Megindult a Márai-program
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Agora
- Találatok: 2582
Megindult a Márai-program. Az első körben 400 millió forintot tudtak elkülöníteni a programra. Idén Kolozsvárott is lesz Ünnepi Könyvhét. A sajtótájékoztatón a Litera is jelen volt.
Bakos Klára moderátor először Jankovics Marcellt kérdezte arról, hogy milyen kondíciókkal indul a Márai-program? Hogy néz ki a pénztárca jelenleg? Jankovics Marcell (a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága elnöke) felidézte, hogy 2010 utolsó napjaiban a Szerencsejáték 10 milliárd körüli összeget jósolt az idei esztendőre, ebből előbb 7,8 milliárd forint maradt, mely később 6,8 milliárdra apadt. Eredetileg 1 milliárd forintot akartak elkülöníteni a programra. Most 435 millió forinttal indítják el. Ezzel a folyamattal kapcsolatban rezignáltan megjegyezte, hogy egyben jobb érzés az amputálás, mint az, ha darabokban vágják le az ember lábát. Mindazonáltal reménykedik, hogy valamennyivel még kiegészülhet ez az összeg. Az NKA elnöke szeretne az uniós félév után Matolcsy György miniszterrel egyeztetni. Ha nem kapna pozitív választ, akkor a második fordulót a jövő évi büdzsé terhére kell elkezdeni.
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója első körben a könyvkiadók elemi érdekeként aposztrofálta a Márai-programot, egyben jelezte, hogy valamelyest pesszimistább, mint Jankovics Marcell, és a napokban bejelentett 250 milliárd forintos zárolást említette. Zentai most jelentette be, hogy az idei Ünnepi Könyvhét legnagyobb újdonsága az lesz, hogy 70 év után lesz először határon túl is hivatalos Ünnepi Könyvhét, méghozzá Kolozsvárott. Fontos célkitűzésnek nevezte a kortárs magyar irodalom országos népszerűsítését. Ehhez pedig össze kell fogni a különböző részterületeket. Mint mondta a könyvkultúra 20 éve önerőből tartotta fent magát hazánkban, ahol évi 8000 könyv jelenik meg. Ellentétben a híresztelésekkel, egyáltalán nem sok a kommersz, mondta Zentai, a magyar könyves szakma fontos értékeket termel. Ám a piacon nem mindig tudnak megélni. Két brutálisan nehéz éven vannak túl, nagyon bíznak a kulturális lobbi segítő erejében.
A jelenleg lebonyolítható programot a Márai Szépirodalmi Ideiglenes Kollégium megbízott vezetője, a NEFMI főtanácsosa, Lakatos Mihály ismertette. Az irodalomtörténész elmondta, hogy a tervezet 4 részprogramból áll. Első etapban a kiadók már megjelent kiadványaikból regisztrálhatják címeiket a könyvtárellátó honlapján, hogy aztán a kollégiumi szűrés után megvásárolják a kiadóktól a könyveket; és a csomagokat eljuttassák a körülbelül 640 könyvtárba. Erre a részre, most 400 millió forint áll a program rendelkezésére. A Márai Tényirodalmi és a Márai Szépirodalmi Ideiglenes Kollégiumok 250-250 címet választanak majd, és a könyvtárak ezekből mazsolázhatnak. Reményeik szerint a következő, azaz második körben újabb 500 címről dönthetnek majd. A program második részterülete a Márai-ösztöndíj, amelyet 40 milliós kerettel képzelnek el. A szépíróknak és tényirodalmi szerzőknek fele-fele arányban járna az ösztöndíj. A szerzők közeljövőben születő művei egyben olyan könyvek, amelyek automatikusan bekerülnek a Márai-program tételei közé. Lakatos a harmadik feladatnak a magyar művek külföldi terjesztését nevezte. Erre 60 millió forint kellene. A negyedik pont pedig a programot végigkísérő kommunikációs jelenlét lenne. Egy olyan honlap, amelyen követhető az egész, és, ahol az 500 (+500) címet népszerűsíteni lehet.
