Van, hogy leesik az állunk

Napjainkban sok szó esik a funkcionális analfabétizmusról. Nem véletlen, hiszen egyre többen vannak, akik nincsenek birtokában az értő olvasásnak. Pedig megtanultak írni, olvasni...

A probléma oka a kevés olvasásra, a beszűkült szókincsre, és a családokon belüli kommunikáció hiányára vezethető vissza, derült ki a pedagógusok szavaiból.

- Első osztálytól kezdve hangsúlyt helyezünk az értő olvasásra. Sok olyan feladatot adunk az alsó tagozatos diákoknak, amelyekkel ezt a képességet fejlesztjük - kezdte beszélgetésünket Harczné Batha Rozália, a zalaegerszegi Dózsa György Tagiskola alsó tagozatos magyar munkaközösségének vezetője.

Grafika: Urbanics Pál

A tanárnő a szókincs szegénységére példaként hozta fel, hogy a meglepődött kifejezést nem tudják a szövegben lévő leesett az álla megfelelőjeként értelmezni. Az iskolák programjainak szerves részét képezi a kompetenciaalapú oktatás, ami a tanultak gyakorlatban való alkalmazásának képességét jelenti. A Dózsa-iskola tavaly szövegértési vetélkedőt szervezett a negyedikesek részére (ezt idén is megteszik), amikor is arra kíváncsiak, hogyan igazodnak el a gyerekek a plakátok feliratain, térképen, vagy tudják-e értelmezni valamely társasjáték szabályait.

SZAKSZÖVEG

A tanárnô történelmet is tanít felsôsöknél.

– Amikor a diákok negyedikbôl átlépnek az ötödikbe, nem változnak meg. Ha valakinek gondja volt a szövegértéssel viszi magával. Gyakoroltatni kell, mégpedig úgy, hogy az új szakszöveg is beépüljön a szókincsébe. Ötödikben közösen beszéljük meg a gyerekekkel, „emeljük ki” a tananyagból a lényeget... Szerintem talán nem is avval van a baj, hogy nem szeretnek olvasni a diákok, hanem, nincs rá idejük. Azt gondolom, a számítógépre szükség van, mert a gyerekek élete a jövôben ehhez fog kötôdni. Csak az a baj, hogy több idôt töltenek el vele, mint kellene. És ez nem helyettesíti Móra Kincskeresô kisködmönét, ami érzelmileg, szókincsben olyat ad a gyerekeknek, amivel ôk már nem találkoznak. Ha az iskolában nem olvastatjuk el velük, akkor soha nem fogják. Óhatatlanul felmerül a kérdés, ha a gyerekek alsó tagozatban szinte minden feladatot a szövegértésre alapoznak, hol veszik el a fonal?

Nemrég kezdődött az idei tanév, az első osztályosok még csak ismerkednek a betűkkel. A megyeszékhelyi Dózsa Tagiskola kisdiákjait Bejczi Katalin tanítónő vezeti be az olvasás tudományába – Fotó: Pezzetta Umberto

– Valami történik késôbb. Szerintem alsóban jobban rá vannak kényszerítve a gyerekek az olvasásra. Felsôben a tanáron múlik, mekkora hangsúlyt kap a hangos olvasás gyakoroltatása.

Tolvaj Anita, az Izsák-iskola felsôs tanárnôje szerint az olvasás szeretete hiányzik a gyerekekbôl.

– Tulajdonképpen kötelességnek érzik az olvasást, még órán is. Mindez nehezíti a tanulást, hamar túl akarnak lenni a tananyagon, és csak olvassák anélkül, hogy megértenék, mirôl szól az egész. Heti két óra irodalom a tananyag átvételére elég.

Érti? Nem érti? – Fotó: Pezzetta Umberto

Osztályfônöki órákon szoktam a szövegértést gyakoroltatni velük, például programfüzetek felhasználásával. Az látszik, hogy amelyik gyerekkel többet beszélgetnek a családban, annak nem olyan szegényes a szókincse.

– Mi lehet a megoldás? – kérdez vissza a tanárnô. – Úgy gondolom, az iskolában kellene valahogy több idôt fordítani az értô olvasás elsajátítására. Sok a tananyag, de talán, ha egy irodalomórával több lenne... Igyekszem a való élethez közeli feladatokat adni, nyolcadikban sokat gyakoroljuk például az önéletrajz írását, a hagyományos és a rövidebb, amerikai típusút is.

NEHEZEN ÉRTIK

Haladjunk tovább az oktatási fokozatokon. – Napi téma a szövegértés problémája – kezdte a nagykanizsai Zsigmondy–Széchenyi Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója, Bene Csaba. – Igen nagy gondot okoz a gyerekeknek az érettségi alkalmával az értô olvasás. És ez nemcsak a magyarra, történelemre vonatkozik, hanem a matematikára is. A probléma pontosan oda vezethetô vissza, hogy olvasni tudnak a gyerekek, de hogy annak mi a tartalma, azt már nehezen értik meg. Ezeket az alapkészségeket az általános iskolában kell megalapozni, itt a középiskolában már nagyon kismértékben tudunk csak ezen javítani. S ha a szakközépiskolában gondok vannak, a szakiskolában méginkább.

Van, aki szeret olvasni, s otthon is sok időt tölt könyvek társaságában - Fotó: Pezzetta Umberto

Bognárné Ritecz Rita magyartanár megerôsíti az igazgató iménti szavait. Ugyanakkor kiderül, a minimális irodalomtörténet mellett inkább szövegértéssel foglalkoznak. Nyelvtan órán pedig önéletrajzot, pályázatot írnak, csekket töltenek ki.

