2011. 04. 26.
Hašek, Hrabal – Dosztojevszkij
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 26. kedd, 20:53
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3030
Radko Pytlík, a jeles cseh irodalomtudós nevét a magyar olvasóközönség is jól ismeri. Eddig két műve jelent meg magyar fordításban, de már a harmadikra sem kell sokáig várni. Hašek és Hrabal alakja után Dosztojevszkijt hozza közelebb olvasóihoz.
Örökölni nemcsak gazdag könyvtárat – megszállottságot is lehet. Radko Pytlík példája legalábbis erre utal. Édesapja a hidrobiológia terén végzett tudományos munkát. Ő maga bölcsészet- és irodalomtudományi tanulmányai befejezése után Jaroslav Hašek életét és alkotói tevékenységét kezdte tanulmányozni, miközben több rangos cseh és külföldi (orosz, lengyel, német, osztrák) folyóiratban publikált. Hašektől azonban mind a mai napig nem tudott elszakadni. A csavargó liba címmel megjelent, a magyar könyvpiacon is nagy sikert aratott műve több évtizedes gondos nyomozás eredménye. Ahogy a szerző írja: „Hašek örökvidám tréfamester volt, mindenféle züllött alak és mindenféle alkoholtartalmú ital nagy barátja.” Bohém volt, és önpusztító, nyomorúságos életét elképzelni sem tudta a sörillatú kocsmák páratlan hangulata nélkül. Pytlík könyve színes, izgalmas mozaikképet fest a cseh irodalom egyik legendás alakjáról, s három kérdésre keresi a választ. 1. Ki is valójában Švejk, a derék katona? Született ütődött vagy inkább furfangos alak, aki csak tetteti a kedélyes együgyűséget? 2. Lehet-e valaki igazából ennyire bárgyú? 3. Esetleg nem is ő, hanem a világ őrült meg olyan nagyon 1914-ben? A tisztánlátás végett a lengyelek, az oroszok és a szlovének is lefordították a könyvet.
Bővebben: Hašek, Hrabal – Dosztojevszkij
2011. 04. 26.
"Egyszerűen csak elmondom, ahogyan történt"
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 26. kedd, 20:45
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2874
Per Olov Enquist zsigerien őszinte volt önmagához, mikor megírta életrajzi regényét, a fantasztikum és a valóság határán egyensúlyozott, mikor unokáinak írt mesét, és a leghitelesebb tényekből gyártott fikciót, mikor történelmi regényt írt. - A 2011-es könyvfesztivál díszvendégével Szekeres Dóra beszélgetett.
Az Egy másik élet olvasása közben azt vettem észre, hogy nagyon őszinte magával szemben, de mégis vannak részei az életének, amelyekről nem ír, elrejt előlünk. Nem beszél a könyvben a családjáról, a gyerekeiről, a házasságairól. Miért?
Azt nem mondanám, hogy elrejtek dolgokat. Szereplőként tekintettem magamra a könyvben, mert így könnyebben ment az írás. Ez egyfajta memoárkötet, vagyis mondjuk inkább, hogy csak egy könyv, amiben én vagyok a főszereplő. Engem csakis ő érdekelt. Aztán néha azt mondtam magamnak, rendben, lehet, hogy rengeteg mocsokságot leírsz magadról, de ne írj a feleségeidről, mert ők ártatlanok. Háromszor házasodtam, az első két feleségem valamennyire benne van a könyvben. A könyv utolsó harmadában leírtakért, az alkoholért, a nyolcvanas évekért senkit se tudok okolni. Nem okolhatom az anyámat, az apámat, a gyerekeimet a történtekért. Ugyanígy nem okolhatom az első két feleségemet sem. Ők mindent megtettek, hogy segítsenek, de ez nem lényeges a történet szempontjából. Az érdekelt, hogy miért tettem, amit tettem, egyáltalán mit is csináltam, mi történt velem. Szóval nem elrejtem ezeket a dolgokat, hanem inkább arra az emberre koncentráltam a könyvben, akit történetesen Per Olov Enquistnek hívnak.
2011. 04. 26.
Nyilas Misi már lúzernek számít 2011-ben
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 26. kedd, 20:32
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3171
A legtöbb iskolás már eleve előítéletekkel nyúl a kötelező olvasmányok után. Ráadásul ha olyan könyvekkel kell megküzdeniük, amelyek a legkevésbé sem illeszkednek életkorukhoz, ismereteikhez, akkor a kötelezők gyorsan bekerülnek a „feleltetésig emlékszem rá, aztán gyorsan elfelejtem” kategóriába. Lehet, hogy érdemes lenne felülvizsgálni a listát? „Olyan lúzer ez a gyerek, nem is értem, miért nem képes megvédeni magát” – mondja a Nők Lapja Cafénak a Légy jó mindhalálig Nyilas Misijéről a 14 éves Péter, aki saját bevallása szerint ugyan átverekedte magát Móricz művén, de ha lehet, soha többé nem szeretne találkozni vele. Azt viszont meggyőződéssel állítja, hogy nem hagyná, hogy bárki is így bánjon vele az iskolában, vagy azon kívül.
Szegény Nyilas Misinek a többiek megdézsmálják a pakkját, kihasználják, kicsúfolják a háta mögött, és még olyasmivel is megvádolják, amit nem követett el. Ma ezt a jelenséget mobbing néven ismeri a pszichológia, és sajnos sok iskolában küzdenek vele. De vajon tud-e és akar-e bármelyik kisiskolás önként és dalolva azonosulni az áldozattal?
„A kőszívű ember fiaiban csak a negatív szereplőket értettem valamennyire – meséli a 15 éves Anna – ők legalább emberiek voltak az indulataikkal. A pozitív hősökkel nem tudtam mit kezdeni, túl tökéletesek, túl életszerűtlenek voltak.” A kisebbeknek gyakran az olvasmányok nyelvezetével van gondjuk: a 11 évesek annyira elvesznek például János vitéz régies verssoraiban, hogy nem tudják élvezni a történetben megbújó mesét. Az Egri csillagokat olvasó korosztálynak a történelmi ismeretek hiánya okoz gondot: nem értik, miért kell szegény törököket bántani – hogy is érthetnék, hiszen nem tanultak még a török hódoltság koráról. A kötelező olvasmányok „megúszására” ráadásul egész iparág épül, gondoljunk csak az „50 híres regény zanzásítva” típusú könyvekre.