A két válogató testület felelőssége óriási. Császtvay Tünde, a Márai Tényirodalmi Kollégium megbízott vezetője elmondta, hogy elvi rendszere még nincs a kuratóriumnak, hisz még nem tudják a részleteket, de erkölcsi rendszerük már van. Nagyon várják, hogy dönthessenek. Minden kurátor nagyon komolyan veszi a feladatát. Császtvay rövid történelmi visszatekintésben ecsetelte a népnevelés fontosságát, Trefort miniszter törekvését az 1870-es években. Akkor műponyvák kiadásával akarták népszerűsíteni az igényes irodalmat: Vajda, Jókai, Mikszáth, Reviczky tollából és Feszty Árpád vagy Mednyánszky illusztrációval.
Ramháb Mária, a Katona József Könyvtár igazgatója, a kezdetektől benne van a szervezésben. Megjegyezte, hogy mindig hallja és olvassa a Márai-programról a félre ment információkat. Ezért is hangsúlyozta, hogy most már nem a tervezésről van szó, hanem arról, hogy megindult a Márai-program. A kiadóknak április 30-ig kell regisztrálniuk. Májusban kell a két testületnek döntenie. A szervezők folyamatos programban reménykednek. Ramháb hangosan is optimista, és az biztos, hogy most van 400 millió az első listára. A részletekkel kapcsolatban elmondta, hogy a kiadónak 200 példánnyal kell minimum rendelkeznie a pályáztatott címekből. Szakkönyvtárak és a határon túli könyvtárak is szerepelnek a programban, sőt a világban található hungarológiai intézetek könyvtárai is. Ramháb ütemezésében az Ünnepi Könyvhéten kezdődhet a könyvtárak, pontosabban a könyvtárosok válogatása. Minden könyvtárnak lesz egy kerete, ez a regisztrált használókhoz lett kialakítva, de ez a rendszer is torzíthat. Bevallotta, hogy képtelenség precíz arányokat felállítani. Két hónap alatt kell majd a könyvtáraknak választani a listáról. Eztán a könyvtárellátó elviszi a könyvtáraknak a csomagokat. Ott ér véget a program első köre, amikor a könyvtárak állományba veszik az új köteteket. És még inkább akkor, amikor az első olvasó a kölcsönző ablakhoz lép az olvasójegyével.
A Könyvtárellátó Nonprofit Kft elindította a honlapot, tájékoztatta a nyilvánosságot Lukács Szabolcs, ügyvezető igazgató, a NEFMI képviselője Ezen keresztül lehet regisztrálni. Nekik elsősorban technikai felelősségük van: a csomagolás, a postázás, a számlázás. És ők azok, akik majd egy héten belül utalnak a kiadónak.
Szóba került a rendezvényen az 75 címből álló nemzeti minimum is, amelyet a a Márai Szépirodalmi Ideiglenes Kollégium határoz majd meg, a tényirodalmi részlegnél a kuratórium csak ajánlást tesz majd. Lakatos Mihály elmondása szerint a 48 határon túli könyvtár nagyon várja a könyveket. Volt, ahol 3 könyvet tudtak vásárolni egész évben. Minden egyes régióra figyelnek.
