E-könyvből vagy papírból?

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2012. február 02. csütörtök, 09:10

Írta: Gombos Péter

Találatok: 3455

Olvasás = kaland az agyban

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2012. január 20. péntek, 09:20

Írta: Gombos Péter

Találatok: 3837

Túl a Szeret folyón

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2012. január 04. szerda, 16:36

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3153

Sci-fi olvasással az örömért és elégedettségért

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. december 20. kedd, 13:08

Írta: Gombos Péter

Találatok: 3607

Bács-Kiskun Megyei Prímadíj 2011 jelöltek - Ramháb Mária

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. október 24. hétfő, 20:53

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3357

Ramháb Mária, könyvtáros, könyvtárfejlesztési szakértő, Kecskemét

7. Magyar népművészet és közművelődés

Három gyermekkórház kap kiskönyvtárat

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. október 23. vasárnap, 21:16

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3122

Az olvasásnak gyógyító ereje van

A 10. születésnapját ünneplő Pozsonyi Pagony Kiadó eddig megjelent 100 könyvéből álló kiskönyvtárat adományoz a budapesti II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán, a Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai részlegén, és a Bethesda Gyermekkórházban ápolt gyerekeknek. Az első kettő kórházban az onkológiai és hematológiai osztályon, míg az utóbbiban a rehabilitációs és mentálhigiéniás osztályon lévők részesülnek az egyedülálló könyvtárból. A kiadó hagyományteremtő szándékkal vágott bele a kezdeményezésbe, hiszen minden évben újabb kórház részére ajánlja majd fel a Pagony könyvekből álló könyvtárat.

A Pozsonyi Pagony Kiadó idén ünnepli alakulásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból három fővárosi gyermekkórházat látogat meg, hogy szerzőkkel és illusztrátorokkal együtt valódi gyerekkönyvtárakat adjanak át a gyógyulásra váró kis betegeknek. A kiadó ezzel a kivételes eseménnyel szeretné felhívni a figyelmet, hogy az olvasás, a játék mindennél erősebb gyógyító hatással bír. Idén a Bethesda Gyermekkórház Berg Judittal, a Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai részlegén Bartos Erikával, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán pedig Kőszeghy Csillával és Both Gabival találkozhatnak majd az ott ápolt gyerekek és szüleik. Minden helyszínen a szerzők és illusztrátorok adják át a kórháznak a Pagony eddig megjelent 100 könyvét az illusztrátorok által festett, díszített könyvespolcokon, majd közösen játszanak és mesélnek a gyerekkel.

Bővebben: Három gyermekkórház kap kiskönyvtárat

Szülinapot ünnepel a Pozsonyi Pagony: 10 év 100 könyv - Különleges születésnap színes programokkal

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. október 08. szombat, 13:28

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3237

A 10 éves Pagony – az ország első gyerekkönyvesboltja és egyik legjelentősebb gyerekkönyv-kiadója - változatos, színes családi programokkal ünnepli születésnapját október 15-én, Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Október 13-án pedig kiállítás nyílik a Pagony Könyvesboltban a kiadó illuszrátorainak képeiből.

A legkisebbektől a felnőttekig mindenki talál kedvére való mesét, elfoglaltságot, játékot. A helyszínre látogatók személyesen megismerkedhetnek a kiadó szerzőivel és illusztrátoraival. Október 15-én tehát reggeltől estig ingyenes programokból válogathatnak az érdeklődők a PIM-ben!

