Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Agora
- Találatok: 2416
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál jelentős eseménye volt az Év Gyermekkönyve díjak átadása. A díjakat a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának magyar szekciója, az IBBY ítéli oda azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalomban, illusztrációban vagy a könyvkiadásban.
Az egyik díjazott a Csodaceruza folyóirat lett, mely arról nevezetes, hogy a tanítóképzőkben a hallgatók fénymásolják, mivel hogy kötelező irodalom.
A Csodaceruza gyermekfolyóirat főszerkesztője az egészen apró termetű Sándor Csilla Mária. Könnyű neki, a szülei játék- és gyerekkönyvboltosok voltak Erdélyben, Székelyudvarhelyen.
- 1969-től egészen a nyolcvanas évekig - mondta a könyvfesztiválon Sándor Csilla Mária -, s mivel a gyerekkorom épp erre az időszakra esett, mondhatom, hogy ott, abban a boltban nevelkedtem. Emlékszem, a magyar nyelvű könyvek még koprodukcióban készültek a Magyar és a Román Népköztársaság közös kiadványaként, amikből aztán Romániába csak pár darab jutott, ebből egy a mi könyvesboltunkba. Folyton a raktárban olvasgattam, s az egyik ilyen emlékezetes mesekönyvem A kérkedő nyúl volt. Egy Tolsztoj mesekönyv. A könyvesbolt az emeleten volt, alul vendéglő, cipőbolt...Tanító akartam lenni, leginkább azért, mert ott a gyermekirodalom kötelező, csakhogy az első kinevezésemet Csíksomlyóra kaptam, egy árvaházba. A gyerekeknek súlyos egészségügyi és szociális problémáik voltak, sokaknak cipő sem jutott...
- Elmenekült?
- Ez volt az az időszak, amikor már át lehetett jönni Magyarországa, tanulni. A bölcsészkaron a magyar-pedagógiát választottam, mert gyerekirodalom szak nem volt, azóta sincs. Az egyetemmel párhuzamosan elkezdtem dolgozni egy német kiadó magyarországi leányvállalatánál, és már együtt, közösen találtuk ki az Irodalom tanári kincsestárat, ami módszertani anyagokat kínált. 2001-et írtunk, amikor elhatároztam, hogy gyermekirodalmi folyóiratot alapítok. Nem sok tőkével, mindössze három nyomdaszámlára elegendő pénzünk volt. Az első lapszámot 5 ezer példányban jelentettük meg, és100 fogyott belőle. Az volt a szerencsénk, hogy a Nemzeti Kulturális Alap viszonylag korán, már a második évben támogatott minket. Ma különösen nehéz a helyzet. Mert nem hogy a szülők, de már a pedagógusok sem olvasnak maguknak. Nincs rá se pénzük, se idejük. A Csodaceruzából mindössze 50 példány jut el az iskolákba. Ezért is hirdettünk egy Adok-kapok pályázatot, melynek lényege, hogy támogatókat találjunk azoknak az óvodáknak és iskoláknak, ahol nem telik Csodaceruzára.
Az országból eddig hatvan óvoda és iskola jelentkezett, és többségük arról írt, hogy már világításra és fűtésre sem futja. Ha kész a teljes lista, akkor talán akadnak támogatók, akik egy-egy óvodának vagy iskolának elő tudnák fizetni az évi négyezer forintot. Az elmúlt tíz évben Magyarországon számos gyerekkönyv-kiadó alakult, és mi is csináltunk egyet. A Csodaceruza Kiadót, 2006-ban, és az első könyvünk illusztrátora, Baranyi András rögtön IBBY díjat kapott.
A könyv címe: Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután. Schein Gábor könyve meg tavaly lett az Év gyermekkönyve.A könyvkereskedelem ma nem kedvez a kiadóknak. A kereskedők ugyanis rendre nem számolnak el időben a már eladott könyvekkel, ráadásul ők nem is kockáztatnak, hiszen a könyveket csak bizományba hajlandók átvenni. Most, mint számos más gyermekkönyvet kiadó, a Csodaceruza is a Márai programban reménykedik.
Abban, hogy a zsűri a mi könyvünket találja érdemesnek arra, hogy fölvegye a könyvtárak számára összeállított listára. Az ugyanis biztos bevételt jelent, amiből meg finanszírozni lehetne a Csodaceruza folyóiratot... Marék Veronika, a Boribon, és a Kipp-Kopp híres szerzője mesélte, hogy a régi rendszerben azok az írók, akik gyerekkönyveket írtak, arra való hivatkozással, hogy a gyerek kisebb, negyedannyi honoráriumot kaptak. Fájdalom, hogy a felnőttlapokhoz képest a Nemzeti Kulturális Alap is hasonló módon támogat egy gyermekeknek szóló folyóiratot.
