2010. 11. 24.
Már több mint 14 millió dokumentum található az európai digitális könyvtárban
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. november 24. szerda, 18:54
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2286
Az Europeana tartalma dinamikusan növekszik, új, a feltöltött anyagokat hasznosító projektek is indulnak, de bőven akad még tennivaló.
A hivatalos honlapon közzétett szöveg szerint az Europeana prototípusa 2008 novemberében kezdte meg működését, lehetővé téve az internet-felhasználók számára a digitalizált könyvek, térképek, festmények, újságok, fényképek, filmtöredékek és más, az európai kulturális intézményektől származó audiovizuális dokumentumok elérését és keresését (valószínűleg nem véletlen, hogy a „prototípus” megjelölést használják, így igyekeznek bagatellizálni a kezdeti bakikat, ugyanis a 2008-as induláskor a várakozásokat meghaladó felhasználói érdeklődés által okozott túlterheltség miatt az oldalt egy hónapra be kellett zárni). Az Europeana-iroda egyébként a Hágában található Holland Nemzeti Könyvtárban kapott helyet. A szolgáltatást a 80%-ban az EU által finanszírozott Europeana Alapítvány üzemelteti.
2010. 11. 24.
Nincs még egy ilyen könyvsiker
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. november 24. szerda, 18:47
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2249
Eggyel bővült a nyilvántartott vizsolyi bibliák száma. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a 16. századi páratlan dokumentum első kiadásának egy hiánytalan példányát őrzi, melyet – frissen restaurálva – a kötet megjelenésének 420. évfordulója alkalmából november 16-tól kamarakiállítás keretében mutat be.
A vizsolyi biblia az első teljes magyar nyelvű bibliafordítás, mely 1590-ben jelent meg. Károlyi Gáspár gönci lelkészként 1586-ban kezdett neki a Biblia apokrif könyveket is tartalmazó teljes fordításának. Az eltérő nyelvezetből arra lehet következtetni, hogy Károlyinak voltak segítői – valószínűleg hárman –, akik az Ószövetség fordításában vettek részt, maga Károlyi pedig az Újszövetséget fordította. A bibliát évszázadokon át majdnem háromszáz kiadásban nyomták újra. Az idők során mindig voltak olyanok, akik valamit változtattak, javítottak a szövegen. Szenczi Molnár Albert munkássága kiemelkedő e tekintetben, hiszen a második és a harmadik kiadás elkészítése az ő nevéhez fűződik. A biblia ma is használatban van, utolsó revíziója 1980-ban volt.
– A vizsolyi biblia a magyar művelődéstörténet, nyomdászattörténet, nyelvtörténet, egyháztörténet egyik legértékesebb, a magyar identitáshoz hozzátartozó dokumentuma – fogalmazott a kiállítás megnyitóján E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatónője. A PIM Károlyi-bibliája az intézmény legrégibb és egyben legértékesebb kötete. 1975-ben vásárolták egy magángyűjtőtől, nem volt nyilvántartva, és azt sem tudni, hogy kinek a tulajdonát képezte. Bánki Zsolt, a múzeum könyvtárának vezetője elmondta, hogy a kiállítás után várhatóan felkér egy könyvtörténészt, hogy dolgozza fel a kötet történetét. A bibliában találtak egy – a korábbi vizsolyi bibliákból nem ismert – vízjelet, amely egy átkötés alkalmával kerülhetett oda, ennek segítségével megállapítható, hogy mikor került sor a biblia átkötésére – tette hozzá Bánki Zsolt.
2010. 11. 24.
Európa egyszerre salátástál és olvasztótégely
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. november 24. szerda, 18:35
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2562
„Be kell vallanom, hogy egyiptológus vagyok, ami egyáltalán nem mainstream manapság, ahogy az sem, hogy öt gyerekem van, az sem, hogy komolyzenét hallgatok vagy barokk operát. Nem tehetek róla, de így van” – válaszolja Assmann mosolyogva első kérdésünkre, hogy mit jelent a fősodorban lenni. Az 1938-ban született egyiptológus, Jan Assmann kedves, csokornyakkendős professzor, mosolyogva járja a világot, miután a kultúratudományok egyik komoly és fontos fordulatának előidézője lett. A kulturális emlékezet című 1992-es könyve fordulópont volt a kultúratudományokban, szövegeivel megérthetőbbé vált olyan társadalmi és kulturális traumák feldolgozhatósága, mint a világháborúk vagy Auschwitz. Pléh Csaba egy könyvismertetőjében az Élet és irodalomban úgy fogalmaz, hogy „Assmann, a gyakorló egyiptológus megmutatja, hogy néha hátra kell dõlni a karosszékben, s érdemes megvizsgálni, mi is az, amit kultiválnak, hogyan kapcsolódnak a szövegek az emberhez”.