2011. 04. 21.
Mesekönyvet jelentet meg húsvétra a Nemzeti Tankönyvkiadó
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 21. csütörtök, 10:57
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2558
Baksa Brigitta legújabb mesekönyvét jelenteti meg a Nemzeti Tankönyvkiadó húsvétra, ezzel is kedveskedni akarnak a gyerekeknek, ráadásul a könyv tematikájában is kapcsolódik az ünnephez. A Fürtös bárány meséi című kötet a húsvéti népszokásokat járja körül, és bemutatja az ünnepi hagyományokat a legkisebbeknek.
Nyolc és tizenkét éves kor közötti gyerekeknek ajánlott Baksa Brigitta új könyve, amely húsvét alkalmából jelenik meg a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában. A Fürtös bárány meséi címet viselő mű amellett, hogy bevezeti a gyerekeket a húsvéti népszokások világába, egyúttal a paraszti életet is bemutatja, közel hozza hozzájuk. Olyan világban kalauzol el, amelyhez a mai gyerekek már igen ritkán kerülhetnek közel, mesél a mindennapi életről, a munkáról, amit a ház körül, vagy a földeken kell elvégezni.
A mesét egy kisbárány történetén keresztül szövi az írónő, a könyv egyszerre tanít és szerez kellemes perceket a gyerekeknek. A húsvéti ünnepkör bemutatása mellett olyan népszokásokat ismerhetnek meg az apró olvasók, mint a Virágvasárnapi kiszehajtás, vagy a Szent György-napi kihajtás. A könyvben található tíz történet mindegyike önállóan is megállja a helyét, azonban együtt is kerek egészet alkotnak.
Megjelent: napvilag.net (http://www.napvilag.net/irodalom/20110418/mesekonyvet_jelentet_meg_husvetra_a_nemzeti_tankonyvkiado)
Nyolc és tizenkét éves kor közötti gyerekeknek ajánlott Baksa Brigitta új könyve, amely húsvét alkalmából jelenik meg a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában. A Fürtös bárány meséi címet viselő mű amellett, hogy bevezeti a gyerekeket a húsvéti népszokások világába, egyúttal a paraszti életet is bemutatja, közel hozza hozzájuk. Olyan világban kalauzol el, amelyhez a mai gyerekek már igen ritkán kerülhetnek közel, mesél a mindennapi életről, a munkáról, amit a ház körül, vagy a földeken kell elvégezni.
A mesét egy kisbárány történetén keresztül szövi az írónő, a könyv egyszerre tanít és szerez kellemes perceket a gyerekeknek. A húsvéti ünnepkör bemutatása mellett olyan népszokásokat ismerhetnek meg az apró olvasók, mint a Virágvasárnapi kiszehajtás, vagy a Szent György-napi kihajtás. A könyvben található tíz történet mindegyike önállóan is megállja a helyét, azonban együtt is kerek egészet alkotnak.
Megjelent: napvilag.net (http://www.napvilag.net/irodalom/20110418/mesekonyvet_jelentet_meg_husvetra_a_nemzeti_tankonyvkiado)
2011. 04. 21.
Sünből tüskés szörnyeteg
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 21. csütörtök, 10:53
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2658
Mi történik, ha nem foglalkozunk eleget az álmainkkal? Fellázadnak és ellenünk fordulnak. És mi történik, ha túl sokat foglalkozunk velük? Például elönti a szekrényünket a tengervíz, és már sosem vergődhetünk ki a szárazföldre. Álomlibikóka gyerekekkel.Észtország egyik legtehetségesebb és legeredetibb írójának, Andrus Kiviräkh-nak több könyve is hozzáférhető magyarul: az Ördöngős idők 2004-ben jelent meg (Polár Alapítvány), ezt követte a Kék vagon (2005, Kráter Műhely), majd a Sári, Samu és a titkok (2008, Cerkabella). Kiviräkh volt a Könyvfesztivál észt díszvendége, és ennek tiszteletére megjelent egy új kötetke is, a Breviárium (Pluralica-Észt Intézet).
Kiviräkh gyerekek és felnőttek, olvasók és kritikusok körében töretlen (és remélhetőleg itthon is egyre növekvő) népszerűsége rögtön érthetővé válik, ha az ember elolvassa tőle az alliteráló című, ám itthon még javában provokatívnak tűnő A kaka és a kikelet című rövid mesenovellát – de most (egyelőre) egy másik művéről, és annak interaktív előadásáról lesz szó.
A Sári, Samu és a titok című meseregény 5-99 éves korig olvasható, finom, okos és humoros mű egyszerre. Egy lakótelepi átlagos család (és szűk környezete) szemszögéből mutatja be, hogy miért fontos megőriznünk és táplálnunk az álmainkat, vágyainkat – fűszerezve ezt északi (ön)iróniával, rendkívül egyszerű, mégis nagyon találó rajzokkal, és bármiféle didaxis nélkül. (Rövid ismertető olvasható a könyvről itt és itt.)
Nem csoda hát, hogy a 2008-as könyvet a Kompánia színházi társulat is felfedezte magának, és a könyvből (valóban csak) kiindulva remek, drámapedagógiai elemeket használó, interaktív előadást hozott létre. A Könyvfesztivál ideje alatt kétszer is láthattuk őket, és mindkét alkalom mély nyomokat hagyott nemcsak a megmozgatott aprónépben, de a velük izguló, csodálkozó, kuncogó és olykor kissé pironkodó szülőkben is.
Kiviräkh gyerekek és felnőttek, olvasók és kritikusok körében töretlen (és remélhetőleg itthon is egyre növekvő) népszerűsége rögtön érthetővé válik, ha az ember elolvassa tőle az alliteráló című, ám itthon még javában provokatívnak tűnő A kaka és a kikelet című rövid mesenovellát – de most (egyelőre) egy másik művéről, és annak interaktív előadásáról lesz szó.
