2010. 06. 05.
Kiadóink a 81. Ünnepi Könyvhéten - 3. rész
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 05. szombat, 10:06
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2018
Az ünnepi könyvhét katalógusában hat kötettel szerepel a Madách-Posonium Könyvkiadó.
• Gál Sándor: A rák évada
Gál Sándor legújabb verseskönyvének négy nagyobb fejezetre tagolódó, egységes kompozíciója a „létösszegzés igényével” készült, s benne egy betegség – és az ellene való küzdelem – valóságos és transzcendens síkját egybeíró lírai regény bontakozik ki.
• Dénes György: Verses állatkert
A kötetet óvodásoknak, kisiskolásoknak szánt versek alkotják. A játékos, gazdag rímelésű strófák sokszor epikai fonálra fűzve közölnek alapvető információkat a Földünket, környezetünket benépesítő állatokról, madarakról, bogarakról, rovarokról, kiemelve, sokszor karikírozva azok legjellemzőbb tulajdonságait.
• Duba Gyula: Szégyen
A szerző legújabb regényének hőse öregedő, szorongó, gátlásos író a nagyvárosban. Figurájában Duba egy régi hőse tér vissza, de tudatfolyama a szerző számvetése is önmagával, a csaknem százéves emberi és félszáz éves írói (jelen)létével. Az egykori hős konkrét „szégyenei” (a paraszti múltja, szerelmei, esetlenségei miatt érzet komplexusai) itt, ebben a kései műben mintegy ontológiai „szégyenné” hiperbolizálódnak.
• Cselényi László: Az Értől a Csendes-óceánig
„Én 1989 óta új verset nem írtam. De ami »mást« 1989 óta papírra vetettem, az egész eddigi életművemnek a folytatása, egy hipertext” – mondja a szerző új könyvének egyik interjújában. S a jelzett hipertext alatt elsősorban publicisztikát: esszét, memoárt, naplót vagy útirajzot, azaz olyan „meta-műfajokat” kell értenünk, amelyeket legtöbbször nemcsak a forma köti az irodalomhoz, hanem a tárgyuk is az irodalom. Közvetve vagy közvetlen ez az új kötet is magát a Cselényi-költészetet értelmezi.
• Koncsol László: Szól a fényes láthatatlan
A költő a gyermekvers fordulatait, szójátékait, képalkotásmódját tulajdonképpen olyan sajátos versbeszédként alkalmazza művében, amely a súlyosabb, bölcseleti tartalmakat is elbírja. Más jelentésekkel fordulnak persze e kis opusok a gyermekhez és másokkal a felnőtt olvasókhoz.
• Lacza Éva: Beszélgetések múlt időben
Lacza Éva a csaknem negyvenéves rádióriporteri pályafutása során több ezer beszélgetést készített. Az itt sorjázó interjúiban, riportjaiban, emlékezéseiben főleg már elhunyt szlovákiai magyar személyiségek elevenednek meg. Korábbi hatalmas hanganyagából egy fél kötetre valót válogatott össze a szerző, a kötet másik fele pedig volt munkahelyének regényes története.
A kiadó a korábbi könyvei közül a következőket is az olvasók figyelmébe ajánlja:
• Mács József: Bolondok hajóján
A szerző új regényének borítóján Hieronymus Bosch ismert hajója a történelem (amely sokszor talmi hullámokon fut) szimbóluma: a cselekmény egyik kulcsmotívuma Eduard Beneš ismert hazugsága az Ipoly folyócska hajózhatóságáról. A pikareszkszerű történetben egy szlovákiai magyar „pikarónak” a csehszlovák hadseregbeni viselt dolgai elevenednek meg.
• Sándor László: Három ország polgára voltam. Egy évszázadnyi élet emlékei, 1909–1993
Sándor László jeles publicista, művészettörténész, könyvtári szakember, műfordító, irodalom- és művelődésszervező volt az első Csehszlovák Köztársaságban, majd Kárpát-Ukrajnában és végül Budapesten. A Három ország polgára voltam című, szépirodalmi igényű emlékirata hét évtizedet átölelő élet- és kortörténet, tárgyilagos és mégis személyes hangvételű, érdekfeszítő leírások a jelzett három ország történetéből.
