2011. 06. 08.

Parti Nagy Lajos illata - viharvert könyvhét-nyitány

Konszolidáltnak indult az idei, a 82. Ünnepi Könyvhét - legalábbis a budapesti, mivel az egrin nyitóbeszédet mondó Esterházy Péter ellen tiltakozott a helyi Jobbik. A fővárosi megnyitót csupán a vihar zavarta meg csütörtök este.

A könyvhetek politikai eseménnyé vadítása 2002-ben kezdődött, amikor a rendezvényt meglátogató Medgyessy Péter frissen választott miniszterelnököt füttykoncerttel és szitkokkal fogadta a szélsőséges jobboldali közönség. Abban az évben jelent meg Debreczeni József Orbán-kötete, és dedikálta egy-egy kötetét a jobbszél két zászlóshajója, Bayer Zsolt és Lovas István is.

A mostani mustrán és vásáron ilyen felfokozott indulatokat kiváltó szerzők és műveik nem lesznek jelen, a politikai közhangulatot különben is az együttműködés uralja, ugye. Várhatóan békésen dedikál majd egymás szomszédságában Schmidt Mária, Paul Lendvai vagy Ungvári Tamás, és feltehetően Hobó és Bródy János jelenléte sem fog túlzott érzelmeket generálni a jelenlévőkben. Talán Spiró Györgyre még fúj a jobboldal egy része, a körülrajongott Wass Albert viszont már nem lehet jelen, csak könyvileg.

2011. 06. 08.

Az olvasás védelmében – Műhelytalálkozók a budapesti Pont Kiadóval

A második Székelyföld Napok keretében (2011. június 3–10., www.szekelyfoldnapok.ro), a Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében, Az olvasás védelmében címmel műhelybeszélgetésekre kerül sor pedagógusok, szülők, más érdeklődők részvételével. A rendezvényeken szó lesz az olvasás mai szerepéről, hasznáról, megnyilvánulási formáiról, a témakör újszerű megközelítéseiről, és bemutatásra kerülnek a budapesti PONT Kiadó témával kapcsolatos, a helyszíneken kedvezményes áron megvásárolható kiadványai.

Meghívottak: Szávai Ilona, a PONT Kiadó vezetője (témája: Védeni kell az olvasást?), Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Egyetem docense (De mi lesz velünk az olvasás után?), Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke, (a fiatalok olvasási szokásairól: A kötelező olvasmánytól a szívesen olvasott könyvekig).

A rendezvények helyszíne, időpontja: 2011. június 7., 18 óra, Marosvásárhely, Bod Péter Tanulmányi és Diakóniai Központ; 2011. június 8., 19 óra, Csíkszereda, Hargita Megyei Kulturális Központ; 2011. június 9., 18 óra, Bod Péter Megyei Könyvtár, Gábor Áron terem. Az előadók ellátogatnak Brassóba is, ahol június 9-én, csütörtökön 13,30 órától találkoznak az érdeklődőkkel az Áprily Lajos Főgimnáziumban.

A Székelyföld Napok és a körút társszervezői, támogató partnerei: Kovászna Megye Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, Maros Megyei Tanács – Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ (Marosvásárhely) – Hargita Megyei Kulturális Központ, Kájoni János Megyei Könyvtár (Csíkszereda) – Kovászna Megyei Művelődési Központ (Sepsiszentgyörgy) – Áprily Lajos Főgimnázium (Brassó). 


Megjelent: Erdély Ma, 2011. 06. 06. | 10:07 (
http://erdely.ma/ajanlo.php?id=92942)

2011. 06. 08.

Az elmúlt évek egyik leglátogatottabb rendezvénye volt az idei Könyvhét

A tavalyi rendezvény sikerességét ugyan nem érte el, de az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb fesztiválja volt a hétfőn záró 82. Ünnepi Könyvhét és a 10. Gyermekkönyvnapok a látogatószámot tekintve - mondta el az MTI-nek Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója.

Kiemelte: az első napot leszámítva, amikor hatalmas zápor zavarta meg a nyitó ceremóniát, szerencséjük volt; a legfontosabb napokon, szombaton és vasárnap szinte zavartalan volt az időjárás.

Zentai Péter László beszámolt arról, hogy a vidéki rendezvények is jelentős látogatottsággal zártak. "Mint a kollégáktól megtudtam, a hetven év után idén először megrendezett kolozsvári könyvhét is nagy sikerrel futott" - fogalmazott az igazgató.