– A gyakorlati dolgokra helyezzük a hangsúlyt. Rendszeresen írunk hivatalos levelet az osztályfônöknek, igazgatónak. Olyan tankönyvet rendeltünk, ami ilyen jellegû feladatokat tartalmaz. Sokat beszélgetünk a gyerekekkel, ôk egyáltalán nem olvasnak könyvet, újságot se nagyon – mondta a tanárnô, aki úgy érzi, az általános iskolában sem kellene ragaszkodni a régi irodalomtanításhoz, új, gyakorlatorientáltabb módszerek kellenének. És felsôben nagyobb figyelmet kívánnának a gyengébb képességû gyerekek.

Gyakran megesik, hogy a háztartási gépekhez kapott útmutatón nehéz eligazodni. Takács Andreának (balról) ez nem okoz gondot, de azért Horváth Imrénével átnézi a mosógép programját – Fotó: Pezzetta Umberto

ÚTMUTATÓ

Kétségtelen, az életben nehezen boldogulunk az elénk tett papírokkal, nyomtatványokkal, gondoljunk csak a hitelkérelmekre. S itt talán kanyart is vehetne a riport, hiszen a funkcionális analfabétizmus kapcsán több dologról is szó lehet. Ott van például a szakzsargon, majdnem minden munkaterületnek megvan a maga szótára, amit kívülálló nehezen ért. Nem is kell úgy általában, ám ha bennünket érint, akkor nem árt. De könnyen összezavarodhatunk akkor is, ha csak mosógépet szeretnénk vásárolni. – Szívesen segítünk a vevôknek abban, hogy a készüléken lévô jeleket miként kell értelmezni. A kezelési útmutatás elsô látásra bonyolultnak tûnik, sokszor az apró betû miatt alig olvasható, nem igazodnak el, hány fokon milyen mosást lehet alkalmazni – említette Horváth Imréné, a Zelektron Áruház üzletvezetôje.

Szerintem (jegyzet)

Kétségtelen, vannak, akik remek szakemberek a saját területükön, de irtóznak, ha le kell írni valamit, ha kérvényt kell fogalmazni, ha hivatalban kell eljárni valamilyen ügyben. S valljuk be, mindannyian találkozunk olyan helyzettel, amikor funkcionális analfabétának érezzük magunkat. Például van, aki azt tartja nagy hiányosságnak, ha nem tudunk valamilyen idegen nyelven beszélni. A mai világban ez már elengedhetetlen kívánalom. Akad, kinek szemében az számít analfabétának, aki nem ért a számítógéphez...

Sokféle területe van az életnek, amihez nem konyítunk. Hányszor a fejünkhöz kapunk, amikor kibontunk a borítékból egy rendôrségi, banki vagy bírósági iratot. Mi van? – értetlenkedünk a szöveg olvastán. Újra nekimegyünk, próbálunk a szakzsargon nyelvezetén utat törni a megvilágosodás felé. Nemrég egy svájci miniszter röhögte végig a saját felolvasását a parlamentben, mert a szöveg, amit, gondolom, elôtte nyomtak a kezébe, tele volt olyan kifejezésekkel, aminek a felét nem értette. Ilyen is van, de azért ne feledkezzünk el arról a valójában komoly bajról, hogy tényleg nem értik a diákok azt, amit olvasnak, nehezen boldogulnak a szavak világában. S emiatt aztán késôbb az életben is.

Az iskolában kellene több időt fordítani az értő olvasásra - véli Tolvaj Anita tanárnő -
Fotó: Pezzetta Umberto

Kérdések, válasz nélkül

A munkaügyi hivatalok, a munkaerôközvetítéssel foglalkozó cégek is gyakran találkoznak olyan esetekkel, amikor nehézséget jelent például az önéletrajz megírása, a regisztrációs lap értelmezése. A munkaerôkölcsönzéssel, közvetítéssel, diákmunkával foglalkozó Pannon-Work zalaegerszegi kirendeltségvezetôje, Kovács Adrienn szavaiból kiderül, elôfordul, hogy segíteni kell az adatlapok vagy nyilvántartó lapok kitöltésében. Nem mindig értik a kérdést, például amikor meg kell jelölni, milyen területre orientálódnak. – Az is elôfordul, hogy ha valakinek olvashatatlan az írása, kitöltjük helyette az adatlapot. Ma már mindenhová kérnek önéletrajzot. Akkor is, ha egy gyáron belül történik valakinek az áthelyezése másik munkakörbe. Interjúra hívják, kérik, vigyen önéletrajzot. Sokan nem tudják, mit jelent az amerikai típusú. Elmagyarázzuk, segítünk megírni. A munkaszerzôdéseket se nagyon olvassák el itt helyben, pedig felhívjuk erre a figyelmet. Azt mondják, majd otthon áttanulmányozzák. Tapasztalják, hogy a javítás helyes módját sem ismerik sokan, leggyakrabban satírozással tüntetik el az elrontott részt. Íratnak teszteket, melyekben szövegértés is szerepel. Ezek a feladatok gyengén sikerülnek. A megadott szöveg elolvasása után öt kérdésre kellene a választ megtalálni. Kovács Adrienn azt mondja, sokan meg sem próbálják a feladatot. S az is gyakori, hogy az ötbôl maximum kettôig jutnak el. S úgy tûnik, a diákok sincsenek tisztában a fogalmakkal. Elôfordul, külön szólni kell, írják alá a munkaszerzôdés munkavállalói részét. Nem tudják, hogy ilyen minôségben szerepelnek.