Programok október 15-én egész nap a PIM-ben:

10.00 Bartos Erika vetít és mesél a legkisebbeknek

11.00 Két kis dinó a Zsírkréta korban - Berg Judit és Kőszeghy Csilla új könyvének játékos-rajzos bemutatója

12.00 A Sajtkukacz zenekar koncertje

15.00 Kedvenc Pagony könyvem rajzverseny eredményhirdetése

15.30 Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai - Scherer Péter színművész mesél

16.00 Rutkai Bori és a Hébe-Hóba Banda koncertje

17:00 Szülinapi köszöntés, torta és koccintás - vendégeink a Pagony szerzői és illusztrátorai

17.30 A Pagony századik könyve: A Virág utcai focibajnokság. Dávid Ádám könyvének filmes bemutatója

18.00 Nagy Pagony Vetélkedő - sok-sok nyereménnyel!
Házigazda és moderátor: Gáspár Máté

A programok mellett pedig folyamatosan kézművesedhetnek a kíváncsi kicsik és nagyok a Pagony illusztrátoraival (Agócs Írisz, Gévai Csilla, Gyöngyösi Adrienn, Kőszeghy Csilla, Rácz Nóri, Takács Mari, Török Szilvi és sokan mások). Külön olvasósarok működik majd a rendezvényen a Pagony szerzőivel és a Tanítóképző Főiskola hallgatóival. A játszósarokban megismerkedhetnek a látogatók az új Keller &Mayer játékokkal (Bogyó és Babóca, Boribon).

A szórakoztató programok mellett egész nap dedikálás és kedvezményes könyvvásár várja az érdeklődőket.

A különleges születésnapi ünnepléssel közel egy időben tárlat nyílik a Pagony illusztrátorainak képeiből a Pagony Könyvesboltban (1137 Pozsonyi út 26.). A kiállítást, mely a Pagony 100/20 – 100 könyv, 20 illusztrátor nevet kapta, Paulovkin Boglárka nyitja meg október 13-án, 17 órakor. A tárlat januárig tekinthető meg.

Négy új kötet jelent meg a magyar történelemről angolul

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. október 08. szombat, 13:24

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3255

A köteteket kedden mutatták be a Magyar Tudományos Akadémián.

Romsics Ignác történész, akadémikus, a könyvsorozat főszerkesztője az előzményeket ismertetve elmondta, hogy az Atlantic Studies on Society in Change című sorozatot Király Béla, az 1956-os nemzetőrség Egyesült Államokban letelepedett parancsnoka indította 1977-ben azzal a céllal, hogy a magyar és a kelet-európai történelem különböző problémáiról szakszerű, angol nyelvű, és lehetőleg magyar történészek által írt tájékoztatásban részesüljön a világ szakmai közvéleménye. Ennek érdekében megszervezte, hogy a sorozat köteteit a Columbia University Press könyveivel együtt forgalmazzák, s így a világ minden nagy könyvtárába eljussanak.

"A világ egyik legnagyobb szakmai kiadójának könyveivel együtt megjelenni a világpiacon, olyan előny, amellyel a Magyarországon kiadott angol nyelvű könyvek többsége eleve nem rendelkezik" - emelte ki a történész.

A rendszerváltásig több mint 50 kötete jelent meg a sorozatnak. 1990-ben Király Béla hazatelepült Magyarországra, és innen folytatta a sorozat kiadását, továbbra is a Columbiával együttműködve. Napjainkig több mint 140 kötet látott napvilágot. Mivel élete utolsó éveiben gyakrabban betegeskedett, 2008 elején Király Béla és az Igazgatótanács akkori elnöke, Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke Romsics Ignácot kérte fel a sorozat főszerkesztői teendőinek ellátására. 2009 elején Vizi E. Szilveszter lemondása után Király Béla javaslatára a sorozat gazdasági hátterét biztosító alapítvány (Atlantic Research and Publications, Inc.) igazgatótanácsának elnökévé is Romsics Ignácot választották meg. A sorozat utolsó köteteinek a kiadását így már Romsics Ignác irányította, és az ő főszerkesztősége alatt jelent meg az utóbbi négy testes könyv is.

