2011. 05. 15.
Kiállítás nyílik Madách műveiből Győrött
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 15. vasárnap, 08:49
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2612
Az ember tragédiája mintegy 250 kiadásából, a japán és a francia, az angol és a német, a flamand és a bolgár, az arab és a finn, a cseh és cigány nyelven megjelent fordításokból, továbbá Madách Imre egyéb irodalmi alkotásaiból nyílik kiállítás ősszel a győri Xántus János Múzeumban.
A Madách-gyűjtemény legértékesebb darabjait mutatják be abból az alkalomból, hogy Madách főműve, a Tragédia 150 évvel ezelőtt került a nyilvánosság elé - mondta Csécs Teréz, a múzeum könyvtárosa kedden az MTI-nek.
A Tragédia első kiadása 1861-es dátummal jelent meg, noha a nyomdából a következő év januárjában került ki. Első megjelenése óta mintegy 250 kiadást ért meg, ezekből összesen 280 példány található a Xántus múzeum gyűjteményében.
A gazdag anyagot Szabó József evangélikus püspök gyűjtötte, majd adományozta Győr városának. Nyugdíjba vonulása után 1973-tól egészen haláláig irodalomtörténészként gondozta a kollekciót, amelyben a kutatók és az érdeklődők Madách művein kívül szinte minden személyével és munkásságával foglalkozó kiadványt, könyvet, tanulmányt, sőt sajtócikkeket is meglelhetnek. Döntően írásos dokumentumokat - több mint három és félezer könyvet - tartalmaz a gyűjtemény, amelyhez értékes műtárgyak is kapcsolódnak. Legutóbb hozzájutottak Madách Imre márvány mellszobrának mintegy 30 centiméteres bronzmásolatához. Az eredeti előbb a régi Nemzeti Színházban kapott helyet, most az új Nemzetiben látható. Érdekessége, hogy alkotója Somló Sári, aki Somló Sándorként szerepet a művészvilágban - ismertette Csécs Teréz.
Vásárlások révén és ajándékozók, támogatók jóvoltából is gyarapszik a kollekció. A Madách Társaság is rendre megküldi kiadványait, és ezzel gazdagítja a Győrött őrzött irodalomtörténeti értékeket.
Az őszi kiállítás előkészületein már dolgoznak, azonban addig is látogatható a gyűjtemény előzetes bejelentés alapján, és az év második felétől kutatható is lesz.
Az ember tragédiája című műve kiadásának 150. évfordulója alkalmából jelenleg is látható egy kiállítás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében. A közönség itt megtekintheti a Tragédia eredeti kéziratát és a digitális technika segítségével végig is lapozhatja a teljes művet. A fővárosi tárlat május 27-ig látható az MTA Könyvtára konferenciatermében.
Megjelent: kisalfold.hu, 2011.05.10. 15:14 (http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/kiallitas_nyilik_madach_muveibol_gyorott/2218634/)
A Tragédia első kiadása 1861-es dátummal jelent meg, noha a nyomdából a következő év januárjában került ki. Első megjelenése óta mintegy 250 kiadást ért meg, ezekből összesen 280 példány található a Xántus múzeum gyűjteményében.
A gazdag anyagot Szabó József evangélikus püspök gyűjtötte, majd adományozta Győr városának. Nyugdíjba vonulása után 1973-tól egészen haláláig irodalomtörténészként gondozta a kollekciót, amelyben a kutatók és az érdeklődők Madách művein kívül szinte minden személyével és munkásságával foglalkozó kiadványt, könyvet, tanulmányt, sőt sajtócikkeket is meglelhetnek. Döntően írásos dokumentumokat - több mint három és félezer könyvet - tartalmaz a gyűjtemény, amelyhez értékes műtárgyak is kapcsolódnak. Legutóbb hozzájutottak Madách Imre márvány mellszobrának mintegy 30 centiméteres bronzmásolatához. Az eredeti előbb a régi Nemzeti Színházban kapott helyet, most az új Nemzetiben látható. Érdekessége, hogy alkotója Somló Sári, aki Somló Sándorként szerepet a művészvilágban - ismertette Csécs Teréz.
Vásárlások révén és ajándékozók, támogatók jóvoltából is gyarapszik a kollekció. A Madách Társaság is rendre megküldi kiadványait, és ezzel gazdagítja a Győrött őrzött irodalomtörténeti értékeket.
Az őszi kiállítás előkészületein már dolgoznak, azonban addig is látogatható a gyűjtemény előzetes bejelentés alapján, és az év második felétől kutatható is lesz.
Az ember tragédiája című műve kiadásának 150. évfordulója alkalmából jelenleg is látható egy kiállítás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épületében. A közönség itt megtekintheti a Tragédia eredeti kéziratát és a digitális technika segítségével végig is lapozhatja a teljes művet. A fővárosi tárlat május 27-ig látható az MTA Könyvtára konferenciatermében.
Megjelent: kisalfold.hu, 2011.05.10. 15:14 (http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/kiallitas_nyilik_madach_muveibol_gyorott/2218634/)
2011. 05. 15.
A Kossuth Kiadó először a Sajtófesztiválon
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 15. vasárnap, 08:44
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3248
Sikerkönyvekkel, jeles szerzők műveivel, értékmentő és értékteremtő sorozatokkal,a BBC History világtörténelmi magazin szerkesztőivel és a Cultiris Kulturális Képügynökség vezetőjével, munkatársaival találkozhatnak az V. Sajtófesztiválon.
Sikerkönyvekkel, jeles szerzők műveivel, értékmentő és értékteremtő sorozatival, a BBC History világtörténelmi magazin első és második számával, a magazin szerkesztőivel, és a Cultiris Kulturális Képügynökség vezetőjével, munkatársaival találkozhatnak az érdeklődők az V. Sajtófesztiválon, május 14-én, a budapesti Vörösmarty téren.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete által rendezett Sajtófesztivál fő célja az olvasásra ösztönzés, az olvasási kultúra terjesztése. A Kossuth Kiadó, amely első alkalommal vesz részt ezen a rendezvényen, többszörösen is érdekelt e célkitűzés sikeres megvalósításában.
Évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kedvezményes előfizetési akciókkal, elérhető áron, a lehető legszélesebb vásárlói körhöz juttassa el a magyar és világirodalom, a festészet, a zene klasszikusait.
Az aktuális sorozatok közül külön is figyelemre méltó a 18 kötetes, csodálatosan illusztrált Népek meséi sorozat, a 20 kötetes Világhíres zeneszerzők sorozat CD-melléklettel és a 19 kötetből álló Navigátor Világatlasz. Az első két részből a Föld természetrajzát, valamint politikai és társadalmi térképét ismerhetjük meg. A további kötetek a földrészeket tárgyalják, részletesen bemutatva az adott kontinens valamennyi országát – történelmüket, népeiket, nyelveiket, kultúrájukat, demográfiai, politikai és gazdasági viszonyaikat. Az utolsó kötet Magyarországot mutatja be. A sorozat legfőbb erénye a kiemelkedő színvonalú és részletességű térképgyűjtemény.
A Kossuth Kiadó alapos piackutatás után döntött úgy, hogy magyarul is megjelenteti a világ egyik legolvasottabb történelmi magazinját, amely világtörténelmi témákat és magyar kapcsolódásokat dolgoz fel, történelmi személyiségeket mutat be másként, mint ahogyan eddig olvashattunk róluk, mindezt gazdag képanyaggal illusztrálva. A BBC History világtörténelmi magazin első száma 2011. március 31-én jelent meg. A második számból többek között megtudhatjuk, hogy valójában ki volt Toldi Miklós, miként zajlottak a templomos perek a kontinensen és Angliában és hiteles forrásból bepillantást nyerhetünk Mussolini hálószobatitkaiba is.
Magyarországon egyedül a Cultiris Kulturális Képügynökség kínálja
magyar és nemzetközi fotósok és közgyűjtemények jogtiszta képeit a tágabban vett kultúra és az ismeretterjesztés széles területeiről, mindezt egyetlen keresőfelületen!
A több mint egymilliós, dinamikusan bővülő képadatbázisban a legátfogóbb és összetettebb képadatbázis jött létre Magyarországról. Vizuális kincsesbánya a képszerkesztéshez, a kreatív munkához - részletes kulcsszavazáson alapuló intelligens keresési rendszerrel.
A képügynökség a Sajtófesztiválon is várja az érdeklődőket, mert fontosnak tartja, hogy a hazai intézményekkel, médiával együttműködve a képfelhasználók számára hozzáférhetővé tegye a különleges, gyakran fekete-fehéren is sokszínű gyűjteményi anyagokat.
Megjelent: litera.hu, 2011. május 14. (http://www.litera.hu/lathatas/a-kossuth-kiado-eloszor-a-sajtofesztivalon)
2011. 05. 09.
Nem ártalmasak a rémmesék!
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 09. hétfő, 20:58
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3427
„…és még ma is élnek, ha meg nem haltak" – hangzik a mese vége, és Peti elégedett a fejleményekkel. A farkas kövekkel a bendőjében fuldoklik a patakban, közben Piroska végre elmajszolhatja a nagymama süteményét, a nagymama pedig iszik a nagy ijedtségre egy pohárka bort. Megérdemelte a gonosz farkas – állapítja meg szenvtelenül a különben békés, ötéves fiúcska.
A pszichológus szerint épp ez a normális reakció a Grimm-testvérek világára. Ahol ugyanis a felnőtt szörnyűséget lát, ott a gyerek igazságosságot érzékel. Ezért nem is ártanak a félelmetes történetek a gyermeki léleknek. Ellenkezőleg: segítenek megérteni az ősi konfliktusokat.
A gyerekpszichológus szerint a mesék lényeges emberi tapasztalatokat írnak le. Az események helyszíne valahol az Óperencián is túl van, egészen messze a gyermek valóságos hétköznapi világától, így a gyerek biztonságos távolban érzi magát a rémséges történésektől. Ráadásul a közelében ott a szülő, aki végképp elhessegeti tőle a félelmet.
De más feladata is van: célzatosan válogathatja meg a történeteket, aztán a mese végeztével meg is beszélheti a gyerekkel a hallottakat. A legifjabb hallgatóságnak (négy éves kor alatt) persze még az egyszerű, békés „kerek a világ" mesék valók. Nehogy az izgalomtól ne tudjanak elaludni. A pszichológus szerint a dramatizált mesekazettáktól is inkább fölélénkül, mint elpilled a gyerek. De egy biztos: a meseolvasás vagy a hangkazetta hallgatása egyaránt fontos a gyermeki képzelet, a gyermek beszédfejlődése szempontjából.
A gyerekek nagyon szeretik a szülők által rögtönzött meséket. Szabó Magda írónő például édesanyja történeteiből alkotta legsikeresebb meseregényeit. Természetesen nincs mindenki ilyen határtalan írói fantáziával megáldva, de a gyerekek minden egyszerű történetet nagyra értékelnek, pláne akkor, ha az ő általuk kiszemelt szereplőkről mesélünk nekik, figyelembe véve a kéréseiket (például hogyan végződjön a mese.)Feltétlenül előnyben kell részesíteni a passzív tévénézéssel szemben, ahol a kicsik vizuálisan mindent készen kapnak, nem kell használniuk a fantáziájukat, hogy például elképzeljék a szereplők külsejét.
Ha van lehetőségünk internetezni, a Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.oszk.hu) gyűjteményéből kedvünkre ihletet meríthetünk: csak be kell írni a keresőbe a „mese" szót, és máris ingyen böngészhetünk a történetek között. Népmesék és híres írók (Andersen, Móra Ferenc, Benedek Elek stb.) művei egyaránt megtalálhatók.
Megjelent: nana.hu, 2011. május 6. (http://www.nana.hu/baba-mama/gyerekneveles/nem-artalmasak-a-remmesek-107764.html)
2011. 05. 09.
