2010. 06. 03.

100 éve halt meg a kedvenc írónk

Mikszáth Kálmán halálának 100. évfordulóján, 2010. május 28-án, pénteken Budapesten több intézmény, szervezet összefogásával kerül megrendezésre a Mikszáth Nap.

A Nemzeti Sírkertben 10.30 órakor (Budapest, VIII. kerület, Fiumei út 16.), Mikszáth Kálmán sírjánál, az ünnepi megemlékezésen Nógrád Megye Önkormányzata, a  Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, a Mikszáth Kálmán Társaság  képviselői emlékbeszéde után a megjelent önkormányzatok, szervezetek, oktatási, közgyűjteményi és közművelődési intézmények helyezik el a tisztelet virágjait, koszorúit.

Finomságok a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Mikszáth Kálmán írói világát szerető, tisztelő, a palóc ízeket, hagyományokat kedvelő közönséget a Petőfi Irodalmi Múzeumba várják gazdag programmal a szervezők délelőtt 10 órától. Nógrád megye kulturális, turisztikai és gasztronómiai kínálata a múzeum udvarán, ahol Palóc ízek kóstolója – gasztronómiai bemutató fogadja a vendégeket. Népviseletbe öltözött asszonyok helyben készítik a finom ételeket! A kétbodonyiak szilvásgombócot, a vanyarciak haluskát és derelyét készítenek, Nógrád Megye Önkormányzatának Ellátó Szervezete eredeti palóclevessel várja a vendégeket. A palóc ízek, ételek receptjeit  ajándékként haza is vihetik A felhőtlen szórakozásról folklór csoportok gondoskodnak, a határon inneni és túli Nógrádból, a színpadi programot a nemzetközi ismertségű Dűvő Népzenei Együttes zárja.

Hollókői kézműves termékek készítése, vására mellett fazekas, szövő, babakészítő, csuhéfonó mesterségekkel is megismerkedhetnek, valamint turisztikai kiadványok, információk Nógrád megyei nevezetességekről, rendezvényekről, szálláslehetőségekről, túraútvonalakról és mindenről, amely egy igazi nógrádi üdüléshez, kiránduláshoz szükséges.


2010. 06. 03.

Hét évszázad papírtitkai – Különkiadás - 1. rész

Mióta írunk papírra Magyarországon? Mikor indult meg hazánkban a papírkészítés? Milyen motívumokból épül fel a magyar vízjelkincs? Többek közt ezekre a kérdésekre is választ ad a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban.

A műsor további témái voltak:

Unesco-díj Sebestyén Mártának
Sebestyén Márta énekesnőt tüntette ki idén az Unesco a Művész a békéért címmel. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete ezt az elismerést fennállása óta először ítélte oda magyar művésznek.
Sebestyén Márta énekes

Segélykoncert a Star Gardenen
Segélykoncertet szerveznek az árvízkárosultakért a Star Garden fesztivál keretében.
Lobenwein Norbert szervező, Ákos zenész, Kóbor János énekes

2010. 06. 03.

Minden, amit Magyarország Történeti Alkotmányáról tudnunk kell

Csömör Nagyközség évek óta folyamatosan nemzeti elkötelezettségéről ad tanúbizonyságot az országnak. 2006-ban, a Kommunizmus áldozatainak emlékére felállított emlékmű felavatása óta számos emlékezetes, rangos megemlékezésnek a helyszíne volt Csömör. Ez a főváros határában lévő település mára már komoly rangot vívott ki magának, és egyik központjává válik a nemzeti elkötelezettségű gondolkodók találkozójának.

Csömör Nagyközség Önkormányzata dísztermében adott május 29-én otthont a TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY, Magyarország ősi alkotmánya című kötet megyei szintű bemutatójának, ahová meghívást kapott a megye összes önkormányzatának vezetője, a közjoggal foglalkozó megyei ügyvédek, rangos köztisztviselőik. Ünnepi köszöntőt mondott Bátovszki György, Csömör nagyközség polgármestere és vitéz-lovag Dömötör Zoltán nemzetőr vezérezredes, a Magyar Nemzetőrség 1956 elnök-főparancsnoka. A művet Hermányos Mária tervezőgrafikus ismertette. A téma előadója dr. Zétényi Zsolt ügyvéd volt. Mudry Péter filmrendező vendégként volt jelen, mint a témáról már filmet készített alkotó. Faragó Laura ének- és előadóművész fellépése még emelkedettebbé és felejthetetlenné tette a bemutatót.

Magyarország Történeti Alkotmányát, alaptörvényeink együttesét úgy 150 éve adták ki utoljára méltó összeállításában. A Magyarországért Kulturális Egyesület felkérésére dr. Zétényi Zsolt vállalkozott a sarkalatos törvények, és az ezeknél jóval bővebb körű, jelentősebb közjogi törvényeink újabb összegyűjtésére 1944-ig bezárólag - az élő történeti alkotmányosság végéig.

A hiánypótló első, nagy sikert arató kiadás egyes számú bőrkötésű
díszpéldányát a Magyar Országgyűlés Könyvtárára, mint hiteles helyre bízta a kiadó 2009. április 22-én. Szerencsére, ha lassan is, de azóta lassan kezd újra a köztudatba áramlani a több nemzedék óta, az erőszakosan feledésre ítélt, ősi, nemzetmegtartó, önrendelkező törvényeinknek történelmi, szükségszerű létjogosultsága. Egyre többször vitatéma a jogfolytonos magyar alkotmány helyreállításának létfontossága és szükségessége.


2010. 05. 29.