• Hat nyúl egy zsákban… Szlovák népi találós kérdések. Fordította: Tóth László
A találós kérdések a népköltés különleges műfaját képezik. Olyan szóbeli rejtvények, melyek szórakoztató formában, de elménk hajlékonyságát növelő, élét csiszoló célzattal írnak körül egy-egy tárgyat, fogalmat, jelenséget. A kötet a szlovák népi találós kérdések tárházából nyújt át az olvasónak egy csokornyit. A közel félezernyi opust a felnőtt és gyermekolvasók egyaránt haszonnal és élvezettel olvashatják. (mp)
Megjelent: Új Szó, 2010. május 31. hétfő, 09:55 (http://ujszo.com/online/kultura/2010/05/31/kiadoink-a-81-unnepi-konyvheten-3-resz)2010. 06. 04.
Kampány az olvasás népszerűsítéséért
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 04. péntek, 20:49
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2309
Csütörtökön kezdődik a 81. Ünnepi Könyvhét. Budapesten és 50 városban lesznek rendezvények. A fővárosban, a Vörösmarty téren szombaton éjszaka is nyitva lesznek a standok, a könyvek éjszakáján lehet majd vásárolni, de utcabállal is készülnek a szervezők. A Könyvhéttel egyidőben az olvasás népszerűsítése, ezen keresztül az egyének és közösségek mentális és pszichés egyensúlyának megőrzése a célja az Országos Széchényi Könyvtár induló kampánynak, amely a „Családi Olvasás Éve 2010” nevet viseli. A kampány kezdeményezője szeretné felhívni a társadalom figyelmét az olvasás fontosságára, megérttetni a családokkal azt, hogy az olvasásban való lemaradás súlyos kulturális hátrányt jelent, a családok megerősítésének és kulturális szintjük emelésének pedig egyik alapvető eszköze lehet a közös olvasás - derül ki az OSZK közleményéből.
A PISA legfrissebb kutatása arra figyelmeztet, hogy míg 40 évvel ezelőtt a felnőtt népesség 60 százaléka olvasott, napjainkban már csak 40 százalék állítja ezt magáról. Pedig aki lemarad az olvasásban, azt könnyebben fenyegeti a funkcionális analfabetizmus, a nyelvi elszegényedés - figyelmeztet a könyvtár.
A „Családi Olvasás Éve 2010” egyfajta szellemi zöldmozgalomként kívánja ráirányítani a figyelmet az olvasásra. Mivel a család az olvasás megismertetése és megszerettetése szempontjából az első, megalapozó és motiváló közeg, a szülői tudatosság, a szülői példa egy életre szólóan meghatározó tényező. Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP programjára támaszkodva valósítja meg 2010/2011-ben kampányát, amelynek első szakasza 2010. június 1-6. között a családra és a gyerekekre fókuszál, kapcsolódva a Könyvhét eseményeihez. Az egyes programelemeket a helyi könyvtárak szervezik, az Országos Széchényi Könyvtár pedig összehangolja a kampány egyes elemeit. A program részeként lehetőség lesz családi olvasójegyet váltani a könyvtárba, családtörténeti kutatásokat végezni, családi ünnepeket, születésnapokat a könyvtár épületében tartani, vagy digitalizálni a családi fotótárat.
Európa számos országában indítottak már átfogó kampányokat az olvasás népszerűsítése érdekében. Norvégiában a „Kulturális Iskolatáska” elnevezésű program a művészetek és a kultúra megismertetésére koncentrált. Svédországban „Vigyázat! Az olvasás függőséget okoz, és hatással lehet gyermeked fejlődésére!” címen kívántak kiemelt segítséget nyújtani a gyermekeknek és fiataloknak a kultúrához való hozzáférésben. Ausztriában az „Egész Ausztria olvas. Találkozzunk a könyvtárban!” című program keretében a könyvtárak látogatottságát is igyekeztek növelni az olvasás népszerűsítése mellett. Németországban „Lesestart 2008” címmel az olvasási kedv csökkenésének ellensúlyozásaként indítottak kampányt.
Magyarországon a 2001-es esztendőt nyilvánították az Olvasás Évének, 2005-ben pedig brit és német példa nyomán a „Nagy Könyv” program keretében az ország kedvenc könyvét kereste és találta meg.
Megjelent: Híradó Online, 2010. június 01. 15:50
(http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/01/15/Kampany_az_olvasas_nepszerusiteseert.aspx)
2010. 06. 04.
Így látunk mi
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 04. péntek, 20:45
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2339
Eszéki Erzsébet 2004-től készített interjúkat főként írókkal, színészekkel, rendezőkkel egy-egy festményről beszélgetve.Hat év alatt hat évszázad műalkotásait "járták be", mindig az interjúalany személyes képélményéről beszélgetve, így ezek a történetek nem művészettörténeti elemzések, hanem "képes mesék" arról, kiben milyen érzelmeket, gondolatokat ébreszt a választott mű.
