2011. 04. 18.
Tabutémák mesekönyvekben?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 18. hétfő, 20:34
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2706
 |
|
Both Gabi,
a meseutca.hu főszerkesztője |
A boltok polcai roskadoznak a gyerekeknek szóló kiadványoktól, a Könyvfesztiválon újabb 30 gyerekirodalmi kiadvány jelenik meg. Vajon mennyiségi vagy minőségi a kínálat? Both Gabival, a meseutca.hu főszerkesztőjével könyvdivatról, ízlésről, kedvenc mesekönyveinkről beszélgettünk.
Milyen a jó mesekönyv?
A jó mesekönyv komolyan veszi a gyerekeket, tanít és szórakoztat is egyszerre, mindezt lehetőleg észrevétlenül.
Megfelel ennek a mai magyar kínálat?
Bátran állíthatom, hogy az igényes magyar gyerekkönyvek a világ bármely pontján megállnák és meg is állják a helyüket. Egyre bővül a kiváló, művészi színvonalon illusztrált, gondosan szerkesztett mesekönyvek piaca.
Gyerekkönyvek terén beszélhetünk trendekről?
Igen. A nemzetközi és a magyar ízlés között nagy különbség, hogy nálunk a tabutémákat még nagyon kevés kiadó meri felvállalni. A válás, a különböző fogyatékosságok, a kirekesztés vagy a gyász rendkívül ritkán jelenik meg mesekönyvek témájaként. Talán még nem elég érett a felnőtt társadalom arra, hogy a gyerekeket szembesítse ezekkel a kérdésekkel is, pedig ők valóban nyitottak és elfogadók. Rajtunk múlik, mennyire lesz a mostani gyerekekből tudatos felnőtt.
Megváltoztak a mesekönyvek az elmúlt évtizedekben?
Nagyon fontosnak tartom a hagyományokat, tényleg jó látni a saját gyerekkorom mesekönyveit, de egy mai óvodás számára az ötvenes-hatvanas években született szövegek és képek már nem ugyanazt jelentik, mint akkoriban. Szerencsére az olyan írók, mint Berg Judit, Finy Petra vagy Nádori Lídia mind gyakorló anyák, ezért pontosan tudják, hogy mi érdekli a mai gyerekeket. De említhetném Czigány Zoltánt, Kiss Ottót, Lackfi Jánost és Varró Dánielt is, hogy ne csak az anyukákat dicsérjem. Nagyon kevés olyan alkotó van, mint Marék Veronika, aki ma is épp olyan modern és friss mind grafikailag, mind a szövegek tekintetében, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
2011. 04. 10.
Horvátországi író a Bretteren
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 10. vasárnap, 19:31
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2704
Fotó: Oroszhegyi TündeA kör elnök nem tévedett: Kontra Ferenc, mint prózaírói, mint irodalomtudósi, mint műfordítói munkásságában egyedülállót alkotott.
Az estet moderáló Egyed Emese költő, irodalomprofesszor már a kezdet kezdetén jelezte: akkurátus íróval van dolgunk, aki a legapróbb részletekre is odafigyel.
Felolvasott szövegeiből rögtön ki is derült, erős képi világának kidolgozottsága olykor a történetet is képes megállítani. Ezek a történetek pedig nem csak fantáziából, hanem a kegyetlen valóságból is ihletődnek. Kontra prózájára hangsúlyosan jellemző a halál gondolatával való foglalkozás, a szorongás érzésének megjelenítése, ez pedig független attól a körülménytől, hogy az illető mű a Délszláv háborúban vagy éppen béke idején született.
A Gyilkosság a joghurt miatt gyerekkori történeteket tartalmazó könyvében a posztmodern irodalmi irányzatára jellemző kifele figyelés jellemző. Ezt bizonyítja például a tücsökkoszorú szókapcsolat használata is – világított rá Egyed Emese. Miközben a szerző a könyvről mesélt, megtudhattuk, nagyapja nagyon közel lakott a magyar-horvát határhoz, így ő gond nélkül szemlélhette a” senki földjén” sétáló katonákat is. A fent említett könyvében számos ehhez kapcsolódó gyerekkori élmény jelenítődik meg.
Az esten kiderült, Kontra mintegy tíz éve csak regényeket írt, a Gimnazisták, Farkasok órája, Wien a sínen, Drávaszögi keresztek szoros kapcsolatban állnak egymással. Ezt a kapcsolódási technika nem új keletű a vajdasági irodalomban, Gion Nándor is alkalmazta, de még Márai Sándor is élt ezzel az írói huncut fogással.