Gyári hibás tinédzserek?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 09. hétfő, 20:42
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2908
Tíz év alatt hét regény, két sikerfilm, rádiós jegyzetek tucatjai – a számok nyelvén így lehetne megvonni a marokkói származású hollandiai író, Khalid Boudou pályájának eddigi mérlegét. Az örök nyughatatlan, harmincas éveiben járó szerző és harmadik regénye – a Pizzamaffia – az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatkozott be a magyar közönségnek. Khalid Boudou-val elsősorban nem a pizzákról beszélgettünk…PRAE.HU: Az én olvasatomban a tolerencia, a megértés, az empátia (ifjúsági) regénye a Pizzamaffia. A történet mondanivalója szempontjából majdhogynem mellékes, hogy a történet főszereplői bevándorlók...
Valóban ez volt a kiindulópont, amikor elkezdtem írni a regényt. Ez a történet ugyanis nem a migrációs problémát járja körbe, hanem azt a kényes kérdést feszegeti, hogyan kezeljük a családot, mit tegyünk akkor, ha a szüleink más életutat szánnak nekünk, mint amit mi képzelünk el magunknak. Tulajdonképpen arról szól ez a könyv, hogyan tudjuk megúszni, hogy ne az apáink és anyáink vágyait teljesítsük. A konkrét történetről beszélve, a főhős, Brahim, egy nagyon okos tizenhat éves fiú, aki rengeteget gondolkodik az élet értelmén, miközben az iskola mellett, hetente egyszer-kétszer besegít az édesapja pizzériájában. Ezzel nincs is semmi baja, addig a pontig, amíg nem tör ki a nagy „pizzaháború” az édesapja és testvére, egyben üzlettársa között. Akkor és ott gyökeres fordulatot vesz a főhős élete, az apja egyre többet vár el tőle, hűséget elsősorban, megköveteli, hogy a fia megvédje a család becsületét. Ez a tizenhat éves gyerekember tehát hirtelenjében csupa olyan dologgal szembesül, amivel korábban nem találkozott, hiszen számára addig a család az egységet testesítette meg. Így hát nem meglepő, hogy bekövetkezik a nagy összecsapás a főhős és édesapja között. Hiszen Brahim nem tud megbirkózni a kialakult helyzettel, ahol az ő nagyrabecsült nagybátyja, egyik napról a másikra a legádázabb ellenséggé válik. Brahim nem érti, miért kell (testvér)háborúzni valakivel, akit szeretünk. A tinédzser fiúnak igencsak nagy fejtörést okoz, hogy mi a helyes lépés ebben a patthelyzetben. A másik oldalon is van még egy bonyolító tényező, Brahim unokatestvére, Nyúl, aki nem csupán az egyik legközelebbi fiúrokona, de a legjobb barátja is volt a nagy pizzaháborúig. Nyúl azonban teljesen másként gondolkodik erről a testvérháborúról. Számára nem kérdés, hogy bármi áron, de nekik kell megnyerniük ezt a „véres” harcot.
Bővebben: Gyári hibás tinédzserek?
2011. 05. 09.
Elhunyt Hubay Miklós író
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 09. hétfő, 20:36
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2846
Életének 94. évében elhunyt Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, esszéista - közölte a Magyar Írószövetség az MTI-vel. Hubay Miklós 1918-ban született Nagyváradon. Már első darabja a Magyar Nemzeti Színház repertoárjában szerepelt. 1946-ban a genfi Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett, segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, valamint a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából egy napon bocsátották el. Nevéhez fűződik az első magyar musical, az Egy szerelem három éjszakája, amelynek szerzőtársai Vas István és Ránki György voltak.
Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított. 1956. október 27. és 1956. november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben.
A hosszantartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása 1974-1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Közben 1981-től öt éven át a Magyar Írószövetség elnöke volt. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját.
1987-1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től tíz évig a Magyar PEN Club ügyvezetője, majd elnöke - ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti az önálló magyar PEN Centrumot Romániában.
Olyan darabjai tették halhatatlanná, mint például a Hősök nélkül, a Tüzet viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hová lett a Rózsa lelke?, az Elnémulás. Legutóbbi könyvében elméleti munkáinak sorát gazdagítva, Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról írt jegyzeteit, esszéit gyűjtötte csokorba Aztán mivégre az egész teremtés? címmel.
Hubay Miklóst három alkalommal (1955, 1965, 1975) tüntették ki József Attila-díjjal. Róma Város Díjával 1997-ben, az Arany János-díjjal 2004-ben, Prima-díjjal pedig 2005-ben jutalmazták. 1994-ben Kossuth-díjat kapott, majd a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át 2003-ban.
Megjelent: mti.hu, 2011. május 8. 13:48 (http://www.mti.hu/cikk/2011/05/08/elhunyt_hubay_miklos_iro-542336)
2011. 05. 06.
Egy életen át tépelődni - Lázár Ervin 75 éves lenne
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 06. péntek, 20:56
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2796
Berzsián és Dideki, Dömdödöm, Mikkamakka, Vacskamati, Bruckner Szigfrid, Szegény Dzsoni és Árnika. A sokak által ismert és rajongott mesealakok atyja, Lázár Ervin most lenne 75 éves. "Sajátos stílussal bírt. Egyszerűen jót, őszintét és igazságot akart írni, és ez sikerült neki. Egyetlen sora nincs, amit szégyellnie kellene" - mondta róla egyik pályatársa, miután öt évvel ezelőtt elvesztettük. A tervek szerint idén decemberben, a Kossuth-díjas író halálának ötödik évfordulójára jelenne meg a róla szóló,több mint ötszáz oldalas monográfia."Gondoljátok, hogy bevesznek akkor abba a könyvbe is, aminek az a címe, hogy Nagy, egyetemes, világméretű csalók? - De be ám! - rikkantott Bruckner Szigfrid -, még a fényképed is benne lesz. Szemből is, meg profilból is. - Nagyon jó fényképarcom van - suttogta boldogan Vacskamati. - Híres ember leszek. Nagyon híres." (Vacskamati, a nagy, egyetemes, világméretű csaló)
Egy mesélő is érezheti magát öregnek, de azért ki lehet békülni a korral - mondta a hetvenedik születésnapját ünneplő Lázár Ervin 2006-ban, néhány hónappal a halála előtt az InfoRádiónak. Akkor elárulta, hogy nem író, hanem asztalos szeretett volna lenni, hiszen akkor azonnal látta volna munkája minőségét, míg íróként egy életen át tépelődik azon, hogy amit megírt, az jó-e.