"A négy munka közül kettő Erdély történetével, illetve a román-magyar kapcsolatokkal foglalkozik. A Kovács Kiss Gyöngy által szerkesztett tanulmánykötet az önálló erdélyi fejedelemség korába, vagyis a 16-17. századba kalauzolja az olvasót. A szerzők túlnyomó többsége olyan erdélyi magyar történész, aki nem az esemény-, hanem a modern értelemben felfogott művelődéstörténettel foglalkozik. Így aztán a fejedelmi udvarok ruházkodási és étkezési szokásairól éppúgy olvashatnak az érdeklődők, mint a példásnak tekinthető vallásbékéről, a boszorkányperekről vagy éppen a kolozsvári polgárok mindennapjairól.
L. Balogh Béni, a másik kötet szerzője a román-magyar viszony 1940 és 1944 közötti alakulását vette górcső alá, beleértve a második bécsi döntést is. Mivel a magyar közgyűjtemények releváns dokumentumai mellett az újonnan megnyitott bukaresti levéltárak anyagait is feltárta, munkája több szempontból reveláció. "Meggyőzően és román források alapján bizonyította például, hogy a német-olasz döntőbíráskodást valójában Románia kérte" - magyarázta Romsics Ignác.

Ismertetése szerint a Szarka László által szerkesztett harmadik kötet a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatok történetét mutatja be az 1600-as évektől lényegében napjainkig. Szerzői zömmel szlovákiai magyar történészek.

"A negyedik, amelyet valószínűleg a legtöbben vesznek kézbe, egy enciklopédia a határon kívüli magyar kisebbségi csoportok 1920 utáni történetéről. A demográfiai trendek alakulásáról, társadalmi tagozódásukról, iskoláikról és irodalmukról, fontosabb vezetőikről, és mindarról, ami egy alapos kézikönyvtől elvárható. A sokszerzős munkát az MTA Kisebbségkutató Intézetének három munkatársa: Bárdi Nándor, Fedinec Csilla és Szarka László szerkesztette. Az ilyen típusú tudományos munkák közvetlen politikai haszonnal természetesen nem járnak. Hosszú távon azonban jelentősen alakíthatják a rólunk kialakult külföldi képet. A sorozat folytatása ezért kutúrdiplomáciai szempontból is több mint kívánatos" - összegezte Romsics Ignác akadémikus.

MTI

Megjelent: gondola.hu, 2011. október 4. 13:12 (http://gondola.hu/cikkek/78143-Negy_uj_kotet_jelent_meg_a_magyar_tortenelemrol_angolul.html)

Újra Mesegítő!

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. szeptember 27. kedd, 22:03

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3303

Ezt most a szakma szerelmesei hozzák létre

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. szeptember 27. kedd, 21:56

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3150

Igyekszem, de ez közösségi munka. Természetesen a fő irányvonalat együtt jelöljük ki a Magyar Olvasástársaság tanácsában. Mindenki elmondhatja az elképzeléseit, ötleteit. Átbeszéljük és meghallgatjuk a szakma véleményét is, rengeteg elváráshoz igazodunk. A Magyar Olvasástársaság évente több konferenciát szervez, mindegyiknek megvannak a fő felelősei. Magam második éve szervezem a népmese-konferenciát, ez saját vállalás, hiszen rólam mindenki tudja, hogy a szívügyem. Fontos, hogy ezt soha nem egyedül teszem. Három évvel ezelőtt, mikor kerek évfordulót ünnepeltünk az OSZK-ban, a 2. szekció szervezését vállaltam, amelyen mesemondók meséltek gyerekeknek, párhuzamosan a konferenciai értekezések alatt. A tavalyi év volt a mély víz. Százhalombattán kettős szerepben, mint helyi könyvtáros és olvasástársasági tanácstag néha összekeveredtem magammal. De úgy érzem, mérföldkő volt a népmese-konferenciák tekintetében. Sokan összejöttünk, és olyan szakemberek adtak elő, kik előtte nem nagyon találkoztak, mert a népmesekutatás nagyon eltérő területein munkálkodnak. Az idei konferencia abban tér el teljesen a tavalyitól, hogy semmi pályázati támogatást nem kaptunk. Ezt most a szakma szerelmesei hozzák létre. Ebben az évben Stiblár Erika tanácstag az olvasástársasági segítőm. Olyan ez, mint egy próbaházasság, egy fél évre összeköltöztünk virtuálisan. Azt hiszem, kiálltuk a próbát, házasodhatunk!