A továbbiakban a beszélgetés a határon túli irodalom fogalom létjogosultságának témájára tért ki. Ennek kapcsán a szerző megjegyezte: nem szívesen mászik bele ennek taglalásába, ám azt azért kijelentette: egységes magyar irodalomról beszélnek ugyan mindenhol, ennek ellenére az alkotókat mégis besorolják határontúli és magyarországi alkotók kategóriáiba.
Kontra hangsúlyozta: ő horvátországi, magyarul alkotó író, erre büszke is. Külföldi irodalmi berkekben nem úgy ismerik, mint határontúli szerzőt, aki az egységes magyar irodalom része, hanem, mint horvátországi írót, így tartják számon Lengyelországban vagy Németországban is, az már más kérdés, hogy milyen nyelven ír.
Úgy véli, a történelmi dátumok nem szabadna megfojtaniuk az irodalmat, a Délszláv háború tovább szakított életműveket és családokat is – jegyezte meg.
Kontra Ferenc a Bretteren szinte még nyomdafesték szagú könyvét is bemutatta a Horvátország magyar irodalma című antológiát. A kiadvány egyedülálló, eddig még nem foglalkoztak a horvátországi szerzőkkel irodalomtörténeti szempontból. Ő többek között az ott élő diákoknak is segítséget akar nyújtani új kötetével, hiszen hajdanán, mint magyar-angol szakos tanár szembesült azzal a ténnyel, hogy a gyerekek ismerik a horvátországi magyar szerzőket, de nem igazán tudnak egy-egy könyvet fölmutatni tőlük.
A meghívott irodalomszerkesztői munkássága is érdekes. A Magyar szó napilap Kilátó rovatának szerkesztője, amely már ötven éve létezik és elsősorban fiatal alkotóknak kíván a publicitási fóruma lenni. A Kilátóban számos erdélyi szerző is közöl – derült ki. Kontra ennek kapcsán megjegyezte: a nem anyaországi régiók alkotói jobban odafigyelnek egymásra, erdélyi lap egy felvidéki szerzőre vagy egy vajdaságira. Magyarországon sajnos nem ez a jellemző, egy erdélyi irodalmi hírt, egy díjat egy magyar irodalmi nap nem biztos, hogy lehoz – magyarázta.
A sikeres est is ennek lehet a bizonyítéka, az erdélyi alkotók és irodalomkedvelők kíváncsiak a más „határontúli” szerzőkre, irodalmi jelenségekre.
2011. 04. 10.
Új rendelet: dőlni fog a lé Vass Virágnak és Coelhonak?
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. április 10. vasárnap, 19:21
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2622
A könyvtárak 2011 elejétől gyűjtik azokat az adatokat, amelyek a 2012-től kezdődő kifizetésekhez szükségesek, ehhez a rendelkezésükre álló eszközök megfelelőek és csupán minimális adminisztrációs többletet jelentenek.
A szerzői jogdíjakat 2012-től a jogdíjakat kezelő szervezet fizeti majd ki a NEFMI által biztosított költségvetési forrásból. A kommüniké példaként megemlítette, hogy a magyarországi könyvtárak 2009. évi 34 milliós kölcsönzésére vetítve, a jogdíjköteles magyar szerzők számát tekintve mintegy 12 millió olyan kikölcsönözhető mű van, amely a díjfizetési kötelezettség hatálya alá esik.
A nyilvános haszonbérleti rendelet április 12-től hatályos.
Forrás: MTI
Megjelent: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 2011. április 7. 16:20
(http://www.kulturpart.hu/irodalom/23794/uj_rendelet_dolni_fog_a_le_vass_viragnak_es_coelhonak)
2011. 03. 09.
Szerbia a lipcsei könyvvásár idei díszvendége
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. március 10. csütörtök, 00:23
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2383
 |
| David Albahari |
2011. 03. 09.
Vesztesek között a Berzsenyi Könyvtár
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. március 10. csütörtök, 00:19
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2702
Kevés ember sok munkával
Elbocsátás, fizetés nélküli szabadság, önkéntes munka, kevesebb vásárlás – így tudja kompenzálni a mínuszokat a könyvtár. Az intézmény nemrégiben vásárt is rendezett – pár száz forintért kaphattunk könyveket – de ez nem a pénzgyűjtésről szólt, az intézmény évről évre „szelektál” a ritkán kölcsönzött, nem használt kötetek között.
