A vámpíros ifjúsági bestseller sorozat, az Alkonyat az ötödik azon a feketelistán, amelyet az Amerikai Könyvtárszövetség (ALA) tesz közzé évente a tartalmuk miatt kifogásolt könyvekről. Az olvasók szerint a regények egyáltalán nem veszélyesek a fiatalokra.

Az Alkonyat-sorozat regény- és mozifilmváltozata súrolta az eladási és nézettségi rekordokat. Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium egyik irodalom szakos tanára is kezébe kapta az első részt, és nem tenné a nem ajánlott szerzemények listájára.

— A tanórákon a kötelező olvasmányok mellett e könyvvel is foglalkozhatunk, melyet jó ötletnek tartok, hiszen, ha a mai fiatalok ezt olvassák, akkor erről kell beszélni — fogalmazott dr. Farkasné Csató Katalin. Az egyik érettségi tétel kapcsán tanulóival is tárgyalja a sorozat sikerének titkát, mely abban áll, hogy Stephenie Meyer írónő egybegyúrta a korábbi irodalmi sztereotípiákat. A rém- és vámpírtörténetek, a szépség és a szörnyeteg mesevilága mellett a szokásos szerelmi szál is megjelenik.

— Azonban mindenki azt az elemet emeli ki belőle, amelyet éppen fontosnak tart, szeret — ecsetelte Sztankovics Elisabeth, aki az első rész befejezése után a második kötetbe is belekezdett.

— Bár az első rész nem igazán tetszett, a többiek agyondicsérték — mesélte Szász Anna Tünde, aki a világhálón már az ötödik „etapba” is belekezdett. — Igaz, fellelhetők benne az általános klisék, mégsem olyan megszokott, mint a többi mű. Az előző háromhoz képest a negyedik rész már kissé elrugaszkodott, véres és horrorszerű, ám nem tiltanám.

A lányok Papp Nikolettel együtt azonos álláspontot képviselnek. A történet fő irányvonala a love story, melybe egyesek valóban belelovagolják, túlzottan beleélik magukat — s a fővámpír már valóságos kultuszt teremtett —, ám egyénenként változik, hogy a könyv kire milyen hatást gyakorol. Állítják, a szereplők által generált történetet a „normális” fiatalok könnyen elkülönítik saját életüktől, a valóságtól.