Emlékezés
„Amikor a nyolcvanas években elkezdtünk a feleségemmel (Aleida Assmann) azon dolgozni, hogy a holokauszttúlélők elmondják történeteiket, akkor ennek a kommunikatív emlékezet nevet adtuk. Nagyon fontos feladat, hogy ezek az elmondott történetek átkerülhessenek a kulturális emlékezetbe, hogy a nagy katasztrófákat túlélő emberek történetei írásban is tovább éljenek.” Híres könyvében három tényezőt említ, amelyek miatt mindennél fontosabbá vált az emlékezet és emlékezés témája.
Kulturális forradalmat élünk át az elektronikus adattárolás miatt, a saját kulturális tradícióval szemben hódít a kultúra utáni kultúra, és végül a legfontosabb: kihal az a generáció, amelyik tanúja volt a huszadik század legborzalmasabb tetteinek. Mi már máshogy emlékezünk, mások az emlékezés technikái, sőt politikái is. Nem ugyanarra és nem ugyanúgy emlékezünk, sokféle történet és hagyomány van, és ezek más-más identitást alakítanak ki.
2010. 11. 20.
A világjáró mesemondó
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. november 20. szombat, 07:53
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2588
"Gyergyóalfaluban Hazug Pista bácsi arra tanított, hogy mindenféle görbeség az ő helyén jó. Ha szó, ha cselekedet, azon én semmit se egyenesítsek."
 |
|
|
||
|
||||
Berecz András: Mind a kettő. A sördal különleges műfaj, amikor az ember azon tűnődik, hogy miért adta neki a teremtő a testvért és a rokont. És általában arra jut, hogy nagyon szép a ház, szép a kerítés, szép a teteje, de akkor a legszebb, ha két rokon le tud ülni egy asztalhoz. Ehhez hasonló gondolatok vannak az egyikben. A bor is nagyon jó. Mindegyiknek eljön az ideje. És van is róla dal, van is róla mese. Sörről azért volt érdekes énekelni, mert arról a magyar ember inkább hallgat. Még a székelységben inkább. A komló levét megissza, s aztán dicséri a Jézus nevét. Effélék vannak ott.
Szinte naponta fellép a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban valahol. Hogy lehet mindig újat beleszőni az előadásba?
B.A.: Minden alkalommal vadonatújat szinte lehetetlen. Hogy ne érezzem magam gépnek, szajkónak, papagájnak, mindig megtoldom, hogy nekem is jólessen. Valószínűleg így volt a régi mesemondásban is. Kicsit mindig változik.
Hova lett a tánc és a dal a magyar ember életéből?
B.A.: Általában olyanok hívnak, akik ezt ismerik és általában űzik is. Azokhoz kell szólni, akikhez ez nem jut el. Hogy vajon mi is az a dalpótlék, ami eljut hozzá? Mi az a valami, ami a tánc helyén van, az a kis gyengébb fajta vonaglás? És mi az a szópótlék, ami a mese helyén az ő életében még pislákol? Egyfelől kivirágzott. Vannak, akik szeretik, és tömegek vannak, akik úgy néz ki, hogy már enélkül fognak meghalni.
2010. 11. 20.
Feszültségeinket oldják a vámpírok
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. november 20. szombat, 07:48
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2300
A szokásostól eltérően nem egy hónapra, hanem csak két hétre adják ki a legnépszerűbb vámpírkönyveket a Szabó Ervin Könyvtár pestszentlőrinci fiókkönyvtárában. A "szigorítás" oka a népszerűség. "Az áttörés egyértelműen Stephenie Meyer Alkonyat című könyvéhez köthető, illetve annak Hollywood-i filmváltozatához" - mondja Budavári Klára gyermekkönyvtáros, aki szerint sokszor épp a vászon hozta meg az olvasáshoz való kedvet.