Mert a könyvtár is olyan, mint egy háztartás - mondja az igazgatónő, Pallósiné dr. Toldi Márta - folyamatos vele a munka és a felesleges állomány megnehezíti az alkalmazottak dolgát. Akik egyre kevesebben vannak, 2002 óta 12 fővel csökkent a dolgozók létszáma és idén további 3 dolgozójától válik meg az intézmény.
Így jelenleg 46 főt tud alkalmazni a megyei könyvtár, ezzel a létszámmal és az egyre apadó költségvetéssel kell zsonglőrködni, hogy megbirkózzanak a sok munkával. Mert a „színfalak” mögött is zajlik az élet, a pultok mögött álló vagy a kutatást segítő munkatársaknak sem csak az egérkattogtatás és vonalkód lehúzás a feladata.
2011. 03. 09.
Eláraszthatják New Yorkot a magyar művek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. március 10. csütörtök, 00:15
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2650
A TimeBoombs című kiadványt a tervek szerint ajándékként kapnák kézhez az érdeklődők könyvesboltokban, múzeumokban, színházakban vagy könyvtárakban, amennyiben valamilyen kulturális szolgáltatást vagy terméket – könyvet, színházjegyet, belépőt – vásárolnak.
Mártonyi Zoltán alapító és kiadó az MTI-nek azt mondta, a 2011 júliusában megjelenő TimeBoombs szokatlannak tűnő terjesztési módjának sikerét garantálhatja, hogy az általa 2007-ben megjelentetett, „megint nyugat” című folyóirat – melynek szerkesztője Pajtók Ágnes volt – harmincezres példányszámával és kitűnő szerzőgárdájával lelkes sajtó- és közönségvisszhangot váltott ki.
Mártonyi Zoltán kiemelte, a Megint Nobel Alapítvány célja, hogy ismét legyen magyar költő, író vagy kutató, aki Magyarországon folytatott tevékenységéért kapja meg a Nobel-díjat. A közhasznú szervezet szeretné maga mellé állítani azokat, „akik egy művelt, képzett, innovatív Magyarországban gondolkodnak, ahol a szellemi vagy technikai alkotások, újítások rendkívül magas hozzáadott értéket tartalmaznak és ennek révén ugrásszerűen növelik évről évre a GDP-t” – áll az alapítvány közleményében.
2011. 03. 04.
Van vonzereje a könyvnek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. március 04. péntek, 17:54
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2536
Kárpátalján, Magyarországon és Románia számos megyéjében olvastak tegnap Jókai Mór regényeiből, novelláiból a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által meghirdetett rendezvénynek köszönhetően. A három éve Mesemaratonként útnak indított rendezvény egyre népszerűbbnek bizonyul, a gyermekek által leginkább kedvelt műfaj keretein túllépve mára rangos felolvasómaratonná nőtte ki magát. Az olvasás szeretetének, illetve a tematikusan megjelölt író – idén Jókai Mór – tiszteletének jegyében szervezett olvasási maraton újabb és újabb iskolákat, könyvtárakat, településeket és megyéket kapcsolt be a rendezvénybe, de az ismételten részt vevő helyszínek esetében is nagyobbak a mutatók. Tavaly öt megye képviseltette magát, és a 16 településen összesen 2526 résztvevő olvasott, tegnap a megyék sora kettővel bővült (Szeben és Szatmár megyékkel), a települések száma 41-re duzzadt, a résztvevők összesített végső adata még nem derült ki, de 3500-nál többet sejtetnek a részeredmények. Tavaly Székelyudvarhelyen 530-an olvastak, idén a Városi Könyvtár mellett az Orbán Balázs, illetve a Móra Ferenc általános iskola is helyszínt biztosított a rendezvénynek, így az olvasók száma jóformán megduplázódhatott – tudtuk meg a László Judit szervezőtől. A Hargita Megye Tanácsa által létrejött Összetartozunk elnevezésű programnak köszönhetően pedig újabb szórványvidékek kapcsolódtak be az olvasásba. Így Beszterce-Naszód megyéből tíz településen mintegy 600-an adták kézről kézre Jókai köteteit, de Aranyosszék, Szeben megye és a mezőségi Szamosújvár is bekapcsolódott. Továbbá Budapesten, Balatonfüreden és a kárpátaljai Beregszászon, illetve Nagyszőlősön is hasonlóképpen felolvasást tartottak. De a szervezők ugyanolyan örömmel fogadták az Udvarhelyszék, Csík, Tusnád és Gyergyó vidékéről újonnan jelentkező településeket is.
