Nem ártalmasak a rémmesék!
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Agora
- Találatok: 3502
„…és még ma is élnek, ha meg nem haltak" – hangzik a mese vége, és Peti elégedett a fejleményekkel. A farkas kövekkel a bendőjében fuldoklik a patakban, közben Piroska végre elmajszolhatja a nagymama süteményét, a nagymama pedig iszik a nagy ijedtségre egy pohárka bort. Megérdemelte a gonosz farkas – állapítja meg szenvtelenül a különben békés, ötéves fiúcska.
A pszichológus szerint épp ez a normális reakció a Grimm-testvérek világára. Ahol ugyanis a felnőtt szörnyűséget lát, ott a gyerek igazságosságot érzékel. Ezért nem is ártanak a félelmetes történetek a gyermeki léleknek. Ellenkezőleg: segítenek megérteni az ősi konfliktusokat.
A gyerekpszichológus szerint a mesék lényeges emberi tapasztalatokat írnak le. Az események helyszíne valahol az Óperencián is túl van, egészen messze a gyermek valóságos hétköznapi világától, így a gyerek biztonságos távolban érzi magát a rémséges történésektől. Ráadásul a közelében ott a szülő, aki végképp elhessegeti tőle a félelmet.
De más feladata is van: célzatosan válogathatja meg a történeteket, aztán a mese végeztével meg is beszélheti a gyerekkel a hallottakat. A legifjabb hallgatóságnak (négy éves kor alatt) persze még az egyszerű, békés „kerek a világ" mesék valók. Nehogy az izgalomtól ne tudjanak elaludni. A pszichológus szerint a dramatizált mesekazettáktól is inkább fölélénkül, mint elpilled a gyerek. De egy biztos: a meseolvasás vagy a hangkazetta hallgatása egyaránt fontos a gyermeki képzelet, a gyermek beszédfejlődése szempontjából.
A gyerekek nagyon szeretik a szülők által rögtönzött meséket. Szabó Magda írónő például édesanyja történeteiből alkotta legsikeresebb meseregényeit. Természetesen nincs mindenki ilyen határtalan írói fantáziával megáldva, de a gyerekek minden egyszerű történetet nagyra értékelnek, pláne akkor, ha az ő általuk kiszemelt szereplőkről mesélünk nekik, figyelembe véve a kéréseiket (például hogyan végződjön a mese.)Feltétlenül előnyben kell részesíteni a passzív tévénézéssel szemben, ahol a kicsik vizuálisan mindent készen kapnak, nem kell használniuk a fantáziájukat, hogy például elképzeljék a szereplők külsejét.
Ha van lehetőségünk internetezni, a Magyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.oszk.hu) gyűjteményéből kedvünkre ihletet meríthetünk: csak be kell írni a keresőbe a „mese" szót, és máris ingyen böngészhetünk a történetek között. Népmesék és híres írók (Andersen, Móra Ferenc, Benedek Elek stb.) művei egyaránt megtalálhatók.
Megjelent: nana.hu, 2011. május 6. (http://www.nana.hu/baba-mama/gyerekneveles/nem-artalmasak-a-remmesek-107764.html)