Az Alkonyat-sorozat egy új réteget ejtett rabul a vámpírtörténeteknek: a kamaszlányokat, akik épp az egyik legtöbbet olvasó korosztály. "Meyer a műfajba oltotta a beteljesületlen szerelmet, az elérhetetlen utáni vágyakozást - a kamaszok számára ezek mindig vonzó témák. Sokszor beszélgetünk a fiatalokkal, az egyik lány azt mondta: a történetben teljesen magára ismert, ez is oldotta benne a felgyülemlett feszültséget".
Az olvasás egyébként öngerjesztő: Harry Potternél fordult elő először, hogy "nem olvasó" gyerekek egy hét alatt "befaltak" hatszáz oldalt. Aztán visszatértek, és valami mást kértek. Ilyen megfontolás alapján találhatóak a vámpírtörténetek mellett a kamaszpolcon az egyre népszerűbb Rejtők is - sokszor viszik ezeket a köteteket a borzongatóak után - mondja a könyvtáros, s hozzá teszi: "A gyerekekre kevés idő jut manapság, sokszor magukra hagyatottak. A rémisztő történetek pedig mindig is vonzóak voltak. Ha valaki a vér miatt kritizálja a vámpírsztorikat, annak mindig felhozom, a magyar népmesékhez képest nem történik benne több brutalitás. Ugyanakkor fontos, hogy az ijesztő olvasmányok mellett ott legyen a biztonságot adó felnőtt. Ha más nem, akkor mi."
2010. 11. 20.
Kutyás mese és kamaszlány-történet nyerte a brit Roald Dahl-díjat
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. november 20. szombat, 07:45
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2195
Louise Yates Dog Loves Books című meséjét a hat éven aluli korosztályhoz szóló könyvek közül tartotta méltónak a zsűri a díjra. A Dog Loves Books egy olyan kutyusról mesél, aki annyira szeret olvasni, hogy elhatározza: könyvesboltot nyit. A kis könyvkuckóban eleinte kevés a vásárló, de az okos eb erre is talál megoldást.
"Rendkívüli ötlet, szépen elmesélve és illusztrálva" - dicsérte a kötetet Michael Rosen zsűrielnök, a népszerű szerzőről - a Matilda, valamint a Karcsi és a csokoládégyár alkotójáról - elnevezett díj alapítója.
Louise Rennison a 7-14 éves korosztály számára írt könyvek kategóriájában nyerte el a 2500 font (800 ezer forint) pénzjutalommal járó díjat Withering Tights című munkájáért. A kamaszregény főhőse a 14 éves Tallulah Casey, aki színiiskolába jár és éppen elkezdik érdekelni a fiúk. Életének fordulatait folyton kedvenc regényhősének, az Üvöltő szelek (Wuthering Heights) Cathyjének sorsához hasonlítja.
"Minden lapra jut egy poén a sok mulatságos helyzet és szereplő miatt" - indokolta a grémium döntését az elnök.
A gyermekverseiről ismert Rosen 2007-ben elnyerte a Children's Laureate címet, amelyet kétévente adományoznak Nagy-Britanniában gyermekkönyvek szerzőinek, illetve illusztrátorainak. Akkor határozta el, hogy alapít egy díjat az olyan könyvek jutalmazására, amelyek megnevettetik a gyerekeket.
Az idei zsűriben a tavalyi Dahl-díjas Philip Ardagh mellett Shappi Khorsandi stand-up komikus, Bruce Ingman könyvillusztrátor és Nicolette Jones újságíró is helyet foglalt.
Megjelent: 2010. 11. 18. 16:26 (http://prae.hu/prae/news.php?aid=8498)
2010. 11. 20.
Ószövetségi tartalmú kéziratra bukkantak a Széchényi Könyvtárban
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. november 20. szombat, 07:41
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2141
Berzeviczy Klára az Országos Széchényi Könyvtár német kéziratainak katalogizálását végzi, ennek során találta meg a kéziratot. A 190x135 mm nagyságú, egyetlen pergamenlapból álló kézirat mikrografikus írással készült, lavírozott tollrajz miniatúrák díszítik és a bécsi udvari könyvtár egy héber írnokának Aaron Wolf Herlingennek kalligráfiai bravúrról tanúskodó műve – szerepel a Vatikáni Rádiónak adott interjúban.