A résztvevők természetesen zömmel a diákok voltak, de a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban például a hat-hét éves elsőstől a „hetvenkedő” idősebbekig minden korosztály mikrofon mögé ült könyvvel a kezében.
„A sajtóból értesültem, hogy lesz ez az olvasás, és örömmel vettem részt rajta. Gondoltam, erre sétálok, halljam, ahogy a gyermekek olvasnak. Mert rettenetesen zavar, hogy a mai iskolások, ahogy hazaérnek, egyből a számítógép mellé ülnek. Engem nyugtalanít, s bánt, hogy mi lesz ezzel a generációval. Mert azt nem hiszem, hogy a képernyő előtti sokórai ücsörgés ne ártana a szemnek, vagy a fülbe irányított hangos zene idővel, 20-40 év múlva ne okozna valami károsodást. Ráadásul ez az oka, hogy a mai gyermekek nem olvasnak. Mi annak idején faltuk a könyveket, a paplan alatt is olvastunk az elemlámpa fényénél” – mondta a 68 éves Bokor Ferenc. S bár igaza van, hogy ma már sem gyermek, sem felnőtt nem olvas eleget, vagy annyit, mint régebben, de a keddi felolvasómaraton adatai mégis azt mutatják: van vonzereje a könyveknek.
2011. 02. 16.
A gyerekkönyv-vásárlási szokásokról
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. február 16. szerda, 22:27
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2657
A Random House, a Penguin, a Scholastic és a Little Brown közös megrendelésére készült felmérés legfontosabb kérdése az volt, miként választanak a vevők gyermek- és ifjúsági könyveket. A vásárlói magatartásokat három kategóriában vizsgálták:
felnőtt vásárol könyvet 7-12 évesnek és
fiatal (13-17 év közötti) vásárlók.
Nem okozott túl nagy meglepetést például az a tény, hogy a gyermekkönyvek 70%-át nők vásárolják és a vásárlók nagy része (mind keresete, mind iskolai végzettsége okán) a középosztályhoz tartozik. Ugyanakkor érdekes megállapítások is születtek: a megkérdezettek a könyveket – az összes médium közül – első helyre rangsorolták, még a tizenéves korosztály számára is fontosabbak voltak a könyvek (57%), mint a szórakozás más formái.
2011. 02. 16.
Megállapították a legtitokzatosabb könyv korát
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. február 16. szerda, 22:23
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2515
Míg a Voynich-kézirat minden idők egyik legtitokzatosabb irományának számít, egy dolog végre biztosnak tűnik: a kutatók ugyanis megállapították, hogy a szöveget hordozó pergamenlapok a korábban hittnél 100 évvel régebbiek lehetnek.Bár van, aki szerint a kéziratot a 8-10 éves Leonardo da Vinci írhatta, az Arizonai Egyetem szakértői a szerzőség kutatása helyett most inkább a pergamenre írt ritkaság korát próbálták megállapítani. Az egyetem fizikusai Greg Hodgins vezetésével radiokarbonos vizsgálatoknak vetették alá a könyvet, és ennek során az derült ki, hogy az a 15. század elején, azaz az eddig hittnél időpontnál egy évszázaddal korábban készülhetett.
A mostani kutatást a Yale vizsgálata előzte meg: a szakemberek ennek során megállapították, hogy a kötet mely részeiből lehet úgy mintát venni, hogy azzal nem károsítják a lapokat. Ennek során négy oldalról vágtak ki 1X6 milliméteres mintákat, amelyeket Tucsonban laboratóriumi körülmények között megtisztítottak, majd alávetettek a vizsgálatoknak. Emellett a tintát is megvizsgálták, amelyről kiderült, hogy minden kétséget kizáróan reneszánsz korabeli lehet, ám ennek radiokarbonos vizsgálata az alacsony szénizotóp-tartalom miatt nem volt lehetséges.
A jelenleg a Yale Egyetem Beinecke Könyvritkaságok és Kéziratok Könyvtárában található kéziratot Wilfrid Voynich könyvkereskedő 1912-ben fedezte fel a Rómához közeli Villa Mondragonében, amikor a jezsuiták eladásra szánt gyűjteményét vizsgálta át. A férfi a könyv megszállottja lett, és 18 évvel később bekövetkezett haláláig minden energiájával a mű jelentését szerette volna megfejteni – sikertelenül.
A könyv és a megfejtési kísérletek története
Megjelent: Kultúra.hu, 2011. február 15. (http://kultura.hu/main.php?folderID=959&ctag=articlelist&iid=1&articleID=310109)
2011. 02. 14.
