Egy életen át tépelődni - Lázár Ervin 75 éves lenne

Berzsián és Dideki, Dömdödöm, Mikkamakka, Vacskamati, Bruckner Szigfrid, Szegény Dzsoni és Árnika. A sokak által ismert és rajongott mesealakok atyja, Lázár Ervin most lenne 75 éves. "Sajátos stílussal bírt. Egyszerűen jót, őszintét és igazságot akart írni, és ez sikerült neki. Egyetlen sora nincs, amit szégyellnie kellene" - mondta róla egyik pályatársa, miután öt évvel ezelőtt elvesztettük. A tervek szerint idén decemberben, a Kossuth-díjas író halálának ötödik évfordulójára jelenne meg a róla szóló,több mint ötszáz oldalas monográfia.

"Gondoljátok, hogy bevesznek akkor abba a könyvbe is, aminek az a címe, hogy Nagy, egyetemes, világméretű csalók? - De be ám! - rikkantott Bruckner Szigfrid -, még a fényképed is benne lesz. Szemből is, meg profilból is. - Nagyon jó fényképarcom van - suttogta boldogan Vacskamati. - Híres ember leszek. Nagyon híres." (Vacskamati, a nagy, egyetemes, világméretű csaló)

Egy mesélő is érezheti magát öregnek, de azért ki lehet békülni a korral - mondta a hetvenedik születésnapját ünneplő Lázár Ervin 2006-ban, néhány hónappal a halála előtt az InfoRádiónak. Akkor elárulta, hogy nem író, hanem asztalos szeretett volna lenni, hiszen akkor azonnal látta volna munkája minőségét, míg íróként egy életen át tépelődik azon, hogy amit megírt, az jó-e.

Szakmai elismerései, sikerei és az őt körülvevő szeretet azt bizonyítja, hogy jól választott, amikor úgy döntött, a fa helyett inkább a szavakat faragja. Az ELTE bölcsészkarának elvégzése közben, 1959-ben az Esti Pécsi Napló újságírója, majd a Jelenkor munkatársa lett. Magyar szakos diplomájával a kezében 1965-ben költözött Budapestre, és tördelőszerkesztő lett az Élet és Irodalomnál. A magyar sajtó legnagyobbjainál dolgozott: Magyar Fórum, Magyar Napló, Pesti hírlap, Magyar Nemzet, Hitel.

Amikor a harag a szívbe száll...

Szegény Dzsoni és Árnika (részlet)

Hova szállt Östör király haragja?
- Haragországba.
- Ott laknak a haragok?
- Ott. És lesik, hogy valakinek a szívébe szállhassanak. És ha már ott vannak, akkor reszkethet, vörösödhet, puffadhat, ordíthat szegény ember, amíg meg nem pukkad.
- Vagy amíg vissza nem száll a haragja Haragországba.
- Úgy is van. Az a jó, ha idejében visszaszáll.
- És ha valaki egyszer Haragországba téved?
- Hát annak ezer jaj és kín és keserv.

Újságírói munkájával párhuzamosan írta műveit, amelyek még ma is a gyerekszobák könyvespolcainak elmaradhatatlan ékességei. Első meseregényét, A kisfiú meg az oroszlánok című könyvet a Móra Könyvkiadó jelentette meg 1964-ben, s néhány évvel később nagy sikerű tévéfilm is készült a Bruckner Szigfrid nevű oroszlán és egy kisfiú különös barátságának történetéből.

A gyereknek nincs lehetetlen

Egyedi, a valóságot egyszerre a gyermek és a felnőtt szemszögéből szemlélő látásmód, sajátos humor, nyelvi játékosság, ötletes szócsavarások - ezek jellemzik Lázár Ervin meséit, amelyekről bevallotta, hogy leginkább a "csodálatos gyermeki ötletekből" merít hozzájuk ihletet. Emlékezetes történetet osztott meg az InfoRádióval, amikor elmeseélte, hogy a Szegény Dzsoni és Árnika című műve Didekijének Fruzsina lánya a névadója: a név a közismert mondóka "ég a házad ideki" mondatából "hallatszódott ki" a gyermeki fülnek.

Fia pedig egy ízben azt mondta: elalszik, szépeket fog álmodni, s arra kérte édesapját, nézze ő is, amit álmodik. A gyereknek nincs lehetetlen, úgy lehet vele játszani, ahogyan a felnőttekkel sohasem - mondta el erről Lázár Ervin, akinek Alsó-Rácegrespusztán töltött gyermekkora adta a legtöbb élményanyagot az íráshoz.

"Ő volt a Dömdödöm"

Olyan ember volt, akit nem lehetett nem szeretni, és olyan író, aki örököt alkotott - így méltatta a 2006. december 22-én elhunyt Lázár Ervint az InfoRádióban pályatársa és barátja, Szakonyi Károly.

Mindenkivel szeretetteljesen bánt, és őt is szerették. Nagy szíve volt, ő volt a Dömdödöm - tette hozzá az író, aki szerint Lázár Ervin "egyedülálló a magyar irodalomban, mert olyan csodavilágot alkotott, amely "szürreális volt, mégis reális és modern. Sajátos stílussal bírt. Egyszerűen jót, őszintét és igazságot akart írni, és ez sikerült neki. Egyetlen sora nincs, amit szégyellnie kellene."

A tervek szerint idén decemberben, Lázár Ervin halálának ötödik évfordulójára jelenne meg a Kossuth-díjas író több mint ötszáz oldalas, első monográfiája. Az eddig ismeretlen életrajzi elemeket is föltáró kötetet, amely az elmúlt három évben végzett kutatómunka eredménye, Komáromi Gabriella irodalomtörténész állította össze.

Megjelent: inforadio.hu, 2011. május 5., csütörtök 8:00 (http://inforadio.hu/hir/kultura/hir-431426)