Ószövetségi tartalmú kéziratra bukkantak a Széchényi Könyvtárban
- Részletek
- Írta: Hunra_Admin
- Kategória: Agora
- Találatok: 2195
A felfedezésről figyelmet keltő cikket jelentettek meg a régi kéziratokkal foglakozó Codices Manuscripti – Zeitschrift für Handschriftenkunde című folyóirat szeptemberi számában. A vallási és kultúrtörténeti jelentőségű kéziratról Berzeviczy Klára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Germanisztikai Intézetének adjunktusa nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak.
Berzeviczy Klára az Országos Széchényi Könyvtár német kéziratainak katalogizálását végzi, ennek során találta meg a kéziratot. A 190x135 mm nagyságú, egyetlen pergamenlapból álló kézirat mikrografikus írással készült, lavírozott tollrajz miniatúrák díszítik és a bécsi udvari könyvtár egy héber írnokának Aaron Wolf Herlingennek kalligráfiai bravúrról tanúskodó műve – szerepel a Vatikáni Rádiónak adott interjúban.
A kézirat művészettörténeti leírását és a két hasonló bécsi kézirat miniatúráival való összehasonlítását Karl-Georg Pfändtner, a müncheni Bayerische Staatsbibliothek kézirattárának művészettörténész-munkatársa végezte. A hebraisztikai témájú kérdések tisztázását Tamási Balázs, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hebraisztika szakának megbízott előadója végezte.
A latin nyelvű szöveg első sorában szereplő írnoki bejegyzés 1730-at ad meg a készítés dátumaként, míg a héber bejegyzésben 1749 szerepel. Valószínű, hogy a latin betűs rész befejezése után Aaron Wolf Herlingen félrerakta a munkát, és csak jóval később készítette el hozzá a megfelelő héber részeket – mondta Berzeviczy Klára. A kézirat az Öt Tekercset tartalmazza négy nyelven: Rút könyvét németül, az Énekek énekét latinul, a Prédikátor könyvét és Eszter könyvét héberül, végül Jeremiás siralmait franciául. Az ószövetségi könyvek szövegét kacskaringózó oszlopokba rendezte el a művész, melyek közel-keleti lámpást vagy tölgyfalevelet formáznak, és amelyeket négy 15x14 mm és 13x12 mm közötti méretű miniatúra díszít.
Az írnok, Aaron Wolf Herlingen a XVIII. századi bécsi miniatúrafestő iskola cseh és morva eredetű zsidó származású írnokaihoz tartozik és egyúttal azon kevesek közé, akiknek családjáról és életkörülményeiről adatokkal rendelkezünk: tudjuk, hogy magyarországi kapcsolata is van, hiszen Pozsonyban is élt – emelte ki Berzeviczy Klára. Aaron Wolf Herlingen több műve ismert: az újonnan felfedezett budapesti kéziraton kívül még öt ismert hasonló mikrografikus Öt Tekercs-kézirat, melyek közül kettőt Bécsben, egyet-egyet Jeruzsálemben, Stockholmban és New Yorkban őriznek. Az Öt Tekercs mindegyike a zsidó hagyományban összekapcsolódik egy-egy vallási ünneppel. Ez a héber Biblia ún. Írások (Ketuvím) részében található öt legrövidebb könyv a hagyomány szerint külön csoportot alkot. Ugyanakkor az OSZK kézirattárában újonnan felfedezett kézirat és a többi variáns, amely e rövid bibliai könyvek teljes szövegét tartalmazzák, nem rendelkeznek sem vallási, sem különösebb használati értékkel az írás betűinek miniatűr mérete miatt. A zsidó művészet olyan remekműveiről és luxuscikkeiről van szó, amelyek bibliai témájúak, de a latin betűs részek alkalmazása miatt zsidó vallási tárgyaknak, vagy azok kicsinyített másának nem tekinthetőek. Máig homály fedi a kéziratok múltját, a stockholmi kéziratot kivéve, mely 1873-ban került ajándékként a királyi könyvtárba; ami azt bizonyítja, hogy a kéziratok több mint 100 évvel elkészültük után is prominens ajándéknak számítottak – szerepel a Vatikáni Rádió magyar nyelvű honlapján olvasható beszélgetésben.
Az eddig ismeretlen három variáns – a Stockholmban, Jeruzsálemben és egy amerikai magángyűjteményben őrzött kézirat – tanulmányozása minden bizonnyal további eredményeket hozhatna mind az OSZK-kézirattal, mind a többi kézirattal kapcsolatban – emelte ki az interjúban Berzeviczy Klára. Nyilatkozata szerint terveik között szerepel a most megjelent dolgozat rövidebb magyar nyelvű változatának publikálása is.