Családi Olvasás Éve - Beszélgetés a hazai olvasási trendekről
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. február 14. hétfő, 18:19
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3344
A Családi Olvasás Éve keretében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízásából készült ezerfős, országosan reprezentatív felmérés eredményeit már tavaly decemberben közzétették, a szerdai beszélgetésen a szakemberek a háttérben meghúzódó okokra keresték a válaszokat. A felmérés legfontosabb egyik megállapítása, hogy megállt az egyáltalán nem olvasók számának növekedése, az olvasás azonban csak a negyedik helyen szerepel a szabadidős tevékenységek között.
Az olvasás ezredforduló óta tapasztalható hazai fellendülése Huszti Gergely, az Ulpius-ház Kiadó tanácsadója szerint részben azzal magyarázható, hogy erre az időszakra tehető a könyv termékként való újraértelmezése, s ennek megfelelően a megjelenés marketingkampányokkal és "szerzőépítéssel" való támogatása. Mint mondta, különösen fontos ez a reklámérzékeny fiatalok megnyerése szempontjából. Tovább erősíthette az olvasást a kiadványok számának megugrása is - tette hozzá.
Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézetének igazgatója az Európai Unió hatását emelte ki, melynek révén erősödött az a felfogás, hogy az olvasás nemcsak szabadidős tevékenység, hanem a tanulásnak és a munka világában való boldogulásnak is fontos eleme és feltétele. E felfogásnak köszönhetően egyre inkább előtérbe került az olvasási kompetenciák fontossága - hangsúlyozta.
Gergely Ferenc, a felmérést végző cég ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az általános kedvező tendencia ellenére látni kell azt a "hihetetlen társadalmi szegregálódást", ami az átlagok mögött meghúzódik. Emlékeztetett: a megkérdezettek csaknem egyharmada nem hogy nem olvas, hanem már a vágya sincs meg erre. Hangsúlyozta, hogy nem idős emberekről van szó, hanem jelentős részben aktív dolgozókról. A kutatás egy másik tanulsága Gergely Ferenc szerint az volt, hogy a fiatalokat már csak olyan dolgokkal lehet megszólítani, melyeknek a szórakozás is fontos eleme.
Szvetelszky Zsuzsanna kommunikáció- és társadalomkutató ehhez hozzátette: még ha egyes rétegek kevésbé is vesznek kézbe könyveket, a "vizualitás kényszere" következtében "kilóra" biztosan elég betűt olvasnak ők is.
Nánási Yvette, a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülésének igazgatója kiemelte, hogy bár ifjúsági könyveket ma alig adnak ki - ha mégis, azok rendszerint lefordított sikerkönyvek -, a gyerekkönyvek eladása számottevően emelkedett, ami remélhetőleg előbb-utóbb meg fog mutatkozni a felnőttkori szövegolvasási készségek javulásában is. Megjegyezte: egyre gyakoribbak a felnőttekhez "kikacsintó" mesekönyvek, így a szülők is jobban élvezhetik a felolvasásokat. Nánási Yvette szerint a nagy siker ellenére a pedagógusok elzárkóznak az új gyermekirodalom oktatási alkalmazásától.
Bartos Éva szerint a minőségi irodalom olvasása ellen hat, hogy a posztmodern széppróza "cserben hagyta" a történetekhez szokott olvasókat. A posztmodern elfogadásához ugyanakkor valószínűleg csak időt kell hagyni az olvasóknak - jegyezte meg.
Az olvasás vidéki terjedését Huszti Gergely szerint gátolhatja, hogy rendkívüli újdonságéhség uralkodik, nagyon lerövidült egy-egy könyv felfutási időszaka, azonban az újdonságok csak lassan jutnak el a vidéki boltokba, könyvtárakba, ezért nem tudják becsalogatni a fiatalokat.
Az e-könyvekről Ládi László, a Családi Olvasás Évének projektvezetője, az OSZK osztályvezetője úgy vélte, hogy lassú hazai terjedésüknek anyagi, általános világnézeti - kulturálisan konzervatívabbak vagyunk - oka is van, és a választék is elég szegényes még. Huszti Gergely szerint a "papíralapra épülő" kiadók még nagyon ambivalensek az e-könyvekkel kapcsolatban, bár a szerzők már érdeklődnek, fantáziát látnak az új médiumban.
Megjelent: Internő (http://interno.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7850&Itemid=82)
2011. 02. 14.
