazgatójának juttatták el.

– Igazi ritkaságnak számítanak a felvételek – mondta Varga Róbert. – Egy részük az 1956. október 31-i nagygyűlésen készült, a Petőfi téren, illetve a Nagytemplom melletti területen. Nem tudjuk, hogy a 6x9-es amatőr felvételeket ki készíthette, és mikor rejtette el őket. A képeken szereplők közül néhány személyét sikerül beazonosítani, de a személyazonosításhoz a nagyközönség segítségét is kérjük. A képek a honlapunkon megtekinthetőek lesznek.

 

 

Az 1956-os forradalom után hajtóvadászatot indítottak a fotósok ellen. Nyomozták, hogy a fényképeket ki ellen lehet bizonyítékként felhasználni.

Azt tartja a fáma, hogy például Király Béla amikor nála is látogatást tett az ÁVH a negatívokat valami vegyszerbe dobta bele, hogy ne lehessen előhívni őket. Ebből az időszakból nagyon kevés fénykép maradt ránk. Olyan tények, emlékek hordozói a most megtalált fényképek, amiket csak a történelem könyvekből ismerünk.

 

 

sonline - barikad.hu

Megjelent: ,

2010. 06. 10.

A fehér szalagoktól az éjszakai gyertyákig

Hétfőn véget ért a 81. Ünnepi Könyvhét

Szalagos kis tüntetéssel kezdődött, szombat és vasárnap esti gyertyás dedikálásokkal végződött a 81. Ünnepi Könyvhét és a 9. Gyermekkönyvhét. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése igazgatója, illetve tucatnyi író és újságíró azért tűzött ki fehér szalagot az esőkabátja hajtókájára, mert úgy hallották, hogy az új kormány leállítja a könyvkiadást, a magyar könyvek könyvtárba jutását segítő Márai-programot. Mire elállt az eső, már kiderült Szőcs Géza államtitkár közleményéből, hogy a hír nem igaz, a program folytatódik, így az esőkabátokkal együtt a szalagok is eltűntek.

Borbándi Gyula 91 éves müncheni magyar író, az összmagyar irodalom egyik legidősebb képviselője nyitotta meg a világ legnagyobb múltú, 81 éve folyamatosan létező nemzeti könyvfesztiválját. Öröm és megtiszteltetés számára – mondta többek között az íróként, a magyar irodalom nyugati szervezőjeként, népszerűsítőjeként is halhatatlan irodalmár –, hogy azt a fesztivált nyithatja meg, amelynek első teljes napjára esik az a június 4-e, amelyet az új parlament első intézkedéseként a nemzeti összetartozás napjává avatott. Még aznap este együtt ünnepelték Novotny Zoltán elnök 70. születésnapját és a könyvhét kezdetét protestáns író-újságírók a Margit körúti Trófea Grill étteremben. A Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) tagjai antológiát szerkesztettek Novotny Zoltán tiszteletére, amelyet Szentesi Zöldi László adott át az ünnepeltnek.

Ezután könyvbemutatók következtek, melyeken Fabiny Tamás, Bánó Attila, Pósa Zoltán, Szentesi Zöldi László beszéltek könyvheti műveikről, majd Zászkaliczky Zsuzsa főszerkesztő mutatta be a Credo című, újjászületett evangélikus lelkiségi és irodalmi folyóiratot, amelyet az írótársak segítségével szeretne élő irodalmi orgánummá fejleszteni.

2010. 06. 10.

Gondolatok a Könyvhéten

Budapest | A szuvenírárusok, a fagylaltosok, a paprikaügynökök és a városnéző buszok közönségének szervezői visszavonulót fújtak a Vörösmarty téren az elmúlt napokban. Az odatévedő külföldi turisták pedig csak néztek.

Azt hihették, Budapesten ez mindig így megy: könyveket árulnak 152 pavilonban, a nézelődők és vásárlók pedig egymást tiporják, hogy közelebb férjenek a pultokhoz. Pedig ez a csoda csak öt napig tart, aztán folytatódik a válság, a csökkenő példányszámok okozta kiadói stressz, a könyvpiac stagnálása.

„Látni valóságos létező, lélegző olvasót, aki tetejébe még vásárló is, annál szebb nincsen” – mondta Esterházy Péter, a könyvhét egy sikerkönyvének szerzője (Esti, Magvető 2010), aki a nagy példakép, Kosztolányi Dezső előtt tisztelegve, Esti Kornél bőrébe bújva beszél saját magáról.