Szakmai elismerései, sikerei és az őt körülvevő szeretet azt bizonyítja, hogy jól választott, amikor úgy döntött, a fa helyett inkább a szavakat faragja. Az ELTE bölcsészkarának elvégzése közben, 1959-ben az Esti Pécsi Napló újságírója, majd a Jelenkor munkatársa lett. Magyar szakos diplomájával a kezében 1965-ben költözött Budapestre, és tördelőszerkesztő lett az Élet és Irodalomnál. A magyar sajtó legnagyobbjainál dolgozott: Magyar Fórum, Magyar Napló, Pesti hírlap, Magyar Nemzet, Hitel.
2011. 05. 06.
Szombathely másképp - Fotók és könyv a városról
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 06. péntek, 20:51
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2677
Czika László aligha szorul bemutatásra, képeivel naponta találkozhatunk a sajtóorgánumokban, kiállítva kísérik a nagyrendezvényeket és „albumokba szedve” már a könyvespolcokra is felkerültek. Most újabb tárlattal lepett meg minket.
A tősgyökeres szombathelyi minden bizonnyal sikeres kampányfotósa lehetne a megyeszékhelynek – ha lenne ilyen küzdelem - hisz vakuja fényében nem lehet nem szeretni a várost, fotóit látva a lokálpatrióta igazolva láthatja ragaszkodását, a kiábrándult pedig meginoghat érzéseiben.
Szombathely a’la Czika
Szombathely pillanatai kimerevítve hétfő óta a Cafe Frei falait díszítik, a világ – a kávéival – és az otthon – a fotókkal – olvadt össze ezen a kiállításon. Láblógatva sétálhatunk tehát, láthatjuk a várost a madarak szemével sőt repkedhetünk mi is az elmúlt kétezer évben örökségünk felvillantásával.
Visszaidézhetjük a karnevál zsibongását, hallhatjuk a jazz nagyágyúinak szólamát vagy egyszerűen csak a fő téri szökőkút csobogását. Czika tárlata azért is egyedi, mert ezúttal vallomásokkal, irodalmi idézetekkel kíséri alkotásait.
2011. 05. 02.
A test abszurd változásai
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:39
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2800
Illés Györgyi – Nagy Áron: Beszéd utca 3., Naphegy Kiadó, 2010
Képtelenség eldönteni, hogy Illés Györgyi Beszéd utca 3. című könyve egy kiváló mesekönyv (beszéd)pedagógia gyakorlatokkal kiegészítve, vagy egy vidám tankönyv mesei körítéssel. Melyik a fontosabb benne: a mese vagy a tanulás? Egy biztos, a meseszövegek nélkülözik a didaxist, ami jót tesz a könyvnek, hiszen a meseolvasó nyugodtan kalandozhat a gyermeki gondolkodás nonszensz világában, nem kell attól tartania, hogy a mesélő valami fontos dolgot akar neki megtanítani.
Képtelenség eldönteni, hogy Illés Györgyi Beszéd utca 3. című könyve egy kiváló mesekönyv (beszéd)pedagógia gyakorlatokkal kiegészítve, vagy egy vidám tankönyv mesei körítéssel. Melyik a fontosabb benne: a mese vagy a tanulás? Egy biztos, a meseszövegek nélkülözik a didaxist, ami jót tesz a könyvnek, hiszen a meseolvasó nyugodtan kalandozhat a gyermeki gondolkodás nonszensz világában, nem kell attól tartania, hogy a mesélő valami fontos dolgot akar neki megtanítani.Kézbe véve a könyvet, végiglapozva az oldalakat már első pillantásra megállapíthatjuk, hogy újra igényes munka született a Naphegy Kiadó műhelyében. Érdemes egy szóra megállni és kifejezni tiszteletünket a könyv tervezője, a lengyel Sebastian Stachowski előtt. Az utóbbi hét évben több mint 150 könyvet tervezett, köztük (maradva a gyermekirodalomnál) Nádori Lídia – Kun Fruzsina Sárkány a lépcsőházban vagy Kiss Márta Sziklavirág című művészi mesekönyvét. A Beszéd utca 3-nak nemcsak a borítója, de tipográfiája is Stachowski nevéhez fűződik. A könyv kilenc fejezetében az illusztrációval harmonizáló színeket használ, ezzel egységes vizuális hatást teremt. Könnyű eligazodni a könyvben, átlátható a szerkezete – akár egy tankönyvé.
Minden részben előbb a mesét olvashatjuk, ezt követően a történetek szereplői megszólítják az olvasót: feladatokat adnak neki, játékra hívják. Az „előbb a munka, utána a szórakozás” bölcsessége megfordítva válik igazzá a könyvben: ahhoz, hogy kedvvel tudj dolgozni, előbb be kell lépned a történet univerzumába, meg kell ismerkedned a szereplőkkel, hogy az élményekkel felvértezve örömmel vesd magad a munkába.
2011. 05. 02.
Vodkát iszok, de színi nem szíjok
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:35
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2962
Még ha eddig nem is tette magáévá a lelked ez a Szorokin-fiú, és nem várnád megszállottan, hogy miféle mókát eszelt ki ezúttal, ha nem szidnád magad, hogy miért nem tanultad meg az oroszt rendesen annak idején (most olvashatnád eredetiben), szóval ha egyáltalában semmi közöd nem volt ehhez a lobogó hajú szőke fickóhoz, mostantól lesz.