Mesemaraton Székelyudvarhelyen
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. február 14. hétfő, 18:12
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2670
Az idei Mesemaraton február 15-én lesz, ezen a napon reggel 9-től este 7-ig folyamatosan, egymást váltva olvassák Jókai Mór meséit a már előre bejelentkezett osztályok, csoportok és magánszemélyek a különböző helyszíneken.Mint mondja, tavaly öt megyében, 16 településen 2526 résztvevő olvasott, ebből 530-an csak Székelyudvarhelyen, de kilenc másik Hargita megyei település is bekapcsolódott. Kovászna megyéből a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium vett részt, mely idénre is jelezte részvételi szándékát, Maros megyéből Nyárádszereda, Kolozs megyéből pedig Magyarvista kapcsolódott be. Az "Összetartozunk" elnevezésű szórványprogram keretében hat Beszterce-Naszód megyei település vett részt mintegy 300 felolvasóval. „Idén nemzetközi jelleget ölt a rendezvény: Kárpátaljáról egy könyvtár és egy iskola, Magyarországról a balatonfüredi könyvtár jelezte részvételi szándékát” – tájékoztatott László Judit.
A rendezvény nem titkolt célja, hogy az olvasás örömét egymásnak átadva minél többen részt vegyenek a közös programban. „Idén, Jókai Mór hagyatékának szellemében, a kicsiknek újra meseirodalmat ajánlunk olvasásra, így A tengerszem tündére vagy Jókai más meséje lehet jó kiindulás a válogatásban. A felsőbb osztályok és a felnőttek esetében bárki behozhatja kedvenc regényrészletét” – tette hozzá a szervező. Tehát nemcsak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is várják a rendezvényre. Tavaly a legidősebb felolvasó egy 79 éves magyarvistai néni volt.
A felhívás itt olvasható.
Megjelent: Prae.hu, 2011. 02. 13. 16:53 (http://prae.hu/prae/articles.php?aid=3238)
2011. 02. 14.
Római feliratokról jelent meg tanulmánykötet
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. február 14. hétfő, 18:08
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2423
Római kori feliratok Erdélyben címmel adott ki közös kötetet a Szegedi Tudományegyetem és a Veronai Tudományegyetem; a fakszimile- és a tanulmánykötet Olaszországban jelent meg a közelmúltban.
A szegedi csapat szerkesztője, Pál József elmondta, a kötetet két korábbi munka előzte meg. Elsőként 1999-ben jelent meg egy háromnyelvű munka, az Aranybulla, majd a bölcsészkarok együttműködésében a Dante kódex 2006-ban. Akkor határozták el, hogy az együttműködés folytatódik. Olyan témát választottak, amely kapcsolódik Szegedhez, Veronához és Kolozsvárhoz, hisz a román egyetem is bekapcsolódott a munkába.
Európa egyik legrégebbi könyvtárában, a veronai Biblioteca Capitolaréban fellelhető egy olyan kódex, amely Giuseppe Ariosti munkásságához kapcsolódik. Ő egykoron VI. Károly osztrák császár kapitánya volt, akit a törökök magyarországi kiűzése után az uralkodó azzal bízott meg, hogy az egykori Pannónia és főleg Dacia területén a római kori feliratokat mérje fel. Ez akkor európai divat volt, s nem akart lemaradni VI. Károly sem. Ariostit elküldte, hogy mérje fel a helyzetet, és tegyen jelentést az emlékekről. A kapitány a katonai pálya mellett régészi ambíciókkal is bírt, így az összes általa talált feliratot egy kódexben összegyűjtötte, lerajzolta, meghatározta a pontos helyét.
Elsőként most ennek a kódexnek a hasonmás kiadása jelent meg. VI. Károly emellett nem elégedett meg azzal, hogy a köveket fellelték, Bécsbe akarta őket szállíttatni, a Maros-Tisza-Duna hajóútvonalon.
Négy hajóra pakolták fel Gyulafehérvárnál a megtalált 96 követ, amelyek nagy része sírfelirat, de voltak köztük helynévjelzők, birtokkövek és útjelzők is. Az utazás során azonban egy hajó Szeged alatt elsüllyedt, amit azóta sem találnak a régészek, annak ellenére, hogy számtalan expedíció indult már a hajóroncs felkutatására, legutóbb 2010-ben. A kódexben azok a kövek is szerepelnek, amelyek a folyóban később eltűntek - magyarázta a Pál József.