A 81. Ünnepi Könyhét első két napján az égiek még fintorogtak, szombatra azonban megenyhültek, és nézelődésre, olvasgatásra ideális időjárási viszonyokat teremtettek a Vörösmarty téren, amelyet én Budapest főterének tekintek, még ha ez furcsán hangzik is, hiszen hogyan is lehetne egy ekkora városnak főtere? Szerintem viszont nem véletlen, hogy e tér közepén legnagyobb romantikus költőnk szobra díszeleg, aki egyik híres versében ezt kérdi: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”


2010. 06. 05.

Népi alkotótábor a Gyerekszigeten

Június első hétvégéjén újra elindul a Gyereksziget ingyenes nyári programsorozata: kinyit a vurstli, felcsendülnek a kedvenc előadók dalai, lehet alkotni, játszani, mozogni és tobzódni a programokban, és az már természetes, hogy mindez a Hajógyári-sziget nagyrétjén történik majd.

A kicsik és nagyok körében is igen népszerű nagyszínpad az első hétvégén a Makám együttes A vakond vára című interaktív gyerek- és családi műsorával nyitja a programokat, majd lesz artistaműsor, délután pedig „pörög a forog a szoknya”, azaz a Gryllus Vilmos-rajongók lesznek elkényeztetve.

Új helyszín lesz a Mese, mese, mátka magyar népi alkotótábor, ahol megismerkedhetnek majd az érdeklődők a népi kultúra mesterségeivel, alapanyagaival egy-egy népmese tárgyi megvalósítása közben. Fontos küldetést teljesít ez a helyszín, hiszen egyre nagyobb erőfeszítést igényel a magyar nép egykori tudásanyagának megmentése és továbbadása, valamint mindezek bemutatása. A meseállomásokon családias hangulatban születnek meg az adott népmesék hősei és tárgyai, kizárólag természetes alapanyagokból. Ezen a hétvégén A tyúkszemű leány és A bolondos ember című magyar népmeséket készíthetik a gyerekek. A közkedvelt Vándor vurstli egy mozgalmas kisváros piacterét idézi majd, lesz körhinta, csúzlizda, jósda, camera obscura, a kézművesműhelyekben, alkalmazkodva a vásári hangulathoz, régi polgári mesterségek fogásait lehet megtanulni. Az első hétvégén Bartha Antal Bábszínháza várja az érdeklődőket, akik Paprika Jancsi történetein szórakozhatnak majd – közölték a szervezők.


Megjelent: Magyar Nemzet Online, 2010. június 1. 13:55 (
http://www.mno.hu/portal/716413)

2010. 06. 05.

Júniusi eső - Grecsó Krisztián olvasónaplója

Új rovatot indítunk Olvasónapló címmel, melyben két gyerekkori barát, Grecsó Krisztián és Nagy Sebestyén osztja meg veletek aktuális olvasmányélményeit. Írásaikat keresd kéthetente a Nők Lapja Cafe Szabadidő rovatában.

Fotó: Trunkó  BálintRendhagyóan kezdünk, kedves Naplóm, ha már éppen május végén írok neked először. Izgulsz, ugye? Én kicsit igen. Nem annyira, mintha nekem is megjelenne könyvem, de azért mégis: jön az Ünnepi Könyvhét, a nyolcvanegyedik kultúrdömping.

A Szabadság-hegy mögül kinéz majd a nap, aztán zuhog egy órácskát, kettőt, de engem ítéletidő el nem tántorít, a Vörösmarty téren korzózom majd június első hétvégéjén. Négyszáz könyv (!) jelenik meg az idei alkalomra, négyszáz cím, kedves Naplóm, így kell mondani hivatalosan, mert van olyan őrült, aki több könyvet is publikál egyszerre. Velük elvből nem törődünk, grafománok, gonoszak, aki egyszerre több könyvet ír, más aljasságra is képes. Nem fogok ennyi könyvről írni, ne ijedjél meg.

A könyvheti könyveket csak a megnyitó után lehet árusítani, ez a rigorózus szabály, ezért ne érezd magad zavarban, kedves Naplóm, ezeket a könyveket még nem olvashattad, nem tudsz róluk semmit. Én egy kicsit, egészen keveset tudok, nálad mindenesetre többet. Miért? Mert olvasok Élet és Irodalmat, Bárkát, Alföldet, Jelenkort, Forrást, egyszóval tudok róla, hogy vannak irodalmi lapok, melyekben a még soha sehol nem olvasható (vadiúj) írásaikat publikálják az élő írók. A kortársak. Ez a tudás hatalom, és ha hatalmad van, nem lepődsz meg semmin.

