Finy Petra: A doki-ügy

A sorozat előző darabjait (A tesó-ügy és Az ovi-ügy) nem ismerve vettük kézbe a jól forgatható, színes, vonzó rajzokkal ellátott kis kötetet. Azt hiszem, ez is az „aktuális” könyvek típusába tartozik – ha a gyerek épp oviba indul, beteg, testvére születik, születésnapja van vagy hasonló, akkor nyilván érdeklődve forgatja a Boribonok erről szóló darabjait, az Anna-Peti-Gergőket, a Tesz-Vesz Város Férc Emmájának mandulakivételéről szóló mesét vagy a régi jó „Már óvodás vagyok” címűt. Ilyen Finy Petra könyve is, a megfelelő pillanatban érdemes megvenni és a gyerek kezébe adni, akkor fogja igazán érdekelni, bár a rajzok miatt lehet, máskor is szívesen nyitja ki.  A könyvecske jól és érthetően foglalja össze a leggyakoribb szituációkat a „mérős” és „balesetes” dokiktól a fogorvosig, vagy épp az állatorvosig (szerintem remek ötlet volt utóbbit is bevenni a felsorolásba). Talán az egyetlen, ami picit zavart, hogy a különben rendkívül tárgyilagos és földönjáró könyvecskébe bekerült néhány váratlan nyelvi lelemény, se én, sem a gyerek nem tudta hova tenni, miért hívja a köny fül-orr-régésznek a fül-orr-gégészt vagy testoszkópnak a sztetoszkópot. Ezen kívül viszont élvezettel forgatható akár az orvosi váróban is, míg a „dokik” valamelyikére várunk.

Pagony Könyvkiadó, 1650 Ft

Máté  Angi: Volt egyszer egy

Van, akinek önálló életre kel a nyelv, Lázár Ervin után Máté Anginak is sikerült, gurigáznak, hintálnak, kékellenek-lilállanak a szavak a könyvben, amit vagy egész kicsiknek vagy már olvasni is tudó nagyocskáknak ajánlanék –  de leginkább este, sötétben, esti mesének elsuttogva-vihogva. Nem azoknak való, akik a fantasy könyvek vagy a népmesék szövevényes történéseit keresik, sem azoknak, akik a mesében cselekvést, tanulságot, csattanót keresnek elsősorban. Ezek a szövegek inkább rím nélküli, hangulatfestő versféléknek tűnnek, vagy különös, színes szöveg-rajzoknak – ami az illusztrációkat illeti, a címlap nekem nem jött be, a könyv többi rajza-képe már annál inkább. És a Volt egyszer egy nyár vagy a Volt egyszer egy sün címűt olvasva úgy tűnt, Máté Angi is járt többször Lázár Ervin Rácpácegresén, és hozott is onnét szépen szóló fafurulyát Rácegresi fájáról Pagony Könyvkiadó, 2690 Ft

Jeli Viktória –Tasnádi István: Rozi az égen

Alice Csodaországban vagy Varró Dániel Túl a Maszat-hegyenje megvolt? A Rozi az égen leginkább ezek rokona. Bár egy hatéves kislány elveszett születésnapjáról szól, nekem Rozi inkább hét-nyolcévesnek tűnik valójában, ahogyan szerintem maga a mese is az én első olvasatom alapján, inkább az ovisnál csöppet nagyobbaknak szól, akik már jobban ismerik a csillagképeket, követni tudják a szövevényes történetet és a néha szövevényes mondatokat, értik az afféle szavakat, mint Primo, Secundo és Tercio, Szupernóva menedzser, meteorszikla és hasonlók, és nem döbbennek meg, ha a könyvben elhangzik „Barom” meg „Tudja a rosseb” (én vén szamár létemre azért megdöbbentem). A könyv másodlagos mondanivalóját nehezen hámoztam ki, ha ugyan sikerült egészen kihámoznom – hogy miért is veszik el is Rozi szülinapja (azon túl, hogy összekeveri a napokat, és senki nem mondja el, melyik napon is van igazán), hogy is áll ő a szüleivel (van-e komolyan baja velük vagy nem) és mit is gondol az asztrológiáról meg a csillagképekről.  De találtam benne szellemes-szórakoztató fejezeteket, mint az ikernagyikról  vagy az  űrürge-öntésről szólóakat. Macskakedvelő gyerekeknek pedig biztos tetszeni fog, hogy Rozi egy Cicával indul útjára megkeresni a szülinapját. A szép kiállítású könyvet  a Kossuth rádióban  hangjáték-sorozat formában is meghallgathatták nemrég a délben rádiót hallgatók.

Pagony Könyvkiadó, 3250 Ft

CD – Bartos Erika: Százlábú – Kiskalász zenekar

Ejha, ez de kicsúszott, kik ezek?- kérdeztem, ahogy a valahányadik számnál gyanúsan jól szóltak a gyanúsan természetes hangszerek, a zenekar neve pedig mi tagadás, tök ismeretlen volt. A borító aztán hamar megválaszolta a kérdésem - de hiszen ez Varga „kétszaxis” Bori (ismerhettük a Ghymesből és Szarka Gyula szólólemezeiről), és férje, Sántha Gábor, néhány hangszeres kolléga társaságában. Azt régóta tudtam, hogy Bori kitűnően fúj és kitűnően énekel (megkockáztatom, ha angol nyelvterületre születik, akkor tehetsége alapján semmivel se lenne kisebb sztár, mint brit kolléganője, Dido), de zeneszerzőséget nem társítottam hozzá. Ezek szerint ehhez is ért.