A kézirat művészettörténeti leírását és a két hasonló bécsi kézirat miniatúráival való összehasonlítását Karl-Georg Pfändtner, a müncheni Bayerische Staatsbibliothek kézirattárának művészettörténész-munkatársa végezte. A hebraisztikai témájú kérdések tisztázását Tamási Balázs, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hebraisztika szakának megbízott előadója végezte.
A latin nyelvű szöveg első sorában szereplő írnoki bejegyzés 1730-at ad meg a készítés dátumaként, míg a héber bejegyzésben 1749 szerepel. Valószínű, hogy a latin betűs rész befejezése után Aaron Wolf Herlingen félrerakta a munkát, és csak jóval később készítette el hozzá a megfelelő héber részeket – mondta Berzeviczy Klára. A kézirat az Öt Tekercset tartalmazza négy nyelven: Rút könyvét németül, az Énekek énekét latinul, a Prédikátor könyvét és Eszter könyvét héberül, végül Jeremiás siralmait franciául. Az ószövetségi könyvek szövegét kacskaringózó oszlopokba rendezte el a művész, melyek közel-keleti lámpást vagy tölgyfalevelet formáznak, és amelyeket négy 15x14 mm és 13x12 mm közötti méretű miniatúra díszít.
2010. 11. 20.
Akinek Pumuklit köszönhetjük: 90 éves Ellis Kaut író
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. november 20. szombat, 07:21
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2348
Eredeti neve Elisabeth Kaut, és közel ötven éve alkotta meg a híressé vált koboldot. Azóta Pumukli rádiójátékokban, televíziós sorozatban és könyvekben tűnt fel, de még - ahogy az egy igazi hírességhez méltó - bélyegen is szerepelt. Kitalálója kilencvenedik születésnapjára csak egészséget kért, és azt, hogy "mindenki olyan sokáig éljen, mint én, hogy senkit se lássak meghalni".
A stuttgarti születésű írónő családjával és barátaival szűk körben ünnepel. Az, hogy a hozzá érkező rajongói leveleket e-mailen válaszolja meg, magától értetődő az idős írónő számára, a fényképészet mellett már jó ideje érdeklődik a digitális technika iránt is.
Sok gyerek "ódivatúan" azonban még mindig aláírást kér tőle, néhányan még arra is hajlandóak, hogy kiderítsék müncheni címét, és egyszerűen csak bekopogtassanak ajtaján.
"Nem tudom, az a sok ember mit kezd ezekkel az aláírásokkal" - mereng Kaut.
A népszerű gyermekkönyvszerzőt sokszor felismerik az utcán. "Olyankor örülnek, és elkezdenek nekem Pumukliról mesélni" - idézi fel ezeket az eseteket. Pumukli és Eder mester meséjén generációk nőttek fel, nemcsak Németországban, hanem Magyarországtól kezdve Spanyolországon át Franciaországig.
2010. 10. 29.
Így mesélj a kisgyermeknek!
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. október 29. péntek, 21:45
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2331
A mese
A mese epikai műfaj, sok fajtája létezik, kezdve a népmesétől, melynek nem ismerjük a szerzőjét, az állatmesén át a modern meséig. Néhány vonás azonban mindegyikükben közös: a képzelet szüleményei, határok nélkül szárnyalnak téren és időn át, természetes jelenség bennük a csoda. A szereplők általában egy-egy embertípust mutatnak be (legkisebb fiú, öreg király, stb.) A mesékből kétféle embert ismerhetünk meg: a jót és a rosszat, s ezek a valóságban könnyen összemosható, vagy egymásba csúszó tulajdonságok a képzelet világában mindig jól elkülönülnek egymástól. Valljuk be, mi, felnőttek is sokszor vágyódunk egy ilyen tökéletes világba! Éppen ezért a mesék ideje sohasem járhat le, mindig szükség lesz rájuk. Már csak azért is, mert a szórakoztatáson túl a gyermekek életében komoly fejlődés lélektani jelentőséggel is bírnak.
