Feszültségeinket oldják a vámpírok

Elég csak a könyvvásárlási toplistákra nézni, és meggyőződhetünk arról, mennyire vágyunk a vérszívók manapság egyre érzelmesebb történeteire. Már pszichiáterek is azt vizsgálják, vajon mi vonzza a fiatalokat ezekhez az emberarcú szörnyekhez. Mások óvnak az ijedtségtől, mondván: a magyar népmesékben is történnek durva dolgok, csak ott nem az ember nyakát szívják ki, hanem egészben égetik el őt. Nagy különbség?

A szokásostól eltérően nem egy hónapra, hanem csak két hétre adják ki a legnépszerűbb vámpírkönyveket a Szabó Ervin Könyvtár pestszentlőrinci fiókkönyvtárában. A "szigorítás" oka a népszerűség. "Az áttörés egyértelműen Stephenie Meyer Alkonyat című könyvéhez köthető, illetve annak Hollywood-i filmváltozatához" - mondja Budavári Klára gyermekkönyvtáros, aki szerint sokszor épp a vászon hozta meg az olvasáshoz való kedvet.

Az Alkonyat-sorozat egy új réteget ejtett rabul a vámpírtörténeteknek: a kamaszlányokat, akik épp az egyik legtöbbet olvasó korosztály. "Meyer a műfajba oltotta a beteljesületlen szerelmet, az elérhetetlen utáni vágyakozást - a kamaszok számára ezek mindig vonzó témák. Sokszor beszélgetünk a fiatalokkal, az egyik lány azt mondta: a történetben teljesen magára ismert, ez is oldotta benne a felgyülemlett feszültséget".

Az olvasás egyébként öngerjesztő: Harry Potternél fordult elő először, hogy "nem olvasó" gyerekek egy hét alatt "befaltak" hatszáz oldalt. Aztán visszatértek, és valami mást kértek. Ilyen megfontolás alapján találhatóak a vámpírtörténetek mellett a kamaszpolcon az egyre népszerűbb Rejtők is - sokszor viszik ezeket a köteteket a borzongatóak után - mondja a könyvtáros, s hozzá teszi: "A gyerekekre kevés idő jut manapság, sokszor magukra hagyatottak. A rémisztő történetek pedig mindig is vonzóak voltak. Ha valaki a vér miatt kritizálja a vámpírsztorikat, annak mindig felhozom, a magyar népmesékhez képest nem történik benne több brutalitás. Ugyanakkor fontos, hogy az ijesztő olvasmányok mellett ott legyen a biztonságot adó felnőtt. Ha más nem, akkor mi."

A népszerűség nemcsak a lőrinci fiókkönyvtárra, és a kamaszokra korlátozódik. A Bookline és a Libri sikerlistájának első 10 helyezettjéből három, az Alexandránál kettő vámpírtörténet. Az Alkonyat négy részéből világszerte öt év alatt közel százmillió példányt kelt el. A legnépszerűbb szerzők közt említhető még Darren Shan és L.K. Hamilton, a magyarok közül Böszörményi Gyula nevét érdemes megemlíteni.

A vámpírok koronként mások. Ma leginkább sztárokra hasonlítanak: atraktívak, okosak és gazdagok, örök szerelmet, és hűséget testesítenek meg, nem öregszenek - magyarázza a jelenség hátterét Kassai Zsuzsanna, pszichiáter. A fiatalok által idealizált vámpírsztárok is trendinek számítanak: narcisztikusak és metroszexuális vonásokkal rendelkeznek. Épp ezért vonzóak a szingli nők és tinédzserek körében - teszi hozzá. Azt a pszichiáter sem hiszi, hogy a vámpírhistóriák forgatása káros lenne: "a bennünk lévő szörnyet mindig ki kell rakni, az ősember is felfestette őket a barlang falára." Azt ugyanakkor szkepszissel fogadja, hogy a történetek végleg feloldanák a feszültséget: szerinte csak ideiglenesen képesek erre, de a a frusztrációk aztán újrateremnek.

A vámpírműfaj sokszínűsége ma már szinte átláthatatlan. A tinis vonal valóban új keletű találmány, a vérszívók trendszerűen először a 18. században ütötték fel a fejüket, az első alapmű, Bram Stroke Drakulája azonban jóval későbbről, 1897-ből származik. A 20. század klasszikusa Anna Rice kicsit szentimentális, a 19. század végi dandy-világot a műfajba keverő Interjú a vámpírral című, később filmvászonra kerülő könyve lett, amely csak pár évvel későbbi termés, mint Polanski paródiája, a Vámpírok bálja című mozi. A művekben egy bizonyosan közös: fokozott szexuális vágy mozgatja a karaktereket, amelyet manapság a fiatalok honorálnak a leginkább. A kört nemrégiben - a képregény változatok mellett - tovább tágította Elizabeth Kostova, aki A történész című (a kritikusok szerint Dan Brownnál színvonalasabb, ám Umbert Eco szintjét el nem érő) munkájában a történettudományt és a nyomozást házasítja a vámpírtematikával. De hogy milyen tágan lehet értelmezni a fogalmat, arra jó példa a francia Michel Tournier, aki esszéjében a vérszívást az olvasással vette egy kalap alá. Szerinte ugyanis az író a férfiak és a nők "névtelen sokasága közé bocsátja felhőnyi papírmadarát, az aszott, vérszomjas vámpírt, mely esetlegesen kavarogva keres olvasót. S a könyv, amint lecsap valakire, feldúsul az olvasó hevétől és álmaitól, melyeket magába szív."

Nagy Gergely Miklós / Népszava

Megjelent: Népszava Online, 2010. november 18., 06:36 (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=367117)