Olvass ÉS-t, kedves Naplóm! Ha eddig is ezt tetted volna, akkor jó pár Estivel találkozhattál volna már. Esterházy jórészt ott közölte az Estiket. Esti (Kornél) Kosztolányi hőse, nem kell mondanod. Az ő árnyéka, lelke, sziluettje, de most, mint egy kabátot, kölcsönvette Esterházy. Megírta a saját Estijét, nem hasonlít a Kosztolányiéra, nagyon nem, de egészen remek darab. Egy író bolyong benne, meghalnak, szeretnek, élnek körülötte, ő meg járja a világot, csodálkozik. Ilyenek. Legalábbis azokban, amiket én olvastam, ez volt. Aztán lehet, hogy ez az Esti nagyon is olyan, mint a régi. Mert abban egy író bolyongott, és meghaltak, szerettek – nem is mondom.


2010. 06. 05.

Így látnak ők: művészek a művészetről

Immár 81. alkalommal rendezik meg az Ünnepi Könyvhetet. A rendezvény 1929-es alapítása óta minden évben hívja-várja a magyar irodalom és a könyvek szerelmeseit. Nem csak regények, szépirodalmi alkotások fogadják a látogatókat, de érdekes szakkönyvek, tudományos alkotások, művészeti könyvek, albumok, interjúkötetek hasonlóképpen. Ilyen például az Így látunk mi című is.

Eszéki Erzsébet újságírónő először egyetemistaként publikált az Élet és Irodalom hasábjain, később a Magyar Nemzet kulturális rovatában dolgozott, majd a Magyar Hírlapba írt kulturális témakörökben. Később az első nagy kulturális főportál, az artitura.hu főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. Első könyvét a nyolcvanas évek végén kézült interjúiból állította össze, Kibeszéljük magunkat címmel. Azóta még két könyve jelent meg (Tánc az élet – egy társulat regénye; Menjek haza, vagy maradjak itthon?), a negyedikkel pedig az idei ünnepi könyvhéten ismerkedhetnek meg az olvasók.

Az „Így látunk mi”  nem a szó megszokott értelmében vett interjúkötet: a szerző ehelyett a „képes mesék” kifejezést használja. 2004-től készített érdekes emberekkel interjúkat egy-egy festményről: – Hat év alatt hat évszázad műalkotásait jártuk be, főként írókkal, színészekkel, rendezőkkel, néhány festővel és múzeumigazgatóval. A kérésem mindig ugyanaz volt: a képélményükről beszélgessünk – mondta Eszéki Erzsébet.

A könyv 37 interjút tartalmaz. Többek között Spiró György Leonardo da Vinci: Angyali üdvözlet című képéről, Ónodi Eszter Csontváry Kosztka Tivadar: Marokkói tanító alkotásáról; Dés László Amedeo Modigliani: Fekvő női akt-járól,Kepes András Paul Gauguin: Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? művéről, Nádas Péter Pap Gyula: Alföldi táj festményéről mesél. S persze még sokan mások vallanak egy-egy képről, a bennük kiváltott hatásáról. A festményeket az interjúalanyok választották. Eszéki Erzsébet célja az volt, hogy minél több személyes hangvételű történetet vehessen kézbe az olvasó. A beszélgetések sorrendjét a kötetben nem az interjúk, hanem a képek keletkezési ideje befolyásolta, így egy képzőművészeti történeti ív is kirajzolódik.

Az olvasók az Ünnepi Könyvhéten nem csak a szerzővel találkozhatnak (a Vörösmarty téren, a Líra és Lant sátránál, a Corvina kiadónál), de egy-egy interjúalany is dedikál majd. Június 5-én, szombaton délután négy órakor Szüts Miklós, Vojnich Erzsébet, Závada Pál, vasárnap délután ötkor Lévai Balázs, egy órával később pedig Dragomán György várja az érdeklődőket Eszéki Erzsébettel együtt.

A kötet a Corvina Kiadó gondozásában, Dobó László fotóival jelent meg.

Hardi Judit
Megjelent: Szabad Föld Online, 2010. június 01., kedd (http://www.szabadfold.hu/aktualis/igy_latnak_ok_muveszek_a_muveszetrol)

2010. 06. 05.

Könyvek és gátak

Alsózsolca
Az egyik harmadikos néhány hete meg is nyugtatta, mondván, ne aggódjon igazgatónő, én már leszoktam a bagóról. - Az Olvassunk együtt csapata legutóbb az Alsózsolcai Benedek Elek Általános Iskolában járt.