A mese szerepe a kisgyermek életében
Mesélés közben észrevétlenül fejleszted a gyermekedet. Miközben téged hallgat, bővül a szókincse, megtanulja felismerni és elkülöníteni egymástól a jó és a rossz cselekedeteket, gazdagodik a képzelete. A kisgyermek szemében a világ - s benne a saját szülei - hatalmas, átláthatatlan és kusza dolgok szövevénye, melyet képtelen uralni, vagy megérteni. Nagyban függ a szüleitől, hiszen nélkülük elveszne. Szereti őket, de fél is tőlük, s olykor bizony haragszik is rájuk. Nehéz egy kicsinek megértenie azt, hogy az édesanyja akkor is szereti őt, ha éppen dühös rá, mert rossz fát tett a tűzre. Hasonlóképpen nem tud mit kezdeni az őt ért sérelmekkel, a félelmeivel, vagy a felnőttek vitáival. Ám mesehallgatás közben minden belső feszültségét feloldhatja. Azonosul a szereplőkkel, s a környezetét is beazonosítja. Így könnyedén elérheti, hogy a csatákból hősként, megelégedetten, s főleg megkönnyebbülten jöjjön ki.
A mesék hatalmas ereje abban rejlik, hogy egyértelműek, s az erkölcsi tanulságokat a kicsik érzelmi és értelmi szintjén mutatják be. Nem óvhatjuk meg gyermekeinket a problémáktól, talán nem is volna jó, ha megtehetnénk. Azt azonban tudatosíthatjuk bennük, hogy a bajokra létezik orvosság, önerőből, vagy segítséggel, de mindig ki lehet lábalni a rossz időszakokból. Ha kisgyermeknek mesélünk, legyen a történet viszonylag rövid, kevés szereplős, egyszerű cselekménnyel, ugyanakkor mozgassa meg a gyermek fantáziáját, tudjon azonosulni a szereplőkkel!
2010. 10. 29.
Vámos Miklós: „Fontos, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra”
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. október 29. péntek, 21:34
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2213
 |
| Fotó: Sanoma-archívum/Dömötör Csaba |
– Az én atyai működésem alapeleme, hogy amit a gyerek tesz vagy mond, azt följegyzem. Anna lányom harminchárom éves, őróla is vezettem ilyesfajta naplót, amelyben regisztráltam, mikor fordult a hátára, mikor kezdett el járni, mik voltak az első szavai. Sajátságos, hogy ő első szavak helyett mindjárt egy velős tőmondattal indított: „Nem megy semmi.” E kijelentés a hetvenes évek végének ázott szocializmusában igazán sokatmondóan hangzott… Amikor ő felnőtt, nekiadtam a füzetet, születésnapi ajándék lett belőle. Nagyon örült neki. Már évek óta Londonban él, de azt nem tudom, hogy kivitte-e magával, vagy az itthon őrzött értékei között lapul. Legközelebb meg is kérdezem. Az ikerfiúk sokkal többet beszélnek, mint annak idején a lányom, nyilván mert állandóan kéznél van a dumatárs. Mikor a második vastag füzet betelt, akkor gondoltam arra, hogy valamit kezdjek ezzel a számomra becses szöveggyűjteménnyel, de először mesekönyv alapanyagául gondoltam használni. Írás közben alakult család-, illetve fejlődésregénnyé. A mesék, az általam előadottak azért belekeveredtek, ezek tartalmazzák a legszebb hagyományos meséket is A kis hercegtől Micimackóig, de főleg a világirodalom legszebb meséit és történeteit, a trójai falótól a Bibliáig, Robinson Crusoe-tól Don Quijotéig. Ezért adtam a könyvnek azt a kétértelmű alcímet: Mesés regény.
Nem, soha nem szólt bele egyikünk sem abba, mit ír a másik. A gyerekek beszédének tartalma közös kincsünk, nem csodálkoznék, ha egyszer ő is írna belőlük valamit. De ez egy regény, a főszereplő egy tengerjogász, Virág Pál, akinek a felesége újságíró, az említett (emlegetett) gyerekkönyv pedig a legelső irodalmi munkája. A fikciós írásmód lényege, hogy figurákat teremtünk, ilyen alapon a regényem két gyerekszereplője már nem azonos a fiaimmal, nem is hasonlítanak rájuk annyira, mint feltételezhető volna. Aki a szövegből indul ki, az másféle gyerekeket kap, mint az enyéim. Az apafigura is eléggé távol áll tőlem, mind külsejében, mind sorsában. Beszédmódja valamelyest emlékeztet az enyémre, azt tudom. Úgy gondoltam, ez nem baj, különben megváltoztattam volna.
2010. 10. 29.