A hasonmás kiadás mellett egy tanulmánykötet is megjelentettek a szakemberek. Ez részben a történeti eseményeket dolgozza fel, de szó van benne a Tisza-mederről, Dél-Pannónia régészetéről és a 18. századi régészeti érdeklődésről is. Tizenhét szerző írt a kötetbe tanulmányokat, nagyrészt olaszul. Emellett négy szaktekintélynek számító kolozsvári munkatárs, négy szegedi és egy pécsi szakember is dolgozott az anyagon. Ezzel három egyetem munkatársai közösen hozták létre azt a kötetet, amely teljes képet ad a témáról, és annak problematikáiról - emelte ki az egyetemi professzor.
A könyv minden tanulmánya angolul is olvasható.
(http://index.hu/tudomany/2011/02/14/romai_feliratokrol_jelent_meg_tanulmanykotet/)
2011. 02. 14.
Olvasónapló a gyermek- és ifjúsági irodalomról
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. február 14. hétfő, 17:51
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 2323
2010 a visszatekintő összegzések éve volt a hazai gyermekirodalomban. A VII. Gyermekirodalmi fesztivál és vásárra az elmúlt évtized könyvterméséből – szakmai szervezetek által – összeállított ötvenes toplista jelzésértékű gesztusa volt a magyar gyermekkönyvek XXI. századi térhódításának. Ezt követte a Pagony könyvesbolt és a Csodaceruza folyóirat majd’ tízéves évfordulója, de ebbe a sorba tartozik a Lovász Andrea szerkesztette Navigátor, illetve Csokonai Attila kötete, a Hófehérke és a berlini fiúk is.2011. 01. 28.
Gyorssegély a könyvpiacnak
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. január 28. péntek, 22:12
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3094
A Márai-program leginkább a könyves szakma erős lobbierejét mutatja. Ugyanis a tavaly hivatalba lépett kormányzat költségcsökkentő törekvése a kulturális ágazatot sem kímélte, s sokáig úgy látszott, a megszorításokat nem kerülheti el a könyvszektor sem, hiszen a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által kezdeményezett Márai-programot júniusban leállították, majd átdolgozásra javasolták.
Azt, hogy mekkora bajban van az ágazat, jól jelzik a forgalmi adatok: a könyvpiac 2008-ban stagnált, majd 2009-re a könyvvásárlásra fordított összeg 67,6 milliárd forintról 64,1-re esett vissza, és nem ígér pozitív változást a 2010-es statisztika sem. Zentai Péter László, az MKKE igazgatója elmondta: 2010-et „óvatos optimizmus” és „enyhe növekedés” jellemezte egészen októberig, ám a kereskedelmi szempontból legfontosabb adventi időszak nem hozta a várt eredményeket, sőt, a növekedés visszaesésbe fordult. „Sajnálatos, hogy nem indult el tavaly a program, mert nagy szükség lett volna a támogatásra” – nyilatkozta az igazgató.
„Az első néhány hónap feladatai közé tartozik a Márai-ösztöndíjra vonatkozó pályázat kiírása, a külföldi terjesztést célzó Publishing Hungary részprogram kidolgozása és elindítása, továbbá a teljes programot kísérő kommunikációs részprogramra vonatkozó pályázati felhívások közzététele” – közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.
2011. 01. 17.
Sárközy Bence: Az irodalom krémjét képviseljük
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. január 17. hétfő, 21:17
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 4445
A Könyvfesztivál és a Könyvhét, mint az év két legnagyobb hazai könyves rendezvénye, elviszik a kiadványok nagy részét, a fennmaradó harminc-negyven százalék ősszel jelenik meg, hogy karácsonyra felfuthasson, vagyis megismerjék őket az olvasók. Mert jó esetben, nemcsak megjelentetni kell őket, hanem fel is építeni. Például Spiró György Tavaszi tárlata, ami ősszel jelent meg, karácsonyra ért be, akkora már mindenki tudta, hogy létezik, és hétről hétre többen vásárolták. Másrészről karácsony előtt nagyon terheltek a nyomdák, praktikusan előre kell látni, hogy mik azok a kötetek, amik nagyon fogynak, hogy időben meg lehessen rendelni az utánnyomásokat, és a polcokon minden fontos könyvünk ott legyen a pár hetes karácsonyi roham idejére. Vannak slágerkönyvek, amiket időről-időre újra kell nyomnunk, olyan, ajándéknak ideális kiadványok, mint például Varró Dániel Szívdesszertje vagy Tim Burton két illusztrált verses könyve, a Karácsonyi lidércnyomás és a Rímbörtön. Vagy Szerb Antal és Márquez, akikről azt gondolnánk, hogy szinte már minden magyar háztartásban megtalálhatóak a könyveik, mégis mindig van rájuk kereslet. Ilyenkor nő meg az igény az ún. „nagy” könyvek iránt, mint Spiró Fogsága vagy Esterházy Harmonia Cælestise, amik terjedelmüknél és áruknál fogva is alkalmasak lehetnek ajándéknak, de ugyancsak karácsony előtt indult be a most ősszel kiadott nagyregényünk, Jü Hua Testvérek című könyve.