Kezedben a könyv, a Hóvihar, de a fekete-narancsról most nem a Bugatti Veyron fog eszedbe jutni, inkább egy szamovár; fekete tea narancshéjjal. A lovacskákat az elején még csak sormintának nézed, föl se tűnik, hogy ló esetleg. Aztán majd megszámolod, tényleg ötven.
A mottó Alekszandr Bloktól, utána azt hiszem kettőt lapozok, vissza egyet, ott megint a mottó. Semmi kecmec, Szorokin kivágja az asztalra a vodka és a sós uborka mellé az első mondatot, egy hadonászó, ingerült „De hát értse meg” felszólítást, melyben rögtön az elején benne van a lényeg, a feladat, a cél, a szerezd-meg-az-aranykorsót küldetése. Most éppen egy orvos, Garin akar eljutni gyógyító vakcináival a táskájában Dolgojéba, ahol járvány pusztít, beoltani a „feketekórral” fertőzötteket, erről derül ki a végére, hogy sikerül-e.
A fordító, M. Nagy Miklós megoldásait nem az utolsó harmad közepén, szőrmentén fogom megemlíteni, hanem már itt méltatom. Szorokin egy elfelejtett nyelvről fújja le a port, M. Nagy segít neki. Nemhogy segít, de szaftosan és cifrán, tökéletesen hihetően utánozza, hozza létre azt a közeget, amelyről úgy véljük, hogy Tolsztoj ideje. Csehové. A Dosztojevszkij is elég nyilvánvalóan adja magát: „elég már a megalázottat és megszomorítottat játszani... Nem vagyok megalázott és megszomorított”. Még nem tudjuk, hogy át vagyunk verve, M. Nagy a társtettes vagy bűnsegéd, nehezen tudnám beminősíteni, a bizonyítékok azonban rendelkezésre állnak ilyen szavakkal, mint kicsinyég, kileskelt, ocsúdott, keneszelés, zavarkolódik, ahajt, pirinkók, kiveszekedett, egyenletesen kitartott, félúton nem kifulladó, nem ismétlésekre szorítkozó nyelvi lelemény.
2011. 05. 02.
Kairosz: a belső végtelen
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:32
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2940
Apokaliptikus vizionárius
Az önmagát Voyti Attilának nevező, közelmúltban feltűnt titokzatos szerző első, Trilégia című regénye, valamint a napokban megjelenő Interim téridő című novelláskötete egészen új dimenziókba vezeti olvasóit. Hogy az álnév kit takar, azt most ne találgassuk. Ám annyi bizonyos, hogy bárki legyen is a szerző, Szepes Mária, Nick Cave és Arthur Rimbaud közeli lélekrokona.
Az önmagát Voyti Attilának nevező, közelmúltban feltűnt titokzatos szerző első, Trilégia című regénye, valamint a napokban megjelenő Interim téridő című novelláskötete egészen új dimenziókba vezeti olvasóit. Hogy az álnév kit takar, azt most ne találgassuk. Ám annyi bizonyos, hogy bárki legyen is a szerző, Szepes Mária, Nick Cave és Arthur Rimbaud közeli lélekrokona.Pokoli víziók a kárhozat előszobájából
Veszélyes kalandba keveredik, aki kezébe veszi Voyti Attila Trilégia című kötetét. A megváltatlanság regénye ez a brutális és provokatív, gyönyörű és ordenáré, mocskosan magasztos könyv. Narkotikus víziók és éteri költészet keverednek benne aktuálpolitikai realitással és egyetemes bölcselettel. Egyszerre fennkölt és alpári, bensőségesen szakrális és arcpirítóan profán, néhol obszcén, máskor szemérmesen elhallgató és hiányos szerkesztésű, de igazi, tőrőlmetszett szépirodalom. Vagy inkább mocsokirodalom. Otromba és gonosz, igazi démoni mű, kárhozatírás, a romlás virága. A bűnözés, a politika, a perverz nemiség és alkoholmámor fertőjéből kiemelkedő, majd a pokol legsötétebb bugyraiba visszazuhanó angyali-ördögi költészet.
Az elbeszélés fonalát három, szorosan összefüggő, egymást néha követhetetlenül át- és átszövő, körbecsavarodó, keresztülindázó napló fonja: egy fiú és két apafigura önírása, saját és egymás világainak lerombolása átszerkesztése és újrateremtése (Májpuding és XXX gyertya, Angyalok börtöne, A végítélet naplója). A sorok között elrejtve Parti Nagy Lajos, Vajda János, József Attila, Edith Piaf és még sok más kitüntetett szerző töredékei bújnak meg a körmönfontan blaszfemikus, a hármas szerkezet által szét nem verhetően egységes narratíva által kakofón harmóniába szervezve. Ez a könyv egyszerre nyersen pornográf, brutálisan horrorisztikus és szánalmasan szentimentális.
Veszélyes kalandba keveredik, aki kezébe veszi Voyti Attila Trilégia című kötetét. A megváltatlanság regénye ez a brutális és provokatív, gyönyörű és ordenáré, mocskosan magasztos könyv. Narkotikus víziók és éteri költészet keverednek benne aktuálpolitikai realitással és egyetemes bölcselettel. Egyszerre fennkölt és alpári, bensőségesen szakrális és arcpirítóan profán, néhol obszcén, máskor szemérmesen elhallgató és hiányos szerkesztésű, de igazi, tőrőlmetszett szépirodalom. Vagy inkább mocsokirodalom. Otromba és gonosz, igazi démoni mű, kárhozatírás, a romlás virága. A bűnözés, a politika, a perverz nemiség és alkoholmámor fertőjéből kiemelkedő, majd a pokol legsötétebb bugyraiba visszazuhanó angyali-ördögi költészet. Az elbeszélés fonalát három, szorosan összefüggő, egymást néha követhetetlenül át- és átszövő, körbecsavarodó, keresztülindázó napló fonja: egy fiú és két apafigura önírása, saját és egymás világainak lerombolása átszerkesztése és újrateremtése (Májpuding és XXX gyertya, Angyalok börtöne, A végítélet naplója). A sorok között elrejtve Parti Nagy Lajos, Vajda János, József Attila, Edith Piaf és még sok más kitüntetett szerző töredékei bújnak meg a körmönfontan blaszfemikus, a hármas szerkezet által szét nem verhetően egységes narratíva által kakofón harmóniába szervezve. Ez a könyv egyszerre nyersen pornográf, brutálisan horrorisztikus és szánalmasan szentimentális.