A 2004 óta készült beszélgetésekből válogatta, állította össze Eszéki Erzsébet a kötet anyagát, s több interjút már a könyvhöz készített el. A Corvina kiadó gondozásában az Ünnepi Könyvhétre megjelenő könyvben végül 37 interjú olvasható, a személyes hangú, olvasmányos történetekkel elsősorban azt szeretnék érzékeltetni, milyen érdekes kaland belemerülni egy képbe - és ennek kapcsán a mesélő világába. A kötetet Dobó László fotói színesítik.
2010. 06. 04.
Gyermekkönyv a balatoni békáról
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 04. péntek, 20:43
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2157
Szigligeten él Kurutty, a béka. Egyik nap elaszik egy hazai falevélen, a szél álmában azonban szárnyaira kapja és messze repíti szüleitől. Kurutty hattyúháton, traktoron, kisvasúton indul hazafelé. Ez az alapszituációja Bartos Erika és az Alma Együttes napokban megjelent Balaton című zenés mesekönyvének.
Erikával már több ízben dolgoztunk együtt. Először a Bogyó és Babóca mese animációs változatának zenéjét kellett volna megírnunk. Ez akkor nem jött össze, most végre már megvalósulni látszik a huszonhat részes sorozat. Az Anna, Peti, Gergő történetéből készült rajzfilmhez is írtunk Erikának zenét. Ő csinált már animációt a videoklipjeinkhez, illetve néhány borítógrafikát is készített nekünk – mesélte a könyv kapcsán Buda Gábor, az együttes vezetője.
Ismét Bartos Erika kereste meg a fiúkat, hogy készítsék el közösen a békamesét. Tizenhárom, nem szorosan a történethez kapcsolódó verset zenésített meg végül az Alma. Kilenc zenész negyven akusztikus hangszerrel közreműködött a zenei felvételeken. Erika készítette az egyedi illusztrációkat: gyurmából a szigligeti vár, a tihanyi bencés apátság és a keszthelyi Festetics-kastély mását és a balatoni tájat.
A könyv és lemez címadó dalához már le is forgatták a videoklipet. A Balaton klipjét azok a filmesek vették fel, akikkel a Mars a buliba! című DVD-t készítették. A könyv már kapható a könyvesboltokban.
2010. 06. 04.
Amit a szekuskényszerből olvas
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 04. péntek, 20:34
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2340
Páros interjú
Dragomán György Marosvásárhelyen született, a romániai diktatúrában nőtt fel, tizenöt évesen költözött a szüleivel Magyarországra. Enyedi Ildikó meg tizenhét évesen, két esztendőre, Franciaországba, a családjával, igaz, csak átmenetileg csöppent jóval szabadabb világba.
Enyedi Ildikó: Kicsi koromtól súlyosan olvasásfüggő voltam, éjjel-nappal olvastam, még enni is csak akkor tudtam, ha ott volt előttem a nyitott könyv. Nemcsak buszon és villamoson olvastam, hanem gyaloglás közben is. Nem tudom, mi vezérelt, hogy nem estem folyton hasra.
Dragomán György: Nem voltak Marosvásárhelyen külföldi könyvek a boltokban, magyarországi kötetek sem nagyon. De mindent be lehetett azért így-úgy szerezni. A szüleim mellett kicsi koromtól felolvasott a nagymamám és a bejárónőnk is, aki naponta jött a beteg nagymamám miatt. Így nőttem fel, nénikkel és szövegekkel. A Svejket is felolvasta a bejárnónő. Hétéves lehettem.
Magazin: A Svejket? a bejárónőt éppen az érdekelte?
Dragomán György: Engem érdekelt. Tetszett a rajz a sárga borítón. Fogalmam sem volt, miről szól, odaadtam a néninek, ő meg felolvasta. Később rengeteget és gyorsan tudtam olvasni. Bármit, csak könyv legyen. A Tarzan hat kötetét három nap alatt olvastam el. Iszonyú csalódott voltam, amikor kiderült, hogy vagy 18 kötete van.Enyedi Ildikó: Sajnos a felolvasásokhoz én nem tudtam befogni ennyi nénit. De a szüleim esténként sokszor verseket olvastak fel egymásnak. Én meg füleltem. A varázsecset című mesekönyvet, az abszolút kedvencemet, anyukám olvasta fel. Mély, archaikus, a népmesék tisztaságával felérő történetek, gyönyörű nyelvezettel. Csak negyvenéves korom körül jöttem rá, hogy az egyik legkedvesebb költőm, Nemes Nagy Ágnes írta.