De a fogyások kapcsán el kell mondanom, hogy szerencsére olyan szerzőlistánk van, amire büszkék lehetünk, egyikükre sem kell azt mondanunk, hogy csak azért van nálunk, mert bevétele származik belőle a kiadónak. A most legnépszerűbb könyvek, Ulickaja elbeszéléskötete vagy Spiró Tavaszi tárlata messzemenőkig szépirodalmi művek.
2011. 01. 17.
Házhoz megy a Somogyi - Egy nap akár 130 könyvet is kölcsönöznek
- Részletek
- Kategória: Agora
- Megjelent: 2011. január 17. hétfő, 21:10
- Írta: Hunra_Admin
- Találatok: 3244
Szeged - Ha az olvasó nem megy a könyvtárba, a könyvtár megy az olvasóhoz. Szegeden jelenleg 18 távolvasót lát el a Somogyi-könyvtár szellemi táplálékkal.
– A reggel a Délmagyarországgal kezdődik, de amikor nincs mit csinálni, nagyon jó, hogy van könyv. Semmi mással nem pótolható az illata – halljuk az asszonytól. A könyvtáros nála már családtag, bizalmi a viszony; a könyvek kicserélésén túl pár percben a világot is megváltják.
 |
| A távolvasó 5 hétre 6 könyvet kölcsönözhet. Elekes Györgyné Zsuzsának többek között Ulickaja, Patrick Süskind és Gróf Nádasdy Borbála regényét ajánlotta Berta Márta. Fotó: Karnok Csaba
|
– Az egri és a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár után nyár óta megyünk házhoz. Réges-régen a Somogyi fiókkönyvtáraiban volt szokás, hogy a könyvtárosok házhoz vitték a köteteket – meséli Berta Márta az indulásról. A könyvtáros a „távolvasókat" olvasószolgálati tapasztalatai alapján segíti a tájékozódásban, választásban. Önként jelentkezett erre a speciális feladatra, mert úgy látja, plusz szociális érzékenység is kell ahhoz, hogy ezt az idősebb korosztályt is ellássa szellemi táplálékkal.
Gyalog a tizedikre
9 távolvasóval kezdték a szolgáltatást, jelenleg 18-an vannak. A szolgáltatás ingyenes. Berta Márta a 425-525-ös vagy a 630-634-es központi számon érhető el. Öthetente indul túrajáratra, hosszabb a távkölcsönzési idő, mint a többi olvasónak. Egyszerre ugyanúgy 6 kiadvány kérhető. Egy fordulóra akár 30 kilométert is megy a könyvtár autójával Tarjántól Újszegeden át Alsóvárosig. Előfordul, hogy egy nap 130 könyvet vagy folyóiratot is kézbesít. Ahol nem működött a lift, gyalog cipelte fel a könyveket a tizedikre. A megrendelés mellé egy ajánlott kötetet is visz kóstolónak. Legidősebb olvasója 94 esztendős. A távolvasók kedvencei a magyar klasszikusok, Mikszáth Kálmán, Móricz, Márai, Szabó Magda, de fogékonyak az újakra is.
(http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/hazhoz_megy_a_somogyi_-_egy_nap_akar_130_konyvet_is_kolcsonoznek/2198638/)
További cikkeink...
Levelezési cím:
Magyar Olvasástársaság
Pompor Zoltán, elnök
1123 Budapest Kék Golyó u. 2/c
Magyar Olvasástársaság • Hungarian Reading Association
1827 Budapest, OSZK Budavári Palota, F épület
Számlaszám: 11600006-00000000-40427461 • Adószám: 18007019-1-41
László Bandy az „Égig érő mesefa” alkotója, nemrég ünnepelte 70. születésnapját.
>> Ez alkalomból beszélgetett vele lánya, László Anikó, a Százhalombattai Hírtükör munkatársa. <<
A NÉPMESE NAPJA
Vonalban
Oldalainkat 341 vendég és 1 tag böngészi