A budapesti programok közül kiemelte a szombat esti Könyvek éjszakáját. "Egyre jobban belerázódnak a kiadók, mit is kellene kezdeni ezzel az eseménnyel" - jegyezte meg az igazgató, megemlítve Bródy János koncertjét, valamint az azt követő utcabált. "Szédületes hangulatot csináltak Palya Bea és barátai, akik afrikai ritmusokkal szórakoztatták a közönséget" - tette hozzá.

Az igazgató szerint a könyvheti Olvasóklub sátra is sok érdeklődőt vonzott, a könyvünnep legnépszerűbb eseményeinek azonban a gyerekkönyvnapok szórakoztató programjai, a koncertek, a mesemondók, gólyalábasok fellépései, bizonyultak.

Zentai Péter László rámutatott ugyanakkor, hogy a könyvszakma szempontjából a látogatószámnál sokkal fontosabb, hogy mennyi könyv fogyott a rendezvényen. "Végeredményt nem tudok, de a szóbeli tájékoztatások alapján úgy értesültem, erősen megosztott volt az idei rendezvény: egyes kiadók a tavalyi, kimagasló eredmények túlszárnyalásában reménykednek, mások pedig a kevés vásárló miatt panaszkodnak" - mondta Zentai Péter László.

A Vince Kiadó vezetője, Gál Katalin ügyvezető igazgató az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy "óvatos vásárlás" jellemezte az idei könyvhetet. "Látszólag tömegek voltak a Vörösmarty téren, de aki figyelmesebben megnézte az embereket, láthatta, hogy inkább csak nézelődnek" - fogalmazott Gál Katalin, aki szerint számukra sokkal rosszabb volt üzleti szempontból a könyvünnep az előző évekhez képest. Felidézte, főleg az akciós áron kínált szakácskönyveket, művészeti kismonográfiákat vásárolták náluk az emberek, komolyabb érdeklődés Benedek István Gábor Bergeni keringő című novelláskötete és Schiffer Péter Elhallgatott beszélgetések című regénye iránt mutatkozott.

Az előzetes becslések szerint pozitív mérleggel zárhat az Európa Könyvkiadó, mint Barna Imre, a kiadó vezetője fogalmazott, nekik "semmi okuk nem lehet a panaszra". Szerinte a kiadók könyvheti szereplése elsősorban a profiltól függ, az Európa neves szerzői iránt az idén is nagy volt az érdeklődés. Az igazgató kiemelte: sokan vásárolták a kiadónál most debütáló Szécsi Noémi írónő Nyughatatlanok című történelmi regényét, Lator László A megmaradt világ című emlékezésfolyamát, John Lukacs A második világháború öröksége című esszékötetét, valamint Szabó Magda kézírásos hagyatékából előkerült Liber Mortis (Halottaskönyv) címet viselő kötetet.

Megjelent: Új Szó, 2011. június 6. hétfő, 15:59 | MTI
(
http://ujszo.com/online/kultura/2011/06/06/az-elmult-evek-egyik-leglatogatottabb-rendezvenye-volt-az-idei-konyvhet)

2011. 06. 02.

Könyvvel barátkozó csöppségek

A magyarországi kezdeményezésű Születés Hete rendezvénysorozatnak a FER Alapítvány által koordinált sepsiszentgyörgyi kiadásában könyvtárunk is partner volt.

Tucatnyi szülő, néhány egészen apró gyermek – a legkisebb tízhetes – részvételével zajlott le gyermekkönyvtárunkban a Könyvkelengye programban részt vevő családok találkozója 2011. május 4-én.
Egyéves maga a program is, amelynek lényege, hogy tavaly április óta a Sepsiszentgyörgyön születő gyermekek kelengyeként három kötetből álló kis könyvcsomagot is kapnak, illetve egy könyvtári belépőt. A városháza által támogatott kezdeményezés célja – miként Szonda Szabolcs, a megyei könyvtár igazgatója elmondta – minél közelebb vinni a könyvet, az olvasást a családokhoz, és ezt a kulturális intézmény más programjai is támogatják. "A Könyvkelengye program az olvasás és a könyv fizikai, szellemi, lelki közelségéről szól, azért ilyen zsenge kortól – hároméves korig –, mert azt gondoljuk, ha a kicsik még nem is veszik kézbe a könyveket, de a szülők már közelíthetik gyermekeiket az olvasáshoz" – magyarázta.
Pásztor Boglárka pszichológus gyermek és szülő számára egyaránt fontos szakmai kérdésekről beszélt. Eddig több mint száznegyven megyeszékhelyi család kapcsolódott be a Könyvkelengye programba, köztük néhány roma származású is.

