Csömör Nagyközség évek óta folyamatosan nemzeti elkötelezettségéről ad tanúbizonyságot az országnak. 2006-ban, a Kommunizmus áldozatainak emlékére felállított emlékmű felavatása óta számos emlékezetes, rangos megemlékezésnek a helyszíne volt Csömör. Ez a főváros határában lévő település mára már komoly rangot vívott ki magának, és egyik központjává válik a nemzeti elkötelezettségű gondolkodók találkozójának.

Csömör Nagyközség Önkormányzata dísztermében adott május 29-én otthont a TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY, Magyarország ősi alkotmánya című kötet megyei szintű bemutatójának, ahová meghívást kapott a megye összes önkormányzatának vezetője, a közjoggal foglalkozó megyei ügyvédek, rangos köztisztviselőik. Ünnepi köszöntőt mondott Bátovszki György, Csömör nagyközség polgármestere és vitéz-lovag Dömötör Zoltán nemzetőr vezérezredes, a Magyar Nemzetőrség 1956 elnök-főparancsnoka. A művet Hermányos Mária tervezőgrafikus ismertette. A téma előadója dr. Zétényi Zsolt ügyvéd volt. Mudry Péter filmrendező vendégként volt jelen, mint a témáról már filmet készített alkotó. Faragó Laura ének- és előadóművész fellépése még emelkedettebbé és felejthetetlenné tette a bemutatót.

Magyarország Történeti Alkotmányát, alaptörvényeink együttesét úgy 150 éve adták ki utoljára méltó összeállításában. A Magyarországért Kulturális Egyesület felkérésére dr. Zétényi Zsolt vállalkozott a sarkalatos törvények, és az ezeknél jóval bővebb körű, jelentősebb közjogi törvényeink újabb összegyűjtésére 1944-ig bezárólag - az élő történeti alkotmányosság végéig.

A hiánypótló első, nagy sikert arató kiadás egyes számú bőrkötésű
díszpéldányát a Magyar Országgyűlés Könyvtárára, mint hiteles helyre bízta a kiadó 2009. április 22-én. Szerencsére, ha lassan is, de azóta lassan kezd újra a köztudatba áramlani a több nemzedék óta, az erőszakosan feledésre ítélt, ősi, nemzetmegtartó, önrendelkező törvényeinknek történelmi, szükségszerű létjogosultsága. Egyre többször vitatéma a jogfolytonos magyar alkotmány helyreállításának létfontossága és szükségessége.

A Történeti Alkotmány második kiadásában a bevezető tanulmány és a törvénytár is jelentősen - közel háromszáz oldallal - bővült. Az 1408 oldalas könyv három részre tagolódik.

1.rész: a rendkívül értékes bevezető tanulmány.

2. rész: a Történeti Alkotmány törvényei és szokásai, maga a törvénytár
- a Vérszerződéstől kezdődően 1848-ig, Erdély sarkalatos törvényeit külön ismertetve,
- illetve Alkotmányos jelentőségű törvények 1867-1944-ig.

3. rész: a mellékletek (uralkodók és méltóságok, állam- és egyházszervezet, igazságszolgáltatás ábrái, kifejezés magyarázatok, név és tárgymutató).

A magyar közjogi múltat közérthetően, irodalmi példákkal színesítve, olvasmányosan mutatja be dr. Zétényi Zsolt tanulmánya. A fogalomtár is még csiszoltabb lett, a sarkalatos és fontosabb közjogi törvényeket tartalmazó törvénytár pedig jelentősen kibővült. A kötetben fontos mellékletek segítik a teljes körű eligazodást. Angol nyelvű összegzés és tartalomjegyzék is található. Az igényes formai kivitel Hermányos Mária tervezőgrafikus munkáját dícséri.

Történeti alkotmányunk a történelem viharaiban is, 1944-ig megőrizte Magyarország szuverenitását. Sajnálatos, hogy a magyarországi alkotmányos államrendszerekkel máig nem állt helyre a folyamatosság. Ezért a történeti alkotmányhoz szervesen illeszkedő alaptörvény és sarkalatos törvények még ma is váratnak magukra. Remélhetőleg nem sokáig.

