2010. 05. 25.
A magyar cigány festészet negyven éve
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 25. kedd, 22:59
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2503
Különleges és egyedülálló eseményre hívta össze – személyre szóló meghívóval – Magyarország roma képzőművészeit Zsigó Jenő, az év elejétől átszervezett Cigány Ház – Romano Kher igazgatója. A Ház ekkortól lett – a Napházzal együtt – a sokak által már megalakulása előtt bírált FROKK, a Szentkirályi utcai Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ része.ATavaszmező utcai Roma Parlamentben május 14-én tartott ünnepségen adták át a művészeknek a nemrégiben elkészült Cigány festészet – Magyarország 1969–2009 című album tiszteletpéldányait. A kötetben szereplő alkotók közül sokan eljöttek, s az ünnepi alkalmat levezénylő Zsigó Jenő pár mondatban mindannyiuk életét és művészetét bemutatta. 74 cigány képzőművész 700 alkotásának színes nagyméretű reprodukcióját tartalmazza az album, valamennyi a Romano Kher közgyűjteményének büszkesége. A mű szerkesztői koncepciója nem csoportosít stílusok, korszakok, nemzedékek, technikák szerint, hanem szép sorban, szoros betűrendben hozza egymás után a művészeket és műveiket, nem kis feladat elé állítva ezzel a recenzenst.
2010. 05. 22.
Csak "volt egyszer" egy szegény ember?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 22. szombat, 12:44
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2839
2010. április 30. és május 2. között a Művészetek Palotájában, több mint ötven kortárs gyermekkönyvszerző és illusztrátor részvételével lezajlott a VI. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár. A fesztivál egyik célkitűzése idén is a kortárs magyar gyermekirodalom és az olvasás népszerűsítése volt. „Együtt lenni jó!” mottójával a családi együttlét, a közös olvasás fontosságát is hangsúlyozta. Nem utolsó sorban pedig a szegénységet is témájává tette, amellyel több ízben komoly társadalmi és (ezzel összefüggésben lévő) irodalmi hiányosságokra is rámutatott. Közel húsz résztvevőt szólaltattunk meg.Sándor Csilla, a Csodaceruza főszerkesztője, egyszersmind a fesztivál megálmodója elmondta, úgy érzi, mára – hat év munkájával – sikerült a fesztivált ismertté tenni a nagyközönség számára. Ehhez a korábbi évek tapasztalatain túl hozzájárult az is, hogy sikerült szponzorokat és médiatámogatókat találni, valamint egy ideális helyszínt, a MÜPÁ-t. A kiadók kapcsolódása a programokhoz továbbra is passzívnak mondható, és „hagyományosan” az iskolásokat és a szakmabelieket a legnehezebb a programokra csalogatni, viszont a családokat nem kell külön győzködni arról, hogy „együtt lenni jó”, mindig igen aktívak.
Idén a könyvfesztivált és a gyerekkönyvfesztivált időben csupán egy hét, a fejekben azonban legföljebb az a bizonyos „gyerek” szó választotta el. Holott a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a VI. Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár hivatalosan még névrokonságban sem áll egymással. „A Nemzetközi Könyvfesztivál Gyermek(b)irodalmi rendezvénye teljesen más forrásból táplálkozik, a rendezők is mások, mégis találkoztam olyan írással, amelyik összemosta a kettőt. Ebből a szempontból szerencsétlen volt az időpontválasztás, nehéz volt újra mozgósítani a fáradt gyerekkönyvkiadókat, de azért például a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése színesítette a programjainkat” – mondta el Both Gabi, a Csodaceruza szerkesztője, a fesztivál egyik szervezője.
Both Gabi szerencsés konstellációról is beszámolt: a Népszabadság százezer példányban jelentette meg a fesztivál nyitónapján azt a kiadványt, amelyben az elmúlt 10 év 50 legjobb gyermekkönyve szerepelt. Elsősorban Nyulász Péter és Pompor Zoltán, de Győri Hanna és Gombos Péter is sokat segített abban, hogy létrejöhetett, Kuczogi Szilvia, a Népszabadság projectvezető igazgatója pedig minden segítséget megadott hozzá. „Tudomásom szerint ekkora publicitást még soha nem kapott a magyar gyermekirodalom – tette hozzá Both Gabi.
2010. 05. 22.