Forrás:
http://konyvtarunk.blogspot.com/2011/05/szuletes-hete-konyvkelengye.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/38913/konyvvel_baratkozo_csoppsegek
http://www.kulturpart.ro/irodalom/524/fogkefe_es_irodalom

2011. 06. 02.

Fogkefe és irodalom

A világhálón böngészve egy érdekes kijelentésre bukkantam: „A kelengye sok helyen a fiatal pár részére szinte életre szóló ellátást biztosított.” Aki megtapasztalta, az tudja, a könyv is hasonló fontossággal bír.

A Könyvkelengye a Bod Péter Megyei Könyvtár és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának programja. A 2010. április 20. után világra jött sepsiszentgyörgyi újszülöttek román vagy magyar nyelvű, 3 éves korig szóló könyvcsomagot kapnak ajándékba, az olvasással kapcsolatos útmutató kiadvány és könyvtári belépő kíséretében. A kezdeményezés az olvasásra nevelést szolgálja a szervezett oktatásba való bekerülés előtti korban, erősíti zsenge kortól a könyv iránti érdeklődést, szorgalmazza az értelmes és kellemes szülő–gyermek együttlétet, érdekeltté teszi a szülőt és távlatilag a gyermeket is a könyvtár szolgáltatásai és mai szerepe, haszna iránt.

Közel 140 család élt eddig a lehetőséggel, őket hívták meg ezalkalommal a könyvtárba. A találkozó mottója egy Parti Nagy Lajos idézet: „ Kell, hogy a gyerekek lássanak sok könyvet, hogy legkisebb korukban egyék meg, tépjék szét, rajzoljanak bele és legyenek megszidva érte, hogy belerajzolnak, és megdícsérve, hogy milyen szépet rajzoltak és így tovább. Eleinte a fogkefével sem tudnak mit kezdeni, azután belegyakorlódik, beleevidenciálódik a szájukba.” Nem lehet elég korán kezdeni tehát!

 
Amíg a szülők cirógatták gyerekeiket, és Pásztor Boglárka pszichológus jó tanácsait hallgatták, arról érdeklődtem, kik a legkeresettebb szerzők. Nógrádi Gábor, Bartos Erika, Marék Veronika, Meg Cabot, Thomas Brezina, Patricia Schöder, Christine Nöstlinger, Jacqueline Wilson, Anthony Horowitz, Fejős Éva, Vámos Miklós, Stieg Larsson svéd krimiíró csak néhány név a legkedveltebbek köréből. Franceska Simon-könyv kb. negyven darab van, ebből egy volt a könyvtárban, a többi mind ki van adva.

2011. 06. 02.

Sajtótájékoztató a 82. Ünnepi Könyvhétről és a 10. Gyermekkönyvnapokról

Zentai PéterA Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése sajtótájékoztatót tartott a 82. Ünnepi Könyvhét és a 10. Gyermekkönyvnapok alkalmából 2011. május 31-én, kedden 11 órától a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében. Az Ünnepi Könyvhét sajtópartnere a prae.hu általános művészeti portál.
 
A sajtótájékoztatót Zentai Péter László, a MKKE igazgatója nyitotta meg, egyben köszöntötte a közönség körében Supka Géza unokáját, Bényi Esztert. Azé a Supka Gézáét, aki 1927-ben a MKKE jogelődjének éves közgyűlésén Lillafüreden, egy vitát követően felszólalt a Literatura folyóirat szerkesztőjeként, és előállt a könyvnapok megrendezésének javaslatával. Olasz példára képzelte el: legyenek napok, amikor minőségi könyvek kerülnek leterített ponyvákra az utcán, mert minden magyar embernek kötelessége, hogy olvasson. Ezt a szellemiséget sikerült továbbvinni, megőrizni. A rendszerváltás utáni legjelentősebb támogatási rendszerként aposztrofált Márai-program fontos állomáshoz érkezett, melyről így, az Ünnepi Könyvhét „előestéjén” igazán méltó bejelentést tenni.

2011. 06. 02.

In memoriam Czigány Zoltán

Czigány Zoltán In Memoriam
A Facebook közösségi oldalának híre valamennyiünket megrázott: elhunyt Czigány Zoltán volt kollegánk, televízós rendező, író. 46 éves volt...

A szavak olykor túl keveset mondanak. Annyira keveset, hogy az ember fél is tőlük. Mert mit is lehetne hozzátenni egy hétfő éjszakai üzenthez? Ehhez az üzenethez:

"Kedves Mindenki! Czigány Zoli ma este 3/4 7-kor eltávozott közülünk, lehet, hogy már szeretett Nádor lován ül, vagy issza Dede habos kakaóját, vagy végre beszélgethet édesanyjával, de mindenesetre ott biztos mindig süt a nap, és végre kánikula van neki, forró. mértéktelen nyár, amire mindig úgy vágyott."