Magazin: Talán a sok felolvasásnak köszönhető a filmhez való kötődésük, lehet, hogy a Dragomán-írások is ezért filmszerűek?
Dragomán György: Lehet, hogy innen ered. Rengeteg meselemezt is hallgattam. Meg a Kossuth rádiót. Amikor hazaértem az iskolából, kezdődött a felolvasás, ha meg délutános voltam, akkor előtte. Gyönyörű nagyregényeket hallgattam így végig. A fogorvos édesapám is sokat olvasott, novellákat írt, ha feljöttek éjszaka a barátai, felolvasta őket.
2010. 06. 04.
Drog helyett Jókai
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 04. péntek, 19:55
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2243
2010. május 31-én a Szlovák Intézetben Mészáros Sándor mutatta be a Könyvhétre megjelenő új Kalligram-címeket és alkotóikat. Helyszíni kötetszemle és szubjektív alkotómustra következik!Az első szlovák szerző nincs jelen a beszélgetésen. Helyette Tóth Annamária beszél munkájáról, a fordítási folyamatról, arról, hogy Rankov történetközpontú írásaiba nyelvileg könnyű volt belesimulnia. A hétköznapi alaphelyzetek egyszer csak gellert kapnak, és máris a mágikus realizmus iszapjától ragadunk, de örülünk neki, mert közben tanuljuk a világot, amelyet nem biztos, hogy eddig úgy vettünk észre, ahogy kell (Pavol Rankov: Az idő távlatából).
Másodjára sikerül szerzőt is produkálni, akinek humora a tolmácsoláson is átjön. Büszkék is vagyunk egy kicsit, mert elhisszük neki, hogy Magyarországra érdemes jönni, ha másért nem, hát a kulturális klímát élvezni. MS mit sem sejtve elejti, miszerint arrafelé, tőlünk egy picit északabbra, az izgalmasabb dolgokat rövidebb történetekben találjuk, mire az író előhúzza zsebéből novellafüzérét (Silvester Lavrík: Irina és az ördög). Megtudjuk, a regény mint műfaj Szlovákiában épp átalakulóban van, főként a magukról hallani akaró fiatalabb generáció elvárásait kielégítendő. Maga is regénnyel folytatja, Sexus Solaris címmel, meglátjuk, mi öregek vagyunk-e hozzá.
2010. 06. 04.
Megnyílt a könyvváros Szegeden
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 04. péntek, 15:11
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2034
Szeged - Több mint egymillió forintot költenénk, ha az összes új könyvheti kiadványt meg akarnánk vásárolni. A rendezvény tegnapi szegedi megnyitóján Závada Pál író annak örült, hogy egyáltalán létezik ilyen könyves kampány.
 |
|
| A Dugonics téri könyvárusok jövő hét végéig várják az olvasókat. Fotó: Frank Yvette |
Naplemente után karácsonyi mesék. A Somogyi-könyvtár és az idősügyi tanács szenior novellaíró-pályázatára beküldött 86 írásműből összeállított Naplemente című kötetet tegnap mutatták be. Újabb pályázatot is hirdettek: karácsonyi történeteket várnak szépkorú szerzőktől október végéig. Ezekből karácsonyra terveznek kötetet.
2010. 06. 04.
Az író, meg a találkozók
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 04. péntek, 15:09
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2191
Ma író-olvasó találkozóra kell mennem, és ez elviszi az egész napomat, pedig rettenetesen le vagyok maradva a munkámmal. Viszont szeretem a találkozókat! Jó megérkezni valahová, és ott olyan emberekkel, gyerekekkel találkozni, akikkel személyesen még soha nem futottunk össze, valahol mégis „ismerősöknek” számítunk, hisz már olvastak tőlem ezt-azt.
Jut eszembe: különös érzés volt rádöbbenni, hogy kivételes helyzetben vagyok, mint író. A különlegesség abból fakad, hogy sok kortárs íróbarátom gyakorta panaszkodik: a legtöbb író-olvasó találkozón azzal kell szembesülniük, hogy a jelenlévők a nevét ugyan ismerik, látták már tévében, hallották-olvasták nyilatkozatait, de a könyvei közül egyet sem olvastak. Az író-olvasó találkozók jó része átalakult valamiféle vásárrá: a megjelenők úgy gondolják, hogy „most majd megnézem magamnak ezt az írót, és ha érdekeseket mond, akkor talán olvasni is fogok tőle”. Az én „kivételes helyzetem” abban áll, hogy engem általában oda hívnak – szerencsére sokkal több helyre, mint amennyit el tudok vállalni –, ahol már számos valódi, tényleges olvasóm is van.