Kiadóink a 81. Ünnepi Könyvhéten - 1. rész

Június 3-án kezdődik és 6-áig tart az idei Ünnepi Könyvhét, amelynek ez lesz 81. évfolyama. A magyar könyvkiadók és a kortárs magyar irodalom nagy múltú ünnepéről idén sem hiányoznak majd legfrissebb köteteikkel hazai könyves műhelyeink.

Többrészes körképünkben hazai kiadóink könyvheti kiadványait szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani. Ma a Kalligram Kiadó újdonságaira hívjuk fel figyelmüket.

A Kalligram Kiadó – az ínyenc olvasók legnagyobb megelégedésére – idén is bőséges és színvonalas kínálattal készül az Ünnepi Könyvhétre. Tizenöt friss kötetet jelentetett meg, amelyek között líra, próza, tanulmányok, esszék egyaránt megtalálhatók.


Borbély Szilárd: A Testhez. Ódák & Legendák

Az elmúlt évtized egyik legjelentősebb költői teljesítménye, a Halotti pompa után, ismét verskötettel jelentkezik a Debrecenben élő költő. Új könyvének centrumába a szenvedés kerül előtérbe: a holokauszt névtelen túlélőinek tragikus emlékeit, a magzatukat elvesztő anyák és megalázott nők megrázó vallomásait eleveníti meg.


Kukorelly Endre: Mennyit hibázok, te úristen

Kukorelly Endre a nagy sikerű TündérVölgy és Ezer és 3 című regénye után versekkel jelentkezik. Tíz után jelenik meg új verseskötete: szigorúan válogatott, fanyar, melankolikus és játékosan üde versek – megőrizve a Kukorelly-líra sajátos nyelvi eszközeit és utánozhatatlan hangját.


Györe Balázs: kölcsönlakás

Györe Balázs legújabb verseskötete folytatása a Megszakítottam egy regényt életköltészetének. Rendkívül visszafogott, egyszerű eszközökkel dolgozó, a kimondás és az elhallgatás határán egyensúlyozó, hatásában mégis erőteljes költészet jön így létre.


Jász Attila: Alvó szalmakutyák, avagy áldozati ének

Jász Attila új verseskönyve az utóbbi néhány évben írt költeményeinek a legjavát tartalmazza. A legutóbbi, Arany János-díjjal jutalmazott, Xantus Jánosról írt „újkori verses-regényének” ironikus-szerepjátszó hangvételével ellentétben a költő ezúttal a líra felszabadító személyes kifejezésmódját választja; jelen válogatás hirtelen veszteségek vagy azok lehetőségének prózaversekben való feloldása.


2010. 05. 29.

Micimackó meglepi a kis Vukot

Páros interjú

Soha nem ültek egy asztalnál, mégis tudják, hogy azonos az értékrendjük, és egyformán érzik a nemzedéki rezdüléseket. Bródy János megajándékozta dalszövegeivel Pogány Juditot. A Micimackó zeneszerzője és a kis Vuk hangja: mesés pillanat az e heti Tandemben.

alt

Pogány Judit: Nagy csodálód voltam fiatalkoromban. Noha nem jártam koncertekre.

Bródy János: Pedig sok jó koncertet adtunk Kaposváron is. A művházban.

Pogány Judit: A Latinkában.

Bródy János: Te a filmekből égtél be a lelkembe. Talán először az Azonosításból.

Pogány Judit: Előtte forgattuk a Bástyasétány '74-et Gazdag Gyulával.

Bródy János: De azt betiltották.

Pogány Judit: Három szemétdomb között játszódott Kőbányán. Az Operett Istenasszony el akarta hinteni a boldogságot a Földön. Nem hagyták neki.

Magazin: Mesetörténeti pillanat, amikor Micimackó „találkozik” vuk hangjával.

Pogány Judit: Malacka is voltam Kaposváron.

Magazin: Vuk talán az elvárhatónál többet javított a ravasz róka píárján. Nem gondolja?

altPogány Judit: Nem mi kezdtük, hanem Fekete István. A fő érdem pedig Dargay Attiláé. Tény, hogy túl jó lett a róka „marketingje”. Például egyszer éjjel kapcsolgattam a tévét. Látom, ott van Vuk. Hallottam „magam” oroszul – de az a róka a világ minden tájára eljutott.

Bródy János: Egy kedves barátom, a zeneszerző Wolf Péter telefonján a Vuk dallama van beállítva csengőhangnak. A hatéves gyermekemnek is kedvence volt. Teljesen érthető.

Magazin: Az angol zenekarok – a Jethro t ull, a Pink Floyd, a king Crimson – részt vett rajzos projektekben is. A hazai rockosok valahogy kerülték a rajzfilmeket és a mesét.

Bródy János: Ahogy a beatzene minden tiltás ellenére fölnőtt, azért itt is beszivárgott mindenhová. A Halász Juditnak készült lemezek ma is a toplistán vannak. A hetvenes évektől a színházakban is megjelent a rockzene. Megszülettek a rockoperák, az István, a király. A zenés színpadi művek egyszerű dramaturgiával dolgoznak, akármilyen műfajban készülnek, de nagyon erős hatásra képesek. Erre volt jó példa annak idején a kaposváriak Csárdáskirálynője.

Pogány Judit: A közönség többéves késéssel értesült erről, miközben előzőleg Babarczy László, Ascher Tamás is rendezett operettet, nem annak lágy és andalító stílusában. Alapműfaj volt a legendás kaposvári évek alatt. Amikor Pesten vendégszerepeltünk az Állami Áruházzal, az, ami az előadás végén történt a 27 percig tartó vastaps közben, fölért egy rendes tüntetéssel.