A szavak olykor túl keveset mondanak. Nem tudják úgy elmesélni azt, amit Tőle szeretnénk hallani. 
"Zebegényben születtem, a Duna partján, tehát falusi gyerek voltam életem első hetében, aztán hazavittek Budapestre. Első emlékeim onnan származnak, a Vérmezőre néző házból. Hogy melyik a legelső, már nem tudom, talán a zsinórral a konyhaasztal  lábához kikötött tyúk, és nagyanyám köténye"

Százszor hallanánk még, ahogy ezt nyilatkozza:

"Írtam mindig. Az első novelláimat nem is írtam, anyukám írta le helyettem, mert én még nem tudtam írni. Máig jók. Az általános iskolában is elég jó fogalmazásokat írtam, leveleket is, magamnak szóló feljegyzéseket is, a gimnáziumban pedig szörnyű rossz verseket. "


2011. 06. 02.

Holnap nyit a 82. Ünnepi Könyvhét

Határon innen és határon túl, holnap nyit az Ünnepi Könyvhét. Magyarországon ez lesz a 82. A könyvhétre 375 újdonság jelenik meg, s ha mindent meg szeretnénk venni, akkor milliomosnak kéne lenni: a csütörtökön utcára kerülő könyvheti művek ára összesen 1 millió 50 ezer forintba kerül.

A 82. Magyar Ünnepi Könyvhét és 10. Gyermekkönyvnapok ünnepélyes megnyitójára Budapesten holnap, délután négy órakor a Vörösmarty téren kerül sor, miután a díszegyenruhába öltözött Központi Tűzoltózenekar az Erzsébet híd pesti hídfőjétől végig masírozik a Váci utcán, és megérkezik az Oroszlános kúthoz. Az idei könyvhetet Tóth Krisztina József Attila díjas költő, író nyitja meg. Még nem tudni, mit mond. Beszél-e a magyar olvasói szokásokról?

Arról, hogy ma Magyarország lakosságának a fele gyakorlatilag sosem vesz kezébe könyvet; az átlagos magyar felnőtt napi négy-öt órát a televízió előtt ül, órákat internetezik, s ha tíz percet olvas, az már jó eredménynek számít. A könyves szakma sincs túl jó helyzetben. A könyvforgalom harmadik éve csökken, a könyvkiadásnak és könyvkereskedelemnek kevés olyan területe van, amely ne volna veszteséges.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) adatai szerint 2010-ben a könyvforgalom csökkenése 4,05 százalékos volt. S mivel a KSH által közölt hivatalos infláció elérte a 4,9 százalékot, a könyvpiaci forgalom visszaesése 9 százalékosnak tekinthető. A szakkönyvkiadás tavaly már végveszélybe került, a másik nagy vesztes a gyermek és ifjúsági könyvkiadás, ahol a forgalomesés meghaladta a 16 százalékot. Egyedül a nem papír alapú, tehát más adathordozón megjelenő könyveknél mutatkozott jelentős növekedés: 14,32 százalékos.

2011. 05. 23.

Boribon, Bogyó, Bumburi és egy kismajom

Könyvhétre megérkeznek a kicsik kedvencei: a legújabb Boribon, a strandoló Bumburi, az óriási évszakos Bogyó és Babóca, és ráadásul egy kismajom is keresi mamáját. Új és régi könyvekkel vár majd a Könyvhéten június 2-től a Vörösmarty téren a Pagony minden érdeklődőt.

Annipanni, mesélj nekem!
Veletek is előfordul, hogy nem ér rá senki mesélni nektek? Anya inkább mos, főz, takarít, míg ti a gyerekszobában unatkoztok. Szegény Boribon is így járt, de aztán kitalálja, hogy ha segít egy kicsit, több idejük jut egymásra és a mesére. Nagyot néz Annipanni, amikor hazaér, hogy milyen szép rend lett! Végül elalvásig mesélnek és összebújva merülnek álomba.

Bumburi nyaral

Ismered már Bumburit, ezt a foltos, duci bajkeverőt? Mindenhonnan leesik, folyton elveszik, csak a strandolásra gondol. De szerencsére Lili, a gazdája mindig megmenti. Ősszel a városban tekergett, most pedig az olasz tengerpartra hajóznak. De ha azt gondolnánk, hogy a tengerparton békésen lehet heverészni, hát nagyot tévedünk! Bumburi sose marad nyugton, ráadásul találkozik egy félelmetes cápával, és egy kicsit repülni is megtanul. Utazz velük te is, vár a tenger!