Az egri könyvtár és a főiskola jó közeget teremt a konferenciának. Mekkora az előzetes érdeklődés?
A program felét az egri társszervezői intézményektől, úgymond ajándékba kapjuk. Bemutatkoznak, és mi nagyon hálásak vagyunk ezért, hiszen amit tesznek, országosan követendő példa. A konferencia első napjának délelőttjén láthatjuk a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, az Eszterházy Károly Főiskola és a Benedek Elek Óvoda előadásait. Mindezek mellett a konferencia honlapját Tamásné Fekete Adrienn, az EKF Központi Könyvtára igazgatóhelyettesének irányításával az egri főiskola informatikus–könyvtáros szakos hallgatói készítik: gyönyörűen megtervezett, igényes munka. S az egri hallgatók mellett itt meg kell említenem az ELTE Tanító- és Óvóképző Karáról Bereczki Anna oktatót és Lázárné Obbágy Katalint, a kar könyvtárának munkatársát, akik szombati előadóink, és hatalmas örömünkre diákjaik körében meghirdették a konferenciára való jelentkezés lehetőségét. Ezzel megindult a csoda! A konferenciára több mint 200 (!) diák jelentkezett. Egy ideig megpróbáltunk alkalmazkodni az egyre növekedő létszámhoz, egyre nagyobb kihívásnak tettük ki ezzel egri partnereinket, akik hatalmas türelemmel újabb változatokat dolgoztak ki a diákok fogadására. Ám amikor a létszám a 300-hoz közelített, feladtuk és átgondoltuk a kialakult helyzetet. Megállapodtunk abban, hogy mi megyünk a diákokhoz. Azaz, megszervezünk az ELTE-vel egy külön diákoknak szóló népmese-konferenciát. S most ott tartunk, hogy immár Egerbe is visszatérünk, és hálánk jeléül az egri diákokhoz is elmegyünk. Azt hiszem, mindenki érzi, hogy itt most történelmet, forradalmat írunk. A jövő generációja kopogtatott be hozzánk meséért. Ez több, mint amit remélni mertünk!

Mit meséljünk?

A korai olvasásfejlesztés nagyon jó téma. Hogy látod ennek a területnek a fejlődését?
Nehezen válaszolok erre a kérdésre, magam is kíváncsian várom az előadók véleményét. A sajátom az, hogy tényleg a lényegre tapintunk most. Arról sokat lehet hallani, hogy milyen fontos, hogy a gyermekek könyvek között, olvasó felnőttek példáját látva nőjenek fel. Talán a beszélgetős mesélés az, amire én a figyelmet irányítanám. Itt, ebben a korai életszakaszban a szülői „felkészültség” a lényeg, hogy mi, szülők, mennyire tudunk mesélni a gyerekeknek. Akár a hétköznapi életünkről. „Milyen napod volt?” „Jó.” Ennyivel általában megelégszünk ebben a rohanó világban. Ha mi tudunk mesélni, ne adj’ Isten, tudunk tényleg mesét mondani, felfoghatatlan, mekkora kincset adhatunk a gyerekeknek. Szó-kincset, mesei tudást, meg-oldásokat, de a legfontosabb akkor is a pár-beszéd lehetősége. Nézd el nekem ezeket a szókombinációkat, kétnyelvű vagyok, és amikor ilyeneket írok, nem bírok túllépni a magyar nyelv tartalmi okosságán! Sokszor mondom a gyerekeknek a könyvtárban: olvassál, és lásd, mit olvasol! Csak meg kellene állnunk (egy szóra): Egyszer volt, de még ott is, ahol soha semmi nem volt, valamikor ott is volt valami. Hát nem csodálatos ezt kibontani? Az a nagyon jó, hogy a gyerekekkel ezt lehet. Szeretik és élvezik. Ha ezt megtanulják, ez igény az irodalomra, az irodalmi nyelvre.

