A Családi Olvasás Éve keretében az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) megbízásából készült ezerfős, országosan reprezentatív felmérés eredményeit már tavaly decemberben közzétették, a szerdai beszélgetésen a szakemberek a háttérben meghúzódó okokra keresték a válaszokat. A felmérés legfontosabb egyik megállapítása, hogy megállt az egyáltalán nem olvasók számának növekedése, az olvasás azonban csak a negyedik helyen szerepel a szabadidős tevékenységek között.

Az olvasás ezredforduló óta tapasztalható hazai fellendülése Huszti Gergely, az Ulpius-ház Kiadó tanácsadója szerint részben azzal magyarázható, hogy erre az időszakra tehető a könyv termékként való újraértelmezése, s ennek megfelelően a megjelenés marketingkampányokkal és "szerzőépítéssel" való támogatása. Mint mondta, különösen fontos ez a reklámérzékeny fiatalok megnyerése szempontjából. Tovább erősíthette az olvasást a kiadványok számának megugrása is - tette hozzá.

Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézetének igazgatója az Európai Unió hatását emelte ki, melynek révén erősödött az a felfogás, hogy az olvasás nemcsak szabadidős tevékenység, hanem a tanulásnak és a munka világában való boldogulásnak is fontos eleme és feltétele. E felfogásnak köszönhetően egyre inkább előtérbe került az olvasási kompetenciák fontossága - hangsúlyozta.

Gergely Ferenc, a felmérést végző cég ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az általános kedvező tendencia ellenére látni kell azt a "hihetetlen társadalmi szegregálódást", ami az átlagok mögött meghúzódik. Emlékeztetett: a megkérdezettek csaknem egyharmada nem hogy nem olvas, hanem már a vágya sincs meg erre. Hangsúlyozta, hogy nem idős emberekről van szó, hanem jelentős részben aktív dolgozókról. A kutatás egy másik tanulsága Gergely Ferenc szerint az volt, hogy a fiatalokat már csak olyan dolgokkal lehet megszólítani, melyeknek a szórakozás is fontos eleme.

Szvetelszky Zsuzsanna kommunikáció- és társadalomkutató ehhez hozzátette: még ha egyes rétegek kevésbé is vesznek kézbe könyveket, a "vizualitás kényszere" következtében "kilóra" biztosan elég betűt olvasnak ők is.

Nánási Yvette, a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülésének igazgatója kiemelte, hogy bár ifjúsági könyveket ma alig adnak ki - ha mégis, azok rendszerint lefordított sikerkönyvek -, a gyerekkönyvek eladása számottevően emelkedett, ami remélhetőleg előbb-utóbb meg fog mutatkozni a felnőttkori szövegolvasási készségek javulásában is. Megjegyezte: egyre gyakoribbak a felnőttekhez "kikacsintó" mesekönyvek, így a szülők is jobban élvezhetik a felolvasásokat. Nánási Yvette szerint a nagy siker ellenére a pedagógusok elzárkóznak az új gyermekirodalom oktatási alkalmazásától.

Bartos Éva szerint a minőségi irodalom olvasása ellen hat, hogy a posztmodern széppróza "cserben hagyta" a történetekhez szokott olvasókat. A posztmodern elfogadásához ugyanakkor valószínűleg csak időt kell hagyni az olvasóknak - jegyezte meg.

Az olvasás vidéki terjedését Huszti Gergely szerint gátolhatja, hogy rendkívüli újdonságéhség uralkodik, nagyon lerövidült egy-egy könyv felfutási időszaka, azonban az újdonságok csak lassan jutnak el a vidéki boltokba, könyvtárakba, ezért nem tudják becsalogatni a fiatalokat.

Az e-könyvekről Ládi László, a Családi Olvasás Évének projektvezetője, az OSZK osztályvezetője úgy vélte, hogy lassú hazai terjedésüknek anyagi, általános világnézeti - kulturálisan konzervatívabbak vagyunk - oka is van, és a választék is elég szegényes még. Huszti Gergely szerint a "papíralapra épülő" kiadók még nagyon ambivalensek az e-könyvekkel kapcsolatban, bár a szerzők már érdeklődnek, fantáziát látnak az új médiumban.

Megjelent: Internő (http://interno.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=7850&Itemid=82)