Bogyó és Babóca - Évszakos könyv
Különleges Bogyó és Babócával készülünk a Könyvhétre: nagyobb méret, még több mese! Lea (4 éves) így ajánlja: "Az új Bogyó és Babóca nagyon szuper! A téli a legjobb mese. A veszekedés is, meg a hóember is. Olyanokat építenek, mint saját maguk. A rózsabogáré, a Lilié a legszebb. A palacsintás is a legjobban tetszett, meg a tulipános. A palacsintásban odaragad a tepsihez a palacsinta, meg a lámpára is felragad, amikor feldobja a Bogyó. Mindegyik fajta palacsintát esznek, csak kecsaposat nem. A tulipánosban titok, hogy mi van, majd akkor tudod meg, ha megveszed a gyerekeidnek ezt a könyvet!"

A majom mamája
A kismajom elkóborolt az őserdőben. Még szerencse, hogy a pillangó a segítségére siet - kár, hogy fogalma sincs, hogy nézhet ki egy majommama. Se nem böhöm, se nem repül, nincs göcsörtös patája, nem karattyol, és nem szokott mérgesen sziszegni sem. Viszont ha ölel, finom puha meleg, és nagyon várja haza a kismajmot. Axel Scheffler bumfordi, kedves rajzait már ismerhetitek
A róka zoknijából és a

Mackó leveleiből. Papp Gábor Zsigmond fordítása bravúros poénokkal és rímekkel vezet végig az őserdő állatai között.

Megjelent: prae.hu, 2011. 05. 22. 21:19 (http://prae.hu/prae/articles.php?aid=3712)

2011. 05. 23.

Megelőzték az e-könyvek a hagyományost az Amazonnál

Április óta több e-könyvet adnak el az Amazon.com-on, mint nyomtatottat - jelentette be Jeff Bezos, a világ legnagyobb online könyváruházának alapító-vezérigazgatója. A siker fõleg a Kindle e-könyv-olvasónak tudható be, de azért még korai temetni a könyvnyomtatást: a kütyü ugyanis nem váltja ki mindenhol a papírkönyvet.

Az Amazon saját weboldalán április elseje óta minden 100 eladott papírkönyvre 105 e-könyv jut - jelentette be Jeff Bezos május 19-én. Az Amazon.com könyváruházban egy év alatt háromszorosára nõtt az e-könyvek forgalma, amibe a cég nem számolja bele az ingyenes letöltéseket, és, mint a Forbes üzleti hetilap online kiadásának kérdésére adott válaszában kiderült, az újság-elõfizetéseket, és a 0 dollárra leárazott akciós könyveket sem. Így az e-könyv már valóban vezetõ az USA-ban.

"Nagyon is reménykedtünk benne, hogy ez egyszer be fog következni, de sohasem képzeltük volna, hogy ilyen gyorsan - 15 éve árulunk nyomtatott könyveket, és Kindle-ös könyveket kevesebb, mint négy éve" - írta Bezos a 19-ikei közleményében. Az alapító szerint a könyváruház által forgalmazott Amazon Kindle a világ legkelendõbb e-könyv-olvasója, bár az Amazon.com most sem közölt pontos eladási számokat.

Az azonban tény, hogy a bemutatása óta a készülék a karácsonyi bevásárlási szezonok egyik visszatérõ sikerterméke, és az Amazon modellje volt az elsõ, amely robbanásszerûen elterjedt a piacon. A becslések szerint 2010 végéig több mint nyolcmillió példány talált gazdára a jelenleg a 3. generációs változatnál tartó Kindle-bõl, miközben a globális e-könyv-olvasó piac körülbelül 13 milliós.


2011. 05. 20.

Sok olvasás nélkül nincs jó szövegértés

Nem nyugodhatunk bele, hogy a mai gyerekek egyre kevesebbet olvasnak, mert aki nem tud jól értelmezve olvasni, nem tudja helyesen megfogalmazni a gondolatait, kiválogatni a híreket, a lényeget, kevésbé tud meghódítani egy szakmát, kevésbé tudja megállni a helyét a világban.

A ma végző gyerekek közel egy negyede funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolapadot, vagyis olvasni tud, de nem érti a szövegeket.