Bródy János: Ami az operettben van, az ugyanúgy a kultúrtörténet építőkockája. Csak miután bemerevedett, le kellett róla fejteni a hagyományos csomagolást. Megőriztétek a lényegét, ezért átsütött rajta az az érték, ami születése pillanatában jellemezte.

Pogány Judit: Ez érvényes más műfajokra is. Egy Shakespeare-drámát lehet hagyományos módon rendezni, meg mellveregetős, nagy hősies szólamokkal is, vagy élő, eleven módon játszani.


2010. 05. 29.

Elek apó kútja a Küküllő partján


Fotó: György Dávid Csaba
Az udvarhelyi városi parkban szerdán már felállították, hivatalosan pedig vasárnap avatják fel Elek apó kútját.

A budapesti és a soproni Elek apó kutak után a székely anyaváros, Székelyudvarhely is emléket állított a nagy mesemondónak. Az emlékművet Zavaczki Walter udvarhelyi szobrászművész faragta ki. Az öt köbméteres, közel 20 tonnás sziklatömb, amelyen Benedek Elek arcképét helyezték el, a Szeltersz völgyéből származik. Az Elek apó kutat Kányádi Sándor költő kérésének eleget téve állíttatta fel a Küküllő parti Sétatéren a polgármesteri hivatal.

Bunta Levente polgármester közölte: a sziklatömböt maga Kányádi Sándor fedezte fel évekkel ezelőtt, és nemrégiben a költővel közösen „kerítették elő” azt Szelterszben. − Elek apó kútja nemcsak egy szimbolikus szabadtéri alkotás, amely a mesemondó emléke előtt tiszteleg, hanem gyakorlati haszna is van, hiszen a belőle csordogáló vízzel a parkban sétálók szomjukat olthatják − mondta el lapunknak Bunta.

A sziklatömbbe faragott impozáns méretű alkotás felállításának költségeit az udvarhelyi önkormányzat finanszírozta, a munkálatra mintegy 3000 eurót költöttek.

www.honline.ro

Megjelent: Erdély.ma, 2010. május 27., 15:24 (
http://erdely.ma/kultura.php?id=69374)

2010. 05. 29.

A császár meztelen

Andersen közismert meséjében, A császár új ruhájában áltakácsok nagy buzgalommal szövik a semmit.

Azt füllentik, elképesztő kelmét készítenek az uralkodónak, aminek van egy sajátos tulajdonsága, hogy aki nem méltó a tisztségére, aki buta, nem látja. Így aztán, mikor a császár, ahogy anya szülte, felvonul a népe előtt, senki nem meri azt mondani, hogy meztelen, végül csak egy kisfiú kiáltja ki az igazságot, naiv rácsodálkozásában.

A meséből Fogságban címmel a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ készített drámapedagógiai előadást, 1-2. osztályos, általános iskolás gyerekek számára. A nebulók nem csak nézők, maguk is osztozhatnak a kisfiú sorsában, eljátszhatják például, hogy ők is dekkolnak a börtönben, megtapasztalhatják, milyen, ha feljelentik őket, de lehetnek börtönőrök is.

Nem túlzás ez ebben a korban? Kell hat-hét-nyolc éveseknek azt játszaniuk, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, kell tanulniuk a hatalom természetrajzát? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az a kis kötet, amit a Kerekasztal adott ki, Mindenkinek joga van megszólalni címmel. Az olvasható például benne, hogy egy felmérés szerint a 15-29 év közötti fiatalok 84%-a úgy gondolja, hogy nincs lehetősége beleszólni a valamennyiünket érintő társadalmi kérdésekbe. A Kerekasztal a maga módszereivel régóta igyekszik ezen változtatni.

Az életkori sajátosságokat hozzáértően figyelembe véve, de felnőttként kezeli a gyerekeket. Játékos formában, ugyanakkor igencsak komolyan tanítja őket súlyos problémák megértésére is. Legyenek csak tisztában azzal, hogy van galádság, van hatalmaskodás, és nagyon is létezik kiszolgáltatottság. És legyen bátorságuk közhírré tenni, ha a császár meztelen.

Bóta Gábor / Népszava
Megjelent: Népszava Online, 2010. május 28. (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=302814)

2010. 05. 29.

Informatikai fejlesztés indul a Tolna megyei könyvtárakban

Több mint százmillió forintos európai uniós támogatással digitalizációt előkészítő informatikai fejlesztés indul a Tolna megyei könyvtárakban - közölte a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár igazgatója.

(MTI) - A megyei könyvtár 12 millió forintot technikai, 50 millió forintot tartalmi fejlesztésre fordíthat; a pályázó, a nyolctagú konzorcium többi tagja további 50 millió forintot ugyancsak internetes tartalomfejlesztésre költhet - mondta Liebhauser János.
   
 Tolna Megyei Levéltár

A fejlesztések a megyei könyvtár mellett a Tolna Megyei Levéltárban, a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban, valamint a bonyhádi, tolnai, paksi, dunaföldvári és bátaszéki könyvtárban valósulnak meg. A pályázati program részeként az olvasáskultúrát népszerűsítő programokat és képzéseket is szerveznek.
   
A támogatásból az Illyés Gyula Könyvtárban nagy tömegű digitális tartalom tárolására alkalmas szervereket telepítenek, és olyan internetes felületet dolgoznak ki, amely képes megjeleníteni a szövegeket a felhasználók számára - mondta a megyei könyvtár igazgatója, hozzátéve, hogy a fejlesztéssel egyelőre a könyvtári digitalizálás kereteit teremtik meg.
   