A Sári, Samu és a titok című meseregény 5-99 éves korig olvasható, finom, okos és humoros mű egyszerre. Egy lakótelepi átlagos család (és szűk környezete) szemszögéből mutatja be, hogy miért fontos megőriznünk és táplálnunk az álmainkat, vágyainkat – fűszerezve ezt északi (ön)iróniával, rendkívül egyszerű, mégis nagyon találó rajzokkal, és bármiféle didaxis nélkül. (Rövid ismertető olvasható a könyvről itt és itt.)
Nem csoda hát, hogy a 2008-as könyvet a Kompánia színházi társulat is felfedezte magának, és a könyvből (valóban csak) kiindulva remek, drámapedagógiai elemeket használó, interaktív előadást hozott létre. A Könyvfesztivál ideje alatt kétszer is láthattuk őket, és mindkét alkalom mély nyomokat hagyott nemcsak a megmozgatott aprónépben, de a velük izguló, csodálkozó, kuncogó és olykor kissé pironkodó szülőkben is.
2011. 04. 21.
Ír, de nem író - beszélgetés az elsőkönyves Szvoren Edinával
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 21. csütörtök, 10:51
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3010
Húsz ország pályakezdő alkotói osztották meg egymással az irodalmi életben szerzett eddigi tapasztalataikat a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében idén tizenegyedik alkalommal megrendezett Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. Magyarországot Szvoren Edina képviselte, akinek Pertu című elbeszélés kötetét tavaly vehette először kézbe a hazai olvasóközönség.
 |
(MTI) - Szvoren Edina írásai 2005-ben bukkantak fel először a Holmi és a Jelenkor folyóiratokban. "Úgy érzem, azért írok, mert van ilyen képességem, és nem azért, mert van valami mondanivaló, amely keresi magának a kifejezési módot, vagy akár a művészeti ágat. Ez fordított irányú dolog: van ez a képesség, és ha már van, akkor használni kell" - foglalta össze röviden az ösztönző erőt, amely az írásra sarkallta.
A kamaszkori nagy olvasmányélmények óta foglalkoztatja az írás, de egészen 2004-ig gyakorlatilag egyetlen történetét sem tudta befejezni. Túl sok volt az anyag és túl széles a látószög, míg nem hét évvel ezelőtt sikerült végre pontot tennie az egyik szöveg végére. A sikeren felbuzdulva hamar követték egymást az újabb és újabb szerzemények, míg végül 2010-re összegyűlt egy kötetnyire való, és a Palatinus Kiadó gondozásában megszületett a Pertu című elbeszéléskötet.
"Nem vagyok cselekményközpontú, ami nem azt jelenti, hogy ne lenne valami történés, csak nincsen feldobva egy pódiumra. Az írások bizonyos értelemben nyelvi fogantatásúak. Ez nem ugyanaz a nyelv, mint amit a mindennapjaimban használok. Tulajdonképpen egy idegen nyelvet keres az ember, amikor szépprózát ír. Persze vissza-visszaköszönnek a kedvenc fordulatok. De a működtetése azért mégis olyan, mint egy idegen nyelvnek" - árulta el alkotói folyamatának részleteit.
Ahogy a szövegek, úgy a szereplők megszületésére is egyfajta fordítottság jellemző: számára sokkal izgalmasabb kihívást jelent, ha egy idegen, tőle távol álló karakterbe tudja beleültetni saját magát, és nem fordítva, a saját történetét próbálja meg elidegeníteni önmagától. A meglehetősen komor hangvételű írásokat tartalmazó Pertut nagyon jól fogadták a kritikusok, akiknek dicséretei "nárcisztikus örömöket" okoznak Szvorennek, de ugyanakkor a részletnyi negatív kritikák sokkal jobban felkeltik az érdeklődését.
Az ítészekkel ellentétben ő jóval higgadtabban fogadta a könyv megjelenését: "Nem olyan megható pillanat. Mindenképpen van jó érzés abban, de nem magában a könyvben, mert az tényleg egy tárgy. Egyszerűen annyi, hogy olvassák, hogy örömet okozott, vagy bánatot. Az például izgatna, hogy megnézzem a könyvtári példányt, hogy fizikailag hogyan néz ki az a könyv, amely megjárta az olvasók kezét. Van-e széljegyzet, van-e aláhúzás, van-e teafolt, szamárfül. Hol nyílik ki, meg ilyenek" - mondta.
A jelenleg zeneelmélet oktatással foglalkozó Szvoren nehezen tudja elképzelni, hogy idővel csak az írással foglalkozzon. Jelenleg heti négy napot szentel az újabb történetek megszületésének, amelyekből számításai szerint nagyjából két-három év múlva gyűlik össze egy újabb könyvnyire való. A "másodikkönyvesek" félelmei persze őt sem hagyják hidegen: "Az olvasók hangosak lesznek egy idő után és több a félelem, esetleg a megfelelési kényszer. Rosszabb elveszíteni megbecsülést, mint el sem nyerni".
Az író megszólítással még hét év távlatából is vannak bizonyos fenntartásai, mert szerinte attól, hogy valakinek megjelenik három-négy írása, vagy egy könyve, még nem író, de idővel megszokja, hogy így szólítják. "Egyre jobban rendben van, csak tudom, hogy addig vagyok író, amíg írok, és ez bármikor elmúlhat" - mondta.
Megjelent: kultura.hu, 2011. április 18. (http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=312229)
Megjelent: kultura.hu, 2011. április 18. (http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=312229)
2011. 04. 21.
Gyerekkönyvek és tudósítások a XVIII. Könyvfesztiválról
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 21. csütörtök, 10:31
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2926
Alább összegyűjtöttük a Könyvfesztivál ideje alatt írt gyerekkönyvekhez kapcsolódó összefoglalóinkat, melyek teljességükben a Könyvfesztivál rovatban olvashatók (és innen linkelhetők).
Átadták az idei Év Gyermekkönyve-díját
Balázs Eszter Anna
Balázs Eszter Anna
Április 15-én 12 órakor a Könyvfesztiválon került sor az idei IBBY-díjak kiosztásása. Az Év Gyermekkönyve 2010-es díjait és a nemzetközi Honour List okleveleket az IBBY magyarországi szervezetének képviselői adták át az alkotóknak és kiadóknak. A részletek itt olvashatók.