Ami a stílust illeti, hát abból  van sokféle – a Csibevers vagy az Állatzsivaj idézi a Ghymes gyereklemezeit, de van dzsessz-féleség (Erdei Zenekar), hamisítatlan Alma-hangulat (Bodobács, Úthenger, Csókavers), klezmer (Százlábú), reggae (Szemüveg), klasszikus, Vitai Ildikó-féle romantikus dallam (Tündérvers), néha Halász Jutka is eszünkbe juthat (Torta, Szánkózás), de akad ázott angol kertekre hajazó hangulat is (Zivatar). Vannak táncolós és aszimmetrikus ritmusok, érdekes hangszerek (doromb, szaxofon), és bizony még azok a versek is életre kelnek, amikre olvasásban talán azt mondtam volna, hogy kicsit kattognak-zötyögnek. Hála Borinak és Gábornak, zenével már egyáltalán nem zötyögnek, nyilván sírtak a szövegek a megzenésítés után. Nem utolsósorban a gyereknek is tetszett

Alexandra Kiadó, 2999 Ft

Bartos Erika: Bárányfelhők

„Te mondd, ha én azt írom, hogy van gurulós és zötyögős vers, azt érthető?”- kérdezem gyanakodva  a reggeli kávé fölött. „Mühüm” – érkezik a válasz, én meg megnyugszom, ha valaki, hát életem párja nem szokott metaforákban fogalmazni. Szóval még a gurulás és zötyögés előtt, mikor először kézbevettük a könyvet, a lányom a hozzá adott kis cetlin kezdte el a százlábú lábait számolni (szerinte százöt, én kételkedem), jómagam pedig arra gondoltam, hogyha valaha bármelyik irományomhoz Kányádi Sándor írna ajánlót, akkor úgy érezném, már érdemes volt tollat, pontosabban klaviatúrát ragadnom.  Először nem is értem egészen, miért és hogyan, majd néhány „gurulós” versben tettenérem az agg mester hatását (Csacsi, Dongóálom), néhány vidám „zötyögős „ pedig azt juttatja eszembe,hogy micsoda kiszámított mérnöki pontossággal illesztett a szerző gyerekeknek könnyen azonosulható „lányos” és „fiús” verseket egymás mellé ( például a Királylány meg a Trolibusz). Aki ismer már egy másik verseskötetet (mint mi a Zsákbamacskát) akkor nagyjából ezt is ismeri, ami a témákat, a versformákat és persze a rajzokat illeti – de azt hiszem, minden kiskorú rajongó akkor kámpicsorodna el, ha ez nem így volna. Egy kakukktojás azért van a kötetben – a Rózsavirág című verset nem mertem felolvasni a lánynak, nemrég volt csak anyák napja, és félve gondolok arra, amiről ez az igazából felnőttnek szóló vers szól. A többi kép és vers ideális strandra, napernyő alá, két csobbanás közt hogy a csemete kicsit nyugton maradjon

Alexandra, 1699 Ft

Kérdések könyve

Nem mondok újdonságot, ha kijelentem: a gyerekek folyton kérdeznek. A szülő ilyenkor igyekszik türelmesen válaszolgatni a felmerülő kérdésekre, amíg saját tudásából futja – hisz jól tudja, hogy a gyerek ezáltal tanul. De mi van akkor, ha olyan kérdéseket tesz fel a kis kíváncsi, amire magunk sem tudjuk a választ? Nem szégyen segítséget igénybe venni – erre jó például a több mint 180 izgalmas és érdekes kérdést és választ tartalmazó Kérdések könyve. Az ismeretterjesztő könyveiről híres kiadó legújabb kötetében olyan kérdésekre is választ kaphat az érdeklődő gyerek és szülő, mint hogy mi a globális légköri cirkuláció, mitől betegednek meg a fák, mit őriznek az agyagkatonák, hogyan találták meg Tróját, kik voltak a szamurájok, vért izzad-e a nílusi víziló. A könyvet számtalan érdekes illusztráció és fotó gazdagítja.

Tessloff Babilon, 3490 Ft

Képvarázs – A városban; Falun

A kisebbeknek is találunk újdonságot, a szokásos több mint könyv dimenzióban: a Képvarázs kötetek szélén található fülecskékkel a kicsik mozgatni tudják a képeket, így például a csúszda tetején álló gyerek a fület kihúzva a csúszda aljára érkezik, a gyümölcsszedő lány kosara megtelik almával, vagy épp a disznóól ajtaja nyílik ki, ahonnan a kismalacok száguldanak kifelé. Minden oldalon található egy kérdés, amelyre a fület elhúzva megváltozott kép alapján válaszolhatnak a gyerekek.

Tessloff Babilon, 1990 Ft