Ez jó.
Úgy nyolc éve, a Gergő és az álomfogók című regényem hihetetlen méretű sikere óta járom az országot. Hol hetente kétszer-háromszor (pl. a Nagy Könyv rendezvényeinek ideje alatt a könyvtárak végre pénzt kaptak rá, hogy írókat hívhassanak meg, hála Békés Palinak és a szervezőknek, no meg az akkori kormánytámogatásnak), hol egy-két havonta egyszer (mikor nincs irodalmi „szezon” – Könyvfesztivál, Ünnepi Könyvhét és karácsony –, akkor igény se nagyon látszik az írókra; bár én úgy sejtem, ez inkább annak köszönhető, hogy a könyvtárak egy évben legfeljebb egy – vagy inkább fél – író meghívására elegendő támogatást kapnak!). E nyolc év alatt pedig alaposan kitapasztalhattam azt a furcsaságot, miszerint minél távolabb van Budapesttől a találkozó, az bizony annál jobb, kellemesebb, hasznosabb és hangulatosabb lesz!
Voltam a fővárosban olyan író-olvasó találkozón, ami csupán öt teljes percig tartott. A gimnázium „csemetéit” beterelték a terembe, ők ledobálták magukat a székekre, és miközben én beszélni kezdtem, ők vígan iPod-oztak, mobiloztak, rágóztak és röhincséltek egymás közt. Láttam: ennek semmi értelme, úgyhogy öt perc elteltével közöltem véleményemet az ő szemmel látható katasztrofális szellemi állapotukról és távoztam.
Voltam aztán az Alföldön, alig 1000 fős, picinyke faluban, ahol 8-15 éves gyerkőcök jelentek meg a találkozón. Közülük nem egy olyan hihetetlenül összetett, pontos, fontos és megrendítően okos kérdéseket tett fel, melyek országos terjesztésű lapjaink, sugárzású tévécsatornáink riportereinek is becsületére váltak volna (főleg, mert az utóbbiak, a „tanult szakemberek” egyre nagyobb marhaságokat bírnak kérdezni mostanság, ha egyáltalán...!).
Ez a mai találkozó jó lesz, érzem. Messze a főváros, a település sem túl nagy, és a gyerekek szeretik a könyveket. Remélem, az író se lesz nekik túl buta, unalmas vagy kuncogni való. S ha mégis, hát nekik lesz igazuk.
Megjelent: Litera.hu, 2010. június 2. (http://www.litera.hu/netnaplo/az-iro-meg-a-talalkozok)
2010. 06. 04.
"Közös akaratnyilvánítás" a Márai Program elindításáért
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 04. péntek, 15:07
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2403
Mint Zentai Péter László, az MKKE igazgatója emlékeztetett, a rendszerváltás óta hagyomány, hogy a könyvhét felváltva egy határon túli, illetve egy anyaországi író köszöntőjével veszi kezdetét hivatalosan, ezzel is szimbolizálva a magyar irodalom egységességét.
Borbándi Gyula Széchenyi-díjas történész, író köszönetet mondott azért, amiért a magyar könyv ünnepét első alkalommal nyithatta meg "az ötágú sípnak nevezett magyar irodalom ötödik ága, a nyugati magyar irodalom" egyik képviselője.
"Személyem kiválasztását erre a megtisztelő szerepre másnak felfogni nem tudom, mint a hála és köszönet jelének, amelyet a magyar könyvkiadók szövetsége mindazok iránt érez, akik a nyugati szétszórtságban nemcsak megmaradtak a magyar nemzet hű fiainak, de annak különféle módon tanújelét adni sem késlekedtek" - fogalmazott Borbándi Gyula.
Az író megnyitóbeszéde után az MKKE vezetői bejelentették: fehér szalag kitűzésével nyilvánítják ki közös akaratukat az olvasás- és könyvkultúra fejlesztését célzó Márai Program azonnali elindításáért.
2010. 06. 04.
Máshol ilyen nincs! Magyar csoda
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 04. péntek, 15:00
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2581
Kontinensünkön több szempontból is egyedülálló a viharos 20. század tragikus eseményein is átívelő Ünnepi Könyvhét. A rendezvény már azért is érdekes, mert 1929 óta – ugyanazon elvek szerint – folyamatosan, az ország minden magára valamit is adó városában megrendezik. Ilyenkor nem kell várnunk, hogy mikor találkozhatunk a kedvenc írónkkal, a magyar irodalom színe java várja az olvasókat. 1927 pünkösd vasárnapján a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének közgyűlésén a Literatura c. irodalmi folyóirat főszerkesztője, Supka Géza egy kompletten kidolgozott javaslattal állt elő: „Az évnek egyik napján (…) az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely (…) az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában”.