Elégtétel Ranschburg Jenőnek
Érzelmek iskolája I., Ranschburg életmű sorozat, Saxum kiadó 2011
Schneider Gabriella
Schneider Gabriella
A Könyvfesztivál második napján, pénteken délután mutatta be a Saxum kiadó a fesztiválra megjelentetett - Ranschburg Jenő életműsorozatának első - kötetét, amely a szerző két korai munkáját tartalmazza: a Félelem, harag, agresszió 1970-ben, a Szeretet, erkölcs, autonómia 1981-ben jelent meg. A kötet megjelenését Ranschburg Jenő már nem érhette meg, néhány hete, 2011. március 10-én hunyt el. A könyvbemutató két házigazdája Vekerdy Tamás és Cziegler Osolya volt.A cikk itt olvasható.
2011. 04. 21.
Az önkény levegőjében
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 21. csütörtök, 10:23
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2610
Bodor Ádám: a bóvli könnyebben talál utat a lélekhez
A Sinistra körzet és Az érsek látogatása írója ma és holnap Kolozsváron tart írói estet. Főművekről, határokról, a kultúra szerepéről kérdeztük.
A Sinistra körzet és Az érsek látogatása írója ma és holnap Kolozsváron tart írói estet. Főművekről, határokról, a kultúra szerepéről kérdeztük.
A kolozsvári származású, Magyarországon élő Bodor Ádám legfrissebb elismerése a hétvégén, Budapesten átadott Artisjus-díj, amelyet legutóbbi, Az utolsó szénégetők című tárcakötetéért kapott. Művei alapján számos film készült (többek között az Erdélyben forgatott Az érsek látogatása) – azt viszont valószínűleg kevesebben tudják róla, hogy a számos kortárs magyar szerző műveit bárki számára ingyen elérhetővé tevő Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Bodor Ádámmal ma délután magyar, holnap román olvasói találkozhatnak Kolozsváron.
 |
|
|
|||
|
|||||
– Számos kisebb-nagyobb irodalmi díjat mondhat magáénak. Mennyire fontos a visszaigazolásnak ez a formája?
– Ne kerteljünk, a díj egy alkotó életében nagyon is fontos. Általa bekerül az irodalmi köztudatba, fontos a folyamatos elismerés, és anyagi vonatkozásai sem mellékesek. Jótékonyan kiegészíti a jogdíjakból származó szerény írói jövedelmet – ellentétben a lektűrrel, a minőségi irodalom iránt általában kisebb a piaci kereslet.
Másfelől, ha nem is mindig mérvadó, de fontos az a visszaigazolás, ami nem a szakma felől, hanem a közönség részéről érkezik. Végső soron az író azért ír, hogy művei találkozzanak az olvasói elvárásokkal, és könyvét vásárolják is meg.
– A Digitális Irodalmi Akadémia szerintem tekinthető úgy, mint az információhoz, illetve szellemi értékhez való korlátlan hozzáférés biztosításának mérföldköve. Másrészt a szerzői jogok folyamatosan vita tárgyát képezik az utóbbi években – került ilyen viták kereszttüzébe a kezdeményezés?
– A Digitális Irodalmi Akadémia létrehozása olyan korszerű, messzire tekintő kezdeményezés volt, hogy valóban mérföldkőnek tekinthető. Magam éppen erdélyi útjaim során tapasztalom, mekkora segítséget nyújt, elsősorban diákoknak, haszna fölbecsülhetetlen. A könyv drága és nem is jut el idejében a megfelelő helyre, könyvtárba, könyvesboltba.
>> Bodor Ádám művei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján>>
– Ne kerteljünk, a díj egy alkotó életében nagyon is fontos. Általa bekerül az irodalmi köztudatba, fontos a folyamatos elismerés, és anyagi vonatkozásai sem mellékesek. Jótékonyan kiegészíti a jogdíjakból származó szerény írói jövedelmet – ellentétben a lektűrrel, a minőségi irodalom iránt általában kisebb a piaci kereslet.
Másfelől, ha nem is mindig mérvadó, de fontos az a visszaigazolás, ami nem a szakma felől, hanem a közönség részéről érkezik. Végső soron az író azért ír, hogy művei találkozzanak az olvasói elvárásokkal, és könyvét vásárolják is meg.
– A Digitális Irodalmi Akadémia szerintem tekinthető úgy, mint az információhoz, illetve szellemi értékhez való korlátlan hozzáférés biztosításának mérföldköve. Másrészt a szerzői jogok folyamatosan vita tárgyát képezik az utóbbi években – került ilyen viták kereszttüzébe a kezdeményezés?
– A Digitális Irodalmi Akadémia létrehozása olyan korszerű, messzire tekintő kezdeményezés volt, hogy valóban mérföldkőnek tekinthető. Magam éppen erdélyi útjaim során tapasztalom, mekkora segítséget nyújt, elsősorban diákoknak, haszna fölbecsülhetetlen. A könyv drága és nem is jut el idejében a megfelelő helyre, könyvtárba, könyvesboltba.
>> Bodor Ádám művei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján>>
2011. 04. 21.
A kínai írókat és kiadókat is aggasztják a letöltések
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 21. csütörtök, 10:19
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2410
Nemzetközi hírű magyar szerzőknek van esélyük arra, hogy betörjenek a kínai könyvpiacra - mondta a kínai nyomtatott sajtó és kiadói főhivatal (GAPP) miniszterhelyettese a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Szun Sou-san (Sun Shou-shan) a kínai-magyar könyvpiaci konzultáció keretében Kocsis András Sándorral, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökhelyettesével folytatott eszmecserét, és elsősorban az elektronikus könyvkiadás helyzetét és lehetőségeit vitatták meg. A miniszterhelyettes szerint Kínában is egyre többen fordulnak az elektronikuskönyvek felé, mert ezeken a füzet méretű e-könyvolvasókon egy egész könyvtár is elfér. A kínai vásárlók elsősorban a praktikusságuk miatt kedvelik ezeket az eszközöket, mert rendkívül hasznosak nyelvtanulásnál, valamint az idegen nyelvű művek olvasásánál, ugyanis a beépített szótárral és keresőprogrammal az ismeretlen kifejezések már néhány másodperc alatt megtalálhatók.