12 évesen adták ki első regényét
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. október 29. péntek, 21:29
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2270
Én alig tudtam letenni a Dóra és Szürke (Az erdő titka) című könyvet, így nagyon vártam a találkozást a szerzővel, Kaid Aisha-val, a tizenhárom éves tanulóval, akinek idén jelent meg az előbb említett, gyerekeknek szóló regénye.
Különleges volt az író-olvasó találkozó szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolában, hiszen egy velünk egyidős író művéről van szó és különleges, mert hihetetlenül izgalmas, fordulatos mesét talált ki olvasóinak.
Aishában két világ találkozik: édesanyja magyar, édesapja pedig Kaid Nabil, jemeni születésű festőművész, aki a világ egyik legtekintélyesebb iskolájában, a szentpétervári festőakadémián tanult.
Az ő illusztrációi díszítik a könyvet. Aisha a Széchenyi körúti Általános Iskola 7. osztályos tanulója. Bizonyítványa kitűnő, tele dicsérettel. Nagyon sokoldalú, rendszeres résztvevője a városi és megyei szavalóversenyeknek, ahonnan szinte mindig az első helyet hozza el, de vannak kiemelkedő eredményei matematika és angol tantárgyakból is.
Kiváló kosárlabdázó, iskolai csapatával diákolimpiai bajnok lett, az U13-as válogatott keret tagja. Megkapta a megye Jó tanuló, jó sportoló díját. Anyanyelvi szinten beszél, ír és olvas arabul. Aisha már három alkalommal járt a mesés Közel-Keleten, édesapja országában. Egyik legkedvesebb időtöltése az olvasás és az írás: írt már meséket, novellákat. A Dóra és Szürke (Az erdő titka) az első regénye, 11 évesen kezdte el írni, és 12 évesen fejezte be.
A könyv bemutatóját idén tavasszal tartották a Damjanich Múzeumban. Az eseményt megtisztelte Katar állam kulturális attaséja is. A könyv pontosabb műfaji besorolása: meseregény. Megtartja a mesei konvenciókat: izgalmas a történet, győz a jó, varázslatos a világ, kivételes képességűek a szereplők. Két dimenzióban játszódik az epikus történet: az egyik a valós, hétköznapi életben, a másik egy csodavilágban.
Mint Szabó Magda híres Tündér Lalájában, bár ott a meséből lépünk át a valódi életbe, itt pedig minden fordítva történik. A regény főhőse Dóra, akinek titokzatos körülmények közt tűntek el a szülei, emiatt az odaadó nagyszülők nevelik. Dóra elindul Szürke kutyusával, hogy megfejtse a titkot, az erdő azonban sokáig őrzi a rejtélyt. Dórának és társainak rengeteg izgalmas és félelmetes akadályt kell leküzdenie, hogy feltáruljon az igazság.
Aisha elmondta, hogy legkedvesebb regényei a Harry Potter történetek. Mesélt írói módszeréről, a kedvenc hőseiről, az elképzelt helyszínekről. Most új regényén dolgozik, amit mi, olvasók már várunk.
2010. 10. 26.
Érett óvodásoknak és alsó tagozatos iskolásoknak ajánlják a szegedi előadást
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. október 26. kedd, 21:16
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2086
A Jászai-díjas rendező - aki egy esztendeje Jékely Zoltán Aranyszőrű bárány című mesejátékát vitte színre Szegeden - a darab pénteki főpróbája után az MTI-nek elmondta: a gyerekdarab-rendezés korábban valahogy kimaradt az életéből. Egy kivételre azonban mégis büszke, az egykori Bartók Gyermekszínházban színpadra állított Koldus és királyfi musicalt az országban több helyen is játszották.
Sándor János szerint a gyerekeknek "tisztán" kell játszani, nem szabad dörzsölt felnőttként a színpadra állni. A darabban is elhangzanak Weöres Sándor sorai: "mint a gyermek, nézzél szerte, máris nem vagy vakság-verte". Hangsúlyozta: a színészek nagyon jó partnerek voltak a mesejáték színrevitelében, mert a munka során ők is igyekeztek gyermekfejjel gondolkodni.
A gyerekek fantáziája szinte határtalan, és ezt a színpadon is ki kell használni, így alakíthat egy lovat két fiatal, vagy varázsolhatja békakórussá a színészeket néhány zöld sapka - fogalmazott a rendező.