Szlovák mese mindenkinek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 22. szombat, 12:40
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2715
 |
| Agócs Gergely, Závada Pál, Kun Fruzsina és Parti Nagy Lajos |
Závada Pál Harminchárom szlovák népmese című kötetének kedden, a Szlovák Intézetben megrendezett bemutatóján maga a szerző-fordító is úgy fogalmazott: valamiképpen pótlásnak is nevezhető, hogy a gyerekkorából többnyire kimaradt népmesékkel ilyen szoros kapcsolatba került. Bár Závada ezúttal fordítói minőségében járul az olvasó színe elé, korántsem nevezhető túlzásnak, hogy szerzőként is ő jegyzi a kötetet, hiszen – ahogy a mondás is tartja – a fordítás tulajdonképpen fél szerzőség. Závada Pál pedig nyakig belemerült a szlovák népmesekincs legjavába, és súrlódásmentesen ültette át magyarra a XIX. században gyűjtött népmeséket. Elárulta: a Samuel Czambel és Pavol Dobsinsky gyűjtéséből származó történeteket meglepetésére sok esetben jobban értette, mint a mai szlovák irodalmi szövegeket – pedig ezekben bőven akadtak archaizáló kifejezések.
2010. 05. 22.
Nagy Bandó András és a Maros parti Tüskevár
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 22. szombat, 12:34
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2440
Szeged - Az íróként is roppant népszerű humorista, Nagy Bandó András évtizedek óta a Baranya megyei üdülőfaluban, Orfűn él, mégis ezer szállal kötődik a Maros partjához és Deszkhez, ahol a gyermekkorát töltötte. A Karinthy-gyűrűs előadóművésszel gyerekkori fotóalbumát lapozgattuk.
Az író, humorista hosszasan beszélt emlékeiről, amikor egy fotó akadt a kezébe, amelyen az egykori osztálytársaival látható a deszki általános iskola udvarán. Hogy olvasóink is könnyebben felismerjék a kis Bandót, egy „B" betűt rajzoltunk a feje fölé.
 |
| Bandó az iskolaudvaron. |
2010. 05. 22.
A magyar házak mágikus ereje
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 22. szombat, 12:27
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2392
Miközben a keleti térrendezés – a kínai feng shui és az indiai vasati – divatja egyre szélesebb körben terjed, már-már a feledés homályába merül az ezeréves magyar házépítési szokásrend, mely nemcsak a földrajzi adottságainkra épült, hanem a magyar lélek mágikus erejét is keretbe foglalta.
Minden ház teremtés eredménye, egy-egy megvalósult gondolat. A gondolat nagyon finom erőforma, és megváltoztatni is csak gondolati úton lehet. Ezt az erőt még nem nagyon lehet mérni, a hatását viszont igen. A pozitív illetve negatív gondolatok megváltoztatják az izmok erejét, a bőr állapotát, amit a műszerek kimutatnak (lásd hazugságvizsgáló). A ház tehát egyéni gondolatok, illetve nagyon erős kollektív gondolatok együttes eredménye. A nagyon erős, régóta működő kollektív gondolat a HAGYOMÁNY. Őseink pontosan tudták, hogyan építkezzenek. A magyar térrendezés csodálatosan következetes és egységes rendszert alkot, amely évezredeken keresztül „bevált” a magyarság körében. Ha valaki más nép hagyományrendszerét kezdi alkalmazni, annak meg kell ismernie teljes mélységében ahhoz, hogy valóban működjön.
2010. 05. 22.
A mámor listája - UMBERTO ECO: A LISTA MÁMORA
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 22. szombat, 12:24
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2177
A Szépség és Rútság kézenfekvően kínálta magát Eco műhelyében, hogy saját történeteként jelenjen meg. Egy-egy kezdete- s végeérhetetlen lista mindkét térfélen. A Lista maga azonban másképp expanzív természetű, s önmagában nincs esztétikuma, esztétikája. Csak mámora. 2010. 05. 22.
300 évnyi nyomtatott sajtó az interneten
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 22. szombat, 12:21
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2046
A British Library nagy feladat előtt áll: úgy döntöttek, hogy 40 millió oldalnyi régi újságot digitalizálnak, és tesznek elérhetővé az interneten. A könyvtár összesen 52 000 kiadvány birtokában van, amelyek 300 éves történelmet fednek le.