Mit remél a HUNRA a konferenciától? Amíg a pedagógusképzésben nem szerepel nagyobb hangsúllyal a gyerekirodalom tanítása, mit lehet várni az agyonterhelt óvodapedagógusoktól, tanítóktól, tanároktól és könyvtárosoktól?
A gyermekirodalom nagyobb hangsúllyal való tanítását a pedagógusképzésben, ez a cél. Ha kell tudni énekelni, furulyázni, nem kell tudni mesélni? Ugye, ezt senki nem gondolja komolyan?! Lehet, hogy amikor valaki meghatározta a kritériumokat, akkor természetes volt, hogy mesélünk-beszélünk. Lehet, hogy ma már nem az! Előttünk a feladat. Generációk maradtak ki. A népmese már csak tananyag. Ha visszatanítjuk, akkor visszaadjuk a jövőnek. Senki nem várhatja el az agyonterhelt szakemberektől, hogy vegyenek a vállukra tarisznyát és induljanak el népmesét tanulni „szájról szájra”. Még ha vannak is ehhez elhivatott szakembereink. (Hol jársz, édes fiam, erre, ahol a madár se? Csak a néprajzkutató – mondja erre Agócs Gergely.) Kell, hogy legyenek mesélhető mesekönyveink. Aki akarja, van hozzá indíttatása, megtanulja, aki nem, csak felolvassa. Ám amikor előtte a rengeteg „mesekönyvkivonat”, miképp igazodjon el köztük? Harmadik osztályba járó gyermekemmel felolvastattam az új olvasmányát. Most tanulja a nép- és a műmese közti különbséget. A tankönyv szerint az egyiknek van szerzője, a másiknak nincs. Hát, ha nem hall élő mesemondást, mesebeszédet, akkor ez máris felfoghatatlan számára! Ott van a könyvben, valaki leírta, akkor az nem a szerzője?! S lehetne kezdeni a magyarázkodást. Ej, a kutyafáját! Van nekem egy kedvenc tanárom: Gombos Péter a Kaposvári Egyetemről, szeretném, ha az úgynevezett „kötelezők” tanításában minden pedagógusképzésben ő ott lenne! De természetesen úgy, hogy előtte minden kollégajelöltet megtanítunk mesét mondani, olvasni.

Országos Széchényi Könyvtár, Benedek Elek konferencia. Mesélők: a Hagyományok Háza „Hagyományos mesemondás” képzés, végzett hallgatói: Tóth Kriszta, Agócs Gergely Tanár Úr, Kovács Marianna, Ser Gergely

Úgy vettem észre, hogy nagyon erős szakmai összefogás jellemzi a mesebeli VII. konferenciát. Ennek mi lehet az oka?
Ez idáig nem jutott eszembe, hát akkor azért van ekkora összefogás! Először is biztos, hogy az egri kollégák példát mutató mesei tevékenysége s az ő kapcsolataik nagyon sokat segítettek. Aztán a tavalyi konferencia előadói sokszínűsége, ami az idei évben tovább bővül, például a kiadói kerekasztallal. Leginkább az, hogy kezdünk egymásra találni mindahányan, akik szeretjük a magyar népmesét.

A Márai-program segített a gyermekkönyvtárosok problémáin? Milyen szakmai tapasztalatokat szereztél erről?
A kis állományú, hátrányos helyzetű könyvtáraknak bizonyára nagy segítség. Ha ez volt a cél, akkor célba ért. Természetesen mi is átnéztük az állományunkat, és tudtunk könyveket rendelni.

Ilyen pillanatokért érdemes mesélni!