Weöres Sándor gyermekdarabját, amely alapjául a Csalóka Péter című székely népmese szolgált, 1976-ban mutatták be először a fővárosi Bábszínházban. Az érett óvodásoknak és alsó tagozatos iskolásoknak szóló szegedi előadás kerettörténete is a bábszínházban játszódik: a címszerepet alakító Rédei Roland, a Péter feleségét játszó Márkus Melinda és gőgös és rettentően ostoba bírót megformáló Flórián Antal is bábfiguraként jelenik meg először a színpadon. A figurákat a gólyalábas bábjátékost és mesélőt alakító Lazók Mátyás kelti életre Molnár Zsuzsa díszletei között.
Megjelent: Stop.hu, 2010. október 23. | 14:56 (http://www.stop.hu/articles/article.php?id=762936)
2010. 10. 23.
Az is olvasson, akinek a legnehezebb
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. október 23. szombat, 13:59
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2318
A hátrányos, veszélyeztetett helyzetű fiatalok könyvtárhasználóvá, olvasóvá válását segíteni hivatott, a személyes odafigyelést, egyénre szabott informálást előtérbe helyező mentori szolgálatot indított a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) szociális képzést kapott könyvtárosok és a könyvtár működésének rejtelmeibe beavatott szociális munkások közreműködésével.
A program célja: hozzájárulni a résztvevők élethelyzetének javításához, kulturális hátrányaik legyűréséhez – mondta el érdeklődésünkre Nagy Anna, a Központi Könyvtár igazgatója.
A szolgálat egyfajta kapocsként működik a család nélkül felnövő, gyermekvédelmi ellátásban részesülő és abból kikerülő gyerekek, fiatal felnőttek, nevelőik, tanáraik, gondozóik és a könyvtár között. Feladata, hogy a lehető legtöbb érintetthez eljuttassa a könyvtár szolgáltatásait, kedvet csináljon a megismeréséhez, rendszeres látogatásához. A gyerekeket és fiatalokat csoportosan, az ellátó intézmények és segítőik bevonásával hozzák be a FSZEK Szabó Ervin téri épületébe, ahol „Beszéljünk róla” címmel (ugyancsak) olvasásra szoktató foglalkozássorozat is indult. A fiatalok élethelyzetéhez illő, tehát az őket leginkább érdeklő témákat feldolgozó irodalmi és filmművészeti alkotásokat mutatnak be és beszélnek át a résztvevők. A FSZEK várakozása szerint az elkövetkező években valamennyi budapesti gyermekotthon, utógondozó ellátást nyújtó intézmény és a nevelőszülői hálózat is bekapcsolódik a programba.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban tradíció a bármilyen okból hátrányos helyzetű emberek támogatása: a bejutás akadálymentes, a lakáshoz kötött, idős/beteg embereknek házhoz viszik a könyvet, a látássérülteknek speciális olvasóhelyeket alakítottak ki, a fogyatékos olvasók kedvezményesen kölcsönözhetnek audiovizuális dokumentumokat (zenei hangfelvételeket, filmeket, hangoskönyveket). A FSZEK-nek komoly része volt abban is, hogy a nehéz körülmények között élő józsefvárosi kisiskolások tantervébe beillesztették a könyv- és könyvtárhasználatot.
Megjelent: Népszabadság Online, 2010. október 19. (http://nol.hu/lap/kult/20101019-az_is_olvasson__akinek_a_legnehezebb)
2010. 10. 23.
Meseterápia könyvbemutató
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. október 23. szombat, 13:57
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2397
,,>>Velem is épp így történt<< - hallottam többször is mesehallgatás után idős emberektől. A kisebb gyerekek azt mondják: >>Én is ilyen bátor (szép, ügyes, kitartó stb.) szeretnék lenni<<. A gyógyulásra váró beteg pedig így sóhajt föl: >>Én is úgy szeretnék élni, ahogy a mesében van<<. Az a sajnálatos körülmény, hogy ma már nincsenek közösségi mesemondó alkalmak, és a mesék egyre inkább feledésbe merülnek, megfoszt bennünket attól, hogy a meséken keresztül kapcsolatba kerüljünk egyrészt saját vágyainkkal, lehetőségeinkkel, másrészt szellemi gyökereinkkel, s e gyökerek révén létezésünk alapjának tekinthessük azt az értékrendet, amely nemcsak egy szűkebb közösség sajátja, hanem univerzálisnak tekinthető."