A terv két évvel később vált valósággá, az Ünnepi Könyvnap 1929-ben debütált a Vörösmarty téren. A könyvhét alapítója olasz és finn mintát követett, de míg ezen országokban már csak az emlékét őrzik az ilyen típusú rendezvénynek, a néhány évtizeddel később könyvhétté terebélyesedő magyar ünnep túlélte a 20. század minden megpróbáltatását. A kiadók és az írók a legnehezebb időszakban is kivonultak a közterekre: a könyvhetet megtartották a németek megszállta országban, a rommá lőtt fővárosban és a háborút követő diktatúra éveiben is. Egyetlenegyszer maradt csak el a könyvhét, de erre a hiátusra is jó emlékezni, hisz pontosan kifejezi a könyvhét szellemiségét: bebörtönzött pályatársaik miatt 1957-ben sem az írók, sem a kiadók nem akartak ünnepelni – olvashatjuk büszkén az Ünnepi Könyvhét honlapján.
2010. 06. 04.
Határon is átnyúlnak az Ünnepi Könyvhét szabolcsi rendezvényei
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 04. péntek, 14:58
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2582
Három helyszínen, Nyíregyházán, Szatmárnémetiben és Beregszászon kedden megkezdődtek a 81. Ünnepi Könyvhét és a 9. Gyermekkönyvnapok szabolcsi rendezvényei, amelyeken több határon túli író is bemutatkozik.(MTI) - A könyvhét alkalmából számos szabolcsi irodalmár alkotását ismerheti meg a könyveket kedvelő közönség. A hagyományoknak megfelelően már egy héttel korábban elkezdődött az a megyei könyvmustra, melyen újdonságként Csabai László Szindbád, a detektív, Kurucz Gyula Akkor is, ha fáj, Lefler György Csak csönd, Budaházi István Tavaszváró, és Kóka Rozália Napsugárkisasszonyok a történelem sodrában című kötetével találkozhat a közönség.
Megjelent: Kultúra.hu, 2010. június 2. (http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=301812)
2010. 06. 03.
Menő lesz a könyv a nyolcévesek között
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 03. csütörtök, 21:04
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3281
Az olvasást akarja vonzóbbá tenni az a program, ami hátrányos helyzetű régiók általános iskoláiban sztárok részvételével és könyvosztással szervez eseményeket másodikosoknak. A Nyílt Társadalom Intézet Olvassunk együtt! projektjének alsózsolcai állomásán vettünk részt.
„A program célja, hogy a gyerekek megszeressék a könyveket, és ezt úgy akarjuk elérni, hogy kellemes élmény kösse őket az olvasáshoz. Hírességeket kérünk arra, hogy vegyenek részt egy néhány órás programon az iskolában a gyerekekkel, meséljenek nekik” – mondja László Flóra koordinátor. Az alsózsolcai helyszínre a Jóban-rosszban tévésorozat egyik szereplője, a Margit doktort alakító Brózik Klára és Tóth Olivér musicalszínész jött mesélni, a zenét a Budapest Bár vezetője, korábbi Kistehén zenekar-tag, Farkas Róbert adta. Korábban – többek között – Kepes András, Dobó Kata, Juga Veronika, Puskás Péter is részt vett a mesélésben.
A program vezetői szerint miközben egyre nagyobb könyvesboltok nyílnak, és a gazdasági válság ellenére sem csökkent jelentősen a forgalom, addig a leszakadó, hátrányos helyzetű és elszegényedett településeken, régiókban gyakorlatilag megszűnőben van az olvasás lehetősége. A kultúra fogyasztását nemcsak a nehéz pénzügyi helyzet korlátozza, hanem az is, hogy eltűnőben és megszűnőben vannak a könyvesboltok, a helyi könyvtárak vagy az olvasásnak helyet adó közösségi terek. Az Olvassunk együtt! kampány [1] és programsorozat ezért azt tűzte ki célul – látva más, közép-kelet-európai kampányok sikerét –, hogy ösztönözze és elősegítse az elszegényedett családok, gyerekek és szülők rendszeres olvasását.
2010. 06. 03.