A műveletben partner BrightSolid az első két évben legalább négy millió oldalt szkennel be, majd a maradék 36 milliót a következő tíz évben szeretnék behozni, addig ugyanis ez a technológia is fejlődik majd. Az újságok között jogvédett tartalmak is szerepelnek.
Ha mindennel elkészültek, az eredeti változatokat egy egy direkt erre a célra felhúzott épületben tárolják majd, amihez a brit kormánytól 33 millió fontos támogatást kaptak. A tartalmak internetre kerüléséért a BrightSolid felel. A könyvtár olvasói ingyenesen hozzáférhetnek majd mindenhez, másoknak létrehoznak egy fizetős weboldalt.
Megjelent: PC World.hu, 2010. május 21. (http://pcworld.hu/300-evnyi-nyomtatott-sajto-az-interneten-20100521.html)
2010. 05. 22.
Irodalmi utazószalon nyílik Pécsett
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 22. szombat, 12:17
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1841
 |
| Perihan Magden |
Megjelent: Kultúra.hu, 2010. május 19.
(http://kultura.hu/main.php?folderID=881&ctag=articlelist&iid=1&articleID=301176)
2010. 05. 19.
Szlovák népmesék Závada Pál új könyvében
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 19. szerda, 17:50
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1822
Závada Pál érdekesnek találta azokat a meséket is, amelyben magyarok és szlovákok találkoznak. "Ezekben előfordul például, hogy a magyar urak buta tótoknak tekintik a szlovákokat, akik persze túljárnak az urak eszén" - tette hozzá.
Az MTI kérdésére, hogy milyen különbözőségeket talált érdekesnek a szlovák és a magyar népmesék között, Závada Pál elmondta: szerinte a szomszéd ország mesekincsében hangsúlyosabb szerepet kapnak a nők. "Nem vagyok hivatásos népmesekutató, így csak a benyomásaimról beszélhetek, de mintha többször szerepelnének eszes lányok, furfangos nők a történetekben, akik általában megoldják a próbatételeket vagy éppen a férfi szereplőt segítik a megoldáshoz".
Závada Pál ugyanakkor hozzátette: a legnagyobb különbség a helyszínekben van, a szlovák népmesék többsége ugyanis hegyvidéken játszódik.
2010. 05. 19.
„Hencidától Bonchidáig” – Mese-napok a Bánffy-kastélyban
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 19. szerda, 17:47
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2500
A program pénteken és szombaton is 11 órától kezdődik. Mesét mond – többek között – Szabó Anna, gyergyószentmiklósi származású mesemondó, Markó Botond, a Duna TV Mentor, valamint Csillagszemű Mesemondó Versenyének tavalyi díjnyertese, és román nyelven szórakoztatja a gyerekeket a Puck Bábszínház munkatársa Dana Bonţidean.
A rendezvény támogatója Izland, Liechtenstein Hercegség és Norvégia kormánya, az Európai Gazdasági Tér – Finanszírozási Mechanizmus (SEE) keretében.
Részletes program:
2010. május 21., péntek
11.00 – 11.50 Vitéz Szabó legény – bábelőadás, Puck Bábszínház (román nyelven)
12.00 – 12.50 Mesét olvas Dana Bonţidean (román nyelven)
13.00 – 14.00 Uzsonna
14.00 – 14.50 Szabó Anna mesemondó mesél (magyar nyelven)
15.00 – 15.50 János Vitéz – bábelőadás, Keljfeljancsi Bábszínház (magyar nyelven)
16.00 – 17.00 Uzsonna
2010. május 22., szombat
11.00 – 11.50 Markó Botond – Madárlátta mesék (magyar nyelven)
12.00 – 12.50 Mátyás király és a kolozsvári bíró – Keljfeljancsi Bábszínház (magyar nyelven)
13.00 – 14.00 Uzsonna
14.00 – 15.00 Legendák földjén (román nyelven)
15.00 – 16.00 A három kismalac – interaktív bábjáték (román nyelven)
16.00 – 17.00 Uzsonna
Részvételi szándékukat kérjük, jelezzék 2010. május 19., szerda, 12:00 óráig a következő telefonszámon: 0264 439858 (kapcsolattartó személy: Bohonyi Boglárka).