A tervek szerint később több tízezer kötetet, elsősorban Tolna megyei helyismereti irodalmat tesznek így hozzáférhetővé regisztrált olvasók számára - közölte Liebhauser János.

Megjelent: Kultúra.hu, 2010. május 27. (http://kultura.hu/main.php?folderID=911&ctag=articlelist&iid=1&articleID=301544)

2010. 05. 29.

Ünnepi könyvhét: száznál is több program Szegeden

Több mint száztíz rendezvénnyel, könyvbemutatókkal, dedikálásokkal, író-olvasó találkozókkal, könyvkiadók, folyóiratok programjaival várják a 81. Ünnepi Könyvhéten az olvasás szerelmeseit Szegeden június 1. és 12. között.

A szegedi rendezvények hagyományos központi színtere a Dugonics tér, itt állnak majd a könyvkiadók sátrai, és itt található a beszélgetések, színházi és zenei produkciók egyik fontos helyszínéül szolgáló színpad is - mondta a fesztiválról rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón Andóczi Balogh Éva, a programokat koordináló Somogyi-könyvtár munkatársa. A rendezvénysorozat első napján, június 1-jén a könyvtárban találkozhatnak az olvasók Fejős Évával, akinek A mexikói címmel jelenik meg új kötete.

Ezt követően "időutazásra" várják az érdeklődőket, méghozzá a Délmagyarország című napilappal, mely idén századik születésnapját ünnepli. Június 3-án rendezik a hivatalos megnyitót: a Dugonics téren Závada Pál író nyitja meg a könyves ünnepet. Pénteken tartják a városháza dísztermében a gyermekkönyvtár egész éves olvasás-népszerűsítő játékának eredményhirdetését, melyen megkoronázzák a "könyvkirályt" is. Néhány órával később ugyanitt mutatják be a Szegedtől Szegedig Antológia tizenharmadik kötetét, s ezen a napon találkozhatnak az érdeklődők Simai Mihály József Attila-díjas költővel is.

A rendezvénysorozatra a Magyar Televízió archívumából is válogattak a szervezők, így az író-olvasó találkozók és könyvbemutatók mellett esténként szegedi kötődésű írókról és költőkről készült dokumentumfilmeket tekinthetnek meg az érdeklődők. Idén lesz lehetőség a "hangadásra" is. Aki ugyanis kedvet érez hozzá, a Hangos könyvtár anyagát gyarapíthatja saját felolvasásával.

Számos koncert és táncelőadás is szerepel a programban, játszik majd a Molnár Dixieland Band, a Fricsay Ferenc Fúvószenekar, de a Riverside együttes és a Colorado Country Band is. A részletes programról az érdeklődők a könyvtár által idén is elindított blogon, a konyvhetszeged.blog.hu oldalon tájékozódhatnak.


2010. 05. 29.

A humanoid egér diadalmenete

Sokat olvasnak a kisiskolások, de Winnetou és Willy Fogg már nem kedvenc

A belvárosi kisiskolások kétharmada jár rendszeresen könyvtárba. A legfogékonyabb generáció azonban már rég nem kíváncsi sem Incsu Csunnára, sem a 80 napos Föld körüli utazásra, sőt az igazi Pinocchióra sem. A kedvence egy mozgalmas életű humanoid egér. Miket olvasnak legszívesebben az alsó tagozatosok?

A belvárosi alsó tagozatosoknak nem kell különösebb ösztökélés,média ide, internet oda, az elmúlt 25 évben egy cseppet sem csökkent olvasási kedvük: a 6–10 évesek falják a könyveket, amit a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyerekkönyvtárának tapasztalatai is alátámasztanak. A könyvtár vezetője szerint bő kétharmaduk rendszeres látogató a Liszt Ferenc téri filiáléban. Huszonöt év alatt viszont erősen megváltozott az érdeklődésük. A korábbi kedvencek zömének már nyoma sincs a kölcsönzési (olvasottsági) kimutatásban, ez a korosztály például egyáltalán nem kíváncsi az indiános történetekre,KarlMay, J. F.Cooper (átmenetileg?) kiszorult a pályáról, ahogy Verne nagyívű regényei, a Tamás bátya kunyhója, Carlo Collodi Pinocchiója, valamint a negyedszázada még verheteten Timur és csapata. Ez persze nem jelenti azt, hogy a klaszszikus (kis)gyermekirodalom nagy klasszikusai általában véve is lecsúsztak volna a tabelláról, a Pöttyös Panni-sorozat, a Két Lotti, a Bambi, mi több, még Tatay Sándor Kinizsi Pálja és Mikszáth Kálmán Két koldusdiákja is egészen jól tartja magát – tudtuk meg a könyvtárat vezető Kucska Zsuzsától.

Más kérdés persze, hogy mik a favoritok. Korunk toplistáját masszívan és kétségbevonhatatlanul a mozgalmas életű humanoid egér, Geronimo Stilton vezeti, a könyvtár nem tud elég példányt beszerezni a sorozat darabjaiból – hosszú a várólista. Az ezüstérmes Micimackó, majd a – mondjuk így – lovas könyvek jönnek, amit úgy kell érteni, hogy mindenfajta könyv, amely lovakról szól – ki tudja miért. A negyedik legnépszerűbb író az osztrák Thomas Brezina, többek mellett a Fiúk kizárva, a A térdnadrágos detektívek kalandjai és a Titkos rémkönyv című opuszok szerzője, majd Berg Judit jön, főleg a Tündérbicikli és a Rumini című írásaival. Természetesen Varró Dániel Túl a Maszathegyenje is a legkeresettebbek között van (6. hely), őt egy Francesca Simon nevű szerző követi Rosszcsont Peti című kötetével, a kilencedik az Olvasólétra címet kapott sorozat megannyi darabja. Az első klasszikus a tizedik helyre fért be: Astrid Lindgren Harisnyás Pippijén 65 év alatt sem fogott túl sokat az idő.