Országos Gyermekszínjátszó Fesztivál Budapesten
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 03. csütörtök, 21:00
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2507
Az országos fesztiválon Budapesten a megyei és regionális bemutatósorozaton indult csoportok közül a szakemberek által kiválasztott huszonöt csoport vehet részt. Így körülbelül ötszáz gyermek mutathatja meg, mit tud. A fesztivál nem verseny, hanem bemutató, így nem hirdetnek győztest sem. Idén meglepetés-vendégekkel is várják a gyerekeket. Ott lesz Kovács Patrícia, Verebes Linda, Pokorny Lia, Parti Nóra, Fenyő Iván, Pindroch Csaba, Szervét Tibor, Magyar Attila, Hajdú Steve és Kálloy Molnár Péter. A vendégek részt vesznek az előadásokon, és az után beszélgetnek az általuk látott előadás szereplőivel, alkotóival.
Egyszer volt hol nem volt, A kisködmön, Babaarcú démonok, Leszel a barátom?, Hét krajcár, Dzsoni és Árnika című mesék mellett megnézhetik az érdeklődők például a siroki Bendegúzok három cigányról szóló népmese alapján készült előadását.
Lesznek kísérőprogramok is. Pénteken és szombaton egész nap juniálison vehetnek részt a Marczibányi Téri Művelődési Központ Aventinus udvarán a gyerekek: sok-sok játék és kézművesfoglalkozás is várja őket.
Megjelent: Hírszerző.hu, 2010-05-28 11:35 (http://www.hirszerzo.hu/cikk.orszagos_gyermekszinjatszo_fesztival_budapesten.152659.html)
2010. 06. 03.
Az egész hét a könyveké lesz
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 03. csütörtök, 20:58
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3359
Jövő héten a könyvekre irányul a figyelem, megnyílik a 81. Ünnepi Könyvhét.
A 81. Ünnepi Könyvhétre és a 9. Gyermekkönyvnapokra készülnek megyeszerte a könyvtárak, könyvkiadók és könyvforgalmazók. A miskolci rendezvények megnyitóját, melyet a Miskolc Városi Könyvtár szervez, június 2-
Helyi írók, költők
Csütörtökön a helyi irodalmi életből kapnak ízelítőt az érdeklődők, pénteken pedig az ifjúságé a főszerep. A délelőtti és délutáni programokat követően este 10-
A könyvhét megyei megnyitóját június 3-
(http://www.boon.hu/hirek/BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN/cikk/az-egesz-het-a-konyveke-lesz/cn/news-20100530-11170173)
2010. 06. 03.
Álljunk meg egy szóra!
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 03. csütörtök, 20:55
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2402
Vágó István olvas
Vágó István televíziós műsorvezetőnek mostanában van ideje arra, hogy visszaszerezze kölcsönadott könyveit, sokat olvasson, és jobban elmerüljön a kínai nyelv rejtelmeiben is.
Az első könyvem… általában a Grimm testvérek valamelyik meséje jut eszünkbe, ám Vágó István televíziós műsorvezető, kvízmester előtt a Szatíra szovjet mesterei (Szovjetszkije masztera szatíri) című orosz nyelvű képeskönyv borítója jelenik meg. Kisgyerekként még csupán a betűket akarta tanulmányozni, de pechére cirillfélékbe botlott édesapja könyvespolcán. Nem sokkal ezután, hétéves korában, 1956-ban mintegy felébredt benne a nemzeti öntudat, és bosszúból jól összefirkálta az olvasmányban szereplő összes vörös csillagot. Bár később ő is sokszor hallotta, hogy könyvbe nem firkálunk, nem írunk, olvasás közben manapság is abba jegyzetel. – Hiszen még Arany János is – a legenda szerint – egy könyv lapjára írta, hogy „gondolta a fene”, miközben saját versének elemzését olvasta benne – mondja Vágó. – Az ember nyugodtan írjon bele a könyvbe!
Ezen a grafológiai nyomon elindulva felderíthetnénk, merre járnak kölcsönadott könyvei, amelyeket még nem kapott vissza. – Úgy próbálom visszaszerezni, hogy ha van borítója, azt leveszem és beteszem polcra, a könyv helyére. De sajnos nem írom rá, ki vitte el, így tele vagyok üres borítókkal.
A hiányok ellenére könyvespolca egy kisebb könyvtárra hasonlít. A nappaliban lévő szerkezetnek egyetlen hibája, hogy kevéssé átgondolt geometriai számítások következtében teljesen egyenletes lett a beosztása. Két megoldás kínálkozott: azontúl kizárólag egyforma magasságú könyveket vásárol, vagy az enciklopédiákat, nagyméretű képzőművészeti és földrajzi köteteket máshol helyezi el. Utóbbi történt: ezek a dolgozószobában kaptak helyet.