Berzeviczy Klára az Országos Széchényi Könyvtár német kéziratainak katalogizálását végzi, ennek során találta meg a kéziratot. A 190x135 mm nagyságú, egyetlen pergamenlapból álló kézirat mikrografikus írással készült, lavírozott tollrajz miniatúrák díszítik és a bécsi udvari könyvtár egy héber írnokának Aaron Wolf Herlingennek kalligráfiai bravúrról tanúskodó műve – szerepel a Vatikáni Rádiónak adott interjúban.
A kézirat művészettörténeti leírását és a két hasonló bécsi kézirat miniatúráival való összehasonlítását Karl-Georg Pfändtner, a müncheni Bayerische Staatsbibliothek kézirattárának művészettörténész-munkatársa végezte. A hebraisztikai témájú kérdések tisztázását Tamási Balázs, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hebraisztika szakának megbízott előadója végezte.
A latin nyelvű szöveg első sorában szereplő írnoki bejegyzés 1730-at ad meg a készítés dátumaként, míg a héber bejegyzésben 1749 szerepel. Valószínű, hogy a latin betűs rész befejezése után Aaron Wolf Herlingen félrerakta a munkát, és csak jóval később készítette el hozzá a megfelelő héber részeket – mondta Berzeviczy Klára. A kézirat az Öt Tekercset tartalmazza négy nyelven: Rút könyvét németül, az Énekek énekét latinul, a Prédikátor könyvét és Eszter könyvét héberül, végül Jeremiás siralmait franciául. Az ószövetségi könyvek szövegét kacskaringózó oszlopokba rendezte el a művész, melyek közel-keleti lámpást vagy tölgyfalevelet formáznak, és amelyeket négy 15x14 mm és 13x12 mm közötti méretű miniatúra díszít.
Az írnok, Aaron Wolf Herlingen a XVIII. századi bécsi miniatúrafestő iskola cseh és morva eredetű zsidó származású írnokaihoz tartozik és egyúttal azon kevesek közé, akiknek családjáról és életkörülményeiről adatokkal rendelkezünk: tudjuk, hogy magyarországi kapcsolata is van, hiszen Pozsonyban is élt – emelte ki Berzeviczy Klára. Aaron Wolf Herlingen több műve ismert: az újonnan felfedezett budapesti kéziraton kívül még öt ismert hasonló mikrografikus Öt Tekercs-kézirat, melyek közül kettőt Bécsben, egyet-egyet Jeruzsálemben, Stockholmban és New Yorkban őriznek. Az Öt Tekercs mindegyike a zsidó hagyományban összekapcsolódik egy-egy vallási ünneppel. Ez a héber Biblia ún. Írások (Ketuvím) részében található öt legrövidebb könyv a hagyomány szerint külön csoportot alkot. Ugyanakkor az OSZK kézirattárában újonnan felfedezett kézirat és a többi variáns, amely e rövid bibliai könyvek teljes szövegét tartalmazzák, nem rendelkeznek sem vallási, sem különösebb használati értékkel az írás betűinek miniatűr mérete miatt. A zsidó művészet olyan remekműveiről és luxuscikkeiről van szó, amelyek bibliai témájúak, de a latin betűs részek alkalmazása miatt zsidó vallási tárgyaknak, vagy azok kicsinyített másának nem tekinthetőek. Máig homály fedi a kéziratok múltját, a stockholmi kéziratot kivéve, mely 1873-ban került ajándékként a királyi könyvtárba; ami azt bizonyítja, hogy a kéziratok több mint 100 évvel elkészültük után is prominens ajándéknak számítottak – szerepel a Vatikáni Rádió magyar nyelvű honlapján olvasható beszélgetésben.
Az eddig ismeretlen három variáns – a Stockholmban, Jeruzsálemben és egy amerikai magángyűjteményben őrzött kézirat – tanulmányozása minden bizonnyal további eredményeket hozhatna mind az OSZK-kézirattal, mind a többi kézirattal kapcsolatban – emelte ki az interjúban Berzeviczy Klára. Nyilatkozata szerint terveik között szerepel a most megjelent dolgozat rövidebb magyar nyelvű változatának publikálása is.
Magyar Kurír
Megjelent: Erdély.ma, 2010. november 17., 11:53 (http://erdely.ma/hitvilag.php?id=77937)