Megjelent: Erdély.ma, 2010. május 18., 09:36 (http://erdely.ma/ajanlo.php?id=68886)
2010. 05. 19.
Babi néni, Dandozolika és a puliszkatitok
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 19. szerda, 17:35
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3178
Az elmúlt hetek-hónapok legnépszerűbb, e-mailben és közösségi oldalakon terjedő videosorozata a Magyar népmesék remix volt. Az eddig elkészült három részből a best seller, vagy ahogy készítőjük, a zenész Dandó Zoltán mondja, a beszt-zeller: a Babi néni a strandon. Csőőőőő!
– A hülyeség nem újdonság nálam – mondja Dandó Zolika. Így, Zolika. Rajta ragadt ez a becenév, mint Presseren a Pici és Bródyn a Tini.
Már a gimnáziumban is marhult Dandó, és ezt azóta sem hagyta abba. Mindig is imádta az abszurd humort, főleg a Monty Pythont. Dolák-Saly Róbert jeleneteinél szem nem maradt szárazon, a régi Markos-Nádas-számokért rajongott, meg Sándor György dolgaiért. Azt mondja, a maiak között, a stand up comedy-seknél is van pár ígéretes.
Dandó Zolika két éve remixelt először magyar népmeséket, de csak úgy magának és a barátainak. Keresett egyet a neten, letekerte Szabó Gyula hangját, és rámondta saját szövegeit. Ontotta magából a képzavarokat, a nyelvi csűrcsavarokat, a szókreálmányokat. Mikor elakadt, leállt, felhajtott egy sört, majd folytatta. Másfél óra alatt végzett egy-egy filmmel.
Az első, a Bárány Attila az Angyalbárányok címűből készült. A barátok teljesen kifeküdtek tőle, és azt javasolták, töltse fel a YouTube-ra. Egyrészt elfér a végtelen virtuális térben, másrészt sokaknak tetszeni fog. Nem tévedtek, a humorra vevők zabálták: majdnem 400 ezren látták. A leggyakrabban idézett rész az lett belőle: „Bárány Attila vagyok, Dj, a Palace-ban vagyok rezidens. Nem takarodsz! –válaszolt a gyerek, és úgy kifáradt ebben, hogy ledőlt a fűbe”. Bárány Attila, a DJ, aki tényleg rezidens a felkapott siófoki diszkóban, nevetett, majd elküldte Dandó Zolikát a francba.
2010. 05. 19.
Berniczky Éva: Ez az én Kárpátaljám
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 19. szerda, 17:27
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2224
Két mesegyűjtemény, két társszerzővel írt kötet után jelent meg első önálló novellásköteted, A tojásárus hosszúnapja (Magvető), amelyet a szakma egyöntetűen az egyik legerősebb, legunikálisabb indulásnak ítélt 2004-ben. 2007-ben egy regény követte, majd idén megjelent újabb novellásköteted. Izgat még a nagyforma, vagy nem véletlen tértél vissza a novellához?
Persze, hogy izgat. Az ember mindig azon a területen szeretne eligazodni valamelyest, ahol bizonytalan, ahol botladozik. Ott szeretne bizonyítani, ahol kevesebb esélye mutatkozik, ahol nagyobb a kihívás. Az írásban a továbblépés okozza a legnagyobb élvezetet. Szerencsémre türelmesen kiváró alkat vagyok, szeretek ismeretlen terepeken bóklászni, már ami a műfajokat illeti, mert az anyag adva van, azzal kell valamit kezdenem, amiben élek. Mivel valós mozgásterem elég szűkös, kénytelen vagyok fikcióval tágítani. Számomra igazán érdekes, hogyan nő vagy csökken a szöveg hitelessége az arányok (valóság:fikció) változtatásával. A novellákhoz természetesen nem véletlenül tértem vissza. Folyamatosan íródtak, mert vannak jelenségek, amelyek szerintem csakis ebben a műfajközegben, atmoszférában értelmezhetőek.
Munkáidnak, mint pl. Dérczy Péter megállapítja, a metaforizáltság a legeredetibb jellegzetessége, sőt Bodor Béla szerint "rendjét a költészet törvénykönyve határozza meg". A mesék világa és tapasztalata szüremlik át a novellákba, megbújik benned egy költő, vagy a Bodor Ádám-i "fedőnyelvvel" van dolgunk?