A digitális tartalmak hódítása ellenére a Google digitalizálási törekvéseit a kínai könyvkiadók is aggodalommal figyelik, mert ahogy azt számtalan külföldi példa is bizonyítja, nincs egységes szabály arra, miként kezeljék az internetre töltött művek szerzői jogait. A könyvkiadók továbbra is az eladott és nem az ingyen letöltött példányokból tartják el magukat - hangzott el a beszélgetésen, ahol azt is hangsúlyozták, hogy az internet rendkívüli súllyal van jelen a kultúra megjelenítésében, ezen belül is a könyvekhez való hozzáférés egyszerűsítésében.
A kínai könyvpiac nagyságát érzékeltetve Szun Sou-san elmondta, hogy a nemzeti könyvkiadónak, a China Publishing Groupnak 96 leányvállalata van, és évente több mint 10 ezer különféle könyvet és hangoskönyvet ad ki. Szun Sou-san hangoztatta, hogy ezen a roppant méretű könyvpiacon azoknak a magyar szerzőknek van esélye, akik már bizonyítottak valamilyen nemzetközi fesztiválon. Jó példa erre Kertész Imre, akinek Sorstalanság című regényét az irodalmi Nobel-díj nyomában ismerték meg a kínai olvasók.
Megjelent: sg.hu, 2011. április 18. 09:37, Hétfő - Forrás: MTI
(http://www.sg.hu/cikkek/81428/a_kinai_irokat_es_kiadokat_is_aggasztjak_a_letoltesek)
Szun Sou-san (Sun Shou-shan) a kínai-magyar könyvpiaci konzultáció keretében Kocsis András Sándorral, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökhelyettesével folytatott eszmecserét, és elsősorban az elektronikus könyvkiadás helyzetét és lehetőségeit vitatták meg. A miniszterhelyettes szerint Kínában is egyre többen fordulnak az elektronikuskönyvek felé, mert ezeken a füzet méretű e-könyvolvasókon egy egész könyvtár is elfér. A kínai vásárlók elsősorban a praktikusságuk miatt kedvelik ezeket az eszközöket, mert rendkívül hasznosak nyelvtanulásnál, valamint az idegen nyelvű művek olvasásánál, ugyanis a beépített szótárral és keresőprogrammal az ismeretlen kifejezések már néhány másodperc alatt megtalálhatók.
A digitális tartalmak hódítása ellenére a Google digitalizálási törekvéseit a kínai könyvkiadók is aggodalommal figyelik, mert ahogy azt számtalan külföldi példa is bizonyítja, nincs egységes szabály arra, miként kezeljék az internetre töltött művek szerzői jogait. A könyvkiadók továbbra is az eladott és nem az ingyen letöltött példányokból tartják el magukat - hangzott el a beszélgetésen, ahol azt is hangsúlyozták, hogy az internet rendkívüli súllyal van jelen a kultúra megjelenítésében, ezen belül is a könyvekhez való hozzáférés egyszerűsítésében.
A kínai könyvpiac nagyságát érzékeltetve Szun Sou-san elmondta, hogy a nemzeti könyvkiadónak, a China Publishing Groupnak 96 leányvállalata van, és évente több mint 10 ezer különféle könyvet és hangoskönyvet ad ki. Szun Sou-san hangoztatta, hogy ezen a roppant méretű könyvpiacon azoknak a magyar szerzőknek van esélye, akik már bizonyítottak valamilyen nemzetközi fesztiválon. Jó példa erre Kertész Imre, akinek Sorstalanság című regényét az irodalmi Nobel-díj nyomában ismerték meg a kínai olvasók.
Megjelent: sg.hu, 2011. április 18. 09:37, Hétfő - Forrás: MTI
(http://www.sg.hu/cikkek/81428/a_kinai_irokat_es_kiadokat_is_aggasztjak_a_letoltesek)
2011. 04. 21.
Könyvroham: a csere kötelező
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 21. csütörtök, 10:12
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2479
Fizetés nélkül távoztam az irodalmi cserebere piacról. Mielőtt bárki azt mondaná: „jellemző, újságíró, ráadásul még le is írja”… meg kell jegyeznem, több száz könyvmoly-társammal együtt tettem így. A Roham Kávézó akciójában ugyanis nem pénzért adták az irodalmat, hanem megunt kötetekért.
 |
Az egyik legjobb ötlet a Wasárnapi Művészpiac (a WAMP) és a kultúrát szokatlan módon bemutató, helyszínspecifikus fesztivál, a PLACCC óta. A Roham irodalmi cserebere piac szervezői csak annyit kértek: feleslegessé vált, esetleg több példányban meglévő könyveket hozzunk magunkkal. De csak olyanokat, amelyeket valóban szívesen osztanánk meg másokkal. A kötetekért cserébe kupont kapunk, és hajszálra annyi könyvet vihetünk haza, amennyit hoztunk magukkal.
A kezdésre érünk oda, nincs alapkészlet. Tisztán abból dolgozik a piac, amit a vendégek hoznak. Már a nyitásnál is helyre sor áll, főleg fiatalok cipelik a stócokat. Nincs ebben semmi idegen, úgy sorakoznak az átvevő pultok előtt, mint máskor a könyvtárban.
Három teremben egyre bővül a választék. Egy házaspár a közös gyűjteményből kiikszelte az azonosokat. A férj cserekötetekből a legnagyobb fogásnak a Rejtő-, valamint a Ken Follett-műveket tartja, felesége A repülő osztályt Erich Kästnertől, szerette a regényből készült filmet is.
2011. 04. 21.