A programban minden átlátható és ellenőrizhető lesz, és a szakmai egyeztetés is nélkülözhetetlen. Jankovics szerint az élet, a tapasztalatok majd praktikusan fogják megigazítani a dolgokat. És nagyon várja a listát; és azt is, hogy a jövőben majd olyan kiadói terveket, új pályázatokat lehessen elbírálni, amelyek kortárs alkotókat segítik. Ramháb Mária a zárlatban hozzátette, hogy az átláthatóság a könyvtáraknál is alapvető. Mint könyvtáros az olvasói visszacsatolásokra is roppant kíváncsi. Császtvay Tünde infúzión tartott programról beszélt, véleménye szerint ez a Márai-program nem utókezelés. Mivel kiadók és könyvtárosok is vannak a kuratóriumokban, ezért folyamatos a párbeszéd, az egyeztetés. Márai Sándor amúgy is az újraolvasás fontossága mellett érvelt, tette hozzá. Lakatos Mihály elismerte, hogy szorongás is van a testületben. A Márai-program mindenek előtt műközpontú. Ha lenne objektív mérce, akkor nem kellenének testületek. A szakmai alap megkérdőjelezhetetlen és garantálja, hogy a Márai-lista elfogadható legyen, melyben külföldi szerzők is lesznek természetesen.
Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója első körben a könyvkiadók elemi érdekeként aposztrofálta a Márai-programot, egyben jelezte, hogy valamelyest pesszimistább, mint Jankovics Marcell, és a napokban bejelentett 250 milliárd forintos zárolást említette. Zentai most jelentette be, hogy az idei Ünnepi Könyvhét legnagyobb újdonsága az lesz, hogy 70 év után lesz először határon túl is hivatalos Ünnepi Könyvhét, méghozzá Kolozsvárott. Fontos célkitűzésnek nevezte a kortárs magyar irodalom országos népszerűsítését. Ehhez pedig össze kell fogni a különböző részterületeket. Mint mondta a könyvkultúra 20 éve önerőből tartotta fent magát hazánkban, ahol évi 8000 könyv jelenik meg. Ellentétben a híresztelésekkel, egyáltalán nem sok a kommersz, mondta Zentai, a magyar könyves szakma fontos értékeket termel. Ám a piacon nem mindig tudnak megélni. Két brutálisan nehéz éven vannak túl, nagyon bíznak a kulturális lobbi segítő erejében.
A jelenleg lebonyolítható programot a Márai Szépirodalmi Ideiglenes Kollégium megbízott vezetője, a NEFMI főtanácsosa, Lakatos Mihály ismertette. Az irodalomtörténész elmondta, hogy a tervezet 4 részprogramból áll. Első etapban a kiadók már megjelent kiadványaikból regisztrálhatják címeiket a könyvtárellátó honlapján, hogy aztán a kollégiumi szűrés után megvásárolják a kiadóktól a könyveket; és a csomagokat eljuttassák a körülbelül 640 könyvtárba. Erre a részre, most 400 millió forint áll a program rendelkezésére. A Márai Tényirodalmi és a Márai Szépirodalmi Ideiglenes Kollégiumok 250-250 címet választanak majd, és a könyvtárak ezekből mazsolázhatnak. Reményeik szerint a következő, azaz második körben újabb 500 címről dönthetnek majd. A program második részterülete a Márai-ösztöndíj, amelyet 40 milliós kerettel képzelnek el. A szépíróknak és tényirodalmi szerzőknek fele-fele arányban járna az ösztöndíj. A szerzők közeljövőben születő művei egyben olyan könyvek, amelyek automatikusan bekerülnek a Márai-program tételei közé. Lakatos a harmadik feladatnak a magyar művek külföldi terjesztését nevezte. Erre 60 millió forint kellene. A negyedik pont pedig a programot végigkísérő kommunikációs jelenlét lenne. Egy olyan honlap, amelyen követhető az egész, és, ahol az 500 (+500) címet népszerűsíteni lehet.
A két válogató testület felelőssége óriási. Császtvay Tünde, a Márai Tényirodalmi Kollégium megbízott vezetője elmondta, hogy elvi rendszere még nincs a kuratóriumnak, hisz még nem tudják a részleteket, de erkölcsi rendszerük már van. Nagyon várják, hogy dönthessenek. Minden kurátor nagyon komolyan veszi a feladatát. Császtvay rövid történelmi visszatekintésben ecsetelte a népnevelés fontosságát, Trefort miniszter törekvését az 1870-es években. Akkor műponyvák kiadásával akarták népszerűsíteni az igényes irodalmat: Vajda, Jókai, Mikszáth, Reviczky tollából és Feszty Árpád vagy Mednyánszky illusztrációval.