Nem szeretném tudni, mi vagy ki bújik meg bennem, mert abban a pillanatban, amint rájönnék, amint megfejteném, már el is múlna a varázs. Az azonban tagadhatatlan, hogy egy az egyben nem érdekel, amiről írok éppen, ami egy prózaírónál nem kimondottan erény. Általában azon dolgozom, hogy a munkába vett anyagom más legyen, mint amilyennek nyers, hozzáférhető valójában látszik. Érzékelhetőbb, pontosabb, kifejezőbb. Fel kell keltenem saját kíváncsiságomat, rájönnöm, mitől nem hétköznapi és érdektelen a megközelített esemény vagy figura, mitől több annál, aminek első ránézésre tűnik. Az átlényegítésük, maga az átkomponálás folyamata hatalmas örömet szerez. Hogy milyen irányból közelítek? Elvetélt költő vagyok, no, ez az igazság. Bevezetésem az olvasásba a költészeten keresztül történt. A nagyanyám rontott el még kisgyermekkoromban, aki parasztasszony létére élt-halt a könyvekért. Világi bibliája, a Petőfi-kötet szinte minden este előkerült, amikor leült az ágyam szélére mesélni. Úgy olvasta fel nekem a verseket, szép sorjában, mintha mesét mondott volna. Így aztán a mese számomra sokáig egyet jelentett a verssel, innen már csak egy lépés a világ, amelyhez, hogy megérthessem, én, a verset írni képtelen, a próza felől közeledem.
2010. 05. 17.
Életre kelt Ószövetség
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 18. kedd, 00:40
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 1973
Szokács Eszter Ádám világgá megy című könyvében tíz ószövetségi történetet mesél el sok-sok humorral, játékkal. A mesékhez Szántói Krisztián készített sokszínű, életvidám illusztrációkat. A mesélő újraformálja a történetet, a meglévő alapanyagból saját ízlése, világlátása, gondolkodása, szándékai szerint új történet hoz létre, amely, ha jól sikerült, képes az eredetihez hasonló katartikus hatást elérni. A mesélés nem öncélú tevékenység, feltételezi a hallgatóságot, aki reagál a mesére, akinek igényei, életkori sajátosságai vannak – bár tudjuk, hogy a didaktikus mese csak akkor jó, ha az elsőrenden irodalom és a hallgatóságot (esetünkben a gyermeket) lenyűgözi a történet.
2010. 05. 17.
Munkácsi Gabriella: Popáncok a Szelesházban
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 18. kedd, 00:37
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2102
Hallottál már a popáncokról? Különös kis lények ők! Jó szerencsét és kalandokat hoznak az emberek életébe, de csak ott maradnak meg, ahol szeretettel bánnak velük. És hallottál már a Szelesházról? Erről a különös, titokzatos öreg házról, amelynek pincéjéből rejtett ajtó vezet lefelé és a padláson titokzatos ládák sorakoznak. S ahol a toronyszobában egy igazi, bár különc, varázsló lakik. S hogy miként kerül az otthont kereső popánc család Berentéhez a Szelesházba? Hogyan menekül meg a kis Mákvirág és a segítségére siető bátyja, Menyus az erdőben rejlő veszedelemtől, egy hatalmas, gonosz farkastól? Miként fonódik össze sorsuk a különös, bölcs és öreg varázslóéval? Erről szól a kalandos-szép, gyönyörű képekkel illusztrált mese, amelyet Zsilvölgyi Csaba (Max) illusztrációi tesznek teljessé.
Képes mesekönyv a legifjabb korosztálynak - gyerekek és szülők együtt (és külön-külön is) forgathatják. Izgalmak, kaland, bátorság, szeretet, és - nem utolsó sorban - gyönyörű képek. Ajánljuk mindenkinek, de elsősorban a 4-8 éves korosztálynak.
Kik is a popáncok? Ősi nép, bár mostanában jóval kevesebben vannak, mint régebben. És szomorú, de igaz, hogy az emberek az idő múlásával lassan elfelejtették mindazt, amit tudtak róluk.
2010. 05. 17.