Csináld magad! A Pályázatfigyelő pályázatírás távoktatási tanfolyama
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 21. csütörtök, 10:08
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2584
|
Cím:
|
Tudományos-ismeretterjesztő cikk-pályázat fiataloknak | |
|
Kiíró:
|
Share Your Art | |
|
Határidő:
|
2011.08.31 | |
|
Érvényes:
|
2011.08.31 | |
|
Tárgymutató:
|
cikk-pályázat, tudományos-ismeretterjesztő, űrkutatás | |
|
Pályázhat:
|
12 éves kor felettiek |
Kedves Diákok, Fiatalok
Szeretném felhívni a figyelmeteket a sya.hu legújabb pályázatára. Az Űrkutatásról mindenkinek program célja, hogy egy fiatalok által írt, természettudományos-ismeretterjesztő könyv kerüljön forgalomba, ami magában foglalja az űr megismerésének történetét egészen napjainkig.
Hogy ez miért fontos nektek?
Mert ti lehettek a kötet szerzői, szerkesztői. Minden fejezetet megpályáztatunk, és a legjobbakból fűzzük majd össze a kész könyvet. A kötet a tervek szerint országos forgalomba kerül, és a cél az, hogy minden könyvtár is legalább egy példányt a magáénak tudjon majd.
Milyen műveket várunk?
A cél, hogy fiatalok (12 éves kor felett) és idősek is szívesen a kezükbe vegyék a könyvet, bárki megértse, de mégse süllyedjen a színvonal a tudományos pontosság, a precíz megfogalmazás alá.
Előny, ha érdekességeket is tartalmaz a fejezet/cikk, valamint szintén előny, ha az írás végére minimum öt, maximum tíz ismétlő kérdést is feltesztek (ez később mindenképpen a kötetek végére kerül, de jobb, ha már ti kitaláljátok őket). Fontos továbbá, hogy ne térjetek el nagyon a fejezet témájától, és ne lopjátok el más fejezetének tartalmát. A cikkeknek saját címet adhattok, a lentebb megjelölt fejezetcímek csak a témát fogják közzé, és jelölik meg. Az írás minimálisan 3000, maximálisan 8000 szó hosszú lehet.
Szeretném felhívni a figyelmeteket a sya.hu legújabb pályázatára. Az Űrkutatásról mindenkinek program célja, hogy egy fiatalok által írt, természettudományos-ismeretterjesztő könyv kerüljön forgalomba, ami magában foglalja az űr megismerésének történetét egészen napjainkig.
Hogy ez miért fontos nektek?
Mert ti lehettek a kötet szerzői, szerkesztői. Minden fejezetet megpályáztatunk, és a legjobbakból fűzzük majd össze a kész könyvet. A kötet a tervek szerint országos forgalomba kerül, és a cél az, hogy minden könyvtár is legalább egy példányt a magáénak tudjon majd.
Milyen műveket várunk?
A cél, hogy fiatalok (12 éves kor felett) és idősek is szívesen a kezükbe vegyék a könyvet, bárki megértse, de mégse süllyedjen a színvonal a tudományos pontosság, a precíz megfogalmazás alá.
Előny, ha érdekességeket is tartalmaz a fejezet/cikk, valamint szintén előny, ha az írás végére minimum öt, maximum tíz ismétlő kérdést is feltesztek (ez később mindenképpen a kötetek végére kerül, de jobb, ha már ti kitaláljátok őket). Fontos továbbá, hogy ne térjetek el nagyon a fejezet témájától, és ne lopjátok el más fejezetének tartalmát. A cikkeknek saját címet adhattok, a lentebb megjelölt fejezetcímek csak a témát fogják közzé, és jelölik meg. Az írás minimálisan 3000, maximálisan 8000 szó hosszú lehet.
2011. 04. 18.
Átadták az idei Év Gyermekkönyve-díját
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 18. hétfő, 21:16
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 17237
Április 15-én 12 órakor a Könyvfesztiválon került sor az idei IBBY-díjak kiosztásása. Az Év Gyermekkönyve 2010-es díjait és a nemzetközi Honour List okleveleket az IBBY magyarországi szervezetének képviselői adták át az alkotóknak és kiadóknak. Év Gyermekkönyve: Máté Angi Volt egyszer egy
Az Év gyermekkönyv illusztrátora: Szalma Edit (Trapp / Módra Ildikó - Naphegy Kiadó)
Fordítás kategóriában: Elekes Dóra és Greskovits Endre, Hogyvolt-mesék / írta és ill. Rudyard Kipling ; [ford. Elekes Dóra és Greskovits Endre, a verseket fordította Elekes Dóra] (Sziget Kiadó)
Ismeretterjesztő kategória: Csodaceruza folyóirat
Életmű kategória: Békés Pál
Az IBBY Honuor List oklevelében Czigány Zoltán, Békés Rozi és Pacskovszky Zsolt részesült.
2011. 04. 18.
Déli könyvek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 18. hétfő, 21:10
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2752
Az újvidéki Forum Kiadó köteteinek bemutatója a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Az újvidéki Forum Kiadó 53 éve van jelen a könyvkiadásban. Máig mintegy 2200 kötetet, évente 30 új kiadványt jelentettek meg. A most bemutatott két könyv jól reprezentálja a kiadó sokszínű tevékenységét: Jung Károly néprajzkutató A táltos bűvös könyve című kötetben a Bánság népmese- , népmonda-, és népszokás-gyűjteményét adja közre; a Híd folyóirat Rituális labdajátékok című antológiájában pedig 12 fiatal szerző műveiből ad válogatást.A táltos bűvös könyvét jegyző Jung Károly a kötet legfontosabb jellegzetességét abban látja, hogy eddig még nem jelent meg kizárólag a Bánságot reprezentáló gyűjtemény. A könyv szövegei Kálmány Lajos 19. századi gyűjtésén alapulnak. Az eredetileg káplánként működő, nagyszájúságáról és heves véleménymondásásról híres Kálmány Lajos gyakori köttözéseivel hozható összefüggésbe a tematikai sokféleség: hiedelemmondák, történeti mondák, eredetmondák, legendák olvashatók A táltos bűvös könyvében, amelyet elsősorban diákok, másodsorban felnőtt olvasók számára ajánl Jung Károly.
2011. 04. 18.