Ezt a munkát csak egészséges megszállottsággal lehet csinálni. Téged mi hajt előre, hogy bírod ezt a tempót, amit diktálsz magadnak?
A népmese visszatanítása életcélom. A gyerekeknek, felnőtteknek, egyáltalán az embereknek visszaadni azt, ami az övék, hatalmas öröm. A fizetség az emberi kapcsolataim, a mosolyok, a közös nyelv beszélése, a hála, a szeretet, amit az emberektől kapok. Mikor nagyon fáradt vagyok, akkor mindig történik valami, amitől új erőre kapok. Ma két osztály járt a könyvtárban.

– Mariann néni, láttad, hogy a múltkor nem láttál?
– Mi történt, levágattad a hajad, nem félsz, hogy eltűnik az erőd?
– Igaz, hogy a népmesenap miatt mi nem jöhetünk a könyvtárba, mert másoknak is akarsz mesélni? Kár! (Jöhetnek!)
– Igenis láttam már medvét az erdőben, na, jó, igazad van, nincsenek is itt medvék, de kis medvebocsok biztos vannak, na, azt láttam!

Idő előtt le kellett zárnunk a népmese-konferenciára való jelentkezést. Kétségbeesett telefonok érkeznek, magyarázkodnak, bűbájosan az emberek, ki miért maradt le. Ma egy tüneményes fiatal hang hívott, hogy annyira nagyon készült, csak várt a kollégára, aki nem tudta, elszabadulhat-e a családtól. Szépen kért, csak az egyik lábát hadd tegye be a konferenciára. Azt mondta, ő nem eszik, nem iszik, semmit nem kér, csak hadd hallja, s a végén bevetette, hogy hiszen kolléga, könyvtáros, segítsek már rajta! Megkérdeztem, melyikben, nem írom le a nevét, egy nagyon speciális természettudományi szakkönyvtár. Belőlem előtört: mégis mire föl ez a népmesei kötődés? Azt válaszolta, hogy ha eljöhet, ő minden mesei tudását beveti. Hát ez nem fizetség? Ezért az egy emberért is érdemes szervezni egy konferenciát!

Both Gabi

Megjelent: Meseutca, 2011. szeptember 20. (http://www.meseutca.hu/site/index.php?lang=2&l=41&text_index=5441)

Mesegítő

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. szeptember 27. kedd, 21:51

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3380

Bezár a szentendrei Pest Megyei Könyvtár?

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. szeptember 13. kedd, 11:44

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3928

Civil szervezkedés a szentendrei Pest Megyei Könyvtár megmentéséért

Idén júniusban kapott szárnyra a hír, hogy a pest megyei közgyűlés előterjeszti a Pest Megyei Könyvtár dolgozói közel felének elbocsátását, a csökkentett nyitva tartást és a szolgáltatások körének szűkítését – mellyel tulajdonképpen el is lehetetlenítik a könyvtár működését. A súlyos következményekkel járó döntés hátterében az anyagi gondokkal küzdő, és anomáliáktól sem mentes Pest Megyei Önkormányzat, valamint a Szentendrei Önkormányzat régtől öröklött vitája áll.

Olvasással az elhízás ellen?

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. szeptember 04. vasárnap, 13:31

Írta: Gombos Péter

Találatok: 4015

Játék a könyvekkel

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. augusztus 30. kedd, 22:26

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3804

Interjú a Könyvmutatványosok gyerekirodalmi portál tagjaival

Pár hónapja indult a Könyvmutatványosok gyerekirodalmi portál, ahol színvonalas gyerekirodalom-kritikától mesékig és kézműves ötletekig mindenféle olvasnivalót találunk. Az oldal nagyrészt külföldön élő magyar bloggereket fog össze, akik saját blogjukon eddig is gyerekirodalommal foglalkoznak, és civilben egyszerre anyák, akik a gyerekeik kezébe jó könyveket akarnak adni, és irodalommal, szövegekkel, kultúrával foglalkozó szakemberek. Az oldal pár alapító tagját, Németh Esztert, Hamar Nórit és Kőrössy Erikát kérdeztük.