Az első négy osztályban az ismeretterjesztő olvasmányok is keresettek, a top 1.: Az állatvilág enciklopédiája, aztán megint a lovak dübörögnek: a második helyet a Kis lovasok nagykönyve, a harmadikat a lovak és pónik könyve szerezte meg, az emberi test rejtelmeire (a legkülönfélébb kiadásokban) csak a lovak után kíváncsiak a gyerekek. És akkor már csak soroljunk: Mi micsoda? és Szemtanú-sorozat, John Kelly: Gépeskönyv, Tóth Dóra: Az ősvilág története gyerekekek, John Matthews: Kalózok, Színes tudomány, végül pedig: És újra játszókönyv, Ray Gibsontól.

Bárkay Tamás

Megjelent: Népszabadság Online, 2010. május 28. (http://nol.hu/lap/kult/20100528-a_humanoid_eger_diadalmenete)


2010. 05. 29.

Repül a, repül a... Lola!

Nagy utazásokkal folytatódik D. Tóth Kriszta nagysikerű mesesorozata. Gyermeknapra időzítve jelent meg Repül a, repül a... Lola! címmel a Lolamesék sorozat harmadik kötete, benne három új történet és egy vadonatúj rajzfilm, melyben Lola a Föld megmentésére vállalkozik!

Nagy utazás
 
„Az ember azt hinné, mesélni könnyű. Pedig dehogy! Jól mesélni pedig különösen nehéz – mondja az új kötet kapcsán D. Tóth Kriszta, hozzátéve: egy igazán jó mese kinyitja a gyerekek számára a világot”. S ezúttal valóban kitárul a világ, hiszen a Repül a, repül a... Lola! című kötetben mindenki és minden útra kel. Az óvodás Lola meglátogatja a nagymamáját Angliában, és közben mi is megtudjuk, hogy vajon miért nem csapkod szárnyaival a repülő. A következő mesében útra kelnek a gondosan kiválogatott pillepalackok is, melyekből végül piros polárpulcsi lesz. A könyv harmadik története egy ennél is nagyobb utazásról szól: arra keresi a választ, ami minden kisóvodást érdekel: vajon honnan kerülnek elő a kisbabák?
 
Papíron, filmen, világhálón
 
A „Lolavilág” nemcsak papíron és filmen, hanem az interneten is jelen van. A weboldalon, naponta sok száz gyerek játszik, olvas, rajzol, színez és üzen, igen népszerűek az Egyszervolt-portál „lolás” játékai és meséi, de a Lolameséknek a Facebookon is több száz aktív rajongója van. „Nem tehetünk úgy, mintha nem a XXI. század lassan második évtizedében élnénk” - mondta D. Tóth Kriszta. „A gyerekeinket ugyanúgy érdekli a számítógép és az internet, mind bármelyikünket. Az a fontos, hogy olyan ellenőrzött tartalmakhoz engedjük oda őket, amelyek hasznosak és fejlesztik a készségeiket. A Lolamesék internetes oldalát kifejezetten a 4-7 évesek igényeinek szem előtt tartásával alakíottuk ki,  játékokkal mese- és rajzfilmrészletekkel, képeslapküldővel, kvízzel.”
 
Sikeres a listákon is
 
A Lolamesék első két kötete 2009 végén jelent meg, és szinte azonnal a gyermekkönyves sikerlisták élbolyába kerültek, a többi között a Tíz év ötven gyerekkönyve listán is. A tartalmában és látványában egyaránt különleges könyveket Faltisz Alexandra, IBBY-díjas grafikusművész illusztrálta, a kötethez mellékelt DVD-n található rajzfilmeket pedig a Cinemon stúdió készítette.
Szerző: Nyulász Péter
Fotó: egyszervolt.hu
Forrás: Egyszervolt.hu

2010. 05. 27.

„A Triznyák egyszerűen beugrott”

Csukás István, a Süsü és számtalan más sikeres gyermekkönyv szerzője ezúttal a Nők Lapja Cafénak mesélt: átkártyázott éjszakákról, a róla elnevezett iskoláról, Emmy-díjról, tévéelnöki jutalomról, Harry Potterről, Nemecsek Ödönről és Nyilas Rafaelről…

Megint egy új alrovat a Nők Lapja Cafén! A Mi Emberünk hetente jelentkező interjúsorozat fórumozó olvasóink segítségével készül: ők döntenek arról, hogy ki legyen az interjúalany, mi legyen hozzá az első kérdésünk – és ha lehetséges, egy feladatot is kitalálnak heti áldozatunknak. Az első Mi Emberünk a szavazatok alapján Csukás István lett, feladata pedig, hogy írjon a Nők Lapja Cafénak egy verset. Következzen tehát első közös művünk!

Fotó: Sanoma
            Archív/Ványi Ákos
Fotó: Sanoma-archívum/Ványi Ákos

Nők Lapja Cafe Fóruma: – Ön szerint a Harry Potter miért ilyen népszerű mind a gyerekek, mind a felnőttek körében?