2011. 05. 02.
A Kommentár című folyóirat ötéves
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:27
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2787
A Kommentár című közéleti és kulturális folyóirat ötéves. A jubileumot köszöntő 2011. évi első szám a hagyományos köszöntők, értékelők helyett ötven – a konzervativizmus szempontjából fontosnak ítélt – könyvet ajánl a figyelmünkbe.
A művek között van mindenféle, a filozófiai értékeléstől (Hamvas Béla S bor filozófiája) a mesegyűjteményig (Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmese) bezárólag. A folyóirat által felkért szerzők értékeket ajánlanak a figyelmünkbe, olyan értékeket, amelyeket szellemi és párthovatartozás nélkül bárki nyugodtan felvállalhat.
Mit miért érdemes olvasni?
Az ajánlások rövidek, tömörek, lényegretörők. Erényük, hogy nem magyaráznak túl semmit. Az ajánlott könyvek közül többet olvastam már. Még az olvasott könyvek ajánlásait is jó volt olvasni.Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényével mintha ott folytatná, ahol Madách Az ember tragédiáját abbahagyta. „A világ rendezőelve a totális háború: az öncélú tudomány, a vallás, a művészetek csupán egy történelem előtti kor anakronisztikus maradványaiként élnek.”
Schulberg körzeti hadiorvos „… szüleik kérésére testi fogyatékossá operálja a megszületett csecsemőket, hogy később ne tudják besorozni őket. Így hosszabb életet nyernek, amivel a hátországban szolgálhatják a háborús célokat.”
Az Elza pilótát Baranyi Márton ajánlja.
A magyar közvélemény általában nem tudott mit kezdeni akkoriban sem és ma sem Antall József személyével. Többet vártak tőle, amikor nem lehetett többet teljesíteni. Így aztán azt sem ismerték el valódi eredménynek, ami valóban az volt. Olyan ember volt, olyan jellembeli, értékbeli tulajdonságokkal, amik alapján csak keveseknek tudott megfelelni. Az a politikus volt, aki célja szerint „… az ellenfelet okos kompromisszumokba belekényszeríteni és azokon keresztül semlegesíteni …” akarta.
Antsll József Modell és valóság I-II. kötetét Panyi Szabolcs ajánlja.
Az ajánlott könyvek között van Bánfy Miklós Erdélyi történet, Dsida Jenő Angyalok citerája, Faludy György Pokolbéli víg napjaim, Kertész Imre Angol lobogó, Kosztoláyi Dezső Esti Kornél, Krúdy Gyula Boldogult úrfikoromban kötetei is. A szerzők között ott van még többek között Bibó István, Jászi Oszkár, Rejtó Jenő, Lengyel Dénes, John Lukács, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán is.
Hogy miért pont ezek a szerzők és köteteik? Értékes a lista. Természetesen lehetne újabb ötven szerzőt és köteteit is ajánlani. Ennyiben akár önkényesnek is tekinthetjük a jelenlegi listát.
Mindenki figyelmébe ajánlom a Kommentár című folyóirat jubileumi számát és általában is a folyóiratot. Nem feltétlenül kell, hogy rendszeresen olvassák, de legalább néha. Ha viszont csak ezt a 2011. évi első számot olvasgatják az ötven könyv miatt, már akkor is sokat tettek az olvasók.
Megjelent: Test&Lélek, 2011.04.29 16:13 (http://testlelek.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=105756)2011. 05. 02.
Szegedről Fekete Istvánt is jelölik a Márai-programban
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:24
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2643
Csongrád megye - Hosszú vajúdás után két hete elindult a könyvtárakat, kiadókat támogató Márai-program. Lezárult a kiadók pályázata. Szegediek is indultak.
Lezárult a könyvkiadók pályázata a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Márai-programjára. A kiadókat, könyvtárakat, szerzőket hivatott támogatni a pénzalap. A pályázatot évek óta halogatták. Az eredetileg ígért 1,5 milliárd forintos pénzkeret jelentősen megcsappant: a zárolások után egy hete a töredékére, összesen 400 millió forintra írták ki a pályázatot. Ramháb Mária, a kecskeméti megyei könyvtár vezetője, a program koordinátora elmondta: 200-200 milliót fordítanak szépirodalmi kötetek és tényirodalom vásárlására, 25 milliót pedig könyves rendezvényekre költenek.
A kiírás alapján a kiadók már megjelent kiadványaikkal jelentkezhettek, legfeljebb 60-at ajánlhattak. A kiskereskedelmi ár kétharmadáért kell adniuk a könyveket, mindből legalább 200 példánnyal kell rendelkezniük. Ebből állítanak össze a kollégiumok 250-es listát a könyvtárak számára. 75 kiadvány alkotja majd azt az úgynevezett nemzeti minimumot, amit – ha az intézmény nem szerezte be korábban – kötelezően rendelni kell. Az NKA szakmai kollégiumai jelölik ki a könyvtárakat, amelyek kaphatnak a Márai-listáról. 3000 fősnél nagyobb településeken működő bibliotékák jöhetnek szóba, illetve határainkon túli intézmények. Ezeknek – súlyukhoz mérten – pénzkeretet is meghatároz a kollégium. Ezt költhetik el kiadványokra, amelyeket legkésőbb őszre meg is kapnak. A megvásárolt példányszám tetszőleges.