Boldizsár Ildikó Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, diplomamunkáját Balassa Péterhez írta a nép-és műmesék összehasonlító elemzéséről. Dolgozott a Pesti Szalon Kiadóban, főszerkesztőként a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségében, majd 2004-től a Magvető Kiadóban tölti be ezt a pozíciót. 1998-ban nyerte el a néprajztudomány kandidátusa fokozatot. Kandidátusi értekezése könyv formájában két kiadásban is megjelent: Varázslás és fogyókúra - Mesék, mesemondók, motívumok (1997, 2003). Másik elméleti munkája a Mesepoétika című kötet. Meseterapeutaként 1996-ban kezdett dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a betegeknek, és eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítették. Eddig két mesekönyve jelent meg: Amália álmai - Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról (erre Az Év Könyve Artisjus-díjat kapott), majd a Fekete Világkerülő Ember (amely szintén IBBY-díjat kapott). Ezen kívül 14 mesekönyvet állított össze és rendezett sajtó alá. 1993 óta óraadóként több főiskolán és egyetemen tanított gyermekirodalmat és meseesztétikát.
Boldizsár Ildikónak a Magvető Kiadónál megjelent művei: Mesék férfiakról – nőknek (2007), Mesék nőkről – férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009)
Bővebben: www.meseterapia.hu (Boldizsár Ildikó saját honlapja), www.magveto.hu
A program a MASZRE támogatásával jött létre: www.maszre.hu
A belépés díjtalan.
2010. 10. 19.
A gyerekek szeretik az e-könyveket
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. október 19. kedd, 21:44
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2383
A digitális generáció számára ma már elképzelhetetlen az élet számítógép és internet nélkül, aminek egyenes következménye, hogy az olvasás öröméről egyre több fiatal mond le. Míg 6 és 8 év között a gyerekek több mint fele rendszeresen olvas könyvet, addig ez a szám a 15 és 27 év közötti diákok körében már csak 25 százalék!
Most mégis úgy tűnik, van remény a könyvek túlélésére. Az amerikai iskoláskorú gyerekek olvasását propagáló szervezet felmérése szerint a 9 és 17 éves kor közöttiek 60 százaléka érdeklődik a digitális olvasófelületet kínáló eszközök iránt, s egyharmaduk szerint az olvasás sokkal nagyobb élmény, ha az adott könyv elérhető ilyen olvasófelületen is. Ráadásul az e-olvasók külseje is vonzóvá teszi azokat a fiatalok számára.
Az elektronikus piac 2007, az Amazon Kindle megjelenése óta töretlenül fejlődik. A kiadók szerint jelenleg 5-10 százalék közé tehető az e-könyvek piaci részesedése. Érdekes a generációk közötti ellentét megjelenése is: míg a fiatalok nyitottak az e-bookok által nyújtott előnyökre, addig a szülők mindössze 6 százaléka rendelkezik hasonló termékkel, 76 százalékuk pedig egyáltalán nem tervezi e-book olvasó beszerzését – olvasható az ELTE-TáTK hírlevelében.
A digitális média valóban komoly veszélyt jelent a könyvekre, mégis fontos, hogy a könyvkiadók megőrizzék a gyermekek érdeklődését és fenntartsák a vélekedést, miszerint olvasni öröm. A technológia kínálkozó lehetőségként rendelkezésre áll, így a lelkesedést kihasználva talán visszacsábíthatók a gyerekek a könyvekhez.
2010. 10. 19.
Van, hogy leesik az állunk
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2010. október 19. kedd, 21:36
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2377
Napjainkban sok szó esik a funkcionális analfabétizmusról. Nem véletlen, hiszen egyre többen vannak, akik nincsenek birtokában az értő olvasásnak. Pedig megtanultak írni, olvasni...
- Első osztálytól kezdve hangsúlyt helyezünk az értő olvasásra. Sok olyan feladatot adunk az alsó tagozatos diákoknak, amelyekkel ezt a képességet fejlesztjük - kezdte beszélgetésünket Harczné Batha Rozália, a zalaegerszegi Dózsa György Tagiskola alsó tagozatos magyar munkaközösségének vezetője.
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 311 vendég és 1 tag böngészi