A vihar kapujához Sajópetri határában érünk. Az út menti föld duzzadt tóvá, a főutca melletti árok sebes patakká, a Sajó pedig hömpölygő folyammá változott az elmúlt hetekben. A házak elé kitett új, EU-kék kukákat szomorkásan, egykedvűen veri a szürke eső. Az Antal Imre nevét viselő közösségi ház szinte már a következő településen, Sajóládon található. Mint később kiderül a népszerű tévésnek semmi kötődése nem volt Sajópetrihez, a helyiek népszavazás után döntötték el, hogy kinek a nevét viselje az intézmény. A két egybefolyt falu után érjük el a 2007-ben városi rangra emelkedett Alsózsolcát.

fotó: Valuska Gábor
 
A Benedek Elek Általános Iskolában az időjárásról kezdünk el beszélgetni az igazgatónővel. Szabó Zsófia Miskolcon lakik, onnan autóval jár dolgozni. „A múlt héten vissza is kellett fordulnom egyszer, az országutat annyira elöntötte a víz, hogy csak az egyik sáv volt használható.” Közben az iskolások hírét veszik érkezésünknek, folyosói moraj, Brózik Klárától autogramot kérnek. Kávézunk, közben nézzük az iskolaudvart. A dohányosok stikában elvonulnak egy védett sarokba. Az igazgatónő mosolyogva legyint, már az alsósok is rendszeresen cigiznek. Sőt az egyik harmadikos néhány hete meg is nyugtatta, mondván, ne aggódjon igazgatónő, én már leszoktam a bagóról. 

2010. 06. 05.

2010 a Családi olvasás éve

Kezdetét vette a Családi olvasás éve 2010 elnevezésű kampány, amely az olvasási szokásokat elsősorban és alapvetően megalapozó társadalmi intézményre, a családra koncentrál.

Június elsejével hivatalosan is útjára indult a Családi olvasás éve 2010 kampány, amely az olvasási kompetenciák középpontba helyezésével szeretné felhívni a szülők, családok figyelmét az olvasás fontosságára.
 

2010. 06. 05.

Tönkretesszük gyermekeink életét?

Kampány indult az olvasás népszerűsítésére

A gyermekkori olvasás a későbbi kreativitás egyik kulcsa, ezért akinek ez kimarad az életéből, egy életre lemaradhat. Többek között erre akarják felhívni a társadalom figyelmét a Családi olvasás éve 2010 című kampány kitalálói. Párhuzamos céljuk a családok megerősítése, az olvasás méltó rangjának visszaállítása – hangzott el az eseménysorozat indító sajtótájékoztatóján kedden az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) Budapesten.


Az OSZK Könyvtári Intézete az Új Magyarország fejlesztési terv TÁMOP pályázatára támaszkodva valósítja meg programját, melynek első szakasza június 1-jétől 7-ig tart, a 81. Ünnepi Könyvhét eseményeihez csatlakozva. A program részeként lehetőség lesz családi olvasójegyet váltani a könyvtárba, családtörténeti kutatásokat végezni, családi ünnepeket, születésnapokat a könyvtár épületében tartani, vagy digitalizálni a családi fotótárat.


Október 4-11. között kerül sor a következő fókuszhétre, amely a „Könyvtárak összefogása a társadalomért” címet viseli és az Informatikusok és Könyvtárosok Szövetségének szervezésében valósul meg. December 13-20. között a nagycsaládosok szerepe az olvasásban lesz a kampány fő témája, míg 2011. március 21-24. között az olvasás és a tanulás kapcsolata kerül előtérbe.


„Olvasni érdemes”

Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója a kampány jelmondatával kezdte előadását, mely szerint „Olvasni érdemes!” Még pedig azért, mert így lehetünk aktív állampolgárok, akik kreatívak és sikeresek is – tette hozzá. Mint mondta, az olvasás képessége az alapvető kompetenciák közé tartozik, melyek nélkül az ember nem tud magának társadalmi, gazdasági és személyes tőkét kovácsolni. Nem csak nehezebben foglalkoztatható, de harmonikus életet is kevésbé élhet, ráadásul az állampolgári jogok gyakorlásából is kirekesztődik – tette hozzá. Ha nagy számban jelentkezik ez a probléma egy országban, az visszavetheti a gazdaságot, mivel megnő a képzetlen munkaerő aránya. Az olvasás nemcsak az intellektuális fejlődést szolgálja, hanem szabadidős tevékenység is, vagyis pihentet, segít a kikapcsolódásban – fogalmazott Bartos Éva.

Mint mondta, a felmérések az egész világon, így hazánkban is a mennyiségi és minőségi romlásra utalnak, felhívják a figyelmet a visszafordíthatatlan leszakadás veszélyére, a kulturális és digitális szakadék mélyülésére. Míg 1964-ben még a magyar felnőttek 60 százaléka olvasott, 2005-re ez az arány 40 százalékra csökkent, de nekik is csak töredékük olvas rendszeresen – hívta fel a figyelmet a Könyvtári Intézet igazgatója. Ráadásul az ízlés is egyre inkább bulvárosodik – tette hozzá.