Augusztus 20. - Buda Ferenc költő: "nem a díjakért dolgozik az ember"

Részletek

Kategória: Agora

Megjelent: 2011. augusztus 22. hétfő, 22:37

Írta: Hunra_Admin

Találatok: 3044

"Nem tudom, mivel érdemeltem ki ezt a díjat, hiszen az ember általában nem az elismerésekért dolgozik, hanem a munka szeretetéért, azért hogy használjon másoknak, amennyire csak lehetséges" - mondta az MTI-nek Buda Ferenc költő, műfordító, akinek az augusztus 20-iki nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték oda.

A Kossuth-díjas költő a kitüntetés átadását megelőzően az MTI-nek elmondta: sajnálja, hogy nem tudja pénteken átvenni az elismerést, amelyet önálló szellemiségű és poétikájú, nagy hatású, erkölcsi tartást, helytállást kifejező költészetéért és új területeket meghódító műfordítói munkássága, életműve elismeréseként kapott.

A költő-műfordító az MTI-nek arról is beszélt, hogy jelenleg több könyvön is dolgozik. "Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg egy prózai kötetem a Holnap Kiadónál, most ennek folytatását írom" - fogalmazott, megemlítve, hogy a Világ, világom - Egy kéziratos könyv fejezeteiből című kötetben saját életének első szakaszáról írt. "Ebben 1955 nyaráig jutottam el, a második kötet egy sokkal izgalmasabb időszakról szól" - tette hozzá, kiemelve, nagy hangsúlyt kap majd az 1956-os forradalom és az azt követő időszak az önéletrajzi írásban.

Fordítói munkájáról elmondta, jelenleg egy ujgur népmesegyűjteményen dolgozik, de még nem tudja, mikor fog megjelenni. "Sajnos az ilyen jellegű könyvek nemcsak a fordító és a kiadó elszántságán múlnak, hanem a piszkos anyagiakon is" - tette hozzá, felidézve, hogy az 1970-es, 80-as években járt Közép-Ázsiában, akkor ismerkedett meg ujgur írókkal, költőkkel. "Könyvekkel, szótárakkal megrakodva tértem haza" - emlékezett.  

Buda Ferenc 1936. november 3-án született Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakán 1955-ben kezdte tanulmányait. Csak 1968-ban kapott diplomát, mert 1957-ben néhány verse miatt elítélték, ezért 1958-tól segédmunkás, 1963-tól képesítés nélküli nevelő volt a Pest megyei Pusztavacson. 1965-től Kecskeméten általános iskolában tanított, 1971-től a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa, majd a Forrás szerkesztőségébe került, ahol 1986-tól a lap főmunkatársa. 2002-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.  

Számos verseskötete jelent meg, s jelentős műfordítói tevékenysége is: többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai ismeretesek. Varázsének (1973) című kötetében török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészeti alkotások olvashatók. Kazah és kirgiz népmeséket válogatott és fordított, amelyek A láthatatlan tolvaj (1988) és A szürke héja (1988) című kötetekben jelentek meg. Ötvenedik születésnapján barátai és tisztelői megjelentették a Csönd, ének, csönd... című könyvet, melyben önálló kötetben még nem közölt írásai és műveinek bibliográfiája is megtalálható.  

Munkássága elismeréseként 1973-ban Radnóti Miklós-díjat és József Attila-díjat, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet és Magyar Művészetért Díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1996-ban Literatúra-díjat, 1999-ben Déry Tibor-díjat, 2000-ben Balassi Bálint-emlékkardot és Kölcsey-díjat kapott. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki gazdag lírai költészetéért, a népköltészet és a modern líra hagyományait ötvöző formai megoldásaiért, műfordítói tevékenységéért. 2007-ben Artisjus-díjat kapott.

Megjelent: interno.hu (http://interno.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=11334&Itemid=193)