Megindult a Márai-program
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 18. hétfő, 21:08
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2581
Megindult a Márai-program. Az első körben 400 millió forintot tudtak elkülöníteni a programra. Idén Kolozsvárott is lesz Ünnepi Könyvhét. A sajtótájékoztatón a Litera is jelen volt.
Bakos Klára moderátor először Jankovics Marcellt kérdezte arról, hogy milyen kondíciókkal indul a Márai-program? Hogy néz ki a pénztárca jelenleg? Jankovics Marcell (a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága elnöke) felidézte, hogy 2010 utolsó napjaiban a Szerencsejáték 10 milliárd körüli összeget jósolt az idei esztendőre, ebből előbb 7,8 milliárd forint maradt, mely később 6,8 milliárdra apadt. Eredetileg 1 milliárd forintot akartak elkülöníteni a programra. Most 435 millió forinttal indítják el. Ezzel a folyamattal kapcsolatban rezignáltan megjegyezte, hogy egyben jobb érzés az amputálás, mint az, ha darabokban vágják le az ember lábát. Mindazonáltal reménykedik, hogy valamennyivel még kiegészülhet ez az összeg. Az NKA elnöke szeretne az uniós félév után Matolcsy György miniszterrel egyeztetni. Ha nem kapna pozitív választ, akkor a második fordulót a jövő évi büdzsé terhére kell elkezdeni.
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója első körben a könyvkiadók elemi érdekeként aposztrofálta a Márai-programot, egyben jelezte, hogy valamelyest pesszimistább, mint Jankovics Marcell, és a napokban bejelentett 250 milliárd forintos zárolást említette. Zentai most jelentette be, hogy az idei Ünnepi Könyvhét legnagyobb újdonsága az lesz, hogy 70 év után lesz először határon túl is hivatalos Ünnepi Könyvhét, méghozzá Kolozsvárott. Fontos célkitűzésnek nevezte a kortárs magyar irodalom országos népszerűsítését. Ehhez pedig össze kell fogni a különböző részterületeket. Mint mondta a könyvkultúra 20 éve önerőből tartotta fent magát hazánkban, ahol évi 8000 könyv jelenik meg. Ellentétben a híresztelésekkel, egyáltalán nem sok a kommersz, mondta Zentai, a magyar könyves szakma fontos értékeket termel. Ám a piacon nem mindig tudnak megélni. Két brutálisan nehéz éven vannak túl, nagyon bíznak a kulturális lobbi segítő erejében.
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója első körben a könyvkiadók elemi érdekeként aposztrofálta a Márai-programot, egyben jelezte, hogy valamelyest pesszimistább, mint Jankovics Marcell, és a napokban bejelentett 250 milliárd forintos zárolást említette. Zentai most jelentette be, hogy az idei Ünnepi Könyvhét legnagyobb újdonsága az lesz, hogy 70 év után lesz először határon túl is hivatalos Ünnepi Könyvhét, méghozzá Kolozsvárott. Fontos célkitűzésnek nevezte a kortárs magyar irodalom országos népszerűsítését. Ehhez pedig össze kell fogni a különböző részterületeket. Mint mondta a könyvkultúra 20 éve önerőből tartotta fent magát hazánkban, ahol évi 8000 könyv jelenik meg. Ellentétben a híresztelésekkel, egyáltalán nem sok a kommersz, mondta Zentai, a magyar könyves szakma fontos értékeket termel. Ám a piacon nem mindig tudnak megélni. Két brutálisan nehéz éven vannak túl, nagyon bíznak a kulturális lobbi segítő erejében.
2011. 04. 18.
Könyvfesztivál: megjelent az Elektronikus könyvek kisenciklopédiája
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 18. hétfő, 21:05
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2677
E-book kalauz címmel jelent meg Kerekes Pál elektronikus könyvekről és az ezekhez kapcsolódó technológiáról szóló kisenciklopédiája, amelyet a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz igazítva mutatott be a Kossuth Kiadó.
A különleges e-papír (e-Ink) technológiát használó kijelzők lényege, hogy az elektronikus formában tárolt szövegeket vibrálás-mentesen, szürke alapon fekete betűkkel jelenítik meg, és az ilyen tartalmak olvasása - a hagyományos monitorokkal ellentétben - nem okoz fejfájást, és az olvasó látását sem károsítja.
Az e-könyv olvasók ráadásul kevés energiát használnak, így egy átlagos készülék akár 3-5 ezer oldal megjelenítésére is képes egy feltöltéssel, azaz napi 300 elolvasott oldallal számolva akár két hétig is bírják a néhány százgrammos eszközök akkumulátorai.
Ebbe a 21. századi technológiába vezeti be az olvasókat a szerző, aki nemcsak a készülékek tulajdonságairól, hanem az e-könyvek okozta kulturális forradalomról, a hagyományos könyvek jövőjéről, valamint a letölthető tartalmakkal fölmerülő jogi vitákról is ír.
"A hagyományos könyvek miatt nem kell aggódni, mert vannak olyan alkotások, amelyek papíralapon olvasva mindig is nagyobb élményt fognak nyújtani" - mondta el az MTI-nek Kerekes Pál. Hozzátette, hogy például a szépirodalom olvasásához a könyv tapintása, illata is hozzátartozik, így mindig is lesz piaca a hagyományos kiadásoknak. Szakkönyvek, tankönyvek és más, speciális szakterületek esetében, pedig nem is lehetne az e-könyvnél jobbat találni.
Kerekes Pál e-book kalauzából kiderül, hogy változás előtt áll Gutenberg galaxisa, miközben választ kap az olvasó arra is, hogy milyen e-könyv formátumok léteznek, és mire jó a Magyar Elektronikus Könyvtár.
A szerző és a kiadó azokra is gondolt, akik már rendelkeznek e-Könyv olvasóval, így a kisenciklopédia e-könyvként is beszerezhető.
A különleges e-papír (e-Ink) technológiát használó kijelzők lényege, hogy az elektronikus formában tárolt szövegeket vibrálás-mentesen, szürke alapon fekete betűkkel jelenítik meg, és az ilyen tartalmak olvasása - a hagyományos monitorokkal ellentétben - nem okoz fejfájást, és az olvasó látását sem károsítja.