Ramháb Mária, a Katona József Könyvtár igazgatója, a kezdetektől benne van a szervezésben. Megjegyezte, hogy mindig hallja és olvassa a Márai-programról a félre ment információkat. Ezért is hangsúlyozta, hogy most már nem a tervezésről van szó, hanem arról, hogy megindult a Márai-program. A kiadóknak április 30-ig kell regisztrálniuk. Májusban kell a két testületnek döntenie. A szervezők folyamatos programban reménykednek. Ramháb hangosan is optimista, és az biztos, hogy most van 400 millió az első listára. A részletekkel kapcsolatban elmondta, hogy a kiadónak 200 példánnyal kell minimum rendelkeznie a pályáztatott címekből. Szakkönyvtárak és a határon túli könyvtárak is szerepelnek a programban, sőt a világban található hungarológiai intézetek könyvtárai is. Ramháb ütemezésében az Ünnepi Könyvhéten kezdődhet a könyvtárak, pontosabban a könyvtárosok válogatása. Minden könyvtárnak lesz egy kerete, ez a regisztrált használókhoz lett kialakítva, de ez a rendszer is torzíthat. Bevallotta, hogy képtelenség precíz arányokat felállítani. Két hónap alatt kell majd a könyvtáraknak választani a listáról. Eztán a könyvtárellátó elviszi a könyvtáraknak a csomagokat. Ott ér véget a program első köre, amikor a könyvtárak állományba veszik az új köteteket. És még inkább akkor, amikor az első olvasó a kölcsönző ablakhoz lép az olvasójegyével.
A Könyvtárellátó Nonprofit Kft elindította a honlapot, tájékoztatta a nyilvánosságot Lukács Szabolcs, ügyvezető igazgató, a NEFMI képviselője Ezen keresztül lehet regisztrálni. Nekik elsősorban technikai felelősségük van: a csomagolás, a postázás, a számlázás. És ők azok, akik majd egy héten belül utalnak a kiadónak.
Szóba került a rendezvényen az 75 címből álló nemzeti minimum is, amelyet a a Márai Szépirodalmi Ideiglenes Kollégium határoz majd meg, a tényirodalmi részlegnél a kuratórium csak ajánlást tesz majd. Lakatos Mihály elmondása szerint a 48 határon túli könyvtár nagyon várja a könyveket. Volt, ahol 3 könyvet tudtak vásárolni egész évben. Minden egyes régióra figyelnek.
A programban minden átlátható és ellenőrizhető lesz, és a szakmai egyeztetés is nélkülözhetetlen. Jankovics szerint az élet, a tapasztalatok majd praktikusan fogják megigazítani a dolgokat. És nagyon várja a listát; és azt is, hogy a jövőben majd olyan kiadói terveket, új pályázatokat lehessen elbírálni, amelyek kortárs alkotókat segítik. Ramháb Mária a zárlatban hozzátette, hogy az átláthatóság a könyvtáraknál is alapvető. Mint könyvtáros az olvasói visszacsatolásokra is roppant kíváncsi. Császtvay Tünde infúzión tartott programról beszélt, véleménye szerint ez a Márai-program nem utókezelés. Mivel kiadók és könyvtárosok is vannak a kuratóriumokban, ezért folyamatos a párbeszéd, az egyeztetés. Márai Sándor amúgy is az újraolvasás fontossága mellett érvelt, tette hozzá. Lakatos Mihály elismerte, hogy szorongás is van a testületben. A Márai-program mindenek előtt műközpontú. Ha lenne objektív mérce, akkor nem kellenének testületek. A szakmai alap megkérdőjelezhetetlen és garantálja, hogy a Márai-lista elfogadható legyen, melyben külföldi szerzők is lesznek természetesen.