– Őszintén mondom, hogy örülök a könyv sikerének, mert úgy tűnik, hogy odavonzza a gyereket az olvasáshoz, a betűhöz. Kíváncsiságból én is elolvastam az első két részt. A hölgy nagyon eltalált valamit: hétköznapi helyzetet mutat be egy hátrányos helyzetű fiúról, akivel fantasztikus csodák történnek meg. Ez már alapvetően húzóerő, hiszen a gyerekeknek szükségük van a csodákra, mivel legtöbbjük egészségesen magányos és visszahúzódó, miközben egy egészen más szemszögből, alulról szemlélik a világot, hiszen kicsik: alig egy méter magasak. Onnan lentről pedig néha ijesztő a világ. Amikor a Keménykalap és krumpliorrt forgattuk, az operatőr leguggolt a kamerával, és megmutatta, hogy mennyire más alulról a perspektíva. A Keménykalapért egyébként megkaptuk az Emmy-díjat Los Angelesben, ez óriási dolog volt, hiszen a vasfüggöny mögül nyert egy film. Az akkori tévéelnök behívott magához, kezet fogott velem, és átadott nekem ötezer forint elnöki díjat. Ez akkor kéthavi fizetésem volt. Elég furcsa, hogy én díjat kaptam, a rendező pedig ki lett tiltva egy évre a tévéből. Visszatérve Potterre: a történetének köszönhetően odahívja a gyerekeket a könyvekhez, pedig a gyerekeket manapság sokkal inkább vonzzák a technikai érdekességek, miközben a helyes sorrend az lenne, hogy a gyerek megtanul olvasni, utána pedig megtanul szeretni olvasni. A legnagyobb csoda egy gyermek számára, ha a fehér papíron a fekete betűk megelevenednek. Úgy hívom ezt, hogy „képzeletmozi”.

– A mesekönyvek többnyire tele vannak rajzokkal, képekkel...

– Igen, de így is a képzelet játéka az egész, meg kell mozgatni az agyunkat. Nagyon jó, hogy egy gyerek elmegy sportolni, fejleszti az izmait, de ugyanúgy kell edzenie a fejét is. Gyerekként minél többet, mert felnőttként beszűkül a gondolkodás. Hatéves korig a gyerek megkapja az olvasmányokat, a mesét az óvodában. A mese a legszebb, a mai napig egy olyan műfaj, amely teljes egészében képes ábrázolni a világot. Gondoljunk csak bele: benne van a születés, a halál, a csodák, és ha akarom, a túlvilág is. Eredetileg felnőttműfaj volt, de leszállt a gyerekekhez. Egy gyerek mindent meg akar ismerni, és mindent befogad. Amint iskolába megy, szelektálni kezd. Mindenkinek van egy kincsesbányája, ami a saját gyerekkora, amihez mindig vissza lehet nyúlni. Ez nemcsak az írókra igaz, de rájuk végképp, én a mai napig merítek a gyerekkoromból.

– Szomorú emlékeket is felidéz?

– Előfordul, de nem jellemző, és ha igen, nem is írom le. Felelősséggel kell írni, mert a gyerek mindent elhisz. Van egy határ, ahol érzékenyen figyelek arra, hogy mi az, amit a gyerek még kellemesen fog fel.
Fotó: Sanoma  Archív/Steindl Gabriella
Fotó: Sanoma-archívum/Steindl Gabriella

– Ma Nyilas Misi és Nemecsek Ernő sok gyerek szemében már inkább vesztes, mint hős...

– Ez már a felnőtteknek köszönhető. Ez érzékeny határvonal, de van ilyen, a gyerek sajnos a felnőtt agyával gondolkozik. Sok gyerek egyszerűen túl van fegyelmezve, egy túlfegyelmezett gyerek pedig olyan is lehet, mint egy cirkuszi kutya. Azt is meg lehet nevelni, meg lehet tanítani bármire: tud menni két lábon, labdázik, stb. Egy másik hasonlattal: a gyerek olyan, mint egy darab viasz: alakítható. Ezért kell a gyerekkornak szabadnak, elevennek, vidámnak és szertelennek lennie. Egy nem létező személyiséget hagyni kell kialakulni. Megmondom őszintén, én a fegyelmezetlen gyerekeket szeretem.

– Ön is az volt?

– Hogyne. Óriási pofonokat kaptam anyámtól.

– Tudja, hogy Téglagyári Megállóról, Mirr-Murr-ról és Oriza
-Triznyákról is neveztek el kocsmát?


– Ezek az életem boldog részei, amikor nemhogy az íróról leválik a mű, hanem a műről is leválik a figura. Egy aranyos ruhatervező társaság mesefigurákat nyom a pólóira, például Pom Pomot.

– Egyébként honnan jött, hogy Oriza-Triznyák?

– Az írók általában – önmagukat védve – szeretnek rejtélyesek maradni. Én szívesen megmagyarázom, hogy mit miért írtam, írok. Az Oriza egy csecsemőtápszer volt, amelyet egy nagy hasú csecsemővel reklámoztak. A Triznyák egyszerűen beugrott. Az irodalomban végtelenül fontos a névválasztás. Például ott van Nemecsek Ernő vagy Nyilas Misi. Gondoljunk bele, mennyire más lenne, ha Nemecseket Ödönnek hívnák, vagy Nyilast Rafaelnek. Nem csak a karaktertől lesz valaki szomorú. Már a név is számít. Egy kutya azzal a névvel, hogy Téglagyári Megálló, csakis vicces lehet, ahogy Süsü, a sárkány is vidám. Bagaméri is vidám. Egyébként ő egy élő személy volt gyerekkoromból, Kisújszállásról. Nekem csak rímet kellett kitalálnom rá: „Itt van, megjött Bagaméri, a fagylaltját maga méri.” Nagyon kedves dolog, hogy a leszármazottjait megkereste egy tévécsatorna Németországban, és nagyon büszkék erre a történetre, hogy filmszereplő lett egy felmenőjük.