- El kellene érni, hogy az olvasás egy olyan kitüntetett helyre kerüljön az életszemléletünkben, amely a családban gyökerezik, és a pedagógusok partnerek a továbbfejlesztésében - mondta Pallósiné dr. Toldi Márta, a Berzsenyi Dániel Könytár igazgatója, az itt tartott olvasáskonferencia fő szervezője. - Ezen a fórumon olyan sikeres technikákat, módszereket mutatunk be, melyeken keresztül a tanárok megvalósíthatják ezt a küldetést.

- Nem nyitva hagyott kérdés, hanem egy rövid kifjelentés az, amit a konferencia címének adtunk: "Az olvasás össztantárgyi feladat." Nem vagyunk ebben egy picit sem bizonytalanok. Az olvasást az iskolának, illetve az oktatás minden résztvevőjének, a társadalomnak  képviselnie kell - fogalmazott  Győri János, a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) elnöke. 

- Dr. Nagy Attilával nemcsak az olvasás hazai helyzetét vizsgáltuk, de nemzetközi kitekintést is tettünk. Mi lehet a finn és a kelet-ázsiai társadalmak (például Korea) sikerének titka? Azt találtuk, hogy ezekben az országokban az olvasás magas színvonalon áll, az egész társadalom olvasásbarát. Vagyis a társadalom támogató, úgy érzi, hogy ez fontos. A koreai családokban természetes, hogy olyan légkört teremtenek, ahol az olvasás vezető érték. Erre szocializálják a gyerekeket. Az olvasás nemcsak a könyvolvasást jelenti, nemcsak az internetes olvasást, de egy szerződés szövegének befogadását és megértését is.


2011. 05. 16.

"Kijártunk lőni Ulánbátor szélére" - interjú Lőrincz L. László íróval

Fotó: Hajdú D. András [origo]
Lőrincz L. László az ország legsikeresebb szerzője: eddig több mint hatvan regényt írt, átlagban mindegyiket 80 ezer magyar olvasta. Az [origo] otthonában látogatta meg az írót, ahol ő megmutatta purbu-kését, majd elárulta, hogy a Szibériában meghalt Petőfi mítoszát neki köszönhetjük, és hogy miről beszélgettek a dalai lámával. Nem tudna magyar krimit írni, viszont lediktálta a sikerkönyv receptjét. Nagy utazó, a karibi térségbe indul, de még sosem járt a horvát tengerparton.

- Mesélte egyszer, hogy Bonnban, egy német tanfolyamon egy idő után nyelvtanulás helyett bestsellereket kezdtek elemezni, és így tanult meg egy csomó írói fogást. Miket tanult ott?

- Különböző, Németországban futó sorozatokat elemeztünk. A bűnügyi regényeknek, kalandregényeknek megvan a sajátos dramaturgiája, és ezeket ugyanúgy meg lehet tanulni, mint bármilyen más szakmát. Egy krimi zárt egység, akkor fejeződik be, amikor megoldódik a rejtély. A kérdés, hogy ezen a zárt egységen belül hogyan működnek a dolgok. Meg kell találni a jó témát, amire éppen akkor van társadalmi fogadókészség. Kettő: úgy kell írni, hogy mindenki megértse. Én mindig azt szoktam mondani, hogy a könyveimet körülbelül már hat általános iskolával meg lehet érteni. Ha egy író azt akarja, hogy sokan olvassák el a könyvét, akkor ez is szempont.

Jó figurákat kell választani: olyanokat, akikkel az olvasó részben azonosulni tud, és akiket meg tud különböztetni egymástól. Például kimondható, megjegyezhető neveket kell választani. Jó, ha vannak olyan szituációk, amelyeket nagyjából ismer az olvasó. Például, ha egy atomtitkot lopnak el egy reaktorból, az azért nem jó, mert kevés ember tudja elképzelni. Ezzel szemben, ha mondjuk egy múzeumból lopnak egy el tárgyat, az jobb, mert mindenki volt már múzeumban.

- Egy csomó regénye tibeti kolostorban vagy távoli expedíciókon játszódik. Az sem ismerős terep.

- Igen. Fontos a helyszín megválasztása. Egy egzotikus helyszín azért vonzza az embereket, mert ott sok érdekes dolog történik. Nem akarom az atomtudósokat megbántani, de hogy egy reaktorban a neutronok ide-oda mennek, az nem annyira izgalmas egy krimi szempontjából.

- Bár Fukusima után az is lehet érdekes.