A szegedi Lazi Kiadó is pályázott. A végleges listát a cég vezetősége a kereslet és a raktárkapacitás alapján állította össze, többek között Fekete István és Jane Austen műveivel indulnak. Katona Ildikó, a szintén szegedi Könyvmolyképző Kiadó vezetője szerint sötétben tapogatóznak a pályázattal, mert nehéz eltalálni a súlypontokat. A listán náluk a magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat például Csukás István, Böszörményi Gyula és Bosnyák Viktória képviseli. Sikerre számítanak a külföldi klasszikusok közül például Ernest Hemingway, Eric Knight és John Steinbeck műveivel.
A Márai-program koordinátora összesen 600–640 köz- és szakkönyvtár együttműködését várja. Csongrád megyében 59 intézmény fogad olvasókat, ebből kevesebb mint a fele, 24 található 3000 lélekszámúnál nagyobb településen.
A kiírás alapján a kiadók már megjelent kiadványaikkal jelentkezhettek, legfeljebb 60-at ajánlhattak. A kiskereskedelmi ár kétharmadáért kell adniuk a könyveket, mindből legalább 200 példánnyal kell rendelkezniük. Ebből állítanak össze a kollégiumok 250-es listát a könyvtárak számára. 75 kiadvány alkotja majd azt az úgynevezett nemzeti minimumot, amit – ha az intézmény nem szerezte be korábban – kötelezően rendelni kell. Az NKA szakmai kollégiumai jelölik ki a könyvtárakat, amelyek kaphatnak a Márai-listáról. 3000 fősnél nagyobb településeken működő bibliotékák jöhetnek szóba, illetve határainkon túli intézmények. Ezeknek – súlyukhoz mérten – pénzkeretet is meghatároz a kollégium. Ezt költhetik el kiadványokra, amelyeket legkésőbb őszre meg is kapnak. A megvásárolt példányszám tetszőleges.
A szegedi Lazi Kiadó is pályázott. A végleges listát a cég vezetősége a kereslet és a raktárkapacitás alapján állította össze, többek között Fekete István és Jane Austen műveivel indulnak. Katona Ildikó, a szintén szegedi Könyvmolyképző Kiadó vezetője szerint sötétben tapogatóznak a pályázattal, mert nehéz eltalálni a súlypontokat. A listán náluk a magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat például Csukás István, Böszörményi Gyula és Bosnyák Viktória képviseli. Sikerre számítanak a külföldi klasszikusok közül például Ernest Hemingway, Eric Knight és John Steinbeck műveivel.
A Márai-program koordinátora összesen 600–640 köz- és szakkönyvtár együttműködését várja. Csongrád megyében 59 intézmény fogad olvasókat, ebből kevesebb mint a fele, 24 található 3000 lélekszámúnál nagyobb településen.
Dombai Tünde - Délmagyarország napilap
Megjelent: delmagyar.hu, 2011.04.30. 11:44
(http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/szegedrol_fekete_istvant_is_jelolik_a_marai-programban/2216772/)
(http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/szegedrol_fekete_istvant_is_jelolik_a_marai-programban/2216772/)
2011. 05. 02.
Szerzői jogok a házban
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. május 02. hétfő, 23:18
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2924
Könyvfesztivál, Könyvtáros klub, 2010. április 15.
A szerzői jogok kérdéséről lehet azt mondani, hogy sosem volt még ilyen aktuális, mint most, de legalábbis, az ezzel kapcsolatos halmozódó problémák ismeretében, nagyon ideje volna bizonyos kérdések tisztázásának - erre pedig mi lehetett volna jobb alkalom, mint a Könyvfesztivál. Nagyjából ezzel a felütéssel tudnám kezdeni, így ültem le meghallgatni a szerzői jogokkal foglalkozó április 15-ei előadást a Millenárison. A szerzői jogok kérdésének különös aktualitását elsősorban az adja, hogy immár a könyvkiadásban is visszavonhatatlanul megjelent a digitalizálás és az e-könyvek folytán az, ami a zeneiparban jó évtizede probléma. Vagyis hogy miképpen maradhat a fájlcserélők, az e-könyvek, a digitális könyvtárak korában nem csak nyereséges, de jogtiszta is az üzletág, úgy, hogy eközben ne legyen ezer korlát közé szorítva, amin túl a jogtalan felhasználók és terjesztők fittyet hányva a lassú és nehézkes szabályozásra, gyakorlatilag azt csinálnak, amit akarnak. A lehetőségek és a nehézségek valóban megszólalásig hasonlitanak a zeneipar már ismerős helyzetéhez, ezt nyugodtan kijelenthetjük.
2011. 04. 26.
A piros ceruza mentén
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 26. kedd, 21:09
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3013
Cenzúrázott tartalmak az ötvenes években
Mit tartott a cenzor elfogadhatlannak? Melyek azok a kiadatlanul maradt vagy visszadobott tudományos, illetve szépirodalmi munkák, amelyeket nem ismerhettünk meg keletkezésük idején?
A Sajtófőigazgatóság 1958-as iratainak – a cenzúrázott művek listái és az ezekhez kapcsolt cenzori indoklások – alapján próbáltuk megállapítani azokat a tematikákat, amelyeket az ötvenes években a hatalom problémásnak ítélt.
Összegyűjtöttük az indoklásokban előforduló összes olyan minősítést, mely problémás tartalmat jelölt, majd elkészítettük ezeknek a tartalmaknak a tipológiáját, az illető tartalom súlyosságának megállapításakor az előfordulás gyakoriságát használva alapul.
A leggyakrabban előforduló minősítés a nacionalista tartalom volt.
Az 1958-ban cenzúrázott 74 kiadvány közül 14-et illettek ezzel a jelzővel. De mit is értett a cenzor a „nacionalista” jelző alatt? Az esetek négy nagyobb tematika köré csoportosíthatók: az Erdély probléma, politikai nemzet-kultúrnemzet határainak összemosása, a nyelv (román/magyar) tisztaságának a kérdése, valamint a hagyományokra és a vallásra való utalás.
2011. 04. 26.
Pacalbarátok és birkaszemek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 26. kedd, 21:03
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3657
Interjú Váncsa Istvánnal a gasztroirodalom forrásainak megbízhatatlanságáról, belsőségekről, birkaszemekről, és hogy szakácskönyvei miért nem csilivili fényképekkel kistafírozott kötetek, mint mindenki másé.