*
Az Év Gyermekkönyve idei díjazottjai
Máté Angi:Volt egyszer egy... - mesekönyv
Szalma Edit: a Trapp című kötet illusztrátora
Elekes Dóra és Greskovits Endre: Rudyard Kipling: a Hogyvolt-mesék fordítói
A tavaly elhunyt Békés Pál - életműve elismeréséül
Az egyik díjazott a Csodaceruza folyóirat lett, mely arról nevezetes, hogy a tanítóképzőkben a hallgatók fénymásolják, mivel hogy kötelező irodalom.
A Csodaceruza gyermekfolyóirat főszerkesztője az egészen apró termetű Sándor Csilla Mária. Könnyű neki, a szülei játék- és gyerekkönyvboltosok voltak Erdélyben, Székelyudvarhelyen.
- 1969-től egészen a nyolcvanas évekig - mondta a könyvfesztiválon Sándor Csilla Mária -, s mivel a gyerekkorom épp erre az időszakra esett, mondhatom, hogy ott, abban a boltban nevelkedtem. Emlékszem, a magyar nyelvű könyvek még koprodukcióban készültek a Magyar és a Román Népköztársaság közös kiadványaként, amikből aztán Romániába csak pár darab jutott, ebből egy a mi könyvesboltunkba. Folyton a raktárban olvasgattam, s az egyik ilyen emlékezetes mesekönyvem A kérkedő nyúl volt. Egy Tolsztoj mesekönyv. A könyvesbolt az emeleten volt, alul vendéglő, cipőbolt...Tanító akartam lenni, leginkább azért, mert ott a gyermekirodalom kötelező, csakhogy az első kinevezésemet Csíksomlyóra kaptam, egy árvaházba. A gyerekeknek súlyos egészségügyi és szociális problémáik voltak, sokaknak cipő sem jutott...
- Elmenekült?
- Ez volt az az időszak, amikor már át lehetett jönni Magyarországa, tanulni. A bölcsészkaron a magyar-pedagógiát választottam, mert gyerekirodalom szak nem volt, azóta sincs. Az egyetemmel párhuzamosan elkezdtem dolgozni egy német kiadó magyarországi leányvállalatánál, és már együtt, közösen találtuk ki az Irodalom tanári kincsestárat, ami módszertani anyagokat kínált. 2001-et írtunk, amikor elhatároztam, hogy gyermekirodalmi folyóiratot alapítok. Nem sok tőkével, mindössze három nyomdaszámlára elegendő pénzünk volt. Az első lapszámot 5 ezer példányban jelentettük meg, és100 fogyott belőle. Az volt a szerencsénk, hogy a Nemzeti Kulturális Alap viszonylag korán, már a második évben támogatott minket. Ma különösen nehéz a helyzet. Mert nem hogy a szülők, de már a pedagógusok sem olvasnak maguknak. Nincs rá se pénzük, se idejük. A Csodaceruzából mindössze 50 példány jut el az iskolákba. Ezért is hirdettünk egy Adok-kapok pályázatot, melynek lényege, hogy támogatókat találjunk azoknak az óvodáknak és iskoláknak, ahol nem telik Csodaceruzára.
Az országból eddig hatvan óvoda és iskola jelentkezett, és többségük arról írt, hogy már világításra és fűtésre sem futja. Ha kész a teljes lista, akkor talán akadnak támogatók, akik egy-egy óvodának vagy iskolának elő tudnák fizetni az évi négyezer forintot. Az elmúlt tíz évben Magyarországon számos gyerekkönyv-kiadó alakult, és mi is csináltunk egyet. A Csodaceruza Kiadót, 2006-ban, és az első könyvünk illusztrátora, Baranyi András rögtön IBBY díjat kapott.
A könyv címe: Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután. Schein Gábor könyve meg tavaly lett az Év gyermekkönyve.A könyvkereskedelem ma nem kedvez a kiadóknak. A kereskedők ugyanis rendre nem számolnak el időben a már eladott könyvekkel, ráadásul ők nem is kockáztatnak, hiszen a könyveket csak bizományba hajlandók átvenni. Most, mint számos más gyermekkönyvet kiadó, a Csodaceruza is a Márai programban reménykedik.
Abban, hogy a zsűri a mi könyvünket találja érdemesnek arra, hogy fölvegye a könyvtárak számára összeállított listára. Az ugyanis biztos bevételt jelent, amiből meg finanszírozni lehetne a Csodaceruza folyóiratot... Marék Veronika, a Boribon, és a Kipp-Kopp híres szerzője mesélte, hogy a régi rendszerben azok az írók, akik gyerekkönyveket írtak, arra való hivatkozással, hogy a gyerek kisebb, negyedannyi honoráriumot kaptak. Fájdalom, hogy a felnőttlapokhoz képest a Nemzeti Kulturális Alap is hasonló módon támogat egy gyermekeknek szóló folyóiratot.
*
Az Év Gyermekkönyve idei díjazottjai
Máté Angi:Volt egyszer egy... - mesekönyv
Szalma Edit: a Trapp című kötet illusztrátora
Elekes Dóra és Greskovits Endre: Rudyard Kipling: a Hogyvolt-mesék fordítói
A tavaly elhunyt Békés Pál - életműve elismeréséül
Scipiades Erzsébet / Népszava