- Igen, de az is fontos, hogy egy laikus számára is érthető és izgalmas dolgok történjenek. Menjünk tovább. Hogy kell feszültséget teremteni. Hitchcock már kitalálta, nekünk már nem kell. A tanfolyamon elmagyarázták nekünk, hogy a hosszú, leíró jellegű részek nem mennek ma. Gyorsult az idő, Agatha Christie beszélgetős krimijei sokat vesztettek ma már érdekességükből. Akciódúsabb lett a történet. Ma már az, hogy a zsaru fogja a kezében a cigarettát, és több fejezeten keresztül nézegeti, gondolkozik, nem megy. Pattogósnak kell lenni, és poénnak kell ülni lehetőleg minden fejezet végén.


2011. 05. 16.

Ervin, aki János szeretett volna lenni

Lázár Ervin-nap a PIM-ben

A 75 éve született Lázár Ervin íróra, meseíróra emlékeztek egész napos rendezvénnyel a PIM-ben 2011. május 5-én.

A nap a Kecskeméti Rajzfilmstúdió animációs filmjeinek, Horváth Mária és Kiss Andrea munkáinak vetítésével kezdődött, majd A Vacskamati virágja és a Dömdö-dömdö-dömdödöm című mesét adták elő a Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium tanulói. Badacsonyi Angéla Zsiga föstő fest című bábjátéka a Tintaló Társulás előadásában és filmvetítés, valamint a Mesesarokban az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar hallgatóinak felolvasása zárta a délutánt.
 
Az élet titka – beszélgetős irodalmi esttel folytatódott a megemlékezés, melynek résztvevői Ágh István költő, Komáromi Gabriella, a Lázár Ervin-monográfia írója, Kovács Eszter kritikus, gyerekkönyvkiadó és Szakonyi Károly drámaíró voltak, a moderátor Benedek Anna. Lázár Ervinről, „a közelmúlt magyar irodalmának egyik legmeghatározóbb egyéniségéről” szőtték egymásba az anekdotákat, először nyakkendőkről. Egy film, egy beszélgetés ugyanitt, a PIM-ben, annak idején, a szépírók fesztiválján. Lázárt nyakkendőgyűjteményéről kérdezik, miért fontosak ezek a darabok, amikor A kisfiú meg az oroszlánokban azt írja, hogy „Nem kötök nyakkendőt. (…) A szív az első”, ő pedig azt válaszolja, hogy szokott nyakkendőt hordani, van egy darab nyakkendője, amit felvesz időnként, mert nem szeret kiríni a tömegből. Egy fanyelű bicskával a kezében így szólt az ivócimborákhoz: „Öreg, adj egy darabot a nyakkendődből”, és szobafestő, színész, író, költő nyesett egy kicsit a sajátjából.

2011. 05. 16.

Olvasásra buzdít a közmédia-rendszer az V. Sajtófesztiválon a Vörösmarty téren

„Minden olvasó tudja, hogy mi a könyvek sorsa a lélekben. Amíg olvassuk őket, eltömik érzékszerveinket, megbolygatják múltunkat, maguk felé szívják képzeletünket. Véleményünk róluk nem szó, mondat, hanem állapot, az amelyben olvasás után hagytak minket” - Németh László, Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró

A közmédiumok – a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) – is jelen lesznek 2011. május 14-én, szombaton az V. Sajtófesztiválon, a budapesti Vörösmarty téren. A nézők 10.00-18.00 óra között találkozhatnak kedvenc műsorvezetőikkel, dedikáltathatják az általuk írt könyveket, vagy akár interjút is készíthetnek velük, amit azután hazavihetnek DVD-n. A helyszínen megvásárolhatók a közmédiumok könyvei, filmjei, hangzóanyagai is.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete által rendezett V. Sajtófesztivál fő célja az olvasásra való ösztönzés, az ifjúság megszólítása, az olvasási kultúra terjesztése. A közmédia-rendszer magáénak érzi ezt a törekvést, így örömmel vesz részt a rendezvényen – mondta az MTVA szóvivője. Cserháti Ágnes kiemelte, hogy a közmédiumok legfontosabb feladata megegyezik az olvasás céljával, ami nem más, mint a szórakoztatás, gyönyörködtetés és az információszerzés. „Az adóforintokból fenntartott közmédia-rendszer működése elsősorban a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség értékeinek ápolását, a kulturális sokszínűség érvényesülését, a társadalom összetartó erejének erősítését szolgálja. Ezeket az értékeket közvetítjük a fiatalok felé, úgy, hogy megpróbálunk az ő nyelvükön szólni, részt venni informálásukban, oktatásukban, nevelésükben. Nincs olyan kötelező olvasmány, amelyet a Közszolgálati Archívum kincsei közt ne találnánk meg. A klasszikus alkotásokat időről-időre műsorra tűzzük, megnézhetik a fiatalok, kedvet kaphatnak az olvasáshoz, és így hozzájárulhatunk világképük szélesedéséhez”- mondta a szóvivő.