– Beleszólt a filmesek munkájába, ha az ön meséit forgatták?

– Nem, soha. Mindenki maradjon a kaptafánál. Az író írjon, a rajzoló rajzoljon. Én még egy tojást sem tudok lerajzolni. A film pedig a rendező és az operatőr dolga.

– Van önnek ideális alkotókörnyezete?


– Szárszón. A környezetet muszáj kialakítani. A pályám elején verseket a Hungária kávéházban írtam, ott töltöttem az időm nagy részét. A munkát mindig beosztottam, főleg akkor, amikor hosszabb műveket vállaltam. Felkeltem reggel, ettem, és két-három órát dolgoztam. Ezután még ott volt az egész délután, amikor lehetett sétálni, kártyázni, bármit csinálni. Amikor a Süsüke forgatókönyvét írtam, akkor feszítettebb volt a tempó. Tizenhárom rész, közel hatszáz oldal volt a forgatókönyv. Napi tíz oldal volt a penzumom. Borzasztóan szét tud folyni az idő. Annak idején éjszakákat kártyáztam a Fészek Klubban.

– Mit játszott?


– Néha tiltottat, azaz pókert, de inkább römit. Úgy jártam be oda délre, mintha a munkahelyem lett volna. Megebédeltem, és egykor már ott ültem a kártyaasztalnál. A Fészek állandóan tömve volt, hajnalig ott voltunk.

– Számtalan díja közül melyiket tartja a legfontosabbnak?


– A legnagyobb kitüntetés, amelyet kaptam, amikor három éve Teskándon, Zala megyében egy iskola diákjai nevet választhattak a sulinak, és rám szavaztak, így lett az iskola Csukás István Nevelési és Oktatási Gyermekközpont. Akkor fogadtam el, amikor megtudtam, hogy tényleg a gyerekek szavaztak meg. Olyan írókat utasítottam magam mögé, mint Jókai, Gárdonyi vagy Petőfi.

– Van kedvenc könyve?

– Talán a Švejk. De Ilf Petrovtól nagyon szeretem az Aranyborjút. Tersánszky is nagy kedvencem. Fiatalon megismertem őt: miután a Széchényi Könyvtárban kigyűjtöttem a múlt század elején megjelent novelláit, elvitt hozzá a szerkesztő. Az írásai felére nem is emlékezett. Akkor tudtam meg, hogy ő hangszereket is készít. Elővett egy furulyát, amelyet odaadott, megmutatta, hogy hol fogjam meg, és elkezdtem játszani egy Beethoven-hegedűversenyt. Pedig nem is tudtam furulyázni, csak gyerekkoromban hegedültem.

– Még mindig írógéppel ír, nem tért át a számítógépre?


– Nekem kell a papír, szeretem visszanézni, amit írtam, például diktálni sem szeretek. A géppel az a baj, hogy elkezdek játszani. Vershez viszont elég egy toll és egy papír.

– Akkor írjon egyet!


Csukás István:
A golyóstoll

Ad notam:
Illik az egy költőtől,
Legyen nála töltőtől!

Folytatás:
Illik az egy írótól,
Legyen nála golyóstoll.

2010. május 2.

Fencsik Tamás

Megjelent: Nők Lapja Cafe, 2010. 05. 25. (http://www.nlcafe.hu/sztarok/20100525/a_triznyak_egyszeruen_beugrott/)


2010. 05. 27.

Hűség és hazaszeretet

(Krimi helyett kémregény) Kondor Vilmos: A budapesti kém. Budapest, Agave Kiadó, 2010.

Eltelt egy év, és ismét egy Kondor-regény nyújtotta olvasási élménnyel lehetünk gazdagabbak. A budapesti kém mindezidáig a zsurnaliszta Gordon Zsigmond kalandjait/bűneseteit elmesélő noir-sorozat legkisebb terjedelmű része. E harmadik nekifutásban a keményvonalas krimi inkább a kémhistória tematikus alműfaja felé hajlik, poétikailag pedig a megelőző részekhez képest több kihagyásos szerkezetet alkalmaz.

A legutóbbi történések (Bűnös Budapest) óta 4 év telt el, 1943 decemberében, karácsony idején járunk. Kállay Miklós miniszterelnök titkos különbéke-tervezete idején, a 2. magyar hadtest pedig már jócskán úton van végzete felé. Gordon Zsigmond újságíró immár 43 éves, haja ritkul, az Est és a Magyar Nemzet után a Reuters tudósítójaként repked Európa fővárosai között. Szerelme, Eckhardt Krisztina még mindig (7 éve) Londonban él és dolgozik a Penguinnél grafikusként. Gordont az Államvédelmi Központ vezérőrnagya, Ujszászy István futárfeladatokkal bízza meg – teszi mindezt nem minden hátsó szándék nélkül. Gordon vállalja a megbízásokat, bár közben a Bűnös Budapestből megismert kevésbé szimpatikus magánkutató, Wayand Tibor, aki közben ismét rendőri alkalmazott lett, kettősügynöki szerepkörbe kényszeríti, nem kevés fizikai ráhatással.