Az Ezeregy recept és a Lakoma borítója eltér minden, napjainkban megjelent szakácskönyv stílusától. Mi ezeknek a története?
Az Ezeregy receptre vonatkozólag megkérdezte a kiadó, hogy a borítót illetően van-e valami elképzelésem, én pedig azt mondtam, hogy étel-alapanyagokból álló, barokkosan gazdag csendéletet látnék rajta legszívesebben. Így született meg az a borító, tökéletesen elégedett voltam és vagyok vele. A Lakománál már csak azt kértem, hogy ennek a borítóját is az a Hodosi Mária tervezze, aki az Ezeregy receptét megalkotta. Megjegyzem, nemcsak a borítók térnek el minden, napjainkban megjelent szakácskönyv stílusától, hanem ezeknek a könyveknek a vizuális megjelenése úgy általában, továbbá merem remélni, hogy a tartalmuk is kilóg a sorból valamiképp.
Például képek sincsenek bennük, miért?
A publikum jó része elsősorban vagy kizárólag a képeket nézegeti, ők vannak többségben, viszont nekem semmi dolgom velük. Nem vagyok fotóművész. Ha az volnék, akkor nyilván az én könyveim is nyálcsordítóan szép albumok volnának, és drágábban lehetne őket eladni. Sajnos azonban én szövegelőállító szakiparos vagyok, tehát abban kell bíznom, hogy az olvasni tudó és szerető kisebbség fogja megvenni a könyveimet, és hál' Istennek, veszi is. Ha pedig az ember jó szövegre vágyik, és azt meg is kapja, akkor képeket nem igényel hozzá. Másrészt pedig meglehetősen sok szakácskönyvet vásároltam és még mindig vásárolok külföldön, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Angliában, ezeket rendszeresen forgatom, de, mint kiderült, leginkább azokat, amelyekben egy árva kép sincs. A közhittel ellentétben manapság is jelennek meg ilyenek, és az én tapasztalatom szerint ezek általában jobbak, alaposabbak, megbízhatóbbak, érdekesebbek, több bennük az információ, többet mondanak el a tárgyról, mint a csilivili albumok. Azt akarom, hogy az én könyveim is ezek közé tartozzanak.
2011. 04. 26.
Kelet-Közép-Európa himnuszai magyarul is egy kötetben
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 26. kedd, 20:58
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2363
A Horvát Írószövetség szervezésében Zágrábban a szerző, Kiss Gy. Csaba jelenlétében horvátul, horvát közönségnek mutatták be a minap a Hol vagy, hazám? - Kelet-Közép-Európa himnuszai című kötetét, amelyben 13 ország himnuszának keletkezéséről és a hasonlóságokról ír. (MTI) - Kiss Gy. Csaba, a József Attila-díjas irodalom- és művelődéstörténész jól ismert Zágrábban, mert 1999 és 2004 között a bölcsészkar hungarológia szakán vendégtanár volt, és az 1990-es évek elejétől több tanulmányában foglalkozott Horvátországgal is mint Közép-Európa történelmének, kultúrájának kutatója.
A zágrábi bemutatón fölolvasták a magyar himnusz, Kölcsey Ferenc versének horvát fordítását, amelyet Zeljka Corak költőnő ültetett át. Corak, aki az önálló horvát állam megalakulása után öt évig volt a Horvát PEN Club elnöke, emlékeztetett az 59. nemzetközi PEN kongresszusra, amelyet 1993 áprilisában tartottak Dubrovnikban, és ahol Kiss Gy. Csaba kiállt a független Horvátország mellett. Irvin Lukezic, a rijekai (Fiume) bölcsészettudományi egyetem professzora bemutatta a Novi Kamov című rijekai irodalmi folyóiratnak azt a számát, amelyben 19. században élt magyar nagyságok egy-egy írását közli a Kvarner-öbölben tett látogatásáról, az Adriai-tengerről. Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós és Széchenyi István írását Kiss Gy. Csaba tanulmánya vezeti be a folyóiratban - tette hozzá a professzor.
Kiss Gy. Csaba legújabb könyvében tizenhárom kelet-közép-európai ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia - himnuszának keletkezéstörténetét elemzi, hasonlítja össze. A kérdésre, hogy miért került bele az összehasonlításba balkáni államok, köztük Albánia himnusza, a szerző azzal felelt, hogy ezek a nemzetek ebben a földrajzi térségben töltötték az elmúlt 1000 évet, és összetartoznak. Valamennyi tárgyalt himnusz eredeti nyelven és kiváló magyar költők, köztük Ágh István, Csordás Gábor, Nagy László, Serfőző Simon, Tandori Dezső műfordításában olvasható a könyvben.
Kiss Gy. Csaba az MTI-nek elmondta, hogy legalább 20 éve megfogalmazódott benne a gondolat, hogy összehasonlítja és elemzi a térség országainak himnuszait, amelyeket azok a nemzeti jelképversek megzenésítésével alkottak. A Hol vagy, hazám című kötetet bemutatták már Szlovéniában, Lendván és a szlovák fővárosban, Pozsonyban. A szerző már új könyvön dolgozik, a címe A lengyel kód - A lengyel identitás és emlékezet fő elemei - árulta el.
Kiss Gy. Csaba az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a művelődéstörténeti tanszék docense. Dolgozik a Magyar–Lengyel Történész Vegyesbizottságban és a Magyar–Szlovák Történész Vegyesbizottságban is. Tanulmányokat, esszéket, cikkeket ír a közép-európai (elsősorban a lengyel és a szlovák) irodalomról, társadalmi, kulturális kapcsolatokról. Számos elemző-összehasonlító művelődéstörténeti munkát publikált a nemzetté válás témakörében.
Megjelent: kultura.hu, 2011. április 23. (http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=312431)
Megjelent: kultura.hu, 2011. április 23. (http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=312431)
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 150 vendég és 0 tag böngészi