Az e-könyv olvasók ráadásul kevés energiát használnak, így egy átlagos készülék akár 3-5 ezer oldal megjelenítésére is képes egy feltöltéssel, azaz napi 300 elolvasott oldallal számolva akár két hétig is bírják a néhány százgrammos eszközök akkumulátorai.
Ebbe a 21. századi technológiába vezeti be az olvasókat a szerző, aki nemcsak a készülékek tulajdonságairól, hanem az e-könyvek okozta kulturális forradalomról, a hagyományos könyvek jövőjéről, valamint a letölthető tartalmakkal fölmerülő jogi vitákról is ír.
"A hagyományos könyvek miatt nem kell aggódni, mert vannak olyan alkotások, amelyek papíralapon olvasva mindig is nagyobb élményt fognak nyújtani" - mondta el az MTI-nek Kerekes Pál. Hozzátette, hogy például a szépirodalom olvasásához a könyv tapintása, illata is hozzátartozik, így mindig is lesz piaca a hagyományos kiadásoknak. Szakkönyvek, tankönyvek és más, speciális szakterületek esetében, pedig nem is lehetne az e-könyvnél jobbat találni.
Kerekes Pál e-book kalauzából kiderül, hogy változás előtt áll Gutenberg galaxisa, miközben választ kap az olvasó arra is, hogy milyen e-könyv formátumok léteznek, és mire jó a Magyar Elektronikus Könyvtár.
A szerző és a kiadó azokra is gondolt, akik már rendelkeznek e-Könyv olvasóval, így a kisenciklopédia e-könyvként is beszerezhető.
InfoRádió / MTI
Megjelent: inforadio.hu, 2011. április 16., szombat 15:49 (http://inforadio.hu/hir/kultura/hir-427583)
2011. 04. 18.
Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 18. hétfő, 20:59
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2415
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál jelentős eseménye volt az Év Gyermekkönyve díjak átadása. A díjakat a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának magyar szekciója, az IBBY ítéli oda azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalomban, illusztrációban vagy a könyvkiadásban.
Az egyik díjazott a Csodaceruza folyóirat lett, mely arról nevezetes, hogy a tanítóképzőkben a hallgatók fénymásolják, mivel hogy kötelező irodalom.
A Csodaceruza gyermekfolyóirat főszerkesztője az egészen apró termetű Sándor Csilla Mária. Könnyű neki, a szülei játék- és gyerekkönyvboltosok voltak Erdélyben, Székelyudvarhelyen.
- 1969-től egészen a nyolcvanas évekig - mondta a könyvfesztiválon Sándor Csilla Mária -, s mivel a gyerekkorom épp erre az időszakra esett, mondhatom, hogy ott, abban a boltban nevelkedtem. Emlékszem, a magyar nyelvű könyvek még koprodukcióban készültek a Magyar és a Román Népköztársaság közös kiadványaként, amikből aztán Romániába csak pár darab jutott, ebből egy a mi könyvesboltunkba. Folyton a raktárban olvasgattam, s az egyik ilyen emlékezetes mesekönyvem A kérkedő nyúl volt. Egy Tolsztoj mesekönyv. A könyvesbolt az emeleten volt, alul vendéglő, cipőbolt...Tanító akartam lenni, leginkább azért, mert ott a gyermekirodalom kötelező, csakhogy az első kinevezésemet Csíksomlyóra kaptam, egy árvaházba. A gyerekeknek súlyos egészségügyi és szociális problémáik voltak, sokaknak cipő sem jutott...
- Elmenekült?
- Ez volt az az időszak, amikor már át lehetett jönni Magyarországa, tanulni. A bölcsészkaron a magyar-pedagógiát választottam, mert gyerekirodalom szak nem volt, azóta sincs. Az egyetemmel párhuzamosan elkezdtem dolgozni egy német kiadó magyarországi leányvállalatánál, és már együtt, közösen találtuk ki az Irodalom tanári kincsestárat, ami módszertani anyagokat kínált. 2001-et írtunk, amikor elhatároztam, hogy gyermekirodalmi folyóiratot alapítok.
Az egyik díjazott a Csodaceruza folyóirat lett, mely arról nevezetes, hogy a tanítóképzőkben a hallgatók fénymásolják, mivel hogy kötelező irodalom.
A Csodaceruza gyermekfolyóirat főszerkesztője az egészen apró termetű Sándor Csilla Mária. Könnyű neki, a szülei játék- és gyerekkönyvboltosok voltak Erdélyben, Székelyudvarhelyen.
- 1969-től egészen a nyolcvanas évekig - mondta a könyvfesztiválon Sándor Csilla Mária -, s mivel a gyerekkorom épp erre az időszakra esett, mondhatom, hogy ott, abban a boltban nevelkedtem. Emlékszem, a magyar nyelvű könyvek még koprodukcióban készültek a Magyar és a Román Népköztársaság közös kiadványaként, amikből aztán Romániába csak pár darab jutott, ebből egy a mi könyvesboltunkba. Folyton a raktárban olvasgattam, s az egyik ilyen emlékezetes mesekönyvem A kérkedő nyúl volt. Egy Tolsztoj mesekönyv. A könyvesbolt az emeleten volt, alul vendéglő, cipőbolt...Tanító akartam lenni, leginkább azért, mert ott a gyermekirodalom kötelező, csakhogy az első kinevezésemet Csíksomlyóra kaptam, egy árvaházba. A gyerekeknek súlyos egészségügyi és szociális problémáik voltak, sokaknak cipő sem jutott...
- Elmenekült?
- Ez volt az az időszak, amikor már át lehetett jönni Magyarországa, tanulni. A bölcsészkaron a magyar-pedagógiát választottam, mert gyerekirodalom szak nem volt, azóta sincs. Az egyetemmel párhuzamosan elkezdtem dolgozni egy német kiadó magyarországi leányvállalatánál, és már együtt, közösen találtuk ki az Irodalom tanári kincsestárat, ami módszertani anyagokat kínált. 2001-et írtunk, amikor elhatároztam, hogy gyermekirodalmi folyóiratot alapítok.
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 3978 vendég és 0 tag böngészi