Az első 4 fejezetben Gordon többször megjárja Stockholmot, Berlint, Londonban promtházasságot kötnek Krisztinával, Bécsig vonatoznak, majd tovább Velencébe. Innen tudósítónk Parenzóba viszi kedvesét, miután egy fojtófával az életére törnek, ő onnan Zágráb érintésével kerül vissza Budapestre, hogy Gellért Vladimir nyomozóval karöltve, Ujszászyval pedig hol párhuzamosan, hol együttesen kideríthesse: ki és miért kémkedik Budapesten, és főleg kinek!


2010. 05. 27.

Olvasnivaló könyvlista

A 81. Ünnepi Könyvhét és a 9. Gyermekkönyvnapok könyvjegyzéke. Több mint 400 könyv a kiadók kínálatában.

410 cím. Az utóbbi néhány évben lett általánossá a könyvszakmában címnek nevezni a könyvet. Ennek egyszerű gyakorlati oka van: kiadónak, kereskedőnek, szállítónak meg kell tudnia különböztetni, hogy egyazon író művének tíz darabja, vagy tíz különböző író könyvének egy-egy darabja szerepel-e a raklapon vagy a szállítólevélen. 410 cím tehát azt jelenti, hogy négyszáztíz különböző könyv (ami több tízezer darab...) között válogathathatunk a 81. Ünnepi Könyvhéten.

Ez olyan sok, hogy idő kell az eligazodáshoz, tájékozódáshoz. S minthogy a Könyvhét nyitó napjáig, június 3-ig alig másfél hét van már csak, a Litera ezennel átnyújtja olvasóinak a könyvheti könyvek (csaknem) teljes listáját - műfajok szerint csoportosítva. Ez a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése jóvoltából áll rendelkezésünkre - akárcsak valamennyi nyomtatott és elektronikus laptársunknak. A lajstrom a még hátralévő időben néhány címmel kiegészülhet természetesen.

Kellemes és elmélyült böngészést!

2010. 05. 25.

Felnőtteknek szóló mesék

Kassa | Ismét Kassára látogat Berecz András, a népszerű ének- és mesemondó, műfordító. Május 27-én, 17 órától a Thália Színház színpadán láthatják a népi humor és a pajkos mesék kedvelői.

Berecz András felnőtteknek szóló meséit kínálja a Rovás Polgári Társulás a nagyközönség számára. „Több újítást terveztünk az előző előadáshoz képest. Itt elsősorban a modern technikai eszközök színpadi alkalmazására gondolok, melyek azonban illeszkednek a népi motívumokhoz”– közölte ifj. Szaszák György, a rendezvény egyik főszervezője, aki kiemelte, az ötlet Papp Adrienn, Debrőd polgármesterétől származik. A rendezvényre a belépés díjtalan, de a nagy érdeklődésre való tekintettel helyfoglaláshoz kötött, amit a Márai Stúdió jegypénztárában lehet megtenni.

„1957-ben Budapesten születtem. Az első dalokat édesanyámtól tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben... dalokat, meséket, tréfákat gyűjtögetek. Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. /.../ Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió felvételeket készítettem itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanítottam magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontoi York Egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Mesét mondtam tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland közönségnek is. Utóbb műfordítással is foglalkozom”– olvasható a frappáns önéletrajz Berecz András honlapján.

Megjelent: Új Szó Online, 2010. május 24. hétfő, 09:14 (http://ujszo.com/online/kultura/2010/05/24/felnotteknek-szolo-mesek)

2010. 05. 25.

Várnai Zseni költőnő 120 éve született

Százhúsz éve, 1890. május 25-én született Várnai Zseni József Attila-díjas költő, író.

Sokgyermekes szabó édesapja Nagyvázsonyból költözött családjával Pestre a jobb élet reményében. Zseni a Dohány utcai polgári iskolában tanult, majd gép- és gyorsíró iskolát végzett. Közben a színház is csábította, 1908-ban oklevelet szerzett az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, de színpadra végül soha nem lépett.
   
1909-ben feleségül ment Peterdi Andor íróhoz, az ő révén került kapcsolatba a munkásmozgalommal, és a Népszava körével. Itt jelent meg első költeménye is, az Anyaság. Igazi hírnevet a Katonafiamnak! című versével szerzett, amelyet az 1912 májusában Budapesten és környékén tartott nagy munkásmegmozdulások eseményei ihlettek. A vers refrénjét - Ne lőj fiam, mert én is ott leszek! - később, a világháborús időkben is gyakran idézték.
   
A Népszavában megjelent vers miatt a budapesti és kolozsvári ügyészség is vádat emelt ellene, amit aztán később ejtettek. Első köteteiről a Nyugat költői is elismeréssel szóltak, Kosztolányi az olasz költőnő Ada Negri anyaságot megéneklő verseihez hasonlította Várnai műveit, Kaffka Margit "őszinte és igaz lelkünkből örvendetes" dokumentumnak nevezte második kötetét.
   
A Tanácsköztársaság idején az írói direktórium tagja volt. A fehérterror alatt a legsúlyosabb anyagi gondok közepette élt és alkotott, férjét éppen lányuk születésekor hurcolta el egy tiszti különítmény. Alkotóereje ennek ellenére töretlen maradt, hangja azonban mind elégikusabbá vált. 1928 és 1942 között a lipótvárosi zsidó nőegylet kulturális tevékenységét szervezte. A második világháború idején egy antifasiszta csoport tagja volt, illegális röpiratokon terjesztett verseivel (Lázadj, magyar!, Kopogtatok) az ellenállásra buzdított.