Cserháti Ágnes szerint az internetes nemzedék elvárásait is kielégíti, hogy a közmédia-rendszer által üzemeltetett honlapokon visszakereshetik az információkat, és nemcsak olvashatnak, hanem gondolataikat is kifejthetik, fórumozhatnak. Bár sok vita zajlik arról, hogy a világháló kiszorítja-e az új generáció tagjainak életéből az olvasmányokat, az MTVA szóvivője úgy véli, inkább saját világukon keresztül hozza közelebb a fiatalokhoz a könyveket, az értékeket, hiszen az internet kommunikációs eszközt ad a gyermekek kezébe. A közmédia-rendszer feladata, hogy ezeket a platformokat megtöltse értékes, érdekes tartalommal és az értékes műsorok, alkotások, olvasmányok felé terelje a fiatalokat, művelődésre, információszerzésre buzdítsa, biztassa őket.


2011. 05. 16.

Megjelent horvátul Az ember tragédiája

Megjelent horvátul Madách Imre Az ember tragédiája (Covjekova tragedija) című drámai költeménye. A könyvet a Zágrábi Egyetem hungarológiai tanszéke mutatja be a bölcsészettudományi kar könyvtárában.

 Zichy Mihály rajza
(MTI) - Az egyetem magyar tanszékének nyolc hallgatója és vezetőtanáruk, Curkovic-Major Franciska az irodalmi szövegfordító szemináriumon elhatározta, hogy nekiáll Madách Imre világhírű műve átültetésének horvát nyelvre. Több mint két éve kezdték a munkát, és mára kész a könyv, Az ember tragédiája szöveghű fordítása.
    
A vezetőtanár azt is elmondta: külön örül annak, hogy az FF Press, az egyetem kiadója akkorra jelentette meg a kötetet, fedőlapján a híres Zichy Mihály-illusztrációkkal, amikor az első kiadás 150 éve, 1861-ben napvilágot látott. 
    
Curkovic-Major Franciska elismerte, hogy nem volt könnyű vállalkozás a Madách-fordítás, a hallgatók magyar előtudás nélkül jönnek a szakra, van, aki kíváncsiságból, van, akit máshová nem vettek fel. A vegyes társaság jól "összerázódott", ő a második évtől a XIX. századi magyar irodalom szövegértelmezését tanítja, s amikor nekiláttak a fordításnak, nagyon lelkesek lettek, a nyolc egyetemistával még a balatonfüredi Fordítóházban is dolgoztak.
    
Az ember tragédiája című kötet hátsó borítóján ott van Madách Imre (1823-1864) arcképe, és egy rövid szöveg arról, hogy ez a mű a legismertebb magyar dráma a világon.

Megjelent: kultura.hu, 2011. május 11. (
http://kultura.hu/main.php?folderID=887&ctag=articlelist&iid=1&articleID=313115)

2011. 05. 16.

Értéktelen lehet idegennyelv tudásunk

Harmincezer, a világ legkülönbözőbb nyelvein íródott könyvből építették fel Bábel tornyát Buenos Airesben, amely idén a világ könyvfővárosa címet viseli.

Az argentin főváros egy forgalmas központi terén emelkedik a 25 méteres torony, melyet Marta Minujín irányítása alatt emeltek tíz nap alatt. Az argentin művész az építményhez zenét is komponált, amely a hétemeletes, fémállványzattal körülvett toronyból szól. A felmászó látogatók emellett a könyv szót hallják, melyet Minujín különböző nyelveken ismételget.
"Száz év múlva az emberek azt fogják mondani: állt valaha egy bábeli torony Argentínában ... de nem kellettek tolmácsok, mert a művészetnek nincs szüksége fordításra" - fogalmazott a művész, aki egykor Andy Warhollal is dolgozott együtt.
A köteteket olvasók, könyvtárak és több mint ötven nagykövetség adományozta. Mikor a kiállítás május végén véget ér, az irodalom szerelmesei egy-egy könyvet magukkal vihetnek a lebontott toronyból. A többi kötetből új gyűjteményt alapítanak, melyet Minujín Bábeli Könyvtárnak nevezett el Jorge Luis Borges, az ország egyik leghíresebb írója egyik történetének címe nyomán.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) döntése értelmében 2011-ben Buenos Aires viselheti a világ könyvfővárosa (World Book Capital) címet.

Megjelent: kulturpart.hu, 2011. május 12. 15:30 (
http://www.kulturpart.hu/irodalom/24311/ertektelen_lehet_idegennyelv_tudasunk)