A polcokon nem akárhogy helyezkednek el az olvasmányok. A rendszer elvéthetetlenül átlátható. Elkülönülnek a témakörök, és ábécésorrendben követik egymást az írók. A történelemről szóló könyvek pedig kronológiai egymásutánban sorakoznak a lajtorja takarásában. Vajon saját könyvei hol helyezkednek el? – Természetesen a V betűnél – mutat a megfelelő helyre.
Látva ezt a sokszínűséget, az emberben felmerül a kérdés, létezik egyáltalán olyan mű, amit semmi esetre sem olvasna el? – Nem, bár vannak számomra a könyvkiadásnak gyűlölt területei, elsősorban az ezoterikus irodalom, ami miatt rengeteg fát vágnak ki, és amivel rengeteg embert hülyítenek meg. Ezeket csak azért olvasom el, hogy lássam, ők hogyan érvelnek.
Vágó István véleménye szerint a könyv, mint műfaj ma már nem adja meg egy állítás hitelességét. Az „én ezt egy könyvben olvastam” kezdetű érvelés hitelét vesztette a könyvformájú szemétáradat miatt. Inkább az íróra, esetleg a kiadóra építhetünk. Az internetes honlapokkal ugyanez a helyzet, csak ott talán a szelektálás még nehezebb. Hogy egy régi műsorát idézzük, a legtöbb forrásnak már a fele sem igaz!
Debreczeni Rita
Megjelent: Népszabadság Online, 2010. május 29. (http://nol.hu/lap/tv/20100528-alljunk_meg_egy_szora)
2010. 06. 03.
Emberközpontú a jövő könyvtára
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. június 03. csütörtök, 20:53
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3193
„Egy könyvtárat nem a könyvek, hanem az emberek pezsdítenek fel” – mondta Eppo van Nispen tot Sevenaer, annak a hollandiai Delftben működő közkönyvtárnak az igazgatója, amelyet gyakran emlegetnek a szakma modelljeként.
A könyvtáraknak újra fel kell fedezniük és magukba kell olvasztaniuk az új technológiákat, hogy ellensúlyozzák az internetre feltöltött információk könnyű hozzáférhetőségét vagy az elektronikus könyvek fejlődését – értettek egyet a pénteken befejeződött kongresszus résztvevői. A tanácskozáson mintegy 400 bibliotéka képviselője vett részt Ausztriából és a környező országokból.
„A legnagyobb feladat, hogy megváltoztassuk a könyvtár dolgozóinak gondolkodásmódját” – hangsúlyozta az osztrák könyvtáros szakszervezet tisztségviselője, Gerald Wödl. Sokan közülük még mindig ódzkodnak attól, hogy éljenek az internettel és az interaktivitással, pedig ezeket tartja Eppo van Nispen a könyvtár jövőjének.
„A könyvtáros egyfajta segítő személyzetté alakul át”, aki éppúgy ajánlja a világhálón elérhető forrásokat, mint a valódi könyveket – tette hozzá a holland résztvevő, aki maga is lelkes használója a Twitter mikroblognak és más közösségi portáloknak.
„A jövő könyvtárában lennie kell egy csendes teremnek az olvasáshoz, de egy olyan teremnek is, ahol elérhetőek az új kommunikációs eszközök, ahol beszélgethetünk, véleményt cserélhetünk a személyzettel és a többi felhasználóval” – toldotta meg Reinhard Ehgartner, aki egy osztrák könyvtárhálózatot irányít.
Ezen az „agora" funkción kívül a könyvtárak digitális személyi adatok és fényképek tárházaivá válhatnak, annak az úttörő kísérletnek a mintájára, amelyet Eppo van Nispen vezet Delftben.
A tanácskozás végső következtetése, hogy alkalmazkodni kell azoknak az új nemzedékeknek a legkülönfélébb elvárásaihoz, akiknek a digitális tartalom a világ legtermészetesebb dolga.
Reinhard Ehgartner továbbra is megingathatatlanul hisz abban, hogy a könyvtár túléli az internetet, ahogyan a könyv is ellenáll elektronikus párjának: bár a virtuális lehetőségek jóval nagyobbak, a könyvtárak viszont „a valóság és egyfajta szociális tapasztalatszerzés érzetét" kínálják.
Megjelent: Prae.hu, 2010. 05. 29. 15:55 (http://prae.hu/prae/news.php?aid=6777)