Aranykönyv - az olvasók választása
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 18. kedd, 00:35
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2332
Már a részeredmények ismeretében is fontos és érdekes tapasztalatokat, következtetéseket lehet levonni a szavazásról. A Libri célja az Aranykönyvvel a szórakoztatás és az olvasás népszerűsítése volt. Az Aranykönyv segítségével újra hatalmas figyelem terelődött az irodalomra és talán sikerült olyan könyvekre is felhívni a figyelmet, amelyek esetleg érdemtelenül voltak elfeledve az utóbbi években. A szavazás tapasztalatairól és az Aranykönyv program további jövőjéről Fábián Gergely, a Libri online stratégiai igazgatója beszélt a Literának.
Az utóbbi tíz évben az Aranykönyv volt a legnagyobb olvasási témában létrehozott online szavazás. Megközelítőleg 20 ezer embert sikerült elérni ezzel az akcióval, ez több mint egymillió leadott szavazatot jelent. A szavazás több körből állt, első körben könyveket ajánlhattak az olvasók a Libri és a Könyvkolónia több tízezres könyves adatbázisából. "Azzal, hogy az olvasók határozták meg, hogy milyen könyvekre lehet később szavazatot leadni, sokkal sokrétűbb és demokratikusabb, színesebb lista alakult ki, mintha egy felkért szakmai szervezet, zsűri határozta volna meg, hogy melyek a szavazásra érdemes könyvek. Itt tényleg az mutatkozott meg, hogy mik azok a könyvek, amiket olvasni szeretnek az emberek. Összességében elmondható, hogy a vidéki nagyvárosok, a modernebb vidék és a budapesti felhasználók voltak leginkább aktivitásra ösztönözhetők. Egy számítógépről több felhasználó is szavazhatott, hiszen a szavazás weboldalas regisztrációhoz volt kötve, a szavazás után a rendszer kiléptette a felhasználót. Így nem fordulhatott elő, hogy egy iskolai vagy munkahelyi gépről nem szavazhattak többen, sőt a Facebookon keresztül is lehetett voksolni" - mondta Fábián Gergely.
2010. 05. 17.
Babák nemezből, csuhéból Nagyváradon
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. május 18. kedd, 00:32
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2768
Bolond Jankó, Varjúkirály, Ördög Rózsa – és még sok más ismert Benedek Elek mesefigura tekinthető meg szombat estétől a váradi Tibor Ernő Galériában.A szombat esti ünnepélyes megnyitón Bányai Szabados Katalin festőművész, a galéria vezetője köszöntötte az egybegyülteket, majd Pető Csilla parlamenti képviselő szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta: valamikor februárban figyelt fel a Duna TV egy tudósítására, mely egy kiállításról szólt, ahonnan a gyerekeket alig lehetett hazacipelni. Akkor született meg benne az elhatározás, hogy elhozza Nagyváradra is a Benedek Elek mesefiguráiból összeállított tárlatot.
Elhangzott, a kiállítás tavaly, Benedek Elek születésének 150., s halálának 80. évfordulójára jött létre, mostanáig Kisbaconban, Kolozsváron s Marosvásárhelyen mutatták be. „A nemezből, rongyból, csuhéból készült tárgyak, babák és bábok mintha egy gyerek fantáziájából léptek volna elő. (...) Mindenikük aprólékos, kifinomult munka eredménye – szépségük, kifejező tartásuk, arcuk, csillogó szemük kápráztató” – mondta Pető Csilla, miután Benedek Elek munkásságáról szólt.
Mint megtudtuk, a bábukat budapesti és székelyföldi képzőművészek készítették, s a tárlat egyúttal lehetőség arra is, hogy pénz gyűljön a tavaly, Kisbaconban felállított Benedek Elek szoborra, melyet még mindig nem fizettek ki a helyiek. A látogatók egy jelképes összeggel, személyenként 1 lejjel járulhatnak hozzá ehhez.
A tárlatnyitó gyerekek fellépésével folytatódott: Szalacsi Blanka, a Juhász Gyula Általános iskola által szervezett tavalyi Benedek Elek mesemondó verseny első helyzettje mondta el A csillagszemű juhász című mesét, Fábián Tomika pedig a produkció előtt és után hegedűn játszott el három népdalt.
A mesefigurákból és meserajzokból álló kiállítás június 4-ig látogatható. Pető Csilla elmondta: nem véletlen, hogy a gyermeknap alatt is megtekinthető a kiállítás, reméli, hogy sok kisiskolást, óvodást hoznak majd el...
Erdon.ro
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 441 vendég és 7 tag böngészi