Kossuth Lajos véleménye szerint: „a magyarság rendelkezik az európaival összhangban álló, mégis a legerősebb függetlenségi joggal.” Babits Mihály költő így fogalmaz: „Magyarország a jog fellegvára.”

Márai Sándor így jellemzi a magyar alkotmányosságot: „A magyar alkotmányos élet fejlődése töretlen, és egységes vonulatot mutat az évszázadokon át, s kevés európai nép akad, mely elmondhatná, hogy a történelem változó esélyei közepette olyan következetességgel tartott ki a nemzeti együttélés legfőbb és legmagasztosabb eszméje, az alkotmányos elv mellett, mint a magyar. [...] A magyar kultúrában kiemelkedő szerepe van a jogszerűség, igazságosság, alkotmányosság eszméjének. A történeti alkotmány a magyar jelleg hordozója,
kifejezője.”

Az alkotmányozásnak két formája létezik, az alkotmánylevél és a történeti alkotmány. Nekünk több, mint 1000 éves törvény és szokásfolyamatunk van 1944-ig. Aki Magyarországon alkotmányt készít, az ezzel az aktussal megtagadja a történelmi alkotmány ezeréves folyamatát, mert a kettő nem fér össze. Ez mérhetetlen felelősség. Ezt felelős kormány, felelős országgyűlés sehol a világon, ahol értenek hozzá, nem tenné meg.

Dr. Zétényi Zsolt a gyökeres alkotmányreform híve, ami alatt két alaptétel elfogadását érti. Az első, hogy a jelenlegi magyar állam folyamatosságot vállal, egyszerűen folyamatos a mindenkor történetileg létezett alkotmányos rendszerekkel. A másik, hogy kimondjuk, hogy az 1949 -1989 között oktrojált és egyben fiktív volt az alkotmánynak nevezett alaptörvény, amit meg kell szüntetni. Aki a téma bővebb kifejtése iránt érdeklődik részletesen olvashat erről a KAPU májusi számában, a dr. Zétényi Zsolttal készített interjúban.

Külön érdekessége dr. Zétényi Zsolt előadásának, hogy befejezésként egy törvényalkotóhoz írt, mindenki számára érthetően megfogalmazott levelét olvasta fel. Ez az írás a lehető legrövidebb időn belül az interneten is mindenki számára elérhető lesz. Az igényes kivitelű, aranyozott műbőr kötésű kézikönyvet minden hazájáról felelősen gondolkodó, azért tenni akaró honfitársunknak ajánlja a kiadó, a Magyarországért Kulturális Egyesület.

Magam részéről rendkívül szükségesnek tartom, hogy a könyv mindenek előtt az országgyűlési – törvényt hozó – képviselők kezébe kerüljön, annál is inkább, mert az 1945 óta eltelt időszak alatt, a felnövekvő generációkat az alapvető, a magyar nemzet érdekét képviselő információktól megfosztották. Ezek köztudottá tétele és pótlása még várat magára. Ez alól – tisztelet a kivételeknek – de képviselőink sem kivételek úgy nemzeti, történelmi jelképeink és szimbólumaink, mint történeti alkotmányunk igazi tartalmát és jelentését illetően. S most, hogy napirendre kerül az alkotmányozás kérdése, erről mindenképp tájékozódniuk kell/ene.

A kötetek kaphatók a Magyar Menedék könyvesházban. Igény és egyeztetés szerint könyvbemutatót is vállalnak dr. Zétényi Zsolttal, a szerkesztővel, illetve más neves előadóval.

Orbán Éva
barikad.hu

(http://barikad.hu/node/54277)
HUNRA BANNER kicsi

Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c

Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41

BANNER SZIG kicsi
 

Vonalban

Oldalainkat 3384 vendég és 0 tag böngészi